Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-02 / 158. szám

1957. NOVEMBER 2. SZOMBAT "t^frrfap 3 |FALURÓL E FALURA ) IQY NAP DUNAHARASZTIN niiiuiníiHiiiiuiiiimiiHriiiniiiHiHiHiittiiiiiiiiiiiiimHiuiiinirniiíiiiiiimiHHiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiMiiiuiiMiuiiiiiiiimiimimiiHiimmiiitriiiiinuiiiiimimimiii'iiiiiiiiHMiiiiHniiiiiiMiimiiiiiimiiiiiiiiHM Ünnepi munkaverseny a hajógyárban aiMiiiiiiiiiutimimiiiiimuiiiiruuimiiimiiimtiiiimiimmrs kuimiitiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiii^ I Dunaharaszti: Nagyköz- 1 | ség Pest megyében. Nagy- | I Budapest határában észa- \ 1 kan Soroksárral találkozik, § 1 ami még a fővároshoz tar- | 1 tozik. | | Egy 1939-ben megjelent \ | helységnévtár szerint 8040 § I a község lélekszáma. Az | 11947-es kislexikon már | 110 080 főről tesz említést. | 1 Ma? Megközelítik az itt la- | 1 kők a tizenkétezret. 1 Három részre tagozódik | la község. A Duna mentén | 1 fekszik a legrégibb telepü- | | lés: az öregfalu. A vasút- | ivónál utáni rész alig három § I évtizedes. Itt a Némedi út | | választja el a Petöfi-telepet | 1 a Rákóczi-ligettöl. A község | I lakóinak nagy része föld- | 1 műveléssel foglalkozik, de | I több százan utaznak réggé- 1 | lenként a fővárosi gyárak- | I ba dolgozni. Számos nyug- | I díjast is találunk a barát- | 1 ságos kis otthonokban. | 1944 novemberében gyak- | 1 ran olvastuk a magyaror- | I szági hadijelentésekben Du- | 1 naharaszti nevét. A néme- | I tek keservesen védték itt | I Budapest déli határát. Esz- | 1 telenségükben aláaknáztak i I több lakóházat is a nagy- | 1 árok közelében és levegő- | = beröpítették a ligeti temp- | | lomot. I 1 1956 januárjában ismét | | errefelé tekintett az egész | 1 ország. Egyik reggelen föld- | | rengés rázkódtatta meg a | I községet. Házsorok dőltek | l összé kártyavárként. Min- § 1 denfelé a pusztulás borzai- | I más képét láttuk. 1 Huszonkét hónappal e | 1 borzalmas ébresztő után ki- \ ' 1 heverte sebeit a falu. Ma 1 I már alig látjuk nyomait. | 1 Egy ország népe nyújtotta § I feléjük segítő kezét és Du- | | naharaszti talpraállt, mert § | az itteni lakók hisznek a | | jövőben: élni és dolgozni § I akarnák. | •jtiiiiiiimmmiiiiifiumHiutHimmiHniuiiiiiiHiiiniiiHiuus Hosszú neve van ennek az üzemnek: Vízműépítő Válla­lat Központi Javítóműhelye és Hajóüzeme. A helybeliek rö­viden hajógyárnak hívják. Ahogy a későőszi napsütésben nézzük a szabadban dolgozó embereket, nehéz elképzelni, hogy — amikor a dömösi gát tavasszal felmondja a szolgá­latot — méter magasságra is emelkedik a Duna vize, elönt­ve műhelyeket és irodahelyi­ségeket. November 7 közeledik. Ezt nemcsak a feliratokból látjuk, de végiglapoztuk a nagyszámú felajánlási ívet és jólesőleg ál­lapítottuk mag, hogy eleven a munkaverseny ebben az üzemben. Jelentősek a vállalások. A só jatéri brigádban dolgozó László Béla és Marek Ferenc vállalták, hogy a későbben kapott anyag ellenére hat nap­pal a határidő előtt adnak át 20 Ihozagos-teknűt. A határidő lerövidítéséért mindenfelé küzdelem folyik. A diósgyőri Lenin Kohászati Művelt részéi-e készítenek nagyobb megrende­lést és becsület kérdése, hogy határidőre elkészüljön a mun­ka. Miről szólnak a többi válla­lások? A munkaidő kihasználá­sa, a késéseik, igazolatlan mu­lasztások minimálisra való csökkentése. Szeretik üzemüket a hajógyári dolgozók. A 72 éves Fáy Péter asztalos nagy szeretettel tanít­gatja a fiatalabb nemzedéket És büszkeségei az üzemnek az otyan dolgozók, mint Kiss Im­re motorszerelő, vagy Hanzer Nándor esztergályos, össze­forrtak a ho&szú évék munkás­sága alatt és így nem tűnik hihetetlennek, hogy a műit évi 5000 forintos egy főre eső ter­melési értéket ma már 8400 forintra is túlszárnyalják. Állandóan fejlődik, bővül az üzem. Az egyik részben építke­zést látunk. Téli csarnokot ké­szítenek; nem kell jövőre már a szabad ég alatt dolgozni eső­ben, hóban. Kultúrterem, mos­dó, színpad is szerepel a jövő évi tervben és a hajógyáriak megfogadták, hogy még jobb munkával viszonozzák majd a nép államának ezt a szerető gondos-kod ás át. i: A kisipari szövetkezet a fejlődés útján Az 1. számú általános iskolában „Ügy mentem el innen, mint évi földrengés okozta káro- kisgyermek? — idézem aka­ratlanul is a költő szavait, amikor belépek az 1. számú általános iskola udvarára. Húsz esztendeje, hogy elindul­tam évzáró ünnepélyre az At­tila utcai kedves kis otthon­ból. Osztályfőnökömre, Szent­irmai Józsefre gondolok és az o-rszág minden tájékára szétszóródott iskolatársaimat idézem. A múlt évi tablóról két is­merős arc üdvözöl a folyosón. Lettner János és Glässer György még mindig oktatják a nebulókat, pedig 1937-ben engem is tanítottak. Az isko­la képe azóta megváltozott. Új szárnyat kapott s most már. 16 világos, szép tanteremben 816 tanulót oktatnak az életben annyira szükséges ismeretek­re. Örömmel hallom, hogy Lajos bácsi, a pedellus is a régi, csak az ő homlokára is barázdákat szántott a két év­tized. Gotthard Sándor igazgató­helyettes barátságosan tájé­koztat a tanintézet helyzeté­ről. Megtudom, hogy a múlt : kat — a., tornaterem , kjyéte- lével — mar sikerült helyre- i hozni. Pedig a ráckevei fcfcsz, a ; budai épül elkarbantartó s vé- j gül a ceglédi tatarozó dolgo- j zott e munkákon. Ez utóbbi- j val különösen sok baj lehetett, t mert mindenütt rájuk panasz- j kodnak. Az alsó tagozatban „kéímű- j szakos” tanítás van, de a fel­sősök számára biztosítani tud­ták a délelőtti oktatást. Nagy az érdeklődés az irodalmi, bio­lógiai, fizikai és rajz-szakkö­rök iránt. A két sportkört Prommer János és Varga Er­zsébet vezeti, mindkettő igen látogatott. Kirchner Mártonná a szülői munkaközösség új elnöke. Szülőtársaival vállalta azt a szép feladatot, hogy az otthont közelebb hozza az iskolához és a múlt évi időkiesés után fokozottabban végezzék a rá­juk háruló munkát. Amikor kilépek az ajtón, önkéntelenül visszafordulok és tekintetemmel végigsímoga- tom az ismert, kedves, öreg falakat. Kisipari termelőszövetkezet' Falun? Nem lesz életképes! — mondták egy fél évtizeddel ez előtt a borúlátók. Nem lett igazuk. Fodrászok, cipészek hatá­rozták el első ízben, hogy egybe tömörülve megkönnyí­tik az anyagbeszerzést, az áru- értékesítésit. 1951 szeptemberé­ben alakították meg a Duná- haraszti KTSZ-t és azóta mű­ködnék: Ma már 47 fő a szövetkeze­ti taglétszám. Október végéig elérték az egymillió 200 fo­rintos forgalmat és a negye­dik negyedévben újabb 700 ezer forintot terveztek.­Elismerten jó munkaerők vezetik a részlegeket. Kor- pics T Ászióné, a női varrórész­leg vezetője éberen ügyel, hogy hibás áru ne kerüljön ki a rendelők felé. Schmidt Ottó a cipész részleget irá­nyítja. Itt felmerülnek ugyan anyagproblémák, de ezzel sem lenne baj, ha az embe­rek ismernék a korlátlanul rendelkezésre álló gumitalp előnyeit. Szólnunk kell végül a szö­vetkezet vezetőjéről, irányí­tójáról, motorjáról: Sütő Já­nosról, aki reggeltől estig fut, talpal a rábízott kis munka- közösség érdekében. Becsülik, szeretik nemcsak szaktársai, de a falu népe is. Éppen a napokban érte egy szép tisztesség: elnöke lett a községi népfront-bizottságnak. kétkezi kisiparos tagja szocializ- társadalmunknak. | CSAK NIKKELES! | | Fővárosi színvonalú ki-1 1 rakat, tömött polcok, gaz-§ | dag árukészlet: ez jellem- | ! zi a Pest megyei Népbolt | | Vállalat 63-as komplex-§ I üzletét. Van itt vasáru, § 1 porcelán, edényféleség, rá- f | dió, műszaki cikk, alig | | győzzük felsorolni. 1 — Van egy-két hiány-§ 1 cikkünk is — magyarázza § I Ferjancz József boltvezető | 1 — például a kályha. | — De hiszen van itt | | vagy nyolc darab ... | — Igen, igen, de ez nem § 1 kapós, mert öntöttvas o | | teteje, meg az ajtaja. Múlt-1 | kor lcaptunk néhány nikke- | | lezettet és most azt várja | | mindenki. Ha drágább is, | I de szívesebben viszik. | Fejkendős asszony lép az § | üzletbe. Világvevő rádió | I után érdeklődik. Van abból | 1 is vagy tízféle. | —A harmadik negyed-1 1 évben rekordforgalmat ér-§ 1 tünk el. A tavalyi átlagot | | mintegy 100 ezer forinttal, | | vagyis 20 százalékkal túl- | | szárnyaltuk. | | Ismét nyílik az ajtó. \ | Újabb vevő érdeklődik I | kályha iránt. Mutatják a 1 1 boltban levőket. Bizonyta• | | lan kézmozdulat. | — Majd bejövök néhány | | nap múlva. Ugye, akkor \ | lesz nikkeles is? üiiiimHiimimiHiiiKiiiiiiiiimiHiimiHHiiiiiiiiHtiMminituti: Gyorsfénykép egy tanácstagról A tanácselnök így említi: „a leg­aktívabb állandó bizottsági elnö­künk’“. A körzet­ben lakók „Béla bácsi’“-ként emlí­tik a megbecsülés és a szeretet hang­ján. Munkahelyé­nek, az állami gazdaságnak ve­zetői a legjobb munkaerőnek tartják a válla­latnál. Idősebb Bara­nyai Bélát illeti ez a sok dicséret és szép elismerés. A választók nem hiába helyezték beléje a bizalmat. Sokszor a nyílt utcán szólítják meg és ő r— ha van rá lehetőség — mindig elintézi ügyes-bajos dol- gailcat. Vezetése alatt rendszeresen ülé­sezik a pénzügyi állandó bizottság. Meg is van az eredménye. A III. negyedévben 111 százalékra teljesí­tette a község adóbefizetési ter­vét és kényszer- intézkedésre mindössze egy íz­ben került a sor. Baranyai bácsit széles látókörű, nagytudású em­berként ismerik. Nevezetes jókedé­lyéről is, csak mostanában borús az arca: második feleségét kísérték utolsó útjára a kö­zelmúltban és szép családja sincs tel­jes létszámban itt­hon. Feri fia itt­hagyta az országot egy sötéten látott pillanatban. Öt várja haza a má­sik két fiú- és két leánytestvér is. Reméljük, hogy aki ennyit fárad a közösségért, megéri, hogy ez a fájó problémája megnyugtató meg­oldást talál és akkor ismét vidá­man, derűs arccal jár majd az ut­cán a község egyik legnépsze­rűbb tanácstagja: Baranyai Béla. Hullámvölgyben a Csepel Autó j tanácsháza tor- zT nácát most ta­tarozták. Még min­dig van épületrész, amely magán viseli a múlt év januárjá­nak borzalmait. Ak­kor főhadiszálláshoz hasonlított ez az épület. Még ma is legendákat mesélnek Mátyás Boldizsárról, a megyei tanács kor­mánybiztosi tisztség­gel felruházott mun­katársáról, aki há­rom éjjel-nappal, ét­ien és szomjan intéz­kedett, segített a bajbajutottakon. Ha kitekintünk az ablakon, a Csepel- szigetről idelátszód- nak a rádió laki­hegyi leadójának karcsú tornyai. Most nyugalom és csend hojfol a tanácselnök szobájában és az író­asztal mellett egy ko­moly tekintetű, hatá­rozott fellépésű férfi ad számot a község Á tanácselnök örömei, gondjai ezren, de ez a szám még na­gyobb lenne, ha jobb mérkő­zéseket izgulhatnánk végig. A fiúk mindent beleadnak. Akár Vigh, Ribári, Kulcsár, vagy Goda, Kerekes, Halász neveit említem — ők mindent meg­tesznek a győzelem érdeké­ben. Sajnos, erős balszeren­csével küzdenek és a játékve­zetők sem elfogulatlanok min­den esetben. Sok a sérülés, betegség: a Debreceni Vas­utas vasárnapi vendégjátéka is bizonytalan emiatt. Elbúcsúzunk Gergely sport­társtól és reméljük, hogy mire legközelebb találkozunk, már derűlátóbban nyilatkozik majd kedvenc együtteséről. Mi újság az anyakönyvi hivatalban ? Két hónap anyakönyvi ada­tait bocsátja rendelkezésünkre Tilly Lipótné a hivatalban. Első pillanatra egy kissé ke­vésnek tűnik az újszülöttek száma, de azután megnyugtat, hogy a legtöbb anya Budapes­ten, szülőotthonban hozza vi­lágra gyermekét, akit azután ■nem nálunk, hanem a főváros­ban anyakönyveznek. Üssük fel a nagy könyvek oldalait és lássuk a duna­haraszti anyakönyvi kerület szeptember-október havi hí­reit: SZÜLETÉSEK: Kovács Imre és Gubics Éva Mária fia: Imre, Pó­lyák Pál és Farkas Éva Edit leánya: Enőki Éva, Bohus Barna­bás és Barantsek Irén leánya: Irén Etelka. HÁZASSÁGKÖTÉSEK: Rácz Já­nos és Németh Ibolya, Bohus Bar­nabás és Barantsek Irén, Kartali István és Glreth Katalin Mária. Kur Zoltán és Takács Ilona Vilma. Kucsera György és Kalteneoker Zsófia Julianna, Huszka István Ádám és Lukács Cecilia, Pajta György és Oberfrank Terézia. Kaponya József és Szabó Katalin, Heller János és Varga Rozália. Schmidt László és Horváth Julian­na, Drégelyvári Nándor és Kalte- necker Ilona, Varga Gyula és Szerdahelyi Éva, Bognár József és Gajdi Eszter, Kéhl József és Haekspacher Magdolna, Kis Jó­zsef és Sipos Szabó Rozália. halAlozAS: Csirke Károly Imre 72 éves. Zsurka János í éves. László Imre 78 éves. Gró Jánosné szül. Plánki Anna 79 éver (összeállította: Papp Rezső' liiiiiiiiiiitiiiiniiiimiiMiiiitiiiitiiiiiiiiiiiimiuiiiimiMiiiiiiiiiiiiiiiiiMiimmmmiiiumiiiiiiiiiiiiiiiiimiimuiitmiiiHimiiiiiiu: Utcarészlet — A község sportéletéről < akar írni? Feltétlenül beszél- i jen Gergely Jenővel, a ha- j raszti szurkolók elismert ve- j zetőjével. Nála jobban aligha i ismeri valaki labdarúgóink ( helyzetét. e "f A Davida Miklós utcai ma- t Igaskeritésű „kis-stadion” még j , I egy városnak is becsületére 1 válnék. Másfélmillióforintos c I költséggel készült. Korszerű 2 ’ | lelátója van és 5000—6000 né- < \ I ző befogadására alkalmas. 1 1 A főbejárattal szemben i 1 ülünk Gergely Jenő barátsá- ; ’ | gos borbélyüzletében és je- ! gyezzük érdekes, lelkes gon- ^ , | dolatait. , . | — A DMTK, a Dunaharasz­: | ti Munkás Testedző Kör nagy- : 1 múltú sportegyesülete volt a 1 ■ 1 községnek. Most van ötödik ' ; 1 éve, hogy fuzionált a Csepel : I Autógyár sportegyesületével . 1 és ezt követőleg diadalmas , 1 időszakunk volt. Évekig tar- 11 tották a fiúk az élhelyet a , | megyei bajnokságban, de ter- , | mészetesen vágyunk az NB II. , | volt. ! — Végre erre is sor kerül­I hetett egy újabb fúzió követ- ! keztében, amikor a Gödöllői : 1 Dózsa ide tette át a székhelyét. • | Sajnos, óriási balszerencsével 1 küzdünk, hullámvölgyben van la csapat. A Keleti csoport 15. I helyét tartjuk jelenleg, | — Az itthon játszott mér­| kőzéseket nagy közönség nézi 1 végig. Vagyunk vagy másíél­juttatott pénzbeli természetbeli adoma, nyok sokaságát sem Tfulturális kérdé rV sekre terelem < szót, de a földrengé. emléke itt is kísért — A mozi épüle tét december 31-n vállalta az építő vál lalat. Hosszas (illa után májusig kértel határidő meghosz szabbitást. Pedig na gyón kellene már < nagyterem, mert < kultúrotthont kinőtti a falu. Megtudom, hogy i Rákóczi ligeti 2-es is kola helyreállítása i lassan halad. Amer re megfordulok ezer a napon, mindenüt bírálólag emlegetil a Ceglédi Tatarozí Vállalatot. Nem tart túllépi a költségkere­tet, túl könnyen igéi és nehezen teljesít a szavát. Az említet iskola udvarán i: négy vagon szén ázil az 6 hibájuk miatt O " rom járni a ha tárunkban — mondja Gálos elv- társ. — Szépek vol­tak a termésered­ményeink is és mos szívesen vetik a: őszit a gazdák. A: időjárás is kedvezi és így biztosítva les: jövőre is a kenye­rünk. A végrehajti bizottsági ülésekrő is csak egy-hét gaz­da tagtársunk hiány­zik, de hát ilyet nagy dologidőben e. megbocsátható. Jólesik hallgatni c tájékozottságot, a: ügyek alapos ismere­tét. Gálos Géza nerr aktánülö bürokrata a falu sorsát szívér viselő vezető, nép­szerű, közvetlen ta­nácselnök. életéről. Gálos Géza, a községi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. Üzemből ke­rült e fontos tiszt­ségre, de szavaiból érződik a falu iránti szeretet, az emberek megbecsülése. — A földrengés okozta károk 70 szá­zalékát állítottuk ed­dig helyre — mondja megfontoltan. — Ahol nem kezdődött meg a munka, ott legtöbbször a tulaj­donos és a lakó nem tudott megegyezni egymással. Az ál­lam segített a bajban levőkön. Az OTP 20 millió hosszúlejáratú kölcsönt osztott szét a község lakossága között. Nem tudjuk elfelejteni a Vörös- kereszten keresztül Mert a megbecsült must építő

Next

/
Thumbnails
Contents