Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)

1957-10-03 / 132. szám

««t ftfECWÜJ kfCírlap 1957. OKTÓBER 3. CSÜTÖRTÖK Börtönbe került a „legszorgalmasabb“ betörő-házaspár A Pest megyei rendőrség régi „jó” ismerőse Danika Ba­lázs nagykőrösi lakos, aki lo­pásokért és betörésekért több időt töltött mór börtönben, mint szabadlábon. Felesége is „hű társa” volt, íórjét minden üzleti útjára elkísérte. Az el­lenforradalom előtti években megszűnt a közös kereseti for­rás, mert Damka börtönben ült, közelebbről meghatározva: büntetését az egyik miskolci rab-munkahelyen töltötte. Az ellenforradalmárok jóvoltából ő is kiszabadult és hazauta­zott Nagykőrösre. Itt' nem so­káig maradt, összeveszett fele­ségével, aki Budapestre uta­zott fel, hogy ott dolgozzon. Danka is utána utazott; A munkásélet azonban nem ■okáig tartott, mert miután Budapesten kibékültek, máris kirabolták december köze­pén a Hungária körút és az Erzsébet királyné út kereszteződésénél levő cu- korkás bódét. December végén Danka ott­hagyta munkahelyét. Távozása előtt azonban bemászott az üzemi konyha, ablakán, ahon­nan ellopott minden mozdít­ható tárgyat; Ez azonban nem volt elég neki, mert fizetése felvételére visszalátogatott és ez alkalommal egyik dolgozó társának óráját vette „gondo­zás alá”; Dankáék ezek után haza­mentek Nagykőrösre és többé nem voltak hajlandók dolgoz­ni. Januártól kezdődően kizá­rólag lapásból éltek. Első útjuk Oldal András nagy­kőrösi lakos háza volt, ahonnan ruhaneműt és ágyneműt loptak. Februárban Németh Imréné házába törtek be. Tudták, hogy a ház lakatlan, mert Németh­iét a múlt év decemberében ismeretlen tettesek meggyil­kolták^ A lakat leverése után innen is ágyneműt, fehér­neműt, lekvárt és szalonnát loptak. A Danka-házaspár megláto­gatta az asszony szüleit is, de hogy ez az út se maradjon ha­szon nélkül, Danika az italbolt elől elemeit egy kerékpárt. Márciusban Ceglédre tették át működésük színhelyét. Miköz­ben gyalogvást igyekezték Ceglédre, „belátogattak” Már­ta Mihály mikusdülői tanyá­jára. Danika innen férfiingeket, nyaksálat, zseblámpát és kés?, .pénzt lopott. Damkáéknak nyugtalan volt a vérük, nem tudtak egy hely­ben ülni, újból hát felutaztak Budapestre. Illetve nem utaz­tak, hanem gyalogoltak, mert egyetlen fillérjük sem volt. Útközben betértek a vecsési vasútállomásra, ahol Dankáné kiemelt egy részeg ember zse­béből 210 forintét. Ezt a pénzt nagyrészt elmulatták, majd márciusban Miskolcra utaz­tak, ahol három napot töltöt­tek; Mivel itt nem tudtak hol aludni, meglátogatták azt a rab- munkahelyet, ahol Danka dolgozott. Innen a mosoda- raktárból Danka overáMo- kat, szappant, mosóport és törülközőket vitt el. Ezeket a holmikat Miskolcon adták el, ebből éltek és ebből utaztak vissza Budapestre. Budapesten elköltötték ma­radék pénzüket és újból csak gyalog indultak vissza Nagy­kőrösre. Útközben Albertirsán bementek Sodró Pál haleszi dűlői lakásába, ott betörtek és elvittek egy ébresztőórát, pá­linkát, zsírt, töpörtyűt és lábo­sokat. Most már újból visszatértek Nagykő­rösre és tovább folytatták lopásaikat. Az egyik épít­kezési helyről több szer­számot és ruhát loptak, amit azonnyomban elad­tak. Utána Szűcs László nagykőrö­si lakos házába a tetőn ke­resztül bemászott Danka és elvitt egy sonkát, kolbászt és szalonnát. E betörés után a rendőrség elfogta a díszes házaspárt, akik felett most ítélkezett a ceglédi járásibíróság, Dankát és Dankánót bűnösnek mond­ták ki többszörösen elkövetett betöréses lopásban és ezárt Dankát 6 évi, Dankánét pedig 4 évi börtönre ítélték. Az ítélet nem jogerős. Megmentik a Kaspi tengert Mint hírüladták, az időjárás | megváltozása és a nagykiter- 1 jedésű csatornarendszerek a | Kaspi-tengier vízszintjét 25 év | leforgása alatt mintegy két I méterrel csökkentették. Hogy 1 a tó értékes olaj-, só- és hal- 1 kincsét megmentsék, a tó 1 északi részén egy gátat fognak | építeni, mely a vízszintet rövid 1 idő alatt az eredetire emeli | majd és megmehiti a tavat a 1 kiszáradástól. A gát 450 km | hosszú, nyolc méta: magas § lesz s rajta gyorsvasúti páiyá- | kát és autóutakat terveznek. I Nagy sikerrel mutatták be 2 Csónakszerencsétlenség a Dunán, f két halálos áldozattal Szerencsétlen kimenetelű esónakkirándulás történt a Dunán. Négyen át akartak kelni csónakkal Baracsról Dunavecsére. Útközben a csó­nak felborult és Medgyesi 1st- | ván 25 éves baracsi földműves, | valamint menyasszonya, Mól- | nár Erzsébet kisapostagi leány | a vízbe fulladt. Nagyjelentőségű felfedezés Borisz Aszitaurov moszkvai professzor a selyemlepke pél­dáján bemutatta, hogy meg­határozott nemű utódok létre­hozására az állatok kényszerít­hetők. Már régóta ismere­tes,, hogy a selyemlepke hímje 20—30 százalékkal több sely­met ad és életképesebb, mint a nőstény. Ipari érdek tehát, hogy minél több selyemlepke- hímet tenyésszenek. Asztaurov professzor a nőstényből eltávolított, meg nem termékenyített petéket szigorúan meghatározott hő­mérsékletű meleg vízzel ke­Bányaszerencsétlenségek a tudomány tükrében A münsteri egyetem szo­ciális kutatásokkal foglalkozó osztálya kutatást végzett a Ruhr-vidék egy négyezer­ötszáz bányászt foglalkoztató 900 méteres termelő-mélységű szénbányájában. A kutatás adatai szerint ü­Tollszárral végzett tiltott műtétet — börtönbe került Győri Istvánná, őrszentmik- Iósi Jakos -júliusban találkozott egyik ismerősével, Barsi Ist- vánnéval, aki elmondotta neki, hogy kórházba 'készül, mert meg akarja számíttatni terhes­ségét. Győriné erre azt mon­dotta Barsinénak, ne menjen kórházba, ott három napig kell feküdni, ő ezt úgy „esi,. nálja meg“, hogy már mási^ap j mehet dolgozni. A beszélgetés után Barsiné; felkereste lakásán Győrinét, i hogy a „műtétet“ elvégeztesse í vele. Győriné a terhesség meg- j szakítását úgy végezte el, hogy | ehhez segédeszközül olyan j tollszárat használt, amelyet ] előzőleg csak hideg kútvízben j mosott meg. Barsiné a „jóisi- i került“ műtétért 300 forintot : fizetett Győrinének. másnap I pedig bement a gyárija dolgoz- i ni. Este rosszul lett, magasj lázzal iáró hidegrázást kapott, I úgy hogy be kellett szállítani ; a váci kórházba Itt csak a i leggondosabb ápolás mentette i meg, mert kórházba szállítása- j kor súlyosra fordult a vérmér- i gezése. amelyet a piszkos toll- i szártól kapott A Váci Járásbíróság vonta ; felelősségre Győri Istvánnét.j aki a tárgyaláson elismerte a | bűncselekményt, s védekező-: sére csak azt hozta fel, hogy: nagyon kellett neki a pénz. i Zab alatt lopták a fát : A Keményfémipari VáUalat bucin- j örsi telepére egy erdőn keresztül j vezették be a villanyáramot. A ; villanyvezeték megóvása végett i nyáron a közelben levő fákat ki- i vágták, amelyeket az erdőben hagytak azzal, hogy később be- i szállítják a telepre. Amikor aztán elmentek a kivá­gott fákért, nem találták azokat, mert időközben ismeretlen tette­sek ellopták. A vállalat megtette a féljelentést és a budai járási kapi­tányság nyomozói kideritették. hogy négy törökbálinti lakos: Nagy Péter, ifj. Hermann Sándor. Cseh János és Kis János lopta el a fákat, mégpedig úgy, hogy ami­kor a közeli célgazdaságból zabot szállítottak, ez alá rejtették el a rönköket. Mind a négy ellen eljá­rást Indítottak lopás'- miatt. azért követte el a magzatel­hajtást. A járásbíróság Győri Istvánnét bűnösnek mondotta ki magzatelhajtás és gondat­lanság által okozott súlyos testi sértés bűntettében, amiért 1 évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. zenkét hónap alatt 9000 bal­eset és szerencsétlenség tör­tént, beleértve az egészen könnyűeket is. Ezek 78,6 szá­zaléka csak néhány napos ter­melési kiesést okozott. A leg­több balesetet a lehulló kőzet és szén okozta. A balesetek legtöbbje délután történt, a legkevesebb a reggeli órák­ban. A legveszélyesebb idő­szak 19 és 21 óra között van. A legveszélyesebb hónap jú­lius, augusztus és szeptember. A legkevesebb baleset- hét­főn, a legtöbb szombaton for­dul elő. A balesetek fele uji- és kézsérülés. A fenti adatok figyelembe vételével megkezdték a biz­tonsági berendezések és intéz­kedések átalakítását, illetve átszervezését.. zelte, s végül elérte, hogy 1 olyan selyemhernyót tenyész- | tett, amely kizárólag az anya | tulajdonságait örökölte. A ku- 1 tatások másik iránya a frissen | megtermékenyített peték hő-1 kezelésével foglalkozott. A | professzor megsemmisítette a | nősténymagot és valami égé- | szén szokatlan jelenséget ta- | paszitalt. A nőstény petesejt- | jében keletkezett 2 hímsejt | rövid idő múlva — nőstény § hiányában egyesült egymás- | sál és új. megtermékenyített | sejtét hozott létre, amely a | továbbiakban kizárólag hím | tulajdonságokkal rendelkezett. | Ezek a kísérletek mind el-1 méleti, mind gyakorlati szem- 1 pontból rendkívül jelentősek, | hiszen lehetővé válik, hogy a | szaporodást ennek figyelembe | vételével szabályozzák. a berlini Metropol Színházban Gershwin Epizódok című zenéjére alkotott balett-jelenetet. Képűnkön: Helga Was- mer-Witt és Walter Schales az Epizódokban Honnan származik egyes virágok neve? Sok szobanövény- vagy vi­rágkedvelő nem tudja, honnan származik kedvenc virágának neve. Most egy Ifcis ízelítőt adunk. A begónia San Domingo Be­gan nevű uralkodójáról kapta neveit, aki a XVIII. század ele­jén élt. A dália Dahl svéd botani­kus nevét tette halhatatlannál A fuchsiát az 1501-től 1566- ig élt Leonhard Fuchs-ról ne­vezték el. A hortensia Hortense Le- paut francia órásmester fele­ségének köszönheti nevét. A jácint neve Hyakinthos görög mithológiai alak nevétől származik. A levendula a latin lavare szóból ered, ami mosakodást jelent. A magnólia Liessdu Magnói neves francia orvos-botanikus­tól kapta a nevét. A petúniát azért nevezik így, mert nagyon hasonlít a brazíliai dohány leveleihez. Brazíliában a dohányt petun- nak nevezik. A ciniát a XVIII. században élt Johann Gottfried Zinn né­met botanikusról nevezték el. A rozmaring latin eredetű elnevezés. Ros Marinus ten­geri rózsát jelent, de erről ha­marosan megfeledkeztek és a rozmaring elnevezést a rózsa és a Mária névvel hozták ösz- szefüggésbe. Az angolok ezt a virágot ma is „rosemary“- nak nevezik. ^ßLUlLLl nem sikerül, pedig az alkalom egyre kí­nálkozik: a múló ne­gyedórák során Ju­liska kétszer is, há­romszor is ott megy el, valósággal körül- kerint, mint egy szép lepke. i Mellettem áll már jó ideje az XJj Ba­rázda könyvelője, aki egy személyben agronómus is és most éppen az utóbbi tudományával akar­na hencegni nagyon. Ismerem a kópét, ha sikerül kivinnie a földjeikre, szakelő­adást fog tartani s napszálltáig nem szabadulok, tehát minél később indu­lunk, annál jobb ... Hanem most már nagyon mérgesen ráncigái ja a kabá­tomat és követelőzik: — Induljunk vég­re, mit bámulod a kis ringyót? — Haragszol rá? — Láttad volna decemberben, ami­kor mind, az utolsó barázdáig követelte vissza a 70 holdat — s itt elkerekítette bácskai tájszólással. Átvágtunk az út­testen, át az árusok­kal és sátrakkal teli, ünneplőbe öltözött, búcsús külsejű piac­téren és már kinn is voltunk a határban. Dúslombú cukorrépa közt lépegettünk át óvatosan, azután rá­tértünk egy dűlő- útra, amely hatal­mas, kétöles kukori­catábla közepén fu­tott ki a Sárgadomb felé. Magam sein tudtam, miért sietek úgy, csak akkor esz­méltem rá, amikor jó néhány dűlős lo- holás után a domb­tetőn megpillantot­tam a kis meggyfát. Egyetlen szál gyü­mölcsfa a nagy, ár- nyéktalan határban, s alatta most egy csőszkunyhó lapul. A csősz igencsak megörült, hogy élő ember vetődik végre a közelébe. Mind­járt nagy beszélge­tésbe kezdtek kísé­rőmmel, bejárták az egész dinnyést.' Én meg leheveredtem a fa alá..-. Éppen úgy, mint jó 10 évvel ez­előtt, amikor még Juliskáéké volt szé­FOTÓAMATÓRÖK ÖRÖME Karácsonyra milyen újdon­ságokra számíthatnak a fotó- amatőrök? Többek között Kijev II; A, Zorkij 4, Zorkij C., FED 2., Ljubitelj, Flexaret 4—A, Mo- metta II., Exacta-Warex, Su- per-Dolina stb. márkás fényké­pezőgépek és több féle nagyí­tó érkezik a következő hetek­ben, hónapokban. A vállalat­nak módjában volt kitűnő minőségű kisfilm felvevő- és leadógépeket is vásárolni, amelyeket már régen hiá­nyoltak az amatőr mozisok. Sok féle nagyítógép kerül forgalomba, ezek hazai, né­met, szovjet és cseh gyártmá­nyúak. Olcsó áron kerül for­galomba a jó teljesítményű magyar villanó készülék is. Az igényeket ki tudják élé. gíteni filmekben, vegyszerek­ben és papírokban. Az üzle­tekben foglalkoznak az ama­tőrökkel, megrendezik az amatőr nagyítási versenyt, amelynek az a célja, hogy az amatőrök elsajátítsák a művé­szi nagyítás technikáját. Ismeretes, hogy félvezetős műszerrel a napsugarak ener­giája elektromos energiává változtatható. így tehát a nap­sütéses időben takarékoskod­ni lehet a szárazelem energiá­jával, s a rádiókészülék nap­energiával is működtethető. Ez a technikai újítás meg­hosszabbítja a rádiókészülék működési idejét, ami rendkí­vül fontos a felderítő egysé­geknél. ß uesü napja van a falucskánk­ban. Délután itt pa­rádézik a Fő utcán az egész emberiség, a falubeliek és ta­nyasiak, sőt a szom­széd községekből is sokan. Ácsorgók az utca­kapuban és az elsé­táló emberek arcát fürkészve végigvonul előttem az ifjú évek sok szép emléke. Mert egy évtized ho­mályát csak ezek tö­rik át.. . Régi jó ba­rátok kalapot emel­nek és én megeme­lem a magamét, ha a tisztességben meg- öregedők egyike- másika ballag el az utcán. Egyszer csak Julis­ka halad el ott, a fe­hérbőrű szép Julis­ka... Valami férfi­ember-féle kullog mellette, de észre- \ veszem ám nyom­ban, hogy az most — senkise ... Szavakkal \ ki sem tudnám fe- \ jezni, miért. Arca \ még mindig hamvas- \ fehér és látszólag \ mereven előrenéz, ! mégis tudom, hogy \ figyel a legkisebb i fejbiccentésemre és : fogadná szívesen, ha \ e pillanatban rákény- ; szeríthetném maga- i mat, hogy köszönjek \ néki. Érthetetlen, de Napenergiával működő rádióállomás a katonai sisakban Az utóbbi időben több olyan hordozható rádióállomást ké­szítettek, amely megkönnyíti a harcoló katonák közötti ösz- szeköttetést. Némelyik rádió- állomást közönséges katonai sisakba szerelik be. E minia­tűr rádióállomások száraz­elemmel működnek. Hogy a hírközlő műszer hatásfokát emeljék, a konstruktőrök fél­vezetős termőelemet is alkal­maznak. les e határ egy része, nekik szedtük a ku­koricát. Egyszer ő hozta ki az ebédet és sikerült fektem- \ ben is elkapni a fe- \ hér csuklóját .. i Megvetette a lábát, \ mint egy csökönyös \ boci., Egy fél arasz- \ szál se tudtam köze- \ lebb húzni magam-1 hoz. De merhettem-e \ erőlködni, mikor ] csak a száját kény- \ szerítette nevetésre, 1 a szeme pedig olyan \ dühösen villogott, \ hogy... igazán, nem \ is azok a bársonyos, [ sielid és engedékeny \ szemek voltak talán, \ mint amit ma dél- = után láttam... S va- i jón hogyan nézett I volna rám ma, ha \ csakugyan övék len- \ ne megint ez a sej- f telmesen zizegő, szép, \ sárgás kukoricatábla, \ amely átkarolja s \ valósággal az ölében | tartja az egész Sár- f gahalmot a dinnyés- I sei, a kis meggyfa- | val és a csőszkuny- ! hóval együtt. Eh, régi, gyerekes I emlékek, csalóka áb- j ráadok! A férfikor- \ ban már arra sem I vagytok jók —. akár- \ csak Juliska —, hogy ] egy délutánt elját-1 szogasson vétetek az I ember! (h. v.) I $<zá<zU<MuiutMfolt UiÍMiíttc ócáuUérí Nemrégiben indult első próbaútjára az „ER—1” típusú I új szovjet utasszállító villamosmozdony. A mozdony 10 fém- : vagonból álló szerelvényt vontatott, amelyekben összesen 1056 | kényelmes férőhely áll az utasok rendelkezésére. A szerel- I vényt korszerű szellőzöberendczéssel és elektromos fűtéssel lát-1 |ták eL Az „ER—1” villamosmozdony az indulás után néhány : perccel már óránként 100 kilométeres sebességgel halad. A j próbaút alkalmával a 89 kilométeres Moszkva—Kiin útvona- j lat — kilenc állomással — 1 óra 9 perc alatt tette meg. Vissza- | felé, megállás nélkül 57 perc alatt érkezett a vonat Moszkvába, j Menet közben az egyes pályarészeken óránként 138 kilométe- í rés sebességgel is száguldott.

Next

/
Thumbnails
Contents