Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-22 / 175. szám

A PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! : v „ s ■ ■ ■ .■ . ■ ■ • *•/ ~ " : : : r : ; , "AZ M S Z M P PEST MEG Y El B I Z OT T S Á G A t ÉS A ME GYEI TANÁCS LA P J A I. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM ARA 50 FILLER 1957. NOVEMBER 22. PÉNTEK A párt és a kormány reánk Megkezdődött a Pest megyei föidművesszövetkezetek V. megyei küldő ttgyíílcse Alig múlt el reggel nyolc éra, ünneplő feketébe és szín­pompás népviseletbe öltözött asszonyok, férfiak gyülekez­tek Budapesten, az ÉDOSZ pompás kultúrházában. Vörös drapériával, feliratokkal, virá­gokkal és hatalmas földmű­vesszövetkezeti emblémával díszített teremben a fehér abrosszal leterített asztalok mellett foglaltak helyet a kül­döttek. Az asztalon minden küldött részére szép blokk- tömb, és egy Pest megyei Hír­lap volt. Kilenc órára megtelt á terem, megjelent mind a 164 küldött és kezdetét vette a Pest megyei földművesszövet­kezetek V. megyei küldött- gyűlése. Takács Gyula, a megyei vá­lasztmány elnöke megnyitó Szavai után, javaslatára, egy­hangúlag Miló Bélát válasz­totta a küldöttgyűlés elnökévé. Ezután megválasztották a mandátumvizsgáló, a jelölő és a szavazatszedő bizottságok elnökeit és tagjait; A küldöttgyűlés elnökségében foglaltak helyet: Kovács Béla, a Pest megyei PB titkára, Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Dajka Balázs, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Jámbor Miklós, a me­gyei PB tagja, Lesták Pál, a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja, Wirth Ádám országgyű­lési képviselő, a Hazafias Népfront képviselője, Kovács Antalné, a megyei nőtanács titkára, Ruff József, a KPVDSZSZ megyei elnöke, Lipták Sándor, a Győr megyei MÉSZÖV elnöke, és a megyei küldöttekből választottak. A Pest megyei földműves­szövetkezetek legutóbbi, 1954- ten tartott megyei küldött- gyűlése óta végzett munká­ról és a közel jövő feladatai­ról Bokor József, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke szá­molt be a küldöttgyűlésnek. — Kétnapos küldöttgyűlé­sünk —• kezdte beszámolóját — azzal a céllal ült össze ta­nácskozásra, hogy megyénk 130 ezer földművesszövetke­zeti tagja megbízásából és ne­vében értékeljék földműves­szövetkezeteink felszabadulá­sunk, de különösen legutóbbi küldöttgyűlésünk óta elért fej­lődését, eredményeit. Felada­tunk, hogy a párt politikájá­nak szellemében határozato­kat hozzunk a szövetkezeti munka megjavítására, meg­szabjuk feladatainkat. Kül­döttgyűlésünk javaslatokat készít a földművesszövetkeze­tek decemberben összeülő IV. országos kongresszusára. Ez a küldöttgyűlés választja újjá megyénk földművesszövetke­zeteinek megyei vezető szer­veit. A szó igaz értelmében be­töltötte feladatát megyénk­ben a földművesszövetke­zeti mozgalom, és mint a falu legnagyobb tömeg­szervezete, jelentős táma­sza volt a pártnak a dol­gozó parasztság tömegei között. Ezután, 1956-ig, a párt isme­retes júliusi határozatáig, mind jobban háttérbe szorult a föld­művesszövetkezetek termelést szervező és segítő tevékenysé­ge, kikapcsoltak bennünket a termelési szerződések kötésé­ből. A lenini szövetkezeti terv, a fokozatosság elvének gya­korlatban való torzítása, a termelőszövetkezetek szervezé­se terén elkövetett hibák kö­vetkeztében olyan nézetek let­tek úrrá, hogy az átmeneti szövetkezeti formák — tehát a földművesszövetkezetek is — rövid időn belül feleslegessé válnak és fokozatosan meg- szüntethetők. — Ezekből a hibákból adó­dott, hogy sok vonatkozásban helyte­lenül alakult az állami szervek és a földműves- szövetkezetek viszonya. Mivel a termelési, szervezési Megalakult a nőianáes a Váci Dunai Hajógyárban KÖRÜLBELÜL 90 ASZ- SZONY és lány dolgozik a Du­nai Hajógyárban. Nincsenek sokan, de az alábbiakból ki­derül, milyen sokat tudnak tenni, ha összefognak. A napokban megalakították a nőtanácsot. Tíztagú vezető­séget választottak. A nőtanács elnöke Chován Ferencné lett. Köztudomású, hogy orszá­gos viszonylatban a vasas nő­dolgozók helyzete rossz. Ebben a gyárban különösen igaz ez. Például nincs bölcsődéje az üzemnek. A gyermekeket „al­bérletbe” adják különböző böl­csődékbe. A nőtanács máris megkezdte a harcot egy saját bölcsőde létesítéséért. Előfordult, hogy nő és férfi egyforma munkát végzett, mé­gis a nő kevesebb bért kapott ugyanazért a munkáért. A nő- tanács szóvá tette ezt és az üzem vezetői korrigálták a hi­bát. — Kicsi az öltöző. Nagyob- bítsák meg — követelte a nő­tanács. Egy-két akadályt kell még elhárítani és megvalósul ez is. No, és a tükör. Az sem hiányozhat egy női öltözőből. •— Lesz — ígérték a vezetők. — Mégiscsak hallatlan, hogy a 35-ös lábú Űj Andrásáé he­gesztőnek 42-es bakancsban kell járnia. Es több nő is van, aki „csónakázhatna” a kapott baltancsban. Miért nem gon­dolnak a nőkre a beszerzők? — panaszolta a nőtanács. Alit szaporítsuk a szót?! Ma már van kisméretű, női lábra való bakancs is. MARKOVICS SÁNDCRNE vett részt a gyárból az orszá­gos nőkonferencián. Sdk jó öt­lettel gazdagodott, összedug­ták fejüket az asszonyok és Markovicsné javaslatára elha­tározták, hogy november 23-án bált rendeznek. Hogy mire lesz a bevétel? Ezt is elárul­juk. A gyerekeknek vesznek rajta karácsonyi ajándékot. — Kössünk kesztyűt, sálat, pulóvert a nebulóknak — ja­vasolta valgki. Elfogadták és így meleg kötöttholmi is kerül a karácsonyi csomagokba. — Nem gyerekjáték munka után a mosóteknő felett hajla­dozni — mondták az asszo­nyok. — Veszünk egy mosógépet az asszonyoknak — válaszolta az igazgató. — MI IS VESZÜNK EGYET — határozták el a nőtanács tagjai. így kettő lesz és vala­hol a városban helyezik el, hogy mindenki számára köny- nyen hozzáférhetők legyenek a mosógépek. A nyárra is tartogatnak egy-két meglepetést. De ez ma­radjon egyelőre titokban. Majd annakidején írunk róla. ■— kas — és értékesítési feladatokkal egyre kevesebbet foglalkozhat­tak földművesszövetkezeteink, nem érvényesülhetett kellő­képp a szövetkezeti demokrá­cia, alig volt mód arra, hogy a választott vezetőségeket és tagokat bevonják a dolgozó parasztok élete és munkája szempontjából döntő fontossá­gú feladatok szervezésébe és irányításába. Ez váltotta ki, hogy a tagság közömbössé vált földművesszövetkezeteink iránt. — Örömmel mondhatjuk, hogy mindez lassan, teljes egészében a múlté. 1956 tava­szától kezdve földművesszövet­kezeteink egyre inkább kezdik betölteni igazi hivatásukat. Eredményesen folytatódik — s különösen a párt 1957. ápri­lisi mezőgazdasági téziseinek kiadása óta — a földműves­szövetkezetek egyoldalúságá­nak megszüntetésére irányuló munka. Már 180 különféle terme­lői társulás jött létre föld­művesszövetkezeteink se­gítségével, rohamosan emelkedett a fel­vásárlási forgalom, nagyobb részt kapnak földművesszövet­kezeteink a mezőgazdasági ter­melés szervezésében, irányítá­sában. Érthető, hogy tagjaink, a dolgozó parasztok ismét kö­(Folytatás a második oldalon) Aláírták a magyar—szovjet koprodukciós filmgyártásra vonatkozó megállapodást Csütörtökön a Művelődés- ügyi Minisztériumban aláír­ták a magyar—szovjet kopro­dukciós filmgyártásra vonat­kozó megállapodást, amelynek értelmében három játékfilmet és több dokumentum-filmet készítenek közös vállalkozás­ban. A megállapodást magyar részről Darvas József, a Hun- nia Filmgyár igazgatója, szov­jet részről M. Fagyejev, a Szovjetunió Kulturálisügyi Mi­nisztériuma filmfőigazgatósá- gának főszerkesztője írta alá. Pénteken délben két óra utál halad át Budapest felett az első mesterséges hold rakétája Az első mesterséges hold ra­kétája a Föld körüli keringése során csütörtökön délután 16,54 órakor észak-északkeleti irányban haladt át Budapest felett. Az áthaladó rakéta ala­csony pályán halad, s így sza­bad szemmel körülbelül egy percig látható volt. A Szovjetunió Csillagászati Tanácsának előzetes jelzése szerint az első holdrakéta pén­teken délben 14,23 órakor észak-északkeleti irányban ismét áthalad Budapest felett. Megkezdődtek a magyar-szovjet orvosi napok Csütörtökön a Semmehveis- teremben megkezdődtek a magyar—szovjet orvosi napolt, amelyeket a Magyar Tudomá­nyos Akadémia biológiai és orvosi osztálya az Egészség- ügyi Minisztérium, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, a Budapesti Orvostudományi Egyetem, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete és a TTIT Orvos-Egészség­ügyi szakosztálya rendez a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója alkal­mából. A holdbébi segítségével több hétre előre lehet megállapítani a várható időjárást A mesterséges holdak felbo­csátása nagy segítséget nyújt a meteorológiai kutatásoknak is. Eddig általában a várható időjárást, vagyis a légkör fi­zikai állapotának a megválto­zását többek között a világ időjárásának követéséből, tíz­tizenöt kilométer magasságba eljuttatott műszeres léggöm­bök segítségével 36 órára elő­re határozták meg. Magyar­Gazdag téli operaműsor a rádióhallgatóknak A rádió a téli hónapokra gazdag operai műsortervet dol­gozott ki. Az eddiginél jóval több helyszíni operaközvetí­tést tervez, így például a jövő héten a Hunyadi Lászlót, de­cemberben a Háry Jánost és a Denevért közvetíti az Állami Operaházból. Hasonlóan, hely-5' színi közvetítést ad januárban | a Hovanscsina, februárban a 1 Peter Grimes, márciusban pe-1 dig a Traviata operaházi elő-f adásáról. Január elején hang. | felvételről mutatja be a Hoff-| marni meséit. Vidéki operatár-1 sulatok is szerepelnek majd a I rádióban. Még ebben az évben | a debreceni Csokonai Színház 1 művészeinek tolmácsolásában | sugározza a rádió Flotow § Martha című operáját, a jövő| év elején pedig Szegedről köz- f vetíti a Manón Lescaut. Még | ebben az évben két közvetítési | ad a rádió a bayreuthi és a jj salzburgi ünnepi játékokról | Bayreuthből a Parsifalt, Salz-1 burgból pedig a Nők iskoláját | közvetíti hangfelvételről. A? | utóbbi operát Moliére vígjáté- J ka nyomán Liebermann írta | Kodály Zoltán hetvenötödül | születésnapja alkalmából — a| Háry János operaházi díszelő-§ adásán kívül — műsorra tűz-1 ték a Székelyfonó új stúdió-1 felvételét. Uj mikro-felvételek és mo-| dern operák bemutatója is sze-| repel a rádió téli terveiben. Ja-J nuárban Toscanini vezényle-1 tével kerül műsorra a Falstaff, | s Rise Stevens énekli majd a| Carmen címszerepét. A jövő| év elején mutatja be a rádió a| modem operairodalom alko-| tásai közül Menotti három | kisoperáját, A telefont, az| Anéliát és a Médiumot. A jö-| vő év első hónapjaiban sor ke | rül a Bohémélet új stúdió-1 felvételének bemutatására is. | Ezekben a hetekben igen| sok áriát vesznek hangszalag-1 ra a rádióban, ezeket decem-i bértől kezdve folyamatosan tűzik műsorra. Jelenleg két ki­váló vendégművészünk, Ta­mara Szorokina és Lucia Sta nescu közreműködésével ké­szülnek új felvételek; országon viszont — mint azt a külföldi meteorológusok is megállapították — az időjárás igen szélsőséges. Rendszerint az atlanti, a földközi és a szárazföldi időjárás változások ütközőpontja, s ez igen nehe­zíti a rövidebb időre való idő­járásjelzést is, nem beszélve a hosszabb időre szólóról. Mit várhat a meteorológia a műholdaktól? Erre a kérdésre, dr. Berkes Zoltán, a Meteoro­lógiai Intézet távidőjelzési osztályának vezetője a követ­kezőket válaszolja: — A levegő állapotát a hő­mérséklet, a nedvességtarta­lom, valamint a szél, vagyis a levegő mozgása jellemzi. Az időjárási jelenségek tehát ha­talmas energiaváltozásokkal kapcsolatosak. Ez az energia végső fokon a Nap sugárzó energiájából származik, ami viszont a légkörön áthalad­^niiuiiiiiiiiuiiiiiiiHiitiiiiniiiiiiiiiitiiiiuiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiuujiiiiHniiiiiiiiiiiiiHiiitiiiimiiiimiiimiiuiiiHiiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiHii'^ KIRÁNDULÓK #»■ %% va nagy átalakulásokat szen­ved, részben elnyelődik, rész­ven visszaverődik. Ha tehát az időjárási folyamatok szá­mára rendelkezésre álló „ener­gia-háztartást” pontosan akar- jul&úsmerni, akkor mindenek, előtt azt szükséges tudni, hogy mennyi a légkör felső határához érkező napener­gia. Eddig ezt elméleti úton próbálták. megállapítani, de pontos mérések nem voltak lehetségesek. Találtak inga­dozásokat, de azoknak valósá­gos voltát nehéz volt eldönte­ni. A napfoltok számának váltakozása azt mutatta, hogy a naptevékenységben, a su­gárzásban vannak változá­sok. Ha növekedett a nap­foltok száma, akkor a nyugati, óceáni áramlásra lehetett szá­mítani, ellenkező esetben a keleties, szárazföldi áramlás­ra. — Az időjárás szempontjá- I bői elsősorban a hősugárzás 1 és a hővé alakuló fénysugár- ! zás mennyisége fontos. Ezek 1 adják az időjárásváltozások- | 1 nál szerepet játszó energia I | nagy részét. Az újabb vizs- I I gálatok szerint azonban fon- I 1 tos szerepe lehet az ibolyántúli l| I sugárzásnak, sőt az ion-sugár- I zásnak is, ami a napról érke- | 1 zik. A műhold pályája a lég- I kör felső határának tekinthe- í* 1 tő. Felbocsátása közben át- I szeli az egész légkört, s így f? 1 fontos felvilágosításokat ad- ; 1 hat a légkör szerkezeti felépí­ti | téséről. Az ionoszférát eddig I I csak alulról „láttuk”, a mű- ! hold felülről tekint rá. A mes- ! terséges holdak felbocsátása, a I geofizikai év tudományos ku­li tatásainak mérései alapján 1 lehetővé válik, hogy a vár- ! ható időjárást mintegy 80—85 1 százalékos pontossággal — lg 1 egy-két. sőt több hétre előre g I megállapíthassuk. Az ilyen II | időjárásjelentés elsősorban a II | mezőgazdaságban játszik nagy I szerepet, nemkülönben a | vízügy, a dunai vízállás és az 1 öntözés tekintetében is. Ezen- I kívül a rádió és a televízió vé- ! telben elkerülhetők lesznek I az ionoszféra zavaraival oko- I zott nehézségek. Továbbá a 1 hosszabb időre jelzett időjá- I rás döntő szerepet tölt majd | be az üdülés és a sport szem- ! pontjából is. | — Mindezt összefoglalva | megállapíthatjuk, hogy a me- ! teorológiai kutatás alapvető | feladatainak megoldását várja I a mesterséges holdak rendsze- | rés felbocsátásától, illetve az I azokról érkező és hasznos I adatokat szolgáltató rádióje- I lektől. #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents