Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-17 / 93. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! &Cirlap AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA I. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM ÁRA 50 l'BBXÉR MEG Y E I T A N Á C SLAPjA 1957. AUGUSZTUS 17. SZOMBAT V » LCL 1 • 1 Segítsék a szakszervezetek a gazdaságos termelést ÜLÉST TARTOTT A SZOT Nagy fontosságú kérdések szerepelnek a Szaktanács most folyó XI. teljes ülésén. Vas Witteg Miklós, a Szaktanács alelnöke a napirend ismertetése után határozati javaslatot jelentett be, amelyben a SZOT teljes ülése csaknem kétmillió szervezett munkás képviseletében tiltakozik az ellen, hogy az ENSZ újból napirendre tűzze az úgynevezett „magyar ügyet”. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondott beszámolót. Bevezetőben megállapította, hogy az MSZMP országos értekezletének határozata megfelel dolgozó népünk érdekeinek. — Kijelentjük, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom minden erejével, minden eszközével, forradalmi szakszervezeti mozgalomhoz méltóan a párt politikáját követve szolgálja népünket a szocializmusért folytatott harcban. A vállalatok önállóságáról Gazdasági helyzetünket elemezve megállapította, hogy további előrehaladásunk kulcskérdése a gazdasági élet fellendítése és ezért került ez a kérdés a tanácskozás középpontjába. A továbbiakban elemezte népgazdaságunk új vonásait. Kiemelte, hogy csaknem mindenütt növekedett a vállalatok önállósága. Figyelmeztetett arra, hogy epves minisztériumok újra előveszik a régi bürokratikus módszereket. Sürgette a gazdasági vezetés módszereiről megindult termékeny vita folytatását. bírálta a sajtót a probléma leegyszerűsítéséért, amellyel a gazdasági vezetés minden bírálatát gépiesen re- vizionizmusnak bélyegezték. Megállapította, hogy _ nagy részt egyenletesebbé vált a termelés üteme, javult a vállalatok közötti együttműködés, egyenletesebb lett a nyersanyag-ellátás. Részletesen foglalkozott a vállalati nyereségrészesedés bevezetésével, amely többet jelent mint a dolgozók jövedelmének újabb emelkedését, és mindenekelőtt új szemléletet követel mind a munkásoktól, mind a vezetőktől. Az anyagi ösztönzés Gazdasági életünk helyreállt. növekedett, a dolgozók reálbére, — Július 1-től lényegében a dolgozók valamennyi csoportja átlagosan legalább 10 százalékos béremelésben részesült. A reálbérek növekedéséhez hozzájárul az államkölcsönök megszüntetése és nem kevés dolgozónál a gvermektelensési adó eltörlése. Számottevő munkanélküliségről ma már nem beszélhetünk. Gáspár elvtárs ezután gazdasági nehézségeinket elemezte és megállapította, hogy termelésünk nem mindenben felel meg a gazdaságosság követelményeinek, sok terméket drágán állítunk élő. Több iparág, mindenekelőtt a ruházati ioar termelése, még nem teszi lehetővé, hogy kielégítsük a lakosság vásárlási igényeit Külföldi adósságunk, a kölcsönök törlesztése. a következő évek feladata lesz. Ugyanakkor exporttermékeink elhelyezése nem megy akadályok nélkül. Mezőgazdaságunk ü ielentősen elmaradt az ioar fe.üődése möpötk Az életszínvonal megtartásának és továbbnövelősének feltételeit tehát csak a gazdaságos termeléssel teremthetjük meg. Ennek egyik legfőbb feltételeként Gáspár elvtárs a helyes anyagi ösztönzést jelölte meg. — Minden munkás és alkalmazott keresete feleljen meg az általa végzett munkának. Csak így tervezhet, gondolhat előre, csak így érzi magát anyagilag is biztonságban. Ez az anyagi biztonság az egész társadalom szempontjából nagy jelentőségű. — A bérezés tekintetében jelentős előrehaladás történt az elmúlt hónapokban, de a termelékenység és az átlagkereset egészséges aránya még nem állt helyre. Ez a helyzet megköveteli, hogy olyan vállalatoknál, ahol a keretek emelkedése meghaladta a törvényesen meghatározott mértéket, állítsák vissza az átlagórabéreket, vezessék be a teljesítménybérezés megfelelő formáit, a megállapított magasabb béreket a múlt év harmadik negyedévi teljesítménye alapján fizessék ki. — Az átlagos munkás olyan teljesítményét tekintsék normának — 100 százaléknak — amelyet egészsége veszélyeztetése nélkül, tartósan képes teljesíteni. — A vállalatok önállósága nagy lehetőséget nyújt a teljesítménybér helyes formáinak megválasztására. Ma már világos, hogy nem a darabbér az egyedül lehetséges teljesítménybérezési rendszér. A nyereségrészesedésről Gáspár elvtárs beszélt az átlagbér-ellenőrzés még megoldatlan kérdéseiről is. Hangoztatta, hogy mielőbb rá kell térni a szakmai átlagbérek ellenőrzésére és alakulásának rendszeres vizsgálatára. E nélkül, az átlagbérek merev megkötése, a termelési eredmények javulása esetén lehetetlenné teszi a keresetek növekedését. A nyereségvisszatérítés új módszereivel kapcsolatban javasolta, hogy a Szaktanács elnöksége részletesen állapítsa meg a nyereség szétosztásának alapelveit. — Akiknek különös érdemük van a nyereség létrehozásában, természetesen előnyben kell részesíteni. Használjuk fel a nyereségrészesedést az üzemi törzsgárda megszilárdítására. Akik régebben dolgoznak az üzemben, nagyobb nyereségben részesüljenek. A nyereségrészesedés juttassa kifejezésre a fegyelmezett dolgozók iránti anyagi megbecsülést is. A továbbiakban Gáspár elvtárs kérte a vállalatoknál és hivataloknál a nyugalom megteremtését, az intrika, a rágalmazás felszámolását, a műszaki értelmiség megbecsülését. Kijelentette, hogy meg kell szilárdítani az állami és munkafegyelmet, meg kell védeni a társadalmi tulajdont, fel kell számolni előrehaladásunk egyik legnagyobb akadályát a fegyelmezetlenséget. Hangoztatta, meg kell szüntetni az indokolatlan mulasztást, meg kell akadályozni a munkásvándorlást, s ezzel kapcsolatban kiemelte e téren a bizalmiak megnövekedett felelősségét. Üzemi demokrácia, munkaverseny A termelési értekezletek megjavításával a szakszervezetek jogkörének bővítésével növelni kell a dolgozók részvételét a vállalatok vezetésében és a munka ellenőrzésében. Ezzel kapcsolatban felvetette azt a kérdést, nem tölthetnék-e be az ellenforradalmi elemektől megtisztított munkástanácsok az üzemi demokrácia növelésének feladatát. — Elképzelhetetlen, hogy az üzemben két munkásszerv létezzék: a munkástanács és a szakszervezet, amelyek nagyban és egészében hasonló feladatokat hajtanak végre. — Gáspár elvtárs lándzsát tört amellett, hogy a szakszervezetek régebbi tapasztalataik alapján éljenek törvényben rögzített jogaikkal, és megfelelő szervezeti kereteket teremtve néhány területen megnövekedett hatáskörrel lássák el az üzemi demokrácia fejlesztésének feladatát. Befejezésül a szocialista munkaverseny jelenlegi helyzetét vizsgálta, kifejtve, hogy a munkaverseny nem merülhet ki a többlettermeléssel és a felajánlásokkal. Hangoztatta, hogy a régi gyakorlattól eltérően, most már maguk a dolgozók döntenek a kitüntetések odaítéléséről. — A termelékenység növekedése továbbra is cél, azonban ez csak egyik eszköze — igen fontos eszköze — a gazdaságosabb termelés megvalósításának. A dolgozók elé konkrét feladató- kát kell állítani: a taikarékos- ság fokozását, a jó minőségű termékek előállítását, az önköltség egyes tényezőinek csökkentését. Ha ezeket a célokat érzékelhetővé tesszük, ha helyesen kötjük össze az anyagi érdekeltséggel, akkor a munka gazdaságosabbá válik. — A munkaversenynél kerülni kell minden formalizmust, sablont, mert a bürokratikus formák tönkreteszik a munkaversenyt. A tömegek közti munkának egyik legfontosabb eszköze a dolgozók és vezetők közvetlen kapcsolata. A szak- szervezeti vezetők látogatásai se fejeződjenek be az üzemi bizottságoknál. — A munkások így egyre inkább sajátjuknak érzik majd szakszervezeteiket. Augusztus 20-ára összehívták c Biztonsági Tanácsot A United Press hírügynökség az ENSZ titkárságától szerzett értesülésre hivatkozva közli, hogy augusztus 20-ra összehívták a Biztonsági Tanácsot, hogy megvizsgálja az angol csapatok omani agresz- szítf cselekményeinek kérdését. Szovjet segítség az árvízkárosult indonézeknek A TASZSZ jelenti, hogy Zsukov, a Szovjetunió dzsa- kartai nagykövete augusztus 14-én felkereste Djuanda indonéz miniszterelnököt és részvétét fejezte ki a csila- csapi árvíz miatt. A szovjet nagykövet a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságai Szövetsége végrehajtó bizottságának nevében 40 000 indonéz rúpiát nyújtott át a miniszterelnöknek az említett vidék árvízkárosultjainak megsegítésére. Djuanda az indonéz kormány nevében háláját fejezte ki a részvétért és a figyelemért. Világkörüli útra indul az alföldi bor A Pest-Szolnok megyei Állami Pincegazdaság a napokban megtartott megyei és országos borversenyen egy nagydíjon kívül három előkelő helyezést ért el kitűnő boraival. így érthető, hogy a vállalat, amely az elmúlt évben mintegy 150 000 hektoliter borral foglalkozott, az idén még jobban készül a szüretre, mert úgy szonátának, hogy ebben az esztendőben körülbelül 200 000 hektoliter bor kerül pincéjükbe. Az átlagtermés egyik táblájukon holdanként 100 mázsának ígérkezik. Az Ezerjó, a Hárslevelű és a többiek Budapest vendéglátóipari hálózatán jutnak el a fogyasztókhoz. A vállalat dolgozói nagy reményekkel készülnek a brüsszeli, a párizsi kiállításra, majd a borvilágkiállításra is. j Népfront-nagygyűlések a megyében] l 1 A Hazafias Népfront megyei és helyi bizottságai | | augusztus 20-án, az új kenyér ünnepén, alkotmányunk | I születése napján szerte a megyében népfront-nagygyűlé- | 1 seket tartanak. A népfront-gyűlések ünnepi szónokainak | | neveit és a gyűlések idejét az alábbiakban folyamatosan | | közöljük. | VÁC, augusztus 19-én 10 órakor, ünnepi szónok \ | Görgényi Dániel vezérőrnagy. DUNAKESZI, augusztus 20-án 11 órakor, ünnepi § 1 szónok Pataki Béla, a Landler Jenő Járműja- | 1 vító Vállalat üzemi főmechanikusa. FÓT, augusztus 19-én este 7 órakor, ünnepi szó- | 1 nők Szabó Károly, a Pest megyei Tanács el- | 1 nőké. FELSÖGÖD, augusztus 20-án délelőtt 10 órakor, | | ünnepi szónok Lakatos Imre, a megyei tanács | | végrehajtó bizottságának titkára. GYÖMRÖ, augusztus 19-én délelőtt 10 órakor, | I ünnepi szónok Lakatos Péterné, a mártír- | 1 halált halt Lakatos Péter özvegye. ÜLLŐ, augusztus 20-án délelőtt 10 órakor, ün- | I népi szónok Szijjártó Lajos országgyűlési | | képviselő, a megyei tanács elnökhelyettese. VECSÉS, augusztus 20-án délelőtt 10 órakor, ün- | 1 népi szónok Bárányosi József, az MSZMP | 1 Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese. | PÉTERI, augusztus 20-án délelőtt 10 órakor, ün | | népi szónok Török György, az MSZMP Pest | 1 megyei bizottságának munkatársa. SZOB, augusztus 20-án, délelőtt 9 órakor, ünnepi § | szónok Dinnyés Lajos országgyűlési képviselő, | 1 a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. RÁCKEVE, augusztus 20-án délelőtt 10 órakor, | 1 ünnepi szónok Dajka Balázs, a Pest megyei | I Tanács elnökhelyettese. KISKUNLACHÁZA, augusztus 20-án délelőtt 10 | | órakor, ünnepi szónok Szabó Elemér, a megyei | | tanács mezőgazdasági osztályvezetője. DÖMSÖD, augusztus 20-án délelőtt 10 órakor, | I ünnepi szónok Szokodi Sándor, a földműves- | 1 szövetkezetek megyei választmányának elnökhelyet- | e tese. SZIGETSZENTMIKLÓS, augusztus 20-án délelőtt | 1 10 órakor, ünnepi szónok dr. Hadalics Gyula, | I a megyei ügyész helyettese. DIJNAHARASZTI, augusztus 20-án délelőtt 10 | 1 órakor, ünnepi szónok Pável Nándor, a me- | | gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. TÖKÖL, augusztus 18-án délután 1 órakor, ün- | | népi szónok Betz Imre, az MSZMP Központi | 1 Bizottságának munkatársa és Molnár Imre, a| I Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja. IiHiimntuiiiiii ......................................................................... M ilyen nagyságú kert tartozik a lakásbérlethez? Gyakran kerül a bíróságok elé olyan ügy, amelyben a bérelt lakáshoz tartozó kert használati jogát vitatják. Egy vidéken lakó vasutas 15 éve bérelt egy házat a hozzátartozó 170 négyszögöl kerttel. A tulajdonos az ingatlant eladta, s az új tulajdonos felmondta a bérlőnek a kerthasználatot. A bérlő az illetékes járásbírósághoz fordult, s kérte, biztosítsák számára a kert további használatát. A járásbíróság helyt adott a bérlő keresetének, mert álláspontja szerint a szokásos területet meg nem haladó kert elválaszthatatlanul hozzátartozik a lakáshoz. Mivel a fennálló rendelkezések értelmében A munkásdemokrácia Munkásgyűlés a Csepel Autógyárban Augusztus 16-án reggel megbeszélésre jöttek össze a Csepel Autógyár munkásainak küldöttei, hogy meghallgassák Csányi Antal igazgató elvtárs tájékoztatását a gyár eddigi eredményeiről és az előttük álló feladatokról, majd ezt követően elmondják észrevételeiket és elgondolásaikat a gyár munkájáról, elősegítve ezáltal a megoldásra váró feladatok jobb elvégzését. A tanácskozás jelentőségéről így beszélt az üzem igazgatója: — Az ellenforradalom óta nem volt gyárunkban olyan értekezlet, amelyen a párt, a szakszervezet, a gazdasági vezetők és a dolgozók közösen megbeszélhették volna gyárunk problémáit, megismerhették volna az elmúlt időszak eredményeit és hiányosságait, valamint a jövő feladatait. Az ellenforradalom okozta károk Ezek után ismertette az ellenforradalom által okozott kár mértékét. Hangsúlyozta: — Ha nem lett volna ellenforradalom, úgy gyárunk körülbelül 75 millió forint nyereséget ért volna el és körülbelül 53 millió forint forgalmi adó befizetésével együtt 128 millió forinttal járult volna hozzá a népgazdaság szocialista akkumulációjához. — Az 1956. negyedik negyedév 42 millió forint veszteséggel zárult, így az első három évnegyed alatt elért 56 milliós nyereség éves szinten 14 millió forint nyereségre zsugorodott össze. A műszaki fejlesztés Ezek után hosszabban foglalkozott a géppark felújításával, amely egyre égetőbb problémája lesz a gyárnak. Fő feladatként a gyártmányok tökéletesítését, az új konstrukciók bevezetését, általában a vállalat műszaki fejlesztését jelölte meg. Csak ezek jó megoldásával biztosíthatják nehezen megszerzett pozícióikat, illetve szerezhetnek új piacokat mind a szocialista, mind a kapitalista államokban. E fő feladatok sikeres megoldása érdekében bírált és javasolt minden felszólaló. Munkások és műszakiak mondták el véleményüket az eddigi gépkocsigyártásról, az új kocsitípusok kialakításáról és arról, hogyan lehet gazdaságosabban, olcsóbban, de az eddigieknél jobb teherautókat csinálni. Értékes javaslatok Nagy János az átadó üzemrészből azt kifogásolta, hogy nincs szoros együttműködés az egyes üzemrészek között. így egyik a másikra vár, amelynek végsősoron az a következménye, hogy romlik a tervteljesítés és a minőség is. Egy új festési eljárást ismertetett, amely, lyel olcsóbban lehetne dolgozni és szebbek is lennének a kocsik. Farkas Pál a motorgyár nyolcas műhelyéből elmondta, hogy véleménye szerint a minőség megjavítása elsősorban a technológiai osztályon múlik. Kifogásolta, hogy elavult mód. szerekkel kénytelenek dolgozni. Bírálta a szerszámgyárat, mert rossz minőségű készülékeket kapnak tőlük. Gesztes Sándor a szerszám- gyárból annak a véleményé(Folytatás a második oldalon) az adott ügyben a lakás bérletét nem lehet felmondani, nem mondható fel a házhoz tartozó kert bérlete sem. Fellebbezés következtében az ügy a Győr megyei bírósághoz került, amely az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, azonban indokolásában kimondotta. hogy a kert nem tartozik a házhoz, ezért a felmondás nem volt jogtalan, csupán elkésett, mert a felmondás időpontjában nem volt meg a gazdasági év vége előtti hat hónapi törvényes felmondási idő. A megyei bíróság álláspontja szerint a 170 négyszögöles kert meghaladja az egylakásos ház általában szokásos kertjének méretét. A másodfokú ítélet indokolását a Legfőbb Ügyész törvénysértőnek találta, ezért óvást emelt. A Legfelsőbb Bíróság az óvásnak helyt adott, s kimondotta: egyetlen lakásból álló ház bérbeadása esetén külön kikötés nélkül bérbeadottnak kell tekinteni a hozzátartozó kertet is, ha az a szokásos méreteket nem haladja meg. A bérleti megállapodásban éppen azt kell kikötni. ha a kertet nem a lakással együtt adják bérbe. Megállapította a Legfelsőbb Bíróság indokolásában azt is, hogy a megyei bíróság ítéletében téves az az állásfoglalás, hogy a 170 négyszögöl nagyságú kert vidéki viszonylatban a szokásos mértéket meghaladná. GYÁRTJÁK A TÉLRE A TŰZHELYEKET Sokféle tüzelési berendezést készítenek a kisipari szövetkezetek, köztük zománcozott asztali és kis parázstűzhelyeket és újabban kerámia csempe kályhákat is. A kereskedelemnek az első félévben a kért 8000 helyett 12 050 tűzhelyet gyártottak. Az év hátralévő részében pedig további tizenkettőezret adnak át. A szépkivitelű, nikkele- zett keretbe foglalt, hordozható cserépkályhákból most már nagyobb mennyiséget. 1500—2000-et bocsátanak ki. Az idén megkezdik olyan tüzelési felszerelések gyártását is, amelyek évekig nem voltak kaphatók. Exportképes minőségben készülnek litografált, festett kályhaellenzők, különböző formájú szobai szeneskannák. Ezekből többtízezret készítenek.