Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-07 / 162. szám

6 erst Mt ^/Cirlap 1957. NOVEMBER 7. CSÜTÖRTÖK Faburkolattal is készülnek csőbútorok A vásárlók régi panasza, hogy a csőbútor garnitúráik vonalvezetése és stílusa nem egyezik az otthonukban már meglevő fabútorok stíluséval. Ezért a Fémbútorgyárban olyan csőbútorokat is készíte­nek. amelyeknél a külső cső­vázat faburkolattal látják el. A faburkolatok sokféle for­mában és színben készülnek, így a vevők kiválaszthatják a nekik legjobban megfelelő stí­lusokat. __________ P VC lágyítószert készít a szeszipar A szeszipar szabadegyházi telepén nemrégen új üzem- rész' építését kezdték meg; Itt készítik majd a műanyag­ipar egyik fontos segédanya­gát, a PVC lágyítószert, amely baktériumos erjesztéssel kuko­ricából készül. A tervek sze­rint az új üzemrészben 1958- ban kerül sor a berendezések kipróbálására, az ezt követő esztendőben pedig megkezdik a folyamatos termelést; A SZOBI KIS EZERMESTEREK KÖZÖTT Aki járt már Szobon. bizo­nyára ismeri azt a magas kő­kerítéssel övezett szürke kas­télyt, amelynek lábainál az örökifjú Duna görgeti fodros hullámait. A büszke, zárkózott épület, amely egykor tulajdo­nosa, Luczenbacther Pál „úr“ lépteit visszhangozta falai kö­zött, ma gyermekotthon. Ka­puján -tábla függ. ezzel a fel­irattal: Fővárosi Tanács Vö­rösmarty Mihály Fiúotthona. A kapun belépve jókedvű gyermekzsivaj fogad. Őraközi szünet van éppen, s a fiúk sietnek kihasználni a „vénasz- szonyok nyarának" utolsó nap­sugarait: vidáman kergetőznek az udvaron. Az igazgató. Kosa Mátyás kalauzol végig az intézeten. Első utunk a főépületbe, a tu­lajdonképpeni kastélyba vezet. Itt vannak a hálótermek; ra­gyogó tiszta, parkettás szobák, hófehér vaságyak, rajtuk ked­ves mintájú, fodros takarók. A falon virágtartók, művészi reprodukciók. Barátságos, han­gulatos. Akárcsak a. kultúrte­Laboratóriumban vizsgálják a Pest—Nógrád megyei állami gazdaságok takarmány termését A Pest—Nógrád megyei álla­mi gazdaságok igazgatósága szerződést kötött a gödöllői Agrártudományi Egyetem ta­karmányozási tanszékével, a gazdaságok takarmánytermé- sének laboratóriumi vizsgála­tára- A gazdaságok minden szénakazalból mintát külde­nek az egyetem laboratóriu­mába, ahol pontosan megál­lapítják a széna fehérje és ke­ményítőtartalmát. A vizsgála­tok segítik az állami gazdasá­gok állattenyésztőit a szarvas- marhák szakszerű takarmá­nyozásában. A csepeli lottózók első nagy nyereménye Jelentkezett a lottó-öröklakás tulajdonosa A legutóbbi lottó tárgynyere- mény sorsolás három főnyeremé­nye közül mint ismeretes kettő a fővárosba került. Az épülő lottó­ház IV. emeleti kétszoba, hallos összkomfortos öröklakását az 527 323-as számú szelvény nyerte. A nyertes szelvény tulajdonosa szerdán délelőtt megjelent a Sport­fogadási és Lottó Igazgatóságon. A lakást Károly Mihálynénák, a Cse­peli Varrógépgyár gépmunkásának juttatta a szerencse. Férje szintén Csepelen, a Motorkerékpárgyárban dolgozik. Károly Mihályné elmondotta, hogy hetenként egy-két szelvény­nyel játszik, s eddig két találat­nál többre nem vitte. Most azon­ban nagy prömet jelent a család­nak a főnyeremény, Káro-lyék ugyanis hét éve házasok — egy kislányuk yan. —, de most egy kö­ves szoba áz otthonuk. Alig vár­ják, hogy elkészüljön a lottó-ház, hogy a nyolcadik házassági évfor­dulójukat már az új otthonban ün­nepelhessék. Ez az öröklakás egyébként az első nagy nyeremény Csepelen. HUNOR Országos automatizálási konferencia lesz Nehéz eset Lajos, maga nem szeret en­gem, hisz meg sem csókol. AsÄ'^Äi» hí»- FÉRF'AK, FIGYELEM! rém, amelynek közepén ping­pong asztalok várják a dél­utánonkénti izgalmas csaták hőseit. A sarokban üvegezett szekrény rejti magában az if­júsági könyvtárat: 350 darab, meglehetősen foszladozó köte­tet. — Bizony, kevés a köny­vünk — mondja Kosa elvtárs —, s azok is régiek. Még rosz- szabb a helyzet a nevelői könyvtárral, az mindössze 260 kötetnyi. S hiába kértünk úja­kat. ezt a tételt törölték az ez évi költségvetésünkből. — Milyen szórakozási lehe­tőséget biztosít az intézet a gyermekeknek? — kérdezem. — Sokfélét — hangzik a vá­lasz. A zenekedvelő gyerme­kek zongorázni tanulhatnak nálunk. Nemrégiben kaptunk mandolinokat, s megalakult a hattagú mandolin-zeneka­runk. Van házi stúdiónk, amely szabad időben, estén­ként rádió- vagy hanglemez- műsort közvetít a kultúrte­rembe, s a hálószobákba. Sa­ját filmvetítőnikkel gyakran rendezünk mozielőadásokat. Ezenkívül rendszeresen spor­tolunk, kirándulunk, s időn­ként kultúrműsorokat rende­zünk. Aztán meg itt vannak a szakkörök. Állítom, hogy a gyerekék legalább annyira szeretik ezeket, mint például a filmvetítést. — Ezék a szakkörök egyéb­ként a büszkeségeink — veszi át a szót Szabó Ferenc peda­gógus, s máris invitál az ezermester szakkör műhelyébe. Itt aztán csak­ugyan van látni való! Hogy mi mindent csinálnak ezek a 13 —14 éves kis ezermesterek! Hangulatlámpáikat kiszáradt diófa ágából. Bicskával farag­ják. csiszolópapírral finomít­ják a talpát, szárát, s Szabó tanár bácsi készíti hozzá a szebbnél szebb, kézzel festett lámpaernyőket. De csinálnak cigarettatartókat, emléktárgya­kat, virágtartókat is, sőt a bú­torok kisebb javítási munkáit is magük végzik el. Az egyik asztalon ~ féligkész fadobozokat látok. — Nemrégiben találtunk há­rom „özönvíz előtti” telefon­készüléket — magyarázza az igazgató. — Ezeket most kija­vítjuk, s beszereljük a dobo- zokba, hordozható készülék­§ nek. A postától kaptunk egy | három kilométeres vonalat, 1 azon gyakorolnak majd a gye- § rekek. | Gyorsan telik az idő, tovább | kell mennünk, pedig szívesen | időznék a jól felszerelt, taka- ! ros kis műhelyben. De már | vár a kézimunka szakkör ve- ! zetője, Urbán Jánosr.é. hogy fő is megmutathassa „birodal- ! mukat", A „birodalom“ § fehér szekrénykéket jelent, 1 bennük ezernyi kedves, apró § meglepetés. Csillogó papírró- ! zsák, aranydiók. a közös ka- ! rácsonyfa leendő díszei. Lak- § kozott cigarettás dobozok — | gyufaszálból, kagylódíszes tű- 1 párnák, varródobozok — hul- ! ládákból. babagarnitúra — jii...t.ii.iiiii»n.nliiMiiii;ii!*n»tm.«.tiii»i»iiin!i«n!i.i..i.inimii-iniiiHiiiimnii»iiHiHt.HHHitiHnm.iuiiiHiíiHmiHiii»iiHiiii»iii«nui PESTEN A CIRKUSZBAN / / vadgesztenyéből, könyvjelzők — filmszalagból, kabátdíszek — kenyérbélből. És sok-sok virágkaró, hegymászóbot. kop­jafa, díszesen kifaragva, fest­ve, lakkozva. Tíz-t zenkét éves kisemberkék kézimunkái. Amikor biztatnak, hogy vigyek magammal emlékbe valamit, alig tudok választani ..: Majd a biológiai szertárba megyünk. A nyáron választot­ták le az egyik folyosó végé­ből. Most vezették be a vizet, hogy a fotoszakkör is otthonra leljen benne. Miközben a gye- rekek-készítette akváriumokat, biológiai preparátumokat — siklókat, szalamandrát, leveli békát — nézegetem, körülvesz­nek a gyerekek, s kérik, ír­jam meg azt is, hogy az elha­nyagolt, kiszáradt gyümölcsös helyén maguk építettek lab­darúgópályát a tanár bácsik vezetésével. — A melegházat is tessék megnézni — szól közbe egy tüskéshajú kisfiú. Ezt is közösen épitetlék. Hosszú, keskeny földalatti fo­lyosó, üvegtetővel, fűtőveze­tékkel, egyszóval mindazzal, ami egy szabályos melegház­nak dukál! Tizenkét cserép muskátlival kezdték, s ma már több mint 200 növényük, virágjuk van. Tűzvörös mus­kátlik, vastag, lándzsalevelű sansaveriák, fuksziók, begó­niák, vízipálmák, kaktuszok, aszparátuszok, datolyapálmák, meg a „főkertész” — Szabó ta­nár bácsi — kedvence, egy csipkéslevelű filodpndron. .;. Sok-sok türelem, áldoza­tos nevelői munka eredményei ezek. Harminc felnőtt és 121 kisfiú közös munkájának gyü­mölcsei. Százhuszonegy kis­fiúé, akiknek egy része soha nem ismerte szüleit, a családi otthon melegét, az egymáshoz tartozás érzését. Olyan kis­fiúké, akik közül sokan itt is­merték meg a becsületesen el­végzett munka örömeit..; Ülünk az igazgatói irodá­ban, az innen-onnan összesze­dett bútorok között — a szeb­bek, jobbak a fiúk szobáiban vannak —, s beszélgetünk. Az intézet életéről, eredményei­ről, s visszatérő témáinkról. a gyermekekről. Kosa igazgató elvtárs róluk beszél a legszívesebben. Hi­szem, érzem, hogy nagyon sze­reti őket. Ö is, meg nevelőtár­sai is. Csaknem mindannyian fővárosi munkahelyüket hagy­ták ott azért, hogy idejöhesse­nek. Pedig nem könnyű az életük; Két-három pedagógus lakik egyetlen szobában, mun­kaidejük úgyszólván korlát­lan, szórakozási lehetőségük annyi van, amennyit az intézet biztosít, színházba, operába egyszer ha eljutnak évenként. Mégsem panaszkodnak; Mit lehet itt mondani? Jó munkát, jó egészséget, sok sikert kívánunk a Vörösmarty Mihály Fiúotthon minden la­kójának. Nyíri Éva Mond öregem, miért választottál ilyen kicsi asszonyt? — Tudod, feleségből ennyi is sok! Mi ez a cirkusz ahhoz képest, ha nálunk a tsz-ben minisz­tériumi ellenőrzés van. 9 I Q-lim, Színház, JHuzsikn Mrmymnsm, F an-e olyan ember, aki a mesét nem szereti? Azt hiszem, hogy — bevallva, vagy tagadva, de minden szülő, aki „elkíséri" gyermekét a „Mese a moziban” című filmsorozat- hoz. a szülői kötelesség ürü­gyén maga is gyermekké vál­va issza szomjasan a tiszta, üdítő, szépséges mesét. Zelma Lágerlöf, a híres író­nő bájos figurája, a kis Nils csodálatos kalandokat él át. Egy aprócska öreg manó elva­rázsolja és ő maga is olyan csöpp lesz, mint az ujjam... Mi történik véle, míg megta­lálja a manót, milyen tetteket visz végbe, míg kiérdemli újra régi alakját? Erről szól a szel­lemes, költői, izgalmas mese. Mert nagyon izgalmas ám... És együtt harcolunk Nils- sel a patkányhad ellen, aggó­dunk érte, nehogy megtalálja a vesztére törő, toronynegy. fennhéjázó királyszobor és meghatódunk, amikor a szi­vünkhöz nőtt vidám és csinta­lan. ötletes és bátor gyerek habozás nélkül feláldozná ma­gát legjobb barátjáért, a zsör­tölődő, hűséges Marci libáért. Pedig már otthon járnak, az elvesztett és imádott szülők közvetlen közelében, az utolsó próba közben^, a vágyva vá­gyott, újra emberréválás kü­szöbén, Szerencsére kis bará­tunk rémekül megállja a pró­bát és végül visszatalál sze­rető szülei házába. Miért válunk annyira egy- gyé a kis hőssel? Nils épp olyan gyerek, mint te voltál, kedves olvasó, meg én, meg mindnyájan. Tanulás közben Is kezeügyében a csúzli, meg­dobálja a libákat, kíváncsi és néha ártatlanul kegyetlen. És szinte hallani az írónő kedves, komoly hangját... „Látjátok ügye. milyen törpévé tud ten­ni minket az erőnkkel való visszaélés, a gyengékkel szem­ben elkövetett durvaság?” jyils azonban szerencsére -ÍV egészséges kis ember. Azt hiszem, nem erőltetett be­lemagyarázás, ha az írónő szépséges jelképvilágát meg­fejtve, többet olvasunk ki a fiúcska történetéből, mint amit a gazdagon áradó mese­szál elmond. Nils a tudás, a kultúra, a művészet segítségé­vel, a varázserejű furulya se­gítségével, amelynek titkát a százesztendős könyvekből le - té el, szabadítja meg barátait az élősdi patkányhadtól. Bá­torságával és hűségével mer, i meg Marci liba és a lúdcsap a" bölcs vezetője életét és csöpp­nyi emberke létére sem ijed meg a rókától. Nem veszi le kalapját a zsarnok király elő" sem. Büszke és eszes. Segít a bajbajutott mókuson. A hűség, az áldozatkészség, a barátság nagyszerű érzése hevíti, hát persze, hogy emberré lész, naggyá válik. Bár megszívlel­nénk a meséből áradó tiszta eszmédet... Szebb, könnyebb lenne az élet! A többi kis film is, anélkül, hogy erőltetné a tanulságot, hogy kilógna a célzatosság, gyönyörködtet, szórakoztat, tanít■ A gyávából bátorrá váló kis nyuszi, a medvebocsok egymás iráhti irigységét ki­használó ravasz róka és a szé­pen rajzolt, kedves indiai nép­mese, a kislány az őserdőben, elragadó kis történetek. Kü­lönösen az utóbbi, amely min­den kockájával azt példázza, van igazság a földön. Ha az élet szomorúságai elkeseríte­nek is egy-egy pillanatra, ba óriáskígyók és vaddisznók sok bánatot okoznák, hidd el a go­nosz tigrisek a végén saját go­noszságuk csapdájába zuhan­nak. Ez az élet, az igazság lo­gikája. A szovjet filmművészet ma­gas eszmeiségű, *pompás gyöngyszemeket, remekmívű 'kis meséket ajándékozott ne­künk a Nagy Október 40. év­fordulójára, gyönyörűségül és okulásul felnőtteknek és gye­rekeknek. SZÁNTÓ MIKLÓS Magyar forradalmi művészet Kiállítás a Műcsarnokban Szerdán délben ünnepélyes keretek között nyitotta meg Kállai Gyula művelődésügyi miniszter a Műcsarnokban a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója alkal­mából rendezett „Magyar for­radalmi művészet“ kiállítást. Közel 100 esztendő magyar képzőművészeiének kereszt- metszetét láthatjuk, ha végig­nézzük a kiállított képeket; Népünk sanyarú történel­mét és elmaradt társadalmi viszonyaink belső feszültségét híven tükrözi képzőművésze­tünk már nemzetivé válásának első szakaszában is. Ezt lát­juk Székely Bertalan történel­mi képeiben, aki 1849 után a nemzeti öntudat ébrentartásá­ra vállalkozott, s ecsetjével történelmünk dicső napjait elevenítette meg. A kritikai realisták téma- választása már mélyebbre nyúl. A társadalmi igazságta­lanságok ellen emelnek szót drámai erejű kompozícióikban. De új módon szól a művészet nyelvén Munkácsy Mihály is, akinek világhírű Sztrájk című festményének olajvázlatát lát­hatjuk ezen a tárlaton. V A szovjet nép útját a ma­gyar nép követte először s ez híven ,tükröződik képzőművé­szetünkben is. Ui'tz Béla nem­zedékének konstruktív — ex­presszionista stílusa kiválóan alkalmas volt a Tanácsköztár­saság napjainak művészi be­mutatására. S dicső folytatója e kornak a művészet nyelvén Derkovits Gyula és Dési Hu­ber István. Derkovics festmé­nyei: a Menekülők, a Kivég­zés megrázó művészi doku­mentumai a Horthy-korszak sötét zsarnokságának, ember­telenségének. De az emigráns festők sem tétlenkedtek ez idő alatt. Pór Bertalan Franciaor­szágban. Ék Sándor Németor­szágban, majd a Szovjetunió­ban alkotja műveit, amelyek egy része ma szintén itt lát­ható. Külön termekben gyűjtötték össze a felszabadulást követő esztendők legkiválóbb képző- művészének alkotásait. E mű­vek alkotóiról elmondhatjuk, hogy méltó folytatói nagy nemzeti művészetünknek. Ez a jól összeállított kiállí­tás minden kimondott szónál ékesebben bizonyítja, hogy a munkásmozgalom témái mi­lyen korán helyet kaptak kép­zőművészetünkben. De bizo­nyítja azt is, hogy képzőművé­szetünk legjobbjai a múltban csakúgy mint ma, műveikben mindenkor híven tükrözték a magyar nép küzdelmeit, vá­gyait és törekvéseit. Prukner Pál ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents