Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-18 / 94. szám

1£57. AUGUSZTUS 18. VASÁRNAP lltCVf k/Círíap ÚJ MÓDSZEREKKEL... ki állami gazdaságokban fennállásuk óla ez évben volt a legnagyobb gabonatermés több mint négyezer holdon el­ért 17,5 mázsás, vagy a Körö­si Állami Gazdaság 16.3 má­zsás holdankinti őszi búza ter­mése, az Április 4. Majori Álla. mi Gazdaság 24.7 mázsás őszi árpa, a Horvátkimlei Állami Gazdaság 16.5, az Ujrónafői Állami Gazdaság 19 mázsás tavaszi árpa termése. A legtöbb helyen az ál­lami gazdaságok termése holdankint 2—3 mázsával meghaladja az egyéniekét. A jelek szerint az állami gazda-: ságok ebben az évben kalászo­sokból jelentősen túlteljesítik termelési előirányzatukat. Mellettünk a grundon ripsz­ropsz, kinőtt a körhinta, a zilált szakállú kecs­kék csodálkozá­sára. És azóta a grund és környé­ke tömött a neve­téstől ... A verkli szaggatott dalla­mára fűzve apró kacagások kí­gyóznak a szűk mellékutcákban, sötét kapualjak­ban, s akár ősszel az ezüstös ökör- nyál, lassan-las- ■ sa-n szétfoszla- nak, de helyet­tük újak jönnek... Combos Gyula szomszéd, házunk Gyula bácsija — kinek neve elé két éve az özvegy szó került, s az­óta hallgatag — az ajtó előtt ül a. kis sámlin, s már régen nem olvassa az újsá­got, hanem acél- ‘keretes szemüveg mögött az orgona­bokron, a tűzfalon túl, valahová a hományos sem­mibe figyel. L ukárné köz­ben széles moz­dulattal önti a zsíros mosogató­vizet a kanálisba és odaköszön, de az öreg nem vá­laszol. Telt vál­lát megránt­va visszamegy a konyhába. A vihogó. min­dig daloló Kati befordul a kapun és szokás szerint táncolva, suhan' az udvaron át, hogy kartonruhá­ja alatt vibrálnak apró mellei. — Csókolom, Gyula bácsi! —* énekli egy diva­tos sláger dalla­mára és kacagva berobban kony­hájukba, hogy anyja kezéből földre hull a fö­dő. Gyula bácsi utá­na néz. két súlyos kezét térdére he­lyezi és felsegíti magát. Néhány perc múlva gör­csös bottal a kar­ján a kapuhoz tart. A ház előtt kissé elidőz, majd óvatos, megfon­tolt lépteit a grundhoz irányít­ja. f A téglagyárak pasztellszínű füst­je már összefo­nódott az alkonyt éggel, hogy sátort vonjanak a lá­gyan suhanó kör­hinta, dadogó verkli, az alvásra kész fűcsomók, s gyűrött papirök fölé. Combös Gyula nézi a hintát, a körbe repülő lá­nyok, fiúk tarka ruháinak gyorsu­ló színváltozását, hallgatja a neve­tést. apró siko­lyokat, ha a ki­nyúló kéz bele­kap az előtte ülő­be. Fájós lábai za­vartan topognak egyhelyben, hal­kan köhint és a pénztárnál jegyet vált. A biztosító­láncot gondosan bekapcsolja, gör­csös botját ke­resztbe rakja tér­dein és egyenes derékkal várja az indulást. A táj lassan meglódul, s az esetlen gyárké­mények játéko­san felugrálnak, majd leguggol­nak a tűzfalak mögé. s a poros \ akácfák zölden összefogödzva körbeszaladnak. A szél finoman kácolja ősz ha­ját, s a verkliszó \ betömi fülét. Su­han az öreg pu- \ hán. légiesen, i körbe-körbe, régi ; emlékekhez és mosolyog és száll és forog a körü­lötte kavargó vi­lággal, kilendül­ve egyensúlyából és kedves szava­kat motyog ma­ga elé. Cugos cipői sírnivalóan kalimpálnak, ahogy bátortala­nul kinyúlik kar­ja az előtte repülő lány felé, de nem éri el, vagy nem is akarja ... Csak akkor tér magához, amikor valahol, valamin, valaki csönget, lassul a hinta, re­megve megáll és : Combos Gyula bácsi kicsit szé­dülve ereszkedik a grund napégett füvére. Este a Lukár- né ajtaját körbe­ülő asszonyok, dolgos kezüket ölükben pihentet­ve. szemérmesen hallgatják az öreg szomszéd törede­zett emlékeit Bö­zsiről. a feleségé­ről és nem értik, mi csalta ki a reszketős han­gokat !kétéves né­maságukból. Pesold Ferenc DINNYE VÁSÁR Meleg, csapadékos időjárás járt az idén. éppen olyan, ami­lyenre a dinnyének szüksége van. Bő termést Is szüretel­nek a dinnyések. A piacokon nagy a dinnyevásár, meg olcsó is Kecskéscsárda. Kis telepü­lés, mintegy tíz kilométerre Cegléd városától. Igazgatási­ig még a városhoz tartozik, hiszen körülötte terül el az ál­lami gazdaság és a Dózsa Né­pe Termelőszövetkezet hatal­mas birtoka. Kis tanyai isko­lája van, két tanítóval és egyetlen tanteremmel, amely­ben eddig kilencvennégy gye­rek szívta magába a tudo­mányt. Kilencvennégy gye­rek, hattól tizennégy éves ko­rig egy tanterembe zsúfolva. Jogos volt tehát annak a szü­lőküldöttségnek a panasza, amely tavasszal felkereste a városi tanács elnökét: bővít­sék ki az iskolát. Szelepcsé- nyi Imre elvtárs, a városi ta­nács elnöke akkor Ígéretet tett: szeptemberre új tanter­met kap a kecskéscsárdai is­kola. Elmúlt a május, el a június is, ám egyetlen mesterember sem jelent meg az iskola kör­nyékén. A szülők, de a két pedagógus is aggódni kezdett: hogyan lesz itt szeptember el­sejére új tanterem? Egyedül a tanács elnöke mosolygott magában, mintha csak azt mondta volna: amit mondtam, megmondtam. S valóban, nem feledkezett meg a kecskéscsárdai iskolá- j ról. Júliusban megjelentek az első mesteremberek és szem- i revételezték az iskola környé- j két. Augusztus elsején pedig Oláh László építésvezető irá- ' nyitásával teljes erővel meg- I kezdődött a munka — bár egyetlen darab tégla, egyetlen kiló mész sem érkezett az is­kolához. de annál több ce­ment, homok és kohósalak. Csodálkoztak is ezen az embe­rek. Tégla nélküli építkezést — hacsak nem vályogházról volt szó — még sohasem lát­tak ezen a környéken. S cso­dálkozásuk csak fokozódott, amikor hat ember valamiféle ördöngős masinákon nyom­ban, ott a helyszínen hozzá­kezdett az újfajta téglák gyár­tásához. Egy-egy ilyen hul­lámidom — így nevezték a kőművesek .—, amely a frá­nya gépekből kikerült, ti­KÍSÉRLET zenkilénc és fél kilót nyomott, s nyolc tégla nagyságának fe­lelt meg. Augusztus hatodikén dél­előtt már állt a ház falának első téglasora. S mo6t újabb meglepetés következett. Ha­barcs nélkül illesztették egy­másra az új téglasorokat. A* érdeklődő nézők öregebbje csak a fejét csóválta. Ilyet se láttak még életükben. Közben állandó látogatói» lett az újfajta építkezésnek Spéter Miksa mérnök, az új építési módszer egyik feltalá­lója. S mivel új dologról van szó, nem egyszer ő maga is ott térdelt az emelkedő falak mellett, hogy milliméter pon­tossággal ellenőrizze az épít­kezést. Tőle tudtuk meg az újfajta lakásépítkezés elő­nyeit: kevesebb költséggel és feleannyi idővel jár, mint az eddig Ismert hagyományos építkezés. A Kaspé-téglával épített kétszoba, összkomfor­tos családi ház egy hónap alatt beköltözhető. Az épülethez szükséges 4270 darab Kaspé-tégla készítésé­nek munkálatai, mire e kis írás napvilágot lát, már befe­jeződtek. A téglaverők azon­ban ezután sem maradnak munka nélkül. Nyomban in­dulnak tovább a ceglédi Kos­suth Ferenc utcába, hogy mi­re szeptember elején megkez­dődik a tervezett tizenegy Kaspé-rendszerű kétszobás, összkomfortos lakóház építé­se, elegendő tégla álljon az építők rendelkezésére. Majd újra indulnak tovább, a ki­lenc újvárosi ház kijelölt he­lyére. Az idén huszonegy ilyén új lakóépülettel enyhítik a ceg­lédi lakáshiányt. A következő esztendőben azonban tovább szeretnék folytatni a ceglédiek a lakásépítkezést — csak na­gyobb méretekben. Sőt, a ter­vezett ezer személyes sport­csarnokot is Kaspé-téglából építik majd fel Mindez elsősorban a városi tanács leleményes, jó munká­ját dicséri. Köszönet érte az egész város, az egész ország nevében. Az állami gazdaságokban több mint 85 százalékban el­csépelték már az idei gabona- termést, s a jövő héten min­denfelé raktárba kerül az j utolsó szem is. A cséplési ered- ! menyek azt mutatják, hogy az állami gazdaságok ebben az évben fennállásuk óta a legna. gyobb gabonatermést érték el:, országos átlagban őszi búzából 12.6. rozsból 9.4, őszi árpából 14. tavaszi árpából 11.6, zabból 8.5 mázsa a holdankénti átleg- j termés. Ezek mögött az adatok mögött azonban olyan rekord- termések rejlenek, mint a Me­zőhegyes] Állami Gazdaság KÖR BE - KÖRBE Kedves kis játék, és igen elterjedt. Gödöllőn úgy hív­ják, hogy „hivatali körbe- körbe.“ Azzal kezdődött, hogy villa­mosítani kellett volna az új strandot. A járási tanács ren­delkezett a szükséges pénzzel, a Phőbus villamosipari válla­lat a hozzávaló anyaggal, a községi tanács meg az állan­dó ügyfelekkel, akik szünte­lenül sürgették a strand meg­nyitását. A községi tanács felkérte telefonon a Phőbust, hogy kezdje meg a strand villamo­sítását, a számlát pedig küld­je el a járási tanácsnak. És ezzel megkezdődött az izgalmas, sőt: idegtépő játék. A vállalat azt felelte, hogy a munkát nem kezdi meg, és semmiféle számlát nem ad, amíg a pénzt nem látja. A já­rási tanács ipari osztálya vi­szont addig pénzt nem adhat ki, amíg számla nincs a kézé- : ben. A községi tanácson már ar* ra gondoltak, hogy állandó te­lefonügyeletet szerveznek S két intézménnyel való kapcso­lat fenntartására. Telefonáltak jobbra, balra, de egyik sem engedett a negyvennyolcból* mert ami szabály, az szabály* Mikor már vagy a hatodik fordulót tette meg a körtele* fon, a községi tanácson leszá­moltak az életükkel és az eset­leges ellenőrzés veszélyével, benyúltak a saját zsebükbe és kifizették a Phőbusnak a pénzt. A vállalat elvégezte a munkát és adott róla számlát. Közben azonban diadalmasan megjegyezték, ugye, hogy mégis lehetett! Vitték a bűvös papírt a já­rási tanácsra (itt is megjegyez­ték, hogy ugye mégis lehetett), és a községi tanács visszakap­ta a pénzét. Hazamentek, a bankókat becsukták a páncél- szekrénybe és nagyon bőidre gok voltak, hogy az ügyet ilyen egyszerűen sikerült elin­tézni. A falvakban is szép ünnep lesz A megyei városok mellett a községek is gazdag program­mal készülnek augusztus 20­ra. Nagymaroson az ünnepi be­széd és kultúrműsor utón a fiatalság tábortüzet gyújt a hajóállomás előtt, s tábortűz­nél táncol hajnalig. Kóspallagon nem lesz mű­sor, mert a cséplés még tart. Munkával ünnepelnek. De azért reggel, az úttörőzenekar zenés ébresztőt ad a dolgos embereknek. Páty községben a gazdag ünnepi műsorból is kiemelke­dik a délután fél 3 órakor megrendezendő feldíszített szekerek és magyar népvise­letbe öltözött lányok színes felvonulása. Tápiószelén 19-én este a já­tékszín előadásában bemuta­tásra kerül a Nászutazás cí­mű szovjet operett. Szigetszentmiklóson augusz­tus 19-én munkás-paraszt ta­lálkozó a „Kék-tó“ klubhelyi­ségében. A munkás-paraszt találkozó után zenés, szekeres, kerékpáros felvonulás. A ' leg­szebben feldíszített járművek gazdái jutalmat kapnak. Ráckevéji már 18-án vidám vásárral kezdenek ünnepelni A vásár háromnapos. így au­gusztus 20-án este ér véget. Állami gazdaságok fiatal dolgozói! A Földművelésügyi Miniszté­rium ebben az évben is megindítja a kétéves mezőgazdasági szakisko­lákat. A szakiskola célja, hogy i szocialista nagyüzemek részére ki­váló mezőgazdasági szakmunkáso­kat neveljen. Állami gazdaságok fiataljai! Je­lentkezzetek kétéves mezőgazdasá­gi szakiskolára! A kétéves mező­gazdasági szakiskola három tago­zattal működik: 1. Általános me j zűgazdasági szakiskola: Békés ; Hajdúszoboszló, Jászberény, Len í gyei. Mór, Pápa, Szentes, Szécsény ! 2. Állattenyésztési szakiskola: Ke I htda. Szabadkígyós. S. Kertészet j szakiskola: Baja, Eger, Kecske ! mét-Kisfái, Balatonfüred, Fertőd ! Villány. A mezőgazdasági szakiskolán | jelentkezhet minden 17—27 évei j körű fiatal, aki elvégezte az álta ! lános iskola nyolc osztályát éi i kétéves gyakorlata van a mező j gazdasági termelőmunkában. A je | lentkezéshez szükséges az állam j gazdaság igazgatójának írásbei ajánlása, a kétéves mezőgazdaság I gyakorlatról szóló igazolás, orvos 1 bizonyítvány, valamint születés anyakönyvi kivonat. A felvételi kérelmet a szakisko la igazgatójához kell bekülden 1937. augusztus 25-ig. A mezőgazdasági szakiskolákba: a tanítás és a kollégiumi ellátái ingyenes. A tanulók tanulmány eredményüktől függően S0—30 fo rint tanulmányi segélyt kapnak Jó szakemberek, teljes ellátás megfelelő szállások várnak benne teket a kétéves mezőgazdaság szakiskolán. Jöjjetek minél nagyobb számbat a kétéves mezőgazdasági szakisko Iára! Kommunista Ifjúsági Szővetséi Országos Szervező Bizottsága Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatósági szervezetek lesznek arra hiva­tottak, hogy irányítást, elvi segítséget adjanak a tömeg­szervezeteknek. A járási pártbizottság mun- j kamódszerét azért is dicsérik az alapszervezetek, mert nem veszik el a pártvezetőségek önállóságát, vagy nem szólnak bele a tanács vagy egyéb szer­vek intézkedéseibe. A járási tanácsnál például Farkas Fe­renc elvtárs elmondotta, hogy míg régen a járási pártbizott- j ság munkatársai parancsol- j gattak, utasítgatták a tanács dolgozóit, addig ma nem ren­delkeznek a tanácselnök meg­kerülésével. Hagyják őket dolgozni, érezni lehet a bizal­mat a tanács dolgozói iránt. A járási pártbizottság jó ! módszerei vezetnek majd ! a további sikerekhez is. Hi- | szén még a járásban is sok a í probléma. Segíteni kell a bel­ső pártélet fejlesztésében, a pártcsoportok erősítésében. Fel kell kelteni a párttagság ] érdeklődését a sajtó-olvasás és I a tanulás iránt. De különösen fontos felrázni az alapszerve- ! zeteket a bizonyosfokú ellany- hulásból. elbizakodottságból. A Szentlőrinckátai Tsz alap­szervezetében, ahol az ellen­forradalom idején fegyverrel védték a pártot, az államot, ] ahol majd mindenki belépett j a pártba és rengeteget dől- j goztak a pártszervezet meg­erősödéséért — most bizonyos megtorpanás érezhető. A bajok, a nehézségek csak időlegesek, hiszen a já­rási pártbizottság segít kijaví­tani azokat. Tudjuk azt is, hogy a régiek helyett újabb problémák adódnak majd, hi­szen ez az élet: mindig új és más feladatok várnak a párt- szervezetekre. A biztató az, hogy a járási pártbizottság nem fél meglátni a bajokat, g nem riad vissza a nehéz tenni­valók előtt sem. Nem panasz­kodnak a „csekély“ létszám miatt, nem követelőznek „fel­felé“. hanem egyszerűen, fele- lősséggel végzik munkájukat, ■ s ha nincsenek is ott minden-, nap valamennyi községben, munkájuk, segítésük nyomát mindig meg lehet találni.:: Sági Ágnes Az IBUSZ és a TTIT országjáró autóbusztúrái Az IBUSZ és a TTIT szeptem­berben folytatja az országjáró autóbusztúrákat Ebben a hónap­ban mintegy negyven egy-két és többnapos kirándulást szervez­nek. A túrákon hazánk legszebb vidékeit ismerhetik meg az ér­deklődők. így a Bakony, a Mát­ra, a Balaton, a Mecsek csodála­tos vidékeit. A két napnál hosz- szabb túrán szállásról is gondos­kodnak. Kétnapos túra Mátrahá- za-Kékestető—Lillafüred—Mis­kolc-Tapolca érintésével és szál­lodával 170 forint. Jelentkezése­ket az IBUSZ József nádor téri irodájában fogadnak el. test. Még azok az elvtársak is, akik állami oktatásban vesz­nek részt, egyetemen tanul­nak. A pártmunka új formái kö­zött megpróbálkoznak olyan módszerekkel, amelyek még nem biztos, hogy mindenütt beválnak, de helyenként ered­ményesek. Az aratás, cséplés idején nem hagyták, hogy lanyhuljon, vagy leálljon a pártélet. Könnyíteni akartak a dolgozókon: ne este kelljen valami fontos pártügy megbe­szélésére összejönniük, ami­kor már fáradtak, hanem ami­kor még frissek. Ezért nappal, munkaszünetben tárgyaltak meg egy-egy fontos feladatot. Ilyen több tsz-ben, állami gaz­daságban is előfordult. T ápiószelén pedig rövid idő alatt két taggyűlést hív­tak egybe, mert úgy gondol­ták, ha halaszthatatlan ügyet kell elintézniök, nem várhat­nak két-három hétig is tag­gyűlésre. A járási pártbizottság tagjai arra ösztönzik a pártszerveze­teket, hogy olyan feladatokkal foglalkozzanak, amelyek ér­deklik a dolgozókat. Ehhez mostanában sokat segítenek a felsőbb szervek határozatai, intézkedései is. Itt vannak például az agrárpolitikai té­zisek. amelyeket most tárgyal­nak majd az alapszervezetek, s bizonyára nemcsak, a párt­tagok, de a pártonkívüliek ér­deklődését is felkeltik. Ha­sonló fontos probléma például — amely a pártszervezetek hatáskörébe tartozik — a köz­ségek áruellátásának megvizs­gálása. a gabonaadó szüksé­gességének megmagyarázása, a földművesszövétkezetek mun­kája. vagy községek fejleszté­sének ügye. A járási pártbizottságon azt tervezik, hogy a tömegkapcso­lat megjavításáért létrehoz­zák a földművesszövetkeze­tekben, s más tömegszervezet­ben is (KISZ. Nőtanács, Ha­zafias Népfront) a kommunis­ta csoportokat. Ezek a párt­S ok új vonást fedezünk fel 1 mostanában a pártszer- i vezetek munkájában. Mond- i ják is a dolgozók: kevesebb a függetlenített funkcioná­rius, mégis elevenebb a párt­élet. Az új módszerek igaz, csak most fejlődnek, le­ket, hogy közülük sok be sem válik majd, mégis ez az „új“, a „jobb" keresése segíti a pártmunka fejlődését. így van ez a nagykátai járásban is. A járási párt-végrehajtó­bizottságon régen sok függet- ; lenitett elvtárs dolgozott — I ma csak négyen vannak. ! Mégis, ez a négy elvtárs sok segítséget adott az alapszerve- j zeteknek. Ahol jártunk, ott mindenütt dicsérték munka- j módszerüket. Tápiószöllősön j például' Tanner Alajos elv­társnak Baráth Károly járási titkár igen sokat segített. Órá­kig ott ült és tanácskozott i Tanner elvtárssal, hogyan is lehetne a KISZ-szervezet éle­tét élénkíteni, vagy a termelő- j szövetkezet pártéletét megja­vítani. Bevált az a kezdeményezé­sük is, hogy 15—20 elvtársat társadalmi munkába vontak be. Az elvtársak között mező­gazdasági szakember, értelmi­ségi is van. Néhány elvtárs, mint Salomvári László, az Új­szilvást Söripari Célgazdaság igazgatója, a tsz-ek pártszer­vezeteit segíti. Mások a tag­gyűlések előkészítésében, egy- egy megmozdulás megszerve­zésében működnek közre. A pártakfíva tagjait máris meg­szerették a dolgozók ég biza­lommal fordulnak hozzájuk problémáikkal, őre hadnagy elvtársról például tréfásan úgy beszélnek: „Mióta Tápió- szentmártonban az Előre Tsz-t támogatja, már majd min­denkit párttaggá nevelt“. A járási pártbizottság tag­jai úgy is hozzájárulnak a pártmunka színvonalának emeléséhez, hogy az oktatási évben csaknem valamennyien vállalnak szemináriumveze­(kHtHHt! nmmillimi iftnimii ii mtiiii Iliim ft« mn iiiiiíiiii nini A KÖRHINTA

Next

/
Thumbnails
Contents