Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-24 / 124. szám
1957. SZEPTEMBER 24. KEDD '"\TCfrlap 5 Moszkvában nemrég értekezletre jöttek össze a világ számos országának tudósai, bogy megvitassanak egy kérdést, amely ősidők óta érdekli az embereket: hogyan keletkezett az élet. Az alábbiakban az értekezleten résztvevő néhány tudós nyilatkozatát közöljük. — Milyen az élet fejlődésének általános sémája a mai tudomány adatai alapján? Ezt a kérdést intéztük A. ti. Oparin akadémikushoz, az élet keletkezésének egyik legnagyobb kutatójához. — Hogyan keletkezett földünkön az élet? — Ez a kérdés nemcsak a tudósokat érdekli. A kutatások lehetőséget adnak annak megállapítására, vajon ma is létrejönnek-e az életnek azok a formái, amelyek valaha a földön keletkeztek, s ha igen, milyen feltételek mellett. Ha tudjuk, hogyan keletkezett az élet, megoldhatjuk az élet mesterséges reprodukciójának problémáját is és tisztázhatjuk, van-e élet más bolygókon, s ha igen, milyen formában. — Mindezek a kérdések régóta nyugtalanítják a tudósokat. A múlt század végéig és századunk elejéig azonban természetkutatók többsége azt a meggyőződést vallotta, hogy a legprimitívebb élőlények közvetlenül a szervetlen természet anyagaiból is létrejöhettek. — Idők múltán a tudósok megszabadultak ettől a helytelen nézettől és ráléptek az élet evolúciós fejlődése elismerésének útjára. — Nézzük, hogy évmilliárdok során milyen szakaszokon ment végbe ez a folyamat? Az első szakasz az volt, amikor a még teljesen élettelen földön megjelentek a legegyszerűbb szerves anyagok — a szénhidrogének és származékaik. Később a földön, a föld felületén, a vízben és a levegőben ezek az anyagok komplikálódtak. Ez még nem volt élet, de a bonyolult kémiai vegyületekben már megvoltak az élet feltételei. Ezt már a fejlődés második szakaszának tekinthetjük. Ennek eredményeként megjelentek a fehérjékhez és a savakhoz hasonló bonyolult, sokmolekulás vegyületek. Ennek alapján feltételezhető bizonyos kezdeti rendszerek létrejötte. Ezek a rendszerek a külső közeg hatására már képesek voltak változni és ezzel együtt a természetes kiválasztódás iránt fogékonnyá válni. E rendszerek élő formákká való evolúciós fejlődését úgy tekinthetjük, mint az élet keletkezésének harmadik szakaszát. — Vannak-e kísérleti bizonyítékok e feltevések igazolására? — Igen. — Hogyan lehet bizonyítani például azt- hogy élő testekhez hasonló rendszerek valaha szerves anyagból képződtek? — Két út van erre: vagy megkísérlünk létrehozni egy hasonló rendszert azokból a szerves anyagokból, amelyekből a sejt áll, vagy a sejtet legegyszerűbb alkotó részecskéire bontjuk. A tudomány mindkét úton ért el eredményeket. Miller (Egyesült Államok)', valamint Pavlovszkajá és Passzin- szkij (Szovjetunió) professzorok bebizonyították, hogy bolygónk gázaiból képződhettek szerves anyagok. S. Akabori ja. pán professzor kísérletei pedig megmutatták, hogyan megy végbe a szerves anyagok komp. likálódásának ez a folyamata, s hogyan közelítik meg a növényi és állati szervezetekben levő mai fehérjék struktúráját. Kutatásaikkal megállapították, hogy az élő testek további kialakulása az úgynevezett koa- cervátumok stádiumán át vezet, ahol a vegyi folyamatok már másként mennek végbe, mint abban a környező vízközegben, amelyben keletkeztek. A másik fajta kísérleteknél, amikor a sejtet összetevőire bontottuk, ugyanilyen koacer- vátumokat kaptunk, ahol a vegyi folyamatok ugyanúgy mentek végbe, mint a mesterségesen létrehozott koacervátumok- ban, — Az evolúció elméletét vallja-e az élet keletkezéséről? — kérdeztük S. Millert, a columbiai egyetem híres profesz— Ezé k a molekulák az óceánban széleskörűen elterjedve, fokozatosan az anyag felszínén koncentrálódtak és ott bonyolultabb molekulákká egyesültek, olyanokká, mint például az aminósavak és foszfátok. En ezt tekintem, az átalakulás második stádiumának. Ezután megkezdődött a harmadik stádium. Ez abból állott, hogy ezek a már nem megkötött nagymoleku- Iák, amelyefk a szervetlen és- ványi alaptól elszakadtak, úgynevezett koacervátumokat képeztek, mint ahogy ezt A. I. Oparin feltételezte és kísérletileg igazolta. Ebben a stádiumban, ezekben a koacervá- tumokban jelenik meg az első lassú, ellenőrizetlen anyagcsere a környező ’közeggel. — Valamivel később kezdődik meg a látható fény segítségével végbemenő fotoszintézis, amely lehetővé teszi egyre nagyobb, korlátlan meny- n yiségű anyag megjelenését, ezt követi a zsírburkok fejlődése, amely lehetővé teszi az úgynevezett organellumok megjelenését. Egyes organellumok a cukrok szintézisét, másdk az osztódást, ismét masok a szaporodást segítik elő. Ezen a fokon megjelennek az első szervezetek — a baktériumok, később pedig a magot tartalmazó sejtek is. vagyis azok a sejtek, amelyekből az egész mai növény- és állatvilág áll. Ettől a stádiumtól kezdődik a további biológiai evolúció, amelyet Darwin olyan ragyogóan kidolgozott. Azóta maga a sejt nem fejlődött, hanem specializálódott. — Természetesen ez a séma a mai tudomány adatain alapul — mondja befejezésül Bemard professzor — nem ideális és nem minden részletében helyes, de általános képet nyújt az élő világ keletkezéséről. Az élet keletkezésének problémáját csakis a különböző területeken dolgozó tudósok közös erőfeszítésével és együttműködésével lehet megoldani. Még sok kutatás, sok munka van hátra, de a mindenen diadalmaskodó emberi értelem megfejti a természetnek ezt a legnagyobb titkát is. Bass’zatUá... A ceglédi vasútállomás főnökségén négy óra után megélénkül a forgalom, de — netn mosolygósarcú, hanem dühös „civilemberek” által. Hárman is mennek egyszerre, cs mindannyian egyet akarnak: a panaszkönyvet. Az ügyeletes megkérdezi: — milyen okból? — A kultúrváróterem miatti — hangzik a felelet. A panaszok egymást érik. Miért zár be már délután négy órakor a kultúrváróterem? Sok esetben órákat kell várni a csatlakozó vonatra. A csendet szerető és olvasni akaró utas kényelmesen elhelyezkedik ... A várótermi könyvtárból olvasnivalót kér. Jó a könyv, — fél hatig végzek is vele — gondolja a naív olvasó és négy órakor a legérdekesebb résznél abba kell hagynia, mert záróra. Ezt már nem lehet néhány közvetlen szó nélkül hagyni! A váróterem pénztárosa, mint a vízfolyás, mondja védőbeszédét, ki tudja hányadszor!? Az utas legjobb esetben sző nélkül áthurcolkodik a kevésbé tiszta váróterembe, vagy kéri a panaszkönyvet. A beírt panaszokat a ceglédi főnökség felküldi a budapesti igazgatóságnak, ott megválaszolják, Cegléden a válasz vétele után értesítést írnak a pa- naszttevőnek, melyben közük az el nem intézést... Ezek után jó lenne, ha a MÁV budapesti igazgatósága a nyilvánosság előtt adna végre választ a hónapok óta húzódó panaszáradatra. A brüsszeli világkiállítás előtt Bővül a telefonhálózat Vácott A váci telefor.előfizetők száma megközelíti a félezret. A város belterületén azonban évek óta nem fejlesztették a hálózatot és így nincs mód újabb előfizetők bekapcsolására. Ezért 1600 méteres vonalszakaszon új kábeleket fektetnek le. Ezzel lehetővé válik az előfizetők számának növelése, megjavul a helyközi telefonszolgálat is, mert Budapest és Vác között három új, közvetlen vonalat építettek. Nagy nemzetközi eseményre készül a világ: rövidesen megnyílik a brüsszeli világkiállítás. A kiállításon a Magyar Népköztársaság is részt vesz. Pavilonunkban többek között bemutatják a világszerte ismert és használt Eötvös-ingát is. Képünkön: Renner János professzor az eredeti Eötvös- ingával, amelyet feltalálója 1908-ban készített £ii!i!iiHmiiiiiiiiiimiiiiiimmHiiiii(tiiiiiuiiiiiiiitittiiiiiHitmiiiiii!itinmmitmiimtiiiiiiiiiiiimimmui!inmiimiiii£ | ° STAUER JÁNOS ‘ | LAKATOS, ( o AZ IPAR KIVÁLÓ MESTERE o I jnirHiimmimmiiiimMimiinmimiimiminmiMimimmntmimmnimimMimmmiiminmimmmnimimmmin Gödöllőn nemcsak a szakemberek előtt, hanem a lakosság körében is nagy tekintélye van Staller János lakatosmesternek. ötvennégy éve dolgozik már a. szakmában. Jó munkája elismeréseként a Pest megyei Tanács augusztus 20-án az „Ipar Kiváló Mestere* 1’ oklevéllel tüntette ki. Lakásán, a Munkácsy Mihály utca 39. szám alatt látogattuk meg az idős, most már okleveles mestert. A kapu fölött hatalmas rozsdás kulcs függ, alatta kis táblán Staller János neve olvasható. Éppen munka közben találjuk, egy tűzhely javítását végzi. — Ne írjanak rólam, öreg vagyok én már ahhoz — tiltakozik szerényen — inkább a fiatalokkal foglalkozzanak, de azért lassan beszélni kezd. — Még 13 éves se voltam, amikor elkezdtem a munkát. Bizony sok-sok pofont, szidást kaptam a mesteremtől, Tér Kálmán lakatostól. Nem bántam meg. Szigorú volt hozzám, de megtanított dolgozni. — Mióta önálló — Amikor felszabadultam, különböző helyekre kerültem. Négy évig_ Nagyszentmiklóson vezető beosztásban dolgoztam egy gyárban, öt évig kint voltam Bukarestben. 1928-ban jöttem vissza, azóta önálló vagyok. — Milyen munkákat szokott végezni? — Ö, kérem, az nagyon változatos, nem is lehetne mind felsorolni. Csináltam én már vasrácstól kezdve lakatig minA magyar ember évezredes elzárkózást vágya érvényesül ebben a divatban, mely úgy a Bach-kor- szakban kezdődött. Voltaképpen a régi kastélykerítéseket utánozták vele a kisgazdák. A kastélyok vársze- rüen voltak körülkerítve, kőfallal vagy palánkkal, vízárokkal. Abban az időben, mikor mindenkinek magának kellett a tűzhely védelmét fizetett zsoldosokkal fenntartani. A mi kisvárosi gazdáink kitalálták az élire állított deszkafalat, mely már nem tolvajtól véd, hiszen csak az útra szolgál: csak azt jelzi, hogy nem tűri senki, hogy az életébe belenézzenek. De ha ezt nem túri, akkor ő sem akar a máséba beavatkozni. Felőle akárki élhet, s úgy élhet, ahogy akar. Felőle meg is dögölhet. Kútba ugorhat. Mindenki szabad, magával azt teheti, ami jólesik neki. Ha valakinek a kútba dent, ami csak a mesterséghez tartozik. — Lakatot is? — Azt is ám. A fiatalabbak már nem értenek az ilyesmihez. Nézze csak — mutat a műhely szemközt levő falára — azokat is én csináltam. Lakatok, díszes lámpatartók, pompásan kiötvözött kulcsok dicsérik Staller mester munkáját. A jelenre terelődött a szó. — Mostanában már inkább csak javításokat végzek, mint ez itt — int a tűzhely felé. —• Ha megcsinálom, elég lesz még vagy 25 évig. — Hogyan fogadta a kitüntetést? — örültem neki nagyon: Jólesik látni, hogy a kisiparossal is törődnek. Ilyen kormányunk még nem is volt* most is húsz százalékát elengedte az adónak. — Mivel tölti a szabadidejét? — Olvasni szoktam. — Mit? — Szépirodalmat, történelmet. szívesen olvasom az útleírásokat, kalandos történeteket. Egyre jobban feloldódik Staller János zárkózottsága.- Beszél a magánéletéről, ifjúkori emlékeiről, a küzdelmes, nehéz évekről. Mint sok más, kétkezi munkából élő kisiparos, ő sem szerzett vagyont, de kivívta a becsületet, munkája jó hírnevét és ez Staller János lakatosmesternek mindennél többet ér. Súlyán Pál szorát, akinek a földi atmoszféra gázaiból szintézis útján ami- nősavakat sikerült létrehoznia. — Az evolúció elmélete lehetőséget ád annak megértésére, hogyan fejlődnek ki az egysejtű szervezetekből a bonyolult, soksejtű szervezetek. Ezenkívül feleletet kell adnunk egy másik nem kevésbé fontos kérdésre: hogyan keletkezett az első szervezet, vagy szervezetek, — a szervetlen természetből? — A mai természettudománynak erre a legnehezebb kérdésére kutatásainkkal próbáljuk megadni a választ. Jelenleg a világkeletkezéstanban a föld keletkezésére vonatkozólag két ellentétes álláspont van. Az egyik kellő megalapozással azt állítja, hogy bolygónk, amely gázfelhőből keletkezett, izzó állapotban volt és fokozatosan hült le. Végülis kialakultak rajta azok a feltételek, amelyek közepette a szervetlen vegyületekből szerves vegyületek jöttek létre, ezekből pedig fokozatosan létrejött az élő anyag. A második álláspont, amely ugyancsak kellő megalapozással bir, azt állítja, hogy föld hideg volt és a rádióaktív folyamatok következtében fokozatosan melegedett fel. Olyan hőmérséklet és más feltételek alakultak ki, amelyek közepette lehetségessé vált egyes elemek más elemekké való átalakulása, a szerves vegyületek létrejötte, az élet megjelenése. — Nem akarom elbírálni, hogy melyik álláspont a helyes. Számomra csupán egyetlen dolog világos: mindkét álláspont azt tételezi fel, hogy a „kezdeti” földön a szerves vegyületek a szervetlen természet elemeiből alakultak ki. — De hogyan lehet ezt bebizonyítani? Abból indulok ki, hogy abban a távoli időszakban, a „kezdeti“ föld légkörében a szénhidrogén, a metán stb, volt túlsúlyban. A föld felülcténék jelentős részét óceán borította, a hőmérséklet 100 fok alatt volt; a kiinduló szerves vegyületek keletkezéséhez az energiát az ibolyántúli sugarak, az elektromos kisülések és egyes helyéken, például a vulkánokban, a magas hőmérséklet szolgáltatta. — Kísérleteinkben megpró-, háltuk kicsiben megteremteni, mindazokat a feltételeket, amelyek annak idején a föl- \ dön voltak, s ugyanazokból az \ elemekből, ugyanazon ener- \ giafajták segítségével reprodu- \ kálni a szerves vegyületéket,i az úgynevezett aminósavakat. \ — Ezek a kutatások igazol- \ tálc Oparin szovjet akadémi- j kusnak és Urie amerikai pro- ] fesszornak azon feltevését,; hogy az aminósavak abban az időben jelentek meg, amikor a föld atmoszférája metánból, ammóniából, szénhidrogénből és vízből állott, eltérően a jelenlegi helyzettől, amikor a levegő oxigénből, széndioxidból, nitrogénből és vízből áll... — Amikor az élet keletkezéséről beszélnek, sokan élőlényekre gondolnak — mondotta bevezetőben John Bemard professzor, aki a londoni egyetem kiváló természetkutatója. — Élet korábban volt, mint élőlény. Ezzel azt ai karom hangsúlyozni, Hogy egyes élő elemek sokkal korábban létezhettek és léteztek is, még mielőtt a legprimitívebb sejtes képződményű élőszervezetek megjelentek volna. — Lehetőséget nyújt-e a mai tudomány arra, hogy fogalmat alkossunk az élet fejlődésének általános sémájáról? — kérdeztük. Hiszen ön bejelentette az értekezletnek, hogy elkészítette az élettelen anyag szervezetté való alakulásának sémáját. — Az én sémám több stádiumot jelöl meg, amelyekben ez az átalakulás végbement. A kicsi szerves molekulák kezdetben azoknak a vegyi reakcióknak eredményeként jelentek meg, amelyek a természetben a napból eredő ultraibolya sugárzás hatására mennek végbe. Ezt tarthatjuk az élet keletkezése első stádiumának. Megálltam egy \ sarkon. | Utcakeresztezés. I Jobbra is, balra is j végtelen hosszú \ útvonal* Egyforma I házakkal s egy- í forma kerítések- l kel. 1 Ezékét a három | méter magas desz- I kakeritéseket néz- I tem. | Addig a magyar- I sápban soha kö- ! zösségi érzés nem i lesz, míg ezeket a I várakat le nem 1 rombolja az idő. | Volt a kerítések | között vadonatúj | is. Nem lehet ér- 1 teni, hogy ma, mi- 1 kor a deszka oly | drága s nehezen | kapható, micsoda | szenvedély kell | ahhoz, hogy va- ! laki mégis tudjon | szerezni kerítésének valót. A | deszka asztalos | munkával van fel- | dolgozva; a töké- 1 letes alföldi kerí- § tés olyan, mint a 1 láda. Azon még | egy résnek, egy | kiesett görcsnek | sem szabad len- ! ni, hogy azon sen- ! ki a világon be | ne láthasson ezek- | re az udvaraikra. 1 Mert azt nem sza- | bad meglátni a vi- ! lágon senkinek, | hogy odabent sem- = m,f glvs*s Móricz Zsigmond : CEQLÉD van ugrani kedve, tessék. Ö nem zavarja benne egy szomszédját sem. Azzal a néppel, amelyik így gondolkodik, semmit sem lehet kezdeni a közösség érdekében. Itt szövetkezés nincs. „Nem szeretünk egymásra hagyni“. Se pénzt, se posztót. Egyesület ezekben az alföldi nagy városokban van száz, százhatvan is. De az egye- \ sülét azt jelenti, \ hogy annyi elnök, annyi titkár s \ annyi alapszabály. Nincs baj se az i elnökökkel, se a i titkárokkal, se az \ alapszabályokkal: \ csak a tagokkal \ van baj. A tagok\ ott laknak a be-\ láthatatlan kert- \ tések mögött s\ mindaddig amíg \ a nyakukon nem \ lesz a tatár, soha \ senki, se gyűlésre \ el nem megy, se i tagdíjat nem fizet, \ se el nem árulja,] hogy valami ki- \ váncsiság van \ benne a közdolgok \ iránt. Míg a kerítése- \ két fel nem rob- \ bántják, addig \ ezek a magyar \ vérkeringésnek a \ törvényes gátjai. \ Ami szem s szájnak ingere... Szombaton délelőtt 9 óra óta több mint ezren keresték ] már fel a nagykőrösi tisztiklubot, ahol megnyílt a megyei cuk- \ rászok kiállítása. Két hatalmas terem telve mindazzal, ami szem s szájnak ingere. Látni itt gyönyörűséges csokoládévárati a tápiószelei Fiirth Károly remekművét és marcipántraktortt amely oly annyira élethű, hogy majd csak el nem indul. A nagykátai Nagy István cukrászmester mintegy fél méter hosz-> szú aranyhajót remekelt, a taksonyi Rosta László pedig cukor- ból formálta ki a bárányait legeltető öreg juhászt. Valamennyi között a legszebb, valóságos cukrászköltemény, a dömsödi Za- rubai Béla első díjjal kitüntetett három munkája, a karamelU bői fújt kaktuszvirág, a lepke virágokkal és a virágos talicskát toló nagyszakállú törpe. Igazi remekmű mind a három, s méU tán került Zarubai mester a népes mezőnyben az első helyre. S aki már ellátogat ide, a cukrászati kiállításra, nem áll- hatja meg, hogy sorra ne kóstolja a tengernyi ínyenc falatot} tortákat, krémeseket, remekbekészült mignonokat. Mert kóstolóról is gondoskodtak a megyei cukrászok. A legnagyobb sikert kétségkívül a népes gyermeksereg körében aratták, akik képe* sek lennének, akár holnap reggelig is elődönqenl a finom süte- ménnek között AZ ÉLET REJTÉLYE