Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-26 / 178. szám

PEST MEGYEI világ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI 'BIZOTTSÁGA MEGY El TAN A C S L A P J A I. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Aha .>0 e-'bs.í.oi 1957. NOVEMBER 26. KEDD \4? Qjv\' i <*'*>' A kisiparosság elsőrendű feladata a lakosság igényeinek kielégítése Beszámoló a KIOSZ mefjyei titkári értekezletéről November 25-én, hétfőn ér­tekezletre gyűltek össze a KIOSZ Pest megyei helyi cso­portjainak titkárai, hogy meg­vitassák az eddig végzett munka tapasztalatait és meg- fcsszéljék a soron következő feladatokat. Részt vett a megbeszélésen Bérces Jenő elvtárs, a me­gyei pártbizottság ipari osz­tályának vezetője, Szíjártó Lajos elvtárs, a megyei tanács e’nökhelyettese és Szeműk György elvtárs, a KIOSZ or­szágos vezetőségének tagja. Az egész megbeszélés egy fő kérdés köré csoportosult: megtisztítani a megye kis­iparosainak sorait a spe­kuláns, harácsoló, kon­tár, az államot és a dol­gozókat becsapó elemek­től. Meg kell ezt tenni a kisiparo­sok többségét kitevő becsüle­tes kézművesek _ hírnevének, jövőbeli munkájának zavar­talansága érdekében. Az ér­tekezlet kimondta, hogy a kisiparosság elsődleges fel­adata nem a minél nagyobb haszonra való törekvés, ha­nem a lakosság igényeinek ki­elégítése, aminek természetes velejárója a zavartalan meg­élhetés biztosítása. A beszámoló és a hozzásaó- lasok is e fő gondolat köré csoportosultak. GeUért Aladár elvtárs, a KIOSZ Pest megyei titkára beszámolójában többek között elmondta, hogy a nie­gye kisiparosainak száma az o’rtóber 31-i állapot, szerint a múlt évi 6147-ről 8214-re emelkedett. A titkárság mun­káját értékelve, több meg­valósuló lehetőségről beszélt. Elmondta például, hogy hama­rosan gyakorolható lesz a fémdíszműves és az ötvös mes­terség. Szó volt a beszámolóban és a hozzászólók is beszéltek a közeljövőben megjelenő új ipartörvény­ről, amely alapvetően tisz­tázza majd a jelenleg még vitás kérdéseket és irányt szab a kisipari munkának. A részvevők hangsúlyozták, hogy a megye kisiparosainak zöme becsületesen dolgozik. De éppen ennek a többségnek az érdekében követelték a kis­iparosság sorainak megtisztí­tását a spekulánsoktól és a kontárok megrendszabályozá- sát. , Tervezel István Vácról pél­dául elmondta, hogy a város­ban, de a községekben is sok a kontár. Követelte, hogy ns csak a kontárokat, hanem amire törvény is van, azokat is büntessék meg, akik ve­lük dolgoztatnak. Csikós Gá­bor kákái titkár arról beszélt, hogy a községben két kontár dolgozik. (Sajnos, a nevüket nem említette.) Egy év alatt kb. 68 000 forint értékű mun­kát végeztek. Feljelentették őket és a tanács csak 450 fo­rintra büntette meg az adó­fizetés alól kibúvó kontárokat. Bérces elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője többek között az adó- és jövedelembevallás­nál levő visszásságokról be­szélt. Tapasztalatai alapján elmondta, hogy egyes kisiparosok szinte nevetségesen alacsony jö­vedelmet vallanak be. Az ilyen emberek magatartá­sa is sérti a becsületes kisipa­rosok önérzetét. Kérte a részvevőket, hogy forduljanak bármikor a párt- szervekhez, nagyon szívesen segítenek. Megígérte, hogy az egyes üzemeknél elfekvő anyaigákat a kisiparosságnak juttatják. Szíjártó Lajos elvtárs sok felszólalásra választ adott. Szemák György elvtárs az országos vezetőség intézkedé­seiről és tapasztalatairól tá­jékoztatta a részvevőket. Sok hozzászóló által elmondotta­kat csak így, általánosságban tudjuk közreadni. Kérjék a kisiparosok, hogy a részvevő titkár elvtársak közgyűlése­ken ismertessék az egyébként tartalmas tanácskozás tapasz­talatait és a megjelölt felada­tokat. A tanácskozás végén átnyúj­tották Vágány József tápiósze- lei kisiparosnak a „Könnyű­ipar Kiváló Mestere’’ kitün­tetést. Ezenkívül száihos okle­velet és jutalmat adtak át a legjobban dolgozóknak. — kas — Több műbőr készül Az utóbbi időben igen diva­tos viselet lett a műbőrkabát. Előnye nemcsak ízléses külse­jében rejlik, hanem olcsó árá­ban és tartósságában is. Ha­zánkban a Nagytétényi Gumi­gyárban készül a műbőr. Mi­vel az anyag népszerűsége igen megnőtt, a gyár jelenlegi termelése már aligha elégít­heti ki az igényeket. Ezért több korszerű berendezés üzembe helyezésével növeli a műbőrök gyártását. A gépeket most szerelik, s munkáiba ál­lításuk utóin, a jövő évben megtöbbszörözik a műbőr gyártását. Jövőre 47000,1960-ban pedig már 100000 televíziós készüléket gyárt az Orion Az Orjon Rádiógyár két éve kezdte meg a televíziós vevő- készülékek gyártását. Azóta 4500 készüléket hoztak forga­lomba, s körülbelül 400—500 külföldi készülék is működik az országban. Az eladott tele­víziós készülékek zömét Bu­dapesten és környékén, vala­mint a nyugati megyékben vásárolták. Az ország középső részén, például Csongrád me­gyében — ahol eléggé gyenge a vétel — 39 a készülékek száma. Békéscsabán 110 ké­szülék van. Az idén még mint­egy 1000 televíziós készüléket hoznak forgalomba és így az év végére 6000 televíziós ké­szülék tulajdonosra számíta­nak A következő években jelen­tős fejlődés várható a televí­zió vonalán. Az Orion 1958- ban 47 000, 1959-ben 50 000. 1960-ban pedig 100 000 vevő- készülék gyártását tervezi. A nagyadó üzembehelyezé­sével párhuzamosan forgalom­ba kerülnek az új típusú, oj esőbb televíziós készülékek is Az AT—301-es típus — amely egy csatornán, a nagyadó hul- lámsávján működik — ára kö­rülbelül 4000—4500 forint lesz. Az AT—302-es, az előző rö­vid- és középhullámsávos rá­dióval kombinált változata 700—800 forinttal lesz drá gább. Ezek — a költséges to tőantenna helyett már olcsóbb szobaantennával működnek. Folytatta tanácskozását a magyar partizánok országos küldöttértekezlete A Magyar Partizán Szövet­ség országos küldöttértekezle­te vasárnap folytatta tanács­kozását. Az ülésen megjelen­tek: Fehér Lajos és Kiss Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter. A tanácskozás második nap­ján számos küldött szólalt fel. majd Fehér Lajos, az MSZMP Politi-.ai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Átadta a küldöttértekezlet részvevői* nek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának forró, harcos üdvöz­letét, majd méltatta a magyar partizán-mozgalom hagyomá* nyalt. Fogadást adott a kormány a magyar partizánok küldöttértekezlete alkalmából A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a Ma­gyar Partizán Szövetség or. szágos küldöttértekezlete al­kalmából vasárnap este foga­dást adott az Országházban. A fogadáson megjelent Kádár János, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Biszku Béla és Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, az MSZMP Központi Bizottsá-' gának és a kormánynak több tagja. A szívélyes hangulatú fogadáson jelen voltak a kül­döttértekezleten réázt vett külföldi vendégek. Az országgyűlés jogi és igazságügyi, valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának ülése Az országgyűlés jogi és igaz­ságügyi, valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsá­ga hétfőn Pongrácz Kálmán elnöklésével együttes ülést tartott. Az ülésen megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke is. Részletesed meg­vitatták és több módosítással elfogadták az országgyűlési képviselők . mentelmi jogáról, valamint a képviselői össze­férhetetlenségről szóló tör­vényjavaslatot. A vitában felszólalt Ács Ferenc, Beér János, Dinnyés Lajos, Föl­des László, Gábri Mihály, Grubics István, Győré József, Harrer Ferenc. Juhász Im- réné, Köböl József, Kristóf István, Nagy Kálmán, Par- ragi György, Reszegi Ferenc, Rónai Sándor. Szabó Piros­ka, Székely Béla és Varga Sándor. 40 000 játék bútergarnitúra, 5000 dörmögő mackó karácsonyra A szegedi Nívó Kisipari Szö­vetkezetben készítik csaknem az egész ország gyermekeinek a játékbútorokat és a játék- bölcsőket. Az idei karácsonyra mintegy 40 000 hálógamitúrát — köztük 20 forintos Csöpi szobát és 240 forintos francia ikerágyas Marika hálót, több ezer játék bölcsőt és mintegy 12 000 színes mackót készíte­nek a gyermekeknek. A makói Béke Kisipari Szö­vetkezetben készülő mackók neíncsak tetszetősek. hanem — beépített különleges hang­utánzó szerkezettel — dör- mögnek is. Ezekből több mint ötezret készít karácsony­ra a szövetkezet. A baromfitenyésztés fejlesztéséről tárgyalt a Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma A Földművelésügyi Minisz­térium legutóbbi kollégiumán a baromfitenyésztés fejleszté­sével foglalkoztak. Megállapí­tották, hogy bár a baromfite­nyésztés terén is jelentős elő­rehaladás történt, üteme még nem kielégítő. Az elmúlt év­ben hat állami gazdaságban, négy kísérleti gazdaságban és 88 termelőszövetkezetben volt törzstenyészet, amiből az el­lenforradalom után csak 11 maradt meg. Megállapította a kollégium, hogy a baromfite­nyésztés gyorsabb fejlesztése érdekében meg kell javítani a nemesít ési módszereket, újabb törzstenyészeteket, szapo­rító telepeket, tojástermelő te­lepeket kell létesíteni és to­vábbi községeket kell baromfi­tenyésztő mintaközségekké fej­leszteni. •jiiiitiiiMiiiiiuifM!niiiiiHiiHiiiiiiMiiuiHMii!iiMiiiiiiHiiiijntuiiiHHiliiiii»niiiHiiiiniii»i!niii'in!iHiiHiiini!iiitiiM!iiniiiiiiii?i»tiiMtiHruiiMiHiri!i.imiiiHjiiiimiiiinifiimiiitmmiinufimiiiiuiiiiimi». FOglctikOZtSík S kclltötŐállO | másokkal is, amelyek az idén I S2 zél borzolja a Duna vizét a 1 művelődési ház előtt. | Vasárnap délelőtt 1 van. Ünneplőbe öl- 1 tözött értelmiségiek, dolgozók, diákok I igyekeznek a járási Ifjú szivekben él... nyolcvanéves köszönteni, a Beszéltek az adó- és árrend szerről, valamint a kisiparos | tagdíjak rendezéséről. K di tapasztalatok alapján | művelődési házba, .lünk is fel kell emelni a - iü megemléke­lenlegi, nagyon alacsony tag- | zdsre ’ díjakat. Erre elsősorban azért | van szükség, hogy növelni le- | ? szakmai kultúrát |nyoicvanAves Adyra különböze tanfolyamokon é, I emlékezni... Az új az ehhez szükséges intézmé- | Magyarország egyik nyékén keresztül. De szukse-|Duna menU községé. gesse teszi ezt az idős kisipa- B k ^ jöt- rosokrol való fokozottabb gon- § tefc hQgy tisz(e_ doskodás, az üdültetés kiezé-| ^ lesitese, a kisiparos helyise- | ^ cm^fce gek rendbentartasa stb A tag-|eJőíf HÍS2en Ad a díj 50 szazaiéba továbbra xs a I mimien titkok tudó. helyi csoportnál marad. Hang- i dölyfös ÚH Ma_ súlyozták az értekezleten. o,\ |gyarország ostorzója, a befizetett tagdíjak legna- | a xx század vihar- gyobb részét különböző for- | madara Ráckevére is mában (tanulás, szórakozás =bevonuU stb.) visszakapják a kisiparo- § A helybeU gimná. 6ok. 1 zium viseli nevét, s Sok a panasz az anyag-1 ma a gimnázium ta- hiányra. A beszámolóból ki-1 nári kara és a diá- tűnt, hogy amíg a tavalyi év | kok méltón emlékez- második és harmadik negye- f nek nagy névadójuk- dében 4.5 millió forint értékű | ra ... anyagkiutalást kaptak a me-1 Szép és csodálato- gye kisiparosai, ez év hason- | san emberséges az ló időszakában már 21 millió | ilyen összejövetel. forint értékű anyagot utaltak | ilyenkor mindenki ki. Az anyagellátottság ez ál-1 ugyancsak izgul: mi- tal nincs ugyan megoldva, de § lyen lesz az ünnep­látszik. hogv 1 ség, méltó-e Ady cin­kormányunk a lehetősé- elekéhez? gekhez képest igyekezik | Jtt ^ van Juhász biztosítani az nuyagszük- | János járási ségletet. = párttitkár, a megyei művelődési osztály képviselője, a TTIT megyei titkára, a he­lyi szervek küldöttei, kipirult arcú, fényes szemű diákok. Lehull a lepel a’ színpad fölötti falon elhelyezett Ady fest­ményről. A festő ecsetjével formálta ki a tűnődő, gondol­kodó Adyt, aki ezen­túl a gimnázium fa­láról néz a diákokra. Kaszás Tibor inté­zeti igazgató meg­nyitójában arról az Adyról beszél, aki sohasem alkudott meg, aki ifjú szívek­ben él, s aki ma is velünk van. Ezután Kockás Sándor egyetemi ad­junktus mondja el ünnepi megemléke­zését. Idézi a kort, amelyben a költő élt, s vázolja azt az utat, amelyet Ady megtett az értől az óceánig. Az előadás nem hatott volna olyan hosszúnak, ha az előadóművészek a beszéd közben az előadáshoz kapcso­lódva mondják el szavalataikat, de a megemlékezés így is kielégítette a hall­gatóságot, mert Koc- kás Sándor egyéni hangon, lelkesen em­lékezett az újságíró Adyra, a halhatatlan lírikusra. Szilver József, a Nemzeti Színház tag­ja az Ady-versekel elég gyengén tolmá­csolta. Több művé­szetet, lelkesedést és szívet adhatott volna bele előadásába. Éber Pálma, az Or­szágos Filharmónia szólistája, Nagy Má­ria előadóművésznő nagyobb átéléssel énekelhetett, illetve szavalhatott volna. lenne már vég­re, ha a főváro­érdemelt sikert ara- | több mint 20 millió naposcsi- tott. | bét keltettek s a tervek sze­Falu Tamás kor- 1 rint 1960-ra 28 miliő napos­társi visszaemléke- 1 csibét adnak a közteny eszet - zése Adyra emberi I nek- Egyik fontos feladatuk a közelségbe hozta a I keltetőállomásoknak megszer- ráckeveieknek a I vezni a körzetükbe tartozó naav költőt Fnhi Tn I termelőszövetkezetek barotnfi- másszellemes szavai, I tenyészetét, azonkívül fokozot- anekdótái töbször de- 1 tabban be kell kapcsolódtok rültségre fakasztot- | a betegségek elleni küzdelem- fák a hallgatóságot. I*s- S végül a ráckevei I A baromfitenyésztés helyze- Ady-emlékünnepélyt |tét elemezve, a kollégium meg- méltón zárta be az I ülläpitotta Tó j i hogy mind az álla- általános iskola I1111 gazdaságokban, mind a ter­tánccsoportja szép, I melőszövetkezetekben nem ki- szívet gyönyörködte- I eléf?í,tó a baromfitenyésztés ja­tt népi táncaival. I vedelmezosege. A hiányos ta- Köszönet érte Ray I karmanyozas, a szakszerűtlen Erzsébet általános 1 elhelyezés és gondozás miatt iskolai tanárnőnek, | alacsony a tojástermelés és aki nagy odaadássá! és szeretettel tanítót- 1 Javítják a járdát magasak a termelés: költségek, E hiányosságok megszünteté­sére mindenekelőtt a takarmá­nyozást kell megjavítani. Ezen a téren azonban nagy gondot okoz, hogy nincs elég fehérje- takarmány, különösen állati eredetű fehérjetakarmány. Ezért a meglevő készleteket az eddiginél jobban kell kihasz­nálni, s a fehérjetakarmányok új forrásait is fel kell tárni. Lehetőséget nyújt erre többek között a fölözött tej, a savó és az író nagyobb mértékű fel- használása. E tekintetben job­ban ki kell használni vajgyá­rainkat is. Értékes forrása az állati eredetű fehérjetakar­mánynak a vágóhídi vér is, csak gondoskodni kell össze­gyűjtéséről és felhasználásá­ról. Nagyobb mennyiségben kellene gyártani a különféle élesztőket is, amelyeket csak­nem értéktelen nyersanyagok­ból lehet előállítani. Végül az eddiginél sokkal nagyobb arányban kellene etetni úgy­nevezett keverék takarmányo­kat. Megtárgyalta a kollégium a Csongrád megye mezőgazda- sági munkájáról készült jelen­tést is és ezzel kapcsolatban több fontos határozatot ho­zott. si művészek nem be­csülnék le a vidéki hallgatóságnak a szép és nemes művé­szet iránti érzékét. S ezt az Ady-megem- lékezésnél kell el­mondani. mert meg­kívánja éppen az a nagy-nagy szeretet, amelyet a ráckeveiek tanúsítottak az Ady- ünnepségek során. Kovács József, a helybeli gimnázium tanára előadásával, Tóth József általá­nos iskolai tanár énekszámával meg­ta be a nagy tapsot | és elismerést kapott | népi táncokat. L élekben gazda- | godva hagytuk | el az ünnepség után 1 a művelődési ház I nagytermét. Azzal az | érzéssel, hogy a I ráckevei állami | Ady Endre általános 1 gimnázium tanári | kara, diáksága hű az | iskola névadójához | — a halhatatlan | költő-forradalmár- | hoz. S ahogyan a | költő írta és kívánta: | ifjú szívekben to- | vább él... Gáli Sándor \ 5P® H*. 1 fejj W\ ft m ­Cegléden. A városi tanács jelentős pénzösszeget áldoz a járdák rendbehozatalára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents