Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-29 / 181. szám
I. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1957. NOVEMBER 29. PÉNTEK ÚZEMTULAJDONOSOK SZÁMVETÉSE — Mit érdekel engem a takarékosság, mit érdekel engem az önköltség?!... Ledolgozom a nyolc órát, megkapom a béremet és hagyjanak az ilyesmikkel... íájjon a vezetők feje a tervteljesítésért... Ugye nem ie olyan ismeretlen szavak voltak ezek még a köizelmiúltban is ... s hogy az utóbibi félévben szinte hónapról honlapra mind távolabbinak tűnik az ilyen Ihasnig, az sem véletlen műve. Talán valami csodaszer hatott? Nem. Egyszerűen az az általános meggondolás, bog^ az országot gazdaságilag is talpra kellett állítani az erkölcsi és anyagi romlásiból. Ennék célszerű módiját kormányzatunk az anyagi érdekeltség kiterjesztésében idejekorán felismerte. Az iparvállalatok ez évi gazdálkodását megihaíá- rozó intézkedések egész gazdasági életünk rendjének elősegítését célozták. A jelszó: „Legyenek az üzemek dolgozói gazdái a gyárnak — és ne csak a termelési- eredmények elérésében, de azok élvezésében is“ — most már kézzelfogható valósággá vált. A kiszámított többletnyere- Siég egy része szétosztásra kerül azok között, akik személyes munkájukkal hozzájárultak annak eléréséhez. Az anyagi érdekeltség meb tett nagy jelentősége van a gazdasági egyensúly biztosítása szempontjából a gazdasági vezetés új módszerednek is Ma elmondhatjuk, hogy ezek a módszerek másók, miint az előző .években. A kérdéseket -fez üz9mi,t3Ínác^ozásokan sokkal szélesebb körben vitatják meg, s nagyobb mértékben támaszkodnak a szakértő dolgozók véleményére. Önállóbbak a gazdálkodó egységek, nagyobb a felelősségük, de nőttek lehetőségeik is. Ott, ahol élni tudtak ezekkel a lehetőségeikkel, az eredmény már is érezhető A városunkban termelő ipari üzemek túlnyomó része egy tekintetben megegyező képet mutat: a termelésre és gazdálkodósra vonatkozó rendelkezéseket igyekeztek saját területükön hiánytalanul megvalósítani, jövedelmezően, nyereségesen gazdálkodni. Lesznek, amelyeknek ez sikerülni fog s lesz olyan is, amelyiknek nem. Ez utóbbi üzemek dolgozóiban nyilvánvalóan fel fog vetődni a kérdés: vajon miiért különb az a másik üzem, mennyivel dolgoztak jobban, hogy ott tudnak fizetni részesedést, emitt meg nem. Szembe keld nézni a valósággal és számolni kell a tényekkel. — Talán ott korábban felismerték és a dolgozók nagyobb része ismerte fel idejében a nyereségvisszaitérítésben rejlő lehetőségeket. Talán ott nem álltaik meg ennél a felismerésnél és megtették a következő lépést is: gondoskodtak a gépek és szerszámok jó karbantartásáról, az anyagok rendeltetésszerű fel- használásáról és a munikádő minél szervezettebb kihasználásáról; Talán ott nem tűrték meg a naplopökat és ugyanakkor jobban megbecsülték az áldozatkész dolgozókat. Aztán fel fog vetődni üzemen belül is-a Jkéedés, hogy az egyik dolgozó miért részesül több nyereségben, mint a másik. Talán azért, mert közelebb van a húsos fazékhoz vagy jobban ért egy-két vezető bizalmának megnyeréséhez, apró figyelmességek, ajándékok „bevezetésével“ ? Tálán azért, mert nagyobb hanggal, erőszakos fellépéssel igyekszik „bepótolni” a munkában tanúsított lemaradását, s ezt nyomban anyagilag is a maga számára hasznosítani? Nem. Inkább azért, mert nem volt igazolatlan mulasztása, nem okozott kárt gép-rongálással vagy szerszámtöréssel, nem halmozott fel egy sereg használhatatlan anyagot és nem okozott a termelésiben felesleges időkiesést, az üzemi termelés jobban meg volt szervezve. Az üzemek, gyárak dolgozóinak többsége tájékozott saját munkájának eredményei mellett a többiek munkájáról is. Tájékozott és tud tárgyilagosan és szigorúan bírálni. Az ilyen dolgozók feladatta haragot adni a .termelési tanácskozásokon az elért eredményékről, s a fennálló hiányosságokról. Vajon milyen többletnyereség az, amelynek egy részét az állam által adott anyagi támogatás teszi?! Vajon ér-e va- - lamit az olyan nyereségrészesedés, amit a dolgozók védőruhával való ellátásánál, szociális szükségleteinek kielégítésénél, vagy éppen a balesetvédelmi előírások és berendezések elhanyagolása útján takarítottak meg?! Nyilvánvalóan nem. Hogy rm a teendő üzemeinkben ennek elkerülésére, s hogy milyen körülményekre kell figyelemmel lenni a nyereség- részesedés kifizetésénél, arra legközelebbi számunkban fogunk kitérni. — péter —Néhány gondolat az adózásról M agyarországon a Horthy- rendiszer adópolitikája is a nagygazdákat, gyárosokat, földbirtokosokat támogatta azzal, hogy rájuk különféle kedvezményekkel alacsony adót vetettek ki, viszont a szegényparaszt földje után kirótták az aránytalanul magas összegű adókat. A következmény az volt, hogy a parasztok tömegesen mentek tönkre, mert nem tudták fizetni adójukat. A szocialista állam rendszerében az adófizetés a lakosság, az adófizetők előnyét szolgálja. Az adó befizetése az állam szempontjából fontos követelmény, mert az adóból befolyó összegek jelentős mértékben hozzájárulnak a költségvetésben előirányzottak végrehajtásához. A befizetett forintokból épülnek fel és szépülnek az iskolák, kórházak, lakások, különféle létesítmények. A befizetett adókból hozták és hozzák létre és javítják az országban és városokban is az utakat, parkokat stb. A befizetett forintokból jócskáin jut a szociális és kulturális kiadások fedezésére is. Egyszóval a mii népi demokráciánkban az adó a szocializmus megvalósításának egyik eszköze. Ha számvetést teszünk az 1956 és 1957. évi adófizetésről, a megállapításunk az. hogy a fizetési készség ebben az évben sokkal jobb, mint a múlt évben. Ez a megállapítás főleg a dolgozó parasztokra vonatkozik. Ennek oika, hogy parasztságunk érdekeltebbé lett téve a termelésben, megnőtt a jövedelmük. Megnövelte a parasztság jövedelmét és fizetési készségét a beadás eltörlése, a különféle előnyös szerződések. Néhány jó adófizetőt a sok közül ez úton is megdicsérünk: Kovács Károly VII., Várkorayi I. 13. sz., Veres Mihály XI. kér. 912. sz., Göröndő Gábor- né XI. kér. 2330. sz., Pető István XII. kér. 575. sz., Lakos A FUSZERBOLTOK László IX. kér Bezerédi utca, Kónya István XIV. kér. 455. sz., Lovas Ferenc XIV. kér. 29. sz. lakosokat, és sorolhatnánk tovább a jó adófizetőket, akiket szintén di cséret illeti azért, hogy adójúikat önkéntesen, pontosan befizették. A pontos adófizetés előnye, 1 hogy év végén a befizetett § adók után 2 százalék kamat- | térítésben részesül a köteles. | séigát időben teljesítő adózó. f Városunkban azonban van § jónéhány olyan adózó, akik- | nők „figyelmét“ elkerüli az | adótartozása. Pedig a hanyag | adófizetésnek sok hátránya is | van, ezenkívül tetemes feles- | leges kiadással is jár. Gon- | dőljünk a késedelmi kamatra. | amelynek összege havi 3 szá- | zalék. a behajtási költségek | re, amely további 3, illetve 10 1 százalék. Ocsai Sándor VIII | kér. Hattyú u. 16. sz., Plutzer | István XI. kér. 1076 sz. Nagy § János XII. kér. 637. se., Kne- 1 zsek Gyula III. Kisfalud! 92. g sz., Orsányi Géza XI. 1097. sz., | Serényi István V. kér. Fegy- § ver u. 14. sz.. ifj. Bálint Mi- | hály VIII. kér. Damjanich u. | 24. sz. alatti lakosokat ,„ne kö- | vessék“ adófizetés terén, mi- | vei felsoroltak bizony jó né | hány ezer forinttal adósai a f nép államának. V égezetül szükségesnek tart- = juk, hogy néhány szót ! szóljunk a törvényességről is. j A törvény betartásának két j oldala van: Egyik részről, az I adózók részéről az a köteles- I sóg, hogy az adófizetésnek ön- j kénitesen, pontosan tegyenek ; eleget. A pénzügyi hatóság ré- i széről pedig hogy az adókive- i tési, az adóbehajtási ügyek in. i tézésénél a törvényben előirt rendeleteket betartsa és annak szellemében járjon el a kötelességükről elfeledkező adózókkal szemben, és a fennálló adótartozás befizetését megkövetelje. A városi tanács pénzügyi osztálya Nők. figyelmébe! Kétnapos országos nőkonferencia zajlott le az elmúlt napokban Budapesten. Ezen a konferencián Kőházi Istvánná, a nőszövetség elnökségi tagja vett részt városunkból. Az ott hallott eredményekről, a nő- szövetség országos problémáiról, s mindarról, amit a nőtanács a dolgozó nők, háziasszonyok életkörülményeinek megjavításáért végez, december hó első hetében fog beszámolót tartani. Erre a beszámolóra már most felhívják a figyelmet és meghívunk minden érdeklődőt. A városi nőtanács elnöksége ■ummtnrniminiiimiiimimmiimmtiinimimimiiuüimmNiiimniiiiiitinimfiiiinmiimiiiHiiiiimimiHfimiinuimiitmi*^ I Áldozatot a nép érdekében! \ Városunknak már hosszú idő óta egyik legégetőbb | | problémája a lakáshiány. Ezt a problémát megoldani | I csak újabb lakóházak megépítésével, illetve a meglevő, | I s elég szilárd alappal bíró házakra emeletek búzásával | | lehet. Enyhíteni azonban a lakásínséget lehetne más mó- | | dón is. PL irodahelyiségek stb. felszabadítása útján. Az év elején a városi pártbizottság e célból mondott | | le a I., II., IV., VII. és VIII. kerületi párthelyiségeiről. Nem § | lenne-e időszerű, hogy más szervek, szervezetek is meg- 1 | vizsgálnák saját körülményeiket és a nép érdekében | | hajlandóságot mutatnának hasonló áldozatra? Lehetőség § | van. annyi bizonyos. Nézzük például a kultúrotthonokat: 1 1. A Vasutas Kultúrotthon nagyon jó! megférne a 1 1 Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat Kultúrotthonában | | (egyébként is egy tárcához tartoznak). 2. A KPDSZ Kultúrotthon szintén jól elférne a föld- 1 | művesszövetkezet kultúrhelyiségeiben. 3. A városi tanács dolgozói is le tudnák bonyolítani I 1 kultúrtevékenységüket a 11. szobában, illetve a tanács- 1 I teremben. A példákat lehetne sorolni tovább. Úgy gondolom, § | akik egyetértenek e cikk szellemével, célkitűzéseivel, azok I | folytatni fogják saját területükön, vagy más területen 1 | észlelt példákkal. Az érdekelt kultúrotthonok vezetőinek pedig — ha az 1 = említett társítási javaslat nem jó — van még egy nagyon 1 | jó lehetőségük: a gyönyörűen rendbehozott és berende- l = zett városi művelődési ház, amelynek a kihasználtsága 1 | mintegy 30 százalékos. (Talán a városi népi együttes mi- I | előbbi kialakítását is elősegítené.) | Kérem a városunk dolgozóit, hogy a javaslatokról 1 | véleményüket küldjék meg a szerkesztőségnek, illetve a I | városi tanács titkárságához, és közöljék, ha tudnak olyan I | helyiséget, amit hasonló célra lehet kihasználni. | Babinszki Károly A lakásfrontról Nehéz a bérlő élete, de nem tehet mindenki háztulajdonos. Meg kellene ezt értenie annak a Mátyás király utcai háztulajdonosnak is, aká lakóját minden eszközzel ki akarja üldözni házából. Igaz, hoigy egy évvel ezelőtt még ő maiga is lakó volt. de ezt már elfelejtette. Amikor a saját házába beköltözött, mindjárt háztulajdonossá változott és elkezdte perelni a lakóját. Mire irányultak ezek a perek? Az egyik per arra irányult, hogy a lakó csináltassa meg a háztetőt, mert azt a szél az ő hanyagsága miatt szórta le, a másik arra, hogy adja át neki a pincét, a harmadik arra, hogy kicsit arrébb rakja az udvaron a tűzifát, mert az útban van, a negyedik arra, hogy az ajtóküszöböt hozza rendbe, stb. A perek tömegét a tulajdonos természetesen elvesztette, mert követelése jogtalan volt. sőt a bíróság még pénzbírságolta is alaptalan perlekedésért, de ez nem használt. Ma is két pere van lakója ellen a bíróságon. A lakó miár régen megszökött volna, de nincs hova költöznie. Van azonban ennél jobb módszer is a laikó kiüldözésé- re, mint azt egyik másik tulajdonos teszi. Ö megvásárolt jól felkészültek a téli sertésvágásokra. Elegendő 16 forintos rizst (24 forintos nincs, ilyen áron nem szabad árusítani!), sót és paprikát raktároztak be. UtTliiititiiniiifiMiiiiistiiiiiiittiiuiiiiiiiiHiffiiiiiiiiiiiiiiiitfiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiHiittiHiiiiiiiiiiiiiiiMtiiiliiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiviiiiivaffiiiMiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiHiiiiiifiiiiiuiiifiiitttiiiiiiniiniiiiiiiiiiimiitiiiiiiiiiiiiiiiiitn« egy házrészt. Beköltözött a lakásba egész rokonságával együtt. Mindjárt az első nap megverte a lakót, aki egyedülálló nő. Másnap a közös bejárati helyiséget elfoglalta. Megfenyegette a lakót, hogy ha nem költözik el. akkor más alkalommal is megveri. ígéretét meg is tartotta, mert pár hét múlva ismét megverte lakótársát. A szerencsétlen lakó elment a bírósághoz orvoslást keresni. A bíróság meg is büntette a tulajdonost, és kötelezte annak tűrésére, hogy a lakó szabadon járhasson be a lakásába. A bírói döntés azonban nem tudlta megfékezni a tulajdonost, továbbra is üldözi a lakóját, aki sokszor haza se mer menni, hanem inkább rokonainál húzódik meg, mert hiszen már kétszer megverték, ki tudja, nem fogják-e harmadszor is megverni. Fel kell figyélni ezekre a jelenségekre és feltétlen nagyobb súllyal, határozottsággal és gyorsasággal kell eljárni az ilyen egyénekkel szemben, akik a szocialista együttélés szabályait semmibe véve garázdálkodnak. A bíróságnak meg kell vizsgálnia az ügyek hátterét, indítóokait és példamutató ítéletekkel kell megelőzni az ilyen bűncselekmények megismétlődését,. — R — CEGLÉDI JEGYZETEK Álom Jaj de kár, hogy felébredtem, En, a dohányzás bús rabja. Munkást kaptam egy dobozzal. Álmomban egy kis trafikba. Csemóben Hallottam a tudósoktól. Hogy földünk körbe mozog. De csak itt éreztem azt, hogy Milyen nagyon gyorsan forog. Eb, aki bánja Jószívű itt minden ember; Ki ártana kóbor ebnek? Az is szabadon csatangol, Amelyért adót fizetnek. Az SZTK előtt Milyen szörnyű hangot hallak? A hajam is égnek lobog ... Talán nyúznak benn valakit?! (Az ajtójuk, az csikorog.) Egy kérdés Panaszkodnak az asszonyok. Mikor friss kenyeret vesznek Azt kérdezik a pékektől: Vajon ők is ilyet esznek? Vége a szüretnek Forr már a bor a pincékben, És Cegléden e tünet Azt jelenti: Borivóknak Kezdődik most a szüret. — O — Ha összefogunk, eredményes lesz a munkánk Szaporodnak — nőnek a gyermekek. A Czárák-dülői islkoto két tanterme már kevés volt, megnehezítette az eredményes tanítást. A szülők, pedagógusok összejöttek, beszélgettek. Meghányták-vetették a nagy kérdést — még két tanteremre van szükség — állapították meg. Ha kell, építünk, határozták el. Adjon valamit a tanács, mi is adunk, segítünk — mondották a szülők. így kezdődött még tavaly. A tanács az építkezés megkezdéséhez adott húszezer forintot, később harmincháromezret, összesen ötvenháromezer forintot. A szülők hozzájárulása, társadalmi munkában, pénzben: ötvenkettőezerhatszáz forint. Külön a meglevő és kapott anyagok értéke tizennyolcezer forint. Az építkezés összköltsége 123 600 forint volt. A terv, építkezés közben módosult. Eredetileg két tantermet akartak építeni, de a szülők segítsége lehetővé tette, hogy a tantermek mellé széles, zárt üvegfolyosót húzzanak. Erre szükség volt azért, mert a négy tanteremben is csak váltással tudják tanítani a száznegyven gyermeket és a váltásra érkező gyermekek védett helyen várhatják a tanítás kezdetét. Építés közben egy másik új gondolat is felvetődött: jó volna úgy építeni a két tantermet, hogy alkalmas legyen a felnőttek számára kultúrteremnek. Ezért a szilárd választófal helyett nyitható-csuk- ható desékafálat készítettek. A megnagyobbodott CzárákTető alatt vannak az új tantermek « ' Jfc.-rf-- .. .. I • . Kezdődik az építkezés dűlői iskola a környék lakosainak segítségével, a gyermekek és felnőttek kultúüközpontja lesz, ahová örömmel járnak. A gyermekeknek is kedves emlék lesz az, hogy az építkezéshez hogyan hordták a homokot, meszet, téglát a szülőkkel, vezetőkkel együtt. Az iskolát bensőséges ünnepség keretében avatták fel, melyen részt vettek szülők, gyermekek, nevelők, a párt és a tanács képviselői. Aradi Tivadar igazgató részletesen ismertette az építkezés történetét, névszerint nevezte mag mindazokat, akik munkájukkal, fuvarral segítették az építkezést. Köszönetét mondott önzetlen támogatásukért. Az iskola úttörőcsapata kedves kis műsorral szórakoztatta a közönséget. Mihalovics Ilonka ügyesen konferált és Sze- beni Lajos, a kis „karmester“, negyedik osztályos tanuló, jó ritmusérzékkel játszott harmonikán magánszámot. majd vezette az énekkart és a táncosoknak is ő „húzta“ a talpalá- valót. A délutáni ünnepséget este a felnőttek táncmulatsága követte, mely hajnalig tartott. A szülők, beszélgetés köz- ben elmondották, hogy rendszeresebben szeretnének mozit látogatni, a megyei vándormozi ritkán jut el hozzájuk. Ha már ilyen szép mun- kát végeztek, ezt a szerény kívánságukat teljesíteni kell.
