Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-29 / 181. szám

1957. NOVEMBER 29. PÉNTEK “'i^Cirlap 5 A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatási osztályának jelentése az őszi mezőgazdasági munkákról A kedvező időjárás lehető­vé tette, hogy az őszi mező­gazdasági munkáikat továbbra is zavartalanul végezzék az ország egész területén. Az ál­lami gazdaságok étitek is a le­hetőséggel és teljesítették őszi vetéstervüket. Az elmúlt hé­ten a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák további 41000 holdon vetettek el búzát. Búzából eddig az 1956. évi búza vetésterületnek 96,7 százalékát vetették be. Rozsból 661 567 holdon ve­tettek, s ez a múlt évihez viszonyítva 90 százalékos teljesítést jelent. Őszi árpából a tavalyinál lé­nyegesen nagyobb területen került a mag a földbe az idén, több mint 363 000 holdon. Ez 11 000 holddal h áladj a meg a xnúllt évi vetésterületet. A bú­za vetésében legnagyobb az elmaradás Békés, Zala, Vas és Szolnok megyében. A vetések a kedvező időjá­rásban jól keltek és meg­erősödtek. Az őszi gabona­félékben csak jelentékte­len csócsároló és egyéb kár keletkezett. De az őszi mezőigazdasági munkák minősége is javult az előző évekhez képest. A vető­ágyat előkészítő talajmumikák- ban különösen az állami gaz­daságok mutattak jó példát. Az őszi gabonáknak legna­gyobb része megfelelően el­munkált talajba került. Javult a tailajmunkák minősége a termelőszövetkezetekben és az egyéni termelőknél is. Az idén általában nagyobb gondot for­dítottak a vetőmag tisztításra és csávázasra. A földműves­szövetkezeteik, a községi taná­csok csávázó egységeket állí-' tottak fel és a vetőmag csere­akcióban biztosított vetőmagot több községben már csávázva adták ki. A búza vetőmagakció befe­jeződött. A vetőmagcsereakcióban 542 vagon őszi árpa, 651 vagon rozs és 5818 vagon búza vetőmagot osztottak ki. ami azt jelenti, hogy a ter­melőszövetkezetek és az egyé­ni gazdálkodók búza vetéste­rületén 30 százalékban neme­sített vetőmag került a földbe. A kapásnövényeket a terme­lők a jobb szervezőmunka, va­lamint a kedvező időjárás eredményeként kisebb veszte- jsóggel takarították be, mint az elmúlt években. A kukorica törése — a Dunántúl egyes kisebb területétől eltekintve — lényegében befejeződött. A kukoricaszár betakarítása az alföldi megyékben befejezés előtt áll, azonban a dunántúli megyékben ebben a tekintet­ben is elmaradás tapasztalha­tó. A cukorrépászedés befeje­ződött s a cukorgyárak ed­dig több mint 176 099 va­gon termést vettek át. Az előző évhez képest növe­kedett a műtrágya felhaszná­lás. Az 1956 második félévi fogyasztáshoz viszonyítva 1957 második felében november kö­Iyen közérdekű problémája van a helység­nek, hogyan lehetne megoldani és mi az író konkrét javaslata. Pályázni lehet ri­porttal is, vagyis megtörtént esemény le­írásával, ha a tárgy olyan, hogy mások ér­deklődését felkeltheti. Pályázhatnak levél­lel, életrajzzal vagy bármiféle írásművei. A pályázat december 1-én kezdődik és január 15-én zárjuk le. A nyertes pálya­munkákat közöljük a lapban. Aki a pályázaton győz, elnyeri a megyei tanács és a Pest megyei Hírlap szerkesz­tőségének díját. Három díjat tűzünk ki: I. díj 2000 forint, II. díj 1500 forint, III. díj 1000 forint. A díjak kifizetése ellenében semmiféle jogot nem tartunk fenn magunknak, tehát a filmesítés jogát sem, a díj átvétele után is az író szabadon rendelkezik alko­tásával. A külalakra csak annyit, hogy a papír­nak csak egyik oldalára írjanak vagy gép­írással kettős sorokban, vagy olvasható kézírással. Plusz 4 fok alatti átlaghőmérsékletnél melegítő ital illeti meg a fűteticn munkahelyen dolgozó kereskedelmi alkalmazottakat Az Élelmiszerkereskedelmi Iroda igazgatója utasítást adott ki, amelyben megszabja, kik­nek jár a téli hideg időszak­ban melegítő ital. A szabadban dolgozóknak azo­kon a napokon, amelyeken a Meteorológiai Intézet jelen­tése szerint a hőmérséklet a Gyors ütemben épülnek n szentendrei csókátok A Duna alacsony vízállása okozta vízhiány csökkentésére Szentendre-szigetén 45 csőku­tat mélyítenek. Tíz már elké­szült, s vizének vizsgálatára egy-két napon belül sor kerül. A Vízművek vezetőinek meg­hívására a Ikútcsoportot csü­törtökön délelőtt megszemlél­ték a sajtó képviselői. Az első tíz kút összesen 3000—4000 köbméter vizet juttat majd a hálózatba. A Szentendre-szi- get Pest és Buda felé eső part­jain a további kutak mélyíté­se gyors ütemben halad, s előreláthatólag az év végéig mind a 45 kutat üzembe lehet helyezni. A Vízművek vezetői az épít­kezéssel kapcsolatban elmon­dották: > — A csőkutak mélyítése természetesen még korántsem oldja meg Budapest vízellásá- nak problémáját, de az itt nyert víz is segíthet a mostani vízhiány enyhítésében. A to­vábbi megoldás az lesz, hogy Szentendre-szigetén, továbbá Budapesttől délre újabb nagy- 1 hozamú kútakat, vízműveket létesítünk. Az új vízművek építéséről már megindultak a tárgyalá­sok és előreláthatólag hama­rosan döntésre is sor kerül. Növényi élet a hó alatt Hazánk növényzetének 78 százaléka áttelelő. Haraszt- jaink és virágos növényeink 71 százaléka pedig a tél egy ré­szét hótakaró alatt tölti el. Nem érdektelen tehát arról be­szélnünk, hogy mi jellemzi a növények hó alatti életét. A hótakaró lényeges válto­zást hoz létre a növényék élet­körülményeiben. Legfontosabb a változások közül a fényellá­tás megszűnése. Ez együtt jár a fényhez kötött növényi élet­jelenségek elmaradásával. Ilyen fényhez kötött élet jelen­ség a növényi élet alapját ké­pező szervesainyagtermelés (asszimiláció). A növényi test zöldszínű szöveteinek sejtjei­ben, főleg a levéllemez kö­zé eső részében és a szár bőr­szövete alatt levő zöld kéreg­ben parányi szfntestecskék (Itlofo'plásztiszok) * vaftKáK; A kloroplasztiszok mikroszkopikus méretű gyáracskák, amelyekben a talajból felszí­vott vízből és levegőből felvett széndioxid gázból bonyolult vegyi folyamatok során szer­it tizenhatodik dőlés után vette észre, hogy megszúrták A testvérháboiú és a pletyka következménye Kis híján gyilkosságot ered­ményezett Solymáron a plety- kázás és a testivérháboryság. Mumer Márton kőfaragó se­gédmunkás a Kőfaragó és Szobrászipari Vállalatnál dol­gozott. Nőtestvérét Kasza Já­nos vette feleségül. Murner igen jói -dolgozott, csendes, józan, a családjá­nak élő ember. Jóval gyengébb a testalkata, mint Kasza Jánosné. Sógorával megállapodtak abban, hogy segít a háza felépítésében és ezért Mumer egy szoba kony- hás lakást kap az új házban. Fel is építették, beköltöztek a még nem teljesen kész házba, úgyhogy az asszonyok közö­sen használtak egy konyhát. A két asszony között mind több súrlódás' támadt, végül is Murnerók elköltöztek és sógora. Kasza János kifizette neki a végzett munka díját. Az asszonyok azonban to­vábbra is állandóan plety­káltak egymásra, s ezeket a híreket gyakran Murner anyja vitte tovább. Murner és néhány munka­társa augusztus 15-én elmaradt illetményt kaptak, s elmentek sörözni. Este 9-kor gyalog ment el sógora háza előtt és eszébe jutott, hogy kihívja testvérét, meg sógorát és meg­mondja nekik a véleményét. A kapu zárva volt, kavicsokkal dobálta az ab­lakot, az betört, mire ki­jöttök, hogy megnézzék, ki az. Eecsmérlően támadt rá test­vérére, akit mindennek elmon­dott- Férje az asszony védel­mére kelt, a két férfi percek múlva a házon kívül egymás­nak ment, verékedtek és a balkezes Mumer bicskájával 17- szer beledöfött sógorába, aki először nem vette ész­re, hogy szurkálják, azt hitte, hogy csak ütéseket kap. A 16. szúrás után vette észre, hogy folyik a vére. Fe­lesége segélykiáltásaira szét­választották őket és Murnert később a rendőrök hazamenet elfogták. Igv került Mumer szándékos emberölés bűntettének' kísér­lete miatt dr. Zalka Károly, a megyei törvényszék elnökének büntetőtanácsa elé. A bíróság a tanúkihallgatások után az enyhítő körülmények figye­lembe vételével két évi bör­tönre ítélte Murnert. Az íté­let jogerős ves anyagok készülnek: cu­kor, keményítő, zsír, olaj, fe­hérje, etb. A kloroplaszti- szokban előállított szerves anyagokból építi fel a növény saját élőtestét. Természetes, hogy ezeknek a növényi szervesanyaggyá- raknak is szükségük van üzemanyagra, mint minden más gyárnak. Ez az üzem­anyag azonlban nem szén, nem benzin. ímég csak nem is elekt­romos áram, hanem napfény. Napfényt pedig a hótakaró alatt nem kaptak a növények. Ezért megáll a gyár, azaz megszűnik a növények szer- vesanyagtermelése, az asszi­miláció. Sőt, rendszerint az asszimiláció még a hóborítás bekövetkezte előtt megszűnik. Ennek oka, hogy nyersanyag­hiány lép fel. Az előbb emlí­tettük ugyanis.-hogy.-a szerves­anyagok a talajból felvett víz­ből és a levegő széndioxidjá­ból' készülnek. A lehűlt vagy fagyott talajból a növények már nem tudnak vizet felven­ni. Mivel a víz a szerves­anyag készítésének nélkülöz­hetetlen. • nyersanyaga, meg­szűnik az asszimiláció. így fe­leslegessé válnak a növények zöldszínű, asszimiláló, földfe­letti részei, sőt többnyire el is pusztulnak. Az asszimiláció szünetelése miatt a növények a hó alatt szervesamyagokban nem gya­rapodnak. Ezért szünetel a hó alatt a szervesanyaggyarapo- dóssal együttjáró növekedés is. Ám mégsem szünetel mi nden növekedés. Gondoljunk csak a karatavasz hírnökére, a hó­virágra. A hóvirág sokszor „a hó a!ól dugja ki fejét“ Növekedését tehát még a hó alatt megkezdi. Ez a növeke­dés azonban nem jelenti a nö­vényi test szervesanyagokban való gyarapodását. A hóvirág a földalatti részben felhalmo­zott tartalék szervesanyagokat használja fel a hajtás növe­kedésiékor. A hajtás növekedé­sével párhuzamosan elfogynak a hóvirág hagymájában levő tartalék szervesanyagok. A hó alatt nincs szerves- anyagtermelés, nincs szerves- anyag gyarapodással együttjá­ró növekedés sem. Mi marad meg végül is a növényi életje­lenségekből? Mivel a növény a hó alatt is él, aminek bi­zonyítéka az, hogy tavasszal újból kizöldül, folytatja tél előtti életét, világos, hogy va­lamilyen életjelenségnek nyo­mára kell bukkannunk. Való­ban egy életjelenség, a léleg­zés a hó alatt sem szünetel. A lélegzéshez nem kell nap­fény. Ehhez a növénynek csak a levegőben levő széndioxidra van szüksége. A hó alatt pe­dig van levegő. Igaz, hogy ke­vés. De ebben a levegőben oxigén is van. Semmi sem aka­dályozza tehát a növények hó alatti lélegzését. A növények alkalmazkodtak alrhoz, hogy a tél folyamán a kevés hó alatti levegő is elég A ráckevei clleníícrradalmárok a bíróság élőét A Pest, megyei Törvényszék dr. Korpási büntetőtanácsa most tárgyalja a ráckevei el­lenforradalmárok bűnügyét. Tegnap tanúkihallgatásokat folytattak. Vallomást tett Krízsán Lujza, Sári Ilona, Appel János, Benécs István, Mészáros János és Áj Antal. Az ügyész is, a védők is újabb tanúkat jelentettek be. A bíróság elrendelte a bizo­nyítás kiegészítését, még sok tanút hallgatnak ki és irato­kat szereznek be. Az új tárgyalást december G—10-re tűzték ki. a fénysebességet legyen lélegzésükhöz. A növé­nyi lélegzés intenzitása ugyan­is a hőmérséklettől függ. Ezt a függést­Van't Hoff törvénye fejezi tói. Van’t Hoff törvénye szerint a hőmérséklet 10 fok­kal való csökkenése együtt jár a lélegzéssel járó oxigénfo­gyaszt ás felére csökkenésével. Például egy növénynek a lé­legzéshez 20 fokos hőmérsék­leten fele annyi oxigénre van szüksége, mint 30 fokos nyá­ri melegben. Ha 10 fok a hő­mérséklet, csak negyedannyi­ra, 0 foknál pedig nyolcszor kevesebb oxigént fogyaszt a növény lélegzésekor, mint 30 fokon. És itt már helyben va­gyunk, mert a hótakaró 0 fok körüli hőmérsékletet biztosít a növények számára. A 0 fo­kon szükséges kismennyiségű oxigént pedg a növények a hótakaró alatti kevés levegő­ben is megtalálják. Igaz, hogy egyes növényfi- ziológusok véleménye szerint a nem mindig tartós hótaka­ró alatt a növények elhasznál­ják a rendelkezésükre álló összes oxigént és ennek hiá­nyában megfulladnak. Ezt a jelenséget kipállásnak nevez­zük. Más vélemény szerint azonban a kipállást nem az oxigénhiány okozza, hanem az, hogy lélegzéskor a növények felhasználják az összes táp­anyagtartalékot és mivél a hő alatt' asszimiláció híján nincs tápanyagutánpótlás, éhezés és nem fulladás miatt pusztulnak el. Ebből következik, hogy az őszi gabonafélék korai vetése kipálilás ellen is véd. Korai ve­tési esetén ugyanis a növények tél beállta előtti tenyészideje hosszabb lesz és így több idő jut tápanyagfelhalmozásra is. Ha a növény nagyobb táp- anyagtartalékkal kerül a hó alá, kisebb az éhség következ­tében beálló kipállás veszélye. Előfordul igazi fulladás következtében beálló pusztu­lás is. Enyhe téli napokon a megolvadt hóié ellepheti a növényeket, mert az a fagyott talajba nem tud leszivárogni. A hó’é elzárja a levegőt a nö­vényektől. Ez az igazi fulla­dás. Ha a hóié a talajba szivá­rog és ott fagy meg, ennek felfagyás lehet a következmé­nye. A hóié ugyanis fagyás közben kiterjed és felemeli a talaj felső rétegét. Az emel­kedés miatt a növények gyö­kerei elszakadnak. Az elsza­kadt gyökerű növények, külö­nösen száraz tavasz esetén, könnyen elpusztulhatnak. A felfagyott gabonavetést henge- rezéssel lehet helyrehozni. A hót akaró 0 fok körül nagyjából egyenletes hőmér­sékletet biztosít a növények számára. Egyaránt védi a nö­vényt a hideg és az enyhe téli naptok veszélyeitől. Dévényi Pál a TTIT tagja kor zárja a lámpa | áramkörét és ez- | által újabb felvil- | lanást vált ki. A X meghatározott § idő alatt bekövet- 1 kező jelvillanások X számát mérve és | a lámpának a tü- § körtől való távol- | ságát, valamint a | lámpát tápláló § áramkör hosszát | ismerve (ezt a kis i távolságot .is § számba kell ven- | ni), igen pontosan 1 megállapítható a | fény sebessége. f Az „igen ponto- | san“ már nem ki- | lométereket, ha- | nem métereket X jelent másodper- | cenként, = | Pest megye Tanácsa és a Pest megyei 1 Hírlap szerkesztősége együttes pályázatot i hirdet irodalmi művek megírására. A pá- | lyázat kiírásának egyfelől az a célja, hogy I a megye területén élő dolgozók a mai kor I eseményeit irodalmi formába öntsék, I másfelől az is cél, hogy akik úgy érzik, = van írói mondanivalójuk, ezt a lap hasáb- ! jain megtehessék. 1 Számosán voltak a megye területén la- | kők közül, akik beküldtek elbeszéléseket, 1 meséket, novellákat, tanulmányokat, ver- [seket és bírálatot, vagy útmutatást kértek 1 a szerkesztőségtől, hogyan fejlődhetnek I ezen a téren. Eddig levélben válaszoltunk I és segítettük fejlődésüket. 1 A témakört nem kívánjuk meghatároz- \ ni. Csak tájékoztatásul jegyezzük meg, = hogy szeretnénk a való élettel összefüggő I írásokat kapni. Például arról, hogyan zaj- í lőtt le abban a községben, ahol az írás i szerzője él, az ellenforradalom. Vagy: ho- | gyan fejlődött — és fejlődött-e eléggé — a j község Vagy város, amelyben lakik az j utóbbi tizenkét év alatt. A pályázat tárgya ! lehet hírlapi cikk is és ennek témája: mi­zepéig nitrogén műtrágyába 16 484, foszfátból 8320, ká­liumból pedig 4260 tonnává többet használtak fel. A növe­kedés főként az állami gaz­daságoknál és az egyéni ter­melőknél jelentkezett. Az őszi mélyszántás üteme az elmúlt héten tovább fo­kozódott. A korábbi évek­hez képest javult a szántás minősége is. A gépállomási traktorok ki­használása általában jobb, mint az előző időszakban volt. Egyes megyékben azonban (Fejér, Tolna, Pest), a mély­szántás mégsem történik olyan ütemben, mint azt az időjárás, a rendelkezésre álló gépi- és fogaterő, valamint a betakarítás helyzete lehetővé teszi. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők földjén mintegy 4100 000 hold őszi mélyszántással kell számol­nunk. Ebből 2 330 000 holdat szántottak fel eddig. Az álla­mi gazdaságok az őszi mély­szántásnak már 83 százalékát befejezték. Különösen jó eredményt értek el az őszi szántásban a Zala, a Békés és a Nógrád megyei állami gaz­daságok. plusz 4 Celsius-fokot nem ha­ladja meg, melegítő italt kell adni. Melegítő italt kapna: azok a dolgozók is, akik tartó­san hasonló hőmérsékletű, fűthetetlen helyiségben vég­zik munkájukat. A melegítő italra való jogosultság nem a munkakörtől, hanem attól függ, hogy a dolgozó munka­idejének legalább ötven szá­zalékát az említett körülmé­nyek között, tölti el. Melegítő italként naponta személyenként fél liter cukro­zott teát, vagy kávét kell ad­ni s a munkahelyen, munka­idő alatt kell kiszolgálni. Pénzben megváltani tilos. A melegítő ital kiszolgálásáért a ! munkahely vezetője felelős. 1 Méteres eontossággaí mérik Háromszáz év­vel ezelőtt már mérték a jény se­bességét, igaz, hogy több tízezer kilométeres kísérJ leti hibával. A fény roppant se­bessége mellett természetesen ez a hiba nem volt nagy. A tudo­mánynak azonban nagyobb pontos­ságra volt szüksé­ge. Húsz évvel ez­előtt másodper­cenként már csak néhány kilométer volt a hiba. Ezzel azonban a tudósok nem érték be. még pontosabb mérésekre töre­kedtek, mivel a fény sebessége olyan tényező, amely rendkívül fontos szerepet tölt be a modern fizikában. A közelmúlt­ban K. Sz. Vulf- szon szovjet fizi­kus egyszerű és elmés eljárást ja-’ vasolt a fény se­bességének pon­tos mérésére. Fényforrásul egy különleges lámpa szolgál, amely 100 milliomod másodperces vil­lanásokat ad. E felvillanások fé­nye tükörre esik, visszaverődik, majd fotocellába kerül, amely ek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents