Pest Megyei Hirlap, 1957. október (1. évfolyam, 130-156. szám)
1957-10-22 / 148. szám
1957. OKTÓBER 23. KEDD «wir K^Cirlap NE KOCKÁZTASSÁK JÖVŐJÜKET a telki Petőfi tagjai A hatvanöt forint több mint ötven, ezen nem lehet vita. De azon már inkább, hogy erkölcsös. úton jutottak-e a telki Petőfi Tsz tagjai ehhez a bizonyos 65 forinthoz, amelyet eddig minden egyes munkaegységre kiosztottak. A számítások szerint ez az összeg az év végére mintegy 85 forintra emelkedik. Egy kis szépséghiba Mi lennénk az elsők, akik dicsérnénk a telki Petőfi Tsz tagságát jó, eredményes munkájáért, ha annak a munkaegységenkénti 65 forintnak — ebből 23 forint a készpénz — nem lenne némi „szépséghibája”. Ez pedig az, hogy mind a vezetőség, mind pedig a tagság teljesen figyelmen kívül hagyva az alapszabály előírásait, kiadta a „mindent osz- szunk ki” jelszót. Egy pillanatig sem gondolnak arra, hogy valamit törlesszenek adósságukból, pedig mintegy 150 ezer forinttal tartoznak az államnak. Mór a tavalyi zárszámadáskor 145 ezer forint esedékes tartozásuk volt. Az idén tovább növekedett ez az összeg, mert a gépállomás 21 ezer forint értékű munkáját az állam fizette, sőt még a műtrágyát is. Ezzel szemben vajmi keveset törlesztettek. Csak januárban fizettek be nagyobb ősz- szeget a tehénállomány értékesítéséből, majd márciusban 6360, májusban pedig 1761 forintot Pedig a tsz pénzforgalmát a bankon keresztül kejle- ne lebonyolítani. De csak kellene! Ugyanis a telki Petőfi Tsz vezetősége és tagsága semmibe veszi az alapszabálynak ezt a pontját. A termények és állatok értékesítéséből, vagy egyéb forrásból származó jövedelmet, az úgynevezett házipénztárba teszik. Innen fizetnek is, azaz megkerülik a bankot és amint, pénzhez jutnak, azonnal kiosatják nek. Az autófuvarból származó bevételekkel is így tesznek, s előfordul, hogy ugyanakkor üzemanyagra hitelt akartak felvenni. Elég jól kifejezi a tagság gondolkodását Szabó Vilmos tsz-tag. amikor azt mondja: „Hogyan képzelhet el valaki termelőszövetkezetet adósság nélkül?” A látszat néha csal Igaz, államunk nagy segítséget nyújt a szövetkezetek gazdasági megszilárdításához. A hiteleket rövid, közép és hosz- szú lejáratra ad.ia. De az adósságot vissza kell fizetni. Az esedékes hiteleket törleszteni kellene a telid tsz-nek is mint ahogyan a legtöbb szövetkezet így tesz. Nekik is lenne miből. Ezt mutatja az eddig kiosztott előleg s ezt bizonyítja az a szándék is, hogy az év végére 85 forintra „emelik” — az említett módon — a munkaegység értékét. Ehhez meg is van a fedezet. Mintegy 2 vagon szarvaskerep-szénát értékesítenek, tíz darab sertést hizlalnak, lucernából és aprómagvakból is összejön vagy tízezer forint. Azt mondják, a látszat néha csal. De mi aligha, ha azt mondjuk: a látszat az, ha a felsoroltak értékesítéséből származó összeg is a házi pénztárba kerül, hiszen a terményekre, az állatokra nem kötöttek vállalatokkal értékesítési szerződést. Takarékos ember családja biztosan néz a holnap elé. A „mindent osszunk ki” gyakorlat, amíg ebben a szövetkezetben uralkodik, nagyon káros. Igaz, jól élnek, hiszen a munkaegységenkénti 85 forint gondtalan életet biztosít. De vajon jól élnek-e majd a jövőben is? Miközben azon „fáradoznak”, hogy mindent kiosszanak, elfeledkeznek egy nagyon fontos dologról, a szövetkezet gazdasági megszilárdításáról. Növelni kellene az állatállományt, s elsősorban visszaállítani a tehenészetet. Állattenyésztés nélkül kimerül a föld, amelynek erejével most sem nagyon dicsekedhetnek. A mai jólétért bizony kockára teszik jövőjüket. És a kötelesség ? De tovább megyünk. Államunk jelentős anyagi áldozatokat hoz. hogy fejlett nagyüzemi gazdaságokká fejlessze a szövetkezeteket. Olyanokká, hogy az egyéniek elismerjék eredményeiket, szívesen lépjenek erre az útra. De vajon tud-e segítséget adni, ha sok olyan tsz lenne, mint a telki Petőfi, amely csak segítséget vár, de a kötelességét elhanyagolja. Bizony nem. Érdemes lenne ezen elgondolkodni a telkieknek, de a járási tanács, mint felügyeleti szerv is tehetne egyet-mást, hogy a mostani helytelen gyakorlat megszűnjön. M. S. Összehívták a kisipari szövetkezetek országos választmányát Az OKISZ intéző bizottsága október 28—29-re összehívta a kisipari szövetkezetek országos választmányát. Az intéző bizottság tájékoztatást ad majd eddigi munkájáról és beszámol a kisipari szövetkezetek 'helyzetéről. A választmányi ülés feladata lesz, hogy az alapszabály szerinti működés és a törvényesség teljes helyreállítása terén jelentős lépést tegyen előre, érvényesüljön a demokratikus centralizmus a szövetkezeti mozgalomban és egyes vezető szervek ideiglenes jellegét megszüntessék. Már utast fjatttlaljttttk a baromfi teli takarmánt/oaására Gyilkosság a márianosztrai börtönben A tettes fogsági elmezavarban követte el a gyilkosságot A hazánkban élő délszlávok kulturális életéről nyilatkozott Ognycnovics Milán, a Délszláv Szövetség főtitkára Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszláv Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára a hazánkban élő délszlávok kulturális életéről nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Magyarországon több megyében. így Baranyában, Somogybán, Zalában, Békésben, valamint Pest és Bács-Kiskun megyében élnek nagy számban délszlávok. Ezek az emberek az elmúlt évtizedek, és sok esetben évszázadok alatt mélyen meggyökeresedtek a . .talajában. Szívükben, érzéseikben magyaroknak vallják magukat, ugyanakkor ápolják hagyományaikat és megőrzik díszes népviseletüket. — Az eLmúlt évek politikai életének visszásságai sok kárt okoztak a délszláv nemzetiság életében is. Többek között seétzüllöttek a szerb nyelvű könyvtárak és sole helyütt, bár a községet, vagy a falut többségében délszlávok lakják, még nincs nemzetiségi nyelvű oktatás. A hibákat folyamatosan megszűntetjük. A falusi könyvtárakban jő néhány helyen már megtalálhatók a délszláv lakosság anyanyelvén megjelent könyvek, s rövidesen közreadjuk a délszláv népdalgyűjteményt. az 1958-ss naptárt. Mozgalom kezdődött a délszláv-sokáe népviselet felelevenítésére is. Tervbevettük, hogy a délszláv kulturális otthonokban délszláv könyvtárakat nyitunk. — Országszerte 17 délszláv általános iskola működik és van nemzetiségi gimnáziumunk, tanítóképzőnk és főiskolai tanszékünk is. A délszlávok gyermekei tizennyolc nemzetiségi óvodát látogathatnak és 51 iskolában tanítanak meghatározott óraszámban a nemzetiség nyelvén. A közeljövőben a nemzetiségi pedagógusok részvételével módszertani továbbképzést tartunk. Baumgartner László budapesti lakos ellen 1952-ben eljárás indult szervezkedés gyanúja miatt. A vádak beigazolódtak, Baumgartnert letartóztatták, majd a bírói eljárás befejezéseképpen szervezkedés bűntette miatt nyolcévi börtönre ítélték. Büntetésének első éveiben nyugodtan viselkedett, később azonban — mikor átszállították a márianosztrai börtönbe — rabtársai azt észlelték, hogy Baumgartner napról napra idegesebb lesz. Múlt év nyarán Baumgartner három másik rabtársával: König Tiborral, Epresi Mihállyal és Pap- cum Jánossal a márianosztrai börtön harmadik emeleti 176- os számú zárkájában volt ösz- szecsukva. A zárka berendezése két emeletes ágyból, székből, asztalból és kissiekrény- ből állott-. Baumgartnerék múlt év június 29-én lefekvésre készültek, az őrség már a villanyt is eloltotta. A zárkatársak közül Baumgartner társai már lefeküdtek, csupán König Tibor — ki Baumgartner alatt levő ágyban feküdt — rendezte még az ágyneműjét. Mikor ezzel kész lett, ő is lefeküdt, csupán Baumgartner rótta a zárkát, izgatott léptekkel fei- alá. König kis idő múlva újból felikelt. majd fel akart mászni a felső ágyra. Baumgartner ekkor már lefeküdt, és észrevéve a közeledő Kőniget, úgy vélte látni, hogy ez feléje nyújtja mind a két kezét. Roppant ideges lett, leugrott az ágyról és ököllel a mit sem sejtő König arcába sújtott. Baumgartner egyre nagyobb dühbe jött és ütései szinte egyfolytában záporoztak König arcán, ki a dühöngő ember elől a zárkaajtó felé hátrált. így jutottak el a szekrényhez, ahonnan Baumgartner kivette a kést, és azt többször Königbe szúrta. Papcum és Epresi eleinte tétlenül nézték a verekedést. Később Papcum el akarta választani a dühöngő Baumgartnert. Kőnig- től, mire Baumgartner mindkettőjüket üldözőbe vette, Ep- resi pedig ijedtében az ágy alá bújt. König és Papcum az egyik emeletes ágy tetejére menekült, Baumgartner azonban ide is követte őket s mindkettőn több késszúrást ejtett. Mikor és hogyan ültessünk gyümölcsfát ? Évtizedes tapasztalat, hogy az ősszel kiültetett facsemeték biztosabban gyökereznek, erőteljesebben fejlődnek, mintha tavasszal végezzük ezt a munkát. Az ültetés lombhullástól az őszi fagyok beálltáig tarthat, de minél előbb csináljuk, annál jobb, mert a metszési sebek gyorsabban behegednek. Ültetés előtt mérjük fel pontosan a gyümölcsös parcellát és úgy jelöljük ki a fács- kák helyét, hogy keresztben is és átlós irányban is egyenesek legyenek a sorok, a tenyészte- rület legjobb kihasználása végett. A gödröket 120x120 centiméter szélességben, 70 centiméter mélyen ássuk ki, mégpedig úgy. hogy a feltalajt a gödör egyik oldalára, az altalajt a másik oldalára hányjuk. Nyolc-tíznapj szellőzés után azután a gödröket úgy temessük: be. hogy a föld jól összekeveredjen. megülepedhessén ültetésig. Ültetéskor már csak a gyökerek elhelyezéséhez szükséges földet emeljük ki. A faiskolai oltványokat vermeljük el ültetésig, nehogy kiszáradjon a gyökérzete. Külön ügyeljünk arra, hogy ültetés előtt csak a megsebzett gyökereket vágjuk vissza úgy, hogy a metszés felülete lefelé nézzen. A metszést követően mártsuk agyagpépbe a gyökérzetet, s azonnal ültessük el a fát. Ahol a c=erebogárpajor kártételére számítani lehet, ott fuvassunk a gödör behúzása közben porozógéppel hat-nyolc ' gramm Agritox idegmérget a talajba. Ültetés után kupacoljuk fel a földet a fa törzse körül. A 60—65 centiméteres kupac védi a csemetét a széltől és melegen tartja a gyökérzetet. Tányért nem szabad készíteni a fa töve körül, mert a fagytól és az esetleges őszi szárazságtól sokat szenved a gyökérzet. Ültetés után a koronavesz- szőt azonnal vágjuk vissza, a törzset pedig dróthálóval, náddal, vagy rőzsével egészen a koronáig vegyük körül a nyulak kártétele ellen. A kukoricaszár nem alkalmas a törzs megvédésére, mert a nyúl könnyen átrágja és az egér is megtelepszik benne. Telepítsünk minél több fács- kát idén ősszel is, hogy évek múltán több és több ízletes gyümölcs kerüljön asztalunk- i ra. \^woéé<«aoóo«ée«edM»eo6^9<il^Mooooöooooeoooooc joocoocxxroooärxKioocdoooooocoooooooeoaooooQooeoooQOQooooooocoooooooo, A Pest megyei Fűszeres Édességkereskedelmi Vállalat vezetősége, pártszervezete és szakszervezeti bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából szeretettel üdvözli a vállalat összes dolgozóit! Egyben köszönet ükét fejezik ki azért a lelkes, öntudatos munkáért, amelyet idáig a szocialista munkav ersenyben végeztek. Munkájukhoz további sikereket, jó egészséget kivárniuk! ^xooootBXűOűigúOóoQo^^ tjooocMoixBöóoooöofisooajaeac«^^ Az ágyról a földre ugrott, letörte az asztal egyik lábát és ezzel úgy sújtotta fejbe Kőniget, hogy azonnal elvesztette eszméletét. A dühöngő Baumgartner addig ütötte König fejét az asztallábbal, míg az mozdulatlanná dermedte Már-már Papcumra is rátámadt, mikor a börtönőrök kinyitották a zárka ajtaját és megfékezték Baumgartnert, ekkorra azonban már König kiszenvedett. Baumgartnert július 8-án átkísérték a Pest megyei rendőrfőkapitányságra, hogy ott tisztázzák a gyilkosság ügyét Baumgartner egyedül ült az egyik fogdában, majd kikopogott, hogy engedjék ki. Egyedüllétét arra használta fel, hogy a prices egyik vaslábát kiszakította és mikor kinyitották az ajtót, a leszakított vaslábbal fejbeütötte az őrt, aki azonban nem vesztette el eszméletét és segélykiáltásaira több rendőr érkezett, akik betuszkolták Baumgartnert a fogdába, később pedig kényszerzubbonyba rakták. Baumgartnert — miután elmezavarra utaló tüneteket találtak nála — elmegyógyintézeti megfigyelésre utalták be. Az elmegyógyintézetben Baumgartner teljesen normálisan. viselkedett, mindenkivel szemben szívélyes és szolgálatkész volt. Miközben ezek az események játszódtak le, a Legfelsőbb Ügyészség az összesküvé- si ügyben kegyelemben részesítette Baumgartnert: hátralevő büntetését elengedte. Mikor azonban tudomásukra jutott Baumgartner gyilkossági ügye. a kegyelmet visszavonták. A Pest megyei ügyészség ez év márciusában az elmegyógyintézetben levő Baumgai'tner ellen gyilkosság bűntette miatt vádiratot adott ki és ennek alapján a Pest megyei Bíróság június 24-én tárgyalást is tűzött ki az ügyben. Ezen a tárgyaláson kihallgatták az elmeszakértőt, aki azt mondotta, hogy Baumgartner további elmegyógyintézeti megfigyelésére van szükség. A szakvélemény alapján a tárgyalást elnapolták és levelet írtak az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz, melyben szakvéleményt kértek arra vonatkozólag, Baumgartner elmebeteg-e vagy sem. Az Egézségügyi Tudományos Tanács szakvéleménye október 7-én érkezett meg, a Pest megyei bírósághoz és ebben egészen rendkívüli megállapítások vannak. Az Egészségügyi Tanács véleménye szerint „Baumgartner tettét fogsági elmezavarban követte el és így büntetőjogilag felelősségre nem vonható.” A szakvélemény a továbbiakban kifejti, hogy Baumgartner időközben meggyógyult .és további elmegyógyintézeti megfigyelésére nincs többé szükség. A Pest megyei Bíróság a szakvélemény beérkezése után e hónap 24-re tűzte ki a főtárgyalás folytatását. A szak- vélemény alapján nem kétséges. hogy Baumgartnert felmentik. ezzel a felmentő ítélettel pedig az először megadott és később visszavont —• a másik ügyre vonatkozó — kegyelem újból életbe lép, 'hiszen Baumgartner, ha a bíróság ítélete felmentő lesz, nem követett el újabb bűncselekményt. K. P, A baromfitenyésztés haszna nagy mértékben függ a tyúkok évi tojáshozamától. Ha azt akarjuk, hogy egész éven át egyenletesen tojjanak, mindenekelőtt változatos és ízletes takarmányokat etessünk. A téli takarmányozáshoz takarítsunk be megfelelő meny- nyiségű sárgarépát és leveles- lucernát, amelyet azután télen lisztté őrölve, péppé keverve etessünk. Ha nincs sárgarépa, jő a takarmányrépa is, de akkor korpa kell a péphez. Am a takarmányozás még nem minden. A kiöregedett, három-négyéves tyúkokat ki kell cserélni. Erre a célra elsősorban a jó tojó tyúkok tojáshozamából származó és koratavaszi kelésből nevelt, jól- fejlcp, fajtiszta jércéket szemeljünk ki. A kiválasztásnál ügyeljünk arra, hogy a tojóállományba kerülő jércék széles- mellüek, pirostaréjúak legyenek. Rendszerint az ilyen jér- cékböl kapjuk a legnagyobb tojáshozamú tyúkokat.
