Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-19 / 95. szám

1957. AUGUSZTUS 19. HÉTFŐ ne\ "iífCirlap Köszön tjük a román népet felszabadulásának ünnepén Tizenhárom, évvel ezelőtt, 1944. augusztus 23-án rázta le magáról a román nép a fasizmus igáját. Azóta hatalmasat fej. lődött Románia gazdasága, kultúrája — a Balkán északkeleti országában is a szocializmust építi a nép. „Magyar, oláh, szláv“ találkozott végre az eszmebarikádokon úgy, ahogy Ady is kí­vánta, álmodta egy fél évszázaddal ezelőtt. A román nép nagy nemzeti ünnepe alkalmaiból bemuta­tunk egy-egy képet Románia történetéből, új, virágzó életéből. Egy nép szabadsagáért Hitler és román barátai | csodafegyverekről álmodoz­tak. amelyekkel megállíthat­nák a vörös-csillagos katoná­kat. A páncélosok — Tigrisek és Párducok —, a válogatott SS-ezredek képtelenek voltak gátat vetni Sztálingrád, Lenin- grád, Kurszk és Moszk­va hőseinek. A fasiszták már csak csodáktól remélhet­ték győzelmüket. De uralmuk utolsó napjait igyekeztek em­lékezetessé tenni. Tíz- és tíz­ezrekkel töltötték meg a kon­centrációs táborokat, százakra nyitottak gyilkos sortüzet — az akasztófa volt egyetlen diadalmi jelvényük a fasiszta hordáknak. Egyre tűrhetetlenebbé vált j a román népre nehezedő ter­ror. Antonescu, Románia fa- ' siszta hóhéra kedvében akart járni Hitlernek. 1944 áprilisában a román hazafiak, élükön a kommunis­tákkal, kidolgozták a fasiszta diktatúra megdöntésének ter­vét. A Román Kommunista Pártnak 1943-tól már voltak fegyveres csoportjai, a Cara- sul-hegységben, a Bucegi-ha- vasokon, a Máramarosban és a Duna deltájában a nép már fegyverrel őrizte csírázni kez­dő hatalmát. E csoportok köré egyre több román hazafi gyü­lekezett, s 1944 júniusában titkos katonai parancsnokság jött létre, északi és déli cso­porttal. Kidolgozták a fegy­veres népi felkelés pontos ter­vét. A párt vezetésének meg­erősítésére augusztus 10-re virradó éjjel kiszabadították a gyűjtőtáborokból Gheorghiu- Dej elvtársat, néhány nappal később Gheorghe Apostol elv- elvtársat, valamint a párt több más vezetőjét. Az események gyorsan pe­regtek. A román nép magá­hoz tért kábulatából, rohamra készült, élén a kommunisták­kal. 1944. augusztus 23-án dél­után a hazafias népi erők le­tartóztatták Antonescu kor­mányát, Bukarestben elfoglal­ták az állami intézményeket, a román hadsereg egységei pe­dig elszigetelték az országban tartózkodó náci haderőket. 185 ezer hitlerista tartotta megszállva Romániát. Egy hétig tartott az ádáz küzdelem. A nép csodákat művelt. Ez az erő, a nép ereje volt az a csoda, amelyre Hit­ler és Antonescu nem számít­hattak, mert egy nemzet sem adja el magát, 6 a csodafegy­ver is rozsdás vas a nép moz­gató keze nélkül. Lefegyve­rezték, megsemmisítették a hazafias erők a szovjet had­sereg támogatásával a Romá­niában tartózkodó náci csapa­tokat. Nem hiába fogtak fegyvert, harcoltak az élen a kommu­nisták a nép szabadságáért — szabad lett Románia. TIZENHÁROM ÉV I A z imperializmus karmai­ból kikerült fiatal román állam történelmében új sza­kasz kezdődött — a népi de­mokratikus rendszer, a prole­tariátus és a parasztság for­radalmi-demokratikus dikta­túrájának megerősítéséért ví­vott harc, 1945 március 6-án létrejött a dolgozók százezrei által támogatott demokratikus ■kormány. A népi demokrati­kus rendszer egyik első csele­kedete volt a földreform tör- vényesítése. (1945. március 22.) A dolgozó parasztok tö­megei által és a munkásosz­tály segítségével végrehaj­tott földreform 1 468 000 hek­tár területet vett el a nagybir­tokosoktól. ebből mintegy 1 100 000 hektárt 918 913 föld­nélküli, vagy kevés földdel rendelkező paraszt között osz­tottak szét. I \ parlamenti választások ! -A politikai győzelme után | meggyorsult a népi forradalom i kibontakozása. A munkásosz- j tály különféle akciókkal meg- i kezdte egységének megerősí- J lését, az egységes munkáspárt i létrehozásának előkészítését, i Gazdasági téren a Román j Kommunista Párt újjáépí- ! tési és gazdaságfejlesztési po- I litikája sikerrel járt. A Ro- ; mán Kommunista Párt javas- I latára a parlament 1946 de- 1 cemberében megszavazta a Román Nemzeti Bank álla­mosítását. 1947 februárjában Románia egyezményt kötött a Szovjetunióval. A barátsági, együttműködési és kölcsönös A sztálinvárosi fekete templom segítségnyújtási egyezmény igen nagy szerepet játszott az ország gazdasági újjáépítésé­ben, valamint az állam füg­getlenségének megerősítésé­ben. 1947 december 30-án meg­döntötték a monarchiát és kikiáltották a Román Nép­köztársaságot. 1948 február­jában került sor a Román Munkáspárt alakuló kong­resszusára. amely megvalósí­totta a romániai proletariátus teljes politikai, szervezeti és ideológiai egységét. M indez lehetővé tette az 1949-es és 1950-es egy­éves állami tervek, a szocia­lista iparosítás. a mező- gazdaság szocialista át­alakításának megvalósítását. Mindez a párt politikájának volt egy-egy döntő láncszeme. A felszabadulástól eltelt 13 év alatt döntő átalakulások mentek végbe Románia gaz­dasági. politikai szerkezetében. Románia félgyarmati ország­ból — melyben a nép kegyet­len kizsákmányolás alatt szen­vedett — a leghaladóbb tár­sadalmi rendszerű országok sorába lépett. A Román Nép- köztársaságban ma minden hatalom a dolgozó népé. A népi hatalom éveiben, a szocialista ipar létrejöttével és fejlődésével egyidejűleg Románia mezőgazdasága mély átalakuláson ment át. A népi demokratikus állam traktorok­kal és mezőgazdasági gépek­kel látta el a mezőgazdasá­got. R omániában jelenleg 236 gépállomás és 323 álla­mi gazdaság működik. Ezek összesen 32 160 traktorral és különféle mezőgazdasági gé­pekkel rendelkeznek. A mezőgazdaságban a leg­elterjedtebb a kukorica ter­mesztése, amely több mint 3 750 000 hektár területet ölel fel. A búzát, ezt a legfonto­sabb kenyérgabonát több mint hárommillió hektár te­rületen termesztik. A népi hatalom éveiben nagy fejlő­désnek indult az ipari növé­nyek termesztése. Románia mezőgazdasági te­rületeinek 41 százaléka a szo­cialista szektorhoz tartozik. A parasztgazdaságoknak mintegy 28 százaléka a mezőgazdaság szocialista szövetkezeti szek­torában vesz részt. emberek összeverődtek és ordí­toztak: — Hol a nap? Ki lopta el tőlünk a napot? A rendőrök zsebvillany lám­pákkal tartották fenn a ren­det. Az emberek fejetlenül futkároztak és hiába figyel­meztették őket a rendré s ar­ra, hogy oszoljanak szét. A milliomos felgyújtotta az összes utcalámpákat. Százezer hatalmas villanykörte gyul­ladt fel az utcákon, kávéhá­zakban. bárokban és kabarék­ban. Az elővárosban csupán három szomorú lámpa égett és a falvakban a penészes lá­dákból előkerültek a gyertyák. Az emberek döbbenten néztek egymásra. Zűrzavar támadt, amelyet fo koztak a denevérek, amelyek ismeretlen helyekről kerültek elő. ' Az utcalányok elájultak az utcákon, mert az éjszaka tú­lontúl soká tartott. A milliomos pedig számol­gatott: — ha felgyógyulok, a napból Helios-gyufát gyártók, azután Slunin napkenőcsöt és sok minden mást. Ügyes em­ber könnyen meggazdagod­hat. Örülök, hogy erre senki- sem jött rá, csak én. De az emberek a városok­ban egyre jobban és jobban megzavarodtak. Egymásnak mentek, mint az ijedt barmok. Ezért,a milliomos plakátokat ragasztott a falakra és vezér­cikkeket Íratott az újságokba: Végre itt a sötétség! Az örök ellenség nincs többé. Az emberi kitartás legnagyobb győzelme. s'yndők óta kínozza az em- s-f beteket a legnagyobb zsarnok: a nap. Zsarnoksága alatt az összes társadalmi osz­tályok közül a dolgozó töme­gek szenvedtek legtöbbet, akik közül milliók estek össze mun­ka közben gyilkos sugarai alatt. Orvosilag megállapított és statisztikailag kimutatott tény, hogy 100" 0-a (szóval egyszáz százaléka) az embereknek a nap alatt született és a nap alatt halt meg. Ennek az áldatlan álla­potnak már vége. Az utolsó milliomos úr (aki a tragikus körülmények között meghalt orvos feleségét és gyermekeit oly megható módon felkarolta és támogatta) költséget nem kímélve léhozatta a napot az égről. A munka — hála áldo­zatkészségének — sikerült és ezzel a nap eltűnt a világból. Emlékezete örökké él. Kérjen prospektust. Azok. akiknek világításuk volt — elolvasták és megnyu­godtak. Azok pedig, akik sö­tétségben maradtak, továbbra is nyugtalankodtak. Sok vén­asszony (húsz éve vak vala­mennyi), azt hirdette, hogy itt a világ vége. Nyomorult szerelmes, aki a sötétben elvesztette szerelme­sét, sohasem találta meg töb­bé. Ezalatt a gazdag ember el­küldte hazulról összes szolgáit és bement a naphoz. Mielőtt belépett a hatalmas épületbe, meggyőződött arról, hogy a fegyveres őrök jól őrzik-e a hatalmas ház valamennyi ki­járatát. A kulcsot a zárban hagyta, nehogy valaki beku­kucskáljon a kulcslyukon. Az­tán vetkőzni kezdett. A nap égetett. — Micsoda mennyei meleg — gondolta a milliomos. Min­den beteg rész megég és tiszta érccé olvad. Vgy távozom in­nen. mint egy fiatal isten. Annyi embernek adott a nap szerencsét és egészséget. Raj­tam múlik, hogy átvegyem ajándékát, ha mindenkit eltá­volítottam. Oh, micsoda sze­rencse magunkra vállalni az emberek boldogságát. A nap tüzelt. Egy kissé túl meleg van itt. Dehát biztosan nem árthat. Meg kell tanulnom, hogyan viseljem el a nagy jóságot. Csak a hátam ne fájna. Meg a fejem, a szám, a mellem, a lá­bam ... A hőség elviselhetetlen. Kí­vül, belül éget. Az az érzésem, hogy elhamvadok. Csak még egy kicsit kitartok. Ha el­megyek hideg folyóba tigrom és keresek egy szeretőt, aki jégből van. Elolvasztom a kar­jaim között. Erősebb, gazda­gabb leszek mindenkinél. És halhatatlan. De milyen gyen­ge vagyok, milyen sovány és fáj mindenem, mintha halott volnék. Nem, ez már kibírha­tatlan, Megyek. Talán elég is volt. Megyek — futok — re­pülök! a meztelen koldus elégett zl keléseivel és vörösre gyulladt szemeivel elérte az ajtót. Szörnyűség! A zár el­olvadt a hőségtől, úgy, hogy maga az Isten sem tudta vol­na kinyitni az ajtót. Hiába tépte, hiába ráncigál- ta a kilincset — itt nem volt szolga, tanácsnok, munkás, egyedül volt, ahogyan egyedül volt a betegségében. A milliomos megrendült. Teste megtört, mint a villám­sújtott fa. Ember! Nem hor­dozhatod mindenki szerencsé­jét. A magadét sem bírod! A nap égetett. A milliomos összeesett. Csak egy marék hamu ma­radt belőle, nem több egy lyukas hatosnál. Egy kis ha­lom nyomorúság. Az épület I pedig, amelyet gőgjében emel- | tetett, saját ravatalává váltó-1 zott. És a nap, amelyet oly | balgán lelopott az égről, mint f egy hatalmas gyertya világi- | tott mellette. A milliomost 1 senkisem siratta. S A nap égetett. Ügy égetett, hogy átforró- f sodtak a falak. És az épület | szétomlott, mintha homokból | építették volna. Elsüllyedt 1 o földbe, hasonlatosan a bo- | szorkányokhoz, amelyek el- f tűnnek, ha megátkozzák őket. | A nap kibukkant és szétszórta | sugarait minden fellé. Úgy fe-1 küdt a zöld szőnyegen, mint § egy hatalmas arany balon. \ Az emberek boldogan kiál- | toztaik. — Látom az utat!!! | Kiabáltak és nevettek egy-1 szerre. Most már csak arról volt 1 szó, hogyan helyezzék vissza | a napot az égre, hogy mind- 1 nyáján láthassák és ő is lás- § sa mindannyiukat. Az emberek elkomolyodtak I és tanácskoztak. Ki vinné fel a napot az 1 égre? Két gyerek jött véletlenül | arra, Manicka és Pepiik. Ta- í Ián Vrsovicből valók, vagy | Smichovból, annyi bizonyos, | hogy valahonnan jöttek. — Mi felvisszük — mondta 1 Pepik. Sok nehéz koffert hur-1 coliam én már életemben az | állomáson. Egyszer akkora l koffert vittem, hogy igazán I megcsodáltak. Még csak az \ kéne, hogy a napot ne bírjam ! el! Manicka és Pepik felvették \ a napot és vitték az égbe. 1 — Ebédre otthon legyetek | — kiáltott utánuk az anyjuk. | — Hazajövünk, hazajövünk. | És csakugyan hazatértek. | Marék Antal fordítása Az Oradea tartományi Rogosz község népviseletbe öltözött csinos lányainak egy csoportja A MŰVELŐDÉS FÁKLYÁJA HA VALAKI meglátogat­ja a romániai székely vidé­keket, eléje tárulnak az ott végbement gazdasági átala­kulások, valamint az új társadalmi-kulturális élet gazdag eredményei. Ahhoz azonban, hogy jobban meg­értsük a Magyar Autonóm Tartomány lakosainak gon­dolkozásában és életében végbement változásokat, melyek egyébként az egész román népre jellemzőek, áll­junk meg egy pillanatra a statisztikai adatoknál, hogy képet kapjunk a letűnt idők kevésbé dicséretes tényeiről. i.. 1944. Azokon a vidéke­ken. amelyek ma a Magyar Autonóm Tartományt al­kotják, 60 000-re emelkedett az írástudatlanok száma. A városokban egyetlen szín­ház sem volt. A falvakban egyetlen kultúrotthon sem, s a falusi embereknek egye­düli olvasmánya a naptár volt. Ebből ennyi elég. Elég ékesszólóak a felsoroltak ah­hoz, hogy felmérhessük az elmúlt évek átalakulásainak jelentőségét. Minden rajon- ban és minden városban számtalan tény bizonyítja, számtalan adat mutatja az Olt völgyében létrejött új életet. Álljunk meg egy pillanatra Marosvásárhely­nél. A domboldalon, a Kade­tok Hegyén, ahogyan ma is az idősebbek nevezik, mű­ködik az Orvosi és Gyógysze­részeti Főiskola. A fiatalok százai tanulják itt saját anyanyelvükön az emberi szenvedés enyhítésének cso­dálatos tudományát. Maros- vásárhelyen a múltban mindössze néhány iskola volt, szinte a kezünk uj- jain megszámolhatjuk azo­kat. Ma négy elemi iskola mű­ködik 4 osztállyal, hét elemi iskola 7 osztállyal 4 iskola 10 évfolyammal, négy szák­mai iskola és kilenc mű­szaki középiskola. Ha 1939- et vesszük alapul, a tansze­mélyzet száma 75 százalék­kal növekedett. De ha a vá­ros kultúrszinvonalának nö­vekedéséről beszélünk, meg kell említenünk azt is, hogy a lakosok fokozottabban ér­deklődnek a könyvek iránt, többet olvasnak. Egyetlen hónapban több. mint 61 000 könyvet adtak el. Ezt a szá­mot ékkor tudjuk igazán ér­tékelni ha figyelembe vesz- szük, hogy a lakosok száma 70 000. MAROSVÁSÁRHELYEN ma egy magyarnyelvű szín­ház is működik. Kovács György a Román Népköztár­saság egyik legfiatalabb ki­tüntetett színésze. Neve a Székely Színház, valamint az egész új román kultúra büszkesége. Marosvásárhe­lyen működik egy Szín- művészeti Intézet is, amely saját anyanyelvükön tanítja a 1iatalökat. Most pedig búcsúzzunk el Marosvásárhelytől és men­jünk északabbra, a Gyér- gyói és a szomszédos havasok közé Toplita rajonba. Az er- döipari munkások a parasz­tokkal együtt, nemzetiségre való tekintet nélkül, új éle­tet építenek maguknak. Az egyik modern lakóházban jó szomszédságban él Pénzes János. Kőműves József és Traian loan, valamint több más fűrészipari dolgozó. Toplita rajonban folytató­dik az átalakulás. Váral­ján új iskolát avattak 10 tanteremmel, olvasóterem­mel. könyvtárral és labora­tóriummal. Ugyancsak Top­lita rajonban új mozit épí­tettek. Ripa de Jós, Déda, Pietris és Bistra !községek­ben a művészegyüttesek új kultúrotthonokban lépnek fel. i UGYANÚGY, mint Top­lita rajonban Erdőszent- györgy rajonban is új élet alakul. Már két évvel ezelőtt a rajonban egyetlen anal­fabéta sem volt. összesen 56 kultúrotthon működik, va•» lamennyi rádióval, könyv­tárral, filmvetítőgéppel. Marosvásárhelyen. ToplU tán vagy Erdőszentgyörgyön, a Magyar Autonóm Tarto­mány széliében, hosszában új élet nyílt meg az emberek előtt. Kulturális színvonaluk valóban magasra emelkedett. Az egész tartományban 867 iskola, 788 könyvtár, 3 színház, 87 mozi, több mint 1300 művészegyüttesi több mint 500 kultúrotthon, 7 múzeum, 1 filharmóniai ze-> nekar, 1 bábszínház műkö­dik. A tartomány városaiban és falvaiban az egészségvé­delem szilárd alapokon áll. A Magyar Autonóm Tarto­mány megalakulása előtt ezen a területen mindössze 24 kórház és egészségügyi intézet volt. számuk ma több százra emelkedik. Csu­pán a falvakban 38 kórház és 58 szülőotthon működik. 1938-hoz viszonyítva a halá­lozási arányszám 50 százalék­kal csökkent, a csecsemőknél pedig 2,5-szeresével. A MŰVELŐDÉS fáklyája világítja meg az egész Ma­gyar Autonóm Tartományt. Románok és magyarok egy­mással vállvetve építik bol­dog jövőjüket, jólétüket, az új élet napjai virradtak fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents