Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-05 / 160. szám

PEST MEGYEI mlG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i&Cirlap MSZMP PCS T MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN. ÁCS LAPj I. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1957. NOVEMBER 5. KEDD Felavatták /,^m\ i " ' . ,,-r r-7' T , le iNiUCl “ KtQmW*-' a Lenin-szobrot Cegléden November 7-i ünnepségek a megyében Közeledik november 7, az Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulója. Eddig is mindig ünnepnapnak számított az az évfor­duló, amikor az orosz proletariátus a világon először saját kezébe vette a hatalmat, sorsá­nak irányítását, és nekikezdett a kommuniz­mus építésének. Az idén kétszeresen is nagy jelentőségű ez a nap. Nagy jelentőségű azért, mert a marxizmus—leninizmus győzelmének kerekszámú évfordulóját ünnepeljük, és nagy jelentőségű azért, mert az ellenforradalom pusztításai után sóikkal inkább érezzük, mint eddig: mit is jelent a proletárhatalom. Talán ez az oka annak, hogy megyénk népe már jó előre készült és készül az évfordulóra, Készül­nek dolgozóink munkával és ünnepléssel egy­aránt. November 3-a, az évfordulót megelőző vasárnap is megyeszerte az előkészületek és az ünnepi hangulat jegyében telt el. E vasár­napi eseményekről adunk olvasóinknak az alábbiakban rövid áttekintést. Ünnepi nagygyűlés Cegléden V. 1. Lenin szobrát vasárnap délelőtt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségek során avatták fel Cegléden. Ez alkalommal ün­nepelte a város lakossága a fasizmus alóli felszabadulás 13. évfordulóját. Már reggel széles sorokban áradt a ceglédi dolgozók töme­ge a Leninről most elnevezett park felé, ahol áll már a for­radalom nagy vezérének szob­ra. Eljöttek a sz» boravató nagygyűlésre a ceglédi járás községének, a közeli városok­nak küldöttségei is. A felvonu­lók soraiban érkezett az ün­nepség színhelyére Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, valamint a Pest megyei és a helyi párt- szervek több vezetője is. Több mint ötezren gyűltek össze a gesatenyeí'áltka 1 övezett park­ban és a környező utcákban, amikor néhány perccel tíz óra előtt az elnökség elfoglalta helyét a dísztribünön. A tri­bünt vörös drapériák borítot­ták, rajta Lenin portréja, s egyetlen felirat volt: „Lenin élt, Lenin él, Lenin élnli fog!“ A díszelnökségíben helyet fog­lalt Fehér Lajos, a.z MSZMP Politikai Bizottságának tagja, s ott volt J. N. Csernyákon, a a szovjet nagykövetség képvi­selője. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusz hangjaival kezdődött, majd Majakovszkij Beszélgetés Lenin elvtárssal című versét adta elő egy ceg­lédi dolgozó. Remete József, a ceglédi járási népfront-bizott­ság elnöike nyitotta meg a nagygyűlést, ezután Fehér La­jos mondott ünnepi beszédet. A gyűlés részvevőinek lelkes tapsa közepette emlékezett meg a forradalmi munkás-pa­raszt kormány egy évvel ez­előtti megalakulásának jelen­tőségéről. Zúgott a taps, ami­kor arról beszélt, hogy az el­lenforradalom tanulságaként az eddiginél jobban megszív­lelve a lenini tanításokat, megteremtjük az igazi pro­letárdiktatúrát, amely azt kö­veteli a párttól és a kormány­tól, hogy növekvő demokráciát biztosítson a munkásosztály, a dolgozó nép számára s ugyan­akkor erősítse a diktatúrát a tép ellenségeivel szemben. Fehér Lajos beszéde után Mészáros József, a Hazafias Népfront ceglédi városi bi­zottságának elnöke leleplezte V. I. Lenin kétméteres bronz­szobrát, Kamotsay István szobrászművész alkotását. Míg a szoborról lehullott a lepel, Arany János szavait idézte: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte krmesét...” Ezután került sor a szobor tnegkoszorűzására. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Fehér Lajos, a szovjet nagy- követség nevében J. N. Cser­nyakai', a nagykövetség kép­viselőié helyezett el koszorút a szobor talapzatára, maid szinte végeláthatatlan sorban léptek a szobor elé a párt, a fegyveres erők, a tanács, a ■MM | Elutazott a magyar párt- és kormányküldöttség a moszkvai ünnepségekre A Szovjetunió Kommunista Pártja elnökségének és a Szovjetunió kormányának meghívására hétfőn délelőtt magyar, párt. és kormánykül­döttség utazott Moszkvába, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójá­nak ünnepségeire. A küldött­séget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká. ra, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke vezeti. A delegáció tagjai: dr. Münmich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja* az országgyűlés elnöke, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. A küldöttség búcsúztatáséra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelentek: Apró Antal Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Ká­roly, Marosán György," Somo­gyi Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak több tagja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyarországi ünnepségeire szovjet kormányküldöttség érkezett hazánkba KISZ. a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek, vállalatok, intézmények, termelőszövetke­zeteik küldöttségei. A nagy ve­zér ércalakja néhány perc múlva hófehér krizantémok­nak, éűővörö6 rózsáknak a ta­lapzat tetejéig emelkedő hal­mából magasodott ki. A szóboravató nagygyűlés az Internáo'ónálé hangjaival ért véget. Nagyot léptünk előre A reggeli órákban zenés éb­resztővel köszöntötték a mbno- ri dolgozókat. Később, a köz­ség főterén megkezdődött a gyülekezés és a vendégek fo­gadása. Megjelent a megyei pártbizottság, tanács, népfront küldötte, valamint a járás községeinek számos képvise­lője. A Fő térre hosszú sorok­ban vonultak fel a Monori Ke­fegyár, a termelőszövetkezet, a KTSZ dolgozói, valamint az iskolások, úttörők csapatai. Az ünnepi beszédet Magyart András, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese tartot­ta. Beszédében visszaemléke­zett az egy évvel ezelőtti el­lenforradalomra, a ropogó fegyveredre, a harcra, amely a munkás-paraszt hatalom megdöntéséért folyt. Miután a történelem nem haladhat visszafelé, csak előre — így nem győzhetett a fasiszta dik­tatúra sem. A Szovjetunió se­gítségével megakadályoztuk, hogy az ellenforradalom dia­dalra jusson. Egy évvel ez­előtt — mondotta Magyart elvtárs — még senki sem hitte volna, hogy egy év elegendő lesz a teljes konszolidációra. Ma már mindenki láthatja, hogy termelésben, a rend hely­reállításában óriásit halad­tunk előre. Magyari András első minisz­terhelyettes elvtárs után Ma­nor szülötte, Rideg Sándor Kassuth-díjas író szólt az ősz- szegyültekhez. Emlékeztette őket a nehéz, gyötrelmes múlt­ra, az urak gonoszságára. Be­szélt saját sivár gyermekkorá­ról is. Kérte falubélijeit hogy mind nagyobb számban ve­gyenek részt a politikai élet kialakításában hiszen saját sorsukat intézik, ha beavat­koznak a politikába. Délután gazdag szórakozás várta a dolgozókat. Könyvkl- allitást, könyvvásárt rendez­tek. Ezenkívül nagy sportese­ményék zajlottak le. Ezen a napon avatták fel az úttörő­ket. Este pedig bált rendeztek. (s. á) kát. s a kizsákmányolás folyta­tódott. Csak az egy, amiről most emlékezünk, a dicsőséges Októ­beri Szocialista Forradalom végződött az elnyomott osztá­lyok győzelmével. E győzelem nyomán csaknem 200 millió ember szabadult fel a szolga­ságból s vált maga. s országa urává. Ez a kétszázmilliós nép teremtette meg elsőnek a föld egyhatodán minden proletár vágyát, a szocializmust. Az ünnepi beszéd után nagysikerű kultúrműsor szó­rakoztatta az egybegyűlteket Műsor után a Határ ven­déglő különszobája fogadta be a vendégeket és házigazdá­kat, ahol a virágokkal gazda­gon díszített asztalokon már párolgott az ünnepi ebéd. Dél­után az egybegyűltek meglá­togatták a temetőben levő szovjet katonasírokat. Itt Hramcov alezredes meghatott szavakban mondott köszöne­tét a szobi dolgozóknak azért a tiszteletért, amellyel e síro­kat gondozzák, s azért, hogy soha sem hervad el a virág a névtelen hősök sírjain. A temetőben tett látogatás után a szovjet és csehszlovák vendégek, s magyar vendég­látóik közösen szórakoztak a késő esti órákig. (ny. é.) (Folytatás az ötödik oldalon) A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány meghí­vására a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom negyvene­dik évfordulójának magyaror­szági ünnepségeire hétfőn kormányküldöttség érkezett a Szovjetunióból hazánkba. A taimáinyküldöfctség veze­tője P. T. Komarov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Nem­zetiségi Tanácsának elnök- helyettese, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának póttagja. A kül­döttség tagjai: T. I. Arhipova, a kurszki területi pártbizott­ság titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, T. M. Zujeva, az OSZSZSZK kulturális ügyei­nek minisztere, I. M. Vasi, a Kárpáton túli területi pártbi­zottság első titkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának tagja, A. V. Baszov, a rosztovi területi szovjet végrehajtó bi­zottságának elnöke, P. M. Varlamov, a leningrádi acél- hengerde hengerészmestere, a szocialista munka hőse, M, K. Vetoskin, a történelmi tudo­mányok doktora, M. N. Zsa- voronkov, a műszaki tudomá­nyok doktora, a moszkvai Mengyelejev kémiai-technikai intézet igazgatója, a tudomá­nyos akadémia levelező tagja, V. P. Katajev író, I. P. Ko- zisar, a Szovjetunió hőse, a Be­lorusz SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának tagja, Sz. V. Moro­zov, a rjazanyi terület Kas­nyin kolhozának elnöke. G. J, Carik kijevi esztergályos, Ünnepi díszbe öltözött az öreg Megyeháza udvara Ma délelőtt megható ünnep­ség keretében koszorúzták meg az ellenforradalomnak áldoza­tul esett mártírok emléktáblá­ját, a Pest megyei Tanács ud­varán. A koszorúzás! ünnepségen megjelent Horváth András, az MSZMP Pest megyei Pártbi- ' zottságának titkára, Szabó Ká-1 roly, a Pest megyei Tanács j VB-elnöke, a megyei tanács ! vezetői és dolgozói. Az emlékműnél a Pest me­gyei munkásőrség parancs­noksága adott őrséget. A Him­nusz hangjai után Balogh La­jos szavalta el Majakovszkij* „Induló balra” című költemé­nyét, majd Both Zsigmond, a megyei tanács pártszervezeté­nek titkára mondott megható ünnepi emlékbeszédet. Ezt kö­vetően a gyászinduló hangjai mellett helyezte el koszorúját a Pest megyei Pártbizottság, a megyei tanács, a munkásőr­ség megyei parancsnoksága és a megyei szakszervezeti bi­zottság. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjai után fejeződött be. Szovjet vendégek Szobon Vasárnap reggel a borús idő ellenére is nagyszámban gyüle­kezett a járási tanács előtt a község apraja- nagyja. Innen vonult fel a hullámzó ember­folyam a szovjet emlékműhöz, s itt üdvözölte Szob község la­kossága kedves vendégeit, az esztergomi szovjet alakulat tisztiküldöttségét, s a baráti Csehszlovákia képviselőit, a sturovói vasutasokat. Néhány perc hiányzott a 10 órából, amikor megérkezett a kiszista és katonafiatalok ke­gyeleti stafétája, s meggyújtot­ták az emléktüzet az emlékmű két oldalán. Felhangzott a szov­jet és a magyar himnusz, majd díszlövések adták hírül, hogy megkezdődött a koszorúzási ünnepség. Az első, tűzvörös virágokból font koszorút Ve- szelka István elvtárs, a járási pártbizottság titkára, I. M. Hramcov alezredes, a tisztikül­döttség vezetője, és Szabó Ká­roly elvtárs, a Pest megyei Ta­nács elnöke helyezte el. Ezután a különböző szervezetek, a KISZ, a járási és község: ta­nács képviselői rakták le ko­szorúikat az emlékmű talapza­tára. A rövid, bensőséges ünnep­ség után került sor a nagygyű­lésre a községi kultúrotthon- ban, amelynek nagyterme ez­úttal szűknek bizonyult. A nagygyűlésen Veszelka István elvtárs tartott ünnepi beszédet. Beszédében többek között hangsúlyozta: — Mindannyiunk számára drága, s nevezetes az az ese­mény, amelynek 40. évforduló­ját ünnepeljük most. A törté­nelemből számtalan forradal­mat ismerünk az 1917 előtti időkből; de ezek mind azzal végződtek, hogy egyik ural­kodóosztály felváltotta a mási­Az egész világ a Szputnyik ll-ről beszél Fellőtték a második mesterséges holdat November 3-án a Szovjetunióban fellőtték a második mes­terséges holdat. A rendelkezésre álló adatok szerint ez a hor­dozó rakéta utolsó szakaszából és a benne elhelyezett tartá­lyokból áll. A tartályokban vannak a tudományos műszerek és a rádióadók. A tartályok súlya a felszereléssel együtt 508,3 kilogramm. A mesterséges holdon kísérleti állatot (kutyát) tar­talmazó tartály is van. A mesterséges hold másodpercenként körülbelül 8000 mé­ter pályasebességet kapott. A föld felszínétől való maximális távolsága több mint 1500 kilométer. A földkörüli teljes fordu­latának ideje körülbelül 102 perc. A TASZSZ közleménye a második mesterséges hold adatairól A nemzetközi geofizikai év keretében november 3-án a Szovjetunióban fellőtték a második mesterséges holdat. A Szovjetunióban készített második mesterséges hold a hordozó rakéta utolsó szaka­szából áll, ebben helyezték el a tudományos műszereket tar­talmazó tartályokat. A második mesterséges hol­don van: — a Nap rövidhullámú ibo­lyántúli és röntgen-sugárzásá­nak kutatására szolgáló mű­szer; — a kozmikus sugárzás ta­nulmányozására szánt mű­szer: — a hőmérséklet és a nyo­más tanulmányozására szol­gáló műszer; — hermetikus tartály kísér­leti állattal (kutyával), kondi­cionált levegőrendszerrel, élelmiszerkészlettel és műsze­rekkel, amelyek megfigyelik az élettevékenységeket a koz­mikus térség viszonyai között; — mérőberendezés, amely a tudományos mérések adatait a földre továbbítja; — két rádióadó, amely a 40 002 és a 20 005 megahertz frekvenciával dolgozik (hul­lámhossz körülbelül 7,5, illetve 15 méter); — a szükséges villamosener- gia-források. Az említett berendezés, a kí­sérleti állat és a villamosener- gia-források összsúlya 508,3 kilogramm. A megfigyelések adatai sze­rint a mesterséges hold má­sodpercenként körülbelül 8000 méter pályasebességet kapott. A közvetlen megfigyelések­kel kiegészített számítások szerint a mesterséges hold maximális távolsága a föld fel­színétől több mint 1500 kilo­méter; egy teljes fordulatának ideje körülbelül egy óra, 42 perc, a pályának az egyenlítő síkjával bezárt szöge körülbe­lül 65 fok. A mesterséges holdról ka­pott mérési adatok szerint a tudományos berendezések mű­ködése és az állat élettevé­kenységeinek ellenőrzése nor­málisan történik. A második mesterséges hold Moszkva térsége felett novem­ber 3-án, moszkvai idő sze­rint 7 óra 20 perckor és 9 óra 5 perckor haladt át. A mesterséges hold rádiójá­nak jelei a 20.005 megahertz frekvencián körülbelül 0,3 má­sodperc hosszúságú távírójel­hez hasonlítanak, ugyanolyan hosszú szünettel. A 40.002 megahertz frekvenciás rádió­adó szüntelenül sugároz. A szovjet tudósok a különfé­le tudományos műszerekkel és kísérleti állattal ellátott má­sodik mesterséges hold sike­res fellövésével kibővítik a kozmikus térségnek és az at­moszféra felső rétegeinek ku­tatását. A kozmoszban leját­szódó. eddig ismeretlen termé­szeti folyamatok hozzáférhe­tőbbek lesznek az ember szá­mára. A tudományos kutatóintéze­tek. szerkesztő irodák, a kísér­letezők és az ipari üzemek kollektívái, amelyek a máso­dik szovjet mesterséges hol­dat elkészítették, azt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójának tiszte­letére lőtték fel. (Folytatás a második oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents