Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-06 / 135. szám

1957. OKTÓBER 6. VASÁRNAP

Veer Kl

kfCirla p

A párt és a dolgozó tömegek kapcsolatának néhány kérdéséről

A megyei és járási vezetők megbeszélésre gyűltek össze, bogy kicseréljék tátpasztaildtai- kat a töanegpolitikai munkával kapcsolatos kérdésekről.

A megbeszélés alapgondolata volt, hogy a dolgozókat nap mint nap meg kell gyoznj a párt és a kormány politikájának. intézkedéseinek helyességéről, mert a párt- és állami szervek csakis a széles dolgozó tömegek támogatásával érhetnek el tartós eredményeket.

A2 értekezlet részvevői egyetértettek abban, hogy a pártszervezetek életében ilyen súllyal, mint jelenleg, már hosszú évek óta nem vetődtek fel a tömegekkel való kapcsolat, a széles dolgozó rétegekhez való helyes viszony kérdései.

Ennek a fontos kérdésnek megoldása közben kétoldalú megértésről van szó. Arról, hogy a pártszervezetek, állami, társadalmi szervek vezetői megértsék, hogy a párt és állam ereje a dolgozó néppel való széttépfrietétlen kapcsolatában rejlik. Ugyanakkor a széles dolgozó tömegek egyre határozottabban ismerjék fel, hogy a

a dolgozó nép ereje a pártós államvezetés körüli tömörülésben van.

A munkásosztálynak nemeseik megszereznie kell a hatalmat, mert ez csak a dolgok egyik része. Hanem ami sokkal nehezebb és bonyolultabb: meg kell tartani azt a hatalmat. Tehát a tömegekhez való viszony alakulása, erőssége, vagy lazasága döntően befolyásolja a hatalom megszerzését, megtartását és a szocializmus felépítését A párt és kormány határozatainak és rendelkezéseinek me- v gyei végrehajtása során a párt és állami szervek tömegekkel való kapcsolata jobbnak mondható, mint egy évvel ezelőtt, de nem kielégítő.

A párt és állami szervek befolyása nem terjed ki minden dolgozóra, de ez a befolyás mélyebb, mint a múlt években volt.

Tehát megvannak a tömegek megnyerésének egészséges feltételei, és egyre jobban érnek ezek az alapok. A dolgozók várják, hogy bizalommal forduljanak hozzájuk és segítségüket kérjük a különböző kérdésekben. Ez majdnem minden járásunkban különböző formákban tapasztalható.

Ugyanakkor meg kell mondani, hogy a pórt és kormány politikája nem jut el megfelelően a lakossághoz. A helyzet az, hiOigy a párt politikája megfelelő talalt teremtett a dolgozókkal való kapcsolat ki- szélesítésére, de a pártszervezetek és állami szervek egy része nenn használja ki a párt politikája által nyújtott lehetőségeket a lakosság, a dolgozók körében. Ezt kell most pótolni, méghozzá sürgősen, nehogy erősöd jön a dolgozókban az az érzés, hogy a párt és állami felsőbb vezetés helyesen dolgozik, az állam és a dolgozók érdékeit figyéembe- vevő intézkedéseket hoz, de helyileg ezt nem mindig helyesen alkalmazzák, nem tartják be, sőt elferdítik.

Milyen problémákról

van szó?

Vannak, akikben még túlzottan élnek az ellenforradalmi események személyes tapasztalatai, különösen ott, ahol komoly veszélynek voltak kitéve egyes párttagok vagy vezetők. Akad olyan elvtárs, aki elítéli, ellenforradalmámak tartja — természetesen helytelenül — a község lakosságának nagy többségét.

Nyíltan meg kell mondani a csak megtévesztett embereknek, hogy az ő tévedéseikben az október előtti párt- és állami vezetés hibái is közrejátszottak és ma megértéssel kezeljük elkövetett hibáit.

Ma már a megtévesztett emberek nagy része látja, hogy helytelenül cselekedett. Jobban kell bízni a dolgozókban és a «nmdermapi munka során vigyázni arra, hogy a hibás módszerek és nézetek ellen harcoljunk és ne a hibát elkövető emberek ellen! Érvényes ez a párton belül és kívül egyaránt. Más a 'helyzet, ha az emberek ragaszkodnak a hibáikhoz, és nem hajlandók erről lemondani. Ne ne veszünk megtévesztett embereket eHenforradal- mároknak, ne általánosítsunk, ne ítéljük el általában, pl. az értelmiséget és ne dobálózzunk másokat megsértő különböző jelzőkkel.

Egyébként eléggé furcsán gondolkoznak az ilyen párttagok. Ok maguk elítélik a revizionistákat. mondván, hogy ezek szocializmust akartak kommunisták és kommunista párt nélkül, ugyanakkor az ilyen szektás párttag végeredményben szocializmust altar a dolgozó tömegek bevonása nélkül. a párt kapcsolatának ki- terjesztése nélkül. Ez legalább olyan hamis, mint a revizionisták fenti állítása.

Vannak a megyében olyan párttagok is, akik úgy gondolják, hogy a párttagnak, mint állampolgárnak több joga van, mint a pártonlcívülinek.

Az értekezlet világosan leszögezte: nem másodrendű állampolgár az. aki nem párttag és nem illeti több állampolgári jog a párttagot.

A párttagnak nem lehet egyéni előnye abból, hogy 6 párttag. A párt tagjai legyenek szerények, felesleges arról beszélni, hogy ezt is, azt Is a párt csinálta. Ezzel csak azt érjük el, hogy csökken a mindennapi munkát végrehajtó, fontos állami és társadalmi szervek szerepe.

Komolyan kell venni, hogy a pártonkívüli is — a pártfunkción kívül — betölthet minden tisztséget. Tehát pár- tonkívüli is lehet vezető beosztású. Ennek a szakmai tudás mellett egy feltétele van, az, hogy híve legyen a népi demokratikus rendszernek és ! egyetértsen rendszerünk alap- 1 intézményeivel. Áz MSZMP a J i munkásosztály élcsapata és | ; nem azok egyesülete, akik ! funkciót töltenek be Magyar- | j országon! Ha ez utóbbi érvé- ! nyesülne, akkor pártunk nem lenne marxista párt. hahem tisztséget viselők egyesülete. Ezt nem szabad elfelejteni.

Sok problémát okoz a szervezeteinkben fellelhető s/ekt arianizmus,

önteltség, elbizakodottság és fegyelmezetlenség. Vannak párttagok, akik a proletárdiktatúrában csak erőszakot látnak és ezen nézetük elősegíti az adminisztratív szemlélet kialakulását. ,

Ennek megnyilvánulása például az. hogy az illetékes szervek helyett a párttagok egy része foglalkozik az ellenséges, vagy bűnös elemek eltávolításával. És ezt úgy intézik, hogy nem világosítják fel a dolgozókat arról, hogy milyen törvénybe ütköző cselekedetet követett el az illető. Az ilyen gyakorlat eltaszítja a tömegeket a párttól. Pedig a párt és kormány vezetői nemegyszer mutattak rá arra, hogy egyetlenegy megtorló — egyébként jogos — intézkedés sem hatásos, ha nem párosul felvilágosító munkával.

A le nem leplezett törvény- sértő egyén, vagy ellenség szánalmat kelt és hs több ilyen eset fordul elő, politikai befolyásra tesznek szert a tömegek között.

Ha eszmei befolyásolás, politikai meggyőzés helyett hatalmi eszközöket vesznek igénybe, csökken a helyi vezetés politikai befolyása.

Véssük agyunkba Lenin kijelentését: „erőszakot alkalmazni tömegpolitikai munka nélkül bűn”.

Nem arról van itt szó, hogy szemet hunyjunk a törvénysértés előtt és hogy ne tegyünk a bűnösök ellen, hanem arról, hogy bízzunk a tömegek igazságérzetében és velük együtt ítéljük el az arra méltókat És ez indítsa az illetékes szerveket arra. hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket. E!vi engedményekkel nem lehet megnyerni a dolgozókat, a velük való szoros kapcsolat nem ellentétes azzal, hogy harcolnunk kell az ellenséges nézetek ellen.

Fellelhető több pártszervezetben a pártélet törvényeinek megsértése.

Sajnos Van ala.pszervezet, ahol így vélekednek: „ha akarom| végrehajtom a határozatot, ha | akarom nem”. Van, ahol nyíl-| tan nem fogadják el a centra-1 lizmust, mondván, hogy ők| nem helyeslik a felsőbb szerv | által hozott határozatok vita| nélküli végrehajtását. Az ilyen | nézetek alapján már nem £ok| kell ehhez, hegy egyszerűen | ne hajtsák végre a párt hatá-1 rozatát, a párt politikáját. Vagy | ha szavakban egyet is értené- | nek, a gyakorlatban n-.tást| tesznek, vagy semmit sem | tesznek. Az ilyen pártszerve-1 zetben nem nagyon lehet e,gy-| ségről beszélni.

A pártegység a demokrata-§ kus centralizmus elvén alapul. |

A pártban szólásszabadság | van, és biztosítani kell, | hogy a határozathozatal | előtt, a döntés előtt min- | den párttag kifejthesse | véleményei.

A párttagnak nincs joga ah-| hoz, hogy a döntés után a párt-1 többséggel ellentétes véle-| ményt nyilvánítson, a pártban | megvan a kjilönvélemény joga, | de ezt a vita alatt és a felsőbb | pártszerv előtt mondja el, il-| letve mondhatja eL

Ha születik egy határozat és | valamelyik párttag ezzel nem | ért egyet, ezt a határozathoza-1 tál idején megmondhatja. De | úgy kell dolgoznia, mint aki | egyet ért a döntéssel, még ak- | kor is, ha fenntartja maga- | nak a különvélemény jogát, | ami azt jelenti, hogy a felsőbb 1 szerv előtt elmondja észrevé- I telét és véleményt kér. Tehát | j a különvélemény nem azt je- § I lenti, hogy határozat után I i hangoztassa valaki- egyet nem j i értését a tagság között vagy : - a pártoat kívül, meid ez aka- [ j dáiyozná a többség által ho- j zott határozat végrehajtását.! Ilyen különvélemény a párt- j ban nincs.. Az ilyen küíönvé- i leménv joga igen könnyen a: frakció alapját képezheti.

A pariegységet természetesen nem szabad Idealizálni

és azt képzelni, hogy a párt- j tagoknak abszolút egyet »kell mindenkor és minden alkalommal érteniök. Ilyen az életben úgy sánca A lényeg az, hogy a vita és döntés után egységes legyen a végrehajtás és mindenki egyetértsen a hozott határozatok végrehajtásával. Ez a dolog lényege, ebből viszont nem lehet engedni.

Szólnunk kell az intrikáról, a2 elvtelen civódásról. Igaz, ez ma már csökkenőben van, de azért gyakran találkozunk vele. Azért kell ezt itt szóvá- tenni, mert ez is taszítja a tömegeket, és lazítja a párt egységét.

Az elvtelen civódás ellenszere a pártszerű légkör kialakítása, a bírálat széleskörű elterjesztése, az intrikusok szigorú megbüntetése.

Még erélyes intézkedéseket kell hozni ahhoz, hogy a felelőtlen rágalmak és intrikák megszűnjenek.

A megbeszélésen végül is egyértelműen állapították meg, hogy a fenti problémák fő okai a következők:

1. A megye területén több pártszervezetben a vezetőség és a tagság nem ismeri a párt , és a kormány álláspontját fontos politikai kérdésekben és hiányosak ismereteik a párt különböző fontos határozatait illetően.

Hogy ez így van, ebben hibásaik a megyei és járási szervek is, mert- eddig még nem i tudták elérni, hogy behatóan i ismertessenek fontos politikai t kérdéseket és ez is hozzájé- • rult aíhhoz, hogy a párt helyes

politikája nem jutott le megfelelően a tömegekhez.

2. A pártszervezeteik vezetőinek egy része megsérti a pórtélét. szabályait, a pártfegyel- met. s ezzel kárt okoz a pártnak. zavarja a tömegek közötti politikai munkát.

Véget keli vetni a fegyelmezetlenségnek és felelősségre kell vonni azokat, akik letérnek a párt helyes politikájának útjáról, zavarják a párt és tömegek kapcsolatának erősítését. Nem engedhetjük tovább, hogy egyes párttagok elferdítsék a párt politikáját, vagy helytelen magatartásukkal csökkentsék a párt befolyását a széles dolgozó tömegek közt, és a nép szolgálata 'helyett a nép felett érezve magukat, figyelmen kívül hagyják a dolgozók véleményét.

Azt javasoljuk, hogy é ci'kfit keretében ismertetett problémákat szervezeteink saját helyi tapasztalataikat figyelembe véve vitassák meg és hasznosítsák.

Kovács Béla,

a megyei pártbizottság másodtitkára

iiiumimiiiuimmHUi»

J»IIHHIll»IMI»»»»l»»IIH«HmiH»illllHlllinH»MII«IHMII»IMI»l!IW»ni»nilHlllMII»IIUIIIUIllHmillllllllll»»lllirilllHI»HH»l»lll»llMlllllllHIIIIIIIIIHIIHlH»IIIUIHI»lHmil»IIUmilimilHl/

KI FELELŐS ÉRTÜK?

HOGYAN JUTOTTAK A BŰN ÚTJÁRA A VISEGRÁDI FIATALOK?

pilismaróti kőfaragóval, aki Franciaországból tért haza s a közös élmények, közös sors könnyen összehozza a két gyereket. Helm bizalmasan elmondja, hogy mire készül. Perjési bekapcsolódik és megígéri, hogy szerez fegyvert, lőszert, amennyi csak kell. Közben tovább bővítik a csoportot, valamennyi új „tag” 15—16 éves srác.

Ki a hibás ? A kör bezárult. A kilenc főből álló fiatalkorú szervezkedő, fegyverrejtegető csoport felett a fiatalkorúak bírósága ítélkezik. A visegrádi Helm-csoport tagjai összeütköztek a társadalommal, törvényellenes cselekedetekben vettek részt — ezért a törvény előtt kell felelniök. Megkapják a megérdemelt büntetést. Ezzel le is zárhatnánk a riportot, tájékoztattuk az olvasót.

De vajon, el van-e ezzel intézve az ügy? Hogyan jutottak idáig? Miként 'kerültek a lejtőre. miért nem tudtak megállni?

Ki a hibás? A szülő, aki csőik magával törődött? A tanár7 Az ifjúsági szervezet, amely á szervezeten kívül rekedt fiatalokkal nem törődött eléggé? Sok volt a formalizmus, a külsőség, a parádé 9 kevés a tartalom, a helyes szórakozás. s nem tudta kielégíteni a fiatal, fantáziáid gyere-, kék leikűletét.

Az ellenforradalom is zül- lesztett. Az ideál és cél nélkül lebegő fiatalokra apellált, de- zorganizálta, züllesztette őket fegyveres huligándkká.

Hibásak vagyunk valameny- nyien. mert engedtük, hogy egy felnövő nemzedék közül olyan, de olyan sokan cinikussá, s lélektelenné váljanak.

Jobban kell vigyáznunk a jövő nemzedékre, gondoskodni helyes szórakozásukról, értelmet, célt. ideált kell adnunk a -felnövő fiataloknak.

A Helm-csoport esete intő példa.

Emberek! Vigyázzunk gyermekeinkre. mint szemünk fényére. ve engedjük, hogy el- ziilljenek, hogy kívül kerüljenek a társadalmon, hiszen ők lesznek majd azok, akik felváltanabennünket a mun- kanadoknál és az életben. Vigyázzunk, nehonu korcs legyen a fiatal nemzedék.

A mi társadalmunkban megvan az egészséges fejlődést biztositó'minden feltétel. Biztosítani tudja a nevelést, a tanulást, a művelődést, s a munkát, amely nemesit és megélhetést biztosit. A hibákat ki kell gyomlálnunk, hogy életerős, szocialista, nemzedék nőj- jön fel.

Felvételre keresünk

*

6—14 tagú

földmunkás

brigádot,

lehetőleg a Gödöllő—Hatvan útvonalról. Kereseti lehetőség 1400—1500 forint, teljesítmény szerint. Munkásszállás, üzemi étkezés van.

Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat isaszegl tőzegüzeme. Isaszeg.

Í Egy nyári napon a visegrádi l erdőben lövés rázta meg a le- \ végűt. Fiatal suhaneök e Idu- l gotf fegyvereket próbáltak ki,

\ hogy meggyőződjenek használ- \ hatóságukról.

í Fegyversütögetés közben a : kamaszok azt forgatták fejiik- | ben, hogy a visegrádi várból 1 ..gépkocsikra fognak vadász- l ni”. Tervüket azonban már [ nem tudták végrehajtani, a I nyomozás leleplezte őket.

I Kitűnt, hogy a csoport reze- \ tője Helm Árpád, visegrádi l születésű, 16 éves étmietbar- ! kóló fiatal. Helm, szabályos ■ | összeesküvést szervezett, gon- ! dósán kidolgozta tervének | végrehajtását, s ehhez egyívá- I sú pajtásaiból csoportot ver- I buráit.

1 A gyerekek terveiről sem a | szülők, sem környezetük nem | tudott. Az apák nyilván abban r a tudatban éltek, hogy gyer- 1 mekeik a legjobb úton van- ! nak, hogy rendes, dolgozó em- i berekké váljanak. Közben 1 fény derült arra, hogy a viseg- I rádi Helm-csoport a bavdi- I tizmusig, a terrorcselekmé- 1 nyék elkövetéséig jutott el.

| Hogyan történhetett ezt

| Mik voltak az előzmények?

| Ezek a fiatalok sem születtek | bűnözőknek. Alig néhány éve 1 végezték el a nyolc általános 1 iskolát. Legtöbbjük szakmát | tanult, keresethez jutott. Szü- ! leik nem tartottak igényt ke- ! resetükre. A pénzt magukra | költhettek.

1 Kutatom az okokat, vizsgálni gatom, hogyan juthattak el | idáig. Ök már ebben a társa- I dalomban nevelkedtek. Leg- ! többjük munkásszülök gyere- | ke. Kinézetre hasonlóak a 1 többi 15—16 éveseikhez. Talán I csak a jampecos öltözködés, a 1 hosszú „művész?'-haj, a nysg- I le, hánya-veti modor mutatja, 1 hogy valahol ezek a gyerekek | utat tévesztettek.

| Mit csinált az ifjúsági szer- ! vezet, a szülő, a tanító, a ta- ! nár, akikre a fiatalok nevelé- i se hárul? Megannyi kérdőjel. 1 Egyik fiatal sem volt ifi- | szervezet tagja. Szabad ide- ! jükben szórakozóhelyeken, i italboltdkban, táncestéken ta- I nyúztak. Rosszhírű, prosti- | Utált nőkkel szórakoztak. Esz- ! ményképük a nyugati fövá- 1 rosok aranyifja volt. S a tár- | saság, a környezet, a mámoros | órák, a züllöt nők tiltott utak- I ra, a mocsárba rántotta a gye- I rekeket.

3

1 Hogyan? Hát lehetséges, I hogy idáig zülljenek a fiata- \ lók?

| A „vezér' Helm Árpád cin- ! gár, lobogóhajú, barna gye- ! rek. Ha szólnak hozzá, ide- I gesen rándúl a kézzé és a szá- I ja. Tizenhat éves, nyolc általá- | nos iskolát végzett. Apia egy- | szerű erdei munkás, ö ipari | tanuló volt Pesten, szakmát | tanult. Mégsem a munkásem- ! bér útját járta meg, hanem

I bűnökbe keveredett. Milyen ! érzések, érzelmek fejlődtek

[1 ki benne? Mit csinált az ap- 1 ja, a szülő, beszélgették-e az 1 életről, a jövőről ezzel a gye- | rekkel?

| Rossz társaságba fkeriilt, er- . | dobén csavargóit, a visegrádi

II üdülök körül ődöngött. A nők i | csábítgatták egy kis erdei „ki- i | rándulásra”, egy flörtre, egy ■ | kis kalandra a 15 éves gyere- > s két. Könnyű kalandért megrontották a kamasz lelkét. Mit gondolhatott ez a gyerek ezék után a felnőttekről?

Hová vezetett az útja ? 1956 október 23-án Testen van. Részt vesz a tüntetésben, ott van a Sztálin-szobor ledöntésénél. A láz öt is elkapja, va- gánykodik, az Astoria, Nyugati-pályaudvar környékén fegyverrel lövöldöz. Kik adták a fegyvert a kezébe? Vajon tudta-e. hogy a fegyver mire való és ki ellen lehet használni?

Nem hiszem. Október 28-án hazamegy. Találkozik barátjával, Mándi Dezsővel és B. Lacival. Az eredmény: újra Pestre indulnak. Ütközően a szentendrei laktanyából géppisztolyokat, töltényeket, pisztolyokat szereznek. Egy napig tartózkodnak Pesten, majd újra Visegrádra mennek. November 8-án a Szabad Európa propagandájának hatására a három barát Nyugatra indul. Becsben kötnek ki. Helm Árpád „barátra” talál N. Borbála személyében, aki tovább irányítja a gyereket. Olaszországba jelentkeznek, s így kerülnek Rómába, az egyik menekülttáborba.

A gróf úr jólelkű. A lágert egy alkalommal meglátogatja egy disszidens „úr”, gróf Zichy Ferenc, aki 1945 óta boldogítja Nyugatot és árulja a magyar hazát. Csodálatosan éppen a három visegrádi srác tetszik meg neki, gyorsan barátságot köt Helm Árpáddal. Vajon miért? A gróf úr jól ismeri Visegrádot.

Az országút Visegrádnál a hegy alatt kanyarog. A várrom szinte ráhajlik a műútra. Micsoda lehetőség — gondolta nyilván a gróf úr, s nagyon nyájas, nagyon szívélyes és baráti volt a gyerekekhez.

Ahogyan Helm elmondja, a gróf sokat beszélt a hazafi- ságról. Persze nem ezzel kezdte. Vitte a gyerekeket szórakozóhelyekre, mulatóhelyekre. bárokba, szebbnél szebb nőkkel ismertette meg és italozás közben duruzsolt a gyerekeik fülébe. Sétakocsiikáz ásta vitte őket a szépséges Rómában. Különösen Helm tetszett neki és nyolc alkalommal egyedül vitte kocsiján körül a túrósban, s mutogatta Róma nevezetességeit.

Február végén már idehaza vannak. Mi hozta őket haza? Vagy küldték őket? Mi volt a szerepe a gróf úrnak? Ez rejtély. (Azt hiszem, könnyű megfejteni.)

A szervezkedés Helm idehaza találkozik egy 15 éves barátjával, aki elmondja, hogy neki van fegyvere. Két puska, pisztoly, töltények. Ez jól jön Árpinak, a vezérnek, s most már lehetővé válik, hogy a gróf úr sugalmazta tervet megvalósítsa. Bandát toboroz környezetéből. Már öten vannak. Közben barátságot kötnek B. Rozival, a 20 éves szőke szépséggel, akiről talán maguk sem tudják, hogy közönséges prostituált, egyszerre van jóban mind az öt gyerekkel, járják az erdőket, pornográf képeiket készítenek, mulatoznak, isznak, vagánykodnak.

Helm egy alkalommal találkozik Perjési Zoltán 19 éves