Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-08 / 163. szám

I. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM 1957. NOVEMBER 8., PÉNTEK Ünnepi eredmények fúrótorony alatt MOZGALMAS ÉLETET ta­lált a váratlan betoppanó a Ceglédi Mélyfúró Vállalatnál november 6-án. Már jónéhány nappal előbb befutottak a fel­ajánlások a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulójának tiszteletére a fúrótornyok és műhelyi mun­kapadok mellől, a szélben, eső­ben s télen át fagyban dol­gozó. családjuktól néhányszáz kilométerre levő munka­helyen is becsülettel helytálló munkásoktól. Most érkeznek a jelentések az ország különböző részé­ből :.. — Üzemvezetőség...? Itt az üzemi bizottság. Kének hely­zetjelentést a versenyről..; Még két részjelentés beér­kezését várjuk s azután el­kezdjük az értékelést. — Halló! Szentes? Fúró­mester munkatárs? Itt a vál­lalati diszpécser szolgálata. Kérem a versenyadatokat! — Fúrás 387 folyóméter. Csövezés közben váratlan szakadás. Ok: az RM-művek- nél elkövetett menetelési és anyaghiba. Intézkedést meg­tettük. vállaljuk, hogy a le­maradást a hó végéig behoz­zuk és éves tervünket teljesít­jük .. ­— Figyelem: Csokvaomány községből Erős fúrómester je­lentkezik: Fúrási ütemterv túlszárnyalva. 150 fm. terve­zett 180 tényleges. Csövezés teljes hosszban elvégezve, ki­adott forint tervemet 117 szá­zalékra teljesítettem... — Vettem ... Jószerencsét! Vannak brigádok, amelyek a kiadott mennyiségi tervet akarták túlteljesíteni néhány folyóméterrel, mások a minő­ség javítását tűzték feladatul az anyagtakarékossági köve­telmények betartásával. Né­hány berendezésnél a munka- fegyelmet kellett megerősí­teni. — Történt-e felajánlás a gép­kocsik rakodási idejének csök­kentésére a telepen, mert itt még akad tennivaló? — Történt bizony — közli Hegedűs elvtárs a vállalati alapszerv titkára, aki maga is telepi dolgozó. Most már csak a helyes irányításon múlik minden, s úgy látjuk, ott is javulás mutatkozik. — Nézzünk szét a műhelyek­ben is. Van-e munka elegen­dő? ; ;, — Munka van. csak kevés az ember;.. — Adok én két szakmun­kást — közli a vállalat igazga­tója — anélkül, hogy fel kel­lene venni. Éppen most kértek valami munkát a szerelők, el­végre munka hiányában ők sem tudnak versenyezni. — Mit mutat az értékelés? — A ceglédi üzemvezetősé­gen első Virágh Lajos. Fúrta község olajfjírás-öblítőkútjá- nál a terveze.tt kettőszáz folyó­méter helyett 300-at teljesített. Ugyanakkor 200 méterig le is csövezett. A kábái üzemvezető­ségnél a verseny legjobbja Keskeny Lajos. A hajdúböször­ményi kutatófúráshoz felvo­nultak október 7-én, 150 mé­tert fúrtak, a kutat ki is ké­pezték. Az eredmény 1400 li­ter víz percenként. Vannak még kiválók és van­nak lemaradók is. Kónya Fe­renc fúrómestertől eddigi ered­ményei alapján többet várt a vállalat, mint amit a muronyi fúrásnál felmutatott. Kiskőrös fürdő kútfúrásánál még súlyo­sabb a helyzet. Baráth Ferenc fúrómester a csővágó műkö­dését terepszinten nem ellen­őrizte. ami egy teljes havi munkakiesést okozott. ÖSSZEGEZVE az eredmé­nyeket és hibákat: a vállalat dolgozói október havi tervü­ket túlteljesítették és a 6-án megrendezett emlékünnepsé­gen nem maradt el a kiválók kitüntetése sem. — péter — Néhány perc a Tejipari Vállalatnál Fülsiketítő zsivaj, csörgés kísér, amikor végigmegyünk a „tejúton” a kannáktól, a pasz- tőrgép mellett, egészen a hűtő­tartályokig. Belépünk a labo­ratóriumba, ahol „tűrhető“ csend jogod. Kőhalmi elvtárs már magyarázza is: — Itt minden tejből mintát veszünk, zsírtartalmát leszáza­lékoljuk, mert a zsír a legérté­kesebb a tejben és ezt köny- nyen ki tudják vonni. — Mennyi tejet dolgoznak fel naponta? — 22—24 ezer liter jön be, ezt mind pasztörizáljuk és úgy juttatjuk a fogyaszt&közönség- hez. 6—7 ezer liter csecsemő tejet szállítunk Budapestre és mi látjuk el a környező köz­ségeket kannatejjel is. Nem utolsósorban a ceglédi fogyasz­tók asztalát is mi látjuk el tej­termékkel. Búcsúzás előtt a távolabbi tervékről beszélgetünk Kő­halmi elvtárssal. — Ha a központ az egyre növekvő tejfelhozatalt figye­lemmel kísérné, a jobb ellátás és a feldolgozás érdekében ki- bővitené a telepet, mert így nem sokáig férünk el ezen a helyen. Sz. R. Haj van a vontatókkal — A gépállomás nem megfelelően gondoskodott a vontató­gépek elosztásáról — panaszolja több szövetkezet vezetője. A késői szállítás miatt, késtek az őszi vetések is. A Bem Tsz például szerződésileg 230 órában biztosította magának a vontatót, mégse kapta meg idejében. A múlt héten kapott ügyem két vontatót, de mindkettőnek rossz volt. a csapágya. Kijöttek javítani. Az egyiket rendbehozták, a másikat otthagy­ták, azzal, hogy most nem érnek rá kijavítani, mert értekez­letre rendelték a traktorosokat. Amikor a legnagyobb szükség lett volna vontatókra, az igazgatóság 4—5 vontatót kölcsön adott a Hatvani Cukor­gyárnak, A vontatógépek üzemképes állapotban való tartása és he­lyes elosztása döntően megkönnyíti a szövetkezetek munkáját. Ezt a segítséget feltétlenül meg kell kapniok. Nagy dologidő­ben a vontatás fontosabb, mint az értekezlet. Szépen fejlődik a Háziipari Szövetkezet A szövetkezet 1952-ben ala­kult, párszázezer forint volt az évi tervteljesítés. Ma már negyedévenként többmilliós forgalmat bonyolítanak le. A semmiből létrehozott szövet­kezetét kizárólag az otthon dolgozó asszonyok, lányok szorgalma tette erőssé, emelte a mai színvonalra; öt év alatt a tagok száma megsokszorozódott. Kezdetben csak kézikötésű árukat, nec- celt cikkeket készítettek. Ma export norvég-kesztyűket, kö­tött, pamut és gyapjú felső- ruházati cikkeket, konfekcio­nált árukat, perzsaszőnyege­ket és kosárárukat termelnek. Négy környékbeli községben (Abony, Albertirsa, Cegiéd- bercel, Nagykőrös) külön rész­legeik vannak. Az export norvég-kesztyűk készítésében országosan az el­ső helyen állnak. Kezdetben negyedévenként 90—100 pár kesztyű készült, de asszonyaik megszerették és megtanulták a kötést. Ma már negyedéven­ként több 10 000 párat tud­nak készíteni. Az anyagellátás biztosítva van, a szükséges beruházáso­kat megkapják, a további fej­lődés biztosítva van. A szövetkezet jelentős mér­tékben termel helyi szükség­letre is. Rákóczid úti boltja nagy forgalmat bonyolít le, különböző saját készítésű árukban. Rendelésre vállal kötött árukat. Ma már a Háziipari Szövet­kezet fontos szerepet játszik Cegléd gazdasági életében, Több száz nő foglalkoztatásá­val, munkájával, járul hozzá a lakosság szükségletének ki­elégítéséhez. Egy kisfiú kálváriája S ajnos nem ritka eseta szülők elhidegülnek egy­mástól, válnak. Az áldozat a gyermek, akinek szülői szeretetre volna szüksége. Mint ülnök, szemlélője lettem egy ilyen szerencsétlen kisfiú tragédiájának. A szülők elváltak, a hétéves fiút a bíróság az apának ítélte. A másik szülőnek, jelen esetben az anyának joga volt áhhoz, hogy időközönként gyermekét láthassa. Az apa azonban lehetetlenné tette ezt. A kisfiút anyja elleni gyűlöletre nevelte, annyira, hogy valósággal félt az anyjától, nem akarta látni. Az anya bírósághoz for­dult panaszával. Az apa elleni vád igaznak bizonyult. A tár­gyalás során a szülők és tanuk vallomása, a színlelésre kép­telen gyermek magatartása kétséget kizáróan bebizonyította: az alperes apa szándékosan úgy nevelte gyermekét, hogy a másik szülőtől elidegenítse. A bíróságra nehéz döntés várt. Mindenekelőtt a gyermek érdekét kellett figyelembe venni. Ezt elsősorban abban látta, hogy a gyermek lelkének egész­séges fejlődését biztosítsa. Ez pedig csak úgy volt biztosít­ható. ha a gyermeket a káros befolyás alól mentesíti, s egy­ben az anyának megadják a lehetőséget arra, hogy édes gyermeke szeretetét visszaszerezhesse. A bíróság az igazolt vádak súlyosságára való tekintet- tel, a fiút az anyának ítélte. Az ítélet után megrendítő látvány volt, amikor a gyer­meke után esdő karokkal nyúló anyát az elvadított, már- már lelkibeteggé tett gyermek zokogva taszította el, irtózva menekült előle. Édesanyák, édesapák, vigyázzatok! A gyermek lelke törékeny virág. Ha felelőtlenül szívébe lopjátok a gyűlöletet, nemcsak volt élettársatokat sebzitek meg, de gyermeketek lelkén is olyan sebet ejtetek, hogy élete végéig nem tud ki­gyógyulni belőle, — L-né — ülnök ymMimtn»HinimTiiimnmM»itnnimiif»miitwnmmmiiiKmMiiiiiit»nmwMim«tmigiffl»twwmiwnmmwtniiHminng | Ünnepi tanácsülés November 5-én rendkívüli ünnepi tanácsülést tariott I | a városi tanács a Városi Művelődési Ház dísztermében. | 1 Az ünnepi tanácsülésen a tanácstagokon kívül részt vet- § 1 lek munkások, parasztok, értelmiségiek és különböző | | szervek vezetői, hogy meghallgassák Szelepcsényi Imre | | elvtárs VB-elnök ünnepi beszédét. Szelepcsényi elvtárs | 1 méltatta a 40. évforduló jelentőségét és utalt arra, hogy | | a ceglédi dolgozóknak ez az évforduló kettős ünnep. Ün- | | nepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év- | 1 fordulóját és ünnepeljük városunk felszabadulásának 13. | | évfordulóját. Szelepcsényi elvtárs beszéde során kiemel- | I te, hogy a szovjet demokratizmusnak kifejezője a Szov- | | jetunió alkotmánya, mely magában foglalja azt a hatal- | | más társadalmi, állami átalakulást, amely 1917. novem- | 1 bér 7-teI indult meg. Az ünnepi tanácsülés lelkes hangulatban folyt le, bi- § | Zonyságául annak, hogy Cegléd dolgozó népének küldőt- | | tei érzik felelősségüket, élvezik a város dolgozóinak bizal- | | mát és fontos szervévé váltak a város fejlesztésének. Hogyan növelhetjük a leromlott öreg szőlők termését •Ha szüret előtt végigsétá­lunk egy-egy öreg szőlőtáblán és alaposan szemügyre vesz- szük az egyes tőkék termésho­zamát, bizony sokszor látha­tunk olyan tőkét, amelyiken csak egy-két rúgott fürt lóg, vagy néha még az sem. Talál­hatunk olyan tőkét is, ame­lyik már évek óta nem érlelt be termést. A legtöbb szőlő- termesztő tisztában van azzal, hogy ezek a tőkék rendszerint gazdagon elvirágzanak, ameg- termékenyülésük azonban már nagyon rossz. Csupán néhány virág tenmékenyül meg, és emiatt a fürtön már éréskor sem találunk négy-öt szemnél többet. A tőkén található pár ilyen fürt össztermése nem nyom többet mint 8—10 deka­grammot. A terméketlenség ellenére is kénytelenek va­gyunk az ilyen tőkét. nyitás­kor, metszéskor, permetezés­kor stb. éppen úgy ápolni, mint a termőt. Ha egy kh szőlő munkadíját egy évben, fenn­tartási költségét elosztanánk a tőkék számával és az így ka­pott összeget összehasonlíta­nánk a nem termő tőkék 8— 10 dkg-os termésértékével, ak­kor látnánk csak igazán, hogy milyen nagy ráfizetést jelent egy-egy ilyen tőke. Ilyen ru­gós fajták rendszerint- a ci­gányszőlő,- íekete-fehérbajor, rugós kadar, szögedi fehér (ez az utóbbi esetenként bőven te­rem, de már a beérés előtt rendszerint lerohad). Ne tűr­jük meg ezeket a tőkéket a szőlőben. Irtsuk ki irgalmatla­nul, de ne gyökerestől! Csu­pán a tőkéjét, hiszen a tőke- nyakban nemes, jól termő faj­tával beolthatjuk. Nem sokkal kisebb az a rá­fizetés sem, amit öreg szőlők­ben a tőkehiányok jelentenek. Ne higgyük, hogy egy-egy ku­koricatő vagy krumplibokor kárpótol bennünket! Sajnos sóik szőlőben láttam, hogy a tőkehiányt krumplival vagy kukoricával vetik be. Ezeknek a jelenléte akadályoz a mun­kában, és sok rovar, gomba, kártevő búvóhelye lehet. A jó táperőben levő szőlőben bujtással lehet jjőtolni a tő­kehiányokat. Már a nyár fo­lyamán kiszemeljük a bujtásra alkalmas szőlőket-és bujtóvesz­szőt nevelünk rajtuk. Ezeket a vesszőket a nyár folyamán nem sarlózzuk meg, nyár vé­géig permetezzük, hogy a vessző beérését biztosítsuk. Szokás az a megoldás is, hogy bujtással együtt döntést is végeznek. A bujtóvessző tő­két eldöntjük. Az utóbbi meg­oldást az elöregedett, de jó fajtájú szőlőknél szokás alkal­mazni. Abban az esetben, ha egész szőlőtáblánk ilyen jó fajta, de elöregedett, esetleg hiányos, érdemes az egész szőlőtáblát eldönteni. A dön­tés a legjobb fiatalítási mód­szerek egyike. Tőkepótlásra számításba jö­het még a gyökeres vessző, valamint a tőkéről lebaltázott 3—4 éves meggyökeresedett bak is. A szőlő terméshozamát a trágyázás is emeli. Miért mos­tohább a termelők szemében a szőlő, mint a szántóföld? Saj­nos a gyakorlat azt mutatja, hogy bizony sok szőlő van a határban, amelyik az utolsó 10—20 évben nem kapott sem­mi trágyát. A szőlő egyenle­tes, nagy termést csak a jó erőben levő. jó víz- és táperő- ellátottságú talajban ad. Istál­lótrágyából 3—4 évenkint 300 —400 mázsát számíthatunk, míg tőzeg fékéiből 181F—200 mázsát. Tőzeg fékéi trágyázás­nál érdemes évenként 80—100 kg kálisót és ugyanennyi szu­perfoszfátot is adni a nitro­génbőség ellensúlyozására. Ha nem hozzuk arányba a nitro­gén, foszfor és kálium táp­anyagokat, akkor a szőlő bu­ján fog zöld állományt hajta­ni, míg a termés mérsékeltebb lesz. Az elromlott vagy elörege­dett szőlők helyrehozása elég sokba kerül Ha azonban a döntést vagy a bujtást több évre, erőnkhöz képest arányo­san elosztjuk, akkor a meg­terhelés nem egyszerre mu­tatkozik. Az első évi felújí­tás nyomán már termést ka­punk, mire sor kerül az utol­só évek felújító munkájára. Négy-öt év alatt az egész sző­lőállományt rendbehozhatjuk, és a terméstöbblet révén sok­szorosan megtérül a korábban befektetett felújító költség. Varga Gyula g. tanár ...................................................................................................................................................mii O któberi csokrok kegyelmeteknek sincs ínyére a sötétben való vakoskodás; hi­szen nem macska az emberfia, hogy napszállat után is lásson, így igaz-e? Oszt hallják! Azt panaszolja fel a minap kisebbik menyem, ki az „ingával“ utazik naponta, hogy 10—12 kocsi közül 2—3 ha ki van világítva. De azok is miként! Akár halot­tak napját ünnepelné mécsessel a MÁV. A kocsivilágítás meg — vélekedem — nemcsak azért fontos, nehogy a sötétben nem látva piros nyolcasra mondja be valaki az ultit (és bukja meg kontrával), hanem azért is, hogy az utasok átnézegethes­sék az újságot, olvasgathassanak valamit, míg munkahelyükre utaznak. No, nem igaz? Az egész világ népe ün­nepli az 1917-es nagy for­radalmi eszmék győzelmét és valóra válását. A fel­nőttek ünnepléséből részt kértek általános iskoláink növendékei is, amikor a Cegléd Járási Pedagógus Szakszervezet meghívására pályaműveiket megírták. A cél az volt, hogy meggyő­ződjünk, hogy hogyan látja a mai fiatalság a Nagy Októberi Forradalom hatását a magyar dolgozó nép életére és ezen belül a saját életére vonatkoztatva. 1-átják-e azt, hogy mit je­lentett ez a világ dolgozó népeinek életében. Huszonegy pályázat fek­szik a bíráló bizottság előtt. Mit takargatnak a jeligék? Ki a szerző? Hogyan fogal­mazta meg és hogyan látta, látja fejlődő, bimbódzó lel­kében és tudatában e nagy napnak történelmi jelen­tőségét. Áltudományos ér­tekezleteket írnak? Nem. Gyermeki lelkűk tisztasá­gával megérezték e törté­nelmi tény nagyságát, szépségét és jelentőségét. Nézzük a győztes pálya­munkát. Jelige: „Rózsa 13“. Negyvenöt versszakos, fél- rimes vers. A rímek itt- ott döcögnek, néhol a szó­taggal is baj van, de a so­rok és szavak melegséggel, jószándékkal és forradalmi erővel teltek. Legsikerül­tebb része e kis műnek, amikor Lenin megjelenik a munkások között és köz­vetlen hangon harcra ve­zeti őket. „Elvtársak, ne tűrjük már tovább A zsarnoki igát! Harcoljunk az igazságért Váltsuk meg a hazát!“ S milyen bájos e költői elbeszélés befejezése is: „Egyenlő lett a munkás, paraszt, Hiszen mind dolgozó. Olyan országban, ahol béke van Élni és dolgozni jó.“ Nézzük a második helye­zettet: a „Felszabadulás“ jeligét. Egy sokgyermekes ma­gyar család negyven évé­nek történetét ábrázolja a lelkes kis szerző, Taügás Pál küzdelmes negyven évét. Volt illegális kommu­nista, volt a csendőrök karmaiban. Látjuk mint lelkes partizánt, s a pálya­mű befejezésekor már mint egy hatalmas bauxit bánya vezérigazgatójával találko­zunk vele. Fia mérnök, leánya pedagógiai főiskolai hallgató. Ez a szerző egy­általán nem mond törté­nelmi általánosításokat, de a leírt elbeszélés tisztán bizonyítja, hogy megértette szerzője a forradalom je­lentőségét. A „Világszabadság“ jeli­géjű pályamű szerzője a Téli Palota ostromához ve­zet el bennünket, ahol az ifjú a haldokló apától ta­nulja meg, hogy a szabad­ságért meghalni — életet jelent. Később az interven­ciós háborúban ez a fiú is meghal, de utolsó szavai a munkáshatalom legyőzhe­tetlen erejéről beszélnek. Van pályamű, amelyik a Sárga folyam partjára ve­zet el s a nagy kínai nép felszabadító harcát jeleníti meg, A másik pályamű egy olaszországi gyár munká­sainak emberfeletti harcát ábrázolja. Vannak egészen kicsiny versek, melyekben az az érték, hogy gyermeki lélek rajongása és tiszta forrása táplálja a gondola­tokat. Nem volt könnyű dolga a bíráló bizottságnak kivá­lasztani a sok jó közül a legjobbakat. Ki tudna rá­mutatni egy mezei csokor­ra s megállapítani, hogy melyik mrág a legszebb? Mégis a legjobb pálya­művek szerzőit jutalmazni kívánjuk. Külföldi és ha­zai táborba juttatjuk el őket, hiszen megérdemlik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents