Pest Megyei Hirlap, 1957. szeptember (1. évfolyam, 105-129. szám)
1957-09-21 / 122. szám
1957, SZEPTEMBER 21. SZOMBAT wst JlICCfTf kfCirlap S A termelési tanács segíti a parasztokat A Ceglédi Földművesszövetkezet nagy tervei A párt agrárpolitikai tézisei talán sehol az országban nem találtak olyan jó termőtalajra, mint Cegléd város földművesszövetkezeti tagsága körében. Persze, a kezdeményezés a szövetkezet vezetőségétől indul. A földművesszövetkezet pártszervezete és igazgatósága áttanulmányozta a téziseket, s ezek alapján kidolgozta a földmúvesszövétkezet sajátos feladatát, amellyel elő kívánja segíteni a város mezőgazdaságának fejlődését, a belterjesség és a szocialista nagyüzemek útján. Üj elképzelések... Nehéz volna mind részletesen felsorolni azokat a tennivalókat, amelyeket már a legközelebbi jövőre célul tűztek ki maguk elé. Nagyszabású munkájuk jellemzésére talán elég néhány dolgot megemlíteni. Mintegy fél évvel ezelőtt az országban elsőnek hozta létre a Ceglédi Földművesszövetkezet a termelési tanácsot, amelynek élén hat hónapja agronómus áll. Ez a hat hónap főként a szakcsoportok szervezésével, megerősítésével és a növényvédelem szervezésével telt el Most azonban az agrár- politikai tézisek megjelenése után új tartalommal telítődött. Fő feladatuk lesz a jövőben a földművesszövetkezeti tagság szakmai tanítása, nevelése, bemutatók tartása, különböző tapasztalatcserék megszervezése és mintafarmok létesítése. A földművesszövetkezet már az 1957/58-as gazdasági évben teljesen egyedül bonyolítja le a cukorrépa-termeltetést. A szerződéskötéseket természetesen felhasználják arra, hogy a cukorrépa vetésterületét növeljék és újabb szakcsoportokat létesítsenek. Uj lendületet kap a kártevők elleni védekezés is. Az ehhez szükséges műszereket, jelzőkészülékeket most szerzik be. Ifjúsági szakkörök Rendkívül érdekes, ahogyan foglalkozik a földművesszövetkezet a fiatalokkal, illetve azzal, hogy a parasztfiatalok szeressék és becsüljék a mezőgazdasági munkát. Az általános iskola VII. és VIII. osztályában önként jelentkező tanulókból a pedagógusok segítségével különféle szakcsoportokat hoznak létre. Két iskolában méhész-szakkört terveznek és alakulóban van két gyógynövénytermesztő szakkör is. Ezeknek az iskolás szakköröknek a jellegzetessége, hogy termelőeszközeik közös tulajdonban vannak és a jövedelmet a tanulók közösen használják fel. Az eddig elmondottaknál azonban sokkal jelentősebb a Ceglédi Földművesszövetkezetnek a termelés ' közvetlen irányítására vonatkozó tevékenysége. Céljuk, hogy a dolgozó parasztsággal megismertessék .a korszerű agrotechnikai és gépesítési módszereket. Baromfi mintafarmok A legnagyobbszabású tevékenységük talán a baromfi mintafarmok felállítása. Ezek közül is elsőnek kell megemlíteni a híres Cegléd környéki pulykaexport fellendítésén történő fáradozásukat, de ugyanilyen jelentős a csirkefarm is. Itt ugyanis korszerű nagyüzemi baromfitenyésztést szándékoznak megvalósítani, amely még a termelőszövetkezetek számára is iskola lehet. A naposcsibe-keltetéssel azt szeretnék elérni, hogy lehetőleg minden ceglédi földművesszövetkezeti tag tartson baromfit. Ezzel pedig igen sokat mondtunk, hiszen a városnak alig több mint 30 000 lakosa van, s ebből kereken hét és félezer a földművesszövetkezeti tag. Ez azt jelenti, hogy a város minden dolgozó paraszti családja benne van a földművesszövetkezetben. Sertéstenyésztéssel, illetve hússertés előállítással és szarvasmarha-hizlalással is foglalkozik a földművesszövetkezet és nem is csak a szakcsoportok útján. Erdekes kísérlet a talajerő-utánpótlás, a trágyázás újszerű megszervezése. A földművesszövetkézet ugyanis trágyafelvásárlást fog végezni és szövetkezeti trágyatelepet létesít. Az ősz folyamán felvásárolt trágyát azonnal’ átadják a termelőknél^ s amelyik földművesszövetkezeti tagnak nincs szállítóeszköze, a szállításról is gondoskodnak. r**t Összefog az egész tagság A város legjelentősebb kultúrája a szőlő- és gyümölcs- termesztés. Ennek fellendítése érdekében megszervezi a földművesszövetkezet a kártevők elleni egységes védekezést. A szőlő- és gyümölcstermelők zömét hegyközségekbe tömöríÜzérek rendőrkézen A Pest megyei rendőrség járási kapitányságai az utóbbi időben erélyes kézzel indítottak nyomozást a járásuk területén „működő“ közismert üzérek ügyében, akik még ma is ezt a könnyű pénszerzési módot választják arra, hogy minél nagyobb vagyont harácsoljanak össze. A Monori Járási Kapitányság befejezte a nyomozást Nagyszegi Sándorné, monori villanyszerelő felesége ügyében, akiről kiderítették, hogy Monor környékén 28 sertést vásárolt fel az utóbbi hónapokban olcsó áron és ezeket a tnonori piacon adta el tetemes haszonnal. A 28 sertésen kívül 9 újabb sertés ügyében is eljárást indítottak ellene, melyeket más nevére adatott fel a vasúton. Nagyszeginé rendőrségi kihallgatása során azzal védekezett, hogy az üzérkedéssel „anyagi helyzetén akart segíteni1’. A rendőrség árdrágító visszaélés miatt megindította ellene az eljárást. Für János, mendei lakos dohánytermesztéssel foglalkozik, szerződése van az állammal, hogy a beszolgáltatott dohány egy része fejében cigarettát kap. Múlt év őszén 6400 Kossuthot kapott, melyből 5000 darabot — abban az időben, mikor cigarettaellátási nehézségek voltak — csomagonként á megengedett háromforintos ár helyett öt forintért adott el. A Monori Járási Kapitányság árdrágítás címén vonta felelősségre. Fityus Istvánná, tápiósápi fcsszony nem elégedett meg azzal, hogy saját tehene tejét árulja négy forintért Pécelen, hanem megvette a tejet szomszédasszonyától, Cseh Kál- mánnétól három forintért, amelyet szintén négy forintért árusított. Üzérkedés miatt indítottak ellene eljárást. Közismert üzérkedőt vett őrizetbe a Ceglédi Járási Kapitányság. Kapás Pálnét Jász- karajenőn „élelmes üzletasz- szonynak“ ismerték, aki emiatt már többször került összeütközésbe a törvényekkel. A közelmúltban is megbüntették üzérkedésért hét hónapra, ezt a büntetését azonban három évi próbaidőre felfüg gesztették. Kapásné azonban nem hagyta abba üzelmeit, az utolsó pár hónap alatt 17 borjút vágott le, melyet a különböző budapesti piacokon értékesített. Kapásnét előzetes letartóztatásba helyezték. Bacsó Sándor, nagykőrösi lakos igen szerette a könnyű életmódot. A nagykőrösi rendőrség felfigyelt költekező életmódjára, és csakhamar megállapította, hogy Bacsó mázsaszám szállít Budapestre vágott baromfit, tojást, zöldségfélét és sertéseket. Bacsót előzetes letartóztatásba helyezték és most a Ceglédi Ügyészség börtönében várja a tárgyalást. A nagykőrösi rendőrség egy másik üzér ügyében is eljárást indított: Rácz Erzsébet nagykőrösi lakos február óta 1400 kilogramm különböző zöldségárut, tojást, baromfit és gyümölcsöt szállított Budapestre. Rácz Erzsébet ellen az eljárás folyamatban van. tik és a peronoszpórajelző-állomások számát jelentősen felemelik. Védekező és permetező brigádokat hoznak létre, s így azoknak a termelőknek is segítséget nyújthatnak, akik nem rendelkeznek megfelelő gépekkel, vagy fizikai erővel. Mindezek a hatalmas célkitűzések csak szép tervek maradnának, ha a földművesszövetkezet egész tagsága nem fogna össze megvalósításuk érdekében. Ám a most megindult új részjegyek vásárlása olyan ütemben folyik, hogy minden bizonnyal megoldható lesz az itt fölsorolt néhány jelentős kezdeményezésen kívül még sok más termelési akció. Vagyis ez a rövid látogatás arról győzött meg bennünket, hogy Cegléd város földművesszövetkezete végképp megszabadult a „bürokratikus kincstári-kereskedelmi jellegétől“, s az agrártézisek szellemében már a következő gazdasági évben új arculatot kap egész tevékenysége. (h. v.) Amikor a „hatósági közeg | visszarúg.. Mogyorósi Gyula érdi útőri az úttest mellett lekaszálta a§ .... szénát, amit Lukács Jánosné| : érdparkvárosi asszony az útőr| ! tudta nélkül összeszedett és| kocsira rakott. Mogyorósi ésl Lukácsné között emiatt vita| |l kerekedett, s ennek során Lu-| || kácsné először arcul ütötte,! 11 majd megrúgta Mogyorósit | Mogyorósi sem hagyta magát | és mikor már zuhogtak Lu-| kácsné ütései, megdühödött, | visszaütött és visszarúgott. A| csatazajra megjelent Lukácsné | férje is, aki a rűgdosó Mogyo-1 rósit arcul vágta. Mindhármuk ellen megin-1 dúlt az eljárás, Lukács János | és felesége ellen hatósági kö-| zeg elleni erőszak miatt, Mo-1 gyorósi Gyula ellen pedig sú-| lyos testi sértésért JÓ FOGÁS Wisconsinban egy betörő fel. | tört egy bárt és 864 dollárt: talált a kasszában. A jó fogást | ott helyben ünnepelte meg a| bár készletéből. Másnap reggel 1 a bár padlóján holtrészegen § találták meg. I Előre látott csónak-baleset a Dunán — fényképezéssel Szombaton egy, vasárnap két békeköicsönsorsoiás a Zeneakadémián Mint már ismeretes, néhány hónapi szünet után ismét megkezdődnek a békekölcsönsor - solások. Az idén szeptemberben és decemberben két-lkét nap alatt három-három békekölcsön húzására kerül sor. Az idei első húzásra szeptember 21-én, szombaton délután 3 órakor a Zeneakadémián kerül sor, amikor az Első Békekölcsönt és a kamatozó kötvényeket sorsolják. Vasárnap délelőtt 10 órakor ugyancsak a Zeneakadémián egymás után húzzák az Ötödik és a Hatodik Békekölcsönt. A két napig tartó húzáson a három békekölcsönből mintegy mel kísérte őket. Sejtette, hogy itt hamarosan baj lesz. A Duna elég magasan állt, a víz sodra erős és a kikötőállomás kötele felé sodorta őket Pol- nauer most már biztos volt benne, hogy jtt baj, sőt felborulás lesz. Beállította a fényképezőgépet Már az induláskor is készített egy felvételt a kis társaságról. így aztán sikerült megörökítenie a drámai következő pillanatban valóban felborította azt, Mindhárman a vízbe estek. Fokozta a veszélyt, hogy a nő nem tudott úszni. A rendőrök pillanatok alatt ott teremtek, kihúzták a nőt, majd a két evezőst, végül a csónakot is, mely nyílásával lefelé ringatózott a vizen. Teljesen összetört; Tanulság: vízijártasság nélkül nem szabad csónakázni, Rendesen folyik a gabonafelvásárlás | — nincs raktárhiány Ez évben' a földművesszövetkezetek megyénk öt járásában a Terményforgalmi Vállalattól átvették a terményfelvásárlás feladatkörét. Nem végeztek rossz munkát a földművesszövetkezetek a terményfelvásárlásban. Ezt igazolja, hogy máris 80 vagon szabad gabonát vásároltak fel. Meg kell jegyezni, hogy a szobi járásban és még egynéhány helyen a csép- lés csak szeptember első hetében fejeződött be, ugyanakkor az esős időjárás miatt több felvásárlóhelyen a felkínált, a megengedettnél magasabb nedvességet tartalmazó gabonát nem vettek át. A szabad gabona felvásárlása nyugodtan zökkenőmentesen folyik, árát megfelelőnek tartja a parasztság, ez az ár reális, amit igazol, hogy mind több termelő adja el gabonafeleslegét a földművesszövetkezetnek. Különösen kiemelkedő munkát végzett a szabad gabona felvásárlásában a Péceli Földművesszövetkezet, amely eddig 17 vagon gabonát vett át. Jellemző a szabad felvásárlásra, hogy általában a kis- parasztok adják el gabonafe- leslegeiket az államnak, míg a módosabb termelők várakozó álláspontra helyezkednek. Ennek oka az, hogy a több földdel rendelkező termelők más cikkekből meglehetősen nagy pénzt szereztek és mivel nem kényszeríti senki őket arra, hogy gabonájukat eladják, várnak. Megjegyzendő, hogy sok helyen, mint Valkó, Zsámbok és általában a gödöllői járás, a szövetkezeti felvásárlók meglehetősen kényelmesek, s nem nagyon törik magukat, nem keresik fel a termelőket. Különösebb probléma nincs a szabad gabona felvásárlásánál; de annál több van a ter- ménykölcsönök visszaadásánál. Sok termelő, különösen a budai és a szentendrei járásban, | arra való hivatkozással, hogy | a begyűjtési rendszer meg-1 szűnt, nem akarja visszaadni | terménykölcs ön-tartozását. Megnyugtató módon halad a természetbeni földadó gabonával történő rendezése. Sokan gabonában teljesítik földadójukat, noha nincsenek természetbeni földadóra kötelezve. A malmi vámkeresmények átvételét több felvásárló nem kíséri figyelemmel és nem biztositja azt, hogy a malom hetenként átadja vámkeresetét. Kirívóan hanyag magatartást tanúsítanak e tekintetben a gödöllői járás földművesszövetkezetei; A gabona raktározásában fennakadás, zökkenő nincs, A legújabb divat Amerikában: kaméleon-ruha Az amerikai textilvegyészek nemrég olyan eredményt értek el, amely megörvendeztette a divattervezőket. Az újfajta női ruhaanyaghoz az üzletben öt különböző színű festéktubust is adnak. Ezekkel a festékekkel a szóban forgó kelmét igen könnyen, házilag át lehet festeni a kívánt színre. A szövethez mellékelt festéket vízben feloldják, majd az oldatba bemártják a ruhát. Néhány perc múlva már el is készült a festés és nem marad más hátra, mint a szövet megszárítása és vasalása; Az újfajta ruhaanyagot „kaméleon-ruhának“ nevezik; Földrajzkönyv régen és most Két tankönyv fekszik előttünk. Az egyik 1912-ben jelent meg és címe „Az orosz birodalom földrajza“. A másik „A Szovjetunió gazdasági földrajza“ címmel 1956-ban látott napvilágot. Nézzük meg, mit mond a két tankönyv egy- egy városról. Jaroszlavlj az 1912-es tankönyvben: „Volgái kikötő, történelmi város, len- és pamutipara jelentős.“ az 1956-os tankönyvben: „Hatalmas dieselmotor- és tehergépkocsigyár épült..; A villanymotorgyár és a többi más gépipari vállalat értékes berendezéseket ad a fafeldolgozó ipar számára. Ezenkívül a városban betonvibrátorokat, folyami hajókat, s más ipartermékeket is gyártanak.;. A város vegyipara nagy gumiazbeszt kombináttal és szintetikus kaucsukgyárral rendelkezik . i Orel az 1912-es tankönyvben: „Kender-, gabona- és fakereskedelméről ismert. A városban nagy malmokat és kötélgyárakat találunk.“ az 1956-os tankönyvben: „Őrei gép-, könnyű- és élelmiszeripari központtá vált. A városban textilgépeket, órákat, kenderkészítménye'ket és különféle könnyű- és élelmi- szeripari termékeket gyártanak.“ Cseljabinszk az 1912-es tankönyvben: „Fontos közvetítő állomás Oroszország európai része és Szibéria között.“ az 1956-os tankönyvben: „A mai Cseljabinszk 30 kilométer hosszú és 10 kilométer széles területet foglal el. A cseljabinszki kohászati, traktor- és csőhengerlő gyárak több ezer hektárnyi területen helyezkednek el, A város termékeit a Szovjetunió részében ismerik.“ minden Omszk az 1912-es tankönyvben: „A városban bőrgyárat, faggyúolvasztó, szappanfőző és szeszfőző üzemet, malmokat, dohánygyárakat és mező- gazdasági raktárakat találunk.“ az 1956-os tankönyvben: „Omszk a szovjet hatalom éveiben mindenekelőtt hatalmas gépipari központtá vált, amelyben elektrotechnikai műszereket, precíziós eszközöket, motorokat, közlekedési és könnyűipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket és sok más cikket gyártanak. A város ipari profilját a vegyipari gyárak, különösen pedig a Baskiriából érkező olajat feldolgozó üzemek jellemzik. Az omszki ol a j fe1 dől gozógyár benzinnel, diesel-olajjal és más fűtőanyaggal látja el Szibériát és Kazahsztán egy részét.“ 300 000 kötvényt sorsolnak ki 75 millió forint értékű nyereménnyel és törlesztéssel. A húzások ellenőrzésére, mint minden alkalommal, most is sorsolási bizottságot nevezett ki a pénzügyminiszter. A 14 tagú bizottság elnöke Szohár Ferenc, az OTP fővárosi fiókhálózatának vezetője. Az Első, az ötödik és a Hatodik Békekölcsön kötvények számlevélkéit tartalmazó szerencsekereket a legutolsó sorsolások óta az Országos Takarékpénztár páncéltermében őrizték. Ezeket a húzás előtt szállítják a Zeneakadémiára, a sorsolás színhelyére. Nem mindennapi eseménynek volt részese Polnauer Pál amatőrfényképész. A du- naparton járkált, a római part közelében s előtte szállt két férfi és egy nő a BPX 13-176. számú kétpárevezős vadonatúj csónakba. Polnauer a beszállás után nyomban észrevette, hogy nincs gyalwrlatuk az evezésben, ezért figyelemgyorsasággal bekövetkezett eseményeket. A Visegrád nevű hajó közeledett a kikötőhöz. A rendőrök is és a révész is látták, hogy baj lesz, ha a hajó kiköt, ezért integettek a Vi6eg- rádnak, hogy ne kössön ki. Ennek ellenére kikötött. A kötél megfeszült s amint a víz sodra odavitte a csónakot, a
