Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)

1957-09-03 / 106. szám

4

'kfCirhip

1957. SZEPTEMBER 3. KEDD

UJ ALAPOKON A MUNKAVERSENY

A gazdák érdekében működik a takarékszövetkezet

Az ellenforradalom leverése óta a földművesszövetkezeteknél szünetelt a munkaverseny. Igaz, az ntóbbi hónapokban az ipari üzemekben megindult munkaversenyek nyomán a földművesszövetkezeteknél is egyre több helyen határozták el, hogy újra megszervezik a munkaversenyt. Ez sok problémát vetett fel és vitára adott okot.

Eredményes, nemes vetélkedés folyt a földművesszövetkezetek tagjai között ez év első felében a tagszervezési és részjegybefizetési vállalások teljesítéséért. A legtöbb helyen ma is vitatkoznak azon, érde- mes-e, szükséges-e a földművesszövetkezeteknél, ahol tudvalevőleg nem termeléssel foglalkoznak, munkaversenyt szervezni. A szakszervezettől vártak és várják a segítséget, útbaigazítást, ez azonban ké-> Sík.

Dicséretes módon, öntevékenyen, követendő példaként áll a Szigetszentmiklós és Vidéke, Körzeti Földművesszövetkezet dolgozóinak kezdeményezése. A szövetkezet szakszervezeti bizottsága a dolgozók javaslatára és reális, értékelhető pontok alapján szocialista versenyre hívta ki a dömsödi, kis- kunlacházi, dunavarsányi, tak- sonyi. szigetszentmártoni és ráckevei földművesszövetkezeteket. A verseny pontjai olyan feladatok megoldását tűzik ki célul, amelyekkel bizony még a legtöbb helyen baj van. A verseny győztese az a szövetkezet lesz, amelynél pontosan betartják a megadott hitelkereteket, teljesítik az egy főre eső forgalmat, ahol nem lesznek leltárhiányok, az adminisztrációs munkákat hiba nélkül vezetik, megteremtik a

földművesszövetkezetekhez méltó kulturált kereskedelmet s túlteljesítik mind részjegyalap befizetési előirányzatukat, mind tervüket.

A verseny szeptember elsején kezdődött és december 31- ig tart. A KPDSZ ráckevei járási elnöksége havonta értékeli a pontok teljesítését s azt megküldi a versenyben résztvevő szövetkezeteknek. A verseny értékelési munkájába a szakszervezet aktíváin kívül bevonják a szövetkezetek nőbizottságait is. A verseny alapján termelési értekezleteken a dolgozók szavazzák meg, kiket tartanak kitüntetésre, vagy jutalomra méltónak maguk közül.

A verseny megkezdődött a

földművesszövetkezeteknél. Remélhetőleg más járásokban is követni fogják a ráckevei járás példáját és újra gyökeret ver megújult tartalommal az eleven, a mindennapi munkát és a megnövekedett feladatok elvégzését elősegítő szocialista munkaverseny földművesszövetkezeteinknél,

Az elsők között alakult ez év márciusában Kiskun- lacházán a takarékszövetkezet.

Az alakuló, ülésen ötvenen jelentkeztek a takarékszövetkezet tagjai sorába. Induló tőkéjűik az az 5600 forint volt csak, amit a tagok részjegyként befizettek; Azóta még nem telt el fél év s a tagok száma máris 212-re emelkedett. A takarékszövetkezet vagyona 140 ezer forint.

A tagok mindegyike legalább egy 100 forintos üzletrészt jegyzett, de mintegy 30 tagnak van 300 forintos üzletrésze is. A takarékszövetkezet elnökének Török Kálmánt, a ‘helybeli szabó ktsz dolgozóját választották; Török bácsi nem fiatal ember, kenyere javát már megette. Vele beszélgetünk a kiskunlacházi takarékszövetkezetről, mely a megyében a legjobbak közé tartoaik.

Bíznak-e « gazdák a tokáré ftszövetkezet ben ?

— Akik tagjaink sorába léptek, azok igen. Nem mondom, kezdetben az alapító tagokon kívül nem sokan hittek abban, hogy ez a takarékszövetkezet valóban a miénk lesz és a mi érdekeinket fogja képviselni. Azóta a tények meggyőzték az ingadozókat. Taglétszámunk négyszeresére emelkedett s egyre többen helyezik el megtakarított pénzűiket takarékszövetkezetünkben. Augusztus 29-én például két tagunk 13 ezer forint betétet helyezett el. Nem rossz befektetés. Aki három hónapon túli időre helyezi el nálunk pénzét, évi öt százalékos kamatot kap betétje után. Azt mondanám inkább, hogy nem bizalmatlanok a szövetkezeten még kívülálló emberek, hanem inkább tájékozatlanok. Ezen segítünk néhány héten belül, s nyilvános ülésen számolunk be takarékszövetkezetünk eddigi munkájáról, eredményeiről, melyre meghívjuk községünk lakosságét is.

— Milyen eredményt ért el eddig a takarékszövetkezet?

— Sokat. De még többet elérhettünk volna, ha a gazdák egy része nemcsak kölcsönt szeretne kérni, hanem itt' helyezné el megtakarított pénzét is. Eddig hatvan embernek adtunk 110 ezer 500 forint kölcsönt. Fiatal András, egyénileg gazdálkodó tagunk például 1000 forintot vett fel kölcsön- kóppen évi 10 százalékos kamatra s máris visszafizette ezt a pénzt. Józan Antal tagtársunknak váratlanul elpusztult a lova. Három hold földön gazdálkodik, érthető, menynyire el volt keseredve; Bajban volt, hozzánk fordult segítségért s a kilenc tagú igazgatóságból és az öttagú felügyelő bizottságból álló vezetőségünk 10 ezer forint köl»

Bevált a próbaév

csont • szavazott meg részére. De sorolhatnám tovább a példákat.

— Számítanák-e újabb belépőkre?

— Természetesen. Az érdeklődés igen nagy. Sajnos, legtöbbször azok jelentkeznek, akiknek kölcsönre lenne szükségük. Sokkal több embernek tudnánk kölcsönt adni, ha több tagunk lenne és bizalommal helyeznék el nálunk a megtakarított pénzüket. A takarékbetétek nálunk is titkosak, legtöbben jeligére tették be pénzüket. A tagok 'takarékbetétjének összege eléri a 100 ezer forintot. A pénz visszafizetéséért az állam és a földművesszövetkezet szavatol és a betevők bármikor kivehetik pénzüket. A takarék- szövetkezetben elhelyezett pénzeket senki semmilyen címen nem foglalhatja le, már csak azért sem, mert a betevőn kívül arról senki nem tud. Érdeklődőknek bármikor készségesen adunk felvilágosítást takarékszövetkezetünk irodájában a szövetkezet működéséről.

Cs. Ä.

SZÖVETKEZETI ÉLET

Boltos-bizottság helyett nó'bizottság

Gyengén működött Pilisen a földművesszövetkezet társadalmi aktívákból álló boltosbizottsága. Sokat töprengtek, hogyan lehetne eleven, lüktető életet lehelni a csak formailag meglevő boltosbizottságba.

Ügyes megoldást találtak. Megalakították a szövetkezeteknél dolgozó nők kezdeményezésére a nőbizottságot. Vállalták, hogy a szövetkezeti boltok társadalmi ellenőrzésének feladatkörét ellátják egyéb tennivalóik mellett.

A földművesszövetkezet — helyesen — feloszlatta a boltosbizottságot. Ezt a fontos munkát, a népi ellenőrzés megvalósítását a szövetkezeti nőbizottság végzi ezentúl. A nőbizottság harcos, sokoldalú tevékenységében nemcsak a szövetkezet női dolgozói, hanem a szövetkezet női tagjai is résztvesznek.

Helyesnek bizonyult ez az út

Sokan megtették már az első lépést a szövetkezeti közös gazdálkodás felé. Ezt igazolja, hogy járásunkban eddig 24 szakcsoport működik a földművé sszövetkezetek irányításával, segítségével. Ezek közül egyik legjobb a Sződ községben ez év február 28-án megalakult szőlő- és gyümölcstermelői társulás, melynek tagjai 21 hold földterületen gazdálkodnak.

Termelvényeik közös értékesítésére szerződést kötöttek a Váchartyáni Földművesszövetkezettel 50 ezer forint értékű áru átadására. A 15 ezer forint értékű készpénzelőlegen kívül védekező szereket is kaptak.

A szakcsoport által termelt cikkéket (barack s egyéb gyümölcsök) teljes egészében a szövetkezet felvásárlótelepének adták át.

F rázisszerűen hangzik, de igaz, hogy a szakcsoport tagjai lelkesen, komoly akarással végzik fáradságos, közös munkájukat. Szedik területükről a dúsan termő gyümölcsfák kincset érő termését, s a szőlőkben most végezték az érés alá való kapálást.

Még nincs egy éve, hogy létrejött a szakcsoport, de máris terveznek az elkövetkező évekre, ami azt igazolja, érdemes volt a termelői társulást megalakítani. Az idén, az ősz folyamán 1—2 holdon telepítenek őszibarackot, s egyre inkább törekednek a belterjesebh gazdálkodás felé. Tervezhetnek nf/ugodtan a társulás tagjai. Elgondolásaik valóra válnék, mert anyagilag is, erkölcsileg is hathatósan támogatja, segíti őket a Váchartyáni Földművesszövetkezet.

Stéh György

Tavasszal alakult meg Ve- csésen, középparasztokból, 16 taggal és 170 kh. földterülettel a földiművesszövetkezet keretében működő zöldségtermelő szakcsoport. A csoport elnökévé Gombár Józsefet választották. Egy hónappal ezelőtt kapták meg a földművesszövetkezetek monori járási központjától a működési engedélyt. Ennek ellenére már kezdettől fogva szakcsoporthoz illően tevékenykedtek.

Bevált az első év. Már terveket is készítenek, s a jelek szerint, no meg a tagság vélekedése alapján, bizton mondhatjuk, ez a szakcsoport nem csak egy-két évre alakult. Jellemző például, hogy közösen vett a csoport egy burgonyafelszedő gépet. Termékeik egészét szállítási szerződésekkel a földművesszövetkezettel és ipari üzemekkel kötötték le. Közösen végzik a trágya beszerzését, amiből nem kevés kell . 170, hold földjükre.

Elhatározták, hogy tartalék- alapot létesítenek, elért jövedelmük egy részét félreteszik

és közös használatra szánt egyéb gépeket vesznek rajta. Jövőre egy Zetor traktort szeretnének egyesült erővel vásárolni. A traktor egész évben munkát találna földjeiken. 170 holdjukon belterjesen gazdálkodnak, korai burgonya termesztésével s zöldségfélék termelésével foglalkoznak.

Most tárgyalnak a helybeli Béke Tsz-szel, A tsz-nek ugyanis a fővárosban zöldségelárusító standja van. Azonban nem tudja egész éven át megfelelő mennyiségű és választékú áruval ellátni a standot a tsz, s már az idén is sok árut adott részükre a szakcsoport. Úgy szeretnék, hogy a szakcsoport a tsz-szel közösen irányítsa és lássa el áruval jövő évtől kezdődően a standot, így a szakcsoport tagjai minden megtermelt árujukat közösen, szervezetten tudnák értékesíteni. A tárgyalások még csak kezdeti állapotban vannak, azonban remény van rá, hogy sikerül megegyezést köt- niök.

—ács—

Dicséretet érdemelnek

Kovács Pál elvtárs, a földművesszövetkezetek monori járási központjának elnöke a SZÖ- VOSZ felhívása nyomán jó példával jár elől. Ismeretes, hogy ez év végéig megyénk földművesszövetkezetei részjegyalapjukat 3 millió forinttal szándékoznak növelni. Kovács elvtárs, akárcsak a monori járási központ dolgozói, négy részjegyet jegyzett

Demeter János monori egyénileg gazdálkodó, egyike megyénk legrégibb földművesszövetkezeti tagjainak. Tagja a megyei választmánynak és annak munkájából derekasan kiveszi részét. Idős kora ellenére is fáradhatatlanul tevékenykedik a földművesszövetkezeti mozgalom célkitűzéseinek megvalósításáért

A verseny győztese: Pilis

Alkotmányunk tiszteletére a Maglódi Földművesszövetkezet versenyre hívta ki a monori járás földművesszövetkezeteit. A cél az volt, hogy augusztus 20-ig teljesítsék egész évi tag- szervezési és részjegybefizetési vállalásukat.

Még az év elején ígéretet tettek a monori járás földművesszövetkezetei, hogy az 1957-es évben a földművesszövetkezeti mozgalmat 780 új belépővel erősítik « a szövetkezetek vagyonát 110 ezer forint értékű részjegy befizetésével növelik. Vállalásuk teljesítése nem látszott könnyű feladatnak. Éppen ezért határozták el a maglódiak. hogy vállalásuk teljesítése érdekében nemes vetélkedésre hívják ki járásuk földművesszövetkezeteit. A kihívást az érdekelt szövetkezetek elfogadták.

Nem várt, nagyszerű eredménnyel ért véget a verseny. Az értékelés szerint a monori járás földművesszövetkezeteibe a vállalt 780 új tag helyett 941 dolgozó paraszt lépett be, s önként vállalt részjegybefektetési kötelezettségüket 21 ezer forinttal szárnyalták túl.

A legjobb eredményt a Pilisi Földművesszövetkezet érte el. A maglódiak, a verseny kezdeményezői a második helyre szorultak, míg a harmadik helyet a nyáregyháziak biztosították maguknak. Az első három helyezett szövetkezetét a földművesszövetkezetek monori járási igazgatósága ezer forint pénzjutalomban részesítette.

Húsbolt húsbolt hátán

Kiskunlacháza szövetkezeti terület, vagyis itten csak a földművesszövetkezet nyithat újabb boltokat. A 14 ezer lakosú község lakóinak húsellátását a földművesszövetkezet 3 húsboltja biztosítja. ( A negyediket a közelmúltban kénytelenek voltak bezárni, mert nem kaptak elég húst.) Most, néhány nap múlva mégis új húsbolt nyílik a községben.

Az új húsboltot a Népbolt Vállalat nyitja meg a Dózsa György úton (ez a főút). Három villanyoszlop távolságra, kb. 70 méterre a népbolt tervezett húsboltjától, a földművesszövetkezetnek működik

Szőke hajú, barna szemű fiú fekszik az árok szélen. Egyik kezével a hamvas fűben kapirgál szórakozottan, és szemez a koránkelő nappal. A közelében két tehén botorkál. Legeltet. Meghallja lépéseimet, ahogy megyek az úton, hasra fekszik és hu- nyorgatva felém szól:

— Jó reggelt!

Biccentek.

— Mennyire járhat az idő?

— kérdi, miikor mellé érek.

Karórámra pillantok.

— Fél hat — válaszolom és megállóik.

— Az nem lehet — ellenkezik.

— Hogy, hogy nem lehet?

— vitába bocsátkozom a kis lurkóval. — hisz az órám,

' annyit mutat.

— Az lehet, hogy annyit mutat, de több van annál r— hamiskásan mosolyog.-— Honnan veszed?

— A nap állásából.

Es valóban.. megállt az órám.

Most már kezd izgatni ez a huncut gyerek. Letelepszem mellé, szatyrából — amiben az uzsonna van — kis darab csomagolópapírt húz elő és alám nyomja.

— Erre üljön, mert zöld marad a nadrágja.

— Enyje, de talpra esett gyerek-felnőtt — gondolom és a neve után érdeklődöm.

— Péter — mondja.

— Milyen Péter? — faggatom,

— Az öreg Péter fia — adja az újabb „pofont“ és most már vigyorogva megcsillantja fehér fogsorát. Élvezi, hogy megviccelt. Félék a további kérdéstől, de azért megkockáztatom.

— Aztán, iskolába jársz?

— Most nem, mert szünet van. De már a negyediket végeztem. — Büszkélkedik és kis, hegyes áliát előre nyújtja.

— Tanulni szeretsz?

— Nem — válaszol szűkszavúan.

— Hát, mit szeretsz?

— Legeltetni.

egy húsboltja, ettől jó fél kilométerre a másik szövetkezeti húsbolt található. Vagyis Lac- házának nem új húsboltra, hanem több húsra van szüksége. Ezt támasztja alá az, hogy egy húsboltot be is kellett zárni áruhiány miatt.

Nem hihető, hogy népgazdasági szempontból szükséges és hasznos lesz a népbolt húsboltjának megnyitása. Különösen érthetetlen, miért éppen a szövetkezeti húsbolt tőszomszédságában kéll annak megnyílnia? Egy új bolt megnyitása megfontolandó még a tanács részéről is.

— Miért?

— Men a tanulásért nem kapok pénzt, de ha a Riska, meg a Bözsi jól beeszik, sok a tej, s azért rengeteg pénzt kapok. — Sokszor még a malacokat is kihozom, mert több van. Most ellett az öreg kilencet... — ömlik belőle a szó, érzem ez a kedvenc témaköre.

— Édesapád mit csinál?

— Földműves.; i Négy hold földünk van, meg félhold gyümölcsös. Jó a termés . . ;

— Te mi leszel, ha felnősz?

— Én is földműves, mint édesapám.

Az úton hirtelen egy Po- beda személyautó tűnik fel. Mindketten arra figyelünk. Mint a szél, úgy suhan el az autó a töltésen. Hirtelen jön az ötlet:

— Látod, ha szorgalmasan tanulnál, doktor is lehetnél, és te is olyan szép autón járnál.

— Szeretek én tanulni, most is kitűnő voltam. — A szemembe néz, szája szöglete mosolyra áll — csak azért mondtam, hogy nem szeretek, mert kiváncsi voltam, mit mond rá.

Elpirulok. Levizsgáztam.

— De nem akarók doktor lenni, csak földműves. — folytatja. Mindkét szeméből értelem sugárzik. — Csak azért tanulok, hogy ki tudjam majd pontosan számolni, mennyi pénz jár a tejért, meg a termésért. Mert engem nem fog serki becsapni...

Csodálkozásomat alig tudom leplezni. — Oktat. Jó lesz odébb állni, mielőtt ismét kudarcot vallók.

Zavartan kezet rázok vele.

Alig teszek pár lépést a gyerek utánam szól:

— Jó utat.

— Köszönöm. — mosolygok vissza és szedem a lábaimat.

Távolabbról visszapillantok rá. Ismét hanyatt fekszik és szemez a nappal.

H. Barta Lajos

KIÁLLÍTÁS VECSÉSEN

Vasárnap délelőtt 10 órakor a Vecsési Községi Tanács helyiségeiben megnyílt a háromnapos paradicsom, és terménybemutató kiállítás. A kiállítást a községi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront közösen szervezte. Az ünnepélyes megnyitáson Vincze István, a járási tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője mondott beszédet, majd az úttörő zenekar szerepelt rövid műsorral. A gyümölcsvásárral egybekötött kiállításnak már az első napon sok látogatója volt. Este 18 órától 22-ig táncmulatságon, majd utána a pásztortűz körül szórakoztak a látogatók.

MAI FIÜ