Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-30 / 182. szám

A Pest megyei Hírlap különkiadása I. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM 1951. NOVEMBER 30. HAZAFIAS NÉPFRONT SZENTENDRE BARÁTI KÖR LAPJA Miről tárgyal és mit tervez a városi tanács műszaki osztálya ?' Szentendre lakossága élénk figyelemmel kíséri a városi utak állapotának meg­javítására irányuló törekvé­seinket. Ez érthető is, hiszen a szűk hegyi sikátorokban, mel­lékutcákban térdig ér a sár, felhőszakadás idején széles pa­takokban csörgedezik a csapa­dékvíz a mélyebben fekvő te­rületek felé, iszapréteggel vonva be áz utakat. Száraz időben porfelhő jelzi az autó­buszok, teherautók haladási irányát, esős időben a jármű­vek sárral csapják be épüle­teinket. A közelmúltban ismét fel­túrt járdák, felbontott úttes­tek és építési anyagok fogad­ták a vasút felé igyekvőket. Megkezdődött a vasútállomás előtti tér — a Hősök tere és az oda vezető útvonalak — Dó­zsa György út, Pannónia n., Bolgár u. — megjavítása. Befejezés előtt áll a Dózsa György út vasútállomás előtti szakaszának csatornázása. Megkezdődött a Pannónia út, Kossuth Lajos u. és a 11-es állami műút közötti szakaszá­nak műúttá történő kiépítés:. Elkészülte után a Dózsa György út temető előtti sza­kaszát lezárják az átmenő for­galom számára, és a Kossuth Lajos út egyenes irányú foly­tatásaként épülő Pannónia utcában közlekednek majd a járművek. 1958-ban felújítjuk a Bolgár utca útburkolatát. Az útépí­téssel párhuzamosan elkészítő­jük a vasútállomás előtti jár­daszakasz burkolatát. Az autóbusz végállomás építési munkái a közeljövőben megindulnak. Az egyemeletes épületet a MÁV állomásépüle­tének déli részén, annak foly­tatásaként építik fel, fedett váróhelyiséggel, büfével. Az állomásépület befejezése és át­adása 1958 májusában válha­tó. A lakosság vízellátásának megjavítása érdekében át kí­vánjuk venni a Fővárosi Víz­művek szentendrei üzemegy­ségét városi kezelésbe. Ha kéz. deményezésünk sikerrel jár, megkíméljük a város lakossá­gát attól, hogy bejárjon a bu­dapesti központba és a fe­lesleges kiadásoktól, valamint a csőrepedések által keletke­ző több napos vízhiánytól. (Pannónia-telepen a nemrég létesített vezetéket csőrepedés miatt lezárták.) Városunkban — tekintettel arra, hogy tárgyalások foly­nak az üdülővárossá történő nyilvánításáról — az elkövet­kezendő évben a fásítás és parkosítás nagyobb mértékű lesz, mint idén. Ha tervünket felettes hatóságunk jóváhagy­ja, elsősorban a jelenleg el­kezdett és pénz hiányában fél­behagyott parkosításokat fog­juk befejezni. így az egész­ségház előtti zöldterületet ren­dezzük, melyből a nyár fo­lyamán a sétány és a vízháló­zat egv része készült el, va­lamint a Kossuth Lajos utca 20. számú ház előtti teret ala­kítjuk ki — jelenleg pénz hiá­nyában csak a kerítést’tudjuk megcsináltatni. Ezek után az új zöldterületet alakítanánk ki. Szabadtéri színpad i£tesí_ tőét is tervbe vettük. A szín­padot a Bükkös parti liget fái között helyezzük el, hogy az építmény markáns vonalait a lombok fellazíthassák, és meg­felelő hátteret is szolgáltassa­nak. De a hely kijelölésénél nemcsak ezek a szempontok lebegtek szemünk előtt, a fő cél az volt, hogy a patak ritka természeti szépségét és vé­dett fáit megmentsük a pusz­tulástól. Igv a liget fáit ápol­hatjuk, pihenőhelyek létesül­nek, és az egészségház előtt megkezdett sétányt kibővít­hetjük a színpadig. Ezzel a patak legszebb részei karban­tartott utakkal megközelíthe- tőek lesznek. Nagyon fontos volna még az utcák fásítását, illetve a hiányzó fák. pótlását tervbe venni. Azonban a kiültethető koronás díszfák magas árai miatt ezt a jövő évben meg­valósítani nem tudjuk, ezért a rendelkezésre álló összeg­ből csemetéket vásárolunk, melyeket a Pap-szigeten fel­nevelünk és utána kiültetünk. Ezzel a fásítást olcsóbbá tesz- szük. Sokszor felmerült í7 a dós, hogy célszerű-e a parko­sítás, illetve a fásítás előtér­be helyezése olyan esetekben, amikor a város — a lakosság szemével nézve — talán fonto­sabbak hiányától szenved. így az utak építése, portalanítása, a vízellátás megjavítása stb... Mégis, mindezek ellenére, mind gyakrabban kerül napi­rendre a zöldterületek növe­lése. Ennek oka legfőképpen közegészségügyi szempontból vizsgálandó meg. A növény­zet árnyéka a lakosságot meg­védi a nap közvetlen és bősé­ges hőenergiájától. A levélzet az elnyelt hőenergiát sokkal kisebb mértékben sugározza vissza, mint pl. a rideg kőtö- meg. Másodszor a növények páro­logtatásával hőt vonnak el a környezetüktől, így a hőmér. s ékletet csökkentik és a levegő relatív páratartalmát emelik. Harmadszor a levegőt átszű­rik a sok szennyeződéstől; a szél erejét is csökkentik. Ne­gyedszer: a város zaját is le­tompítják. Különösen az ala­csonyabb növényzet. A köz­egészségügyi szempontok után csak másodsorban emlitjük meg a fásítás esztétikai érté­két. Mindez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha a lakosság bebizonyítva maga­sabb kultúrigényét, szívügyé­nek tekinti a fásítást is, és a már kiültetett alanyokat meg is védelmezi. Ezöstkalászosgazda tanfolyam Szentendrén A tudás hatalom! — ha vala­mikor ez a tétel érvényes volt. úgy napjainkban igazán az. A tudományos kutatások és fel­fedezések nyomán káprázatos technikai fejlődésnek lehetünk szemlélői. A mezőgazdálkodá­sunkat irányító tudományos kutatások is hatalmas fejlődést eredményeztek. De nemcsak a technikai fej­lődés, hanem a biológiai és ké­mia: kutatások eredményei is, forradalmasítólag hatnak a mezőgazdaságra. A fejlődésnek ez az üteme senkit sem hagy­hat érintetlenül, mert aki el­zárkózik a tudományos hala­dás gyakorlati vívmányai elől, az a termelés nagy küzdelmé­ben alulmarad és elbukik. Ez­zel nem azt akarjuk bizonygat­ni, hogy a régi tapasztalatokat most már dobjuk félre. Nem — hanem az a kívánatos, hogy régi, bevált tapasztalatokon meggyökeresedett mezőgazdál­kodásunkat felfrissítsük a hely: adottságoknak legmegfelelőbb, legkorszerűbb, a gyakorlat ál­tal már igazolt tudományos vívmányokkal. A fenti célkitű­zések elérését van hivatva szolgálni a megrendezendő ezüs tkalászos-tanf olyam. Mit is sajátíthatunk el ezen a tanfolyamon? A növénytermesztés köréből megtanulhatjuk talajfajtáink ismeretét, azok fizikai, kémiai és biológiai sajátosságát, az ok­szerű talajművelést, ezzel kap­csolatban a vízgazdálkodást, a talajművelő eszközök és gé­pek helyes felhasználását, a gyomirtás legkorszerűbb mód­jait, a vetőmagvak minőségi és mennyiségi követelményeit és így tovább. Megtanulhatjuk a vidéknek különösen fontos gyümölcs- és szőlőtermelési munkálatokat, ideértve az ez­zel kapcsolatos növényi és ál­lati kártevők ismertetését a különböző növényvédőszerek helyes felhasználását. Az állattenyésztés körében ismertetni kívánjuk a szarvas- marha, sertés, ló, juh, baromfi- tenyésztést és hizlalást. Ezzel kapcsolatban a helyes takar­mányozást, egyszóval az egyedi t takarmányozást. Virág- és konyhakertészet keretébe illő fontos gyakor­lati kérdésekre, valamint mé­hészeti kérdésekre választ kí­vánunk adni. E tanfolyam keretében — ta­pasztalatcseréket, ' tanulmányi kirándulásokat rendezünk élenjáró nagyüzemeinkbe és kimagasló eredményeket elért dolgozó parasztokhoz. E széles program keretében minden mezőgazdálkodással foglalkozó dolgozó megtanulhatja a maga számára fontos kérdésekre a választ. Az ezüstkalászosgazda-tan- folyamra jelentkezni lehet december / 1-iig mindennap 9—21 óráig a városi tanács VB mezőgazdasági osztályán. Az ezüstkalászosgazda- tanfolyam vezetősége Közöljük olvasóinkkal, hogy a városi tanács illetékesei az 1958. év folyamán várható idegenforgalomra való te­kintettel szentendrei emlék­tárgyakat kívánnak forgalom­ba hozni. Kérjük, hogy ezzel kapcsolatos javaslataikat, el­gondolásaikat küldjék meg szerkesztőségünknek. Szerkesztői üzenetek „Tibunciusz*4 jeligére: Köszönjük levelét, amelyben sikert kíván a lap első számá­ban kifejtett célkitűzéseink­hez. Leveléhez a „kivándo­rolthoz” című ■versét mellé­kelte. Leginkább a verssza­kokat záró, vissza-visszatérő sorok ragadták meg figyel­münket: „nem volt jó e jó anya, s helyette — bolyongva jársz egy jobb anyát ke­resve“. Olvassuk egyik zá- róváltozatot a mindig más és más formában ismétlődve visszatérők közül. Megkapó mind megannyi befejezés. Szerkesztőség Kitűnő, szinte festményszerű képpel fejezi ki mondanivaló­ját és a verselés szempontjá­ból is töretlenek ezek a so­rok: „... Magyar nóta? — utálva mondtad akkor, — sakkal Igazibb a jó jazz­zene! — S most kis rádiódnál alkonyatikor Lesed, — jön-e a szülőföld jele .. Szívesen vennénk, ha sze­mélyesen megismerhetnénk önt. Keressen fel bennünket szerkesztőségünkben. Özvegy G. K-n’é: Jó arra gondolnunk a lap­pal kapcsolatos munkában, hogy az olvasóik olyan ragasz­kodással és annyi biztató, serkentő várakozással tekin­tenek a lap jövője elé, mint ön. Elolvastuk versét is, az „Egy régi város”-t, azt a csu- pa-szeretet vallomást Szent­endréhez, amely kedves ott­hona lett önnek, szülőfalu­ja — Párnáz — után. Nem ké­ri, hogy jelenjék meg verse a lapban. Ügy is igaz, hogy verse inkább egy derék asz- szonv tiszta, nemes, okos gon­dolatainak őszinte kifejezése — inkább ez, mintsem vers. De köszönjük, hogy elküldte nekünk. Megőrizzük emlé­keztetőül arra, hogy ön is egyilke volt a sok kedves ol­vasónak, aki jóUcívánságaival keresett fel bennünket a lap indulásakor. A többi beküldött versekre a következő számunkban vá­laszolunk. SZENTENDRE KiNCSE Tavasszal, mikor a nap már melegen ontja sugarait, fes- tői színes képet varázsol elénk, városunkat körülvevő virágzó gyümölcsfákat, zöld piszkebokrokat, szőlőtőkék dús hajtá­sait ... Szentendre völgyes-dombos földje, talaja táplálja mindezt, a föld: Szentendre kincse. Ez a föld vulkánikus altalajával, különleges összetételé­vel Szentendre szőlőművelésének fénykorában századokon át gazdagította birtokosait, a város urait, a városnak kiváltságot adó királyi ház udvaroncait, léhűtőit és azokat a kereskedőket* akik felismerték ennek a földnek különleges értékét. Ez a föld már a miénk, a dolgozóké. Nem sarcol itt az udvari hivatalok dölyfe, nem dézsmál a város potrohosan pöffeszkedő úri rendje, ennek a földnek minden kis röge a miénk. Éljünk a lehetőséggel, ne hagyjuk parlagon e földet, ne hagyjuk heverni e kincset, mely századokon át gazdag szőlő- és bortermésével aranyat jelentett még országunk határain túl is. ­Kormányunk törvényes határozata, népi tanácsunk veze­tősége lehetővé teszi, hogy az egykor gazdagon termő, de most parlagon heverő tartalékföldeket felparcellázza és a földet szerető hozzáértő dolgozóknak olcsó áron eladja. Ha a parcellázás után sor kerül a földek eladásálra, éljünk az alkalommal és vásároljunk. Hazánk, városunk gazdasági alapját, a magunk anyagi helyzetét, jólétét javítjuk és növel­jük e földek megmunkálásával. Érezzük feladatunknak, hazafias kötelességünknek, hogy két kezünk munkája nyomán régi hírét túlszárnyalva virágoz­zon és újra teremjen szeretett földünk, Szentendre kincse. Maurer Ferenc A szülők örömére Közeleg a tél. Reggelenként vékony jéghártyát látunk, ha a Bükkösön átvezető hídról a patakra esik tekintetünk. Gyermekeink örülnek a tél­nek, hiszen a korcsolya, a szánkó, a hócsata számukra az örömet, a felfrissülést jelenti. Számunkra is szivet üdítően hat a hidegtől pirosra csípett gyermekarc, a hócsata lázától csillogó gyermekszem, de ha a télre gondolunk — egyéb gondok mellett — ismét az aggódás (korcsolya, rossz ba­rátok, a Duna jégpáncélja) re- megtet meg bennünket. Ezt az évenként visszatérő szorongó érzést szabadítja fel bennünk az a hír, hogy lesz már isko­lai jégpályánk! Az ősszel indult el a terv — Máthé Sándor iskolaigazgató kezdeményezésére — és a leányiskola tantestületének és tanulóinak összefogása, kétke­zi munkájuk révén ma már üdvözölhetjük a pirossalakos sportpályát. Egy nehézség még van. A pálya villanyvilágításának megoldása. Hisszük azt, hogy társadalmi összefogással ez is megoldódhat. Szí. RÖVID HÍREK — A JÁRÁSI PÁRTBI­ZOTTSÁG a járás propagan­distáinak bevonásával novem­ber 26-án egész napos elméleti konferenciáin tárgyalta meg a marxizmus—leninizmus ta­nulókörök munkáját és a kö­vetkező tananyag legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. — A SZENTENDREI VÍZ­MÜVEK városi kezelésbe vé­teléről tárgyalt november 21- én a városi tanács építési és ipari állandó bizottsága. — ÜZEMLÁTOGATÁST SZERVEZETT a Kéziszer­számgyár pártszervezete a gyár fiatal szakmunkásai ré­szére. Ezekkel a tapasztalat- gyűjtő látogatásokkal kíván­ják bővíteni a fiatalok szakmai ismereteit. Első alkalommal a Csepeli Kovácsoló Üzemet te­kintették meg. A POMAZI MUNKATERÁ­PIÁI INTÉZET vezetősége üzemegységei munkaversenyt kezdtek november 16-án. A munkaverseny kiterjed a nö­vényápolásra. állattenyésztés­re és a gépüzemeltetésre, Szabályozták a városi tanácsnál az ügyintézés rendjét és a félfogadás idejét Felkerestük a városi tanács vezetőit, hogy tájékoztassák olvasóinkat, milyen módszere­ket dolgoztak ki a lakossággal való jó kapcsolat kialakítása érdekéiben — hogyan történik az ügyintézés és a félfogadás. — Hallottuk, hogy a városi tanács épülete szerda kivételé­vel csak 9—12 óráig van nyit­va. Mi tette ezt szükségessé? — kérdeztük elsőnek. — Naponta mintegy félezer ember keresi fel a városi ta­nácsot, ügyének intézése érde­kében. E nagy forgalom szük­ségessé tette az ügyintézés rendjének, az ügyfélfogadós idejének szabályozását. Ennek biztosítására naponta 9—12 óráig tartunk fogadóóráikat a lakosság részére, kivéve a szerdai napot, amikor egész napon át félfogadás van. A mezőgazdasági osztály, mely­nek feladata legnagyobbrészt külső területen van, csak a szerdai és szombati napon tart félfogadást. A városi tanács nemcsak az egyes emberek ügyét intézi, hanem az egész városét. Ha a félfogadás végnélküli volna, a tanács csak az egyéni problé­máikat tudná megoldani. Ko­rábban, amikor egész napon keresztül félfogadás volt, az érintettek sokszor nem talál­ták bent az ügyintéző tisztvi­selőket délelőtt sem, mert hi­vatali elfoglaltsága a városba szólította, értekezett, vagy je­lentéseket készített. Az ügyfélfogadás idejének jelenlegi rendezése, a városi tanács tisztviselőinek is köte­lezettséget jelent. A félfogadás ideje alatt kötelesek munkahe­lyeiken tartózkodni. Ebben az időben nem lehet értekezni, je­lentést készíteni, adminisztrá­ciós munkát végezni, vagy a város területén helyszín' szemlét tartani. A déli 12 óra utáni zárás azt jelenti, hogy ezután csalj a tanácsot ellenőrző személyek­nek és a meghívottaknak nyi­tunk ajtót. Rendkívüli esete­ket az osztályok vezetői bírál­ják felül. — Javult-e az ügyintézés ebben az évben? Az ügyintézés javulását el­sősorban a felkészültség állan­dó fokozásában látjuk. Az a célunk, hogy az ügyek intézé­sét hozzáértő, jól felkészült tisztviselők végezzék. Bevezet­tük azt a módszert, hogy a hi­vatali helyiségekben az ügy­feleket egyenként kell fogad­ni. Ez megkönnyíti az ügyin­tézést, így a legkényesebb kér­désekben is érdemben tudunk intézkedni, és az ügyfelet sem gátolják zavaró körülmények ügyének őszinte feltárásában. — Van-e lehetőség panasz­ra az ügyintéző ellen? — Igen. Amennyiben az ügyintéző ellen bárkinek kifo­gása van, jogában áll az osz­tályvezetőhöz panasszal fordul­ni, aki azonnali intézkedésre köteles. Amennyiben az osz­tályvezető intézkedése ellen van valakinek kifogása, biza­lommal fordulhat a tanács ve­zetőihez megfelelő intézkedés végett. Az ügyek intézésénél az ügyfeleket természetesen a szaktisztviselőkhöz igazítják el. Sokan ugyanis ezeket meg­kerülve közvetlenül fordulnak a tanács vezetőihez. A szak­osztályok önálló ügyintéző szervek döntési joggal rendel­keznek, de mindenkinek jogá­ban áll közvetlenül a tanácsa vezetőkhöz fordulni, ha ügyét a szakosztályok valamilyen oknál fogva nem intézik el, vagy nem veszik figyelembe. Természetesen olyan ebetek is előfordultak, hogy az ügy­felek meg nem engedett han­gon beszéltek a városi tanács tisztviselőivel. Ki kell hangsú­lyoznom. hogy ezekkel szem­ben megfelelően eljártunk és a jövőben is el fogunk járni. A városi tanács és végre­hajtó bizottsága — apparátu­sának helyes munkája érde­kében — kéri a^ város lakos­ságának aktív támogatását és további bizalmát. Mi igyek­szünk a bizalomra rászolgálni városunk felemelkedése érde­kében

Next

/
Thumbnails
Contents