Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-15 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST CSALÁDI élet (6. oldalon) A Z MSZ M'P P £ GYEI ß I Z 0 T T S Á G A I. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM .INTÉZET ' ÁRA 50 FILLÉR M £ G Y El T A N Á C S LAP} A 1957. SZEPTEMBER 15. VASÁRNAP Megkezdődött az Arany-ünnepség Nagykőrösön Csendes nyárutói este vonult a város fölé. Milliónyi csillag világol az égen, hogy aranyló íényfonállal enyhítsék a kez­dődő éjszaka sötétjét. A város akár a megbolygatott méhkas, a nagykőrösiek ezen a szom­bat estén nem térnek korán nyugovóra. Utcán van a város apraja-magyja, s várják, lesik a Nagyszalontáról érkező fák­lyás stafétát, amely egyúttal az ünnepi hét megnyitását is je­lentig Hét óra negyven perc. Csen­gő harsonák jelzik, hogy már a Ceglédi úton jár a barátság és kegyelet lángja. Még né­hány perc, és itt állnak majd a reflektorfényben úszó Arany János szobor előtt. Közben megérkezett a Román Népköz- társaság küldöttsége is. Ghisa Julin, Nagyvárad tartomány párttitkárának vezetésével. A küldöttség tagjai Orbán Imre Nagyszalonta város Nóptaná- csának elnöke, meg Dániclisz Endre, a nagyszalontai Arany János Múzeum igazgatója, Spoiala Vlad, a nagyváradi tartományi múzeum igazgatója és Bonczosné Nagy Ilona írónő. Hét óra negyvenöt perc. A főtéren feltűnik a fáklyákat hozó két motoros. Nyomában negyven diák kezében fák­lyákkal Felzengenek a Him­nusz méltóságteljes akkordjai. A több ezer főnyi tömeg le­vett' kalappal 'áll' á téren a szobor előtt. A román himnusz hangjai után Arany János Az ótorony című Nagyszalontán írott ver­sét szavalja a gimnázium egyik diákja, majd Ribacz Jó­zsef elvtárs Nagykőrös város MSZMít végrehajtó bizottsá­gának elnöke emelkedik szó­lásra. — Most, amikor Arany Já­nos szobrára vetjük tekinte­tűnket, a nagy költő élete, nagyszerű emberi tulajdonsá­gai mélységesen meghatnak bennünket. Eszünkbe jut egyik nagyszerű költeményének né­hány sora: „Nem hal meg ki milliókra költi Dús élete kincsét, ámbár napja múl!“ S ez Arany Jánosra, a nagy költőre a legteljesebb mérték­ben érvényes. A Kerepesi te­metőben a százados sírban csak az elporladt test pihen. Arany költői géniusza azonban itt él közöttünk, s megvilágít­ja a magyar irodalom egét, s híre, fénye az ország határain túl is fényesen ragyog. A társadalom az eszmék forrongó tüzében változik, vért, életet, áldozatot kíván, míg a történelem kereke egyet-egyet előrefordul, a fej­lődés és az előrehaladás érde­kében. Csak igaz költők alkal­masak arra, hogy a szent igazságot tántoríthatatlanul hirdessék, ahogy Arany Já­nos tette ezt száz évvel ezelőtt Nagykőrösön. Pedig nagy ki­tüntetéseket. Ígértek számára, amiért cserébe csak az osztrák zsarnok uralkodót kellett vol­na dicsérnie. Arany János azonban nem vállalta ezt. Nem hagyta igazságát, amely az egész magyar nép igazsága volt. Ezért a zsarnok kényúr dicsőítése helyett megírta a Walesi bárdokat, örök tiltako. zásul az osztrák elnyomás el­len. Arany Jánost mindig a nép felemelkedésének, boldogulá­sának eszméje hatotta át. Ra­jongva szerette a magyar né­pet, s a nagykőrösi parasztot, akik szekérrel mentek elébe, hogy fogadják a város ú.i gim­náziumi tanárát. Az itt töltött 9 esztendő alatt szeretettel vet­ték körül a nagy költőt a nagy­kőrösi emberek, emléke ma is él s szelleme itt lobog az ősi városban. Lobogjon hát ma­gasra a kandelláberek lángja, s hirdesse Arany múlhatatlan dicsőségét és emlőkét. Az ünnepi beszéd után a váltó tagjai meggyújtották a szobor két oldalán álló kan- dellábereket, majd a gimná­zium egyik diákja, a nagy köl­tő A vén gulyás című versét szavalta el. Fél kilenckor a DlVSZ-induló hangjai mellett ért véget az ünnepség. Emlékünnepség Arany János sírjánál Szombaton a Kerepesi-teme. tőben Arany János sírjánál, a költő halálának évfordulója alkalmából koszorúzási ünnep­séget tartottak. A sírnál a bu­dapesti Arany János Fiúnevelő Intézet* növendékei álltak őr­séget. Sokan eljöttek a közép­iskolák tanárai és tanulói kö­zül is, hogy elhelyezzék a ke­gyelet és az emlékezés koszo­rúit. Nagykőrösről fáklyás sta­féta érkezett. Az ünnepséget a fővárosi ta. nács végrehajtó bizottsága ne­vében Rappai György nyitotta meg, majd Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő mondott beszédet. Ezután Jankovich Ferenc meggyújtotta a sírnál álló kan­delábereket, majd a Szózat hangjainál a fővárosi tanács, Nagykőrös és a budapesti kö­zépiskolák képviselői megko­szorúzták Arany János sírját. A koszorúzás után a fáklyás staféta visszatért Nagykőrös­re. az Arany János emlékün­nepségek megnyitójára. Mikor jön Nasszer elnök Magyarországra ? A magyar—osztrák viszony — Miben illetékes a Vatikán?—Magánszemélyként szívesen látjuk Hammarskjölilöt és Van herceget A Külügyminisztérium szóvivőjének sajtóértekezlete Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Külügyminisztérium szóvivője szombati sajtóérte­kezletén á magyar és a külföl­di sajtó képviselőinek követ­kező kérdéseire válaszolt: KÉRDÉS: Várható-e köny- nyítés a népi demokráciákba való utazásokkal kapcsolat­ban? VÁLASZ: Az utóbbi időben általános javulás történt. A szomszédos baráti országok esetében gyakorlatilag semmi­lyen különösebb probléma nincs a látogatóvizumok be­szerzésében. KÉRDÉS: A nyugati impe­rialista sajtó cs rádió az ENSZ magyarországi vitája kapcsán ismét rágalomhadjárat cél­pontjává tette Magyarorszá­got. Mit tett a magyar kor­mány, hogy megismertesse a világ közvéleményével az igaz­ságot az ellenforradalmi ese­ményekről, illetve az ország azóta történt fejlődéséről és a mai helyzetről? VÁLASZ: A magyar és- a nemzetközi közvélemény he­lyes, tárgyilagos és az igazság­nak megfelelő informálása nagy és fontos munkájának oroszlánrészét már elvégezte a magyar és a baráti sajtó és a rádió. A magyar kormány , il­letékes szervei már eddig is hathatós intézkedéseket tettek, hogy a külfölddel tárgyilago­st sí Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa szombaton Dobi István elnökletével ülést tartott. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és elfogadta az állam­polgársági, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állam­polgárral való házasságkötésé­ről, valamint külföldi állam­polgárok örökbefogadásáról szóló — az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán elfogadott — törvények végrehajtására vo­natkozó törvényerejű rendele­tet. A törvényerejű rendelet BEKÖSZÖNTÖTT AZ ŐSZ megalkotásánál figyelembe vették az országgyűlés állam­igazgatási bizottságának javas­latait. Az új törvényerejű ren­delet szerint az említett két törvény 1957. október 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a köz­vetlen bírósági (közjegyzői) letiltásról és a tartósdíjak be­hajtásának egyszerűsítéséről, továbbá a bíráknak a legfel­sőbb bírósághoz való ideigle­nes berendeléséről. Az ülésen Kristóf István, az Elnöki TíHiáf*? "titkáréi táiékoz** I tatta az Elnöki Tanácsot a | megüresedett tanácstagi helyek | betöltésére megtartott válasz- ! tások eredményeiről. Elmon- | dotta többek között, hogy az | ellenforradalmi események kö- ! vetkeztében az összes tanács- ! tagi hely 7,7 százaléka ürese- ! dett meg. Ezek betöltésére az 1 Elnöki Tanács 192 — megyei és | megyei jogú városi — választó- ! kerületben tűzött ki új válasz- ! tásokat. Hatvanhét kerületben | már megtörtént a választás. | Ezenkívül — megyei, illetve a | járási tanácsok által meghatá- 1 rozott időpontban — 222 járási, | 106 városi és 1680 községi ta- | nácstag helyét töltötték be új 1 választás útján. A választáso- ! kát mindenütt je'.ölőgyűlések I előzték meg. Az új választások | során a szavazatok 99 2 száza- 1 lékát a Hazafias Népfront je- ! lfiltjei kapták. A megüresedett I tagsági helyek betöltésére az új | választások tovább folytatód- | nak. 1 Végül az Elnöki Tanács a Sok szép emléket ébreszt az ősz. Fiatalok és öregek egy- | hatáskörébe tartozó több kine- aiáat élvezik a búcsúzé őszt napsütést I vezési ügyben döntött-. Új kiadványokkal gazdagodik a pártirodaíom A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója al­kalmából a Kossuth Kiadó több olyan művet jelentet meg, amely az akkori történelmi eseményeket, a forradalom ki­magasló alakjainak munkássá­gát tárgyalja. Többek között tanulságos és érdekes olvas­mány lesz az a kötet, amely a magyar hadifoglyokból szerve­ződött különböző csapategysé­geknek a forradalomban vitt szerepét mutatja be. A könyv Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista For­radalomban címmel jelenik meg. Számottevő munka lesz az Ahogy a kortársak látták című kiadvány is, amely az oroszországi forradalom ma­gyarországi visszhangját tük­rözi, azt, hogyan tárgyalta a magyar sajtó az oroszországi eseményeket. Napvilágot lát Lenin családjának visszaemlé­kezése a nagy forradalmárra, Krupszkája szerkesztésében, valamint más, Lenin életéről és munkásságáról szóló művek, Csaknem háromezer nyelvel beszélnek a világon A világon ma 2796 nyelvet beszélnek, nem számítva a dialektusokat és tájszólásokat A legelterjedtebb nyelv a kí­nai. Ezt több mint félmilliárd ! emb?r beszéli. A második he- ! lyen az angol szerepel, ame- ! lyet 250 millió ember használ. ! Ezután az orosz következik 1180 milliós számmal. A német és a japán nyelvet egyaránt mintegy 110 millió ember be- | széli. A többi 2783 nyelvet 50 —50 milliónál kevesebb ember I használja. san megismertessék a magyar­országi helyzetet. KÉRDÉS: Milyen kilátások vannak arra, hogy Magyaror­szág és a közel-keleti orszá­gok között a személyes kap­csolatok tovább fejlődjenek? Különösen: mikorra várható Nasszer elnöknek már a múlt évben jelzett magyarországi látogatása? VÁLASZ: Számítani lehet a Magyarország és a közel-keleti országok közötti kapcsolatok további fejlődésére. Mi bármi­kor szívesen látjuk a függet­lensége megvédéséért har­coló baráti egyiptomi nép el­nökét hazánkban. Nem való­színű azonban, hogy erre a lá­togatásra ez évben sor kerül­het, az imperialista agressziók és fenyegetőzések folytán ki­éleződött jelenlegi közel-keleti helyzet miatt. KÉRDÉS: Hogyan alakult a magyar—osztrák viszony az utóbbi hetekben, van-e remény arra, hogy az osztrák kormány jóindulatú magatartást tanúsít égető magyar kérdések iránt, mint például a kiskorú ma­gyar gyermekek hazahozatala és a magyar—osztrák társa­dalmi (sport és kulturális) kap­csolatok javulása? VÁLASZ: Hangsúlyozni kí­vánom, hogy a kapcsolatok megjavítása kétoldalú dolog, s csupán a magyar kormány jó­akarata nem elegendő. De még sincs okom azt mondani, hogy az osztrák kormány a jövőben nem fog jóindulatúbb maga­tartást tanúsítani. Bizonyos tényezők, amelye. kért semmi esetre sem a ma­gyar kormány a felelős, a múlt év őszi ellenforradalom idején és az azt követő hónapok so­rán veszélyeztették a két or­szág jó kapcsolatait. Sajnálat­tal értesültünk ma arról, hogy az osztrák kormány ENSZ küldötte a Magyar Népköztár­saság ellen szavazott a köz­gyűlésen. Kétségtelen, hogy a magyar —osztrák viszony ma reálisabb és jobb alapokon nyugszik mint néhány hónappal ezelőtt. Ez annak tudható be, hogy az osztrák hatóságok több vonat- kozásban változtattak korábbi, a két ország jó kapcsolatait súlyosan zavaró álláspontiu. kon. Kedvezően alakultak a ma­gyar—osztrák árucsereforgal mi tárgyalások, s mindkét ’ fél számára kielégítő eredménye­ket értek el A magyar fiatalkorúak — szüleik akaratának megfelelői, s a nemzetközi jog szerint is megkövetelt — hazatérése még ma is megoldatlan. Az osztrák hatóságok jóakaratát ezzel kapcsolatban még nem igen tapasztaltuk. Igaz hogy a leg­utóbbi hónapokban többszáz magyar fiatalkorú élt az egyé­ni amnesztia adta lehetőségek­kel, s visszatért Ausztriából Ezek a fiatalok azonban egyenként, vagy csoportosan szinte szökve hagyták el a tá­borokat, és nem az osztrák hi­vatalos szervek támogatásával kerültek haza. Ami a sport- és a kulturális kapcsolatok tilalmára vonat­kozó kérdést illeti, ismeretes, hogy az osztrák kormány til­totta meg az év tavaszán, hogy az osztrák sport- és kulturális intézmények a magyarokkal találkozzanak, tehát az ő fel­adata e tilalom megszünteté­se is. KÉRDÉS: Szeptember 6-án a Vatikán egy július 16-i kel­tezésű dekrétumot hozott nyil­vánosságra, amely megtiltja a római katolikus papoknak Magyarországon, hogy ország- gyűlési képviselők legyenek és kötelezi a pap-képviselőket* hogy egy hónapon belül mond­janak le. Van-e a Külügymi­nisztérium szóvivőjének vala­mi mondanivalója erről cs kö­zölni tudja-e: hány papot érint a dekrétum és hogy va­jon ezek lemondtak-e ország- gyűlési tagságukról? VÁLASZ: A Vatikán dekré­tumainak kihirdetéséhez és végrehajtásához az állam hoz­zájárulása szükséges. Tudomá­som szerint az említett dekré­tum magyarországi kihirdeté­séhez és végrehajtásához a magyar állam nem adta meg hozzájárulását, mivel az nem a római katolikus egyház val­lási tevékenységére, nem ka­tolikus papok egyházi funk­cióira vonatkozik, hanem na­gyon is világi-politikai jelle­gű dekrétum, tehát nyilván­való beavatkozást jelent a Magyar Népköztársaság bel- ügyeibe. KÉRDÉS: Van-e valami igazság azokban a híresztelé­sekben Budapesten, hogy Grősz érseket letartóztatták? VÁLASZ: Erre maga Grősz érsek válaszolt a Magyar Táv­irati Irodához intézett szeptem. bér 10-i levelében. Sem Grősz érseket, sem a püspöki kar más tagját nem tartóztatták le, amint hogy alapos ok nél­(Folytatás a második oldalon) Mi a helyzet a 14 és 16 éves fiatalok elhelyezésével kapcsolatban? A múlt évben a hivatalos szervek sokat foglalkoztak a 14—16 éves fiatalok elhelyezé­sével. A gyárak, az üzemek, a vállalatok, a kereskedelmi szer­vek, az intézmények sok lehe- I tőséget találtak foglalkoztatá­sukra, a KÖZÉRT például a 14—16 évesek munkábaállítá- sával oldotta meg az áruk ház­hoz szállítását. Az idén lénye­gesen kevesebb fiatal jelentke- j zett munkára, mint tavaly. Ez | jórészt abból adódik, hogy az üzemek és a helyiipari vállala­tok több ipari tanulót vettek fel. A fiatal lányok foglalkoz­tatása azonban az idén is nagy gondot okoz. Ha kevesebb is a jelentkező, mint tavaly, a helyzet az idén sem könnyű. Az üzemek, a fiatalok foglalkoztatásában ér­dekelt vállalatok, gyárak, ke­reskedelmi szervek nem jelen­tették be a tanácsnál, hogy csökkentett munkaidőben hány fiatalt tudnának foglalkoztatni. Ezt a kétségtelen időszerű kér­dést tehát csak akkor lehet gyorsan megoldani, ha az érde­keltek az idevonatkozó rends- leteknek mielőbb eleget tesz­nek, s igyekeznek megtalálni a fiatalok foglalkoztatási le­hetőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents