Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-27 / 127. szám
1957. SZEPTEMBER 27. PÉNTEK ""&Cirtap 5 A szív — a legtökéletesebb motor Néhány érdekesség legfontosabb szervünkről Az emberek a szívről keveset tudnak. Pedig fontos lenne, hogy jobban ismerjük a szívet, amelyről egyébként olyan sokat beszélünk. Olvastunk mér kőszívről, áldott anyai szívről, tapasztalataink vannak a szőrös szívűekről, de a jó szívekről is. Hallottunk már megszakadt szívről is, ismerjük a sportszívet, a megnagyobbodott sizívet, amivel azonban nem jár együtt a nagy lélek is. Magyarázzák, hogy a szívet kímélni kell, ezért tanítják, hogy többet ésszel, mint erővel. A szívnek csodálatos munkaképességéről és arról a hatalmas tevékenységről, amelyet évtizedeken keresztül, éjjel-nappal, megállás nélkül folytat, közelebbit csak kevés ember tud. Érdemes néhány érdekességet idézni egy nagy tudóstól, aki ezeket írta a szívről: Szívünk körülbelül akkora, mint az öklünk. Súlya mintegy 300 gramm. A szív nagysága mindig a tőle megkívánt teljesítményhez igazodik, ez a „tréningtörvény“ egyik legszebb példája! Minden teremtménynek pontosan akkora szíve van, mint amekkora kell neki. A lusta ponty szíve egészen apró, míg a gyors pisztrángé igen nagy. A szabóknak kisebb, a kubikosoknak nagyobb szívük van. Azok a sportok, amelyek csak az izomzat egy részét veszik igénybe, mint a vívás1, a súlydobás, vagy a gerelyvetés, alig nagyobbítják meg a szívet, az egész szervezetet megerőltető sportok: az evezés, úszás, a hcsszútávfutás, a hegymászás viszont észrevehetően megnöveli a szív térfogatát, míg végül kialakul a jellegzetes sportszív. A megnagyobbodott sportszív önmagában még nem betegség, hanem egyszerűen a szív alkalmazkodó képességének bizonyítéka. Más az eset, ha a sport a kitágult szívizomzat elernyedéséhez vezet, mint néha fiatal sportolóknál látjuk, akik megfelelő tréning nélkül nagy teljesítményeket kényszerítenek ki magukból. Az ilyen hirtelen túlerőltetéshez a szív nem tud alkalmazkodni, hanem elveszti tónusát, izmai ellazulnak. Ez már komoly betegség és csak egy gyógyszere van: azonnal abbahagyni a sportolást és hosszú ideig pihenni. A szív összehúzódásai nem görcsös mozdulatok. A szívizmok öeszerándulása a véráram irányában, hullámszerűen terjed végig a szíven. A hullám lefutása a szívben fél másodpercig tart, utána egyhatod másodperc szünet következik. Ez a szünet egy nap 17 000 másodperc, vagyis majdnem öt óra. Életünk folyamán az egyhatod másodperces pihenők 10—15 évet is ki tesznek. Egy év alatt a szív negyvenmilliószor ver. Minden dobbanásával körülbelül egytized liter vért továbbít, tehát naponta majdnem tízezer liter vért és életünk folyamán mintegy negyedmi.1- liárd litert pumpál át az ereken. Ha ezt a teljesítményt gépies munkába számítjuk át, akkor kiderül, hogy szívünk minden dobbanásával egy kilogramm súlyt emel fél méter magasra. Egy lifttel, amelyet szívünk motorja hajtana, alig háromnegyed óra alatt öt emelet magasra juthatnánk fel. Pontos számítások szerint a szív 1/375 lóerős motornak felel meg. Nem nagyon nagy, de annál tökéletesebb motor, hiszen 80 éven át forog szüntelenül és rendes körülmények között sohasem szorul javításra. A szív naponta három tartálykocsit töltene meg tízezer liter vérrel. Hetven év alatt annyi vért szivattyúz át kamráin, hogy fezzel a vérrel egy hatalmas felhőkarcolót színültig meg lehetne tölteni. A szív tökéletes, zárt egység, még saját idegrendszere is van, amely az agytól függetlenül működteti. A testből kivágva, heteken át életben lehet tartani a szívet, ha megfelelően gondoskodnak táplálásáról. Ilyenkor csak oxigénre, hormonokra, konyhasóra és vízre van szüksége. Ha megpróbálnának az ilyen kivett szívekből kis autót építeni — négy vagy nyolc szív kellene hozzá — óránként négy kilométert szaladna és egy év alatt körülfutná a földet. Senki se mulassza el megnézni azt • a szivcsodát, amelyet Arisztotelész fedezett fel: nyissunk fel egy tyúktojást. amely már 26 órán át a keltetőben, vagy a tyúk alatt melegedett. Vegyünk kezünkbe egy nagyítót, s különös látványban lesz részünk. A folyós pép egy helyén kis sejthalmaz rángatózik, a csomócs- ka, amelyből később a kiscsi- be szíve lesz. A szív tehát már akkor is ver, amikor még ki sem alakult. Ha ezt a kis dobogó sejttöme- get óvatosain kivesszük a tojásból és meleg tápanyagba ágyazzuk, akikor a sejtek a tojáson kívül is tovább szaporodnak. Ha ezt a fejlődő szívet hat darabra vágjuk, akkor mindegyik darab még jó ideig külön-külön tovább mozog. Nem Néró volt a szemüveg feltalálója Az idevágó kutatások megállapították, hogy az ókorban szemüveget — mint optikai eszközt, a szemhibák korrigálására — nem használtak. Mint a történelem lapjai tanúsítják, Néró császár a cirkuszi játékokon egyik szeme elé „zöld kristályt“, úgynevezett félnemes követ tartott. Ilyen esetekről az ókínai mandarinokkal kapcsolatban is tudunk, akik barnásán átlátszó topázféleséget tartottak szemük elé, minden valószínűség szerint, hogy gyenge szemüket 'védjék a vakító napsugaraktól, így akár "Néró, vagy a mandarinok legfeljebb a napszemüveg ősét használták. Roger Bacon, a neves angol szerzetes volt az első, akiről tudjuk, hogy „üveggolyó-részecskét“ használt papírra vetett betűk olvasásakor. Ez az 1267-es esztendőben történt. Jóval később Szavonarola (1460 körül) már javasolta, hogy a szem elé tartott „üvegeket“ a sapkán erősítsék meg. Nem sokkal később már orra került az igen kényelmetlen, vastagkeretű nehéz szemüveg. Mai értelemben vett praktikus és modern szemüveget 1746-ban Párizsban adtak el először. Hölgyeimi Hordjanak magassarkú cipőt! „Ajánlom a szép nemnek, hordjon magassarkú cipőt. A magassarkú cipő arra kényszeríti viselőjét, hogy testsúlyát hátrafelé helyezze és ezáltal állandóan egyensúlyozva lépjen, ami megszünteti a lapossarkú cipőkben szokássá vált csámpás csoszogást” — mondotta dr. Owen McDo- nagh skót szakorvos. Az orvos szerint a magassarkú cipő a láb összes izmait mozgásban tartja és megjelenésük tetszetősebb, járásuk szebb és nem utolsósorban fontos, hogy a magas sarok kedvez az egészségesebb légzési technikának is. De a skót orvos nemcsak egészségügyi szempontból A férj erkölcstelen életre kényszerítette fiatal feleségét Az első napsugár erőmű ipari használatra A Szovjet Tudományos Akadémia kidolgozott egy tervet, a Szovjetunió déli határán Arméniában felállítandó — napsugár erőműre, mely a napenergiát a világon* első ízben képes lesz nagy mennyiségben és hatásfokon hasznosítani ipari célokra ist Az erőmű igen érdekes látványt nyújt majd. Az egy kilo-, méter átmérőjű területen el- j helyezett hatalmas tükröket l erdősávgyűrű védi a portól.! A kör közepén 40 méter ma- | gas tornyot építenek. A to- i rony tetején helyezik el a j a nagy űrtartalmú forgatható j gőzkazánt, melyben a víz aj napenergia hatására forrásba; jön, és belsejében a gőznyo- j mást 30 atmoszféráig viszi; majd fel. Innen a gőz csőveze- i téken az erőmű turbináihoz jut, melynek kapacitása 1200 j kilowatt lesz. A torony körül 23 körsínpályát helyeznek el. A sínpályákon 23 automata vonat- szerelvény speciális vagonokon 1293 nagyméretű tükröt mozgat. Rellé automaták úgy irányítják a szerelvényeket, hogy a tükrök a felfogott napsugarakat a kazán felületére vetítsék. Ezzel egyidejűleg szinkron automaták gondoskodnak arról, hogy a kazán úgy mozogjon, hogy a tükörről vetített napsugarak pontosan merőlegesen essenek a kazánfalra. Reggel fényelemek indítják a szerelvényeket, amint a nap feljön. Tekintettel arra, hogy a napsugárerőmű természetesen csak nappal, tiszta időben működik, ezért gondoskodni kellett megfelelő hőtárolókról is. A napsugárerőmű mellett óriási nagyságú földalatti víztároló medencéket építenek, melyek mint gigantikus termoszok a víztömeget hosszabb időn át 70—80 C-fokon tartják majd. Az erőművet Arméniában, az Aigeri-tó mellett közvetlen az Ararát alatti síkságon építik fel, ahol egy évben a megfigyelések szerint 2600 napsütéses óra van. A VIII. kerületi bíróság csütörtökön kezdte tárgyalni Tündik András huszonhárom éves, rovottmúltú és hat társa bűnügyét. Tündik ez év januárjában megismerkedett a 21 éves Zachár Máriával, s márciusban már házasságot is kötöttek. Nem sokkal az esküvő után a férj arra . kérte fiatalfeleségét, ’ hogy ismerkedjék meg férfiakkal; mert így ' több pénzhez juthat. Az asszony először vonakodott teljesíteni a kérést, de később mégis rátért az erkölcsi züllés útjára. Ismeretségeket kötött és egy titkos találkahelyre járt. Az asszony segítségével szerzett pénzt Tündik András mulatóhelyeken költötte el. Felesége közölte vele, hogy nem hajlandó ezt az életmódot tovább folytatni, erre Tündik gorombáskodni kezdett, sőt meg is verte. A megfélemlített fiatalasszony tovább folytatta erkölcstelen életét és Jung Istvánné, Magyar Miklósné, valamint Miklósi Józsefné lakásán bonyolította le találkáit. Végül mégis úgy határozott, hogy abbahagyja azt, amibe férje belehajszolta, elment a rendőrségre, s elmondotta, mi történt. Hasonló okok miatt emelt vádat az ügyészség Komláthy Dezső 41 éves fűtő és 19 éves felesége. Vízhányó Anna ellen1 is. A bűnügy tárgyalásán több tanüt,is kihallgat a híróság, az ítéletet előreláthatólag hétfőn, szeptember 30-án hirdeti ki. ajánlja a magassarkú cipőt, hanem úgy látszik, a divatnak is hódol, mert egészségügyi érvei mellett azt mondja, hogy „a magassarkú cipő megszépíti a nők bokáját, s annak üdítő látványa jó napot, vagy jó estét szerez a férfiaknak. Lopás — dróton Franciaországban háromhó- napi börtönre ítélték Jacques Wadou urat, Oise tartomány elektromos müveinek igazgatóját, mert 1948 óta egy titkos vezetéken áramot szolgáltatott egy „külvárosi” szállodának, amelyet felesége vezetett. GONDATLANSÁGBÓL TÜZET OKOZTAK Dánszentmiklóson traktorral szántott Germányi Mihály és Krizsán Sándor. Az esti órákban a traktor mellett tüzet raktak, nem vették azonban figyelembe, hogy szél van és a szalmakazlak tüzetfoghatnak. A szél egy szikrát felkapott, a szalmakazalhoz sodorta, amely meggyulladt. A tüzet csak megfeszített munkával lehetett lokalizálni, de még így is 1500 forint kár keletkezett. A Ceglédi Járásbíróság Ger- mányit és Krizsánt háromhárom hónapi börtönre ítélte, amelynek végrehajtását azonban próbaidőre felfüggesztette. igazságot szolgáltattak" az ökölvívók A Ceglédi Sütőipari Vállalatnál dolgozott Pákozdi Sándor, akit Menczer László, az üzem igazgatója eltanácsolt, mert Pákozdi sorozatosan ittasan járt be dolgozni. Pákoz- dinak barátja volt Finszter József — mindketten bokszolok —, aki szintén összekülönbözött Menczerrel. Pákozdi és Finszter több ízben üzentek Menczernek, hogy bosszút állnak rajta. Ez az idő október 26-án — az ellenforradalom idején — be is következett. Felkutatták Menczert, először csak durva szavakkal vonták felelősségre, majd Pákozdi egy jól elhelyezett horogütéssel állonvágta, Finszter pedig gyomronütötte, úgyhogy Menczer ájultan maradt a verekedés színhelyén. Az orvosi vizsgálat megállapította: Pákozdi ütése oly nagy volt, hogy Menczer járomcsontja is eltörött. Megindult ellenük az eljárás. A Ceglédi Járásbíróság hatóság tagja elleni erőszak, valamint súlyos testi sértésben mondotta ki őket bűnösnek, s ezért Pákozdit másfél évi, Finsztert pedig egy évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. „Kihalóban" az amerikai filmsztárok Értesülések szerint a 20th Century Fox „tehetségkutató” központot állított fel, mert a fílmgyártók ráébredtek arra, hogy veszélyes módon „kihalóban” vannak az amerikai filmszínésznők. Az amerikai filmstúdiók jelenleg főképpen a következő Negyven évig hordott testében EGY GRÁNÁTSZILÁNKOT Csedomir Trifunovics lesz- kováci lakos, a jugoszláv hadsereg kötelékében az első világháború idején súlyosan megsebesült. A kórházban 14 gránátszil ánlk-okozta sebét gyógyították iki. Az időközben nyugdíjba helyezett Trifunovics a napokban egy kirándu lása alkalmával rosszul lépett és hirtelen súlyos fájdalom nyilallt ballábába. Minthogy fájdalmai nem csillapodtak, orvoshoz ment, aki megvizsgálta és kórházba utalta. Tri- funovicsot a kórházban megoperálták és ballábából kivettek egy gránátszilánkot, amelyet hogy, hogy nem, a 40 év előtti operációja alkalmával testében felejtettek. filmszínésznők szerződtetésére törekszenek: Sophia Loren (olasz), Audrey Hepburn (angol), Anna Magnani (olasz), Deborah Kerr (angol), Ingrid Bergman (svéd), Elisabeth Taylor (angol). A legnépszerűbb amerikai filmszínészek: Marilyn Monroe, Ava Gardner, Susan Hayward, Kim Novak. Doris Day, Rita Hayworth, June Allyson. Jóllehet, ilyen sztárok vannak az amerikai filmvilágban, a vállalkozók szívesebben szerződtetnek külföldieket. Ennek az az oka. hogy a külföldiek kevesebb gázsit követelnek. Most azonban — amint a „tehetségkutató” központ felállítása bizonyítja — Hollywood már ráébredt arra, milyen veszélyes méreteket ölt az amerikai filmsztárok mellőzése. Ezt is Kartalon láttuk Esténként a házak előtt ropják a táncot az eladó lányok A másfél millióforintos költséggel épült emeletes általános iskola, a falu büszkesége
