Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-17 / 144. szám

2 “X'JCirlap 195:. OKTÓBER 17. CSÜTÖRTÖK Hozzájárulás a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez, a hidegháború lecsillapításához AIV. szakszervezeti világkongresszus határozata és kiáltványa A jugoszláv külügyi államtitkárság közleménye a Jugoszlávia és az IVÓK közötti diplomáciai kapcsolat helyreállításáról A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság dip­lomáciai kapcsolatának felvé­tele alkalmából a jugoszláv külügyi államtitkárság ked­den este közleményt bocsátott ki: Jugoszlávia népei a múlt, de különösen a két világháború tapasztalataiból okulva, lét­fontosságúnak tartják, hogy a német kérdés demokratikus módon és a béke ügye javára oldódjék meg — hangsúlyoz­za a nyilatkozat. Jugoszlávia, miután meg­győződött az ilyen állásfogla­lás helyességéről és reális vol­táról. már régen hangoztatta annak szükségességét, hogy a két német állam között kap­csolat jöjjön létre, ami enyhí­tené a belső feszültséget Né­metországban és előbbre vin­né Németország békés egye­sítésének ügyét. Az ilyen nézet logikusan ahhoz a következtetéshez ve­zet, hogy a német kérdés bé­kés megoldását szolgálná, ha az országok elismernék mind a két német köztársaságot és mind a kettővel normális ál­lamközi kapcsolatot teremte­nének. Ebből kiindulva, a jugoszláv kormány elhatározta, hogy formálisan elismeri a Német Demokratikus Köztársaság kormányát, amelynek fennál­lását eddig már ténylegesen elismerte. Elhatározta tehát, hogy az NDK kormányával rendes diplomáciai kapcsola­tot létesít. A jugoszláv kormánynak az a meggyőződése, hogy ez a lé­pés hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez, de ugyanúgy hozzájárul a Né­metország körül jelenleg fo­lyó hidegháború lecsillapítá­sához. ezáltal pedig a Kelet és a Nyugat közötti általános feszültség csökkentéséhez is. A IV. szakszervezeti világ- kongresszus október 15-i záró­ülésén a többi között elfogad­tak egy általános határozatot a napirend első pontjával kap­csolatban és elfogadtak egy manifesztumot. Az általános határozat rá­mutat arra, hogy az előző szakszervezeti világkongres­szus óta a kapitalista és a gyarmati országokban kedve­zőbbé vált a helyzet a külön-, böző irányzatú szakszervezeti akciók egységéhez. A nemzet­közi helyzet fejlődését — hangzik a határozat — az im­perializmus számos kudarca és a béke erőinek gyarapodása jellemzi. A határozat ezután a hideg­háború felélesztésére irányu­ló imperialista törekvésekről szólva hangsúlyozza: ez a helyzet minden eddiginél job­ban megköveteli, hogy orszá­gos és nemzetközi viszonylat­ban egyaránt létrejöjjön a dol­gozók és a szakszervezetek ak­Pinay megkísérli a kormányalakítást Pinay nyilatkozott a sajtó­nak és közölte azt a szándékát, hogy megkísérli a kormány- alakítást. Ismertette az új kor­mány programjával kapcsolatos elgondolásait. Teljhatalmat kér egy évre a nemzetgyűléstől pénzügyi és gazdasági téren, elzárkózik az árak és bérek j,irreális“ rögzítése elől, mel­lőzi az új adókat a gazdasági helyzet talpraállításához, csökkenti a feleslegesnek ítélt állami kiadásokat (itt beszélt a hadsereg újjászervezéséről, a társadalombiztosítási szerve­zet reformjáról, a közigazga­tás egyszerűsítéséről és de­centralizálásáról). Algériáról szólva kijelentet­te, hogy biztosítani kell a „Nyugat védelmét ég a medi­terrán tengelyt nem seabad kiszolgáltatni a kommuniz­musnak“. Ipari forradalmat és a mezőgazdaság fejlesztését Ígérte Algériának. Nem beszélt kerettörvényről, hanem csu­pán olyan „szerves törvény­ről“, amely széleskörű elfoga­dásra találhat Algériában. Az alkotmányreform tekintetében is látványos kijelentéseket tett Pinay; így például arra gondol, hogy a parlament két egymást követő kormányvál­ság után feloszlatható legyen. Csökkenteni kívánja az alkot­mányba iktatott miniszterek számát és vissza akar térni a többségi választási rendszer­hez. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga levelében a többi között a következőket írja: A fenyegető közel-keleti helyzet közvetlenül érinti az összes európai országok, köz­tük Norvégia érdekeit is. Ha az északatlanti tömb olyan országai, mint az Egyesült Államok és Törökország, há­borús kalandba bocsátkozná­nak Szíria ellen, fel téllenül meglenne az a reális veszély, hogv Szíriától olyan távoleső ország, mint Norvégia is, hábo­rús konfliktusba kerül, ami a norvég kormány és a norvég nép akarata és óhaja ellenére történnék. Norvégia népe természete­Vajon egy „maszek“ is tűrné?! Kedves vendég! á- tóipariak! Eszembe sem volt az önök munkájába beleszólni. Soha nem is foglalkoztam a vendéglátóiparra l. Legfeljebb csak oly­kor gondoltam hálá­san önökre, amikor egy-egy éttermükben udvariasan szolgál­taik ki, éreztem g, vendégellátás javu­lását. Igaz, tud­tam, hogy nem min­denütt sikerült ered­ményt elérniük, sok még a javítani való. Megjegyzést mégsem tettem, mert úgy véltem. majd ki­nőjük a hibákat, csak türelem, türe­lem . i Most azonban —• bocsássák meg he­vességemet. — vége a türelmemnek. Nem piszkos asztalterítő­ről, gorombaságról, udvariatlanságról van szó. hanem pénzről. PÉNZ-röl, s a pénz, a mindnyájunk pénze — szent előttem. Budaörsön, a Ró­zsakért Étteremben véletlenül tanúja \ voltam egv beszél­getésnek. Jelen volt a tanács, a pártszer­vezet képviselője, az étterem vezetője és a megyei vendéglátó- ipar ellenőre. Az ét­terem bajairól, gond­jairól tárgyalták. Miért elnycrmorodott, gusztustalan pléh­hamutartók vannak az asztalokon? Miért csorbák a tányérok? Miért borospohara­kat adnak vizes­poharak helyett? S itt álljunk meg, mert célhoz ériünk. Az ember azt hinné; a pohár az olyan ár­tatlan jószág, amely semmi .bajt, kelle­metlenséget nem okozhat, soha nem kell vele foglalkoz­ni. S íme! Itt, Budaör­sön tudtam meg; a pohár olyan kincs, amelyen sok-sok em­ber lakása úszik el évente. Pohár és la­kás? Hogy jön a kettő együvé ? Óh, kedves vendéglátó­ipariak, ugye, mi­lyen tapasztalatlan voltam, hogy eddig ezt nem tudtam? De Budaörsön ez egyet­len beszélgetés alatt annyi, tapasztalatra tettem szert, hogy nékem, de bizonyá­ra másoknak is untig elég. Felvilágosítottak ugyanis arról, hogy havonta — kivált szüret idején — egy étteremben legke­vesebb 4500 forint értékű pohár vész el! Hozzá vettük: a me­gyében körülbelül 250 földmüvesszövet- kezeti és 250 állami étterem van. Ha­vonta két. és negyed­millió forint! Egy megyében „csak“ pohárból ennyi! Hány lakás épülhetne évente ekkora ösz- szegből! Őszinte leszek és megmondom: el sem akartam hinni. De miután az Önök el­lenőre válttá bizony­gatta, arra gondol­tam — ő csak tudr ja! S ekkor elkezdtünk tanakodni, mit le­hetne a kár ellen tenni? Űj státuszt kiharcolni az étter­mek részére, hogy jobban tudjanak el­lenőrizni? Mankó­pénzt juttatni a fel­szolgálóknak, hogy felelhessenek a rá­juk bízott felszere­lésekért? Jutáimat kitűzni azoknak, akik a pohártolvajokat átadják az ügyész­ségnek? Vagy tár­sadalmi ellenőröket beállítani? Több ven­déglőt nyitni, hogy enyhítsük a zsú­foltságot? Volt olyan ötlet, ami mindany- ny'mrikndk tetszett, volt, amit azonnal sutbadobtunk. Kellemetlen volt azonban, hogy a Ró­zsakért Étterem ve­zetője azt mondotta: míg embert nem kapnak, míg valami segítség nem érke­zik — addig semmit, de semmit sem te­hetnek a lopások el­len. Addig sem a csa­post nem vonják fe­lelősségre. hogy a reggel még tele pól- cokon délben már csak — írd és mondd — 42 pohár ékeske­dik. A felszolgáló sem felel addig sem­miért, hisz hogy is lehetne ilyesmit meg­kívánni?! Tehát a végkövetkeztetés az: szentesítsük a fel­sőbb szervek ébre­déséig a lopást, s te­gyük hozzá, ezek sze­rint bolond, aki nem hordja szét, ami szét­hordható. De gondoltuk mi, majd a megyei ellen­őr elvtárs megfelel és tiltakozik a lopá­sok feletti szemhú- nyás ellen. Segélyt- kérően néztünk rá: pattanjon már fel, háborodjon ő is fel velünik együtt. Mond­jon valamit: mit akarnak tenni, hogy gazdái legyenek az állam vagyonának? De hiába vártunk akármit. Az ellen­őr elvtárs nem hábo­rodott fel. Nyugodt, szenvtelen maradt. Váltig hangoztatta: „Míg minden ember nem lesz öntudatos, semmit nem tehe­tünk" ,.. Vagyis, mig a tolvajok nem öntu­datosodnak ... vagy hogy is van ez?... Azután az ellenőr elvtárs vigasztalt bennünket: „Másutt többet lopnak!" — de látva, hogy semmi nem nyugtat már minket, közölte, hogy a minisztériumi dol­gozók is régen érte­keznek erről. De hogy ennek sem volt ránk hatása, ő is belátta, hogy végre tényleg kellene va­lamit tenni. No. ez ragyogó fel­ismerés! — örven­deztünk. Micsoda ra­gyogó ötlet! Ten­ni kéne valamit! Erre inni, koccinta­ni kell! Ittunk is, ki erő­set, ki édeset. Mon­danom sem kell. ahá- nyan voltunk, annyi­féle pohárból nyel- destük a finom italt. Jó volt, s mégis ne­kem az Övök kivá­ló édes likőrje, 'ki tudja miért, keserűvé vált a számban. Akárhogy hesseget- tem a kellemetlen gondolatot: mindig a poháron elúszó laká­sok ködlöttek fel előttem. Sági Agnes cióegysége, majd kifejti hogy a kapitalista országokban to­vább élesedik a harc a mun­kásosztály és a monopóliumok között. A határozat hangsúlyozza, hogy ha a szakszervezeti vi­lágszövetségen kívülálló nem­zetközi szakszervezeti szövet­ségek elfogadnák az együtt­működési javaslatot a békéért és a leszerelésért folytatott harcban, akkor e harc haté­konysága megtízszereződnék, végül pedig azt a meggyőző­dést fejezi ki. hogy a világ dolgozóinak és szakszervezetei­nek fokozódó akcióegysége alapján a szakszervezetek még jobban együttműködhetnek majd a lakosság legszélesebb rétegeivel a béke megvédésé­ben. A kongresszus által elfoga­dott manifesztum felszólítja a világ dolgozó férfijait és asz- szonyait, erősítsék saraikat a béke megvédése érdekében. sen nem lehet érdekelt az im­perialista erőknek a Szíria el­leni konfliktus kirobbantá­sával elérendő közel- és közép­keleti haszonleső céljaiban. Csak a kalandorok rém szá­molnak azzal, hogy Szíria az agresszió elleni harcában nem marad egyedül. Ismeretes, hogy az egyiptomi kormány már kijelentette: korlátlan mértékben támogatja Szíriát agresszió esetén. Ismeretes, hogy sok arab állam szintén kijelentette: támogatja a füg­getlen Szíriát. Szíria oldalán állnak más országok békesze­rető népei, köztük a Szovjet­unió népe is, amely nem visel­kedhet rész vétlenül olyan há­borús provokációval szemben, amely déli határainak közvet­len közelében készül. A Szovjetunió javasolta, hogy a négy hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország vállaljon kötelezettséget arra, hogy minden közel- és közép­keleti vitás kérdést kizárólag békés úton old meg és nem avatkozik be e térség orszá­gainak beiügyeibe. A nyugati hatalmak azonban visszauta­sították ezt a javaslatot és nem voltak hajlandók előmoz­dítani a közép- és közel-keleti feszültség enyhülését. A Szovjetuniót nem fűzi semmilyen gazdasági vagy más érdek ehhez a térséghez. Tud­juk, hogy a Norvég Munkás­párt vezető személyiségei több­ször elítélően nyila'koztak a gyarmatosító erőknek arról a tevékenységéről, amellyel a közel- és közéo-keleti fe­szültséget táplálják. Jelenleg a helyzet annyira veszedelmessé vált, hogy nem tűri sem a közömbösséget, sem pedig a halogatást. A háborús gyújtogató^ bűnös tevékenysé­gét le kell leplezni, terveiket pedig meg kell hiúsítani. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizo'tsá- ga a maga részéről hajlandó figyelmesen tanulmányozni a Norvég Munkáspárt Központi Vezetőségének a közép- és közel-keleti béke és biztonság szavatolásával kapcsolatos el­képzeléseit és esetleges javas­latait. Reméljük, hogy a Norvég Munkáspárt Központi Vezető­sége jó szándékkal és a mun­káspártoknak a béke sorsa iránti magas felelősségét át­érezve fogadják üzenetünket. Ötezer forintos nagy rejtvénypályázatunk ' Egy hónapon keresztül mindennap közlünk egy-egy rejt­vénymondatot és mindig megírjuk, melyik az a mondat, ame­lyiket keresni kell. A mai 3. sz. rejtvénymondat: MAGA ÉS CSALADJA JÖVŐJÉT SZÉPÍTI, AKI TAKARÉKOSKODIK. Az olvasóknak ezt a mondatot kell megkeresniök és ha megtalálták, töltsék ki a lapunkban levő szelvényt. írják meg pontosan, hogy a lap melyik oldalán és melyik cikkben talál­ták meg. A megtalált rejtvénymondatot érvényesen csak a rejtvénymondattal egyező számú szelvényen lehet beküldeni. Több olvasónk kérésére közöljük, hogy a megfejtéseket nein kell naponta beküldeni. Gyűjtsék össze és hetenként egyszer adják postára. Változatlanul áll azonban, hogy az 1. számú rejtvény megfejtését csak az 1. számú szelvényen lehet be­küldeni. A versenyben bárki részt vehet, tehát az is, aki csak egy szelvényt küld be, de természetesen az összes szelvény beküldője nagyobb nyerési lehetőséggel indul, mint az, aki csak egy szelvénnyel pályázik. Az első díj a megfejtők részére 2000 forint, a második díj 1000 forint, a harmadik díj háromszor 200 forint, a negyedik díj tízszer 100—100 forint. Azok között, akik egyetlen egyszer sem találják meg a rejtvénymondatot, két darab 200 forintos jutalmat sorsolunk ki november Idwjárásjelcntés Várható időjárás csütörtök es­tig: kevés felhő, csapadék nél­kül. A reggeli és esti órákban több helyen párás, ködös idő. Gyenge déli, délnyugati szél. Hű­vös éjszaka. A nappali hőmér­séklet keleten kissé emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 17—20 fok között. — JÁRÁSI NÖAKTIVA- ÉRTEKEZLETET tartanak ma Ráckevén. Az értekezle­ten Érsek Jenőné, a nőta- nács megyei elnökségének tagja ismerteti a november 17-i ooszágos n,»konferencia programját, majd a jelenle­vők megválasztják küldöttü­ket a konferenciára. — A SZOVJET KÖNYV ÜNNEPI HETÉT — az álla­mi könyvesboltokhoz hason­lóan — november 2—19. kö­zött a földművesszövetkezeti boltok is megrendezik. — SIKERES KI SERLETE­KET folytattak a süllő, a pisztrángsügér és a harcsa mesterséges szaporításául az Alsódunánlúl i Halte­nyésztő Állomás tolnai tele­pén. — MÓRICZ ZSIGMOND „KISERDEI ANGYALOK” című novelláját filmre dol­gozták át. Kisfilmet készíte­nek Szabó Dezső: „Rajkó Zsigmond öngyilkossága” cí­mű novellájából is. A Pest megyei moiJt műsora Cegléd. Szabadság filmszínház: Láz — október 17—21. Vihar Itália felett — október 22—23. Dabas. Nehéz anya nélkül — október 18—20. Olmer bűne — október 21—23. Dunakeszi. Vörös Csillag filmszínház: Till tllensplegel — október 17—20. Balkezes újonc — október 21—23. Gödöllő. Gyermekbíróság — okt. 17—20. Till Ulenspiegel — okt. 21—23. Nagykőrös. Vágyakozás — október 17—21. Vihar Itália felett — okt. 22—23. Nagykáta. Vörös kocsma — október 1*—20. Az én felelősségemre — október 21—23. Ráckeve. Két kapitány — október IS—20. Sanghaj! professzor — október 23—24. Szentendre. Csodacsatár — október 17—23. Vác. Kultúrház: Koldusdiák — okt. IS—21. Befejezetlen elbeszélés október 22—23. Aszód. Tánc és szerelem — okt. 18—20. Kölni kapitány — október 21—23. Monor. Kuruzsló . — október 18—20. Riadó a hegyekben — október 21—23. Szob. Egy ember frakkban — okt. 18—20. Furfangos Nyeszterka — október 21—23. 20-án. — EGYMILLIÓNÁL TÖBB liba és kacsa tollára kötnek szerződési az idén az ország f ö I dm ű ve sszövet keze te i. — ÉVI 40 MILLIÓ FO­RINT megtakarítás lehetsé­ges a G—35-ös traktor mó­dosításával — állapították meg a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézetben. — Első ízben kapnak a mező­gazdasági mérnöki cím haszná­latára jogosító mérnöki levelet a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola végzett hallgatói. Az okleveleket a november 6-án rendezendő ün­nepségen osztják ki. — „SZÁLLJ TE BÜSZKE ÉNEK!” címmel ma délután 16 és este 19 órai kezdettel irodalmi estet rendez a me­gyei tanács irodalmi színpa­da a nagymarosi kultúrott­honban. — MEGÁLLAPÍTOTTAK a bányászlakások eladási árát. Az OTP-nél kiszámítot­ták, hogy az árak alapján a törlesztési részletek átlago­san havi 400—450 forint kö­rül lesznek. — Újabb két vidéki távbeszélő­központot korszerűsítettek. — A MAGLÖDI PETŐFI KULTÚROTTHON színját­szói bemutatták Móricz Zsig. mond „Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül” című vígjáté­kát. Az előadásnak olyan si­kere volt, hogy meg kellett ismételni. — CSIPKEKÖTÉSÉI NY­LONHARISNYA gyártását kezdték meg különféle szín- árnyalatokban a Hódmező­vásárhelyi Kötöttárugyár­ban. Az újfajta harisnyából az év végéig 20 ezer párat készítenek és párját 72 forin­tos áron hozzák forgalomba. A ÍVagy vásári el épről jelenük A Nagyvásártelepre szerdán reggel íofl vagon és 21 tehergép­kocsi áru érkezett, egyebek kö­zött 25 vagon burgonya, 20 vagon káposzta és »0 vagon gyümölcs. A Nyírségből: Pátroha és Gé- gény vidékéről 20 vagon őszi káposztát küldtek. A hollandi fajtájú, keményfejű káposztát az állami boltok kilónként 90 fil­lérért és 1 forintért árusították. A háziasszonyok szívesen vásá­rolták az olcsó árut, miután a földművesszövetkezeti boltokban bőven volt káposztába való 23 forintos füstölt sertéscsülök és 30 forintos füstölt sertésoldalas, A tisztított karfiol árát szerdán reggel kilónként 4.60—4.80 forint­ban állapították meg. Debrecen vidékéről vagontételben érkezett birsalma, ára kilónként 4.80—3.65 forint volt. Ersekvadkertről meg­jött a zamatos furmint-szőlő, az állami boltokban 6.60 forint volt kilója. A magánkiskereskedők a ká­posztafélét 20—30 fillérrel drá­gábban adták, mint az állami boltok. aiimiiiiiiimiiiHniiiiHiiiiinibitnmtiiHiiitimiTinni'iitMttintiiniiiiutiiiuiiifiiiiniitiiiHniiiifftmiiiiuni'siiiHiiiiiiniiiiiiiiiiiuiiumtiinmmiiiiiiiiiuimmiimiiiDt.niHiiuiiiHmimmniulimij: I <J)td megyei Tótrlaft 5000 FORINTOS REJTVÉNYVERSENYE A ma elrejtett rejtvénymondatot megtaláltam: 3. . oldalon---------------------­-----------című cikkben. | a láírás, lakcím A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának levele a Norvég Munkáspárt Központi Vezetőségéhez

Next

/
Thumbnails
Contents