Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-05 / 160. szám
1937. NOVEMBER 5. KEDD 500 négyszögöles mozgalom Megyénkben a földműves- szövetkezetek kötik ebben az évben a cukerrépa termelési szerződéseket a dolgozó parasztokkal. A folyamatosan, lassan haladó szerződéskötésekkel egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Az október 30-í állapotnak megfelelően Pest megye a cukorrépa termelési szerződéskötési tervét csupán 61 százalékra teljesítette. A járások közül egyedül a váci járás teljesítette tervének 82 százalékát, a dabasi és buda—szentendrei járások 77, illetőleg 70 százalékra, a ceglédi és aszódi járások 69, illetőleg 67 százalékra teljesítették tervüket. Leggyengébb eredményt a szobi és a gödöllői járásban tudnak felmutatni. A szobi járásnál a legnagyobb a lemaradás, tervüknek csupán 35 százalékát tudták elérni. Különböző akadályokra, nehézségekre hivatkoznak a földművesszövetkezetek. Nem vitás, egynémely helyen elfogadhatók ezek a kifogások, de a legtöbb helyen nem itt a hiba. A földművesszövetkezetek vezetői és a cukorrépa termelési szerződések megkötésével megbízott dolgozói gépiesen akarják teljesíteni tervüket, nem magyarázzák meg érthető, világos szóval, hogy a cukorrépa termelése kifizetődő és szükséges mind az ország, mind a termelő számára. Azokban a járásokban és földművesszövetkezeteknél, ahol a cukorrépa termelési szerződés kötését a földművesszövetkezet vezetősége és tagjai fontosságának megfelelően kezelik és közösen igyekeznek megoldani, van eredmény. A földművesszövetkezetek ceglédi járási központja, miután dolgozóival előzőleg megbeszélte, vállalást tett, hogy november 7 tiszteletére járásuk minden dolgozója és aktívája meglátogatja a termelőket, a földművesszövetkezetek tagjait és teljesítik cukorrépa termelési szerződéskötési tervüket. Remélhetőleg követésre talál ez a nagyszerű kezdeményezés és nem kell szégyenkeznie Pest megyének gyenge eredményei miatt. Mozgalmat indítottak a ceglédi járásban, hogy a megyei küldöttgyűlés kezdetére, november 21-re, minden dolgozó és aktíva 500 négyszögöl területre köttet a termelőkkel cukorrépa termelési szerződést. Ebben a munkában különösképpen számítanak a földmű- vesszövetkezotek választott vezetőségi tagjainak példamutatására és segítésére. A mozgalom elindult. Ismerve megyénk földműves- szövetkezeti tagjainak lelkesedését és azt, hogy vállalásaikat mindenkor igyekeztek teljesíteni, bízhatunk abban, hogy az eredmény nem marad el. a termelési szerződések megkötésére a határidő nem ért véget október 31-én. A Pest megyei földművesszövetkezetek megyei központja felhívással fordult a földművesszövetkezetek dolgozóihoz, vezetőségi tagjaihoz és 130 ezer tagjához, hogy vegyenek részt az 500 négyszögöles mozgalomban és biztosítsák, hogy Pest megye az előirányzott területen termeljen jövőre cukorrépát. Józsa György et»t utcrti ü/Cirlap Tapasztalatok, észrevételek a földművesszövetkezetek munkájáról A Pest megyei földműves- szövetkezetek 130 ezer tagja néhány nappal ezelőtt befejezte sokat érő, a szövetkezeti mozgalom egészére kiható tanácskozásait. A földművesszö- vetikezetek helyi szerveinél taggyűléseket, az önálló földművesszövetkezeteknél pedig köz- és küldöttgyűléseket tartottak. Különösen a küldött- gyűlésekre volt jellemző az aktívan, helyesen politizáló légkör. Áz elmúlt évek gyakorlatától eltérő, örvendetes jelenség volt, hogy a küldött- gyűlések legtöbbjén a küldöttek mintegy 90 százaléka jelent meg. és számos helyen az idő rövidsége miatt sokan nem mondhatták el hozzászólásukat. Ezeken a gyűléseken a tagok megválasztották küldötteiket a november 1—20-a között megtartandó járási küldöttgyűlésekre. Bebizonyosodott ezeken a tanácskozásokon, hogy a községek dolgozó parasztjai magukénak érzik a földművesszövetkezeteket, és javaslataikkal, bírálataikkal a helyi problémákon túlmenően is igyekeztek segítséget adni. A legtöbb tanácskozáson az foglalkoztatta a részvevőket, azon vitáztak, melyek a földművesszövetkezetek mai, és közeljö- vőbeni legfontosabb feladatai. A tapasztalatok, melyeket a tanácskozásokon szereztünk, sok hasznos tanulsággal szolgáltak. A földművesszövetkezetek a szövetkezés előiskolái A lenini elvek és tanítások »zenint kell szemlélni földmű- resszövetkezeteink gazdasági is tömegpolitikai tevékenységét. Lenin elvtárs mindig nagv eleratőséget tulajdonított az iruforgalom terén való szö- /eíkezésnek, mert ezek útján elentös paraszti tömegeket leiét elindítani a más irányú ermelési szövetkezés felé. Ha földművesszövetkeze- eink áruforgalmi tevékenyege párosul a szövetkezet kulturális és tömegpolitikai ennivalóival, nagy szerepük is befolyásuk lehet és van az jgvénileg, kis parcellákon gaz- lálíkodó dolgozó parasztok (zemléletének, gondolkodásálak átalakításában. Az kétségtelen, hogy a földműves- szövetkezetek a szövetkezés ilönyeiit máris bizonyítják. Megyénk földiművesszövet- cezetei áruforgalmi tevékenységük során ez évben nintegy egy milliárd forint irtékben adtak el a falvakján, csaknem 1300 szövetkeze- ;i boltban, különféle árucikkeket. Általában kielégítő a ‘öldművesszövetkezetek üz- ethálózata. Panaszok főleg i korszerűtlen üzletekre és léhány helyen időnként a nem negfelelő áruválasztékra langzottak eh A szövetkezesek kereskedelmi tevékenységét nagyon sokan bírálták azért, mert a megtermelt me- 'ógazdasági termelvényeket vontatottan, sok panaszra lkot adóan vásárolták föl. [gaz viszont, a felvásárlás terén mutatkozó zavarokért nem csupán és főleg nem elsősorban a földművesszövetkezetek okolhatók. Minden faluban legyen földművesszövetkezet A szövetkezeti demokrácia már nem frázis és írott betű szövetkezeteinknél. Egyre nagyobb részt vállal magára a tagság saját földművesszövetkezete irányításában, önálló földművesszövetkezetek az elmúlt két év során mindenütt a tagok kezdeményezésére alakultak, ott, ahol az önálló földművesszövetkezet eredményes működésének gazdasági és politikai előfeltételei biztosítva voltak. A közelmúltban a körzeti földműves- szövetkezétekből kivált és önállóvá lett szövetkezetek példája, Bagón, Majosházán, Tárnokon, Csemőn azt igazolták, hogy a tagoknak volt igaza, mert az önállóvá lett földművesszövetkezetek minden eddiginél nagyobb eredményt értek el mind gazdasági, mind politikai téren. A tanulság ezekből az, hogy minden helyi földművesszövetkezetnek — ahol a gazdasági és politikai előfeltételek biztosítottak — meg kell adni a lehetőséget arra, hogy önálló földművesszövetkezetté alakuljon. Különösen szükséges támogatni az önállósulási törekvést akkor, ha az .újonnan alakult földművesszövetkezetek a kereskedelmi tevékenység megtartása mellett elsősorban a termelés szervezésével, és a mezőgazdasági termékek felvásárlásával, értékesítésével foglalkoznak. Önálló üzemágakat kell szervezni azokon a helyeken, ahol valamilyen ok miatt nem alakulhat önállóvá a szövetkezet. Ezeket az üzemágakat — a körzeti szövetkezeteken belül — a helyi választott szerveknek kell irányítaniok. A felvásárlási munka és a termelés szervezése képezi a fő feladatát ezeknek az üzemágaknak a választott szervek irányításával; A választott vezetőségek valóban vezessenek A megnövekedett feladatokat csalt abban az esetben képesek ellátni a földművesszövetkezetek, ha azokat valóban a választott vezetőségek irányítják, vezetik. A legrövidebb időn belül meg kell szüntetni azt a még sok helyen tapasztalható helytelen gyakorlatot, hogy a választott vezetőséget a szövetkezetek alkalmazottai kirekeszth essék a vezetésből és irányításból. A jól működő földművesszövetkezeitek gazdasági és termelési eredményei azt bizonyítják, hogy a tagság ott ragaszkodik a szövetkezethez, ellenőrzi annak tevékenységét, vesz részt munkájában, ahol közmegbecsülésnek örvendő dolgozó parasztok a földművesszövetkezetek vezetői. Sajnos, a tagság nem mindenütt követeli meg megválasztott vezetőitől, hogy éljen is jogával, és irányítson, vezessen. Feladatokat kell adni a szövetkezeti nőbizottságoknak Sok ezer asszony és nő vett részt a most lezajlott földművesszövetkezeti gyűléseken, tanácskozásokon. Hozzászólásaik világosan bizonyították, és ezt többen ki is fejezték, nyíltan megmondták: a földművesszövetkezet irányításából részt kémek az asszonyok, nők is. A falusi lányok, asz- szonyok mint a földművesszövetkezetek tagjai, felismerték azok gazdasági, tömegszervezeti és kulturális feladatait. Sajnos, még közel sem kielégítő az e téren végzett munka. Éppen ezért üdvözöljük örömmel a földművesszövetkezeti mozgalmon belül a nőbizott- ságok megalakulását, s újszerű tevékenységét. Szoros kapcsolatban a falusi nőtanácsokkal, a nőbizottságok elősegíthetik, hogy a dolgozó parasztasszonyok megismerjék a földművesszövetkezeteket, a szövetkezés előnyeit, és részt vegyenek mindennapi munkáiéban, célkitűzései megvalósításában. Nem nehéz feladat vonzóvá tenni a paraszt asszonyok előtt a földművesszövetkezetek célkitűzéseit. Szívesen részt vállalnak a szövetkezetek termelést segítő, értékesítő, áruellátó és kulturális tevékenységében. Persze, szükséges, hogy a szövetkezeti nőbizottságok a falusi nőtanácsokkal együtt az élet minden területén kapcsolatba kerüljenek a falu asz- szonyaival. Ilyen élő kapcsolat kialakításához nagy segítséget nyújt a kultúrmunka. Természetes, hogy a kultúr- mumkába nemcsak a szövetkezet alkalmazottait kell bevonni, hanem a falu lakosságát, fiatalokat, öregeket, nőket, férfiakat egyaránt. A boltok ellenőrzésében is jelentős segítséget tudnak nyújtani a .szövetkezeti nőbizottságok tagjai. Helyesnek bizonyult az a kezdeményezés, hogy a boltok társadalmi ellenőrzését a falvakban a nőbizottságokra bízták. A nők gyakrabban felkeresik a boltokat, hamarabb veszik észre a hibákat, és a nőbizottságok tekintélyét növeli a falu lakossága előtt, ha a tapasztalt visszásságok, tudomásukra jutott panaszok orvoslását is következetesen elősegítik. Ezen kívül még ezer meg egy féle módon tudnak segíteni a szövetkezeti nőbizottságok tagjai a földművesszövetkezetek munkájában (részjegyjegyzés, tagszervezés, szerződéskötés). A szerződéskötés, felvásárlás legyen a földművesszövetkezetek feladata Nagyon sokan foglalkoztak a tanácskozásokon a szerződések kötésével és, a felvásárlással, értékesítéssel. Mindenütt helyeselték azokat az intézkedéseket, melyek a földművesszövetkezetek felvásárló, értékesítő tevékenységét szélesítették ki; A földművesszövetkezetek tagjai úgy látják helyesnek, hogy a parasztság megtermelte áru túlnyomó többségét a földművesszövetkezetek vásárolják fel a jövőben. Megoldható ez a dolog úgy is, hogy a különböző nagykereskedelmi vállalatok egyes árucikkek felvásárlásánál megbízottként szerepeltessék g -fö 1 dmírves szövetkezetét. de az árukat a termelőktől a földművesszö- vetkezetek vásárolják fel. Üj helyzet adódott a falun a begyűjtési rendszer eltörlésével. Egyes cikkekből rendkívül nagy mennyiségű árut kínáltak, kínálnak eladásra a termelők a földművesszövetkezetnek. Fontos mind a parasztság, mind a népgazdaság szempontjából, hogy a megtermelt áru eljusson a fogyasztóhoz, A megtermelt áruk átvételét, értékesítését úgy kell a földművesszövetkezetefcnek megszervezniök, s általában arra kell törekedni, hogy a dolgozó parasztoktól minden olyan árut át kell venni, amelyeknek értékesítésére lehetőség nyílik. A parasztság értékesítési problémáinak megoldását segíteni lehet és kell tárolóhelyek, feldolgozó üzemágak szervezésével is. A pillanatnyilag nem értékesíthető áru- | kát a tárolókban meg lehet f őrizni, a tartósító üzemekben | fjedig feldolgozni. Persze, ez | csak egy része a problémának, I mert a teljes megoldást az | jelenti, ha a földművesszövet- | kezetek — feladatuknak meg- | felelően — tanácsot adnak a | parasztoknak, milyen árut | érdemes és kell termelni. Fokozni kell a földművesszövetkezetek termelést segítő | tevékenységét A dolgozó parasztság leg- | szélesebb tömegszervezete a | földművesszövetkezet. A párt | és a kormány helyes útmuta- 1 tilsai nyomán olyan, a pa- | rasziti gazdaságok egészét át- | fogó termelési politikát kell | folytatniok megyénk földmű- | vesszövetkezeteinék is, ame- | lyek képesek bizonyos fokú | befolyást gyakorolni a pa- | rasztok termelési tevókenysé- | gére. A legteljesebb megelégedés | hangján szóltak a tagok a kül- | döttgyűléseken arról, hogy § végre újra a földművesszövet- | kezetekre bízták a termelési | szerződések kötését. A jelen- | légi körülmények között a szerződéskötések rendszerét helyes lenne még inkább kiszélesíteni, és megoldani, hogy egyes cikkeket kivéve minden termelési szerződést a földművesszövetkezetek kössenek a dolgozó parasztokkal. A cukorrépa termelési szerződéskötés körül kialakult tapasztalatok azt bizonyítják. hogy földművesszövet- kezeteinje képesek elvégezni ezt a feladatot is, bár most, a kezdet kezdetén meglehetősen sok nehézséggel küzdenek. A földművesszövetkezetek tömegkapcsolatai inkább gyengültek, mint erősödtek amiatt, hogy főleg csak ke- resíkedelmi tevékenységgel tudták foglalkozni. Üj feladat most a cukorrépa termelési szerződések kötése, és megállapíthatjuk, hogy földműves- szövetkezeteink mindent megtettek ennek sikere érdekében. Nagyon sok helyen szakképzett mezőgazdászt vettek fel, és egyre több helyen szervezik az önálló termelési üzemágat. Az önálló termelési üzemág feltétlenül hozzáértő földművesszövetkezeti dolgozói a választott vezetőségek irányításával termelési ankétok, szak- tanácsadások, de főképpen a termelési eszközökkel való tökéletes ellátással szervezettebbé, eredményesebbé tehetik a földművesszövetkezet termelési tevékenységét. Ez az üzemág foglalkozik a szakikönyvek terjesztésével, termelési kultúrák népszerűsítésével, széleskörű mezőgazdasági propagandával, fejlettebb termelési módszerek ajánlásával, elterjesztésével stb. Alapfeladatuk, hogy fokozzák a földművesszövetkezetek gépkölcsönzését, és mindazokat a gépfajtákat kölcsönözzék ki a dolgozó parasztságnak, amelyekkel a gépállomások nem-rendeikefjwekt A gépi munka szerződések kötését is ez az üzemág végzi. A kisegítő üzemágak üzembehelyezése is ennek az üzemágnak feladatkörét képezze a jövőben (darálás, silózás, szeszfőzés, szénporos téglaégetés, tartósítás stb). Szervezzenek a földművesszövetkezetek termelői társulásokat A ma még egyénileg gazdálkodó parasztokkal meg kell kedveltetni a termelőszövetkezeteket, vagy az alacsonyabb fokú termelői társulásokat, szakcsoportokat. Minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel segíteni kell a földművesszövetkezeteken beiül megalakult és alapszabály szerint működő alacsonyabb fokú termelői társulást, szakcsoportot. Földművesszövetkezeteink e téren végzett munkája és elért eredményei azt igazolják, hogy a szövetkezeti tagság érdeklődik az ilyen társulások iránt. Száznyolcvan termelői társulás, szakcsoport működik megyénkben, mintegy ötezer taggal, s csaknem négyezer kh. földterülettel. Az utóbbi időben alakult társulások már szép számmal rendelkeznek állatállománnyal, a méhész-szakcsoportok pedig egészséges méhcsaládokkal. Nem voltak magukra hagyva a termelői társulások. A helyi földművesszövetkezet kérésére a MÉSZÖV hitel- nyújtással segítette mindazokat a társulásokat, melyek a termelés terén közös tevékenységet fejtettek ki. A jövőben a földművesszövetkezetek még nagyobb támogatást tudnak nyújtani a termelői társulásoknak. Napról napra több olyan társulás alakul, ahol a tagok munkájukat részben, vagy egészében közösen végzik. A közös munka elemei észrevehetők a gépi talaj művelésnél, a közös szántásnál, a szőlőkben, 'gyümölcsösökben, rizstelepeken végzett közös feladatoknál, és az évelő kultúrák telepítésénél. A termelői szakcsoportok ebben az évben mintegy 90 holdon termeltek spárgát és jó 20 holdon földiepret. A közös ténykedést igazolják az olyan esetek, mint a mogyoródi szakcsoportnál, vagy a dömsödi és a ceglédi hegyközségeknél, ahol mind a trágyát, mind a védekezőszereket közösen szerzik be, s a telepítéseknél a gépi talajelőkészítő munkát a gépállomással végeztetik. A közelmúltban alakult meg egy cukor- répatermelő szakcsoport, itt 80 holdon termelnek cukorrépát a cukorgyárral kötött szerződés alapján. Mondanunk sem kell, hogy ezek a társulások közösen szerzik be és osztják el a vetőmagvakat, a műtrágyát. Fő feladatuk a szövetkezeteknek, hogy folytassák a helyileg leginkább megfelelő termelői társulások megszervezését. Tanácsos a szőlő- termelő területeken követni a Ceglédi Földművesszövetkezeten belül megalakult hegyközségek példáját. A spekulációs lehetőségeket ki kell zárni az egyszerű társulások és szakcsoportok szervezésénél. A közös munka és a közös vagyon kialakításánál pedig az önkéntességet párosítani kell a türelemmel, a közvetlen eredményre vezető támogatással, a tagok meggyőzésével. . Sok feladata van mostanában földművesszövetkezeteinknek. Ezeket megoldani csak akkor lehet, ha a földművesszövetkezet tagsága támogatja ezek megvalósítását. üiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiuiiimiMiiiimmiiiiiMmiiiuiiiniiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiHiiiimiimiHiiiiiniittiiiiiimimiiuiiiiiinc így készül a finom cukrászsütemény! Nagykőrösön, a földművesszövetkezet cukrászüzemében Bálint Lajos cukrász mignonokat készít
