Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)
1957-08-16 / 92. szám
4 "‘%drlap 1957. AUGUSZTUS 16. PÉNTEK A nagy szőlőtermés titka Megnéztük a váci határban a szőlőket és igen érdekes dolgokat figyelhettünk meg. Találtunk szép száminál szőlőt, mely erőteljes fej- lődésű, ép levelű és fürtökkel bő- é ségesen megrakott volt. Akadt azonban ennek ellenkezője is: gyenge tőkék, termés csak itt-ott az is satnya, a levelek penészfoltosak, rozsdásszínűek, leszáradtak. Érdeklődtünk itt i^ ott is, hogy mit tettek eddig a jó termés érdekében? Kiderült, hogy az erőteljes, szép szőlők gazdái már négyszer, sőt ötször is permeteztek és a jól elkészített bordóilébe Dar- sint (arzéntartalmú vegyszer) is kevertek. Nem mulasztották el a fürtök porozását sem rézkénpor- ral. Mint mondották, ezt a munkát folyamatosan folytatják, mert azt a kedvezőtlen időjárás különösen szükségessé teszi. Elmondták még azt is, hogy szőlőiket 2—3 évenként rendszeresen istállótrágyázzák és minden évben műtrágyáznak. Különösen a Káli műtrágya jó hatását figyelték meg. Minden tavasszal a nyitás után, de á metszés előtt 2 százalékos sárgaméreggel (Novenda) is permeteznek a rovarkártevők áttelelő hernyói ellen (szölőilonca, stb.). A leszáradt levelű és fürtű, gyenge erőben lévő szőlők gazdái ezt az alapos munkát elmulasztották. Permeteztek ők is, sőt mint mondták kétszázalékos bordóilével, igaz, hogy csak kétszer és akkor amikor éppen ráértek. Elgondolkoztam a látottákon és hallottakon és úgy gondolom helyes lesz, már a jövő érdekében is,' ha ösz- szefoglaljuk a szőlő kártevői elleni védekezési munkákat. Szőlőink legveszélyesebb gombabetegségei a peronoszpora és a lisztharmat. A legnagyobb kárt okozó állati kártevők: a filoxera, a szőlőmoly és a szölőilonca. Az eredményes védekezés alapfeltétele a kártevő felismerése és életmódjának ismerete. Sétánk során bizony láttunk olyan esetet is, hogy a kártevő lisztharmat volt, s mégis csupán bordóilével permeteztek, mely eredményes és. jó a peronoszpóra ellen, de nincs hatása a lisztharmatra. A peronoszpóra és lisztharmat közötti különbség röviden a következő: 1. A peronoszpóra a levél alsó €elén az úgynevezett fonákján mutat penészes, fehér kivirágzást, a lisztharmat a levél felső lemezén, az úgynevezett színén mutatkozik, könnyen letörölhető, szürkésfehér lisztszerű bevonat alakjában. 2. A peronoszpóra k-ivirágzását (a levél alján megjelenő fehér penészfoltot) mindig megelőzi a levél felső lemezén mutatkozó olajos folf megjelenése. Lisztharmatnál ilyen olajos folt nincs. 3. A lisztharmat könnyen letörölhető és ujjaink közt eldörzsölve büdös penészszagú. A peronoszpóra nem törölhető le, szaga nincs (a peronoszpóra ugyanis a levél belsejében, szövetében élősködik). 4. Peronoszpórás bogyót átvágva a metszésfelület barnás, lisztharmatos bogyó metszésfelülete élénk zöld színű. 5. A peronoszpóra kezdetben 10 milliméter, később 4—5 milliméter csapadékot követő párás, úgynevezett ,,gőzös” melegben szaporodik erőteljesen a fertőzéstől számított 5—18 napi lappangási idő után. Permetezni ez idő alatt kell, mert ha a penészkivirágzás megjelent, a levelet, bogyót megmenteni már nem lehet. A lisztharmat jelentkezéséhez csapadék nem kell, az inkább száraz 25—30 C fokos melegben terjed. A peronoszpóra jelentkezését az esőből és hőmérsékletből előre meg lehet állapítani. A peronosz- póra-jelző állomások előre jelzik, hogy mikor jelentkezik. Szőlőtermelő vidékeken a községi tanácsok hirdetőtábláit (dobolást) figyelni kell, s aszerint permetezni. Védekezés: Peronoszpóra ellen 0.5 —1 százalékos bordóilével (rézgá- ! lie és mész) védekezünk. Csak ki- j vételesen erős fertőzés esetén ké- I szítsünk 1.5 százalékos oldatot. Ennél erősebb oldat felesleges pazarlás. A rézgálic drága és nehezen beszerezhető. A bordóiié közömbösségét, kémhatását ellenőrizzük fenolftalein papírral, vagy lakmuszpapírral, de legalább az oldat színét figyeljük. (Ha olyan színű, mint az ég kékje, tikkor az oldat jó). Különösen ügyeljünk arra, hogy mindig a rézgálic oldatot öntsük a mésztejhez, és ne megfordítva. A „Spritz euprál” elnevezésű permetezőanyag jól bevált, külön előnye, hogy nem perzsel, mésztej nem kell hozzá. Egy százalékos erősségben használjuk. Fürtperonoszpóra ellen rézmész- por jó. Lisztharmat ellen kénporozással védekezünk. Legjobb réz- kénport használni, mert az egyben véd a fürtperonoszpóra ellen is. Állati kártevők: Filoxera (gyökér- tetű) ellen, ha szőlőnk hazai vesz- szővel telepített és nem immúnis (legalább 80 százalékos kvarcot tartalmazó homok) szénkénegeznünk kell. Legjobb 2—3 milliméteres csapadék után négyzetméterenkint 20—30 grammot fecskendezni egy- egy tőkéhez, a tőkétől 25—30 centiméter távolságra négy lyukba. Rügyfakadás, virágzás és esős időszakon kívül tavasztól őszig bármikor gyéríthetjük a filoxerát. Szőlőmoly ellen keverjünk a bordói lébe 0.5 százalékos Darsint, esetleg káliszappanos nyersnikotin oldattal is permetezhetünk. (100 liter vízbe 150—200 gramm nyersnikotin.) Főleg a fürtöket permetezzük. A szölőilonca ellen nyitás után, de metszés előtt 2 százalékos sárgaméreggel (Novenda) védekezzünk. Sok és fáradságos munka a szőlő termelése és kártevői elleni védekezés, de megéri, mert a jól fejlett édes fürtök és jóminőségű tüzes bor behozza a fáradságot és költséget. A hanyag és hozzá nem értő védekezés — biztos ráfizetés ! Koperniczky István, a TTIT tagja. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A névrokonság is bún ? Kiállításokat rendeznek az üzemi képzőművészkörök Az üzemi képzőművészkörök: — amelyek száma meghaladja a százat— most készülnek az őszi kiállításokra. A bemutatott legjobb művekből szakmák szerint a szakszervezetek területi bizottságai rendeznek majd tárlatot a télen. A legszínvonalasabb munkákat zsűri válogatja ki és ezekből rendezik meg a Munkás Képzőművész Körök V. Kiállítását Budapesten. A kiállítás jövő tavasszal lesz. Nemzetközi zsebatlasz exportra A Kartográfiai Vállalat nemzetközi zsebatlaszt szerkeszt exportra. Az új zsebatlasz mintapéldányát több külföldi országban bemutatták, s az ottani szakemberek elismerően nyilatkoztak szakszerű és pontos kivitelezéséről. A magyar kartográfusok a helységneveket az illető ország nyelvén és helyesírási szabályaival tüntetik fel. A Szovjetunió térképén a helységnevek cirill betűkkel, Egyiptom részére arab írásjelekkel készülnek. — 1947 végén vettem egy ingatlant a, fővárosban, Család utca 31. szám. alatt — írja Zeidl József, vecsési levelezőnk. — A második világháború előtt volt rajta egy ház is, de elpusztult és csak a pince maradt meg, valamint egy őrbódé, amely azonban még szükséglakásnak sem jó. Még a hatóságok szerint sem, ezért köteleztek bennünket, hogy 1955 elejéig bontsuk le. Igen ám. de engem családommal együtt 1951-ben kitelepítettek Budapest területéről, mert összetévesztettek Zeidl hentesárugyárossal, akihez azonban sem nekem, sem pedig a családomnak semmi közünk nincs. Kitelepítésünk után az ingatlant a VIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat vette kezelésbe, állítólag mint elhagyott javat és a mai napig is így kezelik. Többszöri kérelmünk ellenére sem akarja azt visszaadni. noha a birtokív is igazolja, hogy a mi tulajdonunk. Sőt, nemcsak, hogy nem adja visszá-, de az oda erőszakosan beköltözött lakoktól lakbért is szed. A bódé után havi 20 forintot, a pincehelyiség után — ahová egy ostyagyáros köb tözött be — havi 70 vagy 90 forintot 1953-ban megszűnt a kitelepítésünk, amnesztiával visszatértünk. egyenjogú állampolgárok lettünk. Ekkor tudtuk meg, hogy ingatlanunkat birtokba vették az erőszakos lakásfoglalók, az Ingatlankezelő Vállalat pedig úgy tudja, hogy államosított telekről van szó. Hiába járunk azóta dr. Schwábhoz. a VIII. kerületi Házkezelőségen. hiába bizonyítjuk az 1952-ben megjelent törvényerejű rendelettel, hogy hentessegéd létemre nem lehettem se tőkés, se kizsákmányoló, az ügy és a huzavona tovább tart. Kivizsgáltuk az ügyet a helyszíneli és őszintén szólva nem sokkal jutottunk előbbre. Megtudtunk annyit, hogy dr. Bogyai, a fővárosi tanács házkezelőségi igazgatóságának vezetője is tud már az ügyről. alá is írta a visszaadási végzést, de Zeidlék még ma sem kapták vissza ingatlanukat. Panaszt adtak be a Legfőbb Ügyészséghez, onnan áttették az ügyet a Vili. kerületi ügyészséghez, de válasz még nem érkezett. Vállalati jogtanácsosunknál érdeklődtünk, mi lehet itt a való helyzet, s hogyan kaphatják vissza ingatlanukat Zeidl Józsefék. Ő megérdeklődte a tanácsinál, mi az igazság az államosítás körül és a VIII. kerületi tanács igazgatási osztályán azt a választ kapta, hogy államosításról szó sem lehet, de nem is volt ilyen. További kérdés tehát, hogy a VIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat miért tartja úgy nyilván, mint elhagyott javat, s milyen jogcímen szedi a lakbért a telekre épített vityiló és a pince lakójától? Nyilvánvaló, hogy vagy a törvények szándékos be nem tartásáról, vagy bűnös hanyagságról van szó az Ingatlankezelő Vállalat részéről, s ők akadályozzák azt is, hogy a felsőbb szervák intézkedései nyomán a károsultak visszakapják tulajdonukat. Bár levelezőnk óva intett bennünket ettől, mi mégis „bedobjuk a panaszt a bürokrácia útvesztőjébe’’, vagyis elküldjük a VIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalatnak, de azzal, hogy most már a lehető legsürgősebben tegyen pontot a hosszúra nyúlt ügy végére. Szélhámos „szénkereskedőt“ keres a monori kapitányság A monori járási kapitányság közli az alábbiakat: Az elmúlt napokban Vecsésen megjelent egy kb. 170 centiméter magas, barna szemű, hosszú orrú, hosszúkás arcú, barna hajú férfi, kinek fe- jetetején horpadásszerű lyuk van, alsó és belső fogsorában pedig vipla fogai vannak, jobb lábára kissé biceg, és bokától térdig fáslizza azt. Ez a férfi először özvegy Skul- téti Istvánné, vecsési asszonyhoz ment be, akitiől 200 forint előleget vett fel azzal, hogy ezért szenet szállít, majd Mayer Sándorné vecsési asszonyt kereste fel, akitől 420 forint előleget vett fel szén- szállításra. A szélhámosságot úgy követte el, hogy megtudta: aznap Vecsésre a TÜZÉP-telepre érkezik egy vagon szén. Erről a szénről azt mondotta, hogy azért címezték a fuvarlevelet a TÜZÉP címére, mert magánszemély nem kaphat ennyi szenet, de az tulajdonképen az ő tulajdona. Miután a férfinél igen sok pénzt láttak, az a feltevés, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló szélhámosságokból tartja fenn magát és ezért a monori kapitányság felkér mindenkit, aki a szélhámost felismeri, adja át a legközelebbi rendőrnek. Felbérelt „betörés" az ellenforradalom számlájára Barkóczi Imre, a monori-er- dői autócsárda vezetője a múlt év novemberében bejelentette a Monori Járási Kapitányságon, hogy kirabolták az autócsárda ital- és nyersanyag- készletét. A megindult nyomozás hónapokig tartott, míg a gyanú két monori-erdői lakos: Csapiár Károlyra és Haller Jánosra terelődött. A közelmúltban rajtakapták őket, hogy éjjel csirkéket loptak. Csapiárt és Haliért bekísérték a monori. kapitányságra, ahol először Csapiárt hallgatták ki. — Mindent bevallók — mondotta —, de a monori csárda kirablását nem vállalom. A meglepő vallomás után a nyomozók Csapiár és Haller beismerése szerint kiderítették, hogy a betörésre Barkóczi kérte fel őket, aki ezért kilenc liter tiszta szeszt és 40 kiló zsírt adott nekik. Ezek után Barkóczit is elővezették, aki eleinte tagadott, később azonban, Csaplárral és Hallerral való szembesítése után beismerő vallomást tett. Csapiár és Haller ellen betörés, Barkóczi ellen pedig fel- bújtás miatt indult meg az eljárás. ttiiiemnew) raiueuueiu gép kocsi munkabírását és kényelmét biztosítja a vezetőfülkébe kerülő fűtőberendezés és korszerű rádió-vevőkészülék. Az ismertetett 450-es típusú tehergépkocsi alváz-változataként készül el a D—450 A. típusú mikrobusz alváz. Az ilyen típusú gépjármű főleg külföldön, az utasok által tetszőleges helyen megállítható városi járatokhoz keresett típus. Ez az autóbusz az említett erőltetett igénybevételt jelentő feltételek mellett 25 személy szállítására lesz alkalmas. A Csepel Autógyárnak kedvelt és igen hasznos gyártmánya volt eddig is a billenthető platóval felszerelt tehergépkocsi. Az eddigi billenőkocsi''továbbfejlesztéseként kerül sor, úgynevezett segédkeretes billeA Csepel Autógyár rövid, hétesztendős működése, alatt sikeresen alapozta meg és fejlesztette tovább a magyar autóipart. A Csepel Autógyár nagyobb múltú autógyártással bíró országok képviselőivel szemben a diesel-motoros kategóriában az első, a benzin- motoros kategóriában pedig a második helyezést érte el. .Legutóbb a Csepel tehergépkocsik kiváló eredménnyel szerepeltek a baráti Kínai Népköztársaságban, a Lanchou és Lhasz- eza között rendezett próbaúton, ahol cseh és német gépkocsikkal szemben a legnehezebb terepen, három-ötezer méter magasságú hegyeken áthaladva, a leggyorsabbaknak bizonyultak. A versenyszerű eredményeken kívül a mindennapi élet forgalmában is jól megálltak helyüket a Csepel tehergépkocsik és az Ikarus-gyár által Csepel alvázak felhasználásával gyártott, különböző, külföldön és nálunk is közkedvelt autóbuszok. I A Csepel gépjárművekkel kapcsolatban, a szép eredmények mellett, hazai és ,a külföldi üzemeltetés közben olyan tapasztalatokat is szereztünk, amelyek arra kötelezik a Csepel Autógyárat, hogy gépjárműveinek jó hírnevét tovább öregbítse, a vevőkör megtartása és növelése érdekében gyártmányait fejlessze. , A Csepel Autógyár gyártmányainak legnagyobb része, akár mint tehergépkocsi, akár mint szépvonalú Ikarus-autó- busz, külföldön kerülnek eladásra. Ezért a Csepel-gyárt- mányok továbbfejlesztésénél döntő szempont a. versenyképesség biztosítása. Ennek elérésére a Csepel Autógyár — a hazai és a külföldi vevőkör igényeit figyelembevéve — sok érdekes és hasznos változtatás. sál, az eddigieknél nagyobb teljesítményű és tartósabb, szebb megjelenésű, új kocsitípusok kihozását tervezi. A tervek között szerepel a 450-es típusú tehergépkocsi, amely 4,5 tonna hasznos teher szállítására lesz alkalmas. Ezt a szép teljesítményt biztosítja a járműbe építendő, az eddigiekkel azonos űrtartalmú, de 90 LE teljesítményű dieselmotor. A vezető kényelmét szolgálja majd a hydraulikus működtetésű tengelykapcsoló és a magy motorteljesítménnyel elérhető, nagy sebességek mellett az üzembiztos lassítást nyújtó korszerű légfékberendezés, További fékezésre és állóhelyzetben való rögzítésre lehetőséget nyújt majd az új, külöi^eges kézifék beépítése. Úgy gyártási, mint üzemeltetési szempontból érdekes és előnyös megoldásokként kell megemlítenünk, hogy ennél a típusnál a vezetőfülke, a motorsátor és az első sárvédők egy szerelési egységet képeznek. A gépkocsivezetők tartós nőkocsik gyártására. A segédkeretes megoldás lehetővé teszi a vevők kívánságainak megfelelően, alváztörés nélkül a billenőgépkocsiknak terepszerű útviszonyok közötti hasz. nálatát is. A hazai és a külföldi forgalomban nemrégen megjelent és közkedvelt D—700-as típusú tehergépkocsik továbbfejlesztéseként gyártásra kerül a D—710-es különleges jármű. Ezeket a típusokat a hazai és a külföldi üzemeltetésnél eddig szerzett tapasztalatok alapján valamivel kisebb rakfelületűre készítik. Ugyanis az üzemeltetők gyakran a rakomány fajsúlyúból függetlenül a 700-as típúsú kocsi rakfelületének térfogatát teljesen kitöltve, a járművet túlterhelték. Tekintettel arra. hogy egyes külföldi vevők a gépkocsikat igen rossz útviszonyok mellett üzemeltetik, a futóműveket is megfelelően megváltoztatják. A 710-es tehergépkocsi legnagyobb' sebessége 2200 motorfordulatnál kb. 70 km/óra lesz. Az elkövetkező években gyártásra kerül a Budapesti Ipari Vásárról is ismert, a forgalomban jól bevált és a hazai és külföldi vevők által közkedvelt. igen tetszetős; kétféle nyergesvontató. 350-típusú nyergesvontató A hazai és külföldi piaco- , kon egyre növekszik a kereslet az úgynevezett különleges járművek iránt. Ezek a járműtípusok lehetővé teszik a városi lakosság életének higiénikus abbá és biztonságosabbá tételét. Mivel ezek rendszerint a helyi igényeknek megfelelően különböző változatokban és kis darab- számban állítandók elő, az azonos típusokat nagy szériában gyártó vállalatok mellett e különleges járművekkel versenyképesekké válhatunk a világ minden részében. Az igényeknek megfelelően locsoló, kenyérszállító, szemetes. tűzoltó, hűtő és más különleges rendeltetésű járművek gyártását tervezik. A Csepel Autógyár mint eddig. segítségére siet a mező- gazdaságnak is, amennyiben a Vörös Csillag Traktorgyár által tervezett U—28-as típusú univerzális traktorhoz, az eddigi eredményes kísérletek alapján a D—213 típusú motort fogja gyártani. Az ismertetett új típusok forgalomba hozatalával a Csepel Autógyár növelheti saját és az egész magyar ipar jó hírnevét és így a jelenlégi piacok megtartásán kívül, új piacok megszerzése is lehetővé válik. Gerédy József a TTIT tagja VÉGREHAJTOTTÁK A HALÁLOS ÍTÉLETET BÖJTI ŐRNAGY GYILKOSAIN Sipos Zsigmondot és Erdész Józsefet — ak% az elmúlt télen Böjti Imre karhatalmi őrnagyot a Szabadság téren, továbbá két idős asszonyt a Csurgói úton meggyilkoltak, majd az elsőfokú halálos ítélet után a börtönből megszöktek, elfogatásuk után — másodfokon a Legfelsőbb Bíróság is halálra ítélte. Az ítéletet augusztus 15-én végrehajtották,MEGFIZETTETIK AZ OKOZOTT KÁROKAT A KÖNYVÉGETÖKKEL Az ellenforradalom dúlása idején Heves megyében csaknem 12 000 kötet könyvet égettek el. Sok helyen máglyára kerültek Petőfi, Ady és József Attila művei is. A felelőtlen könyvégetök most ráfizetnek tettükre. A lakosság segítségével megállapították, kik vettek részt a barbár pusztításban, és megfizettetik velük a könyvtárakban akozott károkat, 450-típusú tehergépkocsi A Csepel Autógyár új gépjármű típusai
