Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)
1957-11-19 / 172. szám
1957. NOVEMBER 19. KEDD *Esr MEG il/Cirlap • • Ülést tartott a megyei választmány Még egyszer a kaucióról A Pest megyei Hírlap november 12-i számában megjelent „Vita a kaucióról“ című cikkhez szeretnék hozzászólni. Munkatársaimmal együtt örömmel vesszük tudomásul, hogy a szövetkezeti vagyon védelméért folyó harcban vita indult az anyagi biztosítékok bevezetése kérdésében. Véleményem szerint ennek a problémának a felvetése napjainkban a legidőszerűbb, hiszen a szövetkezeti mozgalom fejlődését gátló, az ellenforradalom következtében elburjánzott spekulációk, sikkasztások komoly hiányokat, károkat okoznak földművesszövetkezeteinknél. Sajnos, ezek a károk nemcsak anyagiakban, hanem erkölcsiekben is károkat jelentenek és bizalmatlanságot keltenek szövetkezeteink iránt. A szövetkezetek vezetőségei és tagjai megelégedéssel fogadták a kaució (anyagi biztosítékok, vagyonnal rendelkező személyek kezessége stb.) bevezetésének hírét, illetve annak felvetését. Egyetértenek ezzel mindazok a szövetkezeti dolgozók, boltosok is, akik évek óta becsülettel dolgoznak, akiknek még leltárhiányuk nem volt. A bolti dolgozókat szövetkezeteinknél nem a kaució összegszerűsége foglalkoztatja, hanem az, hogy az egy- —szerűbb, kevesebb vagyonnal rendelkező, de a szövetkezeti vagyont féltő gonddal kezelő és szakmájukat értő szövetkezeti dolgozók meg tudnak-e birkózni a kaució esetleges bevezetésének követelményeivel. Természetes és érthető, hogy a hiánnyal elszámoló, vagy szakmájukat kevésbé értő dolgozók, boltvezetők ellenzik a kaució bevezetésének még a gondolatát is. Véleményem szerint helyes lenne a kauciót bevezetni és megkövetelni mindazon dolgozóktól, akik szövetkezeti boltot vezetnek, vagy más módon, például raktárban, szövetkezeti vagyont kezelnek. A szövetkezeti boltvezetők többsége — tapasztalatom szerint — le tudja tenni a szükséges kauciót. Akinek esetleg nincs vagyona, annak családja, vagy más hozzátartozói rendelkeznek a szükséges anyagi fedezettel, illetőleg kezességet tudnak vállalni bizonyos összeg erejéig, s így nincs akadálya annak, hogy boltkezelői állást betölthessenek, ha egyébként alkalmasnak tartja őket erre az igazgatóság. Ha esetleg mégis akad olyan szövetkezeti dolgozó, akinek még hozzátartozóitól sem sikerül kezességet kapni, pedig rokonainak van vagyona, a válasz önként adódik. Hogyan bízhatja a szövetkezet olyan emberre a szövetkezet milliós vagyonát, akiben még a legközelebbi hozzátartozói sem bíznak meg? Ha esetleg előfordul, hogy a boltkezelőnek valóban nincsenek olyan rokonai, akik érte kezességet vállalhatnának döntsön az igazgatóság belátása, és az illető eddigi munkája alapján. Persze, annak nem szabad bekövetkeznie, hogy a kaució miatt egyetlenegy becsületes da'gozó is kiszoruljon a szöt vetkezeti kereskedelemből. Mint mondottam, én helyes- ! lem a kaució bevezetésének j gondolatát és helyesnek tartom, hogy erről vita folyik a földművesszövetkezeteknél, örömmel venném, ha a megyei küldöttgyűlés is foglal- j kozna ezzel a kérdéssel, vagy pontosabban; kéréssel. Gyarmati János főkönyvelő, Abony A napokban ült össze _ je. lenlegi összetételében — utolsó ülésére a földművesszövetkezetek Pest megyei választmánya. Néhány nap múlva, november 22-én az V. megyei küldött- gyűlés megválasztja a megyei választmány új tagjait. A választmány utolsó ülésén Dinnyés József, a MÉSZÖV igazgatóságának elnökhelyettese ismertette a megye földmű- vesszövetkezeleinek a legutóbbi választmányi ülése óta elért eredményeit. Értékelte Dinnyés elvtárs a Pest megyei földművesszövetkezetek 130 ezer tagjának a közelmúltban megtartott tag- és küldöttgyűléseit. Különösen a küldöttgyűlésekre volt jellemző — mondotta — a helyesen politizáló légkör, és örvendetes volt az is, hogy ezeken a fontos tanácskozásokon a küldötteknek mintegy 90 százaléka megjelent. Bebizonyosodott ezeken a tanácskozásokon, hogy a községek dolgozó parasztjai, a szövetkezők magukénak érzik a földműves - szövetkezetei, javaslataikkal, bírálataikkal és közvetlen közreműködésükkel segítik azok eredményesebb munkáját. A megyei küldöttgyűlés november 21-én kezdődik. Énnek lesz feladata, hogy értékelje megyénkben a föld- művesszövetkezeti mozgalom eddigi fejlődését, és leszűrje a tapasztalatokat. Szükséges és fontos, hogy a küldöttgyűlés, okulva az elmúlt évek tapasztalatain, figyelembe véve a Magyar Szocialista Munkás, párt mezőgazdasági politikájának szellemét, határozza meg majd földművesszövetkezeteink megyei vonatkozású tennivalóit, A földművesszövetkezetek né_ pi demokráciánk szülöttei, és elválaszthatatlan tartozékai. Ez a mozgalom népi demokratikus rendszerünkkel együtt fejlődött, erősödött Az elmúlt. évek tapasztalatai világosan, bizonyítják, hogy a fa. lu és a város gazdasági kapcsolatainak kiszélesítésében, a munkás-paraszt szövetség erősítésében, a dolgozó paraszt, súgnak a szövetkezeti munkában való közreműködése és összefogása terén nélkülözhetetlen láncszem a földtnűves- szövetkezet Nemcsak kezdetben érezte ténylegesen magáénak föld- művesszövetikezeteinket a dolgozó parasztság, hanem most is. Ezt bizonyítja, hogy ez évben máris csaknem két és félmillió forint értékű részjegy jegyzésével növelték a íöld- művesszövetkezetek saját vagyonukat. Ám nemcsak anyagilag erősödtek meg földművesszövetkezeteink, hanem megnőtt becsületük, erkölcsi tekintélyük is. A dolgozó parasztok kezdeményezésére máris mintegy 180 termelői társulás, szakcsoport alakul a földművesszövetkezetek hatékony támogatásával, és működik sokat érő segítségével. A társulásokban ötezer dolgozó paraszt négyezer hold földdel. 20 ezer méhcsaláddal, s többszáz más állattal vesz részt. Bíznak a földművesszövetkezeteinkben a dolgozó parasztok. Igaz, a nyár folyamán bizalmatlanná tette a termelőket a felvásárlás terén meglevő helyzet. Az volt a baj, hogy a felvásárlási és a fogyasztói ár között óriási különbség volt, amit joggal sérlemeztek a termelők. A megoldás csak az lehet, hogy a magas önköltséggel dolgozó, az árukat megdrágító beiktatott szervéket, vállalóitokat ki kell kapcsolni és növelni kell a földműves- szövetkezetek felvásárló tevékenységét. Csakis ilyen körülmények között lehet eleget tenni annak a tagjaink által nap mint nap felvetett kérésinek, sőt követelésnek, hogy a földművesszövetkezetek a dolgozó parasztság tényleges ér- dekvédelmi szerveivé váljanak. Ez az érdekvédelem azt jelenti, hogy meg kell teremteni a helyes árpolitikával párosult termelési biztonságot. Ezen túlmenően a földművesszövetkezeteknek a gazdasági élet minden területén, a szövetkezeti szervezettség útján képviselni és védelmezni kell tag- jainák érdekeit. Nagy gondot kell fordítani arra. hogy föld- művesszövetkezeteink megjavítsák a felvásárlási munkát és mindinkább a-termelés szervezését irányítsák, segítsék, gyakoroljanak befolyást a dolgozó parasztság termelésé- re, gazdasági tevékenységére A földművesszövetkezetek megváltozott feladataihoz szükséges szervezeti formában is változtatni az eddigi üzemégi rendszeren és megalakítani mindenütt a termelési üzem- ágakat. Ennek az üzemágnak a fő feladata az, hogy a termelési szerződéseken, termelői ankétokon, szaktanácsadáson keresztül befolyásolja az egyéni termelők termelését, s ugyanakkor a dolgozó parasztság minden irányú szükségleteinek biztosításával, a megtermelt áruinak értékesítésével előmozdítani a többtermelést. A termelési üzemágak mellett nagy szerepe lesz a dolgozó parasztokból álló termelési szakbizottság oknak, melyék szoros kapcsolatban állnak majd a községi tanácsok mezőgazdasági állandó bizottságaival. A választmányi ülés megvitatta a megyei küldöttgyűlés összehívásával kapcsolatos tennivalókat, megvitatta a beszámolót. Elbúcsúztak egymástól a választmány tagjai, hiszen nem tudni, a küldött- gyűlés kiket választ meg néhány nap múlva a választmány új tagjaivá. Az biztos; ha az újjáválasztott választmány is olyan értékes, eredményes munkát fog végezni a földművesszövetkezeti mozgalom érdekében, mint a mostani, még inkább előre fognak haladni a Pest megyei földművesszövetkezetek. Pinceszövetkezet lesz Dömsödön Eredményesen zárta az évet Dömsödön a földművesszövetkezet segítségével megalakult, és támogatásával, felügyelete alatt dolgozó szőlő-, gyümölcstermelő .szakcsoport. A szakcsoport 360 tagja ez évben 6 ezer gyümölcsfát gondozott, most pedig mintegy 1500 újabb gyümölcsfát telepítettek. A tagok többsége úgy határozott, hogy rövidesen, még ez évben pinceszövetkezetté alakulnak át. Nagyobb hatáskört a felügyelő bizottságoknak A társadalmi tulajdon főzz kozottabb védelme ' megköveteli a népi ellenőrzés ki- szélesítését: A földművesszö- vetkezeteknél a hivatalos ellenőrökön, revizorokon kívül a tagság választotta felügyelő bizottság feladata ellenőrizni, hogyan gazdálkodnak a földművesszövetkezet, a társadalom vagyonával. Ezek a felügyelő bizottságok léteznek minden községben, járásban és megyében. Sajnos, ahány felügyelő bizottság, annyi külön szerv. ' A jelenlegi földművesszövet- kezeti alapszabály szerint például egy járás földművesszövetkezeti felügyelő bizottsága csak a járási központ elszámolásait jogosult ellenőrizni, és nincs módjában az, hogy a járás területén időnként felülvizsgálja egy-egy földművesszövetkezet gazdálkodását, leltárfelvételeit. Decemberben ül össze a földművesszövetkezetek IV. országos kongresszusa, mely megtárgyalja a földművesszövetkezetek új alapszabályát. Javaslom, hogy az alapszabály mondja ki: a járási vagy megyei felügyelő bizottságnak jogában áll, és kötelessége, hogy a hatáskörébe tartozó járás, vagy megye bármelyik földművesszövetkezeténél a fel* ügyelő bizottság döntése szerint ellenőrzést végezzen a szövetkezeti vagyon megóvása érdekében. Mivel a felügyelő bizottságok tagjai munkájúikat társadalmi munkában végzik, a pénzügyi dolgokhoz nem mindannyian értenek, az alapszabály mondja ki, hogy a községi járási, vagy megyei felügyelő bizottság tagjait az illető földművesszövetkezet alkalmazottéi kötelesek megtanítani a hatásos ellenőrzés legszükségesebb elemeire, módszereire. Véleményem szerint, ha a felügyelő bizottságoknál is érvényre jut a demokratkus centralizmus elve, nagyobb eredménnyel tevékenykedhetnek a földművesszövetkezeti felügyelő bizottságok a szövetkezeti vagyon, a társadalmi tulajdon megóvása érdekében, Szikota Pál, a földművesszövetkezetek Pest megyei felügyelő bizottságának elnöke Helyes úton járnak a földművesszövetkezetek Elmondta Szijjártó Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese R endkívül nagyot léptek előre ebben az évben a földművesszövetkezetek megyénkben. Tapasztalatom szerint a dolgozó parasztság soha nem viseltetett oly érdeklődéssel a földművesszövetkezetek munkáján tevékenysége iránt, mint mostanában. A parasztság álláspontja, magatartása, érdeklődése azt mutatja, hogy nem közömbös számára, hogyan dolgozik a földművesszövetkezet. Felmerülhet a kérdés, hogy mi okozta ezt a nagy változást. Szerintem az, hogy a földműves- szövetkezetek tevékenysége egyre inkább a mezőgazdasági termelést segíti, ez pedig elsőrendű érdeke a dolgozó parasztságnak is. Földművesszövetkezeteink kioz Több gondot apróbb" feladatokra is A Kommunista Ifjúsági Szövetség Pest megyei fiatal tagjai nevében Szilágyi István szólalt fel a választmányi ülésen, Először is megköszönte a földművesszövetkezetek csaknem félmillió forintos támogatását, mellyel a KlSZ-szar- vezetek jelentős segítséget kaptak munkájukhoz. Ám a KISZ-szervezetek mást is várnak a földművesszövetkezetektől. Ifjúsági termelői társulásokat szeretne több KlSZ-szer- vezet létrehozni a községekben. Ezek a társulások tényleg ifjúságiak lennének, mert tagjaik azok közül a fiatalok közül kerülnének ki, akik az általános iskola utolsó osztályát befejezték, de nem mentek el valami ok miatt tanulónak, vagy magasabb iskolába, hanem a földdel akarnak fog260 sertés hízik a Váci Földművesszövetkezet sértéshizlaldájában. Hetenként 10 darab, egyenként 150 kilogrammos sertést vágnak a szövetkezet húsboltjai részére lalkozni otthon, < falujukban. Sőt, sok olyan időszaki társulást is létre lehet hozni, melyekben a fiatalok az iskolai szünetekben tevékenykednének. Fiúk számára selyemhernyó tenyésztő társulást, nyúlte- nyésztő társulást kellene a földművesszövetkezetek és a KISZ-szervezetek segítségével létesíteni. Gazdasági hasznán kívül felbecsülhetetlen előnyei léimének ennek. Ezek az ifjúsági társulások a közös, szövetkezeti életre és gazdálkodásra, gondolkodási módra nevelnék a fiatalokat. Megtanulnák a közös gondot, közös örömöt és évek múlva haszonnal tevékenykednének a földművesszövetkezeti mozgalomban is. Persze, segítség kell ezeknek a társulásoknak a létrehozásához. Nemcsak anyagi a földművesszövetkezetek: részéről, hanem erkölcsi támogatás is, de itt már a szövetkezeten kívül a tanácsoktól, tömegszervezetektől is várunk biztatást, jó tanácsot. A lányok eredményesen foglalkozhatnának a megfelelő helyeken létesített víziszár- nyas-telepeken. Télen szabásvarrás tanfolyamot kellene létesíteni a szövetkezeti nőbi- zottságokkal, tanácsokkal közösen. Lehetne még tovább sorolni a lehetőségeket, de talán ennyi is elég lesz ahhoz, hogy ráirányítsuk a figyelmet erre a fontos, apróságnak tűnő dologra —’ mondotta Szilágyi elvtárs. Természetes, nemcsak a földművesszövetkezetekre várnak ezen a téren tennivalók, hanem éppen az érdekeltekre, a fiatalokra és a KISZ- sz .övezetekre is. M* vívták a dolgozó parasztság bizalmát, támogatását. Nem szabad, hogy bármi miatt ez a bizalom csorbát szenvedjen. Tapasztalható ugyanis, hogy egyes földművesszövetkezetek több feladat, elvégzését akarják magukra vállalni, mint ameny- nyire erejük képessé teszi őket. Ez évtől nagyobb teret kaptak a földművesszövetkezetek a szerződéses termeltetésben. Nem Ids dolog ennek becsülettel eleget tenni. Elég, ha a cukorrépa termelési szerződéskötésekre gondolunk. ÉGIS. EGYES földművesszövetkezetek arra törekednek, hogy a különböző termeltető állami vállalatoktól átvegyék a szerződéses termeltetés többi feladatát is. Ez ugyan elvileg helyes, de pillanatnyilag káros lenne a földművesszövetkezetekre. Én híve vagyok annak, hogy a földművesszövetkezetek vegyék át majd ezeket a feladatokat, teljes egészében. Ám most a már megkapott feladatokkal kell először megbirkózni, az elért eredményeket kell megszilárdítani, s ha ez sikerül, jövőre újabb feladatokat vállalhatnak magukra a földművesszövetkezetek. Sokszor felmerül a tanácsok és a földművesszövetkezetek együttműködésének kérdése. Kijelenthetem, hogy a kapcsolat az elmúlt hónapokban komoly mértékben megjavult* megerősödött. Azt is mondhatnám, hogy együttdolgozó)« sunk, főleg a kereskedelem terén, majdnem teljesen zavartalan. Bizony, az elmúlt évek. ben ezt nem mondhattuk el* Nem vitás, ma is vannak még együttműködésünknek hiányosságai, de ezeket közös megbeszélésekkel igyekszünk kijavítani. V ÉLEMÉNYÜNK SZERINT különösen a falvakban, a zömében dolgozó parasztok által lakott községekben vannak hibák, a szövetkezeti kereskedelemben* Ám ezek megoldhatók, csak le kell ülni és tárgyalni a tanácsokkal. Általában az a helyes, véleményem szerint, ha a tanácsok és a földművesszövetkezetek minden téren együtt dolgoznak. Hiszen a földművesszövetkezeteket érintő minden feladat egyben a tanácsok feladata is, azok elvégzése, végrehajtása a tanácsokat is érinti. Nagy jelentősége van fal. vainkban a földművesszövetkezeteknek. Mi, a tanácsok* lehetőségeinkhez képest segítünk a földművesszövetkezeteknek feladataik megoldásában, de tőlük is várjuk ám a támogatást egy s más dologban. Dolgozzunk együtt, hisz lényegében közös a célunk. Helyben is el lehet intézni A csörögi földművesszövetkezeti tagok nevében Bognár József né felszólalt a földművesszövetkezetek váci járási küldöttgyűlésén. Panasza látszólag nem nagy, de községe lakosai szemszögéből nézve nem is olyan egyszerű. A jelenlevő csaknem 100 küldött mosolygott, amikor Bognár néni választói, a csörögi földművesszövetkezeti tagok nevében tolmácsolta kérésüket, illetve panaszukat. Nap mint nap veszekedés követi a község szövetkezeti boltjában a kenyér szállítását. A szállítók ugyanis a több maisa súlyú kenyeret a pultra rakják le, magas halomba, és gyakran előfordul, hogy a kenyérhegy mozgásnak indul és egy része a pultról a földre kerül. Pillanatok alatt veszekedés tör ki a boltban, azt vitatják, ki lökte le a kenyereket, A vita fölösleges, mert a kenyerek maguktól estek a földre, hisz a keskeny pulton nem is férhet el töob mázsa kenyér. Sokan kifogásolják — amint Bognámé elmondta —, hogy szövetkezeti boltban az élelmiszerekkel együtt tartják a petróleumot. Aki kenyeret* lisztet, vagy más élelmiszert visz haza, bosszankodhat, mert az élelem petróleum szagú. Nincs külön raktárhelyiség és a petróleumot együtt tartják az élelmiszerekkel. A két panasz aprócska, de bosz- szantó és érthető, hogy a lakosság a földművesszövetkezettől várja már hónapok óta a panasz orvoslását. A kenyérbolt felállítása csupán néhány száz forintba kerül, és helyileg is elkészíthető. A helyi földművesszövetkezet igazgatóságának szuverén joga, és egyben kötelessége* hogy tagjai kérésére a mindenképpen szükséges kenyér- polcot felállítsa az üzletben. Úgyszintén nem a járási küldöttgyűlés, hanem a helyi szövetkezet igazgatósága köteles elrendelni, hogy a boltban ne az élelmiszerek között tartsák a petróleumot, hanem a bolthoz tartozó más raktárban. Kis dolgok ezek, a kérés azonnal teljesíthető, csupán a helyi földművesszövetkezet igazgatóságán múlik, mikor orvoa parányi csöiögi földműves- 1 solják a panaszokat.
