Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-15 / 117. szám

1957. SZEPTEMBER 15. VASÄRNAE "■t&tirlap 5 Új módszerrel jelentősen növelhető a sivár homok termőképessége Pest ntefff/e hnwnoktalajainak javítása _ 30*100 százalékkal több a terméseredmény Bőgnek a szarvasok a bakonyi erdőkben A Mezőföldi Állami Erdő­gazdaság kezelésében levő nagyvadas vadászterületen, amely a Bakony délkeleti nyúlványén húzódik — a Fe­hérvárcsurgó községhez tarto­zó, festői szépségű gályavöl­gyében — megkezdődött a szarvasbőgés. Mennyit fizet a lottó ? A Sportíogadási és Lottó Igazga­tóság nem végleges tájékoztatója szerint a lottó SS. játékhetére 1 938 910 szelvényt küldtek be a fogadóik. Ennek alapján egy-egy nyerőosztályra 727 091 forint jut. A szerencsés négytalálatosok között ezúttal Is ennek kétszeresét, 1 434 182 forintot osztanak szét, mivel öttalálatos szelvény ezúttal sem akadt. Négy találatot 11 foga­dó ért el, nyereményük egyen­ként 132 198 40 forint. A háromtalálatos szelvények száma 958, a nyeremény egyenként 759 forint. A S3103 kéttalálatos szelvényre egyenként 22 forintot fizetnek. A közölt számadatokban az ellenőrzések során még lehet­nék változások. Á Belkereskedelmi Miniszté­rium szeptember 30-án nagy­szabású házi kiállításon mutat­ja be az ipar legújabb háztar­tási kisgépeit, használati tár­gyait. A kiállításon többszáz külön­féle tárgy szerepel, ezekből mintegy 60 mintapéldány. Az újdonságok közül kiemelkedik a hazai gyártmányú diktafon, hangfelvevő és visszaadó ké­szülék, amelyet telefonra is fel lehet szerelni. A másik érde­kesség az IMI átfolyó vízmele­gítő, ezt a vízcsapra kell sze­relni és az átfolyó víz meg­melegszik. A háziasszonyok ké­nyelmét szolgálja majd a Grill Á váci Könnyűipari Vasöntő és Alkatrészgyár termelése szépen fejlődik. Április I-től augusztus 31-ig mintegy 300 000 forint volt a nyeresége; Ez azt bizonyítja, hogy elég jól dolgoznak. De a jó munká­nak van egy szépséghibája. Ha körülj,árja az ember az üzem területét, olyan rendet­lenséget talál, ami nem válik dicsőségére senkinek. Rossz formaszekrények, különböző méretű vastartályok, tégla, vashulladék hever szerteszét. Az anyagraktár egy része is az udvaron kapott helyet. Külön­böző méretű gömbvasakat tá­rolnak ebben a , szabadtéri raktárban”. Megtudtuk, hegy ennek sorsa hamarosan megöl, dódik, mert kapnak egy 20x13 méteres csővázas raktárépüle­tet Ezek után is megoldatlan marad a kohókoksz és a for­mahomok tárolása. Három ku­pacban a földre rakva tárolják az értékes kokszot. Pászti Gyula szállítási ügyintéző azt, mondja, azért kell így elosztva tárolni, mert amíg egyben volt, sokkal több fogyott belőle, mint amennyit kivételeztek a kohóhoz. Most egy-egy csomó szenet egyszerre adnak ki, így kénytelenek gazdaságosan fel­használni az olvasztáshoz, mert tudják, hogy az a meny- nylség mennyi időre elegendő. Ezzel egy dolgot megoldot­tak, de másik oldalon meg szaporították a veszteségi le­hetőségeket. Eddig ugyanis csak egy helyen tiporták a földbe a kokszot rakodásnál a kocsik, most három helyen történik mindez, nem beszélve arról, hogy jó kis summát ki­tesz az is, amit az eső paskol be a földbe. Pászti Gyula sze­rint már hat éve tart ez az ál­datlan állapot. Azóta nem ju­tott egy beton széntárolóra. Már körülbelül 8 millió forin­tot elköltötték az üzem fejlesz­tésére. Azt rossz akarattal sem lehet mondani, hogy haszonta­lanul használták fel a pénzt. Mit mond Nagy Lajos fő­mérnök elvtárs? Egy ilyen be­ton széntároló körülbelül 60 000 A Duna—Tisza közén a ta­lajféleségek közül a homok foglalja el az uralkodó helyet. A futóhomok nélkülözi azo­kat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy ott a növények kedvezően fejlőd­hessenek. Elsősorban a talaj vízgaz­dálkodása nem kedvező. Az év közben lehulló csapadék a la­za szerkezet következtében gyorsan lehúzódik a mélyebb rétegekbe s magával viszi a felső rétegben levő valame­lyes tápanyagot is. Ennek kö­vetkeztében a növény nagyon gyéren fejlődik, sőt néha el Is pusztul. Emellett az alföldi elektromos pecsenyesütő is, amely nem nagyobb egy alumí­nium turista doboznál. Ezen­kívül bemutatnak még hétféle mosógépet, mintegy ötfajta korszerű rádiót, lemezjátszót, magyar gyártmányú verseny­kerékpárt, mopedeket, kis sú­lyú hordozható magnetofont és a legújabb szerkesztésű 125-ös és 175 köbcentiméteres motor- kerékpárokat. Az újdonságok egy része még az idén forga­lomba kerül. A kiállítást október első nap­jaiban megismétlik, de ekkor már a nagyközönség is meg­tekintheti.; forintba kerülne, 1958-ra 2 600 000 forintos beruházási keretet kaptak és ebben már szerepel a széntároló megépíté­se is. Mi lesz addig? Az. ami eddig volt! Áztatják, tapossák a drága kokszot tovább? Hisz már eddig is élég jelentős a kán Számoljunk csak egy kicsit. Negyedévenként körülbelül 280 tonna koksz érkezik és el is fogy. Ez egy évben 1120 tonnára rúg. Hat év alatt 6720 tonna koksz érkezett be és fo­gyott el a gyárban, azaz 67 200 mázsa. Ha minden századik mázsa ment is veszendőbe (en­nél még több is), akikor 672 mázsa árát dobták ki az abla­kon hat év alatt. Egy mázsa kokszért 35 forintot fizet a gyár. Könnyen kiszámítható, hogy ezek szerint 23 520 forint, azaz a tároló felépítési költsé­gének csaknem a fele ment veszendőbe. Ha tovább húzó­dik e tároló megépítésének ügye, ez az összeg is tovább szaporodik. Jól tudjuk; népgazdaságunk helyzete nem teszi lehetővé, hogy nyakrafőre emeljük a be­ruházási összegeket. De hát egy ilyen széntárolót 60 000-nél kevesebből is fel lehetne épí. teni. Ha csak az anyagot bizto. sítják, a gyár kőművesei meg­építik a tárolót. Ezáltal nem­csak egy jelentős veszteség forrásétól szabadul meg a gyár, de nyer' is. Nyer, mert az elporladt és széttaposot sze. net a betonon össze lehet sö­pörni és felhasználhatják a kovácsműhelyben és a mag­készítésnél. Említettük, hogy a formabo­ntók is a szabadban van. Ha esik az eső, nagy része tönkre­megy és így már nem alkal más formázásra. Ha mégis felhasználják, csak a selejtet növelik vele. Jó lenne — ha másképpen nem megoldható — legalább a most felszerelésre kerülő csővázas raktárhelyi­ségben szorítanának helyet a formabontóknak is. A rendetlenséget pedig min­den beruházás nélkül meg le­het szüntetni, saját erőből; homok talajerő-utánpótlása sem kielégítő, minek követ­kezménye a talajerő állandó csökkenése. Egerszegi-rrródszer... Tudósaink hosszú idő óta kísérleteznek a homoktalajok javításával, azonban a gyenge termőképességű homok tar­tós javításának módszerét csak a közelmúltban sikerült Egerszegi Sándor Kossuth-dí- jas kutatónak kidolgoznia. Módszerének alapelve: össze­kötni a korszerű szerves trá­gyázást a homoktalaj mélyebb szelvényét érintő talajműve­léssel a nagyobb terméshoza­mok elérésének érdekében. A talajba helyezett szerves anyagrétegek (istállótrágya vagy dúsított komposzt, vagy tőzegkomposzt) gátolják a víz leszivárgását, azt elraktározva, az aszályos időkben is kellő mértékben biztosítják a nö­vényzet víz- és tápanyag- mennyiségét. A növény gyö­kérzete a szerves anyag réte­get behálózza, tehát az élet- tanilag tevékeny felület a mélyebb rétegekben is kifejlő­dik, növekszik a növény élet­tere, mely alapját képezi a nagy hozamoknak. A homok­talaj javítás ezen módszerének helyességét igazolják ezeknek a területeknek kiemelkedő, nagy termésátlagai. ... 25-30 mázsával több termes Nézzünk néhány példát: a Bocs megyei Hildpusztai Álla­mi Gazdaságban az altalaj trágyázott területen egy ka- tasztrális hold dohánytermése 31,52 mázsa volt, a javítatlan területé csak 20.64 mázsa. A kecskeméti Törekvés Tsz burgonya termésátlaga a javí­tatlan területen 40 mázsa, a javított területen 67,3 mázsa. A Kiskunhalasi Tangazdaság burgonyatermése a javított területen 65 mázsa, míg a ja­vítatlan területen még a fele sem: 31 mázsa volt katasztrá- lis holdanként 1956-ban; Pest megyében a Taksonyi Állami Gazdaságban az al­talaj trágyázott területének burgonyatermése 75 mázsa, a javítatlan terület termésát­laga mindössze 26 mázsa volt. Az öt világrész {aritkaságalnak élő múzeumában, a szarvasi arbo­rétumban. jó magtermést Ígér a közeledő ősz. A csodálatos szépsé­gű lombhullató és tűlevelű fák, cserjék még a zöld szín minden árnyalatában pompáznak, de az ágak között már tokosodik a mag, jeléül a nyár végének. Erik a vö­röstölgyek, a kocsányos tölgyek makkja, a törökmogyoró, az örök­zöld tiszafák piros bogyója. A mo­csári ciprusoknak öt év óta nem volt ilyen dús magtermésük. A kert kincseit, a becses fák magvait összeszedik, s egyrészü- ket az ország más tájaira, főként a dunántúli erdők betelepítésére, kertészetekbe szállítják, másrészü­Zabböl a javított területen 11,48 mázsa, a javítatlan ho­mokon csak 7,48 mázsa volt a termés. Rozsból a javított te­rületen 11,81 mázsát, a javítat­lan területen 6,20 mázsát ter­meltek 1956-ban. Érdemes talajjavítást alkalmazni Pest és Bács megye homok­talajainak az Egerszegi mód­szerrel történő javításával, valamint a trágyázás nélküli rigolírozással hivatásszerűen a Budapesti Talajjavító Válla­lat budapesti kirendeltsége foglalkozik. (Budapest, VII., Lenin krt. 28. sz.) Ebben az évben a vállalat Pest és Bács megyében altalaj trágyázást végzett, illetve fog még vé­gezni száz katasztrális holdon. A budapesti kirendeltség a Bács megyei Izsák község határában összehasonlító al­talaj trágyázási kísérletet folytat mintegy másfél ka- tasztrális holdnyi, 8—10 éve műveletlen területen. Szerves anyagként sást és tőzeget használtak fel. A kü­lönböző agrotechnikával elő­készített magágyakba vetett növények az első pillantásra is szembetűnő differenciáló­dást mutatnak. Kiemelkedően jobb képet mutat a növényzet az altalaj trágyázott terüle­ten. magasságát, üde zöld szí­nét, erőteljességét és lényege­sen nagyobb terméshozamét illetően. Gyengébb képet mutat a 60 centiméter mély­ségű, sima, forgatott terület növényállománya. Lényegesen kedvezőtlenebb a kép a seké­lyen szántott terület növény- állományánál. Sárgulás, gyen­ge fejlődés és terméskilátás tapasztalható. Az itt elmondottakból ki­tűnik az altalaj trágyázás nagy jelentősége és hasznos­sága s ezt szem előtt tartva, homoki gazdaságaink töreked­jenek arra, hogy a jövőben minél nagyobb területen vé­geztessenek talajjavítást ez­zel a módszerrel, melyhez a kormányzat húsz évi hitelke­retet biztosit. A ráfordított összeg a terméstöbblet egy részéből bőven visszafizethe­tő. Hoffmann Norbert agronómus két Szarvason szaporítják. Az idén évek óta először gyűjtik össze az ezüsthárs vagy másnéven magyar háts, magját. Bállá Andrásnak, az arborétum vezetőjének véleménye szerint ez a legszebb hazai fáink egyike, amellyel azonban ország­szerte mostohán bánnak, elhanya­golják, holott ezüstösen csillogó terebélyes lombjával utcai sorfá­nak, Ügetek díszének nagyon al­kalmas, amellett kitűnő mézelő, s fája furnirlemeznek dolgozható fel. A szarvasi arborétumban a ta­valy elhullatott magvakból vadon kikelt csemetéket is kiszedték a gyep közül, s mintegy ezret ültet­tek el a faiskolában. mitiiHiinmtnmtiimmiiMttiiiMiiiiiiiiiiittmiiiitiiiifiiiiiimiitfiitmiiiiiiitHiniHiiiHiiinifiHmiiiiiMittminiiitiHiiiMiiiiiiitittm« Új medret kap a Galga patak A régi, eliszaposodott meder helyett új medret ásnak a Galga pataknak. Képünkön a galgamácsai munkálatokat mutatjuk be Diktafon, átfolyó vízmelegítő, Grill elátromos pecsenyesütő és még sok más érdekes háztartási felszerelés a Belkereskedelmi Minisztérium házi kiállításán Egy kis „szépséghiba“ Elszaporítják az ezüsthársas a legszebb magyar fák egyikét Vessünk minél több ösai her er éh t a karmán tg t! Takarmánybázis nélkül nem lehet fejlett állattenyésztésről beszélni. Hiába vannak istál­lóinkban a legnagyobb te- nyészértékű egyedek, ha azok optimális takarmányszükség­letét nem tudjuk kielégíteni. Kiváló eredményeket álla­tainktól csak olyan formában érhetünk el, ha az évszakok­nak megfelelően biztosítjuk a megfelelő abrak, száraz- és zöldtakarmány szükségletet Napjainkban a szántóföldi munkák egyik legfontosabb tennivalói közé tartozik a fo­lyamatos zöldtakarmányozás első növényének, az őszi ta­karmánykeveréknek vetése; Melyek az őszi keverékta­karmányok előnyei? 1. A talajt nitrogénben gaz­dagítják, mivel legtöbbjük pil­langósvirágú keverék. 2. Mivel sűrűn vetjük, így a gyomnövényeket elnyomják, a gyomnövények magkötésük előtt lekerülnek, tehát egyik legjobb természetes gyom­irtónk. 3. A takarmánynövények közül egyik legbiztosabb ter­mést adók, mivel a keverék­vetések takarmánynövényei a különféle kedvezőtlen terme­lési tényezőket: a fagyot, a szárazságot, növényi betegsé­geket, az állati kártevőket stb; nem egyformán sínylik meg. 4. Nem növeli aránytalanul a munkacsúcsokat, mivel az őszi, főként a fogat és géperő kihasználása kedvező. 5. A pillangósvirágúak és a pázsitfűfélék keveréke a leg­többször olyan takarmányt nyújt, melyekben a takar­mányértékek aránya leginkább megközelíti az állatok normál szükségletét. 6. Tapasztalatok és kísérle­tek bizonyítják, hogy az álla­tok takarmányértékesítő ké­pessége legjobbnak bizo­nyul különböző takarmány­féleségek etetésénél. 7. Kiválóan alkalmas zöld­siló készítésére. 8. A takarmány legjobb tápanyagát, az emészthető fe­hérjéket viszonylag olcsón termelik meg az őszi keverék­takarmányok. A termelés gaz­daságosságában megközelítik a legkiválóbb takarmánynö­vényünket: a lucernát. Csávázzunk Higosannal! Az időjárás kedvező hatására egyre közeledik a búza veté­sének ideje is. Minden gazda tudja, hogy nem elég csak vetni, hanem azt is meg kell nézni, hogy hova és milyen vetőmagot adunk. Gabonaféléink legveszedelmesebb és legtöbb kárt okom betegségei az üszögbetegségek. Országos számításokat véve megállapították, hogy egymilliós város kenyérszükségletét fe­dezné az a búzamennyiség, amit hazánkban üszögjárta években csak a búza kőüszögje elpusztít. Kérdés, a búza kőüszögje el­len hogyan védekezhetünk. Egyik legbiztosabb és leggyorsabb védekezési eljárás, mivel a betegségek a vetőmaggal terjednek, a vetőmag fertőt­lenítése, csávázása. A Növényvédelmi Kutatóintézet kísérleti eredményei sze­rint a Higosan higanyos csávázási szer áztatási ideje az előirt 35 percről 15 percre rövidíthető, ha a csávázó oldat töménysé­gét 0,15 százalékról 0,20 százalékra emeljük. Higosan csávázásra legalkalmasabb a Linhard-féle kosa­ras vagy a kádcsávázás. 100 liter vízben 20 deka csávázószert oldunk fel. A vetőmagot tartalmazó kosarat belehelyezzük az így elkészített csávázó oldatba, úgy, hogy az oldat a magot legalább egy tenyérnyire lepje. A csávázás ideje alatt alapos keverés mellett a folyadék felszínére kerülő, üszögös, léha szemeket eltávolítjuk. 100 liter oldatban 300 kiló vetőmagot lehet csávázni úgy, hogy a mag által felvett folyadékot állan­dóan pótoljuk. Minden 25 kiló csávázott vetőmag után búzá­nál 4, árpánál 5 liter előre elkészített oldattal egészítjük ki a csávázó oldatot. Hogyan műfrágyázzunk rozs alá? Megyénk területén, különö­sen homokos területeken meg­kezdték a rozs vetését. Ta­pasztalatunk szerint több he­lyen felmerült az a kérdés és gyakran vitára is ad okot, hogy milyen műtrágya féléket hálál meg legjobban a rozs. Receptet nem írhatunk, alapvető követelmény, hogy meghatározzuk, a főbb táp­anyagokból milyen készlettel rendelkezik talajunk. E kész­letek megállapításánál nem is gondolunk laboratóriumi vizs­gálatokra, inkább a gyakorla­ti megfigyelésekre és különö­sen az előveteményetk utó­hatására. Szinte általános szabályként lehet kimondani, hogy rozsot sohase vessünk nitrogén műtrágya nélkül. A rozs kezdeti fejlődését még akkor is kiválóan előse­gíti a holdamkénti 40—80 kiló pétisó kiszórása, ha elővete- menye valamely pillangósvi­rágú nitrogéngyűjtő növény is volt. Ugyancsak törvénysze­rűen kell adni a nitrogén mű- trágyát akkor is, ha foszfor vagy káli műtrágijázást is vég­zünk. Pusztán foszfor vagy káli, esetleg e kettő keveré­kének hatása is meddő marad nitrogén műtrágya nélkül. Ha azonban ezeket a műtrágyákat nitrogén műtrágyával egészíu jük ki. nemcsak a termést csökkentő hatásukat hárítjuk el, hanem a ráfordítások érté­két meghaladó hozamemelke­dést is érünk el. Mennyi műtrágyát adagol­junk holdanként? Szintén nem dolgozhatunk fix számokkal. Szuperfoszfátból holdanként 100—150 kiló, kúlisóból 80— 100 kiló az a mennyiség, amely általában a legjobb eredményeket adja. Újra gyümölcs, szőlő virul az ősi gyöngyösi gyepükön A Mátra kapujában, a Gyöngyös feletti déli enyhe lejtésű dombokon kilenc év­százada virágzik a szőlőkultú­ra. Bár az 1886 évi filoxéra- járvány erősen megtizedelte az itteni telepeket is, a város határának fele ma is szőlővel beültetett, s hazánk legna­gyobb összefüggő hegyvidéki szőlőterülete. Gyöngyös város tanácsa 15 éves fejlesztési tervet készített, amelynek teljes befejeztével — minden erre alkalmas földda­rabot hasznosítva — a megmű­velhető terület már csaknem 70 százalékán szőlőt termeszt­hetnek. Elsőnek a Sárhegy domboldalait, honfoglaló őse­ink egykori gyepűit veszik vizsgálat alá, amelyek ma kopáros legelők. Itt termett ugyanis a múlt században en­nek a vidéknek a leghíresebb, legjobb bora. A nagyarányú telepítési ter­vet gondos geológiai felmérés előzi meg. Most fejezték be a talajkutatást. Ennek végleges eredménye után már jövőre megkezdik a szőlő- és a gyü­mölcstelepítést az ősi gyepü­kön. Ahol ezt a talajviszonyok nem engedik meg. ott erdőket ültetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents