Pest Megyei Hirlap, 1957. november (1. évfolyam, 157-182. szám)

1957-11-16 / 170. szám

rrv» »i terei ■.re\-é/y 9 » ^sCtrsai) 1957. NOVEMBER 16. SZOMBAT Az ínyencek örömére A vendéglátóipar körülbelül egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy a vendéglátóhelyek ét­rendjének felfrissítésére fel­kutatja a hagyományos, de már feledésbe ment régi ma­gyaros ételeket. Ezzel kap­csolatban felhívta az ország szakembereit és háziasszo­nyait. hogy receptekkel segít­sék ezt a munkát. A felhívás hamar visszhang­ra talált és most, alig egy év­vel később már számtalan ételkülönlegesség-recept érke­zett. Ezek közül néhány érde­kesebb. az erdélyi csík káposz­ta, a soproni 6zilvaleves. a kurucrostélyos, a tyúk vetrece puliszkával, a füredi mácsik és a többiek. A kutatómunka nem öncélú, mert a leírá­sokat közlik valamennyi na­gyobb étteremmel, amelyek az egyes ételkülönlegességeket hetenként étlapjukra tűzik. A vendéglátóiparnak egv másik törekvése, hogy a házi- koszt ízét. aromáját a vendég­lői ételekben is megtalálja a vendég. Ezért a vendéglőkben, az éttermekben a téli élelmi szereket a házikonyha recept­jei szerint tárolják. A CsgföbS) feladat: a bizalom visszaszerzés® Egy üzemi szakszervezet egyéves munkájáról Az ellenforradalmi esem<s_ nyék következtében a Buda­kalászi Textilművekben is — akárcsak a többi üzemben — megbénult a szakszervezeti élet. A bizalmihálózat szét- züllött, s a dolgozók kiábrán­dulva fordultak el érdekvé­delmi szervüktől. „Nincs szük­ség szakszervezetre, hisz nem adott az nekünk semmit” — hangoztatták még a becsületes, de felzaklatott és megtévesz­tett emberek is. Az anarchia fokozódott. Néhány dolgom, Ágoston Mihály ÜB-elnök irá­nyításával mégis hozzákezdett e reménytelennek látszó fel­adathoz. Az eredmény nem maradt el. Ahogy a zűrzava­ros állapotok tisztultak, úgy jöttek vissza ^gyre többen a szervezett muhkások közé. Hosszú és türelmes meggyőző munkával sikerült megtörni a közönyt. Felhívást adtak ki, amely megmagyarázta, hogy mit adott eddig a szakszerve­Az üzemi szakszervezeti könyvtárosok első országos konferenciája A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének ren­dezésében pénteken az ÉDOSZ székházban összeült az üzemi Szakszervezeti könyvtárosok első országo; konferenciája. A megjelent 400 üzemi könyvtáros és szakember előtt Kiss István, a Szaktanács könyvtárügyi előadója szá­molt be az üzemi könyvtárak munkájáról és feladatairól. Napjainkban minden 200 vagy ennél több munkást foglal­koztató üzemben működik Szakszervezeti könyvtár, s az üzemi munkások 20 százaléka rendszeresen látogatja ezeket. A statisztikai adatok szerint az országban mintegy hatezer üzemi könyvtár van, a köny­vek száma meghaladja a négy­milliót. A függetlenített könyvtárosok munkáját több mint 4000 társadalmi munkás segíti. A könyvek több mint fele szépirodalmi mű; az egyik legfontosabb feladat, hogy ez a számarány 70—75 százalékra növekedjék. A hivatásos üze­mi könyvtárosok 25 százaléka érettségizett, ez azonban ke­vés — mondotta többek között Kiss István — a jövőben arra kell törekednünk, hogy az ol­vasókkal foglalkozó emberek műveltsége, tudása az eddigi­nél sokkal gazdagabb, legyen. A tervek szerint a szakszerve­zetek tanfolyamokat rendez­nek majd a könyvtárosok szá­mára. A közelmúltban meg­jelent a Szakszervezeti könyv­tármunka című útmutató; hasznos tudnivalókat tartal­maz. Befejezésül a könyvek kezelésének és a könyv be­szerzésének módszereiről szó­lott. Ezután az országos konfe­rencia részvevői megvitatták a beszámolóban elhangzotta­kat és a teendőket. A konfe­rencia szombaton folytatja munkáját. zet és mit kíván tenni a jövő­ben a munkások érdekében. A felhívás nyomán tömegesen léptek vissza, s ma már az üzem 1613 dolgozója közül 1148 tagja a szakszervezetnek. Újra megalakultakés meg. kezdték munkájukat a külön­böző bizottságok. Zsivkity Zsigmondné súlyosan beteg gyermekét például soronkívül helyezte el tüdőszanatóriumta az üzemi bizottság. Ugyan­csak a szakszervezet szerezte vissza a vállalatnak azt az üdülőjét, ahol a nyáron 50 család töltötte nyári szabadsá­gát. ötvenháromezer forint szociális segélyt osztottak ki az arra rászoruló dolgozók kö­zött. Anyasági segélyt 41 fő kapott, 21 000 forint értékben. Lehetne még tovább sorolni a különböző segélyeket, hozzájá­rulásokat, kedvezményeket, amelyek a szakszervezet nevé­hez fűződnek. Eredményesen dolgozik az üzemi demokrácia egyik fontos szerve, a műszaki bizottság. Ez a bizottság foglalkozik a mű- szakiak bér- és prémiumprob­lémáival, külföldi tanulmány­utak megszervezésével, kul­turális és szociális feladatok­kal, s nem utolsósorban az üzem műszaki fejlesztésével. Sajnos, a műszaki dolgozók még mindig eléggé távol tart­ják magukat a szervezeti élet- tői, idegenkednek, bizalmat­lanok a szakszervezettel szem­ben. A termelési bizottság szin­tén a szakszervezethez tarto­zik, s kizárólag gazdasági fel­adatokat lát el; mint a terme­lést elősegítő tanácsadó szerv működik. Alig van az üzemi életnek olyan területe, ahol ne talál­koznánk a szakszervezet mun­kájával. önkéntes munkaver­seny, sport- és kulturális ren­dezvények, balesetelhárítási tanfolyamok, a dolgozók egyé­ni problémájával való foglal­kozás teszi változatossá a szakszervezet munkáját. A Budakalászi Textil­művek szakszervezete ma már többé-kevésbé betölti hí. vatását, de az eredmények mellett még mindig sok a tennivaló. A szervezeten kí­vüli és sokan a szervezett dol­gozók közül is még mindig bi­zalmatlanok, nem érzik magu­kénak a szakszervezetet. A legfontosabb feladat: a biza­lom visszaszerzése. Ez pedig nem megy másképp, csak őszinte szóval és főként továb­bi tettekkel. Meg kell magya­rázni, hogy az eltelt év nehéz körülményei között mennyit tett a szakszervezet tagjai érdekében, s mit szándéko d; a továbbiakban tenni. Hadd lássák a még bizalmatlanok, hogy a szakszervezet nemcsak papíron, bélyegekben létezik, hanem tettekben is él. „Iskolaboltot“ nyitott a KISZ Ráckevén A bevételből külföldre utaznak a fiafalok Sok^Pest megyei KISZ-szervezetben már megkezdték a nyári utazások, táborozások költségeinek előteremtését. A váci mezőgazdasági technikumban és a ráckevei gimnáziumban „iskolaboltot“ nyitott a KISZ. A boltban könyveket, képes­lapokat, apró használati tárgyakat árulnak. A nyereségből az iskolaév végén a váciak sátortáborozásra, a ráckeveiek pedig a Német Demokratikus Köztársaságba utaznak. Jól elhelyezkedhetnek a most végző mezőgazdasági gépészmérnökök A most végző mezőgazdasági gépészmérnökök elhelyezkedé­sével kapcsolatos kérdésekről az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán értekezletet tartottak, amelyen a kar oktatóin és a most végző hallgatókon kívül részt vettek az állami gazda­ságok és egyéb szervek gépesí­tési vezető szakemberei is. Megállapították, hogy a mos­tani tanévben végző 80 mező­gazdasági gépészmérnök ke­reken 240, részben gyakornoki helyre, részben önálló munka­körben való foglalkozásra ad­hat be pályázatot. így megvan a lehetőség arra, hogy a me­zőgazdaságba kikerülő fiatal szakemberek az általuk válasz­tott területen kezdhessék meg a munkát. Diákcsíny a javából Dr. Zowter birminghami an* goi orvos 16 éves középiskolás fia bajuszt ragasztott és tiszti­orvosiként látogatást tett saját iskolájában. Az igazgató rend­kívül előzékenyen fogadta és elkísérte osztályába, ahol az álorvos sorra megvizsgálta osztálytársait. Atyjától elcsent recepteken egyes osztálytár­sainak rendkívül erős hatású hashajtót „rendelt". Védekezzünk a baromfipestis ellen, oltassuk be a teljes állományt Meteorológiai megfigyelő állomás ötezer méter magasságban A Szovjetunióban a Pamir hegység egy k mozgó gleccse­rére az idén ötezer méter ma­gasságban meteorológiai meg­figyelő állomást építettek. Az állomáson öt szovjet tudós vé­gez fontos megfigyeléseket. Ez a megfigyelő állomás az el­ső a világon, amely ilyen ma­gasan fekszik. ősztől tavaszig a megfigye­lőállomást repülőn látják el a szükségesekkel. A napokban dobták le ejtőernyőn az első élelmiszer- és üzemanyagszál­lítmányt. Megyénk területén az utób­bi hetekben újból gyakrabban állapították meg a baromfi,pes­tist. Ismerve a betegség jelen­tőségét, érthető, hogy kor­mányzatunk gyors és haté­kony beavatkozásokkal igyek­szik a betegséget elfojtani, hogy ezzel is csökkentse a dolgozó parasztságot és az egész népgazdaságot érintő sú­lyos károkat. A betegség elleni védekezés előfeltétele, hogy minden baromíitulajdonos legyen tudatában a beteg­ség rendkívül káros voltá­nak, ismerje a járvány terjedésének útjait, a be­tegség fölismerésének le­hetőségeit és nyújtson se­gítséget az elfojtáshoz. A baromfi,pestis már a 40- es évek előtt is ismert volt hazáinkban. Járványos elterje­déseivé azonban csak az azt követő években és különösen a háború során vált. Ezekben az években egyes községek vagy községrészek egész ba­romfiállománya elpusztult, s minthogy a betegség kórokozó­ja továbbra is életképes álla­potban megmaradt, a járvány évről évre újból jelentkezett. Eltekintve az egyes baromfitu- lajdonosokat ért tetemes ká­roktól, népgazdaságunkat is jelen t ék enyen megkáros ltot t a ez a járvány. Közismert ugyanis, hogy mezőgazdasági exportunkban jelentős szerepe van a baromfinak és termé­keinek. Exportlehetőségeinket a baromfiuestis nemcsak az állományok csökkentése követ­keztében, hanem azért is aka­dályozta, mert a küláliamok nem voltak hajlandók barom­fiig estissel fertőzött országból a barcmiit és termékeit befo­gadni. Felismerve e súlyos gazdasá­gi kárt, kormányzatunk gyors erő­feszítéseket tett megfelelő ídő Pilisi Matuzsálem A kicsiny pilisi házat gondozott 1kert öleli leörül. Az udvaron, az őszi nap bágyadt fé­nyében öreg ember ül az öblös karosszékben, a százharmadik esztendejét taposó Tóth Mi­hály bácsi, a falu legöregebb embere. Az illő köszönés után a szikár aggastyán frissen, jó­kedvűen üdvözöl, majd nyomban „ráparan­csol” az egyik ott lábatlankodó ükunokára, hogy kerítsen széket a váratlan vendégnek. Azután a jövetel okáról kérdezősködik. — Mi járatban, kedves öcsém? Szabadkozom. — Ha megkésve is, de sok szerencsét és még hosszú életet kívánok. Sajnos, a néhány hét­tel ezelőtti születésnapra nem jöhettem el. Mihály bácsi megcsóválja fejét. — Ej, ej, ezek a mai fiatalok. Én bízón; még sohasem voltam beteg. A fejem se fáj »oha, csak egyszer az életben, amikor az első oltóanyagok behozatalára és termelésére. Országosan megkezdődtek az általános és kötelező védőoltások. Az Oltáshoz fűzött reményeink azonban éveken keresztül nem váltak be, mert baromfitartó lakosságunk állományának egy részét elvonta az oltás elől, másrészt pedig egyes ál­lományok (6 hetesnél fiata­labb) védőoltásban nem is ré­szesülhettek. Fokozta a bajo­kat az is, hogy nem folytat­tunk következetes, szívós har­cot a betegség kórokozójának megsemmisítésére. A baromfipestis kórokozó­ja, vírusa fertőzött állatok­kal, termékekkel, elhullott állatok hulláival, hullaré­szeivel terjed. Néhány napi lappangási után a fertőzött állatok láza­sak, bágyadtak lesznek, tüsz- szötgmek, hasmenésük van, majd ideges tünetek jelent­keznek s az állatok meg is bénulhatnak, mielőtt elhulla­nak.. Érthető tehát a fentiek alap­ján, hogy milyen nagy jelen­tősége van a betegség gyors felismerésénél;, éppen ezért ér­vényes jogszabályok írják elő, hogy aki baromfiipestisről, vagy annak gyanújáról tudo­mást szerez, köteles azonnal bejelenteni. Az állategészség­ügyi hatóságok, ha a baromfi- pestisről vagy annak gyanújá­ról tudomást szereznek, a be­teg és fertőzött állatokat meg­felelő kártalanítás mellett el­távolítják és a helyszínen vég­rehajtott alapos fertőtlenítés­sel sietnek megakadályozni, nehogy ilyen á'latok vagy ter­mékeik szabad forgalmával vagy beteg állatok hulláival, hullarészeiivel tovább terjed­hessen a betegséig. A baromfipestis elleni vé­dekezésnek megvannak a he­lyes módszerei, ha azokat Megalakult az ország első biogáztermelő társulása öt éve. hogy a Pécsi Állami Gazdaságban kísérlet indult az | istállótrágya elgázosítására. A | hosszú kísérlet végül sikerrel f járt: egy-egy mázsa istóllótrá- 1 svából átlag 3,5 köbméter, 5230 | kalória értékű gázt nyernek a I gazdaságban. Azóta felépítet- | fék itt az ország első biogáz - I fejlesztő berendezését, amely ! ma már bőségesen ellátja gáz- 1 sál az üzemegység lakóházait, sőt különféle mezőgazdasági toeket is hajtatnak vele. Az idei őszön Szabadszent- ■ályon is építettek egy bio- -fejlesztő telepet. Szeptem­ber óta a telep három család háztartását látja el gázzal. Az azóta eltelt két hónap ered­ményei meggyőzték a falu gaz­dáit, hogy érdemes az istálló­trágyát elgázcsítanl nemcsak azért, mert gázt nyernek belő­le. hanem amel’ett még 15— 20 százalékkal értékesebb is lesz a trágya. Most elhatároz­ták a szabadszentkirályi ál­lattartó gazdák, hogy közös erővel több biogázfejlesztő te­lepet építenek. Eddig 58 dol­gozó paraszt csa'lakozott a társuláshoz, de még további érdeklődés tapasztalható Ügv számítják, hogv a tavassza' már teljes erővel hozzáfoghat­nak a gázfejlesztő telepek megépítéséhez. gyorsan és maradéktalanul megvalósítjuk. Az oltások vo­natkozásában az 50-es évek óta sokat haladtunk előre és ma már kifogástalan minő­ségű oltóanyagokkal ren­delkezünk és az oltások technikájában is hatalma­sat léptünk előre. Megyénk területén kizárólag állatorvosok és jólképzett ál­lategészségügyi szakszemély­zet végzi az oltásokat. Haté­kony oltóanyagaink vannak az egészen fiatal állatok részére is. Oltóanyagaink dacolni ké­pesek a külső hőmérséklettel ,szemben. Az oltások nyomán jelentkező reakció (bágyadt- ság, sántulás, tojáshozam- csöfckenés) már csak elvétve fordul elő és általában rövid idő alatt elmúlik. Az oltások megszervezésében a gazdák ér­dekeit szem előtt tartottuk. Nincs okuk tehát arra, hogy állományukat, vagy azok egy részét akár téves ismeretek következtében szándékosan* vagy pedig nemtörődömségből, gondatlanságból elvonják az oltások elől. E helyen is arra kérjük megyénk baromfitartó lakos­ságát, Ihogy a most folyó álta­lános é3 kötelező baromfioltá­sokban nyújtson messzemenő segítséget az állategészségügyi apparátusnak. A fentiekből is világos, hogv a baromfipestis elleni haté­kony védekezés egyik média az állományok maradéktalan védőoltása. Nem lehet azonban a vé­dekezés eredményes ak­kor, ha ezzel párhuzamo­san nem szüntetjük meg a fertőzött gócokból kiinduló járvány terjeszkedését. A gyors felismerés és az azt követő elfojtás biztosíthatja csupán a védekezés sikerét. A beteg állatok kóborlása, az ilyen állatoknak és termé­keiknek piacra szállítása mil­lió lehetőséget nyújt a ragály­anyag szétszóródására. Te­gyünk eleget bejelentési köte­lezettségünknek gyorsan és te­gyük lehetővé, hogy a ragály- anyag térjeszikedés ének útjait elzárhassuk, a kórokozót a fer­tőzött területen megsemmisít­hessük. Az állategészségügyi appa­rátus szívós munkája eredményes csak akkor le­het, ha az párosul a lakos­ság hatékony közreműkö­désével. Minden reményünk megvan arra, hogy a jó együttműkö­déssel baromfitartó lakossá­gunkat rövid időin belül meg­szabadíthatjuk e pusztító jár­ványtól és népgazdaságunk számára is biztosítani tudjuk az export lehetőségeit. Dr. Ké~* Miklós megyei főállatorvos menyasszonyomat .,véletlenül” egy idegen hu­szárral láttam sétálgatni. Akaratlanul is kihíváníkozik belőlem a kér­dés. — Mi ennek a szép, hosszú, egészséges élet­nek a titka? Nem sokat várat magára a felelettel. — Egyszerű dolog ez, nagyon, egyszerű. Elő­ször is sohasem törtem semmi után magamat ebben az életben. Korán keltem, korán feküd­tem. Tíz évig csikós voltam, azután pásztor vagy hat évig, egy ideig 'kanásrkodtam is, majd hosszú esztendőkön át mint kocsis keres­tem a kenyeremet. A bort és c pipát soha meg nem vetettem, de olykor-olykor a me­nyecskékkel is szívesen elcicáztam. Halkan sóhajt egyet. — Ma már csak a pipa meg a bor a cimbo­rám. De jó ötven esztendeje már annak, hogy utoljára víz volt a számban. Elfordul, s fennhangon beszól a konyhába az ott téb-lábaló menyecskének, aki a gond­viselő dédunoka takaros felesége. — Annus! Hozd csak hamar az üveget! S csakhamar jófajta idei borral teszünk pontot e rövid kis interjú végére. Rakovszky József

Next

/
Thumbnails
Contents