Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-13 / 141. szám

»57. OKTÓBER 13. VASÁRNAP rtst MEGYEI ZfCirUw fi 233 A megye fiatalságának jelen_ tős eseménye volt a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség első megyei értekezlete. Nagy vá­rakozás előzte meg a KISZ- Ezervezetek részéről, de a szer­vezeten kívüli fiatalok részé­ről is ezt a tanácskozást, hi­szen ezernyi problémára vár­tak választ a fiatalok, s ezen­kívül útmutatást is akartak kapni az elkövetkezendő idők feladataihoz. A megyed tanácskozás meg­felelt a várakozásnak, hiszen ott maga a referátum, de az afölött kifejlődött vita is éle­sen vetett fel olyan kérdése­ket, amelyek az ifjúsági szö­vetség problémájaként eddig megoldatlanok voltak. A fel­szólalók nagy többsége, na­gyon helyesen, azzal foglalko­zott, hogy a KISZ-szervezetek hogyan lépjenek előre, hogyan vonják be azokat a fiatalokat, akik eddig nem kérték felvé­telüket soraik közé. A tanács­kozás határozata is elsősorban erre a kérdésre fektette a fő­súlyt. s remélhetőleg ennek nyomán KlSZ-szervezeteink- ben erősödik az új tagok foko­zott bevonása. Beszámolót tartottak a béke_ vonat Pest megyei küldöttei a megyeházán a Szovjetunióban szerzett tapasztalataikról. A beszámoló hű tükörképe volt annak, hogy mennyire hazug volt az ellenforradalmi pro­paganda, amely ócsárolta a szovjet mezőgazdaság és ipar eredményeit. A küldöttek szá­mot adtak arról, hogy az elmúlt két-három esztendőben a szov­jet mezőgazdaság milyen na­gyot lépett előre, és sok érde­kes tapasztalatot is hoztak ma­gukkal, amelyet itthon hasz­nosítani lehet; Ülést tartott a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság elhatároz­ta, hogy kidolgozzák a Duna­kanyar fejlesztésének 10 éves tervét, s megyei idegenforgal­mi irodát állítanak fel. Hosszú vajúdás után tehát végre ha­tározat van a Dunakanyar fej­lesztési tervének kidolgozásá­ra, hiszen ezt az övezetet az ország Balaton utáni legked­veltebb üdülő- szórakozóhelyé­vé lehet tenni. A kihasználat­lan lehetőségeik egyike volt eddig megyénkben a Dunaka­nyar. Most végre megtörténtek az első lépések, s nyilván je­lentős segítséget ad a felme­rülő feladatok megoldásához az is, hogy az idegenforgalmi iroda a lehető legrövidebb időn belül elkezdi működését. Jelen­tős jövedelemtöbbletet jelent ez a Dunakanyar lakosságának, de hozzájárul megyénk kultu­rális fejlődésének meggyorsí­tásához is. Szentendre. Leány­falu, Visegrád, s a többi jö­vendő „üdülővárcs“ végre se­gítséget kap eddigi szélmalom­harcához. A terv végrehajtása jelentős anyagi befektetéseket kíván ugyan, de ezek a költ­ségek rövid időn belül meg is térülnek. Jó lenne, ha a megye más részeiben levő iskolák és intézmények elősegítenék a Dunakanyar látogatottságának megemelését azzal, hogy nem­csak a Balaton mellé, hanem ide is kirándulásokat szervez- nének. Megyeszerte folynak az el5. készületek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulójának megünneplésére.! A 40. évfordulón túl azért is | jelentős ez az esemény, mert| az ellenforradalom óta először | kerül sor a magyar—szovjet | barátság impozáns megünnep-1 lésére. A megyei előkészületek | azt tanúsítják, hogy megyénk! lakossága méltó keretek kö-| zött tesz hitet a magyar—szov-1 jet barátság mellett, s amellett. | hogy az ellenforradalom Szov-1 jetuniót gyalázó, rágalmazó 1 propagandája nem vert né-| pünkben mély gyökeret. A já-i rási központokban, megyénk | városaiban, így például Nagy-| kőrösön már kidolgozták a| részletes programot is, de je-1 len tős kulturális esemény lesz! például a Nemzeti Színház! Kossuth-díjasaiból alakult bri- | gád-tuméja, melyen Csehov-! esteket adnak a megyében a | november 7-i ünnepségek ke-i rétén belül. Örvendetes hírről számol-1 hattunk be az elmúlt héten. A | Pest megyei gépállomások ed- | dig 4 millió forint nyereséget | értek eL Az évi nyereség kü-| lönösen fontos ma, amikor azl ellenforradalom által okozott | károk jelentős nehézségeket! okoztak népgazdaságunknak, s| amikor szinte minden forintra! szükségünk van. Megyénk gép- § állomásai az év végéig további félmillióval akarják megtolda­ni ezt a nyereséget. A gépál­lomások munkájáról az elmúlt években igen sokat beszéltünk. Nem egy olyan javaslat is el- hangzott, hogy számolják fel a gépállomásokat, s azok gé­peit osszák szét. Pusztán ez az adat is bizonysága annak, hogy mennyire hamis az ilyen érve­lés, s megfelelő szervezéssel nem ráfizetéses, hanem jelen­tős nyereséget hozó egységek lesznek gépállomásaink. A falrengető események nyoztak e héten is. Az élet mindennapi problémái adták a témát a heti eseményekhez, de ezen keresztül áll legvilá­gosabban elénk az a kép, hogy egy esztendővel az ellenforra­dalom után megyénkben is konszolidálódott az élet, s az események a rend kerékvágá­nyain futnak előre. Mészáros Ottó TiiiiiiiiiiitHuiiiiiitiiiiMiiuiiHiHUiuiiuiiHiwiituiiiiitiHHiuiiuHuuiiiiiiMtiiiiiiiiHimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimimiii iiitiiiMtifiiimiiiuiiiiMiiuiiiiuiiiiimmiiiiiiuiiiin>iiiMimi£ i Október 15-én indul [ 1 a Pest megyei Hírlap nagy rejtvény pályázata | 5 •• = Ötezer forint jutalom a nyerteseknek A Pest megyei Hírlap azzal hálálja meg jelőfizetőinek és olvasóinak ragaszkodását, 'hogy a lapkiadással kapcsolatban a teljes nyereségrészesedést visszajuttatja olvasói­nak. Ennek egyik módja az a nagy rejt­vény verseny, amelyet október 15-én indí­tunk meg. A győzelem eléréséhez nem kell ;más, csak türelem, figyelem és egy kis idő. |A verseny a következőkből áll: Mindennap közlünk rejtvényszöveget és világosan megmondjuk: ez a rejtvény tár­gya. A mondatot elrejtjük a lap valame­lyik részében. Az olvasónak ezt kell meg­találnia. Természetesen meg kell jelölni, hogy az elrejtett mondatot a lap melyik oldalán és hasábjában találta meg. A versenyben részt vehet minden előfi­zetőnk, olvasónk és gyermekeik. A rejt­vényversenyt minden hónapban lezárjuk és a helyesen megfejtők között kisorsol­juk az ötezer forint díjat. Mindennap a rejtvénymondattal együtt közlünk egy szelvényt a lapban, erre kell beírni, hogy a mondatot hol találták meg. Érvényesen csak ezzel a szelvénnyel lehet pályázni, tehát a külön lapon vagy levél­ben megírt és beküldött megfejtést nem vesszük figyelembe. A szelvények ugyan­azt a sorszámot viselik, mint a rejtvény­mondatok, tehát más szelvényre nem ír­hatnak be más napi megfejtést. A megfej­téseket mindig ugyanazon a napon kell be­küldeni. A sorsolást előre meghirdetett időben tartjuk és azon bárki részt vehet, ellenőriz­heti a sorsolás tisztaságát. A díjak a következők: I. díj 2000 Ft II. díj 1000 Ft Három III. díj, egyenként 200 Ft Tíz IV. díj, egyenként 100 Ft Ezeken kívül kisorsolunk még két da­rab 200 forintos díjat azok között, akik egyetlenegyszer sem találták meg a rejt­vénymondatot. Október 15-én tehát indul a rejtvény­verseny, akkor közöljük az első mondatot és az 1. számú szelvényt. // ELSŐ A MONDANIVALÓ Az aranyérmet nyert „Fúria”, képe a portugál C. dós Santos A bronzérmes „Kirgiz lovaslány”, a szovjet M. Alpert képe LEVEL A MONGOL NÉPKÖZTARSASAGBOL Vizet fakasztanak a ceglédi fúrósok a Góbi-sivatagban A Ceglédi Mélyfúró Vállalat 17 szakembere hosszú útra in­dult a közelmúltban. Az egyik csoport agusztus 13-ón, a má­sik augusztus 30-án indult el Moszkvába, hogy onnan repü­lőgépen Ulan-Batorba, majd munkahelyükre, a Góbi-siva­tagba utazzanak. Három fúró­tornyot vittek magukkal. Cél­juk, hogy a kietlen sivatagban vizet fakasszanak és átadják tudásukat mongol barátaiknak. Erről a távoli vidékről írt le­velet Putics István vezető fú­rómester. Utazásukról, életük­ről és munkájukról adnak hírt alábbi sorai: „Kellemesen utaztunk Moszk­váig és onnan tovább repülő­géppel. Moszkvában másfél napot időztünk, megnéztük a várost. Gyönyörű! Olyan tisz­taság van, hogy elcsodálkozik as ember. Bárcsak Budapest is ilyen tiszta lenne. Ulan Bator egy része nagyon szép, modern épületek sora­koznak egymás mellett, de még elég sok az apró ház (jur­ta). Sóik kínai dolgozik a vá­ros építésén. Munkahelyünk kint van a si. vatagban. Az időjárás nem va­lami jó, mert állandóan fúj a szél. Nappal, amikor süt a nap, szines képek különben is a kiállítás gyengébb részét al­kotják, tcözel sincsenek olyan művészi igénnyel elkészítve, mint a fekete-fehér képek. Az ember olykor akaratla­nul is elidőz egy-egy képnél, annyira megragadja a művész ötletessége, képének kifejező ereje. Az aranyérmet nyert portugál dós Santos Furia vagy a bomzérmes szovjet Alpert kirgiz lovaslánya remekmű* de a hivatalosan nem díjazott mű­vek közül is nem egy megér­demelten kapott tiszteletdíjat. G yönyörű képekkel szere­pelnek a messzi Kelet fotósai. Bomeó, Brazília, In­dia, Kína, Vietnam életét, tá­jait, embereit varázsolják elénk nagy művészi erővel ezek a képek. Ha az embertől megkérdeznék, hogy a kiállítá­son mi tetszett a legjobban, legalább ötven képet sorolna fel, mert a sok nagyigényű al­kotás közül igen nehéz lenne választani. A magyar fotósok közül Zinner Erzsébet Kon­cert című képe kapott bronz­érmet. Sajnos, jelenleg a ma­gyar fotósoktól többre még nem tellett. A kiállítás mint nemzetközi siker is jelentős, hiszen 38 or­szág mintegy 3000 képet kül­dött be, amiből sajnos, hely­hiány miatt csak 400-at tudtak kiállítani. A Magyar Fotómű­vészek Szövetségét, s a zsűrit dicséri a magas igényekkel összeállított, valóban művészi élvezetet nyújtó kiállítás. — m — — iMajd ade/t en- en+teA: a /■. — rttey ke-trdne/ó, weif- ne** útzárt/ M, Ottone, Olaszország: Vágyakozás, 14—18 fok meleg is van, de éj-! szaka fagypont alá süllyed a 1 hőmérséklet. Volt már 12 fo-l kos hideg is. A munkahelyünk- \ höz legközelebb eső .lakótelepi (5—6 jurtából áll) 21 kilomé-\ térré van. A terep sivár, kö-\ rülbelül 150 kilométert jöt-\ tünk és egy fát sem láttunk. A lakásunk elég jó. Jurtá-\ ban lakunk. Belül bordó Plüs-l sei bevont, középen teveszőrrel: bélelt, kívül ponyva borítja. Az: alja deszkás és azon körűibe-: lül két centi vastag teveszőr­rel bélelt bordó szőnyeg van. Matracos ágyban alszunk, pap­lannal takarózunk. Kályhával fűtünk, bevezettük a villanyt is. Járt nálunk egy magyar film­riporter, fényképezte a jurtán­kat. Valószínű bemutatják majd az otthoni filmhíradó- ban. A vízellátás nagy probléma; 50 kilométerről hozzuk a vizet és csak forralva lehet inni, de már megszoktuk. A fúrótornyot felállítottuk, hamarosan megkezdjük a munkát. Elég nehéz a munka, mert a mongolokkal még ne­hézen értünk szót, Legközelebbi levelemben be­számolok majd a további mun­káról." S zombaton délben Aczél György művelődésügyi mi­niszterhelyettes bevezető sza­vai után megnyílt az I. Nem­zetközi Művészi Fotókiállítás a Nemzeti Szalonban. A termek falait beborító fényképsokaság szinte a világ minden tájáról az élet egy-egy mozzanatát varázsolja sze­münk elé, s a kiállítást végig­nézve, az ember bizonyítékot kap arra, hogy ez a fiatal mű­vészeti ág az elmúlt eszten­dőkben hatalmasat lépett elő­re, közelebb került a minden- I napi élethez, mind több ikép \ témáját a munkából, az em- ; bér alkotó erejének megnyil- í vánul'ásaiból meríti. Ezen túl örvendetes jelen- I ség az is, hogy a képek túl- \ nyomó többségének közép- | pontjában az ember áll. El- I tűntek az élet nélküli, merev \ tájakat és tárgyakat megörö- |lkítő képek, s az ember csele k- \ vés közben örökítődik meg a : képeken. I A képek egy részénél fellel- \ -aí hető botladozóé, olykor l meglátszik, hogy beállított a 1 képe, s nem az élet egy termé- jj szetes pillanatát rögzíti, de I ugyanakkor mind több és több :kép bizonyítja azt, hogy az | útkeresés, az új kifejezési for- l mák meglelése nemcsak más \ művészetek problémája, ha- | nem a fotóművészeié is. Mind- I jobban előtérbe kerül a képek 1 mondanivalója, de ugyanak- | kor ez a kiállítás remek íze- ! lítőt ad abból is, hogy az el- 1 múlt esztendőben a képek | technikai kidolgozása milyen 1 nagyot ugrott előre, igaz, oly- I kor túlteng a technikai bra- ! mir. s ezt elsősorban a színes I képeknél lehet megfigyelni. A

Next

/
Thumbnails
Contents