Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-19 / 95. szám

2 ffi%Círfap 1957. AUGUSZTUS 19. HÉTFŐ Strausst kifütyülték a német fiatalok Amint a DPA hírügynökség jelenti, pénteken, a hamburgi fiatal választók gyűlésén kifü­tyülték Strauss nyugatnémet hadügyminisztert. A CDU em­lített gyűlésén zömmel behí­vás előtt álló fiatalok vettek részt. Már Strauss megjelené­sét felháborodott kiáltások és fütty fogadta. A gyűlés szerve­zői kénytelenek voltak több ízben rendre utasítani a hall­gatóságot. Strauss beszédét, amelyben Adenauer háborús politikájá­nak folytatása, az NSZK NATO-tagsága és az amerikai csapatok nyugat-németországi visszatartása mellett foglalt állást, többször félbeszakították a füttyök és a felháborodott közbekiáltások.-4 Hiffi O 17 kis hitei A LIBANONI KORMÁNY közölte, hogy szombaton Beirut mellett ismeretlen tettesek felrobbantották a vasútvona­lat, amely a libanoni fővárost Damaszkusszal és Ammannal köti össze. SZOMBATON a New York-i rendőrségnek kellett közbelép­nie, hogy megakadályozza két fiatalkorúakból álló banda ösz- szetűzését. A rendőrök 21 fia­talkorút letartóztattak. AZ AMERIKAI egészség- ügyi hatóságok közlése szerint az Egyesült Államokban 20— 25 000 ázsiai influenzamegbe- tegedés fordult elő. SZAUD KIRÁLY állítólag felajánlotta közvetítését Szíria és Amerika között. NASSZER ELNÖK fogadta Kuatlit, Szíria elnökét, aki va­sárnap az egyiptomi fővárosba érkezett. A MONT BLANC hómezőin lavinaomlás következtében ha­lálos baleset érte a Lengyel Alpinista Szövetség elnökét, Stanislaw Zulawskit. JUGOV bolgár miniszterel­nök Vietnamba látogat. SZÖUL NYOMORNEGYE­DÉBEN kétórás tűzvész pusztí­tott. Csaknem ötszáz ház le­égett. A rendőrség közleménye szerint háromezren váltak haj­léktalanná. KARAMANLISZ görög mi­niszterelnök szombaton este Kairóban találkozott Nasszer elnökkel. A FINN PARLAMENT MEGHÍVÁSÁRA szombaton Helsinkibe utazott a kínai or­szágos népi gyűlés küldöttsé­ge. A kilenctagú küldöttség ve­zetője Szaifudin. az országos népi gyűlés állandó bizottságá­nak alelnöke. Szúrt Jat-szen özvegyének érdekes cikke A nagy kínai forradalmár özvegye „Egységünkben az erőnk” címmel cikket írt, amelyben többek között a kö­vetkezőket állapítja meg. „A párt és a kormány haj­landó minden véleményt meg­hallgatni. De ez nem foglalja magában azt a kötelezettsé­get. hogy most már minden véleményt el is fogadunk. Van egy határvonal: mi szolgálja 600 milliós népünk érdekeit és mi válik hasznára a szo­cializmusnak.” A cikk erélye­sen elítéli azokat, akik a sza­bad viták politikáját a kom­munista párt vezető szerepé­nek és általában a népi rend­szer alapjainak kétségbe vck. nására igyekeznek felhasznál­ni. „A munkások, parasztok és értelmiségiek tömegeinek véleménye azonban azt mutat­ja, hogy a jobboldal portékái­nak Kínában rendkívül kicsi a piaca”; Cikkének befejező részében a szabad viták két legfonto­sabb célját Szun Csin-lin a következőképpen foglalja ösz- sze: Egyrészt éles határt kell vonni a nép nagy többsége és a kisebbség között: azok kö­zött, akik készek a szocializ­mus építésére és azok között, akik visszakívánkoznak a kar pitalizmushoz. De a különb­ségtevéskor látni kell azt is, hogy a szocializmus ellen fel­lépő kisebbség sem egységes. Vannak közöttük, akik csak időlegesen vesztették el lábuk alól a talajt, vannak, akik még nem jutottak el addig, hogy magukévá tegyék a szo­cializmus céljait és végül van­nak olyanok, akik tevékenyen igyekeznek aláásni a szocializ­mus építésének ügyét. Másrészt — folytatja Szun Csin-lin — tovább kell széle­síteni a szabad vitákat és a párt munkastílusának megja­vítását célzó mozgalmat, se­gíteni kell a kommunista pár­tot abban, hogy szilárd és kö­vetkezetes harcot folytasson saját sorain belül a szocializ­mus olyan halálos ellenségei ellen, mint a bürokrácia, amely elszakadást jelent a tö­megektől. nem veszi tekintet­be az emberek érdekeit; a szektarianizmust, amely bizal­matlanságot szül mindazok el­len, akik nem tartoznak a szektások csoportjához és a szubjektivizmus, mint olyan irányzat ellen, amely elrugasz­kodást jelent a valóságtól. — Megvédjük népünk egy­ségét — írja Szun Csin-lin —, mint ahogy megvédjük saját életünket is. Megvédjük ezt az egységet, mert ebben rejlik megtörhetetlen erőnk. Anglia ai USA támogatását kérte ai omani ügyben Nagy-Britannia az Egyesült Államok segítségét kérte ah­hoz, hogy akadályozza meg az ENSZ beavatkozását a musz- kati és omani eseményekbe. Az angolok ellenzik, hogy az oma­ni felkelés ügyét a Biztonsági Tanács napirendjére tűzzék, arra hivatkozva, (hogy Omán­nak nincs független politikai státusa és így az imam láza­dása szigorúan a muszkati szultanatus belügye. Az Egyesült Államokban terjed a rabszolgamunka A színesbőrű népek haladá­sáért küzdő országos szövetség tiltakozott az Amerikában el­helyezkedést keresve bolyongó néger mezőgazdasági bérmun­kások megkülönböztetés^ és a mezőgazdaságban felhasznált gyermekmunka kizsákmányo­lása ellen. A szövetség megvizsgálta New York állam négy köz­ponti kerületében a néger munkások élet- és munkakö­rülményeit és megállapította, hogy e kerületekben a néger munkások rabszolgasorban sínylődnek. Hill, az országos szövetség elnöke a New York Post tudósítójának elmondot­tal, hogy a tanulmányozott vi­dékeken a munkások düledező nyomortanyákból álló munka- táborokban laknak, ahol a leg­elemibb egészségügyi ellá­tást is nélkülözik. Nem kap­ják meg a toborzásnál meg­ígért béreket. Hill közölte továbbá, hogy Martinsville-ben (New York állam) „felfedeztek egy szö­gesdrót-kerítéssel körülvett tábort, amelyben több mint 6záz, a déli államokból tobor­zott néger dolgozik; A mun­kásoknak nem engedik meg a fegyveres őrséggel ellátott tá­bor elhagyását”; Mezőgazdasági vásár Noviszadon Augusztus 24-én nyílik meg Noviszadon az egyhetes me­zőgazdasági vásár, amelyen ismét bemutatunk magyar gé­peket, köztük gabona-, siló-, kukoricakombájnt, újtípusú permetezőket, újrendszerű univerzális vetőgépet, trak- torvontatású talajművelőket. Működés közben láthatja majd a vásár közönsége a DT 413-as traktort. Gépeink csaknem ezer négyzetméteres területet foglalnak el. Vj pavilont is építünk. A kiállítás rendezői mezőgazdasági szakkönyveket is visznek magukkal és az ér­deklődő szakembereknek a vásár idején Rázsó Imre pro­fesszor tart előadást. A jugoszláv mezőgazdasági dolgozók körében egyébként már ismertek a magyar gépek. A múlt év közepe óta több mint egymilliárd dollár érté­kű mezőgazdasági felszerelést szállítottunk Jugoszláviába. Eladtunk többek között 'két­száz gabonakombájnt és a jö­vő évre is megtörténtek a kö­tések, 1 700 000 dollár értékű gépet vásároltak, amelyeket a jövő évben szállítunk le. A KEREPESI FÖEDMŰVESSZÜVETKEZETBEN Varga József egyéni gazda szerződéses paradicsomot má- zsáltat Szentgyörgyi Istvánné átvevővel (Vona Béla felvétele) A MEGYEI ISKOLAIGAZ­GATÓK augusztus 21-én a megyei tanács nagytermében megbeszélést tartanak. — A MEGYÉBEN 1953-as évben 2 979 kisiparos műkö­dött, ezzel szemben ma 7 700 dolgozik. A baráti államok mezőgazdasági könyvkiadóinak konferenciája A keszthelyi megbeszélésen öt ország küldöttei vettek részt, és számos fontos hatá­rozatot hoztak az együttmű­ködés további módozatairól, azonkívül több gyakorlati jel­legű megállapodást kötöttek. Elhatározták többek között, hogy orosz, német, cseh, ro­mán, lengyel, magyar nyelven mezőgazdasági szakszótárt ad­nak ki. Irodát szerveznek, amely rendszeresen tájékoz­tatja majd a kiadókat. Az egyes küldöttségek külön megállapodásolcat is kötöttek könyvátvételre és közös köny­vek kiadására. A konferencia eredményéként mi is számos fontos szakkönybet veszünk át a baráti államoktól, s Fokozódtak a kivándorlások Olaszországból A belgrádi Politika római tudósítójának jelentése alap­ján ismerteti az olasz kiván­dorlásügyi főigazgatóság ada­tait, amelyek szerint az el­múlt esztendőben Olaszor­szágból 179 693 személy ván­dorolt ki külföldre, hogy ott munkához jusson. Ez tehát azt jelenti, hogy tavaly 11 szá­zalékkal több személy vándo­rolt ki Olaszországból, mint az azt megelőző esztendőben. Mintegy 20 százalékkal emel­kedett azoknak az olasz mun­kásoknak a száma is, akik idénymunkára ideiglenesen vándoroltak ki s később haza­tértek. Az emigránsok 1956- ban összesen 154 489 000 dol­lárt, vagyis mintegy 97 mil­liárd lírát küldtek haza kül­földi keresetükből. Ez év elején a munkáski­vándorlás fokozódott. ugyanakkor a szomszédos ál­lamok is több magyar könyv kiadását tervezik. aiiiimi»iiiiiiiimiimnitmiiHiiiiitiiiiimtiiii!innmmiii!ii^ s E 1 Menjünk végig a — ne- | | vezzük „Mutergyártó Válla- 1 | latnak” — udvarán. Az ud- | | var terítve kisebb és na. | I gyobb csavarokkal, mintha | | csavarmaggal vetették volna § 1 be, gondolván, minek he-1 | verjen ^kihasználatlanul”. | | Mi lenne, ha ez a sok csa- | | var — mondjuk egy jó, ki- | 1 adós eső után — csírát haj- | | tana és kikelne?! Jóidéig | 1 nem lenne gondunk a csa-1 | var-gyártásra, mert egy „ki-1 | adós termésből” az egész | | ország gyárait, évekre elő-1 íré el tudnánk látni. | Bizony, ha történne ilyen 1 | csoda, az idei „jó kavics- § I termés" mellé odakönyvel. | | hetnénk a ,,jó csavarter-1 | mést” is. I De mivel még nem szüle-1 1 tett meg az a „szakember”, | | aki kidolgozhatná „a csavar | 1 csíráztatásának módszere-1 | it”, talán egyszerűbb len-1 Iné, ha a gyárak udvarán 1 | szétterített csavarokat ősz- | 1 szeszednek. De még egysze-1 | rűbb volna, ha ezeket nem | I szórnák szét. Pillanatnyilag | 1 így nagyobb haszonhoz jut_ I I nának. * — kas — 5 mimtmitmtnitiiiiuifUiimtnnuiiniiiiiiiiiuiMiiitiiimniiiiuni Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: tél- hőátvonulások, több helyen zá­poreső, időnkint élénk nyugati­északnyugati szél, az évszakhoz képest hűvös marad az idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 20—23, helyenkint 20 fok. alatt. A MÁV utasellátó felkészült augusztus 20-ra A MÁV Utasellátó Vállalat az ünnepek alatt közlekedő összes mentesítő-, különvona- tokon és IBUSZ-vonatokon büfészolgálatot szervezett. Kisújszálláson öt sátorbüfét állítottak fel, ahol 800 hektoli­ter hordósör, 40 000 palack sör, nagymennyiségű bor, 30 000 cukrászsütemény, 2500 kiló csemegeszalámi, 90 000 pár virsli és debreceni, 150 000 péksütemény áll az ünneplők rendelkezésére. Folyik a DÍVSZ kongresszusa A beszámoló feletti vitában sokan szólaltak fel, köztük Romanovszkij, a szovjet ifjú­ság képviselője, Trivelli, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára és mások. Jacques Denis, a DÍVSZ fő­titkára az új szervezeti sza­bályzatról beszélt. A tervezet bevezeti a társu’ó tagok kate­góriáját. Ide tartoznának azok a szervezetek, amelyek a szer­vezeti szabályzat egy, vagy néhány tételét fogadják el és kétoldalú egyezményekkel csatlakozni óhajtanak a DIVSZ-hez, valamint néhány intézkedéséhez. Az Ifjúsági Világszövetségnek szorosabb együttműködést kell kiépíteni az ENSZ-szel és szerveivel; iiimiiiiiniiitimtHKl KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig 07) A rossz szél miatt nagyot kellett kerülnünk, még­hozzá futva, s még így is félő volt, hogy az állatóriá­sok az orrunk előtt tűnnek el a mocsárban. Végre! Még egyszer utoljára ellenőriztük a szél irá­nyát, megráztuk az ilyenkor elmaradhatatlan hamus zacskót, merre hordja a szellő a könnyű pernyéket? — és most következett volna az elefántvadászat leg­izgalmasabb mozzanata. Közeire kell belopni a ha­talmas vadat, hogy pontosan megállapíthassuk az agyarak nagyságát, hiszen egy tapasztalt elefánt­vadász nem tévedhet az agyarak előzetes becslésében. Meg aztán költséges is volna, hogy az ilyen tévedést megengedje magának a vadász, mert az elefánt­vadászjegy igen drága, és évente csaik két elefántot szabad lőni. A három vonuló elefánt tisztán szürkéink át a fiatal mimóza-erdőn. Kezembe veszem nehéz elefántpuská­mat, a siker már biztosnak látszik, feltéve természe­tesen, ha az agyarak megfelelő nagyságot mutatnak. S ekkor egyszerre eláll a szívverésem! Köztünk és az elefántok között megpillantottam az afrikai vadász leggonoszabb madárrémét, a koronás-bíbicet. Persze, a „koronások” is észrevesznek bennünket, és sírva,, ja- jongva rögtön lármába fognak, miközben illő távol­ságra körülöttünk repkednek. Mégis, a bíbicek zajongása látszólag nem nyugtala­nította különösen az elefántjainkat, csupán a hozzám legközelebbi indult meg sietősebben a papirusz-mo­csár felé. Az agyarát nem tudtam pontosan megszem­lélni. de az egyik vezetőm vadászláztól izgatottan sut­togta, mutatta, hogy azt csak azt lőjem le, mert an­nak igen nagy az agyara. S mindjárt mutatta is lán­dzsáján, milyen hosszúnak becsüli az agyarát. Közben az elefántom mégiscsak gyanúsnak találta a szűnni nem akaró bibic-riadót, s úgy nekilendült, hogy már-már elérte a papirusz-mocsár szélét. Jobb olda­lát mutatta közben felém, s a kelő naptól megvilágít­va hófehéren villant meg hatalmas agyara. Még egy gyors pillantást vetettem a másik két elefánt felé, az agyarulcat nem láthattam tisztán, de nem is sokat tö­rődhettem már velük, mert a bíbic-riadó azok lépteit is nagyon meggyorsította. Figyelmemet tehát az „én“ elefántomra összponto­sítottam, célzásra emelve a puskámat. A papirusz­rengeteg közelsége miatt a fejlövés lett volna az aján­latos, hogy a jól talált elefánt nyomban összerogyjon, s ne meneküljön be sebesülten a rengetegbe. Igen. de az elefántom nagyon rossz szögben állott, így a fej­lövést nem kockáztathattam meg. Nem tehettem egye­bet, tanulmányoztam pár pillanatig elefántom anató­miáját, hová küldjem hát az életét kioltó golyót. így kell ezt tenni: lehűl kissé az izgalom, megcsendesedik a zakatoló szív, pihen a ziháld tüdő... Végre elérkezett a döntő pillanat. Megérintettem a ravaszt, puskám előörrent felhangzott a meglőtt fáj­dalmas ordítása, s utána az elefánt el is tűnt rögtön a papirusz takarásában. A bíbicek árulkodása nem­csak az elefántokat ösztökélte gyors visszavonulásra, hanem engem is idegessé és kapkodóvá tett, így tör­tént, hogy eltévesztettem a szívet. Gyötrelmes dolog volt a sebzett elefánt követése a mocsárban. A papirusz-rengetegbe jóformán csak ak­kor lehet behatolni, ha semmi egyébre nem kell ügyel­nie az embernek. Annál keservesebb dolog a sebzett vad követése, mert ha benn a rengetegben támad az elefánt, akkor minden esély az övé. Hosszú, kínos órák teltek el amíg végre eljutottam a súlyosan sebesült elefánthoz, s megválthattam a kínjaitól. Nagy volt aztán örömöm, mikor az embereim fel­kapaszkodtak a mocsárba süllyedt állatóriás hátára, s felvették a méreteit a vízből messze kiálló agyarnak. Biztos voltam benne, hogy a másik, a mocsárba süly­lyedt agyar is legalább ákkora lesz, mint amilyennek a párját mértük. Mekloora csalódás és bánat ért aztán, mikor harmadnapra az embereim csak egy agyarat hoztak, és az ottani szultán levelét, amelyben tudatja, hogy elefántomnak csak egy agyara volt — Ez sem történt volna meg velem, hogy egy félagyarú elefán­tot lőjek, ha a bíbicek árulkodása nem késztetett volna hirtelen lövésre. Mert mindig alaposan megvizs­gáltam zsákmányul kiszemelt elefántjaimat, és csak akkor húztam meg puskámnak a ravaszát, ha ponto­san meggyőződtem róla, hogy az elefántnak megvan mind a két agyara, és mind a kettő elég nagy... Térjünk most vissza az állatvilág madár-őrtállóihoz. A mézkalauz madárról, az indikátorról is itt kel'ene szót ejteni, de róla már részletesebben beszéltem az előb­biekben. Jó madár ez nagyon, mikor az embert a vad- méhek odújához vezeti, de annál rosszabb tolakodó fe­csegése, mikor nagyvad-vadászaton járunk. A vad na­gyon jól tudja, hogy az indikátor izgatott „tak-tak,”-ja mindig az ember közelségét jelenti, s ilyenkor hiába bombázzuk röggel-kővef a folyton csacsogó madarat nem lehet hallgatásra bírni. Kiváltképpen kellemetlen volt a mézkalauz madár csacsogása a nagy és veszélyes vad, mint a bivaly, a rinocérosz és az elefánt vadásza­tánál. Jómagam is nem egy kellemetlen helyzetbe ke­rültem a sűrű bozóterdőkben amikor a mézmadár csa'- csogása a legválságosabb pillanatban árulta el a jelen­létemet. Afrika egyik híres vadászának, D. M. Belinek a köny­vében, a The Wanderings of an Elephant Hunter-ben* olvastam a következő mézmadár-kalandot, amelyet ta­lán nem lesz érdektelen itt elmondanom. * „Egy elefántvadász vándorlásai“ (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents