Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-09 / 137. szám

1957. OKTOBER 9. SZERDA rtat mm ZfCirlap Tanulságos megbeszélés Cegléden a vág gon védelem érdekében Érdekes megbeszélés zajlott le a napokban Cegléden. Száz­húsz olyan férfi és nő vett részt rajta, akiknek hivatalból kötelességük és feladatuk megakadályozni a szövetkezeti vagyon, a társadalmi tulajdon megkárosítását. A ceglédi já­rás földművesszövetkezeteinek vezetői, felügyelő bizottságai­nak tagjai, könyvelői, üzem- ágvezetői és ellenőrei tanács­koztak reggeltől estig Szondi István, a Ceglédi Járási Ügyészség vezetőjének \yita- indító beszámolója után. A vi­tában felszólalt többek Között Major Miklósné, a Pest me­gyei Bíróság elnökhelyettese és Czeitler István járásbíró is. Értekezlet, megbeszélés sok akad, de tanulságosabb, idő­szerűbb és hasznosabb kevés volt és van olyan, mint ez. Se­gített az igazságügyi szervek­nek, de méginkább az illetéke­seknek, a szövetkezetek dol­gozóinak. Elterjedt ugyanis az a vélemény, hogy nem is indokolt a vagyonvédelem ér­dekében végzett munkának olyan nagy fontosságot tulaj­donítani, hiszen hónapról hó­napra kisebbek a földműves­szövetkezeteket érintő károk. Való igaz, ezt is látni lehet és kell a statisztikai jelentések száraznak tűnő adatai között. A ceglédi járásban ez év első felében a földművesszövetke­zeti boltoknál 406 leltárt tar­tottak és 81 alkalommal álla­pítottak meg összesen 36 400 forint értékű kárt. Ezzel szem­ben csak szeptember hónap­ban ugyanebben a járásban a kár összege 62 ezer forintra emelkedett. Mi ennek az oka? Az ellenőrzés javult meg eny- nyire, vagy éppenséggel a dol­gozók lettek rosszabbak? Az ellenőrzés javult meg — ezt állapították meg a megbe­szélésen részvevők. Nemrég derült ki Csemőn Danka Ilona 24 ezer forintos sikkasztása is. Mi okozhatta? Egy percig sem vitás, hogy a főkönyvelőnőnek hanyagsága, mulasztása, mi­vel nem ismerte az erre vo­natkozó rendelkezést, mely szerint naponta kell ellenőriz­ni a pénztár munkáját, nem pedig havonta egyszer-kétszer. Iskolapéldája volt ez az eset annak, mit jelent a kiadott rendelkezések, törvények nem ismerése, hová vezet a felüle­tes, hanyag munka. Kiderült a felszólalásokból, hogy a vagyonvédelemmel hi­vatalból foglalkozók között is akadnak, akik csak akkor döbbennek rá vétkes mulasz­tásukra, amikor az ellenőrzés vmiiuuimiiiiimiiiiHiiiittiimiiiMiiiiiiiitiiiiitiiiiiirititiiiiitiftt A Pest megyei Hírlap I elintézte... bűnös mesterkedést állapít meg. Sajnos, a legérdelcelteb- bek, az áruval, pénzzel foglal­kozók, azért felelős szövetke­zeti dolgozók döntő többsége sem ismeri, mit és mikor vét munkahelyén a vagyonvéde­lem, a törvények ellen. Az abonyi cukrászdában Cseri cukrász megengedte dolgozói­nak, hogy szabadon ehetnek a süteményekből, sőt haza is vi­hetnek önköltségi áron s még a franciablokk használatát sem követelte meg. Eredmény: 6318 forint hiány, az ügyész­ség vádat emelt a cukrász el­len s a dolgozóknak is meg kell fizetniük a kár rájuk eső részét. Nem 'következett volna be ez az eset sem, ha nemcsak Cseri vagy a szövetkezet veze­tői. hanem a dolgozói is ismer­ték volna valamelyest a ren­delkezésekeit. A megbeszélés egyébként legfontosabb fel­adatául állapította meg, hogy a rendelkezések. törvények ismerete, pontos betartása nél­kül nem lehet eredményesen küzdeni a társadalmi tulajdon fosztogatói eüen. Sok feladat vár a szakszer­vezetre, a nőtanácsra, a KISZ- re és általában a társadalom­ra. Olyan közszellemet kell ki­alakítani, melyben felháboro­dást kelt a törvény ellen vé­tők, a társadalom tulajdoná­hoz nyúlok cselekedete. Ne tűrjék meg az üzletek dolgo­zói, a szövetkezetek tagjai ma­guk között azt az embert — olyan beosztásban, ahol pénz­zel, anyaggal foglalkozhat —, aki egyszer már megkárosí­totta a társadalmi tulajdont. Ha ilyen közszellem uralkod­na, nem fordulhatna elő, hogy — több példa volt rá — a bolt dolgozói, sokszor a szak­szervezeti bizottság szervez a sikkasztó, a tolvaj érdekében küldöttséget, ír levelet külön­böző helyekre a bűnös szaba­don bocsátása érdekében. A felügyelő bizottságoknak többet és eredményesebben kell dolgozniok, ugyanakkor a szövetkezetek ügyveztőinek, irodáinak is több figyelmet kell fordítania a bizottság be­jelentéseire. Csemőn az igaz­gatóság elnöke nem vette fi­gyelembe a felügyelő bizott­ság tiltakozását s annak ide­jén alkalmazta azt a Danka Ilonát, aki sikkasztásáért most jól megérdemelt büntetését várja, pedig már akkor mond­ták, akik jobban ismerték, hogy rendezetlen körülmények között, nem valami feddhetet­len erkölcsű életet élt Danka Ilona. A sok beszédnél többet ér a tett. A ceglédi járás földmű­vesszövetkezeteinél új. az ér­tekezleten elhangzott és a fen­tiekben néhány szóval ismer­tetett elvek alapján szervezik újjá és folytatják munká­jukat a szövetkezeti vagyon, a társadalmi tulajdon megvédé­se érdekében. Cs. A, Csak az előleg kellett... Farkas István gyömrőí kő­műves ellen mind sűrűbben érkeztek panaszok a tanács­hoz, melyek azt tartalmazták, hogy Farkas elvállalt különbö­ző munkákat, ezekre előleget vett fel, végén azonban nem csinált semmit. Farkas ügyébe a Monori Já­rási Kapitányság is beleszó­lott, beidézték a kőművest, aki bevallotta, hogy több helyen vett fel olyan előleget, mely­nek ellenértékét nem készítet­te el. így özv. Barabás Sán- dométól síremlék készítés cél­jára 450 forint készpénzelőle­get és 50 kilogramm cement árát vette fel, a gyömrői Dó­zsa Tsz-től előlegképpen ka­pott 250 kiló cementet, Losó Lászlótól pedig 800 forintot csalt ki kőműves-munkára, azonban egyik helyen sem dol­gozott semmit, ............................................................................................................................................................................ iiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniimiiiMimiiMitimiiminmniimiiiiig I Október 15-én indul I I o Pest megyei Hírlap nagy rejtvény pályázata \ Ötezer forint jutalom a nyerteseknek niiHiiiiiiiiiiiiiiiiMmiiiiiiiitiiiuiimuiiiiiiiHiimiiiiiiiiitiiiiiii tiMiiiiiiiiiiiimiiiiiiiitniiiiiiitimniiiiiiiiinmimniHtimiiiiis; A Pest megyei Hírlap azzal hálálja meg előfizetőinek és olvasóinak ragaszkodását, hogy a lapkiadással kapcsolatban a teljes nyereségrészesedést visszajuttatja olvasói­nak. Ennek egyik módja az a nagy rejt­vényverseny, amelyet október 15-én indí­tunk meg. A győzelem eléréséhez nem kell más, csak türelem, figyelem és egy kis idő. A verseny a következőkből áll: Mindennap közlünk rejtvényszöveget és világosan megmondjuk: ez a rejtvény tár­gya. A mondatot elrejtjük a lap valame­lyik részében. Az olvasónak ezt kell meg­találnia. Természetesen meg kell jelölni, hogy az elrejtett mondatot a lap melyik oldalán és hasábjában találta meg. A versenyben részt vehet minden előfi­zetőnk, olvasónk és gyermekeik. A rejt­vényversenyt minden hónapban lezárjuk és a helyesen megfejtők között kisorsol­juk az ötezer forint díjat. Mindennap a rejtvénymondattal együtt közlünk egy szelvényt a lapban, erre kell beírni, hogy a mondatot hol találták meg. Érvényesen csak ezzel a szelvénnyel lehet pályázni, tehát a külön lapon vagy levél­ben megírt és beküldött megfejtést nem vesszük figyelembe. A szelvények ugyan­azt a sorszámot viselik, mint a rejtvény­mondatok, tehát más szelvényre nem ír* hatnak be más napi megfejtést. A megfej­téseket mindig ugyanazon a napon kell be­küldeni. A sorsolást előre meghirdetett időben tartjuk és azon bárki részt vehet, ellenőriz­heti a sorsolás tisztaságát. A díjak a következők: I. díj 2000 Ft II. díj 1000 Ft Három III. díj, egyenként 200 Ft Tíz IV. díj, egyenként 100 Ft Ezeken kívül kisorsolunk még két da­rab 200 forintos díjat azok között, akik egyetlenegyszer sem találták meg a rejt­vénymondatot. Október 15-én tehát indul a rejtvény­verseny, akkor közöljük az első mondatot és az 1. számú szelvényt. Mintagazdasággá fejlesztik most alakult szövetkezetüket a gödöllői agráregyetemisták A Gödöllői Agrártudományi Egyetem KlSZ-szervezetének kezdeményezésére néhány hét­tel ezelőtt termelőszövetkezet alakult a Gödöllőhöz közeli Mogyoródon — egyetemi hall­gatókból. Egy feloszlott ter­melőszövetkezet területén, ál­lami tartalékföldön kezdték meg a közös munkát, egyelő­re harmincán. Próbálkozásukat a faluban sokan kétkedéssel nézték, meg is kérdezték: Ko­molyan, vagy szórakozásból fogtak-e hozzá?" Az egyete­misták tényekkel válaszolnak: tanulás Után minden nap, s A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat OKTÓBER 13-ÁN VÁCON őszi vásárt rendez, ahol ruházati cikkekben nagy választék áll a vásárló közönség rendelkezésére Keresse fel 50 méteres pavilonunkat EZENKÍVÜL NYITVA TARTANAK A VÁROS TERÜLETÉN LÉVŐ KONFEKCIÓ-, Nemrégen írtunk arról, | hogy Albertirsán bajok van- | nak az orvosi rendelő körül. | Szűk a hely. A betegváróban 1 nem férnek el, még télen is | az udvaron topognak a lázas 1 ■ *-,-*•* betegek. Mindez azért, mert | ÁRUHÁZ-, MENYASSZONY-, RÖVIDÁRU-, ES CIPOARU-SZAKBOLTJAINK IS a posta szén- és csomagrak- f tárnak használta az egyik he- i lyiséget. Nem akart kiköltöz- I ni onnan. Megírtuk. Eredmé- I nye is lett. Most átadták a | helyiségeket eredeti rendelte- | tésüknek — a betegeknek. | Már tatarozzák az új rende-| löt és a várótermet. A posta | példát mutatott abban, hogyan | kell fogadni a kritikát. | vasárnaponként is kimennek a gazdaságba, szántanak, trá­gyáznak, vetnek. Egész földjü­kön el akarják végezni a mély­szántást. s húsz holdon vetnek az ősszel rozsot és árpát. Az egyetem vezetőségé örömmel üdvözölte és segíti a fiatalok kezdeményezését. Há­rom tanszék docense vállalt védnökséget a tsz felett, s gé­peket is bocsátanak rendelke­zésükre. Kísérleti munka is folyik mér az ifjú szövetkezet földjén: az agronómus-gyakor- nokok végeznek műtrágya­összehasonlító próbákat; Az „Ifjú Gárda" Tsz tagjai elhatározták: élve az egyetem adta lehetőségekkel, gyümöl- csöztetve saját szakmai isme­reteiket, mintagazdasággá fej­lesztik szövetkezetüket, amely nekik is, és a környékbeli pa­rasztoknak is tapasztalatokat ad majd s gépesített, belter­jes mezőgazdaságról, a jó üzemszervezésről. Egyelőre sok nehézség állja útjukat: 65 hold földjük sok kis parcellá­ban fekszik, kevés a gazdasá­gi épületük, nincs állatállomá­nyuk és gondozójuk. De meg­van már a lehetőség a kérdé­sek megoldására. A fiatalok felajánlották, hogy a szövetkezet jövedelmé­nek néhány százalékát az egyetemi KISZ-szervezetnek adják. De szép jövedelemre számíthatnak a közös gazda­ságból a tagok is. »tmitimniiiMitfttHimfmitnniimttnnitintmmfmmttmng |Egy csárdás, egy pofon...| | A magládi tsz bált ren-f idézett augusztus 20-án, | | amelyen a fiatalabbja és| ! öregje jó hangulatban ün-i % népéit. Lénárt János, a tszl | egyik tagja alaposan felön-1 | főtt a garatra, majd tán-s scolni ment, | Mivel azonban Lénárt 1 | csak a csárdást tudta jár-1 !ni, odament a zenészekhez,i. | leállította az érzelmes tan-i | gót és utasította őket, hogy 1 ! játsszanak csárdást. A ze-§ | neszek teljesítették a ki-1 § vánságot és ő víg kurjonga-% | tások közepette ropta a tű- i ! zes táncot. Hosszú idő telt | |eí, több partnemöt nyűtt I |ei, ő azonban még mindig i | bírta a „gyorsat". | A fiatalság viszont szere-§ | tett volna modern tánco-1 |ftűf járni és ezért utasítót-1 | fák a prímást, hogy játsszon | § egy tangót. Lénárt látható-1 | lag megsértődött azon, hogy | ! nem hagyják tovább tán-f I colni és most már erélye-1 lsen szólította fel a zenekar-% ! vezetőt, hogy tovább is csak | | csárdást húzzon. Ez azon-1 Íjban egy tangóba kezdett, | 1 ezen Lénárt annyira feldü-i ! hödött, hogy a prímást po-| | fonütötte. | Az ügybe beleavatkozott % fa szolgálatot teljesítő rend-1 | őr is, akit a mind jobban I | dühöngő Lénárt ökölleli | mellbe ütött. | A Monori Ügyészség most f | vádiratot adott ki Lénárt | | ellen hatósági közeg elleni | | erőszak miatt. iiiiiuiiiiiiiiiitriiiiiiiiiiimiuiiiiiiiiiiiiiiniiiimiiiiiitiniiiiiihf Rendet teremtettek Monoron a feketefuvarok körül A Monori Tanács fülébe ju­tott, hogy a helybeli TÜZÉP- telepen magánfuvarosok en­gedély nélkül szállítják haza a dolgozók téli tüzelőjét a megállapított fuvarozási díjon felül. A közönség köréből is egyre több panasz érkezett a fuvarosok erőszakos modora és árfelhajtása ellen, úgyhogy a tanács két ellenőre megjelent a TÜZÉP-telepen, hogy ott a fuvarosok között rendet te­remtsen. Az ellenőrök igazoltatták Zsitva Károly, Bonyhádi Jó­zsef és Borbély Béla helybeli gazdákat, akik a TÜZÉP-telep- ről borsos áron szállították ha­za a tüzelőanyagot. Ezzel nem­csak az árakat verték fel, ha­nem a BELSPED tevékenysé­gét is keresztezték. Az ellenőrzés során az egyik közeli házban igazoltattak egy vándorárust, aki különböző árucikket igyekezett eladni; Az illető Rimaszécsi János monori lakos volt, aki Kalmár Mihály helybeli cukrász süte­ményét árulta, emellett papri­kát, citrompótlót, szalicilt per­gamenpapírt és kakaót is adott el Kiderült, hogy Rima- szécsinek sincs semmiféle áru­sítási engedélye, ezért a nála levő árukat elkobozták, s az eljárást megindították A Mo­nori Járási Ügyészség enge­délynélküli iparűzés miatt mind a négyük ellen kiadta a vádiratot. Vízalatti fényképezőgép — amatőrök részére A fotókonstrüktőr Eberhard Schmidt, Dessauból olyan víz­alatti fényképezőgép házat szerkesztett, mely teljesen nyomás- és vízálló és fotoama­tőrök gép>eire is alkalmazható. A típus neve: „Aquapraks” A találmányt a leipzigi őszi vásá­ron állítják ki először.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents