Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-08 / 136. szám

1957. OKTOBER 8. KEDD

^gfCirlap

3

Lesz-e jövőre cukorrépa?

Tudvalevő, hogy szeptember 1-től a íöldművcsszövetkezetek kötik meg megyénk területén a gazdákkal, a termelői szak- 1 csoportokkal, termelőszövetkezetekkel a cukorrépa termelési szerződéseket. Sok éves kívánsága teljesült ezzel a földművesszövetkezeteknek, mert bele tudnak szólni ezáltal a mezőgazdasági termelés irányításába s minden feltételük adva van ahhoz, hogy a termelőkkel, a szövetkezetek tagjaival szorosabb kapcsolatot alakíthassanak ki. Sajnos, mindezek ellenére a tények azt mutatják, hogy a földművesszövetkezetek egy része nem él a számára biztosított lehetőséggel, elhanyagolja a termelési szerződések kötését.

A szeptember 80-án beérkezett jelentések szerint megyénk földművesszövetkezetei a cukorrépa termelési szerződéskötések terveit csak 31,4 százalékra teljesítették. Megállapíthatjuk, hogy a szerződéskötések az elmúlt évek azonos időszakához viszonyítva vontatottan haladnak, nem kielégítőéit.

A járások között a legjobb eredményt, 59,4 százalékos teljesítést a váci járás érte el. Az utána következő járások egyike sem teljesítette tervét 50 százalékig. Sőt, a budai járás mindössze 2,5 százalékra teljesítette előirányzatát.

Az aszódi járás például Jelenleg a harmadik helyen áll. Ennek oka, hogy a Galgamá- csai Földművesszövetkezet 45 holdnyi előirányzatából eddig egyetlen holdat sem szerződött, a Vérségi Földművesszövetkezet pedig hasonló tervből csak 5 holdat. A ráckevei járásban a dunavarsányi, dunaharaszti és tököli földművesszövetkezetek egyetlen barázdára sem tudtak cukorrépa termelési szerződést kötni.

Különösen rossz a helyzet a ceglédi járásban, ott is főképp a ceglédi, a jászkarajenői, a nagykőrösi és a törteli földművesszövetkezeteknél, mivel itt megfelelő apparátus is rendelkezésére áll a szövetkezeteknek. Az elmúlt tíz nap alatt sem az albertirsai, sem a ceg- lédberceli földművcsszövetke- zeteknél nem változott a helyzet. A gödöllői járásban öt szakképzett agronómus dolgozik, akiknek a földművessasö- vetkezetek szerződéses termeltetéssel kapcsolatos feladatait kellene segítenie. De csak kellene, mert úgy látszik, nem érnek rá, különben nemcsak 9,5 holdra kötöttek volna szerződést.

Általában megállapítható, hogy „ráérünk még” hangulat uralkodik az említett földmfi- vesszövctkezeteknél. Az ország jövő évi cukorellátása nagymértékben attól függ, hogyan tudják a földművesszöve-tkeze- tek biztosítani a cukorrépa termelési szerződések kötését. Államunk az elmúlt évinél többet fizet már az idén is az átvett cukorrépa mázsájáért. Jő és biztos pénzt jelent a cukorrépa a vele foglalkozóknak. Ezt tudják a termelők. Úgy látszik a földművcsszövetkeze- tek vezetői nem tudják, hogy nékik kell a termelőkkel a helyszínen megkötni a cukorrépa termelési szerződéseket. Nem engedhető meg, hogy hanyagságuk, mulasztásuk miatt kevesebb cukor jusson az ország népének, felnőtteknek, gyerekeknek.

A küldöttek közül

A földművesszövetkezetek megyeszerte készülnek a közgyűlésekre, sőt több helyen már megtartották tanácskozásaikat a küldöttek. Bemutatunk most hetet a választmányok tagjai közül, akik eddigi tevékenységükkel bebizonyították, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom érdekében nemcsak beszélni, hanem tenni is lehet, méghozzá 6okat.

Lipták József, a földművesszövetkezetek ráckevei járási központja igazgatóságának elnöke, több kitüntetés tulajdonosa, tagja a megyei választmánynak és elnöke a választmány tömegszervezeti bizottságának

Körösi József több mint tíz éve tagja a Szigetszentmik- lósi Földművesszövetkezetnek és elnöke a földművesszövetkezetek ráckevei járási felügyelő bizottságának, tagja a járási választmánynak. Az ellenforradalom alatt ki akarták végezni, mert példamutatóan védte a szövetkezet vagyonát éveken át

Kovács József három éve tagja a földművesszövetkezetek ceglédi járási választmányának, és felügyelő bizottságának. Ceglédbercelen lakik, egyéni gazdálkodó. Alapító tagja a Ceglédberceli Földművesszövetkezetnek és két év megszakítással kezdettől fogva tagja az igazgatóságnak. Meglevő részjegyeihez kettő újat jegyzett. A helybeli szövetkezeti tagok javasolják a megyei választmány tagjai közé

ZSIGA PISTA

iiiiiiiinii!i

ÉS ZENEKARA

C

igányzenész vagyok, noha zenekarom fellépéseit úgy hirdetik: „Zsiga Pista és népi zenekara muzsikál minden este a földműves- szövetkezet éttermében",

Zsiga Pista, a ceglédiek népszerű és közszeretetnek örvendő prímása mondotta ezeket. Szünetet tartott a zenekar, s egy pohár bor mellett beszélgetni kezdtünk.

— Miért hangsúlyozza ki annyira, hogy cigányzenész? — kérdeztem tőle.

— Mert cigány vagyok, zenekarom tagjai is azok. Nem szégyelljük, hiszen becsületes munkával keressük meg kenyerünket. Családom és apám emlékét sérteném, ha megtagadnám cigány mivoltomat. Nem restelltem a fáradságot, utánajártam, s kiderült, hogy a Zsiga-család több száz év

nnmiimmlimilfmmiitniiH!

írnimnimiiMimnmmiitmmtniiHHiiHnuHimimniifftiiitniiuH!:

Torma Pálné megalakulásától kezdve segítője a földművesszövetkezetnek. Nagykőrösön lakik, tagja a megyei választmánynak és az ő munkáját is dicséri a Nagykőrösi Földművesszövetkezet sok szép eredménye

v.v,, •

Kratochvill Edéné hatodik

éve tagja a földművesszövetkezetek ceglédi járási választmányának, s három éve elnöke a Nagykőrösi Földművesszövetkezet felügyelő bizottságának. Kevesen tesznek

annyit a földművesszövetkezeti mozgalomért, különösen a nők megbecsülésének, szerepének fokozásáért, mint ő, aki egyben a járási nőtanács titkára

Göbölyös Gyula, a ráckevei járási választmány elnöke. 1951-től tagja a Kiskunlacházi Földművcsszövetkezet igazgatóságának, s alapító tagja volt a földművesszövetkezetnek

Bíró Ferenc, a földművesszövetkezetek ceglédi járási választmányának elnöke, alakulástól tagja a földművesszövetkezetnek. Különösen szövetkezetpolitikai téren segíti a földművesszövetkezeteket

Meglesz a hárommillió forint |

Egyre több küldött-közgyűlést tartanak meg me- \ gyénkben a földművesszövetkezetek. Az egyéb tennivalók | megbeszélése mellett nagyon sokat foglalkoznak mindé- | nütt a részjegyalapok növelésével, a földművesszövetke- | réti tagok saját vagyonának szaporításával. Irtuk már, | hogy Taksonyban teljesítették előirányzatukat, Sziget- | szentmiklósról szintén érkezett hasonló hír. Sok község- | ben néhány héten belül a tervezettnél is nagyobb összeg- | gél növelik részjegyalapjukat a szövetkezetek.

Levelet kaptunk Tápióbicskéröl, Gömöri Sándortól, a | szövetkezeti ruházati bolt vezetőjétől. Panaszkodik és fel- | világosíiást kér a célrészjegy-jegyzés ügyében. Szó szerint § idézünk leveléből: „Miért nem lehet Tápióbicskén 10— 1 20—30 forintos célrészjegyet jegyezni? Földművesszövet- | kezelünk néhány hónappal ezelőtt kérte a község lakos- | ságáí, a szövetkezet tagjait, hogy célrészjegy-jegyzéssel, | társadalmi munkával segítsék a tervezett teke- (kugli) \ pálya felépítését. A felhívás úgy szólt, hogy a földműves- \ szövetkezet köszönettel nyugtáz minden segítséget, min- | den forintot. A jelentkező tagok pár nappal ezelőtt je- \ lentkeztek nálam. Ugyanis a szövetkezet ruházati boltja- \ nak vagyok vezetője, sok emberrel beszélek, ez évben 1 már 9 új tagot szerveztem be a szövetkezetbe, akik mind 1 50 forintos részjegyeket váltottak. Szorgalmaznám én a |

! célrészjegy jegyzését is. Sajnos a legutóbbi termelési ér- 1 I tekezletünkön szövetkezetünk elnöke, Farkas Vilmos, \

\ nem fogadott el 30 forint értékben részjegy-jegyzést. § ! Nem tartom helyesnek, hogy olyan tagtól, akinek már | : van 50 forint értékű részjegye, és segíteni akar saját | i földmüvesszövetkezetén, miért nem fogadhatunk el 30 | ; forint, vagy akár csak 10 forint értékű újabb részjegyet?“ |

Eddig tart Gömöri Sándor levele. Teljes egészében 1 I neki van igaza s nem szövetkezete elnökének. A rész- | 1 jegy-jegyzés önkéntes dolog, a tagok akaratán múlik, je- | | gyeznek-e s ha igen, mennyit. A tények, az eddig beérke- \ | zett jelentések azt bizonyítják, hogy a földművesszövet- 1 | kezetek tagjai megértéssel fogadják a SZÖVOSZ rész. | = jegyalap növelésére vonatkozó felhívását s már eddig I = csaknem másfélmillió forintot jegyeztek Pest megyében. 1 I Van, aki 600 forint értékben jegyzett részjegyet, s van, 1 | aki csak 50 forintért, sőt a szövetkezetnek önálló kere- 1 | settel nem bíró (diák, ipari tanuló) tagjai ennél keveseb- I | bet jegyeztek csak. Fillérből lesz a forint, kicsiből a nagy. | I Illene ezt tudni Tápióbicskén is.

Alsónémedin a szövetkezet tagjai közül Vida Emil I | négy részjegyet, Horváth Gedeon és Bállá Péter igazgató- l l sági tagok 300—300 forintért hat-hat darab részjegyet je- I I gyeztek, Nánási Ferenc és Juhász Józsefné pedig három• I i három részjegyet.

A közgyűlésre készültek Túrán és mindennel foglal- 1 | koztak, csak épp az egyik legfontosabbal nem; a cukor- 1 I répa szerződések kötésével és az újabb részjegyek jegy- I I zésével. Így esett, hogy az elnök hibájából alig-alig dicse- I é kedhetnek valami eredménnyel Túrán.

óta Cegléden lakott, élt és ■mint cigányzenészek nevei szereztek a Zsiga névnek,

— Mióta játszik?

__ TTatéves korom óta he- ■Ll gedülök. Tizenhárom éves voltam, amikor az országos „Rajkó-zenekar“-ral, mini prímása és szólistája két éven át bebarangoltam három világrészt. Jártam Franciaországban, Angliában, Írországban, Svájcban, Németországban, Japánban, Tuniszban, Afrika egész területén. Tizenötéves koromban kerültem visz- sza világkörüli utamról, újra Ceglédre, szüléimhez. A fel- szabadulásig édesapám zenekarában működtem, s gyakran helyettesítettem őt is.

Azóta állandóan Cegléden volt?

— 1946-ban Budapestre kerültem, a Tuzák Andor-féle Bartók együttes cigányzene- karának lettem zenekarvezető szólistája. Négy évig működtem itt, közben felléptem az Operaházban, a Zeneakadémián és a főváros csaknem minden nagyobb kávéházában, éttermében. Később katona lettem, ott sem tudtam muzsika nélkül élni, s zenekart szerveztem. S hogy itt is megálltam a helyem, arról parancsnokaim elismerő levelei tanúskodnak. Leszerelésem után másfél évig — mivel zenés étterem Cegléden nem volt —, alkalmi zenészként voltam kénytelen muzsikálni. A Járási Kultúrház cigányzenekarát én szerveztem meg, ez jelenlegi együttesem. Sok sikert arat- tunfc. Harmadik éve muzsikálunk Cegléden, az étteremben.

tp redményeik, problémáik,

■*-* terveik?

— Tavaly, a legjobbnak bizonyultunk a Pest megye földművesszövetkezetei zenekarainak versenyében. Azóta is naponta három órát gyakorolunk, rendszeresen képezzük magunkat. Én Czifra György hegedűművész tanítványa vagyok. Problémánk nem sok van. Megbecsülnek, szeretnek bennünket, ám jó lenne ha vendégeink sokkal több magyar nótát, Dankó és Fráter dalt kérnének. Most készülünk a földművesszövetkezeteik IV. országos kongresszusára. Tisztes helyezésre számítunk. Persze, ha zenekarunkat kibővítenék egy klarinétossal, még nagyobb sikerrel szerepelhetnénk.

Vége a szünetnek, Zsiga Pistát, ezt a 31 éves, négy gyér- mekes kitűnő cigányzenészt várja a szövetkezeti étterem népes vendégserege. Kezébe veszi vonóját, hegedűjét áliához illeszti s a hirtelen támadt csendben felcsendül kedvenc dala, Dinikov Pacsirtája.

Cs. Á.

^yula báesi

Gyula bácsi nem fiatal ember, eljárt felette az idő. Ha betöltött évei számát nézzük, bizony már 66 tavaszt látott. Azt szokták mondani, még a nóta is úgy tartja: „nem az a fontos, hogy az ember hány éves, csak a szíve legyen fiatal” és Gyula bácsinak fiatal a szíve, töretlen a kedve, lendülete.

Mindenki ismeri és szereti Tápiószelén és környékén. Rengeteg levelet kap, sokszor kikérik tanácsát Pest megye határán kívülről is. Tápiósze- le nagyközség, sok utcája van. de ha neki ír valaki levelet, a borítékot elég úgy címezni: Takács Gyulának. Tápiászele.

Örök fiatalnak ismerem én is, meg talán mindenki. Nem tud elfáradni. Már harmadik éve elnöke a földművesszövetkezetek Pest megyei választmányának. Sok elfoglaltságot jelent ez a tisztség, és mérhetetlenül nagy bizalmat. 130 ezer földművesszövetkezeti tag bízik Gyula bácsiban és ő nem altar méltatlanná válni választóihoz, nem akarja, hogy csalatkozzanak benne. Még Gyula bácsi sem tudta megmondani pontosan, hány

év óta tevékenykedik saját munkáján kívül a köz érdekében.

Hatvanhat év nagy idő, sók minden történik ez alatt egy ember életében. Gyula bácsid már 1919-ben párttag volt, kommunista. Részt vett már akkor a proletárhatalomért vívott harcban, mint a 30. veszprémi „Vörös dandár” politikai megbízottja. Sokat mellőzték ezért, sok megalázásban volt része. Nem keseredett el, bízott az igaz ügy győzelmében, a maga igazában.

Még szóltak az ágyúik Tápió- szele környékén, lehetett látni n fejvesztetten menekülő fasiszta seregek hátát, amikor Gyula bácsi már a pártot szervezte. A beszéd soha nem volt kenyere, hisz világéleiében kertészkedéssel foglalkozott, most mégis községről községre járt, s hirdette, vitte az igaz szót. Részese volt annak. a nagy munkának, annak a történelmi tettnek, amikor évszázados vágya teljesült a parasztságnak és százezrek

dolgoztaik felszabadultan először életükben saját földjükön, amelyet a munkásosztály pártja harcolt ki számukra.

Deresedé fejjel, amikor sokan már csak pihenéssel töltik az időt, Gyula bácsi nem maradt tétlen. Hitte és vallotta, hogy a parasztság csak akkor képes új módon, felszabadultan élni, ha egyesíti erejét. A földművesszövetkezetnek Tápiószelén Gyula bácsi is egyik alapító tagja volt, sőt három évig elnöke a nagykátai járási választmánynak. Tudta, hitte és hiszi, vallja ma is, hogy a földművesszövetkezetek, az abban végzett munka csak első lépcsőfóka annak az egyetlen helyes útnak, mely a parasztság felemelkedéséhez vezet.

Nagy része volt abban, hogy Tápiószelén megalakult az első termelőszövetkezet, s a tagok sorában ott volt Gyula bácsi is. Jelenleg a Keleti Fény Tsz kertészetének vezetője.

Érthető, hogy népünk ellenségeinek, az ellenforradalmatoknak szemében az elmúlt év

oíktóberében-novemberében Gyula bácsi nagyon is szálka volt. Halálra keresték. Egy napig rejtőzött a kvkoricagó- réban, három napig pedig — életét mentendő — kénytelen volt a határban űzött vadként bujkálni. A halállistán az ő neve az elsők között volt. Ez is jelezte, hogy helyes az az út, amelyen jár.-.-le dolga van mostanában Gyula bácsinak. Decemberben összeül a földművesszövetkezetek IV. országos kongresz- szusa. S addig itt a sók tennivaló: küldöttgyűlések, részjegyalap növelés, vagyonvédelem f ókozása, termelési szerződések kötése stb. Bízik benne, hogy a közgyűléseken még jobban eggyé kovácsolod- nak a földművesszövetkezetek tagjai és méginkább megerősödik a földművesszövetkezeti mozgalom. Ha valamikor, most különösen fontos a vezetők, a választott szervek

tagjainak példamutatása. 12 részjegyet jegyzett 600 forint értékben, pedig őt sem veti föl a pénz. A jó példa követésre talált, s egyre több azoknak a földművesszövetkezeti tagóknak a száma Tápiószelén, akik a földművesszövetkezet és saját maguk érdekében újabb részjegyeket jegyeznek.

Sok-sok mindenről lehetne még szólni, de egy újságcikkel akkor sem lehetne Gyula bácsit megismertetni mindenkivel. Sokan azt tudják csak róla, hogy egyik legjobb harcosa a földművesszövetkezeti mozgalomnak. Másak mint kiváló kertészt és új agrotechnikai módszerek kutatóját, kísérletezőjét ismerik. Azt pedig már. hogy mily ügyesen tud rajzolni, festeni, csak legszűkebb környezete tudja. Mert Gyula bácsi nem szokott dicsekedni, nem mestere a szavaiknak. A tettek embere s illik megtudni mindenkinek, neki is része van abban, hogy Pest megyében a földművesszövetkezetek évről évre szebb eredményt érnek el.

Csekő Ágoston