Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-08 / 136. szám

1957. OKTOBER 8. KEDD ^gfCirlap 3 Lesz-e jövőre cukorrépa? Tudvalevő, hogy szeptember 1-től a íöldművcsszövetkezetek kötik meg megyénk területén a gazdákkal, a termelői szak- 1 csoportokkal, termelőszövetke­zetekkel a cukorrépa termelési szerződéseket. Sok éves kíván­sága teljesült ezzel a földmű­vesszövetkezeteknek, mert be­le tudnak szólni ezáltal a me­zőgazdasági termelés irányítá­sába s minden feltételük adva van ahhoz, hogy a termelők­kel, a szövetkezetek tagjaival szorosabb kapcsolatot alakít­hassanak ki. Sajnos, mindezek ellenére a tények azt mutatják, hogy a földművesszövetkeze­tek egy része nem él a számá­ra biztosított lehetőséggel, el­hanyagolja a termelési szerző­dések kötését. A szeptember 80-án beérke­zett jelentések szerint me­gyénk földművesszövetkezetei a cukorrépa termelési szerző­déskötések terveit csak 31,4 százalékra teljesítették. Meg­állapíthatjuk, hogy a szerző­déskötések az elmúlt évek azo­nos időszakához viszonyítva vontatottan haladnak, nem ki­elégítőéit. A járások között a legjobb eredményt, 59,4 százalékos tel­jesítést a váci járás érte el. Az utána következő járások egyi­ke sem teljesítette tervét 50 százalékig. Sőt, a budai járás mindössze 2,5 százalékra telje­sítette előirányzatát. Az aszódi járás például Je­lenleg a harmadik helyen áll. Ennek oka, hogy a Galgamá- csai Földművesszövetkezet 45 holdnyi előirányzatából eddig egyetlen holdat sem szerződött, a Vérségi Földművesszövetke­zet pedig hasonló tervből csak 5 holdat. A ráckevei járásban a dunavarsányi, dunaharaszti és tököli földművesszövetkeze­tek egyetlen barázdára sem tudtak cukorrépa termelési szerződést kötni. Különösen rossz a helyzet a ceglédi járásban, ott is főképp a ceglédi, a jászkarajenői, a nagykőrösi és a törteli földmű­vesszövetkezeteknél, mivel itt megfelelő apparátus is rendel­kezésére áll a szövetkezetek­nek. Az elmúlt tíz nap alatt sem az albertirsai, sem a ceg- lédberceli földművcsszövetke- zeteknél nem változott a hely­zet. A gödöllői járásban öt szakképzett agronómus dolgo­zik, akiknek a földművessasö- vetkezetek szerződéses termel­tetéssel kapcsolatos feladatait kellene segítenie. De csak kel­lene, mert úgy látszik, nem érnek rá, különben nemcsak 9,5 holdra kötöttek volna szer­ződést. Általában megállapítható, hogy „ráérünk még” hangulat uralkodik az említett földmfi- vesszövctkezeteknél. Az ország jövő évi cukorellátása nagy­mértékben attól függ, hogyan tudják a földművesszöve-tkeze- tek biztosítani a cukorrépa ter­melési szerződések kötését. Ál­lamunk az elmúlt évinél töb­bet fizet már az idén is az át­vett cukorrépa mázsájáért. Jő és biztos pénzt jelent a cukor­répa a vele foglalkozóknak. Ezt tudják a termelők. Úgy látszik a földművcsszövetkeze- tek vezetői nem tudják, hogy nékik kell a termelőkkel a helyszínen megkötni a cukor­répa termelési szerződéseket. Nem engedhető meg, hogy ha­nyagságuk, mulasztásuk miatt kevesebb cukor jusson az or­szág népének, felnőtteknek, gyerekeknek. A küldöttek közül A földművesszövetkezetek megyeszerte készülnek a köz­gyűlésekre, sőt több helyen már megtartották tanácskozásai­kat a küldöttek. Bemutatunk most hetet a választmányok tag­jai közül, akik eddigi tevékenységükkel bebizonyították, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom érdekében nemcsak be­szélni, hanem tenni is lehet, méghozzá 6okat. Lipták József, a földműves­szövetkezetek ráckevei járási központja igazgatóságának el­nöke, több kitüntetés tulajdo­nosa, tagja a megyei választ­mánynak és elnöke a választ­mány tömegszervezeti bizott­ságának Körösi József több mint tíz éve tagja a Szigetszentmik- lósi Földművesszövetkezetnek és elnöke a földművesszövet­kezetek ráckevei járási fel­ügyelő bizottságának, tagja a járási választmánynak. Az el­lenforradalom alatt ki akar­ták végezni, mert példamuta­tóan védte a szövetkezet va­gyonát éveken át Kovács József három éve tag­ja a földművesszövetkezetek ceglédi járási választmányá­nak, és felügyelő bizottságá­nak. Ceglédbercelen lakik, egyéni gazdálkodó. Alapító tagja a Ceglédberceli Földmű­vesszövetkezetnek és két év megszakítással kezdettől fog­va tagja az igazgatóságnak. Meglevő részjegyeihez kettő újat jegyzett. A helybeli szö­vetkezeti tagok javasolják a megyei választmány tagjai közé ZSIGA PISTA iiiiiiiinii!i ÉS ZENEKARA C igányzenész vagyok, noha zenekarom fel­lépéseit úgy hirdetik: „Zsiga Pista és népi zenekara muzsi­kál minden este a földműves- szövetkezet éttermében", Zsiga Pista, a ceglédiek nép­szerű és közszeretetnek örven­dő prímása mondotta ezeket. Szünetet tartott a zenekar, s egy pohár bor mellett beszél­getni kezdtünk. — Miért hangsúlyozza ki annyira, hogy cigányzenész? — kérdeztem tőle. — Mert cigány vagyok, ze­nekarom tagjai is azok. Nem szégyelljük, hiszen becsületes munkával keressük meg ke­nyerünket. Családom és apám emlékét sérteném, ha megta­gadnám cigány mivoltomat. Nem restelltem a fáradságot, utánajártam, s kiderült, hogy a Zsiga-család több száz év nnmiimmlimilfmmiitniiH! írnimnimiiMimnmmiitmmtniiHHiiHnuHimimniifftiiitniiuH!: Torma Pálné megalakulásá­tól kezdve segítője a földmű­vesszövetkezetnek. Nagykőrö­sön lakik, tagja a megyei vá­lasztmánynak és az ő munká­ját is dicséri a Nagykőrösi Földművesszövetkezet sok szép eredménye v.v,, • Kratochvill Edéné hatodik éve tagja a földművesszövet­kezetek ceglédi járási választ­mányának, s három éve elnö­ke a Nagykőrösi Földműves­szövetkezet felügyelő bizott­ságának. Kevesen tesznek annyit a földművesszövetke­zeti mozgalomért, különösen a nők megbecsülésének, sze­repének fokozásáért, mint ő, aki egyben a járási nőtanács titkára Göbölyös Gyula, a ráckevei járási választmány elnöke. 1951-től tagja a Kiskunlacházi Földművcsszövetkezet igazga­tóságának, s alapító tagja volt a földművesszövetkezet­nek Bíró Ferenc, a földművesszö­vetkezetek ceglédi járási vá­lasztmányának elnöke, alaku­lástól tagja a földművesszö­vetkezetnek. Különösen szö­vetkezetpolitikai téren segíti a földművesszövetkezeteket Meglesz a hárommillió forint | Egyre több küldött-közgyűlést tartanak meg me- \ gyénkben a földművesszövetkezetek. Az egyéb tennivalók | megbeszélése mellett nagyon sokat foglalkoznak mindé- | nütt a részjegyalapok növelésével, a földművesszövetke- | réti tagok saját vagyonának szaporításával. Irtuk már, | hogy Taksonyban teljesítették előirányzatukat, Sziget- | szentmiklósról szintén érkezett hasonló hír. Sok község- | ben néhány héten belül a tervezettnél is nagyobb összeg- | gél növelik részjegyalapjukat a szövetkezetek. Levelet kaptunk Tápióbicskéröl, Gömöri Sándortól, a | szövetkezeti ruházati bolt vezetőjétől. Panaszkodik és fel- | világosíiást kér a célrészjegy-jegyzés ügyében. Szó szerint § idézünk leveléből: „Miért nem lehet Tápióbicskén 10— 1 20—30 forintos célrészjegyet jegyezni? Földművesszövet- | kezelünk néhány hónappal ezelőtt kérte a község lakos- | ságáí, a szövetkezet tagjait, hogy célrészjegy-jegyzéssel, | társadalmi munkával segítsék a tervezett teke- (kugli) \ pálya felépítését. A felhívás úgy szólt, hogy a földműves- \ szövetkezet köszönettel nyugtáz minden segítséget, min- | den forintot. A jelentkező tagok pár nappal ezelőtt je- \ lentkeztek nálam. Ugyanis a szövetkezet ruházati boltja- \ nak vagyok vezetője, sok emberrel beszélek, ez évben 1 már 9 új tagot szerveztem be a szövetkezetbe, akik mind 1 50 forintos részjegyeket váltottak. Szorgalmaznám én a | ! célrészjegy jegyzését is. Sajnos a legutóbbi termelési ér- 1 I tekezletünkön szövetkezetünk elnöke, Farkas Vilmos, \ \ nem fogadott el 30 forint értékben részjegy-jegyzést. § ! Nem tartom helyesnek, hogy olyan tagtól, akinek már | : van 50 forint értékű részjegye, és segíteni akar saját | i földmüvesszövetkezetén, miért nem fogadhatunk el 30 | ; forint, vagy akár csak 10 forint értékű újabb részjegyet?“ | Eddig tart Gömöri Sándor levele. Teljes egészében 1 I neki van igaza s nem szövetkezete elnökének. A rész- | 1 jegy-jegyzés önkéntes dolog, a tagok akaratán múlik, je- | | gyeznek-e s ha igen, mennyit. A tények, az eddig beérke- \ | zett jelentések azt bizonyítják, hogy a földművesszövet- 1 | kezetek tagjai megértéssel fogadják a SZÖVOSZ rész. | = jegyalap növelésére vonatkozó felhívását s már eddig I = csaknem másfélmillió forintot jegyeztek Pest megyében. 1 I Van, aki 600 forint értékben jegyzett részjegyet, s van, 1 | aki csak 50 forintért, sőt a szövetkezetnek önálló kere- 1 | settel nem bíró (diák, ipari tanuló) tagjai ennél keveseb- I | bet jegyeztek csak. Fillérből lesz a forint, kicsiből a nagy. | I Illene ezt tudni Tápióbicskén is. Alsónémedin a szövetkezet tagjai közül Vida Emil I | négy részjegyet, Horváth Gedeon és Bállá Péter igazgató- l l sági tagok 300—300 forintért hat-hat darab részjegyet je- I I gyeztek, Nánási Ferenc és Juhász Józsefné pedig három• I i három részjegyet. A közgyűlésre készültek Túrán és mindennel foglal- 1 | koztak, csak épp az egyik legfontosabbal nem; a cukor- 1 I répa szerződések kötésével és az újabb részjegyek jegy- I I zésével. Így esett, hogy az elnök hibájából alig-alig dicse- I é kedhetnek valami eredménnyel Túrán. óta Cegléden lakott, élt és ■mint cigányzenészek nevei szereztek a Zsiga névnek, — Mióta játszik? __ TTatéves korom óta he- ■Ll gedülök. Tizenhárom éves voltam, amikor az orszá­gos „Rajkó-zenekar“-ral, mini prímása és szólistája két éven át bebarangoltam három vi­lágrészt. Jártam Franciaor­szágban, Angliában, Írország­ban, Svájcban, Németország­ban, Japánban, Tuniszban, Af­rika egész területén. Tizenöt­éves koromban kerültem visz- sza világkörüli utamról, újra Ceglédre, szüléimhez. A fel- szabadulásig édesapám zene­karában működtem, s gyak­ran helyettesítettem őt is. Azóta állandóan Ceglé­den volt? — 1946-ban Budapestre ke­rültem, a Tuzák Andor-féle Bartók együttes cigányzene- karának lettem zenekarvezető szólistája. Négy évig működ­tem itt, közben felléptem az Operaházban, a Zeneakadé­mián és a főváros csaknem minden nagyobb kávéházában, éttermében. Később katona lettem, ott sem tudtam muzsi­ka nélkül élni, s zenekart szer­veztem. S hogy itt is megáll­tam a helyem, arról parancs­nokaim elismerő levelei tanús­kodnak. Leszerelésem után másfél évig — mivel zenés ét­terem Cegléden nem volt —, alkalmi zenészként voltam kénytelen muzsikálni. A Járási Kultúrház cigányzenekarát én szerveztem meg, ez jelenlegi együttesem. Sok sikert arat- tunfc. Harmadik éve muzsiká­lunk Cegléden, az étteremben. tp redményeik, problémáik, ■*-* terveik? — Tavaly, a legjobbnak bi­zonyultunk a Pest megye föld­művesszövetkezetei zenekarai­nak versenyében. Azóta is na­ponta három órát gyakoro­lunk, rendszeresen képezzük magunkat. Én Czifra György hegedűművész tanítványa va­gyok. Problémánk nem sok van. Megbecsülnek, szeretnek bennünket, ám jó lenne ha vendégeink sokkal több ma­gyar nótát, Dankó és Fráter dalt kérnének. Most készülünk a földművesszövetkezeteik IV. országos kongresszusára. Tisz­tes helyezésre számítunk. Per­sze, ha zenekarunkat kibővíte­nék egy klarinétossal, még na­gyobb sikerrel szerepelhet­nénk. Vége a szünetnek, Zsiga Pis­tát, ezt a 31 éves, négy gyér- mekes kitűnő cigányzenészt várja a szövetkezeti étterem népes vendégserege. Kezébe veszi vonóját, hegedűjét áliá­hoz illeszti s a hirtelen támadt csendben felcsendül kedvenc dala, Dinikov Pacsirtája. Cs. Á. ^yula báesi Gyula bácsi nem fiatal em­ber, eljárt felette az idő. Ha betöltött évei számát nézzük, bizony már 66 tavaszt látott. Azt szokták mondani, még a nóta is úgy tartja: „nem az a fontos, hogy az ember hány éves, csak a szíve legyen fia­tal” és Gyula bácsinak fiatal a szíve, töretlen a kedve, lendü­lete. Mindenki ismeri és szereti Tápiószelén és környékén. Rengeteg levelet kap, sokszor kikérik tanácsát Pest megye határán kívülről is. Tápiósze- le nagyközség, sok utcája van. de ha neki ír valaki levelet, a borítékot elég úgy címezni: Takács Gyulának. Tápiászele. Örök fiatalnak ismerem én is, meg talán mindenki. Nem tud elfáradni. Már harmadik éve elnöke a földművesszövetke­zetek Pest megyei választmá­nyának. Sok elfoglaltságot je­lent ez a tisztség, és mérhe­tetlenül nagy bizalmat. 130 ezer földművesszövetkezeti tag bízik Gyula bácsiban és ő nem altar méltatlanná válni választóihoz, nem akarja, hogy csalatkozzanak benne. Még Gyula bácsi sem tudta megmondani pontosan, hány év óta tevékenykedik saját munkáján kívül a köz érdeké­ben. Hatvanhat év nagy idő, sók minden történik ez alatt egy ember életében. Gyula bácsid már 1919-ben párttag volt, kommunista. Részt vett már akkor a proletárhatalomért vívott harcban, mint a 30. veszprémi „Vörös dandár” po­litikai megbízottja. Sokat mel­lőzték ezért, sok megalázás­ban volt része. Nem kesere­dett el, bízott az igaz ügy győ­zelmében, a maga igazában. Még szóltak az ágyúik Tápió- szele környékén, lehetett látni n fejvesztetten menekülő fa­siszta seregek hátát, amikor Gyula bácsi már a pártot szer­vezte. A beszéd soha nem volt kenyere, hisz világéleiében kertészkedéssel foglalkozott, most mégis községről község­re járt, s hirdette, vitte az igaz szót. Részese volt an­nak. a nagy munkának, annak a történelmi tettnek, amikor évszázados vágya teljesült a parasztságnak és százezrek dolgoztaik felszabadultan elő­ször életükben saját földjükön, amelyet a munkásosztály pártja harcolt ki számukra. Deresedé fejjel, amikor so­kan már csak pihenéssel töltik az időt, Gyula bácsi nem ma­radt tétlen. Hitte és vallotta, hogy a parasztság csak akkor képes új módon, felszabadul­tan élni, ha egyesíti erejét. A földművesszövetkezetnek Tápiószelén Gyula bácsi is egyik alapító tagja volt, sőt három évig elnöke a nagykátai járási választmánynak. Tudta, hitte és hiszi, vallja ma is, hogy a földművesszövetkeze­tek, az abban végzett munka csak első lépcsőfóka annak az egyetlen helyes útnak, mely a parasztság felemelkedéséhez vezet. Nagy része volt abban, hogy Tápiószelén megalakult az el­ső termelőszövetkezet, s a tagok sorában ott volt Gyula bácsi is. Jelenleg a Keleti Fény Tsz kertészetének veze­tője. Érthető, hogy népünk ellen­ségeinek, az ellenforradalma­toknak szemében az elmúlt év oíktóberében-novemberében Gyula bácsi nagyon is szálka volt. Halálra keresték. Egy napig rejtőzött a kvkoricagó- réban, három napig pedig — életét mentendő — kénytelen volt a határban űzött vadként bujkálni. A halállistán az ő neve az elsők között volt. Ez is jelezte, hogy helyes az az út, amelyen jár.-.-le dolga van mostanában Gyula bácsinak. Decemberben összeül a földművesszövetke­zetek IV. országos kongresz- szusa. S addig itt a sók tenni­való: küldöttgyűlések, rész­jegyalap növelés, vagyonvé­delem f ókozása, termelési szerződések kötése stb. Bízik benne, hogy a közgyűléseken még jobban eggyé kovácsolod- nak a földművesszövetkezetek tagjai és méginkább megerő­södik a földművesszövetke­zeti mozgalom. Ha valami­kor, most különösen fontos a vezetők, a választott szervek tagjainak példamutatása. 12 részjegyet jegyzett 600 forint értékben, pedig őt sem veti föl a pénz. A jó példa követés­re talált, s egyre több azoknak a földművesszövetkezeti ta­góknak a száma Tápiószelén, akik a földművesszövetkezet és saját maguk érdekében újabb részjegyeket jegyez­nek. Sok-sok mindenről lehetne még szólni, de egy újságcik­kel akkor sem lehetne Gyula bácsit megismertetni minden­kivel. Sokan azt tudják csak róla, hogy egyik legjobb har­cosa a földművesszövetkezeti mozgalomnak. Másak mint kiváló kertészt és új agrotech­nikai módszerek kutatóját, kísérletezőjét ismerik. Azt pe­dig már. hogy mily ügyesen tud rajzolni, festeni, csak legszűkebb környezete tudja. Mert Gyula bácsi nem szokott dicsekedni, nem mestere a sza­vaiknak. A tettek embere s illik megtudni mindenkinek, neki is része van abban, hogy Pest megyében a földműves­szövetkezetek évről évre szebb eredményt érnek el. Csekő Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents