Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-26 / 126. szám
4 'k/Cirlap 1957. SZEPTEMBER 26. CSÜTÖRTÖK 10893000 forintos veszteség Javaslat: szüntessek meg a vállalatot! 1950. november elsején alakult a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat. Akkor még tatarozó és építőipari vállalat volt. Azóta hét év telt el. Ha diákhoz hasonlítanánk, most állna a hetedik osztály vizsgája előtt. Minden évben vizsgázott és meg kell mondani, hogy 1952 óta elégtelen osztályzatot érdemel. Most, a hetedik év végén szintén elégtelen bizonyítványt állít ki magáról. Ülünk a vállalat igazgatói irodájában. Wolf Márton igazgatóval és Hadász Mihály főkönyvelővel beszélgetünk. Honnan a hét és félmillió forintos deficit? Énről kérdezzük őket (ügy tudtuk, csak ennyi vesztesége van a vállalatnak.) Wolf elvtárs hat éve dolgozik itt, másfél éve igazgató. A főkönyvelő június 15-én vette át munkakörét Mielőtt az okokról beszéd- nénik, kíváncsiak vagyunk, mennyi is pontosan a veszteség. Halász Mihály főkönyvelő elmegy felderíteni a kért adatot Egész más témáról kezdünk beszélgetni* — Baj van! -— e szavakkal lép ismét a szobába a főikönyvelő; Várakozóan nézünk rá. Mi lehet a baj ? — Nem Ihét és félmillió, hanem 10 893 OOO forint a hét év Vesztesége — mondja. Egy pillanatra döbbent csend követi a bejelentésit. Most még inkább kíváncsiak vagyunk, má történt itt, hogyan folyhattak el a súlyos milliók- A főkönyvelőt kérjük, mondja el, évenként hogy alakult a vállalat mérlege? 1951- ben 383 000 forintos nyereség. 1952- ben 1 360 000 forint deficit. 1953- ban 1 883 000 forint deficit, 1954- ben 4 019 000 forint deficit. Álljunk meg egy szóra. Wolf igazgatóra nézünk. Látszik rajta, hogy töpreng, felidézi gondolataiban azokat az időket. „Amerikai“ könyvelés Rövid szünet után így önti Szavakba gondolatait: — Valószínűleg itt ..ugróit Iá” az 51-es „nyereség”. Tudniillik 1952-ben váltották le az első vezető garnitúrát. Az akkori főkönyvelő egy szemétkosárban adta át az iratokat. Noteszbe jegyezgetett, kitéphe. tő lapokra. Senki sem tudta, mennyi anyagot használták fel, mennyi van, vagy menynyinek kell lenni raktáron. Olyan káosz volt itt, hogy az TANULSÁGOS I FILMBEMUTATÓ \ | Sokáig emlékezetes kul-§ 1 túrverseny színhelyé volt | | Dömsöd a napokban. A Ha- 1 | zafias Népfront és a mozi-1 | üzem vezetősége rendkívüli 1 | előadás keretében mutatta 1 | be a ,,Te és egynémely baj- | | társ“ című keletnémet do-1 | kument-filmet. Annák el- | |Jenére, hogy a dtíkument-% | filmek általában nem szók- % | tok széleskörű érdeklődést | | kelteni, ez alkalommal már | | két nappal az előadás előtt | | minden jegy elkelt. Sőt, \ | még a bemutató napján is | | legalább állóhelyekért őst-1 | romolták a moziüzem ve-1 1 zetőségét. | A film bemutatása előtt 1 ! Kassos Mihály, a Hazafias | | Népfront megyei elnöksé-1 | gének tagja tartott rövid § | bevezetőt, majd megkezdő-1 |döit az előadás. A filmen % | egymás után peregték a 1 | drámai eseményék; a né-1 1 zők előtt hiteles történelmi | | dokumentumok elevened- I | tek meg a militarizmus | 1 rombolásairól, s « háborúk f | borzalmairól. Noha a film | 1 a századfordulótól a máso- f | dik világháború végéig | 1 ölelte fel az imperializmus | | és militarizmus történetét, | I minden filmlcocka a múlt | I évi ellenforradalom kegyet- 1 1 lenségét és aljasságát jut- § | tatta a nézők eszébe. En- \ 1 nek a véleményüknek töb-1 I ben hangot is adtak a bé- \ 1 mutató után. Megtoldva | 1 azzal: 'kár, hogy a filmet | 1 csak néhány napig mutat-1 1 jak be a megyében, jó len-1 | ne, ha mindenütt levetíte- \ | nék. Okulásul és emlékez- | | tetőnek! SnniMiiimmmiiiimmimiiniimiiiiiiiiiriiiiiiHiHmimuiiii: isten se tudott volna eligazodni benne. Azóta is — 1955-ben és 1956-ban másfélmillió forinton felüli az évenkénti veszteség. 1957 első felében 800 000 forint, a második félévben további 600 000 forintos deficitre számítanak. A nagy summák után naponta 2000 forint büntető kamatot fizetnek a banknak. A veszteség okait kutató kérdésekre is Wolf elvtárs válaszol. — A helytelen könyvelésen túl; sek pénzt felemésztett a 'határidő után elkészült építkezések kötbére is — mondja. Váltófutás Mit csinált közben a műszaki gárda? Hogyan nézhették ksrtoatett kézzel a milliók eltűnését? Kesernyés mosoly jelenik meg az igazgató arcán. ■— A műszakiak? Évenként átlag 40 műszaki embert foglalkoztatott a vállalat. Hét év alatt 200 jött és ment. Ez azt jelenti, hogy ötször cserélődött a műszaki gárda. Művezetőből például a kilencedik dolgozik jelenleg — mondja. De az igazgatók csak kézben tarthatták volna a beosztottakat; — ök is váltották egymást. Én vagyok a negyedik igazgató — válaszolja* Fejetetejére állított helyzet A korrupció melegágya teremtődött meg ezáltal. Csodálkozhatunk-e. hogy sikkasztásért és anyaglopásért egy sor bűnvádi eljárást kellett indítani? No és a dolgozók? Hányán dolgoznak a régi gárdából? — Évenként átlagban 300 emberrel dolgozunk — válaszolja Wolf elvtársi. Ha jól utánaszámolok, négyszer cserélődött a létszám. Csupán tíz emberünk dolgozik hét éve. Mi adta a vándortootot a munkások kezébe? Erről így vélekedik Wolf elvtárs: — Zömmel olyan emberek jötték ide, akiknek földjük is van. Természetesen alig várták, hogy abbahagyják a munkát, máris rohantak a földre. Ha távolabbi munkahelyre kellett menni, inkább itithagyták a vállalatot. Ehhez hozzájött még, hogy 1955— 56-ig 15 százalékos bérkülönbség volt a tanácsi építő vállalatok és az államiak között. Lenni, vagy nem lenni! A mostani vezetők is érzik, hogy ez így nem mefhet tovább. Érzik, hegy nemcsak az adósságok teszik lehetetlenné a vállalat további fennmaradását, hanem az is, hogy eleve rosszul szervezték. Rosszul, mert Ceglédtől Budapestig hatalmas területen kellett építési és tatarozási munkákat végezniük. Jelenleg is száz munkahelyük van. Igaz, hogy a vállalat nevéből már törölték a „tatarozó” szót, de a munkájából nem. Ezért a sok apró munkahely. Igaza van az igazgatónak, amikor így vélekedik: — Honnan biztosítsam a sok felvonulási költséget? Honnan fizessek száz éjjeliőrt és művezetőt?' Ezt nem tudom megtenni. így aztán a kiszállított anyagok jórésze szőrén- szálán eltűnik, mert nincs, aki feleljen érte. Szerény számításuk szerint a deficit három százaléka a lopásokból és csalásokból ered. De a tanács egyes intézkedéseivel maga is gátolja, hogy a vállalat deficitmentesen dolgozhasson. Mert nem az a baj, hogy a ceglédi tanács saját vállalatával végezteti el a 13 és 20 OOO forintos tatarozási munkákat. De az már érthetetlen, hogy a kétmillió forint értékű 20 családi ház felépítését a Községgazdálkodási Vállalatra bízta, amelynek az a feladata, hogy a saját kezelésében levő házakon végezzen javítási munkát, de csak 10 OOO forint értékig. Tehát ez nemcsak a szóbanforgó építő vállalatra nézve sérelmes, hanem szabálytalan is. Másik ilyen példa. A megyei tanács tervosztálya most küldött le egy tervet, amelyben kötelezi a vállalatot, hogy október 31-ig építsen melléképületeket az 1954-ben felépült állatorvosi ambulanciához, amelyhez akkor „elfelejtettek” melléképületeket tervezni. Hogyan tovább? Ezernyi érv szól tehát amellett, hogy ezt a vállalatot meg kell szüntetni és a megye építőiparát új alapokra kell he. lyezmá. Ezt a vállalat igazgatója is tudja, mert azt mondja: — Helyesebb lenne járási tatarozó, karbantartó vállalatokat létrehozni, vagy ktsz- eket alakítani. Az építő vállalat'pedig végezzen építési munkát. Jövő évi terveiket már ilyen elgondolás alapján szövögetik. Csak 500 OOO forint értéken felüli munkákat akarnak elvégezni. De eleve 10 százalékos veszteségre terveztek. Most nem vitatjuk, hogy ez jogos-e vagy jogtalan. Egy bizonyos* A tíz és félmilliós veszteséget tovább nem szabad növelni. Aki ezt megengedné, bűnt követne el. De a vállalat megszüntetésének olyan módja, ahogy Wolf elvtárs javasolja, ugyancsak elfogadhatatlan. így képzeli: — Szüntessek meg a vállalatot, mondjuk december 31- én, és alakítsák újjá január elsején. Mi lenne hát az ésszerű megoldás? Ennek végleges eldöntésére természetesen a megyei tanács hivatott. Mi azt javasoljuk, hogy a Vácott székelő Észak-Pest megyei Építő Vállalat és a Dél-Pest megyei Építő Vállalat helyett hozzanak létre egy megyei építőipari vállalatot, amelynek hivatása lesz elvégezni megyénk nagyobb építkezéseit. Miuán elkészül a jövő évi tatarozási terv, azokban a járásokban, ahol egész évben tudják foglalkoztatni, helyes lenne járási tatarozó vállalatokat felállítani. Ahol ilyen tatarozó vállalatra nincs szükség, a kisebb javításokat elvégeztethetnék a ktez-ekkel, vagy ha ilyen nincs, kisiparosokkal. Meggyőződésünk, hogy ezáltal nemcsak a vállalatok munkája lenne eredményesebb, hanem elzárnának egy olyan „csapot” Í6. amelyen eddig államunk vagyona bőségesen fclydcgált. Farkas István — Kalmár Pál Új oldalkocsi típus Ujtípusú motorkerékpár-1 oldalkocsi gyártására készül-1 nak a Dunai Hajógyárban. | Az oldalkocsi szekrénye azo- | nos lesz a most forgalomban | levővel, de alváza nem te- 1 leszkópos, hanem torziós ru-1 gózású lesz. A rugózást, az | utas testsúlyától függően, há- | rom fokozatra lehet beállítani. | Az új konstrukció nemcsak az | utas kényelmét szolgálja, ha- | nem a gyártást is folyamato- 1 sabbá teszt, mert az ehhez I szükséges alkatrészek nagy ré- 1 sze a gyárban készül. Az új oldalkocsi első min- | tapéldányát most próbálják ki, | a jövő év tavaszán pedig már | forgalomba kerül a Dunai | Hajógyár új gyártmánya. .4 világ legerősebb Diesel-motorja | Japánban a közelmúltban | elkészítették a 13 200 lóerős. | nyolchengeres Diesel-motort. | A japán sa jtó szerint a világ | legerősebb Diesel-motorjáról | van szó, amelyet a „Satu Ma- | ru” tehergőzös hajtására fog-1 nak használni. Nem csalás, nem ámítás Hetek óta nagy sikerrel szerepel Budapesten Pozsonyi mester bűvész-színháza. A két és fél órás, mindvégig izgalmas műsort rövidesen a Pest megyei dolgozók is megnézhetik: október elején a színház a váci és a szobi járásba látogat. Képünkön: nem csalás, nem ámítás; a „lebegő nő” valóban lebeg! Pozsonyi mester a kételkedőknek karikával is bebizonyítja jímmiimmmiHnmimniimmmiimNiiiiiiiiiiminiiiiilUiitmiiiiimiMmHumimimmiimimiiniimiiüHimimtitmfiuimiimw Egy kérvény útja börtöntől a börtönig Elriasztó tanmese, kizárólag 16 éven felülieknek A történet szereplőinek nevét — éppen a tartalom kényes voltára való tekintettel — behelyettesítjük, s a színhelyet mondjuk Abonyba tesszük. Tehát a szereplők: a Kérvényt író és felesége, a Kegyelmet Kapott és férje, I. FEJEZET Az abonyi vasútállomáson vagyunk, a pénztárfülke előtt. Egy asszony vált jegyet Budapestre. A Kérvényt író, aki a pénztárban a jegyet adja, megkérdi tőle: — Miért utazik oly sokszor Budapestre? — ügy tesz — hangzik a válasz — mintha nem tudná, hogy hat hónapra elítéltek. Most kegyelmet szeretnék kapni, ezért utazok olyan sokszor. — Ezért kár utazni, megírom a kérvényét. Meglátja, sikeiTe vezet majd; A Kérvényt író nekiül, remekül kicirkalmazza a kegyelmi kérvényt, az asszony beadja és ime mi történik? Elengedik a hathónapos büntetést és hősnőnk a történetben most már a Kegyelmet Kapott lesz. H. FEJEZET Érthetően nagy az öröm. A Kegyelmet Kapott gondolkodik, mivel honorálja a Kérvényt írót; — Adok magának pénzt mondja; — Nem kell — hangzik az elhárító válasz — ez nem kell. •— Hát mit akar? (Majdnem elfelejtettük megírni, hogy ez a jelenet az utcán játszódik le, hőseink körül sok ember jön-megy, köszönNyolevankilenc könyvoldal - egy levelezőlapon a rilútf legkisebb betűivel Ehmann Lajos mohácsi képkeretezőről kevesen tudják, hogy háromszoros világrekorder. Meg pedig abbán tartja a rekordot, hogy azonos nagyságú papírra az egész világon a legnagyobb terjedelmű szövegét tudja leírni. 1026-ban olvasta, hogy egy bajor diák levelezőlap nagyságú papírra 26 000 betűből álló szöveget írt le. Ehmann Lajos kíváncsi volt: igaz-e a hír, lehet-e olyan kis betűkikel írni? Kísérlete sikerült: 1932-re — éppen 25 éne — elkészült az Írás: levelezőlapra 2774 szót írt le, 26196 betűvel. Világrekordját rövidesen egy angol bányamérnök — azonos nagyságú papírra írt — 45 000 betűjével döntötte meg. A fiatal magyar képkeretező 46 000 betűvel másodszor is megszerezte az elsőséget, a következő évben pedig saját rekordját döntötte meg. Egy postai levelezőlapra Caray János Szent László című költeményéből 89 oldalt másolt le. A 11 224 szavas írásmű 56196 betűt tartalmaz. Ezt az eredményt azóta sem érte el senki. Még sok hasonló írást készített parányi betűivel. Gyufaszálra például — a négy oldalán összesen 32 sorban — leírt egy parlamenti megnyitóbeszédet. A rendkívül kicsiny betűk, amelyeket a különleges írásnál használ, szabad szemmel olvashatók. Tulajdonképpen nem is írja, hanem rajzolja a betűket: egy ára alatt körülbelül ötvenet. írás közben sem szemüveget, sem nagyítót nem használ. Szabadban, erős napfénynél dolgozik. Jól kiírt acél mű- vésztollat és pirostintát, vagy tűhegyes tintaceruzát használ. Hosszú szünet után most újabb nagy munkába kezdett a 49 éves mohácsi képkeretező. Kodály Zoltán 75. születésnapjára parányi betűivel leírja a nagy magyar zeneszerző egyik híressé vált cikkét. A szöveget a Háry János néhány hangjegyének formájába önti. A ritka Írásművet Kodály Zoltánnak szánja születésnapi ajándékul. nek nekik és ők visszaköszönnek.) — Magát — hangzik a sut- togóra fogott szó. — Kegyelmet Kapott felháborodik, szó nélkül otthagyja Kérvényt írót. De nem hagyja nyugodni a lelkiismerete, érzi, hogy a lealkudott hat hónapot valamivel viszonozni kell. Többször kérdi: mivel tartozik? A válasz mindig a fenti; — Jöjjön éjjel 1 órakor hozzám — adja végre beleegyezéséti * III. FEJEZET A kegyelemmel kezdődött viszony jó ideje tart, a Kérvényt írónak már terhes az ügy. Ugye furcsa? Pedig így van, iftert a Kegyelmet Kapott, aki előzőleg tiltakozott, először beletörődött az ügybe, később szabályszerűen szerelmes lett. A férfi mind ritkábban látogatta meg, és ő mind gyakrabban írt kérő, esdeklő leveleket. Színre lépett azonban a Kérvényt író felesége is, akinek mind gyanusabbá váltak az éjjeli kiruccanások. Mit tehetett a férj: mindent bevallott, névvel, utcanévvel, házszámmal együtt, csak arra kérte az asszonyt, ne csináljon botrányt, az ügyet befejezte. Most már csendesen folytak, folydogáltak a napok, csak az ostromló levelek érkeztek, erre azonban a jó útra tért férj nem is válaszolt; IV. FEJEZET Koranyári napsütéses délelőtt Abonyban. A főúton kart-karba öltve szembe találkozik a Kérvényt író és felesége, a Kegyelmet Kapott és férje. A Kérvényt író felesége gúnyosan, egy-két megjegyzés kíséretében végigméri a Kegyelmet Kapottat, aki először csak szóval válaszol a nem éppen hizelgő megjegyzésekre, később veszedelmes közelségbe ér a Kérvényt író feleségéhez. Szitkok és sértések röpködnek a levegőben, s egy-két perc múlva bekövetkezik a történet csattanója. Szó szerint csattanó, mert a Kegyelmet Kapott a kezében levő üres tejfeles bögrével úgy vágja fejbe a Kérvényt író feleségét, hogy az 20 napon túl gyógyuló sérüléseket szenved és így a Kegyelmet Kapott újfent bíróság elé kerülV. FEJEZET A Ceglédi Járásbíróság tárgyalóterme e fejezet színhe’- lye. A fejbeverés ügyében szolgáltat igazságot a járásbíróság. Tanuk vallanak ide, tanuk vallanak oda, felolvassák a Kegyelmet Kapott szerelmes leveleit, a férj és a feleség végighallgatja az épületes tárgyalást, végül elhangzik a? ítélet. A Kegyelmet Kapottat súlyos testi sértés miatt 500 forint pénzbüntetésre ítélik, ö felsóhajt, megkönnyebbül, hogy így megúszta az ügyet Később sírvafakad. Mert meghallja, hogy mivel újból megbüntették, le kell ülnie a korábban kegyelemből elengedett hat hónapot is* VI. FEJEZET A Kérvényt író a bíróság folyosóján zavartan fordítja el a fejét. Gondolkodik. Ilyen még nem igen volt: ő írta meg a kérvényt, amely megmentette az asszonyt a börtöntől és íme, most miatta kell leülnie büntetését abban az ügyben, amelyben az ő kegyelmi kérvénye hozott teljes sikert. __________ K. PS zóvá tettük „Október közepén nyit a Váci Gépkölcsönző“ című cikkünkben, hogy gyermekkocsit nem kölcsönöznek a váci fiatal anyáknak. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattól Garami István igazgató levelet intézett hozzánk. Többek között ezeket írja: „A cikkben közölteket örömmel vettük és közöljük a szerkesztőséggel, hogy javaslatuknak megfelelően vállalatunk kölcsönzés céljára még október folyamán a Váci Vegyesipari Vállalatnak gyermekkocsikat is rendelkezésre bocsát. Így, mint profilba beleférőt, e kérdést is egy kalap alatt megoldottnak tekintjük.“ Köszönjük a helyes intézkedést. Lehet.e az üszőket kétéves korban elletni? A német állatorvosok egyik közelmúltban tartott értekezletén foglalkoztak a szarvas- marhák korábbi tenyészetbevételének kérdésével. Megállapították, hogy helyes fiatalkori takarmányozás esetén az üszők már 1 Vi—1 V* éves korukban tenyésztésbe állíthatók, s ez nem befolyásolja sem a további növekedést, sem a tejelést. A korábbi tenyésztésbevételnek több előnye van; az üszőállomány arányát így 33- ról 20—25 százalékra lehet csökkenteni, s a takarmány- termő terület csökkentése is lehetséges. Előnyös azonban, mint megállapították, az ilyen üszőket második laktációjuk előtt már legalább tíz-tizenkét héttel szárazra állítani. Datolyapálma — Szibériában Szibéria különböző részein datolyapálmákat és fehér cédrusfákat ültettek, amelyek meglepően jól fejlődnek. Szak. értők véleménye szerint Szibéria nyári éghajlata alkalmas szubtrópusi növények termesztésére. Télen a szubtrópusi növényeket vastagon be kell cse magolni, illetve üvegházakban kell elhelyezni.
