Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-09 / 164. szám

rrsr HEGY cXirlap 1957. NOVEMBER 9. SZOMBAT Az Egerszegi-féle tartós homok javítás (altalajtrágyázás) gyakorlati kivitelezése és előnyei A Pest megyei Hírlap ez év szeptember 15-i számában Űj módszerrel jelentősen növel­hető a sívár homok termőké­pessége cím alatt foglalkoztam az Egerszegi-féle tartós ho- mokjavítás elvével, s példákon keresztül bizonyítottam a módszer helyességét. Mostani cikkem célja ezen módszer gyakorlati kivitelezésének is­mertetése; Ha egy homokos területen altalaj trágyázást akarunk vé­geztetni, ahhoz az alálbbi fel­tételek szükségesek: 1. A talajt először meg kell vizsgáltatni az Országos Me­zőgazdasági Minőségvizsgáló Intézettel (OMI), hogy alkal­mas-e ezen módszerrel törté­nő javításra. (Vizsgálat nélkül esetleg a forgatással a ter­melés szempontjából káros kavicsréteg kerülhet fel) 2. A gazdaságnak rendelke­zésére kell hogy álljon kellő mennyiségű szervestrágya. 3. Rendelkezni kell a szük­séges szállítóeszközökkel és munkaerővel 4. Meg kell kötni az altalaj­trágyázáshoz szükséges mély­forgatásra a Talajjavító Vál­lalattal a kivitelezési szerző­dést; Az altalajtrágyázási munkák általában az őszi és tavaszi hónapokban — szeptembertől április végéig — végezhetők el Leghelyesebb azonban e munkákat ősszel és télen vé­gezni, különösen gyümölcsfa- és szőlőtelepítés esetén, mivel a tél folyamán a forgatás ál­tal meglazított talaj a hó nyo­mása következtében sokat üle­pedik. Helyes a szükség« trágya- mennyiséget már a nyár fo­lyamán kihordani a javítan­dó tábla szé'ére. Ezáltal meg­gyorsítjuk az altalajtrágyázás lebonyolítását, mivel kiküszö­böljük a távoli helyről való trágyaszállítás okozta idővesz­teséget Kataszteri holdanként leg­alább 300 métermázsa félérett istállótrágva szükséges egy réteg beterítéséhez. Ha nem áll rendelkezésünkre kellő mennyiségű istállótrágya, ak­kor ez 50 százalékban helyet­tesíthető komposzt tál, tőzeg- fekálial, tőzegkomposzttal, vagy egyéb, a gazdaságban ta­lálható szerves anyaggal; Ez a mennyiségű trágya 9— 12 évre biztosítja a területen a sikeres termesztést Az altalajtrágyázáshoz szük­séges mélyfcrgatást az SZ 80- as jelzésű lánctalpas erőgép­pel vontatott PP 50 jelzésű mélyforgató eke végzi (rigol- eke). Ez az éke 60—70 cm mély­ségű, omlatíékmentes, 55—56 centiméter széles fenekű ba­rázdát hagy maga utam Ezen barázdába történik a trágya beterítése, az alábbi módon: . Az erőgép a rigolekével fo­lyamatosan forgatja a homok- sávokat. A nyitott barázdákba fordítja a kihasított földszel­vényt és ugyanakkor új ba­rázdát is nyit. Az erőgép után halad a trágyát szállító jár­mű, amelyről két ember szór­ja a barázdába a trágyát, ame­lyet ugyancsak két dolgozó egyenletes, három centiméter vastagságban összefüggő sző­nyegként hézagmentesen el­terít. Ezzel egyidőben egy má­sik trágyaszállító járművet (vontató pótkocsit, szekeret stb.) a trágyakupacnál há­rom fő rakja, míg a harma­dik jármű már útban van, hogy az erőgép után haladó, de már kiürült járművet le­váltsa. Ez a folyamat azután állandóan ismétlődik; A trágvaszállító járművek­ből annyira van szükség, hogy a terítő járművek váltása, a trágya térítése állandóan fo­lyamatos legyen. Folyamatos trágyáéi! átás esetén egy SZ 80-as erőgép­pel egv nap alatt 1.5—2 ka­taszteri hold altalaj trágyázá­sát lehet elvégezni. A szerves anvag bázistól függően az első 60 cm mélv- Bégben elhelyezett trágyaré­teg fölé 15—17 cm-re, 2—3 Sz 80-as erőgép és PP 50-es rigoleke munkában év múlva kerülhet egy máso­dik szefvestrágyaréteg, s ha szükséges, ezt követheti három év múlva 15 cm-rel fölötte a harmadik réteg lehelyezése. Egy kataszteri hold 6o cm mélységben történő forgatá­sát altalaj trágyázásnál a Ta­lajjavító Vállalat állami gazdaságoknak és egyénieknek 1000 forintért, termelőszövet­kezeteknek 420 forintért vég­zi. Az altalajtrágyázás költ­ségeihez a kormányzat 20 évi hitelkeretet biztosít az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek részére. Az altalaj trágyázással já­ró főbb előnyök: a) 20—50 százalékos ter­méshozam-növekedés (néha ennél is több); b) javul a terület vízgaz­dálkodása. mérséklődik az aszály hatása; c) mélyre kerülnek a gyom- magvak, ezért az első évben csaknem gyomtalan a tatai: d) olyan növények is ter­meszthetők az altalajtrágyá­zott területen, amelyeket ez ideig ott nem lehetett ter­meszteni. Hoffnuum Norbert mezőgazdasági mérnök ÜVEGTESTU GYERTYÁK A Gyújtógyertyagyárban üveg­testű gyertyákat készítenek. Az új gyertya érdekessége, hogy a szokásos korund szigetelőanyag helyett üvegszigetelőt alkal­maznak. Eddig a próbasorozat készült el. Jelenleg az üveg­testű gyertyák kipróbálását végzik, s az első példányokat kísérletképpen több különböző gépkocsira fel is szerelték. Amennyiben az új gyertyatípus beválik, rátérnek nagybani gyártására. AZ AUTO BOSSZÚJA Giuseppe Pitti 72 éves mi­lánói laikos határozott ellensé­ge volt a haladásnak, de kü­lönösen az autónak. Halála előtt minden vagyonát az utol­só milánói konfliskocsisra hagyta. A hálátlan örökösök, mi­helyt megkapták az örökségü­ket. eladták a lovakat. meg a konfliskocsikat és modern sze­mélygépkocsit vásároltak ma­guknak. A KISZ országos értekezletének határozata alapján országszerte ifgásági segítőbrigádok alakulnak Tegnap a Postakísérleti Intézetné! három ízka fogták a második mesterséges kid rádióhullámait A Postakísérleti Intézetnél is minden rendelkezésre álló technikai lehetőséget felhasz­nálnak arra, hogy minél job­ban észleljék a mesterséges holdból érkező rádióhullámo­kat. Pénteken háromizben fogták fel a mesterséges hold rádióadását, mégpedig 4,25 órától 4,31 óráig, 6,10 órától 6,18 óráig és délután 13,22 órá­tól 13,26 óráig. A vételnél mo­dulációt nem tapasztaltak, a harmadik vétel gyengébb volt az előző kettőnél. A Ferihegyi-repülőtéren a rádióállomás ugyancsak fogta a hold rádióadását, mégpedig 13,24 órától 13,26 óráig, egyebek között az. hogy a végzett munkáról rendszere­sen beszámoljon a taggyűlése­ken. A 20—30 főből álló ifjúsági brigádok elsősorban közhasz­nú munkákat végeznek majd. Szépítik lakóhelyüket, tereket parkosítanak, segítenek az utak, a járdák, a csatornák ja­vításában, gondozzák az em­lékműveket és sokhelyütt ma­gukra vállalják a közintézmé­nyek környékének rendben- tartását is. A kommunista ifjúsági se­gítőbrigádok ezenkívül főként a munkában megrokkant öre­geket, támogatásra szoruló, egyedül álló idős dolgozókat segítik. Házuk táján elvégzik a kisebb-nagyobb munkákat, s ha szükséges, betegeket is ápolnak. A KISZ segítőbrigádok szervezését előreláhatólag jövő év elejére befejezik, November 7-én délelőtt ün­nepélyes keretek között fel­avatták a vácdukai nevelőott­hont, s ezzel az ország terüle­tén már ötvennyolc ilyen inté­zet működik. Pável Nándor igazgató meg­nyitó szavai után Józsa Kál­mán, a Váci Járási Tanács el­nökhelyettese tartott ünnepi beszédet. — Az a célja ennek a ne­velőotthonnak — hangsúlyozta beszédében —, hogy az ideke­rült fiatalökból, akik javarészt szociális, vagy erkölcsi okok­ból jöttek az intézetbe, olyan felnőtteket neveljenek, akik fbrrón szeretik hazájukat, né­pieket, s akik becsületes, szor­gos polgárai lesznek majd en­nék az országnak. Az ünnepi műsor után az otthon igazgatója bemutatta a meghívott vendégeknek, hol laknak, tanulnak, szórakoznak a gyerekek, számszerint jelen­leg nyolcvanhármán. Tiszta, szépen berendezett hálószobák, ízléses^ tanulószobák, orvosi rendelő, betegszobák, játék­termek sorakoznak egymás mellett. Az egykori grófi kas­télyt ettől a naptól kezdve bir­tokukba vették ezek a hánya­tott sorsú gyerekek, s valóban meleg, barátságos otthonra leltek benne, öröm lesz itt él­ni, tanulni, de még játszani is. Ez mindannyiuk véleménye. De a meghívott vendégeké is, akik igen megelégedetten^ s azzal a véleménnyel távoztak az intézetből, hogy kormá- nyunk minden tőle telhetőt megtesz az ifjúság helyes ne­velése érdekében. Passzív emberek A ceglédi városi pártbizottságon említette valaki: — Előadást tartottam X vállalatnál. Eljöttek szép § számmal az emberek, csak éppen egyetlenegy hozzászó- | lást sem kaptam. Nem tudom, valahogyan passzívakká | lettek az emberek..-. Akinek mesélte, egy idősebb elvtársnő, rábólintott: | — Bizony, sajnos, passzívak nálunk az emberek| Örkény községben a megyei pártbizottság egyik | munkatársa tartott másfélórás beszédet az elmúlt héten. f (Az előadás előtt néhány perccel érkezett és az előadás | után azonnal távozott) Az országos és világpolitika né- | hány — az újságokból közismert — kérdéséről beszélt, | és hazatérve elmondotta: passzívak voltak az emberek, | Vajon valóban passzívak a ceglédi és az Örkényt em- | berek? Vajon valóban csukott füllel, hunyt szemmel men- | nek el az események mellett, olyan események mellett, | amelyek nekik is, nekünk is a létet vagy nemlétet, a | szebb életet vagy a verejtékes küzdelmeket, a napsugaras | jövőt vagy a kilátástalan sorsot jelenthetik? Nemcsak baráti, elvtársi beszélgetések alkalmával, § hanem vonaton, villamoson — mindenütt, ahol ismerősök, 1 ismeretlenek hosszabb együttlétre kényszerülnek —' fel- § tolalcodnak azok a problémák, amelyek ma mindenkit § foglalkoztatnák, Cegléden éppen úgy, mint Örkényben. 1 Elkerülhetetlenül szó esik ilyenkor a szocializmusról, a 1 nehéz ellenforradalmi napokról, az életszínvonalról, a 1 lakáskérdésről, a munkabérekről éppen úgy, mint a mű- | holdról, a Szíriái viszályról, Zsukov leváltásáról, tehát az f országot és a világot mozgató, érdeklő nagy-nagy esetné- I nyékről. Igaz, mindezekről úgy beszélnek, hogy milyen \ kihatásokkal vannak reánk, kisemberekre, dolgozókra, 1 ceglédiekre és Örkényiekre.. > És talán éppen itt találjuk meg a kulcsot! |" Nehéz, sőt talán lehetetlen bejutni egy olyan zárt | ajtón, amelyhez nincsen kulcsunk, sőt nem is igyek- | szünk, hogy a zárba váló kulcsot megtaláljuk. Nehez, sót | lehetetlen megnyitni az emberek lelkét, ha frázisokkal, | általánosságokkal próbálkozunk közel kerülni hozzájuk, | ha beletemetkezünk a jóelőre megírt beszédünk lapjai | közé, nem látunk embereket, csak papírt, papírt, papírt | — és ők sem. látnak belőlünk egyebet, mint — az előadó | temperamentumától függően — lassan vagy gyorsabban | ■fogyó telegépelt árkusokat. Az ilyen előadásokban nem kapnak választ a haliga- | tők a bennük feszülő kérdésekre, olyan tudományos szín- | vonalú, megnyugtató választ, amely megszünteti a kéte- | lyeket, izmosítja a fejlődő bizalmat", kedvet teremt a | munkához, és további küzdelmekre biztat. A kulcs ilyenkor nem kerül elő, a lakat zárva marad, | az emberek, akik azért gyűltek össze, hogy kérdéseikre | választ kapjanak, hogy meghallják a soron következő fel- | adatokat, kielégületlenül és elégedetlenül mennek haza, | és az előadó azzal távozik, hogy lám, passzívak az em- | berek, Pedig csak a kulcs hiányzott! Pedig-'milyen könnyű előkeríteni azt a kulcsot! Igaz, keresni kell, és a kereséshez idő szükséges. Igaz, | kezdés előtt kell az előadás helyére érni, hosszasan be- § szélgetni kell a gyülekező emberekkel, meg kell tudni, | ■mi foglalkoztatja őket, hol érintkezik a hallgatók „ma- g gánügye“ a „közügyekkel“, hol az a szál, amely összeköti | majd az előadót és a hallgatóságot. Ilyen összekötő szál, sőt elszakíthatatlan kapocs le- | hét, ha az előadó nemcsak a tisztázatlan kérdésekre vá- | laszol, hanem közvetíti az ország vezetőinek útmutatásait, | elmondja azokat a feladatokat — nem általánosságban, | de a helyhez és alkalomhoz mérve —, amelyek előbbre § viszik a teremben levő emberek, az egész község, az egész | járás, sőt az egész ország ügyét, g A kommunisták elsősorban azért tudták a Horthy- | fasizmus idején maguk felé fordítani hallgatóik szívét, a | —„„mnm, = munkások és parasztok százezreit, mert igazat mondtak. | De nem utolsósorban azért is, mert nem papírról szóltak | a tömegekhez, követték az ezerfejű, fülű és szemű hall- § gatóság érzelmének, értelmének minden rezdülését, ész- | revették a helyeslés, az ellenkezés kifejezését az arcokon | és ha kellett, felrúgták a már előzőleg megfogalmazott g mondanivaló szerkezetét — mert az előadásra azért ala- | posan készülni kell —, de nem mentek el anélkül, hogy | minden kételyre, minden ellenvéleményre — ami szavak- | ban nem, csak arckifejezésben jelentkezett — megnyug- | tató választ ne adtak volna. Igaz, ehhez ismerni kell a hallgatóságot is. De mi az | akadálya annak, hogy egy-egy községbe vagy üzembe a | lehetőség szerint mindig ugyanaz a központi előadó men- | jen ki, hogy így megismerje közönségét, és az is meg- | ismerje őt? Ismerős előtt könnyebben nyílnak meg a szí- § vek, nyíltabban feltárulnak a kételyek, bizalmasabb lesz | a légkör. Különösen akkor, ha a szónok (igen, bátran | használjuk ezt a szót, a kommunista előadó legyen jó szó- | nők!) beszéde után elvegyül az emberek között, és így \ módot ad arra, hogy aki nem akart vagy nem mert „fel- | szólalni“ — azaz magyarán százak vagy ezrek előtt színt | vallani —, intimebb körülmények között elmondhassa § véleményét. Aki meggyőződött róla, hogy az ilyen őszinte I szavakat nem követi (és nem követheti) retorzió, az leg- \ közelebb már nem hallgat, nem „passzív“ az előadás után § sem, hanem megbátorodva, nyugodtan elmondja hozzá- 1 szólásszerűen azt, amit első ízben csak súgva, tanúk nél- 1 kül, „bizalmasan“ mert az előadóval közölni. § A helyi vezetők pediq ne nehezítsék a „hozzászólás- 1 1 nak“ ezt a módját. Magyari elvtárs, a földművelésügyi | | miniszter helyettese egyik múlt heti nagygyűlésen szíve- f | sen, baráti módra beszélgetett az ilyen „nem hivatalos I | hozzászólóklcal“, de a díszemelvényen helyet foglaló egy- 1 | két funkcionárius szinte felségsértésnek tartotta, hogy az | | egyszerű dolgozó parasztok egyéni kérdéseikkel, pana- I | szóikkal ostromolják a magas vendéget. Vajon miért? Azt 1 | hiszik talán, hogy a tömegek és vezetőik között az egyet- 1 | len kapcsolat az emelvényről elhangzó beszéd? Ha ezt I | hitték, és így is „nevelték“ községük lakóit, bizony ért- 1 | hető az az elzárkózás, amit röviden és vádló szóval ép- I | pen ők emlegetnek így: „érthetetlen passzivitás“. Nem, nem „passzívak“ az emberek, ha látják, tapasz- I | falják, érzik, hogy bizalommal közeledhetnek felénk, \ | kommunistákhoz, funkcionáriusokhoz. Nem „passzívak“ I | az emberek, ha mi nem tesszük őket azokká, ha keressük I | a lelkükhöz vezető utat — a kulcsot, amely megvan, csak I | idő és alkalom, szeretet és türelem kell hozzá, hogy meg 1 | is találjuk. 1 | Garami László 1 ............................................................................................... S A KISZ I. országos értekez­lete határozatot hozott arra, hogy az ifjúsági szövetség fa­lusi, járási és városi alapszer­vezetei alakítsanak ifjúsági se­gítőbrigádokat. A határozat alapján or­szágszerte megkezdték a fiata­lok a segítőbrigádok szervezé­sét A brigádok parancsnoka mindenütt a helyi KlSZ-szer- vezet vezetőségének egyik tagja, A parancsnak feladata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents