Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-22 / 123. szám

1957. SZEPTEMBER 22. VASÄRNAP kfCirlap Jól haladnak az őszi munkák a ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben Ötven forint a várható munkaegység részesedés Az ellenforradalom után elsőnek állt talpra megyénk- ben a ceglédi Dózsa Népe Ter­melőszövetkezet. Ma területét tekintve a legnagyobb szövet­kezet, 2300 holdjával, de ha az őszi munkák ütemét néz­zük, akkor sincs épp az utol­só helyen. Mindent idejében Á vetőszántásokat a felsza­badult területeken már au­gusztus 10-én megkezdték. Je­lenleg 250 holdat végeztek el ebből a munkából és 120 hold őszi árpa vetését szeptember 15-re befejezték. Már zöldell is az árpájuk. A munkát a búzavetéssel folytatják és ed­dig 60 holdat vetettek el má­sodfokú szaporításra. Vető­magtermesztés céljára Fleisch- mann-búzát vetettek. Az ösz- szes búzavetést október 15-re befejezik. Köztudomású, hogy az őszi mélyszántás ideje ősszel van, vagyis augusztus végén és szeptemberben, amikor még a meleg idő hatására a talaj­ban baktérium-élet van és a leforgatott tarlómaradványo­kat a mikroorganizmusok hu­musszá változtatják. Ez ve­zette a szövetkezet szakembe­rekből álló vezetőségét arra, hogy már ezideig 200 holdon elvégezték az őszi mélyszán­tást. A vetés és a betakarítás munkáinak megkárosítása nélkül 90 százalékig végez­nek ezzel még szeptemberben. Csak aa a terület marad hát­ra, amelyen későn lekerülő őszi vetések vannak. Szakszerűen gazdálkodnak. • • Külön feltűnt ottjártunk- kor. milyen nagy gondot for­dítanak az istállótrágya ki­hordására. Az istállótrágyázás ideje augusztus végén és szep­tember elején van. Tehát a munkát úgy osztottak be, hogy7 60 holdon már kint a trágya, sőt le is forgatták, a további 40 holdra pedig ezen a héten kihordják és alászántják az istálló trágyát. Jelenleg azért van csupán 100 holdra való trágyájuk, mert a tavasszal 160 holdat megtérítettek. A munkákat úgy ütemezik, hogy ne kelljen egyszerre végezniük a betakarítást, a vetést és az őszi talajjavítást. A cukorrépa szedését szeptember 5-ón kezdték és 12-re végeztek is vele. Sőt a hónap közepére az elszállítást is befejezték. Hol­danként 160 mázsa a termé­sük. _ . A hónap 20-ára várták a kukorica érését, ezért szervez­ték úgy a vetési és talajjaví­tási munkákat, hogy 20-a után már minden erőt a kukorica betakarításához csoportosít­hassanak. Eddig elvetett területükön vetés előtt is gyűrűsben gerez­tek, hogy a talaj ülepedett és sima legyen. A vetőgép után ellenkező irányban ugyancsak gyűrűshengert járattak, kap­csolt magtakaró vontatással. A borsó- éts a lucernaföld ki­vételével minden elvetett terü­leten alapműtrágyaként gép­pel kiszórtak holdanként 150 kilogramm szuperfoszfátot és 40 kilogramm pátisót. ... meg is van a haszna Könnyű mezőgazdasági szaktevékenységről elbeszél­getni ebben a szövetkezetben. Mezőgazdász az elnök, a párt- titkár, de itt-tartózkodik ál­landóan a gépállomás egy me­zőgazdásza is. Szakszerűség és fegyelem jellemzi az egész termelőszövetkezet munkáját és ennek köszönhetik, hogy az idei nehéz esztendőben is mintegy hét kiló búzát oszta­nak munkaegységenként csak előlegben, és 50 forint körül lesz a részesedésük minden egyes munkaegységre. h. v. A jövő évben tízezer tonna mosópor készül A nagyhatású úgynevezett szintetikus mosópor használata sokkal gazdaságosabb, tökélete­sebben tisztítja a fehérneműt, mint a szappan. Nálunk is, ami­óta a háziasszonyok megismer­ték a mosóporok előnyeit, éven­te növekszik a termelése. Míg 1955-ben csak alig néhányszáz tonnányi fogyott el, 1957-ben már 8000 tonna mosóport gyár­tottak. A növekvő igények kielégíté­sére az illetékesek tervet dol­goztak ki. E szerint a jövő esz­tendőben összesen tízezer tonna — 6000 tonna szintetikus és 4000 tonna szappanalapanyagú — mo­sóport gyártanak. 1960-ban már 20 000 tonna mosóport kap a la­kosság. ___________ F ényszórás porszívóberendezés Hogy többé egyetlen por­szem se maradhasson rejtve a szoba sarkában, Németor­szágban egy kis fényszóróval ellátott porszívókészüléket gyártottak, mellyel a menet­irányban jól be lehet világí­tani. Álgyilkosság Gyálon - disszidálási kísérlettel A Pest megyei főkapitány­ság bűnüldözési osztálya ked­den reggel értesítést kapott a gyáli őrsről, hogy Molnár Dezsőné, gyáli asszony min­den valószínűség szerint gyil­kosság áldozata lett hétfőn, de sem az áldozatot, sem a tet­test nem sikerült megtalálni. A bejelentés után a főkapi­tányság nyomozói azonnal a helyszínre siettek, hogy minél előbb lefolytassák a nyomo­zást. Mit mutatott a lakás ? Molnárék házában megdöb­bentő kép fogadta őket A szo­bában a bútorokat felforgat­va, összetörve találták, az ab­laküveg kitörött, az asztalon levő feketekávé a földre folyt, vérnyomok vezettek a kijárati ajtóig, de vérnyomokat talál­tak a falon is. A helyszíni szemle során meglelték az „áldozat“ szemüvegét a kana­pé alatt, mely szintén vérrel volt tele; A férj vallomása A nyomozás során kihall­gatták a férjet, aki elmondot­ta, hogy gépkocsivezető Buda­pesten, hétfőn hajnalban ment el dolgozni, és késő este —mi­HtfifmiiHtmmtutHitHiHiHmiimmHinmiiiiimtitiniimmmiiiiifiiiiminfimiiiniimiuMiimitiiummnmiiHimiMiiiiiiiijii Kacagás, vídámság Ez a két fő jellemzője a „Gerolsteini kaland” című, vidám magyar filmnek. Képeink a film két derűs jelenetét mutatják be kor visszatért — ilyen álla­potban, feldúlva találta a la­kását. Arra a kérdésre, hogy ki gyilkolhatta meg feleségét, nem tudott választ adni. A tanúk vallomása már élesebb fényt vetített az esetre. A szomszédok és ismerősök el­mondották, hogy az 51 éves Molnárné sok községbelivel volt haragban, nemegyszer fordult elő, hogy verekedett és a családi élete sem volt za­vartalan : többször elhagy­ta férjét, hosszabb-rövidebb ideig. A nyomozók napok óta foly­tatták a tanúk kihallgatását Gyálon és környékén — egye­lőre azonban eredmény nél­kül Az ügy azonban mind gyanúsabbá vált, többször felmerült az a lehetőség, hogy nem történt gyilkosság, csak a helyszínt rendezték el ily módon — egyelőre ismeretlen okok miatt. Miután megvolt az asszony fényképe, személyi leírást adtak róla az ország összes rendőrségeinek, mely­nek csakhamar meglett az eredménye. A rendőrség bravúros nyomozása Pénteken a késő délutáni órákban csengett a Pest me­gyei főkapitányság telefonja. "1 A szombathelyi rendőrség je- § lentkezett: | — Pénteken délben elfogtuk | Molnár Dezsőné gyáli asz- ! szonyt. Átkísérjük őt a Pest | megyei főkapitányságra; 1 Molnámét — aki szombat I reggel érkezett meg a Pest | megyei főkapitányságra —, I „teljes felkészültséggel" vár- ! ták és azonnal megkezdték ki. | hallgatását. | — Kérem, én mindent, el­1 mondok — kezdte a vallomá- ! sát —. nem akart meggyilkol- I ni senki, én rendeztem a hely- | színt úgy, mintha gyilkosság I történt volna. Vettem egy | pulykát, ezt hétfőn hajnalban I levágtam, vérével összefröcs- 1 költem a padlót, a falakat és | a szemüveget, majd feldöntö- I gettem, összetörtem a bútoro- ! kát és lehúztam a kárpitot az | egyik székről, hogy ha a fér- ! jem hazajön, úgy lássa, mint- ! ha gyilkosság történt volna. | — Miért? — kérdezték a I nyomozók. I A tettes beismerése l * | — Azért — hangzott a vá­1 lasz —, mert sok haragosom 1 volt a faluban, nyugatra akar- ! tam disszidálni. 1 Molnárné nővére Szombat- ! helyen lakik, kinek közelmúlt- ! ban írt egy levelet és ebben 1 azt hangoztatja, hogy „már 1 nem vágyódik Amerikába, 1 mert azok rövidesen Magyar- I országon lesznek“. Úgy lát- 1 szik azonban látta, hogy vágy. í álma nem teljesül be, és út- ] nak indult nyugati barátaihoz. 3 Hétfőn hajnalban. a helyszín j megrendezése után hagyta el i a lakását, begyalogolt Pestlő- i rincre. innen villamossal el- I jutott a Déli-pályaudvarra. 1 — Jegyet váltottam Szom­I bathelyre — folytatta vallonná. sát —, s amikor láttam, hogy a jegy sorszáma 13-as, visz- szaadtam, mert babonás va­gyok, féltem, hogy valami baj történik. A pénztárosnő vissza is vette. Sikerült leérnem a határra. ahonnan azonban nem tudtam tovább jutni, mert nagyon jó volt a határőrszol­gálat. Másfél napig feküdtem a kukoricásban, s miután lát­tam, hogy nem tudok átjutni a határon, visszafordultam, és bementem Szombathelyre a nővéremhez. Itt fogtak el az­után pénteken. A Pest megyei főkapitánysá­gon Molnár Devonét előzetes letartóztatásba helyezték, s megindították ellene az eljá­rást. A drága vállrándítás Az Abonyi Gépállomás igazgatója, Pelle Sándor haj­totta végre a nevezetes váll­rándítást 1957. IX. 18-án, dél­után 7 óra tájban. Akkor, amikor Báli Imre tanácsel­nökhelyettessel beszélgettek az aprómagcséplésről. Hadd rángassa a vállát, ha éppen akarja, hiszen az övé — gondolhatná az em­ber. Ám ha jól megnézzük, könnyen meggyőződhetünk róla, hogy nem mindenki ak­kor és ott húzogatja a vál­lát, ahol éppen jólesik neki. Vegyünk példának egy mol­nárlegényt, vagy egy kuko­ricát begórézá tsz-tagot, aki éppenséggel nem huzigálhat­ja a vállát akkor, amikor te­her van rajta, mert ebből nagy baja keletkezhet és csak a munkája szaporodik vele. Az utcán jártában a vá. rosi hölgy sem bánik szaba­don a vállával, mert ha vo- nintgatni kezdi, csípője is vele mozog együtt és mind­járt csintalansággal vádolják. Mint amazok a fizikai súlyt, ő a jó hírét hordja te­hát a vállán, s hasonlóan nagy erkölcsi terhet visel agy-egy gépállomási igazgató is. Nevezetesen a felelősség terhét, amelyet az állam reá rakott. Ha megbillegteti a fentebb említett testrészét, liörnyezete nem hihet mást, mint hogy szabadulni akar a rajta nyugvó tehertől. S vajon mennyire helyt­álló ez a hiedelem Pelle Sán­dor vállhuzogatása esetében? ö megígérte: mivel a ter­melőszövetkezeteknél szep­tember derekára befejezték az aprómagcséplést, 18-án már kimennek a gépek a határ­ba, s az egyénieknél végzik a munkát. Amikor a tanácselnökhe­lyettes 18-án délelőtt erről érdeklődött, azt a választ kapta: egy gép már kint is van a törteli határon. Termé szetesen a nála érdeklődőket ezután így tájékoztatta, a ta­nács elnökhelyettes, s volt olyan egyéni gazda, aki a gép után iramodott, egész délután bejárta megrakott szekerével Abony fél határát, de a gépet nem lelte sehol. Panaszával és csépeletlen terményével visszament az elnökhelyettes­hez, az meg vele együtt gyors léptekkel Pelléhez. Füstö­lögtek kegyetlen és szitkaik úgy röpködtek az abonyi es­tében, mintha lepkeraj kísér­né őket a tanácsháztól a gép­állomásig. Hát mit képzelnek ezek tulajdonképpen? Megint késő ősszel, vagy éppenség­gel hó alól akarják csépelni oz egyéni gazdák aprómag* vait? Hiszen a gazda nem károsodik úgysem, mert az állam kötött áron veszi át a magot, de mit szólnak azok a nyugati cégek, melyek már jó* előre teleharangozták piacai­kat a hírrel, hogy páratlan minőségű magyar lucernama­got szállítanak. Bizony azok nem sokat szólnak, csak az elkésve érkezett mag minden mázsája után 50 dollárt ki­emelnek a mi államunk zse­béből. Nem 110-et fizetnek érte, hanem csak 60-at. Ezekkel az aggodalmakkal betoppanván, felelősségre vonták nyomban az igazga­tót, hogy: „azt mondtad Pelle elvtárs, kiment már a gép", S ékkor történt meg a már körvonalazott vállhúzás és hangzott el Pelle válasza: „Ügylátszik, mégsem küldtük ki.. És ez bizony erősen úgy látszott, még 19-én este is, amikor ottjártunk Abony* ban. Ezért mondjuk hát. hogy a váll az kényes portéka és ha valaki alkalmatlan időben vonogatja. abból nagy kára származik a koznék is, meg önmagának is. Holka Vilmos ÖRÖK PAPÍR A nylonszálakból készült papír összehasonlíthatatlanul tartósabb a közönséges papírnál. A vékony nylonpapír kézzel majdnem elszakíthatatlan, a nedvességre, a legtöbb vegyi­hatásra, a fény káros hatására, a mikroorganizmusokra és a közönséges papír egyéb pusztítóira nem reagál. Ugyanakkor az ilyen papírra egyszerű ceruzával és tintá­val is lehet írni, de nyomtatni is. Az eddig gyártott nylon- papírt örökre megőrzendő fontos dokumentumokhoz, katonai — különösen tengerészeti térképek készítésére használják. Ké­sőbb a papír alkalmazási területe tovább bővül. Vizsgálják an­nak lehetőségét is, hogy a nylonpapírból, papírpénzt, személyi igazolványt és olyan könyveket készítsenek, amelyek könyv­tárba kerülnek. A téli almák közül a korább érésű fehér fajták: a téli arany- parmen, batul, stb. szedése és szállítása megkezdődött, a későb­biek szüretj e a bőséges termés miatt előreláthatólag október vé­géig is elhúzódik. Az általában ki­tűnő minőségű termést azonban még mindig veszélyezteti a kali­forniai pajzstetü fertőzése. A fel­vásárló kereskedelmi szervek a pajzstetűmentes I. osztályú piros almáért szerződéses alapon öt fo­rintot fizetnek kilónkint, ugyanak­kor a szintén I. osztályú piros al­máért, ami azonban pajzstetűvel fertőzött, csupán három forintot adnak. Nyilvánvaló, hogy a terme­lőknek az 1.70—2 forintos árkü­lönbség országosan nagy jövede­lemkiesést Jelent, s ha azt tekint­jük, hogy a még hátralevő időben szükséges permetezés kilónkint mindössze 16—20 fillér költséget ró a gazdaságokra és a gazdákra, ki­tűnik, hogy érdemes jóminöségű, pajzstetűmentes téli almát termel­ni. Megkérdeztük Ivády Sándort, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermelési igaz­gatóságának osztályvezetőjét, mi­ként lehet eredményesen véde­kezni a pajzstetü őszi rajzása és kártétele ellen. Ivády Sándor töb­bek között elmondotta, hogy a pajzstetü még mindig fertőzheti a fán levő, avagy már leszedett s a gyümölcsösben vagy annak közelében tárolt, ládázott árut is, ha a hőmérséklet eléri vagy meg­haladja a 20 fokot és a rajzás erő­teljesen megindul. Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a téli almát termelő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és gazdák fokozott mértékben kisérjék figye­lemmel gyümölcsösüket, s ha a hőmérséklet napközben emelke­dik, vizsgálják meg a fertőzött fá­kon a pajzstetü viselkedését. Amint rajzást tapasztalnak, azon­nal permetezzenek alaposan, lo- csolásszerüen nikotinos oldattal. Ha az időjárás huzamos ideig me­leg marad, a pajzstetürajzás meg is ismétlődhet, ezért a védőperme- tezést is meg kell ismételni. Azokban a gyümölcsösökben, ahol már fertőzött almát szüretel­nek, meg kell szervezni a ládákba I szedett áru fertőtlenítését. Megfe- I lelő nagyságú hordóba káliszappa- ' nos-nikotinos oldatot kell készíte­ni és abba belemártogatni a pajzs­tetves almával telt ládákat. A gyümölcsszedés alkalmával az el­ső, úgynevezett durva válogatás­kor, a fertőzött almát külön lá­dákba, a pajzstetűmentes árutól elkülönítve kell elhelyezni és tá­rolni az elszállításig. Nagyszabású talajjavítás a hároméves tervben A Földművelésügyi Minisz­tériumban elkészült a talajja­vítás hároméves terve. Esze­rint a tervidőszakban mintegy 153 000 hold savanyú és 75 000 hold szikes talajt javítanak meg, ebből 18 000 holdat digó- zással (meszes altalaj elteríté­sével). 52 000 holdat kémiai úton, meszeléssel, kombinált módszerekkel, stb. Ezenkívül megjavítanak 45 000 hold ho­mok és 9000 hold láptalajt. A homoktalajokat főleg az Eger- szegi-féle altalajtrágyázással, a láptalajokat pedig — Sár- szentmiklős, Csőr, Nádasla- dány körzetében — vízrende­zéssel teszik termővé. Ez a terv nem végleges, mert előreláthatólag jelentősen ki­terjesztik. ügy tervezik, hogy további mintegy százezer hol­dat vonnak be a talajjavításba, főleg savanyú talajokat. láng ha lobban rőt színű az éjszaka. Harang kondul s rá riadtan kondul szívek jaj-szava. Könnyebb a gond: éje-napja nyugodtabb, ki messze lát — ki időben biztosítja tűzkár ellen otthonát, Óvjuk meg az almatermést a pajzstetű-rajzástól

Next

/
Thumbnails
Contents