Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-07 / 162. szám
PEST MEGYEI iJC ír la í MSZMP PEST MEGYEI' BIZOTTSÁGA 1. ÉVFOLYAM, 162. SZÄM ARA 50 FILLER MEGYEI TANÁCS LAPJA 1957. NOVEMBER 7. CSÜTÖRTÖK Negyven hősies esztendő Irta: Horváth András, az MSZMP Pest megyei bizottságának első titkára j Nemzeti és állami függetlenségünk igazi biztosítéka a magyar-szovjet barátság és együttműködés Díszünnepség az Állami Operaházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából j Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40, évfor- /l dulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerdán este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. A Dalszínház ünnepien feldíszített színpadán, a nagyszámú díszelnökségben foglalt helyei P. T. Komarov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnökhelyettese, a szovjet kormányküldöttség vezetője és T. I. Arhipova, a kurszki kerületi pártbizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja. Tagja volt a díszelnökségnek J. 1. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendikívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a szovjet hadsereg Magyarországon állomásozó csapatai képviseletében F. F. Kazakov, hadseregtábornok. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Apró Antal elvtärs ünnepi beszéde N egyven évvel ezelőtt, az első világháború vérzivatarában, amikor a munkásmozgalomban dívott az opportunizmus — amikor a szociáldemokrata vezérek, elárulva a munkásosztályt, a dolgozókat a vágóhídra küldték, Oroszország dolgozó népe Lenin pártjának vezetésével, a világ legöntudatosabb munkásainak támogatásával megdöntötte a cári zsarnokságot, elűzte a kapitalistákat és földbirtokosokat, megteremtette az első proletárállamot A munkásosztály élenjáró marxi elmélete a gyakorlatban megvalósult, élő hatalommá, valósággá lett. A kapitalizmus kiszolgálói, a nép különböző ellenségei azóta is számtalanszor eltemették a szocialista államot. A német fasiszta hadvezetés maximum hat hétre tervezte a szovjet állam megdöntését. De hasonló nézeten voltak a különböző burzsoá államok katonai „tudósai” is, akik úgy okoskodtak, hogy a porosz mi- litarizmus hadtudományában jártas és egész Európa termelő erőit birtokló német fasizmus valóban gyors győzelmet arat a munkás-paraszt állam hadserege felett. A német fasizmus hadseregével együtt elpusztult; a negyven évvel ezelőtti forradalomban született szocialista állam erősebb, mint bármikor és gyors ütemben fejlődve kétségtelenül utoléri és elhagyja — történelmileg rövid időn belül — a világ leggazdagabb kapitalista államát is. N agyon fontos ma ezekről a kérdésekről beszélni, különösen nálunk, Magyarországon, ahol alig egy évvel ezelőtt tort ült az ellenforradalom, a revizionizmus, ahol sok ember hitelt adott olyan hazug állításnak, hogy a kommunizmus világméretekben válságban van, s valami kieszelt. tudománytalan, „tiszta demokratikus” „nemzeti kommunizmusról” beszéltek. A kommunizmus sem világ- viszonylatban, sem egy országban nem jutott válságba, ellenkezőleg, a történelemiben példátlan ütemű fejlődést mutat. Válságban a világ-imperializmus van. Amilyen ütemben erősödik a szocialista tábor, olyan ütemben gyengül az imperializmus. A Szovjetunió ipari termelése a negyven év alatt az 1913. évinek harminchárom- szorosára. az 1920. évinek pedig 46-szoroséra emelkedett. Míg 1913-ban, illetve 1920- fcan Európa nagyobb kapitalista országai ipari termelésben a legfontosabb anyagokat illetően messze előtte jártak az akkori Oroszország termelésének, ma a Szovjetunió a legfontosabb anyagokból többet termel, mint Európa két kapitalista nagyhatalma (Nyu ga t - Németorszá g és Anglia) együttvéve. Például Oroszország 1913- ban villamosenergiában a német termelésnek 37.3 százalékát érte el, 1956-ban a német termelést 100-nak véve, a Szovjetunió ennek 231,4 százalékát termelte. Nyersacélban 1913-ban a német termelés 30.4 százalékát. 1956-ban pedig 206 százalékát termelte a Szovjetunió, Angliához viszonyítva pedig az 1913. év 53,8 százalékkal szemben 1956-ban 231,4 százalékot, „i . . A fenti számokból világosan láthatjuk: a munkásosztály nemcsak azt bizonyította be, hogy képes a kapitalizmus megdöntésére, a proletárállam megvédésére, de soha nem látott ütemben képes a szocialista gazdaság fejlesztésére, olyan ütemet diktál, amit semmiféle kapitalista rendszer felmutatni nem tud. A kétkedők persze azt mondják, „könnyű egy viszonylag fejletlen ipart gyors ütemben fejleszteni, de most már a dolog másképp áll és a szovjet ütem a las- sabbodni fog”. Az Egyesült Államok statisztikai irodája 1957 augusztus 1-i adatai szerint az ország ipari volumen- je az idén 1,4 százalékkal haladja meg a tavalyit, ezzel szemben a Szovjetunió ipara ez év első nyolc hónapjában tíz' százalékkal termelt többet a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Előreláthatólag ez a százalékarány nem csökken, inkább emelkedik. íme a válasz a kétkedőknek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása természetesen a világ politikai és hatalmi egyensúlyában is óriási változásokat idézett, elő. A második világháborút követő időben a szovjet hadsereg fényes győzelmei következtében a legagresszívebb imperializmus széthullott, elpusztult, a gyarmati népek a szovjet népek példáján megtanulták, hogy le lehet győzni a győzhetetlennek hitt, modern kapitalista hadseregeket, s kemény csatákban egymás után vívták ki függetlenségüket. A háború befejezése után a szovjet hadsereg által felszabadított európai országokban megkezdődött a szocializmus építése. Megszületett a hatalmas Kínai Népköztársaság. Máig a volt gyarmatok területén 22 űj, független állam alakult meg, amelyben közel 700 millió ember él. A gyarmatosítók ma még 159 millió gyarmati embert tartanak nemzeti és gazdasági elnyomás alatt. A fent jelzett számok azonban világosan mutatják, hogy az imperializmus válságban van, hogy a kapitalista tartalékok nap mint nap fogynak, a felszabadult gyarmati népek semlegessé, vagy éppen a szocializmusért harcoló népek szövetségesévé válnak. A negyven évvel ezelőtt lezajlott első győzelmes szocialista forradalom, mint látjuk, óriási eredményeket mutat fel ’a világ összes népeit érintő gazdasági, katonai és technikai, nemzeti és politikai kérdésekben egyaránt. A világ minden haladó embere büszke a szovjet tudomány kiemelkedő sikereire. Már a második mesterséges hold kering az égen, az interkontinentális rakéta hírétől reszketnek a háborús uszítók. Lehet-e a szocializmus válságáról beszélni, ha a katonai erőviszonyok ilyen rohamosan változnak meg a szocializmus javára — az imperializmus kárára? Amint egyes népek egészét érintően kézzelfogható eredmények vannak, úgy természetesen egyes embereket érintve, azok é'etkörülményeit is megváltoztatta a negyven esztendő. Gondoljunk csak a háxommill’.ó nincstelen, földnélküi koldus magyarra, akiknek a földet és vele együtt az emberi életet a Nagy Október szülötte, a fel szabadulás biztosította. Gondoljunk a több százezer magyar falusi gyermekre, akik részére a mostani nyolc általános osztál yai egyértékű négy polgárt elvégzése a Horthy- rendszerben teljesen kilátástalan volt, nem beszélve a középiskolák és egyetemek több tízezres létszámú hallgatóiról. Ezek a gyerekek, a mi fiataljaink, az Októberi Forradalom nélkül osztoztak volna apáik, nagyapáik sorsában, a tudatlanságban, a munkanélküliségben, a földesurak és az urakat védő csendőruralom szörnyűségeiben. Minden gondolkodó ember előtt világos, hogy a győztes Októberi Forradalom vezető pártja nemcsak 40 évvel ezelőtt, hanem ma is útmutatója, példaképe pártunknak, dolgozó népünknek. Akik nem értik, hogy az Októberi Szocialista Forradalom nem orosz jelenség, hanem az egész világ proletariátusának, dolgozó népének győzelmes harca a közös ^Uenség, a burzsoázia egy csoportja fe'ett, azok semmit sem értenek a marxizmusból, vagy a fejüket a homokba dugják, vagy a kapitalizmus kiszolgálói. I ^nnek fényes bizonyítéka, J hogy a tavalyi magyar ellenforradalom szellemi és gyakorlati előkészítői a „nemzeti kommunizmus” apostolai, akik tagadták a Szovjetunió vezető, élenjáró szerepét, egy platformra jutottak a nyugati imperialistákkal és közülük sokan kenyéradó gazdáikat kiszolgálva beálltak a kommunizmus bukásának várományosai közé. Bár a magyar nép egy jelentős részét sikerült ideiglenesen félrevezetni, tisztánlátásukat megzavarni, az egy év alatt elért eredmények mutatják, hogy az emberek fejében a dolgok tisztázódtak. Cegléd város lakosságának egy kis töredéke, néhány száz ember a múlt év októberében ledöntötte az ottani szovjet emlékművet. Az emlékművet már rég visszaállitották és az év tavaszán azzal a kéréssel fordult Cegléd lakossága a Minisztertanácshoz, hogy önkéntes adományokból a város legszebb terére Len in-szobrot állíthassanak. A Minisztertanács engedélye után megindult a gyűjtés és minden különösebb propaganda vagy tú'buzgó tevékenység nélkül, néhány hónap alatt a szobor ára együtt volt. Ma Cegléd dolgozó népe büszke arra, hogy a győztes Októberi Forradalom nagy vezérének szobrát az évforduló alkalmával leleplezték. Hasonló módon állították helyre megyénkben Dunakeszin és még számtalan községben az e’len forradalmárok által ledöntött emlékműveket, ünnepélyesen megfogadva hogy nem lesz mégegyszer október 23 Magyarországon. A néphatalom ma szilárdabb, mint volt az utóbbi években bármikor, a Nagy • Októberi Szocialista Forradalom eszméit magáénak valló és megvalósító pártunk erősebb, egységesebb, mint a múltban volt. A hűség ezekhez az eszmékhez, az elszántság, hogy a lenini örökséget é’ő és ható gyakorlattá tesszük — a biztosítéka annak, hogy hazánkban is felépülhet a szocialista társadalom, minden hazáját szerető magyar dolgozó üdvére és boldogságára. Dobi István elvtárs megnyitója után Apró Antal elvtárs mondott beszédet. Bevezetőben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét méltatta. — Voltak az októberi forra- damat megelőző évszázadokban is olyan forradalmak — mondotta —, amelyekben a régi uralkodó osztályok helyére törekvő új uralkodó osztályok Tegnap Moszkvában a luzs- nyiki sportpalotában tartották meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának jubileumi ülését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának szentelt ülésszakon a Legfelsőbb Tanács küldöttein kívül jelen voltak az SZKP régi harcosai, Moszkva dolgozóinak képviselői, 61 külföldi országból érkezett küldöttségek tagjai, valamint a diplomáciai testület képviselői. Az ülést Pavel Lobanov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Hruscsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, az SZKP Központi Bizottságának első titkára tartotta meg ünnepi beszédét. Hruscsov beszédének elején hangsúlyozta, hogy az Októberi Forradalom 40. évfordulóján a Szovjetunió népei az egész világ elé tárják a szocializmus történelmi jelentőségű győzelmeit. A szovjetország munkás- osztálya — folytatta — mindig a nemzetközi munkásmozgalom egyik csapatának tekintette magát. Sikereit úgy értékeli, mint a világ dolgozóinak győzelmét, mint hozzájárulását az emberiség felszabadításának nagy ügyéhez, az imperializmus és a gyarmati rendszer béklyóinak széttöréséhez, az új szocialista társadalom felépítéséhez. Amikor visszapillantunk az októberi fordulat történelmi napjaira és végigtekintünk szocialista hazánk dicsőséges útján — mondotta Hruscsov —, pártunk, az egész szovjet nép, az egész haladó emberiség páratlan szeretettel ejti ki annak az embernek dicső nevét, akinek halhatatlan géniusza, a forradalmi harcosokra jellemző tántoríthatatlan akamellett. mint hajtóerő és derékhad részt vették a dolgozó néptömegek is, de ezekben a szocialista forradalmat megelőző forradalmakban a néptömegek csupán statiszták voltak, a történelem mellékszereplői, akiknek forradalmi szerepe kimerült abban, hogy megbuktassák a régi rendet és hatalomra segítsék az új uralkodó osztályt. ratereje a dolgozó emberek millióit lelkesítette és lelkesíti harcra a kommunizmus győzelméért; Vlagyimir Iljics Lenin nevét. Hruscsov ezután a Szovjetunió négy évtizedes útját jellemezte, emlékeztetett a nehéz napokra, a hitleri fasizmus fölött aratott győzelemre és a szocialista építés példátlan sikereire. Részletesen elemezte a szovjet ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a tudomány területén elért eredményeket, s hangsúlyozta; tudományos és technikai vívmányaink megkoronázása volt a világ első mesterséges holdjának megalkotása, s az 1957. október 4-én történt sikeres fellövése. Alig egy hónap múlva felröpült a világűrbe a második mesterséges hold is. Ennek már tökéletesebb és változatosabb tudományos felszerelése van, s kísérleti állatot is vitt magával. A mi első szputnyi- kunk már nem unatkozik a világűrben végzett sétáján, a Szovjetuniónak már két küldötte, a béke két csillaga röpül a Föld körül. Hruscsov ezután arról beszélt, hogy a szovjet nép egyöntetűen helyesli és támogatja a kommunista párt poétikáját, majd néhány adattal összevetette a Szovjetunió és az Egyesült Államok termelésének jelenlegi színvonalát. Megjegyezte, hogy néhány termékfajtában, így például búzában, a haszonfában, s a cukorban a Szovjetunió túlszárnyalta az amerikai termelést. Lényegesen csökkent a .szint- különbség a vas- és a széntermelésben, a nyersvas és az acélgyártásban, néhányfajta gép és műszer, valamint a paAz októberi forradalomban a szó teljes értelmében a néptömegek voltak a történelem főszereplői, akik ezúttal nem másokért, tőlüik végső soron idegen érdekek győzelméért harcoltak és véreztefc, hanem a maguk érdekeiért, a maguk győzelméért. Az Októberi Szocialista Forradalom nagysága és népi jellege éppen abban áll, hogy világraszóló bizonyítékot szolgáltatott a néptömegek lebir- hatatlan erejére és arra a képességükre. hogy a társadalmat, az államot, a gazdasági életet, az országot, a nemzetet a tőkések és földbirtokosok nélkül is tudják vezetni, sőt nagyobb tehetséggel és nagyobb hozzáértéssel tudják vezetni, mint a tőkések, vagy a földbirtokosok. A második nagy tanulság, amely szerves kiegészítő része az előbbinek: hogy világot átformáló, hatalmas történelmi tettekre csak a nép képes, amelyet a forradalmi munkásosztály vezet. A szocialista forradalom négy évtizedes győzelmének azt a döntő tanulságát, hogy az (Folytatás a második oldalam) műt- és a gyapjúszövetek gyártásában. A továbbiakban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi hatásáról, a kínai forradalom győzelméről, a felszabadító nemzeti mozgalmak eredményeiről szólott. Kijelentette, hogy tovább folyik és éleződik a kapitalizmus általános válsága. Mélyülnek a kapitalista világot marcangoló kibékíthetetlen ellentmondások, a kapitalizmus általános válságának éleződése különös erővel nyilvánul meg a gyarmati rendszer széthullásában, s a dolgok menete e szégyenletes rendszer végleges eltűnésére mutat. Beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió külpolitikájának alapja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elve. A Szovjetunió következetes békepolitikát folytat, s arra törekszik, hogy a leszereléssel összefüggő valamennyi kérdésekben kölcsönösen elfogadható egyezményeket kössön. „Ünnepélyesen kijelentjük — mondotta —, hogy népünk sohasem gondolt, s a jövőben sem gondol valamiféle pusztító eszközök alkalmazására, ha országunkat nem éri támadás az imperialista államok részéről.“ „Haladásunk távlatai világosak és nagyszerűek... a kommunista párt és a szovjet nép figyelme a jövőre irányul, a kommunista építésnek ránkváró óriási feladataira összpontosul. A párt és a nép alkotóerőibe, a kommunizmus jövendő diadalába vetett szilárd meggyőződéssel és mélységes hitte] oldja meg ezeket a feladatokat” — mondotta beszéde végén Hruscsov. Hruscsov elvtárs beszéde a történelmi évforduló alkalmából
