Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-27 / 179. szám

1957. NOVEMBER 27. SZERDA frsT MEGYEI k/Cirlap Vágóállatokat szállítunk Egyiptomba Egyiptom közellátásügyi mi­nisztériumának három vezető tisztviselője hazánkba érke­zett, hogy állami megbízásra vágóállatokat vásároljon köz­ellátásra. A TERIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalattal foly­tattak üzleti tárgyalásokat, s annak befejezése után most megállapodást írnak alá. A TERIMPEX decemberben és januárban több ezer vágó­marhát szállít Egyiptomba. A felszabadulás óta ez az első alkalom, hogy vágómarhát ad­tunk el Egyiptomnak. Az egyiptomi üzletkötők bir­kákat is vásároltak kísérleti tenyészeti célokra. Kipróbál­ják, hogy tudnak-e alkalmaz­kodni az ottani éghajlathoz és környezethez. Amennyiben ez sikerül, jövőre nagyobb szám­ban vesznek magyar tenyész­állatokat. Belépődíj: egy egérfarok Az újságok alig néhány hó­nappal ezelőtt megírták, hogy egy alaszkai moziban a tulaj­donos a jegyeket nem pénzért, hanem élő halakért árulja, s a „bevételt” másnap jó áron ér­tékesíti a piacon. Most Mani­lából érkezett hír szerint az ottani kormány elrendelte, hogy a mozilátogatók jogosul­tak a belépésre, ha a jegy ára helyett egy egérfarkat fizetnek be. Az eredmény máris kitűnő: a mozik állandóan zsúfoltak s az egérirtás óriási sikerrel fo­lyik. Parkolási probléma Heriberto Hernandez mexi­kói államügyésznek a fegyház- foan volt dolga, s autóját le­parkolta az épület előtt. Mire visszatért, az autóból hiány­zott a rádió, az antenna és egy 125 dolláros bendzsó. JÓ BARÁTOK KÖZÖTT... A megyei nőtanács ÍTOdáján szorgos munkába mélyedve ta­lálom az asszonyokat: jelen­tést készítenek a mozgalom egyhavi munkájáról. Ahogy körülnézek a jólismert, ottho­nosan berendezett ks szobá­ban, egy gyönyörű, fehónmár- vány íróikészlet vonja magáira a figyelmemet. Ezt eddig nem láttam itt, sohasem. — Nem is láthattad — ne­vet Kovács Anitáimé, a megyei titkár —, hiszen ezt most Koz­tuk magunkkal Csehszlovákiá­ból. A lévai nőbizottságtól kaptuk ajándékba. De kaptunk ezenkívül egy ízléses, bőrkö­téses emlékallbumot, egy csip- keterítőt, egy olajfestményt, és egy babát is a csehszlovák asszonyoktól! Miután bevallom, hogy ret­tentően irigyeltem őket a kül­földi útjuk miatt, megkérem, meséljenek valamit az ottani tapasztalataikról, élményeik- rőh — November 22-én, pénte­ken indultunk útnak négyen, hogy viszonozzuk a Nyitra me­gyei nőbizottság tagjainak no­vember eleji látogatását —■ kezdi az elbeszélést Kovácsné — Mondanom sem kell, milyen izgatottak voltunk, hiszen mind a négyen első ízben jár­tunk külföldön. Komáromnál kellemes meglepetés ért ben­nünket: vendéglá tóink egészen a hídig elénk jöttek, s innen már körösen folytattuk az utat Kálnára, egy kis magyar köz­ségbe. Itt valóságos virágierdő és valódi magyar csirkepapri­kás várt bennünket, no meg sok-sok ölelő kar. A kálnaiak elmondták, hogy kétszeresen örülnek nekünk: először azért, mert mi vagyunk az első kül­földiek, akik a községiben jár­tunk. Másodszor pedig azért mert magyarok vagyunk. ” Nyitrán a megyei vezetők ünnepi fogadást rendeztek a tiszteletünkre, aminek azonban csak a neve volt fogadás, a hangulata inkább egy kedves családi összejöveteléhez ha­sonlított Nekünk különösen jól esett az a tisztelet és meg­becsülés, amellyel a megyei nemzeti bizottság — ahogy náluk a megyei tanácsot ne­vezik — és a megyei pártbi­zottság vezetői veszik körül a nőbizottságot. Ezt a tiszteletet és támogatást mindenütt ta­pasztaltuk, még a legkisebb faluban is. —• Most szeretnék néhány szót mondani utunk tulajdon­képpeni céljáról, a csehszlo­vák nőbizottság munkájáról szerzett tapasztalatainkról — folytatta Kovácsné. — Cseh­szlovákiában nincsen önálló nőmozgalom, hanem a nemzett bizottságok keretében műkö­dik. A nemzeti bizottságban egy-egy megbízott felelős irá­nyítja a nőmozgalom munká­ját. Ennek vannak előnyei és hátrányai is. Előnye az, hogy minden vezetőszerv segíti, tá­mogatja a nőmozgailmat, s a község- és városfejlesztési programok végrehajtásában nagyobb szerepet szánnak a nőknek, jobban támaszkodnak munkájukra, mint nálunk Hátránya viszont, hogy a nő- bizotiteágoknak nincsen külön programja, s kevesebbet fog­lalkoznak a speciális nőprob­lémákkal. — Igaz. hogy náluk is van mák gazdasszonykörök, de nin­csenek például nevelési kérdé­sekkel foglalkozó előadássoro­zatok, ankétók. Az iskoláihoz fűződő kapcsolatuk többnyire az anyagi patronátáából, taka­rításból áll. — Milyen általában a nők helyzete, élete Csehszlovákiá­ban? — Feltűnően sok a női muTL. kaerő az iparban, mezőigazda­ságban, kereskedelemben, szellemi munkakörökben egy­aránt. Benyomásaink szerint Csehszlovákiában jóval keve­sebb a „csak” háziasszony, mint nálunk. Ebben nem kis szerepet játszik az a tény, hogy ott sokkal fejlettebb az óvodák, bölcsődék és napközi otthonok hálózata, mint Ma­gyarországon. De talán még ennél is fontosabb a csehszlo­vák emberek gondolkodás- módja: szeretik és megbecsü­lik a fizikai munkát! — Ami nálunk még mindig megoldatlan probléma, azt ott nem is ismerik: a család­tagok bevonása a termelőszö­vetkezetekbe. Jártunk néhány községben, s meglátogattunk számos termelőszövetkezetet. Sok helyütt azt tapasztaltuk, hogy jóval több a női munka­erő a tsz-ben, mint a férfi. Amikor érdeklődni kezdtünk, mi ennek a titka, nagyon ta­nulságos választ kaptunk: ott nemcsak elvárják az asz- szonyoktól, hogy részt vegye­nek a termelőmunkában, de minden segítséget meg is ad­nak nekik ahhoz, hogy a mun­ka ne legyen terhes részükre. A munkarendjük a következő: reggel általában hat órakor kezdik a napot, s dolgoznak délelőtt 10-ig. Tíz órától dél­után 2-ig hazamennek főzni, takarítani! Délután vissza­mennek, s 2—6-ig dolgoznak újabb négy órát. így a család­ról is tudnak gondoskodni, a háztartást is el tudják látni, s a munkaegység is megvan! A gyermekek természetesen ez­alatt a korszerű, kényelmes bölcsődékben, óvodákban van­nak. Nem ártana ezt a tapaszta­latot nálunk is kipróbálni... — Mi volt hát a legkedve­sebb élményetek?- Az a szeretet, és az az őszinte öröm, amivel bennün­ket fogadtak, akármerre men­tünk Nyitra megyében. Meg­lepett bennünket, hogy milyen alapos, tárgyilagos vélemé­nyük van az embereknek a magyarországi ellenforradalmi eseményekről. Ezek az em­berek elmondták nekünk, hogy jóformán éjjel-nappal ott ültek azokban a napokban a rádiókészülékek mellett, s a magyarul tudók fordították le a híreket a többieknek. A határ mentén állandó készen­létben álltak a lakosok, hogy ha kell, fegyverrel jöhessenek a segítségünkre. November el­ső napjaiban gyűjtést indítot­tak. A jelszó az volt, hogy „minden ház segítsen a testvé­ri magyar népen!” Nyitra me­gyében nem is volt egyetlen ház sem, amelynek lakói anya­gi lehetőségeikhez képest ki­sebb, vagy nagyobb értékkel segítségünkre ne siettek volna. Amikor elbúcsúztunk a rövid idő alatt barátokká vált ismerősöktől, a csehszlovák asszonyoktól, arra kértek ben­nünket, hogy adjuk át üzene­tüket a magyar asszonyoknak. Azt üzenik: neveljük úgy a magyar fiatalokat a haza és a nép szeretetére, hogy többé senki ne szédíthesse meg őket, hogy soha többé ne akadjon egy sem köröttük, aki fegyvert fogna a munkásfiatalom ellen. Neveljük őket a munka szere­tetére, megbecsülésére, hogy a munka nélküli, könnyű élet hazug propagandája senkit se csalhasson el többé közülük hazájából, a nyugati „álomvi­lág’’ felé... Az üzenetet ezennel továb­bítjuk. Nyíri Éva A jó terv megkönnyíti a munkát Az egyéni gazda csak ak­kor kezd szántáshoz, vetés­hez, ha előzőleg megtervez­te, felmérte, mit érdemes termeszteni, miből adja a legnagyobb termést egyik, vagy másik darabka földje. A kisember tervezésénél azonban sokszorosan nehe­zebb, de fontosabb is az, ho­gyan terveznek, milyen ter­vet készítenek egy-egy me­zőgazdasági nagyüzem dol­gozói. De a termelőszövetke­zetek az elmúlt esztendők­ben bizony sokszor kedvet­lenül, kelletlenül láttak a tervek készítéséhez, hiszen a megye és járás által előre el volt az határozva, mit ves­senek és hány százalékos arányban. Kormányunk azóta meg­szüntette a kötelező vetés- területet, de ez nem jelenti, hogy most már sutba kell dobni mindenféle tervet. Na­gyon is szükség van a jól átgondolt, használható ter­vekre, mert ezek segítségé­vel lehet kialakítani a meg­felelő vetésforgót, így tud­ják nagyobb terméseredmé­nyekre bírni a földet. Mivel a tervezés most nem megkötött, százalékos arányban történik, teljes egészében figyelembe vehe­tik egy-egy terület adottsá­gát, éghajlatát, évek hosz- szú során kialakult termelé­si kultúráját és piachoz való közelségét vagy távolságát, tehát értékesítési lehetősé« gélt. Ha nem írja elő kötele« tő utasítás a ráckevei, vagy ceglédi járás tsz-einek, hogy ennyi meg ennyi gabonát termeljenek, ne is vessenek búzát abba a homokba« amely önti a pénzt, ha sző­lővel, gyümölccsel telepítik be. Nagy lehetőségek állnak most termelőszövetkezeteink előtt, különösen, ha az egész tagság összefogva, együttes erővel intézi a közös ügye­ket. Szóljanak hozzá már ft tervek készítéséhez. Köz­gyűléseken vitassák meg ft jövő év! tervet, mondja el ki-ki a véleményét: hogyan^ mi módon lehet jövedelme­zőbben gazdálkodni, jobban elosztani a meglevő munkai erőt és kihasználni a gépek segítségét. Már a tervek ké­szítésénél beszéljék meg, ho­gyan számolják el a munkát a következő évben, s ho­gyan szüntessék meg a ré­szes művelést, amely csök­kenti a tsz-tagság jövedel­mét. Mindmegannyi fontos fel­adat, amelyet csak előre meggondolva, megfontolva tudnak végrehajtani. Ne fe­ledjék: a jó terv már fél si­kert jelent. Kiváltképpen, ha végre is hajtják, nem pedig az asztalfiókban hagyják po­rosodni! ^pilLwö pú M) áriak a s zú vetkezeti kulturális (es zJuuilúti Nagy sikerrel szerepeltek a szövetkezeti kulturális fesztivál keretében a Pilisvörösvári Földművesszövetkezet német ajkú tánccsoportjának tagjai. Csinosak is, jól is táncolnak-AT Ügyes kis masina. Feltétle­nül kikívánkozik az ember­ből az elismerés, ha ezt a kis vontatót látja. MIA és MIB motor hajtja, teherbírása két tonna. Sima úton két és fél tonnát is lehet vele szállítani^ Kezelése egyszerű. Az eddig gyártott motorok petróleum- és benzinüzeműéi voltak. A budaörsi Prés- és Kovácsoltárugyár műszaki gárdája kidolgozta a motorok dieselesítésének tervét. Már el is készült öt MIB diesel-mo­tor. A MIÁ-ból egy darabot alakítottak át nyersolajüze­művé. A dieselesítést úgy vé­gezték, hogy a régebben gyár­tott benzinmotorokat is köny- nyen át lehessen alakítani. A dieselesítéis haszna, hogy a motor kevesebbet fogyaszt, körülbelül egy lóerővel erő­sebb és olcsóbb a nyersolaj, mint a benzin. Üj típusok kialakításán is dolgoznak a szakemberek. Már decemberben elkezdik gyártani a billenős-platós vontatót az építészek részére. Ügy tervezik, hogy januárban elkezdik a vontató mintájára épített söprögetőgépet. Kövesdi József üzemvezető és Réfi Imre konstruktőr új- típusú MOTA-targonca tervét dolgozta ki. Ennél a kormány­mű a motor mellett lesz és itt ül a vezető is, úgy mint a dömpereknél. A vezető ülése a kormányrúd körül elforgat­ható lesz. így hátrafelé hala­dásánál nem kell hátrafordul­nia, csak átfordítja az ülést és kényelmesen vezetheti a gé­pet. Még egy előnye lesz a konstrukciónak. Elől a jelen­legi egy kerék helyett kettő lesz egymás mellett. A hátsó kerekeket kormányozzák, a motor az elsőket hajtja. így nem kell majd differenciál­művet beépíteni. FEMEKET RAGASZT A POLIESZTER-GYANTA Eddig még nem tudták megoldani, hogy két fémet összeragaszthassanak egymás­sal. A gyorsan fejlődő tudo­mány azonban erre is talált már módot. A kutatók elgon­dolása alapján a Kőbányai Műanyaggyárban nemrégen kezdték meg a polieszter- gyanták kísérleti gyártását. Ezzel az anyaggal összera­gaszthatják a fémet a fémmel. A kőbányai üzemben most rendezkednek be a különleges ragasztó nagyüzemi gyártá- saraj [aga hülye, mit tola­kodik! __ — Tessék, ez a nagy darab i áíiaí a nőket is lelöki a lép- I csőről! — hangzik a villamos- 1 megállóknál Budapesten. Mész az utcán, utazol a vo- \ naton, ülsz a vendéglőben, né- \ zed a filmet a moziban, vagy | szórakozol a színházban, senki í sincs tekintettel rád. Fáj a Iá- ! bad? Sebaj, neked megy a \ szemközt jövő. Idős vagy? A \ 18 éves elfoglalja előled a he- I lyet a vonaton. Ülsz a mozi- \ ban? Nem figyelhetsz, mert \ ruhádra köpik a tökmagot. | Színházban? A szomszéd elö- I adás közben beszéli meg napi l problémáit. 1 Szóval: tülekedés, kímélet- | lenség, erőszakosság, önzőskö- I dés az egész vonalon. Kint az | életben. ★ 1 jy-órházi kórterem. Ágyak | ÍV egymás mellett, csend, 1 beteg emberek fekszenek, | várják gyógyulásukat. A kinti | tolongásból itt semmi sem | marad, csak a csendes be- § szélgetés moraja hallik. Még í a falak is gyengédséget lehel- | nek, az ajtó halkan nyílik, az | ápolónővér zajtalanul jár-kel i az ágyak körül, injekciót ad. 1 lázat mér, vért vesz, orvossá- ! got oszt szét. 1 Kis birodalom, a betegek | birodalma. Korlátlan úr beü­lne az osztályos orvos. Minden | betegségek tudója, halk és 1 megnyugtató. Megjelenése Az osztályos orvos már fél gyógyulást jelent. Most itt ül az ágyam szélén, mutatom neki a kézirat első lapját: a kinti tülekedésről szólót. Nézi, mosolyog, várat­lanul éri kérdésem: — Kérem, mondja meg, mit tud rólam. Ki voltam én kint? Honnan tudja, hogy nem vol­tam-e pozícióvadász, aki má­sok kíméletlen eltiprása révén jutottam előbbre. Gyógyítana-e ugyanolyan lelkiismeretesen, ha tudná, hogy csak rosszat iníveltem az életben. És hon­nan tudja, hogy eddig hány rossz embernek adta vissza az egészségéi, hogy tovább kese­rítsék embertársaik életét? Az osztályos orvos furcsán néz rám, kicsit el is húzódik tőlem. Látom, nem nagyon ér­ti, mit akarok kihozni a kér­désekből. Kicsit sértődötten válaszol. — Kár volt a kérdés-züha- tagért. Jegyezze meg magának. hogy én nem jó és rossz em­bert gyógyítok, én az embert gyógyítom. Sovány, szikár ember az osz­tályos orvos. Vélnéd: nincs in­dulata, dolgát elvégzi és to­vább nem törődik semmivel. — Figyeljen ide, kérem — mondja átforrósodott, szenve­délyes hangon —, én azt ta­nultam, hogy gyógyítanom keU. Az egyetemen megtanul­tam, hogy hol vannak az em­berben a csontok, az inak, az idegek és mindaz, ami az em­bert fizikailag élőlénnyé te­szi. De tanultam mást is. Ezt már nem az egyetemen. Hátrasimítja szemébe hulló haját. — Megtanultam, hogy az ember társaslény. Családon be­lül él. Apa, fiú vagy házas­társ. És nekem gyógyítanom kell a családért. Minden em­ber életéért küzdenem , kell, mert azt tanultam, azért tet­ték le kezembe a gyógyítás tu­dományát, hogy minden beteg egészségét — ha mód van rá — visszaadhassam. Itatja, kérdezni akarok, int. — Én tettem le a garast, fi­gyeljen. A pálya, az orvosi hi­vatás nem teremtett számomra anyagi jólétet. Ha tehát arra gondol, hogy pénzért teszem — csalódik. Miért? — akarta új­ból kérdezni. Ne kérdezze, úgyis megmondom. — Szeretem az embert. Mert szerintem nincs rossz ember. Az embert csak körülményei teszik rosszá. Ha ebből a kör­nyezetből kikerül és a beteg­ség megtöri, a tapasztalat mu­tatja, hogy lekopik róla a rossz és megváltozik. Közbe tudok vágni. — Magáról beszéljen. Ez ér­dékelne engem. Magamról? Furcsa. Eddig csak önéletrajzomban beszél­tem magamról. Hát szóval: minden nap az új küzdelmek, új remények, új eredmények kezdete. Ha otthon lefekszem, nyitott szemmel bámulom a mennyezetet, kórlapok kerin­genek körülöttem, keresem a gyógyítási módokat. És reggel újból kezdődik megint elölről, megint a kórházban. — Vágyai? *. Meghökken. — Vannak, vannak bizony, Gyerekes vágyaim. Nagy labo­ratórium, kísérletezés, kísérle­tezés. És a végén megtalál­nám a rák kórokozóját. — Az egész világ magáról beszélne. Riadtan néz. Tiltakozik. — Teljességgel félreértett. Nem ilyen hiúságról van szó™ másról. A beteljesülésről. Meg. menteni az emberiséget ettől a szörnyű nyavalyától. — Persze, ez álom? Felriad. — Igen. ügy néz ki... Ki tudja? De addig is gyógyíta­ni... Hol is kezdtük el? Rossz ember, jó ember?... Messzire kalandoztunk. De még meny­nyire! Szóval fejezzük be. Qztetoszkóppal kémleli szi­^ vem dobbanását, leméri vérnyomásom, rámnéz és mi­kor megszólal, hangjából ki- mondhatatlan gyengédség cseng: — Gyógyulunk. — És továbbmegy. Az osz­tályos orvos. Kalmár Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents