Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-13 / 115. szám
4 "k/C!ríap 1957. SZEPTEMBER 13. PÉNTEK A műszaki fejlesztés eredményei és feladatai A NAGYKŐRÖSI KONZERVGYÁRBAN Hosszú sorban állnak a vagonok Prága, Becs, London Rotterdam, Helsinki, Berlin stb. rendeltetéssel a Nagykőrösi Konzervgyár iparvágányán. A gyár Európa minden jelentősebb, konzervet importáló országába szállít rendszeresen, sőt esetenként tengeren túlra is. Emellett évről évre biztosítja az állandóan növekvő belföldi konzervke- resiet kielégítését is. A magyar mezőgazdaság, a dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek elegendő mennyiségű 'zöldség- és főzelékfélét szállítanak az ipar állandóan nö- yekvő termelése-számára. Gyű inölcsből azonban az elmúlt évek, sajnos, nem hozták meg a kívánt fejlődést és így a legtöbb értékes gyümölcsfajtából a konzervipar nem tudja kielégíteni a piaci keresletet. A Nagykőrösi Konzervgyár 1943—49-ben már elérte háború előtti termelési szintjét. Ekkoriban 500—600 vagon konzerv készült évente. 1957- ben körülbelül 2700 vagon árut, különféle konzervfélesé- get termel a gyár. Műszaki fejlesztése, a kapacitás állandó növelése, új gyártmányok bevezetése, a gyár rekonstrukciójának megkezdése biztosította ezt a nagymérvű felfutást. De ezzel a műszaki fejlődéssel nem lehetünk elégedettek. Az ipar termékeinek külföldön az olasz, a spanyol, az amerikai komzervekkel kell a versenyt tartani, minőségben, tetszetősségben és árban egyaránt. A magyar mező- gazdasági nyersanyag igen jó, de a nemesi-tőknek, magtermeltetőknek van azért feladatuk. elsősorban a gyümölcsöt illetően.. A növényi betegségek ugyanis a gyümölcsök foltosságát idézik elő és ezért azok tetszetőssége csökken. A zöldségféléknél pedig' az egyöntetűség biztosítása a kész áru állandó minőségének egyik alapja; Nagyobb probléma van két másik követelménnyel pedig a tetszetősséggel és önköltséggel; A tetszetősség, a és az mint oly sok iparágban, elsősorban a csomagolóanyagon múlik a konzerviparban is. Az utóbbi években folynak már kísérletek műanyagcso- ma-golással is, de a gyártás fő tömege most is üvegbe kerül. A dobozhoz nem rendelkezünk elegendő mennyiségű ónozott lemezzel. Ennek pótlására egyes országokban lakkozott, litografált fekete lemezt használnak jó eredménnyel. Ennek világpiaci ára olcsóbb, mint az ónozott lemezé, tetszetősségében pedig felülmúlja azt. De az üveges árunál is használják a lakkozott lapkákat, amelyekre egyúttal a címke helyett a kívánt szöveg is litografálva van. Mutatósak ezek a lapkák, 6 bár sem a lakkozás, sem a litografá-lás jelenleg belföldön nem biztosítható, de értéke az üvegkonzerv értékéhez viszonyítva 3—4 százalék csak. Hasonló probléma van a címkézéssel is. A magyar nyomdaipar sokkal gyengébb minőségű papíron és elmaradottabb felkészültséggel készíti a konzervcímkéket, mint például a Német Demokratikus Köztársaság. A címke ára egy-négy fillér, mégis az áru küllemét annyira befolyásolja, hogy mutatós címkével sokszor egy gyengébb tartalmú áru is kapósabb. mint egy jó minőségű áru csúnya címkével. Erre egyébként példa az elmúlt félév során Magyar- országra érkezett különféle élelmiszerek esete is. A vevők sokszor sokkal gyengébb minőségű árut elkapkodtak, mert külső csomagolása mutatós volt. A csomagolástechnikában egyéb teendő is van. A nálunk még csak kísérletezés alatt álló műanyagcsomagolás egyes országokban már elterjedt. Nagy tömegű konzervet hoznak forgalomba ilyen módon. A magyar műanyagamelyeket az elmúlt években a tél végén, tavasz elején az üzletekben már nem lehetett kapni. Az ipar műszaki fejlesztéséhez az elmúlt években a népgazdaság jelentős segítséget nyújtott. Az 1953 év előtti időszakhoz képest növekedtek a beruházási keretek és az ipar saját erőből is jelentős összegeket fordított a műszaki fejlesztési feladatokra. Ma már a konzervipar — minden még meglevő hiányossága ellenére is — az élelmiszeripar legjelentősebb és leggépesítet- tebb ága. A külkereskedelemben számottevő az évről évre növekvő konzervkivitel, s az üzemétkeztetés kiterjesztésével, valamint a lakosság konzervfogyasztásával növekszik a belföldön forgalomba hozott konzervek mennyisége, tehát a műszaki fejlesztés területén szervezetileg biztosítani kell a konzervipar számára a további évek fejlesztésének előfeltételeit is. A beruházási keretek elosztásánál a hazai nyersanyagból dolgozó konzervipar szükségleteit az országos szerveknek méltányolni kell. A konzervipar műszaki fejlesztése egyébként is gyorsan megtérülő kiadás az ország számára. A másik feltétele Az interkontinentális rakéták titkaiból A TASZSz közleményének [ nálják fel a pontos célbataláa műszaki fejlesztésnek viszont az, hogy a kohó- és gépipar vállalatai, amelyek részünkre a gépeket készítik, miután a mi gépeink nagy része egyedi, kisgyártású gép, kapjanak kötelező előírást a határidők betartására. A mai helyzet szerint ugyanis egyes gyárak, mint a MAVAG, a Láng. 2—3 éves szállítási határidőket vállalnak egész egyszerű berendezések elkészítésére. A konzervipar fejlesztésének előkészítése, a szükséges tervek időbeni elkészítése ma már biztosított. A szükséges szakkáderek is rendelkezésünkre állnak. 1949-ben a Nagykőrösi Konzervgyárban egyetlen mérnök és főiskolát végzett ember sem dolgozott, ma a mérnökök és különböző főiskolát végzettek száma 22. Mi tehát a megoldandó feladatok előzetes kutatásait jól felszerelt laboratóriumokban, gépműhelyünkben magunk elvégezzük. Bizonyos, hogy a magyar konzervipar és benne a Nagykőrösi Konzervgyár is az előtte álló műszaki fejlesztési feladatok megoldásával még jelentősebb exportot bonyolít majd le és mind minőségben, mind önköltségben, a csomagolóanyag-probléma megold á- sa után pedig tetszetősségben is bármelyik ország konzerviparával versenyképes lesz.. Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, a TTIT tagja ipar fejlesztésében az egyik jelentős feladat kell, hogy legyen ilyen csomagolóanyagok biztosítása a konzervipar számára, amivel a legigénye sebb vevők is megszerezhetők külföldön a magyar konzerviparnak. A másik fő kérdéscsoport az önköltség. A konzervek önköltségének általában 80 százaléka anyag- költség, ez pedig elsősorban a mezőgazdasági termékek árától függ. Ahhoz tehát, hogy a konzervek árát lényegesen csökkenteni lehessen, lényegesen csökkennie kell a zöldség-, gyümölcsfélék árának, azok csökkenéséhez viszont szükséges, hogy a mezőgazda- sági ráfordítások költsége csökkenjen, azaz gépesítettebb belterjes gazdálkodás folyjék — nagyobb termésátlagokkal. Az önköltség másik eleme a gyártásnál ráfordított költség- tényezőkből áll. Ez összefügg a gyártott termék minőségével is, így ezt a kérdést együtt kell vizsgálnunk. A magyar konzervipar a paradicsompüré és a szárított főzelékek kivételével jelentősebb mennyiségben konzerveket a felszabadulás előtt nem állított elő. Ezért gyártási vonalak létesítéséről, komplex gépesítésről, automatizálásról, a paradicsom konzerválás kivételével nem is beszélhettünk. Az utóbbi évek során különösen ezen a területen ért el az ipar nagy fejlődést. Ma már a borsó, a csemegeuborka, a bab, egyes befőttfajták stb. gyártása gyártóvonalakon történik, ahol a különböző műveletek komplex gépesítése vagy teljesen, vagy túlnyomó résziben megoldódott és a kézi munka minimális. A cikkek más részénél azonban főleg kézi műveletek sorozatából áll a gyártás, néhány gép közbeiktatott felhasználásával. A feladat az, hogy a pontatlan és éppen ezért a minőség rovására is menő kézi munkát lehetőség szerint mindenütt gépekkel helyettesítsük. Ahol pedig már biztosítva van a komplex . gépesítés, rátérünk az automatizálásra, a műszerezettség fokának jelentős emelésére. Jellemző adatként annyit, hogy míg az 1948—49 esztendőben az egész magyar konzervipar körülbelül 150 vagon borsót gyártott, addig 1957- ben csak a Nagykőrösi Kon»- zervipar körülbelül 150 vagon borsót dolgozott fel. Az egy mázsára jutó ráfordított munkamennyiség körülbelül egy- nyolcadára csökkent a gyárban. Régen az egész konzervipar évente 30—40 vagon csemegeuborkát gyártott, ebben az esztendőben a Nagykőrösi Konzervgyár közel 200 vagonnal készít Az egy mázsára jutó munkaráfordítás ma kevesebb, mint egyharmada az 1949—50. évinek. De nem ilyen ^MiitiíHiiHíiiiiiiiriMiiiiiititiiiiiiitHHiiiHiiritiiMiHiiiiniitiiiiiiiiHmiitmHHiiiiiiiiiiiniirHwiiiiitiimiiMUHiiiirHiiHmmmiminiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiHlfllMllimillHMillliiHllilllHlllllimilllMliliriHlMlll«: a helyzet a befőttek, jamek 1 | megjelenésé óta az egész világ közvéleményét élénken foglalkoztatja az interkontinentális rakéták problémája. A szovjet bejelentés, amely hosszú kísérleti munka eredményeként került napvilágra, jelentős zavart és idegességet okozott nyugati körökben. Ez érthető is, hiszen a szovjet interkontinentális rakéta a jelenlegi távirányítású lövedékek közül a leghatásosabb. ' Az interkontinentális rakéta is 3 rakétameghajtás elve alapján működik, tehát a belsejében elhelyezett hajtóanyag elégésekor keletkező gázalakú égéstermék reaktív hatása hozza mozgásba. A kilőtt rakéta fokozatosan gyorsul fel és végsebességét a hajtóanyag égés- folyamatának befejeződésekor éri eL Az egyszerű lövedék röppályája igen könnyen kiszámítható, a rakétáknál azonban nem ez a helyzet. Az égés- folyamatok által termelt hajtóenergia mennyiségét és így a sebességet sem lehet kiszámítani, tehát szükség van arra, hogy a fellövés után a rakétát valamiképp irányítsák. Ezenkívül szempontként közrejátszik az is. hogy nem egy esetben mozgó célpontokat kell a rakétának eltalálnia, tehát csakis irányítással érhető el, hogy a fellőtt rakéta szinte „utána menjen” a célpontnak, s így feladatát teljesítse. A lövedék irányítása többféle módon történhet. Radar, rádió és egyéb készülékekkel, beépített vagy földi állomásokról. Vannak olyan rakéták is, amelyek a céltárgy különböző tulajdonságait haszláshoz. Az interkontinentális, azaz földrészek közötti rakéta minden eddigi rakétafegyvert felülmúló teljesítményű, több- ezer kilométeres hatótávolságú, irányított lövedék. Több lépcsőből, azaz több összeépített rakétából áll. Ezek a rakéták szállítják fel a robbanófejet több száz kilométeres magasságba, itt az égésfolyamatok befejeződésével a rakétarészek leválnak és a robbanófej a szabad esés törVényei alapján hull a célra. Az interkontinentális rakéta felhasználja a nagy magasságoknak azon előnyét, hogy nincs számottevő levegő, amely lefékezné és áramlataival befolyásolná a lövedék röppálváját. De fontos azért is a nagy magasság, mert az alacsony légrétegekben megtett nagy sebességű út folyamán a súrlódástól annyira fel- hevülne a rakéta, hogy burkoló anyaga elolvadna és elpárologna a lövedék. Az irányítás azonban csak addig terjed, míg a robbanófej le nem válik, mert ettől kezdve semmiféle irányító hatást a fejre nem lehet kifejteni. Az interkontinentális rakéta robbanófeje rendkívül nagy sebességgel halad és végsebességként eléri a másodpercenkénti 6—7 kilométert, vagyis a leggyorsabb bombázógépek sebességének hússzorosát. Éppen ezért igen nagy gondot okozott a levegő súrlódása által keletkezett hő kiküszöbölése, hiszen az majdnem 3000 fokra hevíti fel a robbanófej köpenyét. Az interkontinentális rakétának több változata van, a legnagyobbak közülük indulási súlyban elérik a 45—50 tonnát. Találati valószínűsége igen nagy a rakétának, s mivel azok robbanófejében atom- vagy hidrogénmagot helyeznek el. így az 1—3 kilométeres körzeten belül levő célpontot mindenképp elpusztít ja. Érthető tehát nyugati katonai és politikai körök zavarodottsága, hiszen az interkontinentális rakétával a Szovjetunió olyan hatalmas fegyverhez jutott, amelyet a nemzetközi erőviszonyok alakulásánál semmiképp nem lehet figyelmen kívül hagyni; — m — Gépkocsijával fogott farkast egy boszniai sofőr Mcmosilo Radanovics gépkocsivezető a boszniai Cmi Lúg közelében a napokban éjszakai utat tett meg autójával. A sötétben robogó gépkocsi fényszórójának csóvájában egyszerre egy farkast pillantott meg. Az ordast megzavar, ta az erős lámpafény és nagy gyorsasággal futásnak eredt né. hány méterrel az autó előtt. Radanovics rákapcsolta a nagyobb sebességet és sikerült is elgázolnia a veszedelmes fene- ' vadat. Megállította az autóját és egy emelórúddal agyonverte a sebesült, de még mindig ficánkoló állatot. A lynoi erdőgazdaság már másnap kifizette érte a pénzjutalmat. Jugoszláviában ttidvcUevőleg minden beszolgáltatott farkasért jutalmat fizetnek. Őrizetbe vették az árdrágító és orgazda sóskúti földművesszövetkezeti vezetőket A Pest megyei Hírlap a közelmúltban cikket írt a sóskúti földművesszövetkezeti ruházati bolt árdrágító vezetőnőjéről. A cikk megjelenése után többen felkeresték szerkesztőségünket azzal, hogy a cikkben foglaltak nem fedik a valóságot, s a sóskúti ruházati boltban semminemű szabálytalanság nem történt. A tiltakozás időpontjában azonban a földművesszövetkezetek buda—szentendrei járási központja vizsgálatot indított, amely a ruházati boltban 78 ezer forint hiányt talált. A vizsgálat eredményét közölték a budai járási kapitánysággal is. ahol késedelem nélkül megindították a nyomozást, mely csütörtökön fejeződött be és ez mindenben igazolta a Pest megyei Hírlap cikkét, sőt — ezen túlmenően — egyéb visszaéléseket is kiderített. A rendőrségi jegyzőkönyvek tartalma szerint a sóskúti ruházati bolt vezetője az ellen- forradalmi események előtt Lukács Zoltán voJt, aki október 23-a után nem jelent meg az üzletben, disszidált és így a vezetéssel Fekete Józsefnét bízták meg. Az ellenforradalmárok által terjesztett inflációs hírek hatására a vásárlókedv Igen megnövekedett Sós- lcúton, úgyhogy növelni kellett az üzlet dolgozóinak létszámát. A bolt pénztárosa ebben az időben Támyik Menyhért felügyelő bizottsági tag volt, a vevők kiszolgálására a tanácstól Iványi Imrénét küldték az üzletbe, a szövetkezet igazgatósága pedig Kovács Józsefnét és Sófalvi Imrénét állította kisegítőnek az üzletbe. A forgalom naoról-napra nőtt és Feketéné a konjunktúrát kihasználja saját zsebére kezdett dolgozni: önhatalmúlag felemelte a hatóságilag megállapított árakat. néhány főzelékféle gyártá- | sánál, ahol lényeges fejlődés | nincs. A ma és a holnap feladatai | NYÁRUTÓ a gépesítést illetően például | a befőttek vegyi hámozásának | általános bevezetését, a pap- | rika tisztításának teljes gépe- 1 sítését, a sűrítő berendezések | nagy hatásfokú gyors-bepárló 1 berendezésekkel való helyet-§ tesítését, folyamatos sterilizá- | lógépek üzembehelyezését, ön- | működőén gőz- víznyomás-1 szabályozó berendezések fel-1 használását, darabos áruk 1 automata töltését, különféle | előkészítő műveletek gépes!-1 tését tartalmazzák. De be kell | vezetni néhány olyan új cikk 1 gyártását is, amelyek iránt | mind belföldön, mind külföi-1 dön nagy a kereslet. így: gyér- | mektápszerek és konzervek, | diétás konzervek gyártását, sű- § rített gyümölcslevek, natúr | gyümölcslevek gyártását, szén- | savas italok készítését. Növel- | ni kell a félig elkészített fő-1 zelékfélék gyártását és mind-1 azon cikkeknek a termelését, = Az elmúlt napokban még ked vezett az időjárás a strandoló knak. De igencsak a búcsú volt már ez. Sajnos, ebben az évben már nem ígérkezik szép strandidő A ruházati cikkekről leszakította az árcédulákat, ott, ahol rajtahagyta, az eladási árat áthúzta és új árakat írt oda. Ilymódon a vevőket súlyosan megkárosította Feketéné, akik az eredeti árakon felül húsz, sőt néha harminc százalékkal is többet fizettek az eredeti árnál. A rendőrségi vizsgálat során egyre többet szerepelt Kiss Lajos, a földművesszövetkezet elnökének neve is. A tanúvallomások arról szóltak, hogy Kiss az ellenforradalom ideje alatt ismeretlen magyar katonai alakulattól petróleumot vásárolt, ezt szétküldte a sóskúti üzletekbe. A boltvezetők eladták a petróleumot, a befolyt ősz- szeget Kiss Lajosnak fizették be, aki azt szabálytalanul megtartotta magának. Kiss ezenkívül több vásárlásról hamis vételi bizonylatot _ állított ki. Többek között de- ! cember közepén felutazott | Pestre, ahol a szövetkezet ré- | szére húsz mázsa almát vásá- 1 rolt, kilogrammonkint 2.60 fo- 1 rintért, a szövetkezet felé azon- I ban 3.40-ért számolta el. a va- I sárlók pedig 4 forintos kilo- I grammonkénti áron jutottak 1 az almához. | Kiss ezenkívül bor-üzletek- ! kel is foglalkozott. Múlt év | decemberétől ez év júniusáig | folyamatosan vásárolt bort a | sóskúti termelőktől, akikkel | úgy állapodott meg. hogy a | megengedettnél magasabb árat | fizet, a termelők azonban lite- ! renkint visszafizettek a részé- ! re 50 fillért. | Kiss ezeket a vételi jegye- | két is úgy állította ki és I számolta el a szövetkezet- | nek, mintha az 50 filléreket is kifizette volna a szőlősgazdáknak. | A budai járási kapitányság | Fekete Józsefnét és Kiss Lali jóst őrizetbe vette, az előbbit | árdrágító visszaélés bűntette, | az utóbbit szintén árdrágító | visszaélés büntette és orgaz- I daság miatt. 5 — k. p. —
