Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-11 / 139. szám
▼ *fCC>£! kJCtrlao 1951. OKTOBER 11. PÉNTEK ,Ugy érzem, ha sokáig nem mehetek haza, a honvágy és a nyomor a sírba tesz“ Egy nagykátai disszidál* fiatalember kálváriája Angliában Szép a ruha, helyes a lány Egy hónap sem telt el azóta, fhogy egy barátommal az ang- I liai disszidáltak sorsáról be- ! szélgettiink. Barátom, aki ang- flomániás, ilyeneket mondott: — Én elhiszem azt, hogy az I ausztriai táborokban, Ameri- i kában, Kanadában vagy egye- I bütt rossz sorsuk van a disz- •í szidáltaknak, de Angliában 1 mindegyiknek jól megy a so- | ra, hiszen ott van a legtelje- ísebb szabadság hazája, ott él* | nek az igazi gentlemanek. Próbáltam érvelni, ő azon- § ban ellentmondást nem foga- I dott el és makacsul megma- | radt állítása mellett. Elválásunk után meglehetősen bosz- szankodtam. lassan-lassan azonban elfeledtem a párbe- I szedet. Most Nagvkátán vol- ! tam, bent jártam a kapitánySágon. Ott az egyik hadnagy elvtárssal beszélgettem, mikor valaki halkan, bátortalanul megkapogtatta az ajtót. „Tessék” — hangzott az invitáló sző, mire lassan kinyílt az ajtó és egy sovány, tétova tekintetű, idősebb asszony lépett a szobába. — Kérem — szól kissé rekedtes hangon — nem tudom, jó helyen járok-e, a fiam ügyében jövök. — Mitt csinált a fia? — Nem csinált az kérem semmit, hanem neki is megzavarták a fejét az októberi események és disszidált Magyarországról. lassan, kérdésekre válaszolva kiderült, miért jött Ide. a rendőrségre az asszony: Hangya Károlyné, nagykátai lakos. Férje az első világiháborúban meghalt, két gyermek maradt utána, akit nagy nehézségek között nevelt úgy, hogy férjhez rftent 1948-ban Hangya Károlyhoz. Egyik fia, Nagy József ekkorra már felcseperedett, Budapesten dolgozott a postánál és megkeresett havi 1100 forintot. Az ellenforradalom alatt Jóska nemzetőr lett Nagyká- tán és persze buzgalommal hallgatta a Szabad Európa hangját. Mikor az ellenforradalmat leverték, azzal ijesztgették: agyon lövik, mert nemzetőr volt. Nagv Jóska ekkor disszidált, no meg hitt is a Szabad Európának, hogy milyen jó élet fog reá várni Nyugaton. ahol a munkát ..megbecsülik” és a munkást ..jó' megfizetik”. — Tetszik tudni — mondja Hamgyáné — hónapokig nem hallottam róla semmit, már azt hittem, elpusztult, mikor lassan-lassan jönni kezdtek tőle a levelek. Kijutott Angliába, onnan írt és minden'levele keserűbb és keserűbb hangú. Szeme megtelik könnyel,kotorászni kezd a szoknya ráncai közt, elővesz egy levéltárcát és abból kiszedi Jóska gyerek levelét. Szép zsinórírással íródott a levél, melynek tartalma így szól. „Édes jó Anyám! Próbáljanak valamit, csinálni, mert itt nem bírom. Teljesen egyedül vagyok magyar és csak az ő j nyelvükön beszélhetek. Ügy j érzem, ha sokáig nem mehe- I tek haza. a honvágy és a nyo- | mór teljesen a sírba tesz. [ Menjenek el a követségre, s \ próbálják meg, hátha' segíte- ! nek. Itt azt mondják nekem, [ha haza megyek, a börtönbe 1 fognak csukni és semmi szín 1 alatt nem akarnak elengedni. ■wntHHimiftiMnineiHniMuiiiiiimintitcimiimHiiiHiiiiiiuiMtM Ot fa miatt nem kap villanyt egy nagy telep lakossága pomázról, amint elindul a HEv Szentendre felé, abban a nagy kanyarban fekszik a Tiszolczy- telep. Ez a telep 194S-ban kapott villanyt, de a nagy lélekszám miatt igen sok a fogyasztó. Az a baj, hogy a legminimálisabb fogyasztási időben sincs meg a 220 Voltos feszültség. Az Elektromos Művek szentendrei kirendeltségénél többszöri kérés és utánlárással végre meghallgatásra találtunk és még a nyár elején közel 200 000 forint beruházással egy transzformátort állítottak fel. hálózatot bővítettek és cseréltek. Nagy volt az öröm,-mert a munkálatok körülbelül két hétig tartottak és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ez az erős trafó az egész telep igényét képes kielégíteni. Ez azt jelenti, hogy minden igénylőnek be tudják szerelni a háztartási órát. Az Elektromos Müvekhez benyújtott igénylések száma, a már megvásárolt főzőlapok, villanv- sütők és tűzhelyek bizonyítják, mennyire várja a Tiszolczy-teíep, hogy a villanyt megkapja. Sajnos ez a mai napig nem történt ímee. tisztán amiatt, mert az Elektromos Művek nem tudia elérni.,hogy Po- máz község Tanácsa, vagy a Szentendrei járás Tanácsának mezőgazdasági osztálya öt darab jegenyefát kivágasson, mely a vezeték- bekötés útjában áll. Az országút baloldalán, a leégett malom mellett fekszik egy Peterdi nevű villa, ennek szélében áll az. Bt jegenyefa, mint megakadálvozói annak, hogy az Elektromos Művek dolgozói egy órai munkával összekössék a vezetéket és a telep lakossága élvezhesse az állandó és egyenletes áramnak minden előnyét. A községi tanács azt mondja: nem rá tartozik, a járási tanács ígérgeti, de az idő csak múlik íjs az Elektromos Müvek a 200 000 forintos beruházásnak még egyetlen fillér hasznát nem látták. Az ok: az államosított Peterdi villa tulajdonosa visszaigényelte a házat és amíg ez az ügy el nem intéződik, addig nem vágják ki a fákat. És addig a telep lakói is csak várják, mikor lesz villany, az Elektromos Művek pedig továbbra is ráfizet. Azt mindenki tudja, akárhogyan úő] e* a villa sorsa, a fákat ki kell vágni, mert útban vannak. A legfurcsább a dologban az az indokolás, amelyet a hivatalos álláspont hangoztat: ha most kivágják a fákat, akkor a leendő magántulajdonos 30 000 forintot ráfizet, mert a fák ennyit érnek. Vajon mi történne, ha a fákat kivágnák a lakosság érdekében és a tulajdonossal megfizettetnék a kivágás munkadíját, viszont a fa anyagát őmaga értékesíthetné? Kérjük az illetékeseket, segítsenek. mert nagyon sok család és gyermek érdeke' azt kívánja, minél hamarabb égjen minden házban a villanv Markos Béla Maros Antalné Poináz Hetven esztendős diák az érettségin Heikei Macui fukujamai (Japán) nagyapa kedvet kapott unokáitól a tanulásra. Négy és fél esztendős „levelező tanfolyam” után, 70 éves korában letette az érettségi vizsgát. Miért is siettem Jj'gészen tor- zonborz vagy, így nem mehetsz emberek közé — óvott reggel anyám. Nekem pedig emberek között volt sürgős dolgom. Reggel minden fodrászat zsúfolásig tele. Ha várni kell, elkésem. Benyitottam az öreghez...» kis üzlet, tisztaság, vendég sehol. A vén ember odacsoszogott, hozzákezdett a művelethez, nyugodtan, szakszerűen a fölényes tudás és a jó lelkiismeret derűjével. Halkan közöltem, mennyire fukarul S zabó Lőrinc temetésére indultam. Kegyeletteli érzésekkel telve és egy fiatal költő állta el az utam. A verseit hozta, várakozással, izgalommal, elszántsággal és félelemmel, ahogy a kezdő költőknél szokásos. Nem volt szivem elküldeni. kiszámított minden percem. Elsötétült az arca, nagyon haragudott. Komor színekkel ecsetelte egyik ismerőse tragédiáját, akinek fiatal felesége szintén nagyon sietett és eközben érte utol a halál. Nem lágyulhattam meg, tántoríthatatla- nul ragaszkodtam a határidőhöz. Az öreg versenyt csoszogott a sebes idővel. El is készült, bár munka közben nagyon megvetett. Még arra is volt ideje, hogy egy kis tükörrel mesterkedKegyelet Mié olvastam a verseit, nem mert rámnézni. Ülni nem tudott, felállni nem mert. Tiszta, szép írások voltak, még a döcögő sorokból is sütött a tehetség. Eltelt az idő, aznap már nem jutottam el a temetőbe, a közös búcsú megrendítő szertartásáról el- jj maradtam. Na-1 gyón sajnálom, és 1 mégsem érzek lel- § kifúr dalost. Vala- | hogy úgy érzem, f méltó búcsú a ha- § lőtt költőtől az is, | ha foglalkozva az % élő költészettel, | egy induló költő í első tétova lépé-1 seit segíthetjük. | Szántó Miklós 1 Nem bánom, ha börtönbe tesz* nek is, de hazakerüljek, mert az is jobb lesz. Csókolja a messze idegenből szerető fia: Józsi.” Rangyáné most már fuldokolva zokog. — Segítsenek, nagyon kérem, segítsenek, hogy viszontláthassam Józsi fiamat, mert érzem, hogy ptt kint idegenben bele fog ebbe pusztulni. Nézzék — és nyújtja a másik levelet — ebben is azt írja, hogy belehal, ha nem jöhet hÄza. Már kezünkben a levél, amely bővebb, mint az előbbi — sokkal, sokkal többet mond: „Kedves szüleim I £n tovább nem bírom, haza akarok menni. Már napok óta nem tudok enni. csak éppen dolgozom, s állandóan az iár az eszemben, hogy hazamegyek. Már el is indultam, de elfogtak és újra visszahoztak. Kérem, segítsenek, ha tudnak, mert én teljesen beleőrülök. Ha pénzem volna, azonnal indulnék, mert ha sokáig itt kell lennem, belepusztulok. Enni egyáltalán nem bírok, mert nem is esik jól. Erdőirtásnál dolgozom, távol minden lakott területtől, hajnaltól késő estig, s jóformán annyit sem keresek, amit megeszek. Most kaptam fizetést. és akárhogy számolom, a legközelebbi fizetésig — ami csak hat hét múlva lesz — élelemre sem lesz elég. A bányában többet kerestem, de onnan el kellett jönnöm, mert egészségi állapotom teljesen leromlott. Ha tudnak, segítsenek, hogy hazajussak hamarosan. mert tovább itt nem bírom. Segítsenek, vágj' ,.it+ maradok örökre”. Szerető fiuk Józsi.” A két levél visszakerül Han- gváné táskájába, aki úgy simítja végig az érzéketlen bőr- holmit, mintha a fia fejét simogatná. • Jövök kifelé a rendőrségi épületből és újból eszembe jut anglomániás barátom. Vissracseng ez a mondat- „Angliában mindegyiknek jól megy a sora. hiszen ott van a legteljesebb szabadság hazája, ott élnek az igazi gentlemanok.” Szeretném — és remélem, hogy a közeljövőben megvalósíthatom — ha elvihetném hozzá Nagy Jóskát, aki elmagyarázná, mit tapasztalt a legteljesebb szabadság hazájában és hogy élt a gentlemanok között. (— máx) A TÖRZSVENDÉG TÖPRENGÉSE SZÜRET | p * arás hegyoldal, szürke dombtetők. | víg ének, roponó tüzek. | Pálinkáznak a présházaik előtt. 1 Jó kedve van mindenkinek. Legény vattákhoz simul a puttón, tőkék közé guggol a lány, s valakire míg rágondol titkon, szedi a szőlőt szaporán. I I Megjön a csősz is. jó reggelt köszön, s az if jóikkal bolondozik mondván: — szüret után csütörtökön | férjhez viszik a kis Rozit. — A borház elől rászól a gazda: | — Gyüjjék csak kend, az angyalát! Jó kisüstire becsalogatja, = s megtölt néki erni kupicát. 5 j£ | lm már a földnek csurran a vére. 1 hordóba tér a lenmva. ízes falatot készít ebédre a gazda szorgos asszonya. — * S Száz móka röppen száz soron végig. A nap már jó magasan áll. Friss gulyás illat terjeng az égig. és harangszóra csörög a kanál. Rakovszky József Antikat a pacapcafus. ös&zecsap a pacafyiaQussat Törökbálinton a Mechanikai Műveknél alkalmazták Zub- riczky Sándort, mint jogtanácsost. Átszervezés miatt megszüntették a munkaviszonyát. A VEB-hez fordult, de panaszával nem foglalkoztak illetékesség hiánya miatt. Az ügy a területi egyeztető bizottság elé került. Dr. Kasza Ottó. a vállalat jogtanácsosa hangsúlyozta, hogy ZubricZkyt másod állásúként alkalmazták. Amikor első állása megszűnt, tartós megbízásként szerződést kötöttek vele. Ez tehát nem volt munkaviszony, csak jogviszony. Mint gyakorló ügyvéd be volt jelentve a kamaránál és így munkakönyvét sem adhatott le. Már pedig a munkakönyv leadása alapfeltétele annak. hogy munkaviszony jöjjön létre. A minisztérium Úgy látszik ma nem forró az étel! rendelkezése szerint magán- gyakorlatot folytató ügyvédet ilyen jogviszonyban nem lehet alkalmazni. Zubriczkynek a Sütőipari Vállalatnál volt a fő munkaviszonya és amikor ez megszűnt, akkor jegyezték be az ügyvédi kamarába. Zubriczky kérte a területi egyeztető bizottságtól munka- viszonya helyreállítását a Mechanikai Műveknél. Azt bizonyította. hogy a fennálló munkaviszonyt alakították át megbízásos munkaviszonnyá. Az igaz, hogy munkakönyvét nem adott le. Szerinte a tartós megbízás is munkaviszony, de határozatlan időre szól. A területi egyeztető bizottság határozatát Bartha elnök hirdette ki: a panaszos kérelmét a visezahelyezéfe iránt elutasította, mert a tartós megbízás nem munkaviszony. Több vagon szén pusztulása gondatlanság miatt „Nem a szövetkezet van a népért, hanem a nép a szövetkezetért“, ezt az elvet vallja a Dabasj Földműves- szövetkezet vezetősége. Annak előzménye, hogy erre a megállapításra jutottunk a következő: Április, májusban több vagon szén érkezett a Da- basi Földművesszövetkezet telepére. Az udvar közepén tárolták, mert 10 év óta nem volt annyi ereje a vezetőségnek, hogy a járási székhelyen, legalább egyszerű, fedett fészert építtessen a szén tárolására. Annak ellenére, hogy a vezetőséget több oldalról figyelmeztették, gondoskodjék a szén lefedéséről, mert esős időben hamar használhatatlanná válik, nem gondoskodtak a letakarásáról. Mikor már egy hónap után több vagon szén porrá mállott, hasábfákat rakosgattak a szénhegyekre. így állt azután a több vagon szón tovább, a nyári hónapokban. Most eljött az ideje annak, hogy a falu dolgozói a kiadott tüzelőutalványt beváltsák, a szövetkezet vezetősége kijelentette: a porrá vált szénből adja ki, mert addig bizony nem rendelnek újabb szállítmányt, amíg a régi el nem fogy. Természetesen a dolgozók ilyen megoldásba nem mentek bele és kénytelenek voltak az utalványokat, a szomszédos Gyóni Földművesszövetkezetnek átadni beváltás végett. így a Dabasi Földművesszövetkezet hanyagsága miatt a gyóni szövetkezetnél nagyszámú utalvány gyűlt össze, melynek beváltása több időt vehet igénybe. Kérdezzük: nem lehetett volna-e a nemzetgazdaságnak ilyen fontos anyagát megóvni a pusztulástól? Például úgy, ha az igénylőknek már a szén érkezésekor kiadták volna, részletfizetés ellenében. Számítsuk csak át országos viszonylatban, hány milliós kár éri országunkat csak a szén gondatlan tárolása miatt? Valószínű: sok helyen előfordul ilyen eset, amely a bürokratikus gondolkodással párosulva, gondatlan nemtörődömséggel a dolgozókat is megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy téli széntüzelőjüket még a nyár folyamán beszerezhessék. Kérjük a dabasi dolgozók és a dolgozó parasztság érdekében, hogy a szénellátást a Dabasi Földművesszövetkezet minden eszközzel biztosítsa és a jövőben ne csak a saját érdekét, hanem a község dolgozóinak és lakosságának érdekét is tartsa szem előtt. Boros András, a Dabasi Járási Tanács VB elnöke Vízen úszó téglák Az építőanyagok tökéletesítésével foglalkozó kutatók igyekeznek minél könnyebb és mégis szilárd anyagokai előállítani. Ebben az irányban az utóbbi időben figyelemre méltó eredményt ért el ausztráliai mérnökök egy csoportja, amely cementből olyan téglát állított elő, amely úszik a vízen. A tégla súlya 1,13 kiló, s különleges palafélék összetételéből áll. Bár az ilyen téglákból épített falak szilárdsága megegyezik a közönséges falak szilárdságával, súlyuk mégis egyharmada a közönséges téglafalakénak. ve bemutassa tarkóm megváltozott állapotát. Szép munka — mondtam kiengesztelőn és él- ismerőn. Az öreg rámnézett és keserűen kifakadt. — Mestermunka lehetett volna, ha nem rohan és nem hajszol engem is. És most gyötör a lelkifurdalás. Élete alkonyán az ihlet egy szerencsés percében elkészíthette volna a remekművet. Most meghiúsult, én miattam. Alig várom, hogy újra torzon- borz legyek.
