Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-29 / 129. szám

Az ellenforradalom napjai­ban géppisztolyos banditák ha­lálra keresték Dezséry Lászlót, az evangélikus egyház püspö­két. Azóta a püspök visszatért otthonába, de lelkipásztori működését ez idő szerint nem folytatja» — Püspöki státuszban ugyan és püspöki „rangom" megőrzé­se mellett új hivatásterüileten dolgozom — mondja nekünk. «— Az októberben lejátszódott események meggyőztek arról, hogy akkor cselekszem helye­sen, ha egyházkerületem kor­látái közül kilépve, munkám­mal az egész népet szolgálom. Így többet tehetek az emberi­ség haladó eszméinek elter­jesztéséért. Ott hagytam tehát egy időre a püspöki széket és vele együtt a templomi szószé­ket, hogy tollal a kezemben, minél eredményesebb írói és újságírói tevékenységét fejt­hessek ki. „Családi élet" című rova­tunkról beszélgetve kijelenti: —» Nem emlékszem, hogy a felszabadulás utáni korszak, ban, sajtónkban ilyen rovat­címmel találkoztam volna. Ha ez a cél, hogy ennek a rovat­Egy püspök tollat ragad... nak a keretében átalakulásban levő életünk családi problé­máit a felszínre hozzák, meg­vitassák és megoldják, nagy szolgálatot tehetnek vele a ha­zának. Én szívesen segítek. A kedvező eredmény egyik leg­fontosabb feltétele azonban az, hogy őszintén beszéljünk a problémákról. Ne riassza visz- sza önöket ettől, hogy akadnák még olyanok, akik „illik — nem ittik‘‘-et vitatva „ennek még nincsen itt az ideje” jel­szóval továbbra is arra töre­kednek, hogy az országot a maradiság hínárjába fullasz- szák. Azt tanácsolom-, hogy be­széljenek őszintén és cseleked­jenek bátran. Amikor ezt mon­dom, egy kiváló emberi példa­kép lebeg a szemem előtt: Ká­dár Jánosé. Velem együtt emlé­kezhet ma mindenki arra, ho­gyan fogadták őt akkor, ami­kor a kormány kerekét a ke­zébe ragadta. A könyvéről van szó. — A címe: „Cyermékeink érdekében’’. Ha jól meggon­doljuk, ez is „kényes“ téma. Elképzelhetetlen erről a témá­ról másképpen beszélni, mint őszintén. Egyébként az én vé­leményem az, hogy minden témáról őszintén kell beszélni és lehet is. Fogalmazás kérdé­se az egész. Magától értetődik, hogy őszinte könyvet írtam. A téma beletartozik a „Családi élet" rovatba. — Most mit ír? — Újra könyvet. Erkölcstant és illemtant az ifjúság számá­ra. Úgy hiszem, hasznos lesz... Hasznos és főként időszerű. ★ Dezséry László könyve nem­csak őszinte, hanem okos is. Jó lenne, ha mindenki elolvasná és (hozzászólna. Amit az ifjúság mai magatartásának okairól, az októberi könyvégetésről, a szülők és pedagógusok felelős­ségéről. a hazafiságiról, a szo­cializmusról, a vallásról, a csa­ládi életről, a nemi életről és a nevelésről mond, azt mind el kell olvasni. Kalotai Gábor valami jogos is ebben az el­lenvetésben. Társadalmi (hely­zetünkből következik a két ke­resőre felépített családi élet. A nők munkavállalása sok kérdést vet fel. Nem tagadhat­juk, munkájuk elvonja őket a családtól és azt. sem, hogy munkájuk nem mindenütt in­dokolt ... A túlnyomó többség a pénzszükséglet, az egész csa­lád magasabb életszínvonala érdekében dolgozik. Akárhogy is van. mégis a gyermektől vonják így el az időt. Az álta­lános helyzetből következett az is — bér ezen a téren az utolsó hónapok nagy javulást hoztak — hogy a férfiak is túlórázás, más kötelezettségek miatt igen későn jártak ha­za.;: ;.. Akárhány megfontolandó indok szól is amellett, hogy a mai szülőik nem érnek rá ne­velni, mégsem lehet elfogad­ni ezt az ellenvetést. Munká­ból hazatérő szülő is eleget foglalkozhatik q gyermekévéi, ha igazi felelősségérzet él benne ... a gyermek irányítá­sához nem kell egész nap. Rö­vid, nyugodt hangú megbeszé­léseken, a gyermek meghall­gatásán. számonkérésén. a lec­kéje megvizsgálásán túl alig van valami szükség. Lényegé­ben egy kis beszélgetésre van szükség naponta. Érdeklődés­re és tanácsadásra .;. a gyer­meket könnyű eligazítani, el­lenőrizni és boldoggá tenni a családi közösségben .;: köny- nyű őket meggyőzni, hogy szü­leik fáradtságát is tiszteletben kell tartaniofc. Csakhogy a gyermek sokszor nem ezt a tiszteletre méltó fáradtságot látja a szülein, hanem azt, ho­gyan készülnek munka után szórakozni anélkül, hogy reá ügyet is. vetnének. Vagy érzi a családi feszültséget, hogy a szülőknek rossz az egymáshoz való viszonya;;.« Az amerikai „Kimberly- Clark Corporation’’ wisconsini központi gyára ruházati célok­ra megkezdte nagyfordulatszá­mú gépeken papírszövedék gyártását szürke erdei fenyő­ből, balzsamfenyőből és luc­fenyőből. A K—200-nak neve­zett papírszövetből főképpen hasadóanyagokkal foglalkozó üzemek számára gyártanak munkaruhákat, amelyeket használat után eldobhatnak. A papírszövetet szabhatják, varr­hatják és mintákat nyomhat­nak rá. A gyártás azzal kez­dődik, hogy nylonból, üvegből vagy egyéb rostokból szövedé­ket készítenek, amelyet ra­gasztóanyaggal egybefognak. Erre a szövedékre mindkét oldalról nagy nyomással és nagy gépi sebességgel papír­vatta réteget dolgoznák rá, rßaphmlu'ik amely vízálló es a szoveaeic borítórétegét képezi. Ameny- nyiben eredményesek lesznék azok a kísérletek, melyeknek célja, hogy a szövedéket meg­javítsák, színezzék, úgy a ru­házati ipart forradalmasítani lehet. Ugyanis ez a papírszö­vet külsőleg semmiben sem lenne megkülönböztethető az eddig használt textilneműeikr tői. Ruha — kávéból Kolumbiában élő tudósok a kávébab héjából olyan szá­lakat állítottak élő, melyek ki­válóan alkalmasak ruha ké­szítésére. A kémikusok közlé­se szerint a kitűnő minőségű anyagból készült ruhának nin­csen kávéillata. < HETI ÉTREND Hétfő: Paradicsomleves vajas­galuskával, hirtelensült borjúkaraj gombás rizzsel, gyümölcs. Kedd: Krumplileves, sonkás ma­karóni, körte. Szerda: Rizsleves, vargányagom­ba rántottával, gyümölcs. Csütörtök: Csontleves, roston- sült májfiié burgonyapürével, gyümölcs. Péntek: Babpüréleves csipetké­vel, töltött-tojás vajmártásban rizs- zsel, szőlő. Szombat: Birsalmaleves, borjú- pörkölttel rakott palacsinta, ma­dártej. Vasárnap; Pulykaaprólélcleves, pulykapecsenye burgonyával és almapürével, ördögpirulák. Elkészítési módok Vargányagomba rántottával, uborkával: 50 deka vargányagom­bát 3 deka zsíron kevés vörös­hagymával puhára párolunk, meg­sózzuk, kevés paprikát és törött­borsot teszünk rá. Hat tojásból rántottat készítünk és azt a lapos tálra helyezett forró gomba körül koszorúformában helyezzük eL Uborkát szolgálunk fel hozzá. ördögpirulák: Pél liter vizet, melybe tojásnagyságú vajat s ke­vés sót teszünk, felforralunk. Ha forr, folytonos keverés mellett 35 deka lisztet főzünk bele. Azután addig keverjük, amíg a tészta az edény falától elválik. Majd a tűz­ről levesszük és kihűlésig tovább keverjük. Ha kihűlt, egyenként 2 egész tojást és 3 tojás sárgáját ke­imiiiHiiiMMiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiHiiiiiiiiiiimiiiiiiiHiiiiiiiiHiimiiiiin verjük hozzá. így elkészítve. k§» véskanállal gömbölyű tésztákat szaggatunk belőle, melyeket az­után forró zsírban megsütünk. A megsült pirulákat reszelt csokolá­déban meghempergetjük. Sonkás-makaróni: Vízben puhá­ra főzött makarónit tejfellel elke­vert. vagdalt sonkával elkeverjük. Habüstben verjünk habosra tojá­sokat s könnyedén adjuk a maka­rónira. Kikent, kihintett formába süssük pirosra. Hozzávalók négy személyre: 40 deka makaróni, 1 deci tejfel, 20 deka vagdalt füstölt- hús, 3—4 darab tojás. Töltött-tojás vajmártásban: Szép, friss keményre főzött tojásokat hosszában kettészelünk, sárgáju­kat kivéve, azokat kevés vajjal, áttört szardellával, zöldpetrezse­lyemmel, sóval, borssal ízesítve; jól kikavarva, a fehérjékbe vissza- töltjük. Vajjal készült sárga rán­tást tejfellel felengedve, kissé sóz­va felfőzzünk, a felét tűzálló edénybe töltjük, e/bbe állítjuk a tojásokat, a mártás másik részével a tetejét bevonjuk, kevés finom zsemlemorzsával megszórva kissé átsütjük és forrón tálaljuk (taka­réklángon 15 por eV Borjúpörkölttel rakott-palacsintat Kisütött palacsintákat és egy fi­nom borjúpörköltet készítünk, mely utóbbit, ha kész, apróra vag­dalunk. Tűzálló tálat kivajazunk, palacsintával fedjük, pörkölttel megszórjuk, palacsintával takar­juk és így tovább, míg kész. Tete­jét tejfellel meglocsoljuk és az egészet átsütjük. Ilii III Ifi Itllllllfllf lllll It III lllilititt ill mi iintiiiiNiniHittiiantMA Itt van az ősz, itt van újra... Mai rejtvényünkben Petőfi Sándoi a vízsz. 1., függ. 19., függ. 1., egyik szép „őszi” verséből Idézünk vízsz. 23., függ. 20. és 23. sorokban. Kárpátok egyik csúcsa (ROKOJ). 8. Elavult falburkolat, névelővel. 9. Község a váci járásban. 10. Er- tékesit-e? 11. Félkiló? 12. Az egyik világtájhoz tartozó (az első betűn hiányzik az ékezet). 13. Gyerek. 26. E napon levelet ír. 29. O — néme­tül. 30. Búnak adta fejét. 32. Min­dent a helyére rak. 37. Ujj Dániel, 38. Igyekszik valamire rábírni. 39. T. H. 41. Kard, puska és egyéb öl­döklőszerszám. 43. .. — Bence. 45. Én — latinul. 48. Akaratlanul rá­talál. 50. Község Veszprém megyé­ben. 52. Mintául szolgáló forma, 54. Hajnalodik. 56. Ani tulajdona. 57. Pillangó. 60. Kihegyezett, ki­fent. 63. Eszter Teréz. 65. Testtar­tás. 66. A seben keletkezik. 67. A Budapesti Dózsa elődje. 69. Az ele­jén jelez. 70. Tájszélek? 71. Ugyan­az, mint vízszintesben. TRÉFÁS SZÁMTAN: Két apa és két fiú mindegyike megevett egy-egy tojást. És mégió csak három tojást fogyasztottak, Hogyan volt ez lehetséges? Beküldendő az idézett Petőfi verssor és a tréfás számtani fel­advány megfejtése 1957. október 16-ig. Bármely rejtvény helyes megfejtői között 10 értékes köny­vet sorsolunk ki. • A szeptember 8-1 rejtvényeink helyes megfejtése: keresztrejt­vény: „Annak, akinek nincs ott­hona, a Föld egy nagy börtön­szoba.” Betűrejtvények: Mindenes, mindenáron, mindegy, mindenek­előtt. • Könyvet nyertek: Zimányi Fri­gyes, Veresegyház, Kinizsi u. 26. — Szentpétery Katalin, Albertirsa. — Valentin! Irma, Nagykőrös, I„ Ceglédi út 2. — Galambos János, Monor, Jókai u. 53. — Csáki Sán­dor, Vác. Lőwy Sándor u. 10. — Varga Ferenc. Pomáz. Beniczky u. 74. — Tauber Margit, Vác. Báthory u. 23. — Gudra László, Gyömrő, Tompa u. 25. — Mthalovics József- né, Budapest, IX.. Boráros tér 6. III. 8. — Székács József, Cegléd; Körösi út 24. 45. A menet belseje. 46. A futball- csatár álma. 47. Szárnyra kel. 49. „G”. 51. Itáliai. 53. A szobába. 54. Vézna. 55. Két szó: az egyik ki­csinyben! eladás, a másik szivni- valö. 58. Vallásrövidítés. 59. Y. É. 61. Távozott. 62. Használja-e a tol­lat? 63. Szerszám a mezőgazdaság­ban. 64. Tőzsdén használt kifeje­zés, jelentése: egyenlően. 66. A ve­lúr páratlan betűi. 67. A huta bel­seje. 68. F. E. O. 71. Tagadószó. 72. Távozzatok!!! FÜGGŐLEGESEN: 2. Redő. 3. Messzire. 4. Disznó­haj. 5. Egyem? 6. Benne van a záptojásban! 7. Az Északkeleti VÍZSZINTESEN: 14. Kapura rúgja a labdát, fut­ball nyelven. 15. Hiányt fedez. 16. Egyiptomi istennő, Osiris testvére. 17. Egyen? 18. Atlétikában a 30 kilométeres futásról elmondhatjuk. 21. Izzé-porrá tör. 22. Skót költő és regényíró (WALTER). 24. Zenei rö­vidítés. 25. Kártyalap a römiben. 27. Római ezres. 31. Kárára van. 33. Kis arasz? 34. Szovjet repülő­gép-fajta betűjelzése. 35. 502+1000, a régi Rómában. 36. Odasóz egyet. 38. Görög mondái testvérpár egyi­ke, Pollux társa. 40. É. F. 42. Se­kély sóstó Dél-Ausztráliában, de idegen férfinév is. 44. Bécsi óra. liba! — sóhajtott szegény kis Halima keser­vesen. — Akkor kiférnék ezen a résen és megmenekü Ihetnék!’’ 4 lig mondta ki ezeket a szavaikat, csoda zs történt. Teste mind kisebb meg kisebb lett, addig fogyott, addig törpült, míg akkora nem lett, mint egy tojásból épp most kibújt kisliba. Akkor gyorsan pihés tollacSkái nőt­tek, piros kis lába, számyacskája, piros cső­re. Halima örömmel verdesett még gyenge szárnyaival, aztán gyorsan kisurrant az ajtó melletti résen. A gonosz kövek látták a libuskát, de se­hogy sem értették, hogy került a ketrecbe. Az pedig futott, futott és mind messzebbre jutott a rabló házától. Már jó messze járt, amikor a kövek észbe­kaptak, hogy a libuska bizony Halima volt. Nosza, hamar átváltoztak ők is ládákká és Halima üldözésére indultak. Halima futás közben egy patákhoz ért. A paták mentén idegen ludak legelték. Beállt közéjük. A li­bák csípdesni kezdték az új jövevényt. Akkor beúszott a patakba és elbújt a sás közé. A kövek hasztalan keresték a menekülő Hálimát. Hazamentek és félve várták Kutuj büntetését, amiért nem vigyáztak eléggé a fogolyra. Ti álima megmenekült, de soha többé nem El változhatott át kislánnyá. Örök életében libuska maradt. Tolla pedig nem fehér lett, hanem tarka. Azokon a helyeken, ahol az idegen ludak megcsípdesték, szép fehér tollai feketévé változtak. Mikor pedig lúd-mama lett, kicsinyei is mind tátikán jöttek a világ­ra, Azóta vannak tafka ludak a világon. F alamikor réges-régen, mikor még a kő is lágy volt, csupa fehér lúd élt a vilá­gon, tarka nem volt egyetlenegy sem. A tarka ludak a rabló Kutuj gonosztette után jelentek meg, mindjárt megtudjuk, ho­gyan. Kutuj gyermekeket rabolt és eladta őket. Egyszer egy gyönyörű szép kislányt rabolt el, Halimát. A gonosz rabló hazavitte a kislányt, bezárta egy ketrecbe, ő maga pedig újra elment ha­zulról. Mielőtt elment, telerakta a ketrecet nagy, fehér varázskövekkel. Ezek a kövek gonosz szemükkel szüntelenül figyelték a fog­lyul ejtett kislányt. Mozdulatlanok voltak, de amint Halima egy lépést tett a ketrec ajtaja felé, útjába hömpölyögtek és tapodtat sem engedték tovább. Kutuj néha hetekig, sőt hónapokig volt tá­vol. Míg odajárt, a kövekre bízta szerencsét­len rabjait. Azok csak a földre szórt magvak­kal táplálkoztak, meg vízzel, azzal is csak ‘akkor, amikor a gonosz kövek megengedték. H alima már hetek óta sínylődött szomorú börtönében. Sírt szegényke, sóhajtozott, de ez nem sokat segített rajta. Fogyott és sá­padt egyre. Szép piros orcája elhalványodott. Gondolkozott, hogyan szökhetne meg Kutuj fogságából, de nem tudott kitalálni semmit. Vastagok a falak, még vasabroncs is van raj­tuk. Csak az ajtó mellett volt egy keskeny rés, amelyen kis fény szűrődött be, de ez olyan kicsi volt, hogy legfeljebb egy libuska fért volna ki rajta. nIstenem, istenem, mién nem vágyók kis­Miért vannak tarka ludak SZEMELVÉNYEK A KÖNYVBŐL: összebalhézott velem“, „A fa­terom annyit dumált emiatt, (hogy doszt“ ; : ;« Játszom a gyermekemmel (Részlet):; a »A beszélgeté­sen kívül semmi sem hagy mé­lyebb nyomot a gyermekben, mint ahogy játszottunk vele. A legtöbb család nem jut többre benne, mint az édes­anyai gügyögésre. „Ügyülübü- gyülüzni” minden kismama megtanul, el is játssza ezt a szentimentális szerepet, főleg mások jelenlétében. A papák általában hozzá sem tudnák nyúlni gyermekükhöz, amíg az meg nem indul, s értelme­sen nem lehet beszélni vele. Ilyenkor viszont már azzal jár a hazajövetel, (hogy amint a kabátjukat leteszik: a gyerek: — főleg, ha vaskos — röpül a; levegőbe. Aztán átdobódik a j papa háta mögött. Nagy a vi-í songatás és öröm, az egész: család családiasnak látja a! papát. Később azonban megállj a tudomány, pedig a gyenme-j két játszani is tanítani kell...«! Időhiány (Részletek) »Ha mostanában; a szülőket nevelő munkára j ösztönözzük, kórusban hangzik; az ellenvetés: „nincs rá idő“... j El kell ismernünk, hogy van í otthon; Ilyenikor a gyermek nem győzi hallgatni a szóára- datot, amely ömlik, mint tűz­vész idején a tűzoltófecskendő vize. A gyermek érzi, hogy egy kancsóva! is elolthattuk volna a tüzet, de a víz még fo­lyik, elmos mindent, azt is, amit most mér nem a tűztél, de a víztől kellene védeni. A gyermek ilyenikor esetleg ar­ra gondol..: jobb, ha nem is törődnek velem, minthogy ezt kelljen végighallgatnom: A gyermek hétköznapi, rendes beszélgető közösségre vágyik és arra van rászorulva, nem az ilyen „nagybőjti prédiká­ciókra", amikor meggyűlik a vétek. A másik hibát a serdülő­korban követjük el, amikor a gyermek először kezdi a maga részéről kerülni beszélgetést, titkolózik. magányoskodik. Ilyenkor időnként elveszítjük türelmünket és kérdésözönnel fürkésszük át a 'gyermeket. A kikérdezés nem beszélgetés. A legtöbb gyermek ilyenkor veszíti el a családi közösséget. A beszélgetés folyamatossá­got tételez fel és semmit se várjon tőle az olyan szülő, aki csak baj esetén használja. A moralizáló „nevelő” beszélge­tésektől nem sok sikert várha­tunk. A mai gyermek azt mondja erre: „A muterom Beszélgetek a gyermekemmel (Részlet) »Minden szülő­nek tudnia kell, hogy micsoda ajándékot ad és kap, amikor elkezdi a beszélgetést gyerme­kével. Hogy tudja unszolni az ember a gyermekét: „Mondd — apa, mondd — ma­ma”; És később is. hogy örü­lünk minden szónak! De nem jobban, mint ahogy gyerme­künk örül » mi szavunknak, amelyre a szoba végéből is felfigyel, amelyet megismer Sok ember beszédje közül is. Az a kérdés, miért lesz a be­szélgetés gyermekünkkel ké­sőbb fárasztó kötelességgé, megunt szórakozássá, fásult válaszolgatássá. Mert azzá lesz már akkor, amikor a „miért­ekre alig győzünk válaszolni. És mindinkább azzá lesz, mi­nél fontosabb lenne a beszél­getés, mint az életbevágóan Szükséges közösség fenntartá­sának és építésének szinte egyetlen módja. Mi két döntő hibát követ­tünk el a beszélgetéssel, mint a családi közösség megtartó eszközével. A beszélgetésben akkor va­gyunk a legbuzgóbbak, ami­kor valami baj van. amikor a gyermek rossz fát tesz a tűz­re, mikor rájövünk valamire

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents