Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-15 / 142. szám

1957. OKTOBER 15. KEDD 'YíCirlap 3 Verőfényes, meleg őszi va­sárnapra ébredt Csömör köz­ség. Ünnepnap volt, mégis a a legtöbb gazda a határban vagy szőlőskertjében szorgos­kodott. A szüret időszaka ez. Ki kell használni a pompás időt. Elnéptelenedtek a csömö­ri utcák; Dél felé újra meg­indult, felpezsdült az élet. Vendégek érkeztek egy nagy lakodalomra, melyre csaknem a fél falu hivatalos volt. A szüretelek is visszaérkeztek s a kádak, ládák tömött fürtű kincse a prések erős szorítása nyomán csakhamar mézédes musttá vált. Pihenni senki nem pihent, van munka bő­ven. Délután három óra felé ün­neplőbe öltözött férfiak, nők mentek ráérős léptekkel a kultúrház felé. A földműves­szövetkezet rended* évi köz­gyűlésére igyekeztek. Negyed négy tájiban már megtelt a terem. .Kór, hogy a földmű­vesszövetkezet életében oly nagy eseményt egyáltalán nem tükrözte a terem díszíté­se. Mindössze e?v hevenyészve készült feliratot helyeztek el. Többet érdemelt volna ez a közgyűlés! Háromra hirdették a kez­dést, de négy órakor még csak az egybegyűltek méltat­lankodása és tapsa hallatszott. Sürgették, kezdődjön már meg végre a közgyűlés. Végre fél ötkor Rolland Mihály, a közgyűlés elnöke, néhány talp­raesett, ügyes mondattal meg­nyitotta a közgyűlést; Érdekes, hogya kultúrház tö­mött széksoraiban szinté-szin- te csak mutatóba lehetett fér­fit látni. Népviseletbe öltö­zött, díszes fejkendőjű asszo­nyok foglalták, el a székeket. Nem hiába járja a mondás, hogy Csömörön asszony-ura­lom van. Még termelőszövet­kezetüket is, a Haladást, asz- szony tsz-nek szokás nevezni, méghozzá nem is ok nélkül. Az asszony-bőségnek csupán a földművesszövetkezet válasz­tott vezetőségében nincs jele. Pedig a közgyűlés lefolyása, a hozzászólások sürgetően köve­telik; a legközelebbi alkalom­mal, amikor a vezetőség új- jáválasztásáról döntenek majd jövőre, vegyék figyelembe, hogy nagyon sok hasznos, ér­tékes nőtagja van a földmű­vesszövetkezetnek. Rövid, de tartalmas volt Tusák László, az igazgatóság elnökének beszámolója. Ügy látszik, a csömöriek a tettek emberei, mert a hozzászólások is rövidek voltak. Hegyi be­széd, ok nélküli hosszú lére eresztett felszólalás egy sem volt. A legtöbben a szövetke­zet kereskedelmi tevékenysé­gét bírálták. Húbek János. Véber Máté, Teczli Pálné és a. többiek mind azt panaszol­ták. és amiatt bírálták a szö­vetkezet vezetőségét, hogy rendetlen a szövetkezet kis­Galambos György, dolgozó pa­raszt, a csömöri földművesszö- vetkezet felügyelő bizottságá­nak tagja a közgyűlésen négy darab 50 forintos részjegyet jegyzett, Küldöttgyűlés közben Nagy érdeklődéssel hallgatják a csömöri földművesszövet­kezet tagjai a közgyűlésen elhangzó beszámolót. ÍGY CSINÁLJUK MI... áruháza, hetekig nem lehetett, és még ma sem lehet ecetet kapni, kevés volt a cukor, a vasüzletben éppen a legszük­ségesebb cikkek hiányoztak, lassú a kiszolgálás a húsbolt­ban stb. Nem nagy panaszok, de bosszantóak és mindenkép­pen fontos, hogy a szövetkezet igazgatósága mielőbb teremt­sen rendet. Más panaszt, hibát nem is tettek szóvá a tagok. Mert nem dolgozik rosszul a vezető­ség. Egy éve lett önálló a Csö­möri Földművesszövetkezet, a tavalyi nyereségből mégis 20 ezer forintot fizetett vissza részesedésképp a tagságnak. Pontosabban a tagság egy ré­szének, akik magukkal vitték az üzletekbe, a felvásárlóhely­re vásárlási könyvecskéjüket és beíratták vásárlásaikat, el­adásaikat. Az elmúlt évben 184 ezer forint tiszta nyeresé­get értek el, a szövetkezet va­gyonával jól gazdálkodott a vezetőség. Megint a nőkről kell szól­nunk. A közgyűlésen, a hoz­zászólások során egymás után álltak fel és közölték, hogy a szövetkezetei újabb részjegyek jegyzésével akarják anyagilag is erősebbé tenni. Petrovics Jánosné, a Haladás Tsz elnöke. Metzger Ferencné, Surányi Pál két-két újabb részjegyet jegyeztek, míg Sebők András- né, Szabó Andrásné, özv. Kres- ki Jánosné, özv. Tótfalusi Kál- mánné. Balog Mihálymé és még 17 felszólaló nő meglevő részjegye mellé egy-egy újabb részjegy jegyzését jelentette be. A Csömöri Földművesszö­vetkezet tagjai októberben is hűek maradtak a földműves­szövetkezethez, megvédték va­gyonát. A szövetkezet 700 tag­ja becsületbeli kötelességének tekinti, hogy saját földműves­szövetkezete jobb, eredménye­sebb munkájához újabb rész­jegyek jegyzésével járuljon hozzá. Tíz küldöttet választott meg a tagság a járási küldött-érte­kezletre. Közöttük van Pet­rovics Jánosné, a Haladás Tsz elnökasszonya is. Ennek ellenére nem mondható vala­mi jónak a tsz és a földműves- szövetkezet kapcsolata. Erről beszélt Vértesi József is. Kifo­gásolta, hogy sem a tsz, sem a földművesszövetkezet nem nagyon erőlteti magát a szo­rosabb, gyümölcsözőbb együtt­működés megteremtéséért. Pe­dig nagy szükség lenne arra, hogy összefogjanak, segítse­nek egymásnak nagy felada­taik megvalósítása érdekében. A közgyűlés sötét este ért véget. Nem akarunk ünnep- rontók lenni, de eredményeik után ítélve aktívabb, jobban megszervezett közgyűlésre számítottunk. Nem volt rossz a közgyűlés, nem kell miatta szégyenkezni a csömörieknek, de azért jobb is lehetett vol­na. És hogy így is sikerült, ez a földművesszövetkezet női tagjainak érdeme. Néhány nappal ezelőtt He- rédi József, a Pest megyei MÉSZÖV dolgozója motorke­rékpárján hazafelé tartott. Monor határában, a korán sö­tétedő esti órákban az utolsó pillanatban vette észre, hogy előtte kivilágítatlan paraszt­szekér ’áruval megrakva halad a főváros felé. Szabályszerűen előzött és nem vette észre, hogy vele szemben ugyancsak egy kivilágítatlan parasztsze­kér közeledik. Beleszaladt, összetörte magát, azóta is a kórházban fekszik. Aki sokat jár vidéken, min­den este láthatja, hogy az uta­kon kukoricát, zöldségféléket tudja biztosítani felvásárlásai­val a szükséges árumennyisé­get mind a konzervgyáraknak, mind az egyéb gyáraknak, vál­lalatoknak. Kevesebb vállalattal, cég­gel legyenek kapcsolatban a földművesszövetkezetek — kérte a tagság a küldöttek tol­mácsolásával a felettes szer­vektől. Többen érdeklődtek a tejszövetkezetek megalakítá­sával kapcsolatos kérdésekről. Feltehető, hogy ez a probléma felvetődik a járási küldött- közgyűlésen is. Valykó István Nagykáta Köztudomású, hogy ez évtől kezdődően a földművesszövet­kezeti mozgalom tevékenysé­gében jelentős változások törT téntek. Máris többet foglalkoz­nak a földművesszövetkezetek a falvakban a mezőgazdasági termelés irányításával, szer­vezésével. A feladat sikeres megoldása és a szövetkezetpo­litikai feladatok megvalósítása érdekében a földművesszövet- kezetek — ahol szükséges i'olt — szakképzett agronómusokat alkalmaztak. A földművesszövetkezeti ag- ronómusok (mezőgazdászok, mezőgazdasági felügyelők, ter­melési tanácsadók — mert ne­vük többféle is van), nemcsak mezőgazdászi munkákat vé­geznek. Fontos szövetkezetpo­litikai feladatok megoldása is rájuk vár, pontosabban: szö­vetkezetpolitikai tennivalóik megoldását elő kell segíteniük gazdasági munkájukkal. A gö­döllői járásban öt nagy gya­korlattal rendelkező, politikai­lag, szakmailag képzett mező­gazdász kezdte meg munkáját szeptember végén Nagytarcsa és Csömör, Pécel, Dány és Zsámbok, Valkó, Mogyoród és Gödöllő községekben. Jelenleg a cukorrépatermelési szerző­déskötések munkájában vesz­nek részt. Egyidejűleg előjegy­zéseket gyűjtenek azoktól a gazdáktól, akik paradicsomot és egyéb cikkeket akarnak előzetes szerződéskötés után termelni. Sokat segítenek a mezőgaz­dászok az újabb részjegyek jegyzésénél, a küldött-, tag- és közgyűlések előkészítésénél is. Tehetik ezt annál is inkább, mivel a járási központoknál a szövetkezetpolitikai előadó és szállító szekerek tizei, százai haladnak s rajtuk semmiféle lámpa, mécses vagy más jel­zés nincs. A gépkocsik vezetői sokszor csak lélekjelenlétük­kel, a legutolsó pillanatban tudják kikerülni az összeütkö­zéseket, baleseteket. Különö­sen a dabas—budapesti, Ceg­léd—budapesti utakon lehet találkozni még éjjelenként is sok ilyen életveszélyesen, sza­bálytalanul közlekedő szekér­rel, sőt kerékpárral. Helyes lenne, ha a közleke­désrendészet gyakrabban el­lenőrizné nemcsak a gépko­I csik, hanem a szekerek, ke­rékpárok előírásszerű világí­tását is. Megyénkben a földműves- szövetkezeteik újabb részje­gyek jegyzésével erősítik szö­vetkezeteiket. A járásúk kö­zött kezdeményezett részjegy­befizetési versenyben eddig a ráckevei járás földművesszö­vetkezetei vezetnek. Alfandry Sándor, a földművesszövetke­zetek ráckevei járási központ­jának szövetkezetpolitikai elő­adója így számol be módsze­reikről, eredményeik titkai­ról. Az októberi ellenforradalmi események során meggyőződ- tiirúk árról, hogy tagságunk ragaszkodik a földművesszö­vetkezethez, legtöbb helyen a tagok védték meg a szövet­kezeti vagyont. Érthető, hogy a részjegybefizetési kampány híre nem talált süket fülekre, zárt erszényekre járásunkban. Eddig 637 új taggal erősödtek szövetkezeteink, s részjegy- alapunlk 90 ezer forinttal nö­vekedett január óta. Eredményeink titka az — ha lehet egyáltalán titoknak ne­vezni —, hogy a tagság és a választott vezetőség, no meg dolgozóink egyet akarnák, együtt dolgoztak, önkéntesen, szívesen jegyeztek tagjaink, dolgozóink újabb részjegye­ket, segítve ezzel is szövetke­zetükön, saját magukon. Taksonyban a földműves- szövetkezet dolgozói kivétel a földművesszövetkezeti (járá­si) főagronómus egy személy. Nincs tehát csak gyakorlati és csak elvi ember, a kettős fel­adatot egyidejűleg kell elvé­gezni. Nem kell félni, hogy esetleg munka nélkül marad­nak a földművesszövetkezeti mezőgazdászok, van, lesz mit csinálniok! Megyeszerte megkezdték az előkészületeket mezőgazdasá­gi szaktanfolyamok és előadá­sok szervezésére. Részt vesz­nek községük hároméves me­zőgazdasági fejlesztésének ki­dolgozásában, pontosabban eh­hez kapcsolva rögzítik a föld­művesszövetkezet mezőgazda- sági vonatkozású munkatervét az elkövetkező évekre. Lényege ennek a nagy munkának az, hogy irányítani tudják, még inkább tervsze­rűen befolyásolni a paraszti termelést. A földművesszövet­kezetek egyik feladatát képezi, hogy megismertessék a gazdá­kat, akik legtöbbször a föld- művesszövetkézet tagjai is, az új termelési módszerekkel, vagy ami éppen ebben a járás­ban nagyon fontos: hogyan kell ég lehet a gyengén termő homokos talajt megjavítani. A járásban az új növényfajták (őszibarack, földieper, fekete- ribizli, csemegeszőlő) elter­jesztésének feladatát is a föld­művesszövetkezeti agronómu­Eredményesen dolgoznak, beváltak a földmüvesszövet- kezetek újonnan alkalmazott agronómusai. Jelentős mér­tékben elő tudják segíteni, hogy a földművesszövetkeze­tek betölthessék feladatukat, a szövetkezés előiskolái legye­nek és irányítani tudják tag­jaik és a falu termelését. Tápiógyörgyén büszkén di­csekszik a földművesszövetke­zet azzal, hogy agronómusa, Bajnőczi József, néhány nap leforgása alatt már három szántási társulást szervezett gépi munlkára. a Tápiószelei Gépállomással. A földműves­szövetkezet szervezte szántá­si társulások tagjai 10 száza­lékkal kevesebbet fizetnek a gépi munkák igénybevételéért, mintha ugyanezt egyénileg. nélkül 3—3 újabb részjegyet jegyeztek, de voltak tagok, akik ennél is sakkal többet. Sweier Ferenc a maga és csa­ládja részére 25 darab ötven forintos részjegyet jegyzett! A szövetkezet igazgatóságának minden tagja lemondott ez évi tiszteletdíja feléről, s azon részjegyet jegyzett. Egy főre eső részjegyalapjuk meg­haladja a 100 forintot. Szigetszentmiklós, akárcsak Taksony, hatalmas összegű állami támogatást kapott a földrengés során elpusztult üzlethálózatuk újjáépítésére. Az egy főre eső részjegyalap már elérte itt is a 90 forintot. Dunavarsányban az igazga­tóság határozatot fogadott el, hogy a részjegyjegyzés során befolyt összegből — a tagság régi kívánságának megfelelő­en — hídmérleget létesítenek. Az igazgatóság itt is példával járt elöl és fejenként 3—í részjegyet jegyeztek. Nagy versengés folyik a járás földművesszövetkezetei között. Vállalták, hogy már november 7-re teljesítik vál­lalásukat december 31 helyett. A járásban az egy főre eső részjegyalap a január 1-i 56 forintról 73 forintra emelke­dett. S a jelek szerint jól kell dolgozni annak a járás­nak, amelyik meg akarja előz­ni a részjegyjegyzések során a ráclcevei járást. sok végzik. Sok termelő húzó­dozik a vegyszeres gyomirtás­tól, a szövetkezeti agronómu- sokra vár a feladat, hogy megkedveltesse ezt és a többi új módszert. Sokan kertészkednek a gö­döllői járásban, sok paradicso­mot termelnek, de elfelejtik, hogy a tápkockás palánta­neveléssel sokkal nagyobb jö­vedelmezőséget lehetne elérni, mivel így a szokásosnál kettő héttel előbb érik meg a para­dicsom, amj nagyobb jöve­delmezőséget biztosít a vele foglalkozóknak. Kevesen hasz­nálják a fűtésnélküli, üveg alatti termelés módszerét. A baromfiállomány a lehető legvegyesebb a gödöllői járás­ban, noha a Gödöllői Kisál­lattenyésztési Intézet az or­szág minden részébe innen szállítja a fajbaromfiakat. Van tehát feladat elég, ta­lán sok is. Megoldása nem lesz könnyű, de minden bi­zonnyal találkozni fog a föld­művesszövetkezeti tagság tá­mogatásával. Ügyes és helyes dolog volt agronómusokat al­kalmazni a földművesszövet­kezeteknél, mert ez az egyik biztosítéka annak, hogy a föld­művesszövetkezetek szaksze­rűen, ügyesen fogják irányíta­ni a földművesszövetkezet ter­melési feladatait s méginkább megfelelnek hivatásuknak. geztetnék el. Felbuzdulva a tápiógyör- gyeiek példáján és megért­ve, hogy mind a gépállomás, mind a társulás tagjai számá­ra előnyösebb az összefogás. Tápiószentmártonban most van alakulóban egy szántási társulás. Jól működő állattenyésztési társulás munkáját figyelhet­ték egész éven át a tápiógyör- gyei gazdák. Saját szemük­kel láthatták, hogy a társulás tagjai olyan kiváló tenyészál­latokat tenyésztettek, hogy némelyik állatért 15—20 ezer forintot is fizettek átvétel­kor. A napokban alakult meg a községben két újabb állatJ tenyésztési társulás. A terv az, hogy kiváló tenyészállato­kat tenyésszenek. A vagyonvédelemmel foglalkoztak Szentendrén A Szentendrei Földműves­szövetkezet vasárnap tartotta meg küldött-gyűlését. A szö­vetkezet 1600 tagjából a kör­zetenként megtartott taggyű­léseken küldötteket választot­tak meg, akik képviselték vá­lasztóikat a vasárnapi küldött- gyűlésen. Tizennégy küldött szólalt fel a gyűlésen, a legtöbben bí­rálták a vezetőséget, ponto­sabban a szövetkezet régi ve­zetőségét. Pánczél Lajos, Sza­bó Jánosné tsz-tag és még má­sok bírálták az igazgatóságot és a járási központot, mert elmulasztották az ellenőrzést és emiatt károsodott oly nagy összeggel a szövetkezet vagyo­na. Ez az oka annak, hogy a tagság bizalmatlan a földmű­vesszövetkezet iránt, ezért vdhakodnak kivenni részüket az újabb részjegyek jegyzésé­ből. Ezzel kapcsolatban na­gyon sok szó esett a 98/1952. sz. M. T. rendeletről, mely nem ad elég alapot arra, hogy a szövetkezeti vagyon elher- dálóival szemben szigorú, pél­Tapasztalatok, vélemények A küldött-közgyűléseket já­rásiunk területén október má­sodik felében tartják meg földművesszövetkezeteink. Az előkészületek jól folynak. Sok tapasztalatot szűrtünk le ab­ból, hogy eddig már öt föld­művesszövetkezetünk rendezte meg a küldött-közgyűléseket. Jelenleg a taggyűléseket tart­juk me« ahol megválasztják a küldötteket. Legutóbb Tápiószelén ren­dezték meg egy napon hat körzetben a küldöttválasztó taggyűléseket, ahol 100 kül­döttet választottak meg a ta- srok a földművesszövetkezet küldött-közgyűlésére. Jól si­kerültek Tápiószelén ezek az oly fontos megbeszélések. A hozzászólások főleg az áruellá­tás hibáival foglalkoztak. Ezenkívül a tagok valameny- nyien kérték a küldötteket, mondják majd el kérésüket, kérjék a felsőbb szervektől, hogy á jövőben a termelési szerződés kötéseknek a meg­termelt áruk átvételének ne dás felelősségrevonást lehes­sen alkalmazni. Érdekes javaslat hangzott el. Többen felvetették, hogy a szövetkezethez csak olyan boltvezetőket alkalmazzanak, akik kauciót, biztosítékot ad­nak arra, hogy nem fognak hűtlenül gazdálkodni a szö­vetkezet vagyonával A termelőszövetkezetek kül­döttei kérték, hogy a földmű- vesszövetkezet a következő évi termés betakarításáig adjon a termelőszövetkezeteknek — ha kérnek kisgépeket, s egyéb mezőgazdasági eszközöket hi­telbe, s a tsz a termés beta­karítása után kifizeti a vétel­árat. Végezetül megállapíthatjuk, hogy komoly felelősségtudat, hozzáértés jellemezte a kül­dött-gyűlést. öt pontban állí­tották össze elvégzendő tenni­valóikat. A határozat pontjai, a vagyonvédelemmel, a mező- gazdasági termelés irányításá­val, a részjegyjegyzéssel fog­lalkoztak; — cs. á, — legyen annyi gazdája, hanem ezekkel csak a földművesszö­vetkezet foglalkozzon, mint az­előtt. A földművesszövetkezet NEMCSAK AZ AUTÓSOK A HIBÁSAK Hasznos munkát végeznek az új földművesszövetkezeti mezőgazdászok Újabb társulások alakultak a nagykátai járásban külön-külön oldanák meg, vé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents