Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-16 / 170. szám

A Pest megyei Hírlap különkiadása I. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1957. NOVEMBER 16. A HAZAFIAS NÉPFRONT ES A SZENTENDRE BARÁTI KOR LAPJA Szentendre város baráti körének tevékenysége már városunkon túl is ismert. Újságok tartják számon üléseit, terveit, ered­ményeit, működését. Szentendre szót kért, szót és hangot kapott a lapok hasáb­jain: ..mentsük meg a varast es tegyük csodálatossá!” Ez a jelszó elsősorban a „honiak­nak” szólt és szól. A „honiak” meg is mozdultak tenniaka- rással, jószíwel baráti össze­fogásra, sajátunkért: Szent­endréért. A város szeretető úgy indította el ezt a mozgalmat, mint az Alpeselsben indítja el a kósza szél a kis hógomolyt, melyhez lefelé menet a min­den méternél rátapadó vé­konyka réteg végülis görgeteg­gé alakul, míg a völgybe ér, mindenkit és mindent magá­val ragadva. Még nem vagyunk „görge­teg” és még nem értünk a „völgybe”, de azzá leszünk és célba érünk, mert a lelkese­dés, amely jellemzője társa­dalmi mozgalmunknak, nem ismer akadályt. Ebben a küzdelemben meg- edzödött harcosok állnak mel­lettünk. akik már tettekkel bi­zonyították be hűségüket a vá­roshoz, a hazához, a néphez. Ebbe az alkotó közösségbe hív­nak új erőket. E kialakult mozgalom nem párt, nem'szervezet, nem ka­szinó, nem pártonkívüliek szövetsége, nem politikai egy­let, hanem alkotó közösség. Itt mindenki képességéhez mérten tagság nélkül fejti ki tevékenységét. Nincs külön székházunk — székházunk ma. ga Szentendre város egész te­rületével: a belváros, a határ, az üzemek, a hivatalok, a vá­rost övező hosszú dunapart. Programunk a város fejlesz­tésének programja — az egész városé: házaival, templomai­val, üzemeivel, szántóföldjei­vel, leendő szőlő- és gyümölcs- kultúrájával, kirándulóhelyei­vel. Nincs alapszabályunk. Tevé­kenységét mindenki tetszése szerint választja meg. Ki csa­ládjában, ki iskolájában, ki munkahelyén tanít a város is­meretére, szeretetére, a fák, a parkok megóvására, gondozá­sára. Ki saját otthonát^házát, épületét tatarozza, csinosítja, ki lakhelyének és környéké­nek tisztántartását végzi, ki társadalmi munkát szervez és végez, ez mind megannyi értékes hozzájárulás. Ez a szellem egészségesen bonta­koztatja ki a szunnyadó erő­ket. E szellem kialakulása szétveri a közönyt, a meg nem értést, és e baráti körhöz nem­csak „honiak”, városbeliek csatlakoztak, velünk küzdenek mindazok, akiknek szívéhez nőtt a város, akik azt vallják, hogy ez az ősi város az ő vá­rosuk is. Sokan közülük „ho­niakat” megszégyenítően já­rulnak hozzá városunk ered­ményeihez. Szövetségre lép­tünk a Dunakanyar üdülőterü­leteivel is, Leányfaluval. Vi- segráddal, Zebegénnyel. Nagy­marossal, Váccal. Megalakítot­tuk a Dunakanyar Intéző Bi­zottságát a Balatoni Intéző Bi- Zott-ágihoz hasonlóan, hogy együttes erőfeszítéssel, összefo­gással fejlesszük a Dunaka­nyart, melynek kapuja és gyöngyszeme: Szentendre. A Balaton fcilesztése mel'ett így került a figyelem középpont­jába és lelt támogatásra ha­zánknak ez a gyönvörű tál- egysége. közte Szentendre. Eredményiünkről — részletes terveinkről — 1« időnk tu­dósításokat adni, de legyen majd a legjobb tudósítás a hangos szó helyett a szemmel látható alkotás. Jöjj velünk! Vár a város ezernvi gondiával! Minden se­gítő kézre szükség van, ment­sük meg a várost és tegyük csodálatossá! Tibel Ferenc Szentendre barátja Mit vár a fiúiskola tantestülete a szülőktől? G>ermekcink, de általában az I ifjúság nevelésének kérdései igen helyesen, egyre több hely- | ről, egyre sürgetőbben vetőd­nek fel. Ügy gondolom, csak használ, ha ehhez a kérdéshez az iskola részéről hozzászó­lunk. Gyakran hallani meggondo­latlan kijelentést egyes szü­lők részéről: „Az én gyerme­kem — azt teszek vele, amit akarok”. Ezek a szülők nem •veszik figyelembe, hogy az esti mozielőadás, különösen a gyermekeknek nem való film, károsan befolyásolja a gyer­mek fizikai és szellemi fejlő­dését. Nem gondolnak arra. hogy mennyire szomorú lát­vány, ha késő este a „Béke” étteremben a szülő szórako­zik. miközben a gyermek az asztal sarka mellett ásítozik, ! hallgatva a bor gőzös emberek trágár beszédét. Ezek a prob­lémák indítottak arra. hogy komolyabban foglalkozzam a szentendrei gyermekek neve­lésének kérdésével. Ahhoz, hogy a nevelőtestü­let. a pedagógus célját elér­hesse. hogy oktató-nevelő munkájával céltudatosan tud- ja fejleszteni tanulóiban *az új ember erkölcsi tulajdonsá­gait, jellemvonásait, alakíthas­sa a gyermek magatartását, hogy tanulóit képessé tegye arra, hogy a szocializmust épí­tő hazánk művelt, sokoldalúan fejlett öntudatos dolgozójává és védelmezőjévé váljanak, nem elég csak a nevelőtestü­let. a pedagógusok lelkiisme­retes összmunkája. E munká­nak további területei a szülői ház, az utca, a játszótól Iskolánk jó felkészültségű tanárokkal, tanítókkal rendel­kezik. Iskolánk bútorzata megfelelő, szertárkészlete az utóbbi öt évben rengeteget gyarapodott. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy az oktató-nevelő­munka személyi és tárgyi fel­tételei területén az elsők kö­zé tartozunk. Eredményeink viszont sem tanulmányi, sem tanulóink iskolán kívüli fe­gyelme terén nem állanak arányban a biztosított felté­telek adta lehetőséggel. Hol is van hát a hiba azon­túl. amit már kifejtettem? A családi ház, az otthon mély benyomást gyakorol a gyer­mekre. Ahol a családban na­pirenden van a civódás, ve­szekedés, káromkodás az édes­apa és édesanya között, ott a gyermek vagy zárkózott, kap­kodó, ideges lesz, vagy társai­val folytatja azt az iskolában, az utcán, amit naponta otthon lát. Ha a családban hiányzik a rendszeres példamutató élet. akár a munkában, vagy szó­rakozásban, akár a tiszta­ságban, vagy az étkezés rend­jében. akkor a gyermek nehéz helyzet elé állítja naponta a nevelőt, és szinte lehetetlenné teszi az otthon eltöltött napi 19 óra hatását az iskola részé­re biztosított öt órában ellen­súlyozni. Híl 3 Szülök nem ismerik az iskola házirendjét és otthon nem egészítik ki a nevelők munkáját, akikor a mi mun­kánk csak fél-munka marad. Ha az édesapa vagy édes­anya évszámra nem beszél gyermeke nevelőivel, nem el­lenőrzi naponta, nem nézi a gyermeke ellenőrzőkönyvébe bejegyzett feleleteket, év vé­gén az elégtelen osztályzatot már kár vitatni. Ha az utcán nyugodtan, minden közbelépés nélkül elnézzük a pgrázs ve­rekedéseket. ha nincs szavunk az este későn kóborló gyer­mekhez stb., stb., akkor a ne­velőtestület magában úgyszól. ván tehetetlenné válik. Mit is várunk hát a szülők­től? Az Édesapa, az édesanya, a család valamennyi felnőtt tagja mindig gondoljon arra. hogy amit tesz, amit mond, azt a gyerek látja, hallja, példának tekinti s a legtöbb esetben utánozza. A szülők igyekezzenek a legszorosabb kápcsolatot tartani az iskolá­val, jöjjenek el a szülői érte­kezletekre. keressék fel fo­gadóóráikon a nevelőket, fo­gadják szívesen az otthonukba ellátogató tanítót, vagy tanító­nőt, és őszintén mondják el problémáikat. Naponta háromtól öt óráig, a házirendben megjelölt ott­honi tanulási időben gondos, kódjának arról, hogy gyerme­kük otthon tartózkodjék és valóban tanuljon is. Este nyolc óra, de lehetőleg már sö­tétedés után ne engedjék, és ne küldjék gyermekei­ket az utcára Ha akár a mi gyermekünk, akár másé az utcán rendetle­nül visedkedik, ha bántja a kisebbel, ha nem köszön, tart­suk kötelességünknek figyel­meztetni, szükség esetén ne sajnáljuk az időt esetleg ta­nárával. vagy akár igazgatójá­val is megbeszélni a történte­ket. Ha a szülő és a nevelő között meglesz az egészséges •kapcsolat, akkor munkánk is egységessé fog válni. És még egyet. Mi, nevelők, az édese- apáról, az édesanyáról mindig a legnagyobb szeretettel és tisztelettel beszélünk, de ezt kérjük és várjuk a szülőktől is, ha otthon, különösen ha gyermekük előtt a nevelőre*' esik szó. Ezt a pár soros írásunkat elsősorban nem annak a 250— 300 édesapának és édesanyá­nak szántuk, akik rendszere­sen eljönnek hozzánk és meg­beszéljük problémáikat, ha­nem azoknak, akik nemtörő­dömségből és kényelemből csak akkor jönnek hozzánk, amikor már nem lehet, vagy alig lehet segíteni. Bízunk abban, hogy az eddig gyerme­kével keveset törődő szülők is megértik kérésünket, hogy egy mosolygó, értelmes, meleg gyermekszempár min­den áldozatot megérdemel Jenei Jenő A Kéziszerszámgyár gondjai, tervei Szentendre üzemei közül 'jelenleg a Kézlszerszámgyár az az üzem, amelyiknek a legtöbb nehézséggel kell megbirkóznia ahhoz, hogy az évi tervének sikeres befejezésén túl — jelen­tős nyereségrészesedést is fizethessen dolgozóinak. — A SZENTENDRE VÁ­ROSI KÖNYVTÁR vezetői a TTIT-vel karöltve kívánják megrendezni december első telében a műsorral egybekötött j Arany János irodalmi estet. A7 I előkészületek folynak. Kezdeti lépések a korábban híres szentendrei szőlíí- és gyiimiilcsvidék felújítására! S zentendre városa a múlt­ban jelentékeny és orszá­gos viszonylatban is kiváló nagy szőlő- és gyüsnölcsterü- letekkel rendelkezett. A vá­rosnak mintegy 3000 kh. sző­lője volt, és e szőlők termelése külföldi viszony­latban is igen nagy hír­névnek örvendett. Az 1860-as években a philoxera elpusztí­totta ezt a szőlővidéket, majd az I. és II. világháború követ­kezményeképpen a mé.g meg­levő szőlők és gyümölcsösök is pusztulásnak indultak olyany- nyira, hogy jelenleg Szentend­re város területén csak mint­egy 100—120 kh. szőlő- és gyü­mölcsterület létezik. A meglevő gyümölcsösök kezelése azon­ban a mai követelményeknek egyáltalán nem megfelelő mó­don történik. A Szentendre Városi Tanács végrehajtó bizottságának mező- gazdasági osztálya az év elején felmérté, hagy a város terüle­tén milyen gazdasági feladato­kat kell végrehajtania ahhoz, hogy — a párt- és kormány- határozat, mely a belterjes I gazdálkodás fellendítését terv- j be vette és kötelezően előírta, í — elérhetővé váljék, anélkül, hagy az államnak ez súlyos anyagi megterhelést jelentsen. Ennek érdekében dolgozta ki a mezőgazdasági . osztály azt a javaslatot, amely szerint a vá­rosnak mintegy 900 kh. állami tartalékterületét — mely jelen­leg hasznosítva nincs — ismét felújítsa szőlő- és gyümölcs­telepítés céljából. E 900 kh. tartalékterületen nagyüzemi művelésre alkalmas állami ob­jektumot létesíteni nem lehet, részben a domborzati viszo­nyok, részben a helyi adottsá­gok miatt. A VB jóváhagyta és elfogadta a mezőgazdasági osztály javaslatát és felterjesz­tette azt a magyei végrehajtó bizottsághoz jóváhagyás vé­gett. A javaslat lényege: hogy a Szentendrén lakó gyárimun­kások, kisparaszti dolgozók, nyugdíjasok részére lehetősé­get biztosítanának 400 négy­szögöltől 1 kh-ig terjedő föld megvételére, melynek feltétele, hogy a vásárolt területet két esztendő alatt az új tulajdono- j sok szőlővel, illetőleg gyümöl- 1 esőssel telepítik be. Az eladott parcellák azonnal telekkönyvezve lesznek és azok a vevők magántulajdonát fog­ják képezni. A forradalmi munkás-paraszt kormány megalkotta a 10/1957* tvr.-t, mely módot adott arra, hogy a dolgozó parasztság ká­rára korábban elkövetett túl­kapásokat orvosolhassuk és a térítés nélkül felajánlott földet tulajdonosaiknak visszajuttas­suk. E tvr. helyes végrehajtása megvédi a kisparaszti tulaj­dont — emeli a parasztság ter­melési kedvét. Ez nélkülözhe­tetlen előfeltétele fejlesztési tervünknek, hiszen a dolgozó­kat megerősíti abban a hitük­ben, hogy érdemes lesz sok ve- rejtékes munkát áldozni azért, hogy legyen egy kis szőlőjük, gyümölcsösük, ahol szabad­idejüket hasznosan eltöltve, a maguk és családjuk jövedel­mét, ezzel együtt életszínvona­lukat emeljék. A’’ 10/1957. tör­vényerejű rendelet végrehaj­tása után haladéktalanul neki­látunk, hogy ezen tervünket meg. is valósítsuk. Az ezzel kapcsolatos javasla­tunk a Földművelésügyi Mi­nisztériumba került. A tárgya­lások folyamán javaslatunkat elfogadták, majd a Miniszter­tanács elé terjesztették, kiter­jesztve és vonatkoztatva azt az egész ország területén levő je­lenleg kihasználatlan állami tartalékterületekre. A Minisz­tertanács 63/1957. határozatá­ban országos szinten is lehe­tővé tette az állami tartalék­földek eladását, és igy váro­sunk mezőgazdasági vonatko­zású távlati tervei megvalósí­tás előtt állanak. V éleményünk szerint évente 150—200 kh-t tudunk be­telepíteni olyan területeken, ahol jelenleg még csak kecs­kék sem legelhetnek, és remél­jük, hogy néhány év múlva Szentendre városa ismét ex­portálni fogja gyümölcseit, úgy mint a múltban, és ezáltal ma­gunk részéről szintén hozzá­járulunk ahhoz, hogy hazánk súlyos valutáris gondjai eny­hüljenek. Gáspár László főagrOnómus A gátló körülmény oka az, hogy a gyár két legnagyobb; üzemrészének, a kovács- és köszörüsműhelynek most szerelik \ új tetőszerkezetét. Ezzel kapcsolatban a gyár igazgató-főmér-] nőké, Bella Mihály elvtárs úgy tájékoztatott, hogy a tetőszer-: kezeinek a szerződés értelmében ez év végére készen kell len- j nie. Eddig minden nehézséget leküzdött a vállalat, és a terme- j lés zavartalanul folyt. A jelenlegi esős idő beálltával azonban j a nehézségek fokozódtak, de remélhető, hogy közös erővel így ] is megoldhatóvá válik, hogy a termelésben kiesés ne követkéz- I zen be. Máris több nagy méretű ponyvát szereztek, melyekkel j lefedték a nyitott múhelyrészeket. Az egy dolgozóra eső nyereségrészesedés a vállalatnál no- j vember 1-ig körülbelül 20 napi keresetnek megfelelő összeg! volt. Természetesen mind az üzem vezetősége, mind a dolgo-1 zók igyekeznek, hogy az év végére ez az összeg egy havi kere- j setnek feleljen meg. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha aj tetőfedő muííkák és a kedvezőtlen időjárás ellenére, egyetlen j munkaórát sem mulasztunk el. Ezért született a gyár ková- j csolóműhelyének dolgozói körében az a határozat, hogy no-; vember hónapban naponta egy órával többet dolgoznak és igy 3 nap előnyre tesznek szert, ami elegendő idő ahhoz, hogy az építő vállalat — a gyár önként jelentkező dolgozóival együtt — a tetőszerkezetek fokozatos bontását elvégezze. Klinyecz Gyula Ezüstkalászosgazda tanfoiyamot indítunk Városunkban még e hó folyamán ismét megindul az ezüstkalászosgazda tanfolyam, amely a múltban már szép sikerrel működött. Az ezüstkalászos tanfolyam keretében szakemberek be­vonásával tanítani fogjuk az új agro- és zootechnika he­lyes alkalmazását a mi sajá­tos viszonyainkra vonatkoz­tatva, tanítani fogjuk a nagy és kis mezőgazdasági üzemek megszervezését, rá fogunk mutatni a szentendrei lehető­ségekre, a zöldség- és gyü­mölcstermesztés terén. Meg kívánjuk tanítani a gazdá­kat — akár nagyüzemben dol­goznak. akár saját kis gazda­ságukban — a mezőgazdasági erő- és munkagépek használa­tára. :''illlllllli|||iilllllllllliiilllllllllililliiilillliiillliiiilllilllllllliillllllllllillilllii,iiliitl,iillli,lllilli,lillii,llliiil„i,illll,lllll'lll,llllllllillilllillll,|l|llillll,lllliilllllllllllllllllllliiiillll || mu iiiHii min in niiiiiiit SZENTENDRÉN TÖRTÉNT A Hazafias Népfront Szent­endre városi elnöksége által kezdeményezett „üzemek és intézmények a városért” moz­galom keretében a Kazán- és Hőtechnikai KTSZ egy lo­csolókocsi elkészítésére, a Vasipari KTSZ kovácsolt sze­métgyűjtő kosarak elkészíté- ! sere tett ígéretet. A két | k!sz tagsága ezzel kíván hoz- § zájárulni a város tisztasá- ! gának javításához. A szer- ! kesztőség örömmel köszönti | segíteni akarásukat. ★ | Az Októberi Szocialista For- ! radalom tiszteletére az ál- ! lami és magán kiskereskede- I lem dolgozói kirakataikat ne- ! mes ízléssel alakították ki. | ezzel hozzájárultak az ünnep | színvonalának emeléséhez. El- | ismerés és köszönet illeti a | Háztartási Bolt. a 40-es Nép- ! bolt. a Ruházati Bolt vezetőit | és dolgozóit, akiknek ötlete | fővárosi szintű kirakatokat | teremtett Szentendrén. Kü- ! lön elismerés illeti a szent- ! endrei és izbégi földművesszö- I vetkezeti boltok és a Szent- ! endrei Húsbolt ötletes dolgo- ! zóit. akik sajat erőből fog- I tak hozzá üzletük csinosítá­sához. A magán kiskereske­dők közül Kiss bácsi zöldséges boltjánál. Kovács István zöld­séges boltjánál és Hegedűs néni dohány-, papírboltjánál találkoztunk dicséretre mél­tó kezdeményezéssel. » ★ A Kéziszerszámgyár válla­latvezetősége, párt- és KISZ- szervezete bensőséges ünnep­séggel bcsúztatták a üzem­ből katonai szolgálatra bevo nuló fiatalokat. ★ A városi tanács november 8-án este ült össze, hogy az október 6-án megválasztott ta­nácstagokat beiktassa, és a kibővített VB tagjaiból az es­küt kivegye. Az ünnepi ak­tus lezajlása után került sor az 1958. évi költségvetés-ter­vezet megvitatására és a ha­tározat meghozatalára. A költ­ségvetés emelkedése lehetővé teszi többek között, hogy a? 1958-as évben a tanács a szo­ciális gondozásra szorulók, eddigi átlag 75 forintos támo­gatását havi 200 forintra emel­hesse. A költségvetés részösz- szegeinél a bölcsőde közel 54 000 forinttal, az anya- és gyermekvédelem 12 000 forint­tal. az iskola egészségügy 5000 forinttal, a szociális otthon 34 000 forinttal többet kap, mint az 1957-es évben. A taná­csi utak, hidak fejlesztésére biztosított összeg mintegy 320 000 forinttal emelkedett* Határozatilag mondotta ki a tanácsülés, hogy a községfej. lesztési alapból mindenekelőtt a város csatornázását kel] el­kezdeni. mint a város fejlődé­se legalapvetőbb feltételét. Addig ugyanis városképről, tisztaságról, kulturáltságról beszélni nem lehet. Az aktív vita lezárása után a tanács­ülés a végrehajtó bizottság ál­tal beterjesztett költségvetést egyhangúlag elfogadta. ★ A városi tanács mezőgazda- sági osztálya október 31-én adta át rendeltetésének a kor­szerűsített szeszfőzdét. A kor­szerűsítés folytán 320 literes üstöt építettek be, amelynek napi teljesítménye 12 hl. Ügy véljük, hogy az 58 000 forint ér­tékű munkával végrehajtott felújítás jelentős segítséget nyújt a szentendrei gaz­dáknak — időt és pénzt taka­ríthatnak meg a helyi szesz­főzde üzemeltetése folytán. Re­méljük azonban, hogy e ko­moly fejlődést újabb lépések követik majd. a vízbevezetés éa az elektromos keverő beál- límsával*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents