Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-11 / 88. szám

1951. AUGUSZTUS. 11. VASÁRNAP jurcerxi 'üJCirlap A MENNYEI BÉKE KAPUJA I Egy hónappal eietótt | haza a *—* 1----------------------- Kínai N épköztársaságból. Húsz hó­napig éltem ott, s lélekben ma is sokszor visszatérek oda. Visszahúznak a felejthetetlen élmények, benyomások, a kí­nai emberrel történt találkozá­sok emlékei. Nem lehet elfelejteni azt a hatalmas, lenyűgöző építő­munkát, amelyet napjainkban a hatszázmilliós kínai nép vé­gez. tung és a többiek az 1936-os években megszervezni a nép egységes ellenállását a mind­inkább fenyegető japán invá­zióval szemben, minden igye­kezetük megtört a Kuomin­tang jobbszárnyán, s a meg­vesztegetett földesúri klikk áruló magatartásán. A sok százmilliós Kína, alighogy le­rázta magáról a császári ural­mat, elgyengülve a belső küz­delemben, rövidesen a japán invázió áldozatává vált. I ismét Peking Gondolatban j utcáin sétá­lok, a csá­szári Téli Palota bejárata, a Tien-an-men előtt. Tien an- men magyarul: Mennyei Bé­ke Kapuja. Elgondolkozom . -.. Béke! ; -. -. szép szó. De vajon békét és megnyugvást jelentett-e a Mennyei Béke Kapuja annak a népnek, amelynek sorsát in­nen irányították a feudalizmus legszélsőségesebb kényurai? A válasz nem nehéz annak, akinek módjában állt elbeszél­getnie a legkülönbözőbb szár­mazású és foglalkozású kínai emberekkel; Mindannyian megrázó szavakkal beszéltek erről a korszakról. Köztük Li Hun-san, a Tseyang járásbeli idős szövetkezeti tag. Ö még világosan emlékszik az utolsó császár korára. Abban az idő­ben történt, hogy kiáradt a Hoang-ho — a Sárga folyó — és csupán Shantung tarto­mányban több mint egymillió ember pusztult el éhen, vagy a folyó szennyes áradatában. A haldoklók hörgése azonban nem hallatszott el a Tien-an- men-ig. A Ming-dinasztia utolsó képviselője valóban „mennyei békében“ éldegélt a Mennyei Béke Kapuja mö­gött .. -. Béke, nyugalom ..; Kínából hozott angolnyelvű könyvet la­pozgatok. Benne csupa szokat­lan szavak, idegen fogalmak: dinasztiák nevei, különleges időszámítási adatok, holdnap­tári indexszámok és történel­mi leírások a Kínai Biroda­lom külső és belső háborúiról. Az utóbbiak töltik meg a könyv legnagyobb részét. Igaz­ságos háborúk, amelyeket a kínai nép folytatott a rab­szolgaságot jelentő császárság megdöntéséért és igazságtalan, népírtó háborúk, amelyeket az elnyomó osztályok vívtak a nyugati országok uraitól ka­pott modern, gyorstüzelő fegyverekkel a gyakran puszta kézzel harcoló milliók ellen. A könyv lapjairól évszámok merednek felém: 1851. Ekkor tört ki a nankingi Taiping lázadás, Hung Hsi-chuan ve­zetésével. Kezdeti sikerek után a felkelés vérbefulladt: a Mandzsu-dinasztia hóhérai nyugati fegyverekkel fojtották vérbe. A Mennyei Béke Kapu­jának nyugalmát egyelőre helyreállították. A kínai nép legjobbjait nem törte meg az árulás; rendez­ték soraikat, s guerillaharcot kezdtek a japán megszállók ellen. Shantung tartomány, ahol húsz hónapig éltem, fő színhelye volt a japán meg­szállásnak. Munkatársaim, traktoristák, dolgozó parasz­tok megrázó szavakkal me­sélnek ma is 1937-ről, arról az évről, amikor a japánok porig égették városukat, Tseyangot. (Tseyang ma újra áll, s ne­kem is hónapokig otthont nyújtott.) Múltba révedő, könnyes szemmel mondta el Jang Tsöng elvtárs, a gépál­lomás igazgatója. Shantung egyik legnagyobb forradal­már-harcosa, hogyan gyilkol­tak le, milyen vandál kegyet­lenséggel végeztek ki 4—5000 embert egy járásban a japá­nok! Jang Tsöng és harcos­társai válaszul állandó harcot vívtak a japánok ellen, s nagy területeket foglaltak vissza a megszállóktól. Egymásután estek el a legkorszerűbb hadi- technikával felszerelt roppant erődök, például Tsintgtao, Sanghaj. Ég a végső győzelem! Wu Chao-tyin, a tolmácsunk ma is tűzbe jön, ha arról a napról beszél, amikor megtudták, hogy a feudális Kína, a pusztí­tó árvizek, az analfabétizmus, a nyomor és szenvedés Kíná­ja 1949. október elsejétől kezd­ve a nép állama lett. A Tien- an-men homlokzatára felke­rült az írás: Chun-cho zsemin chun huo — Kínai Népköz- társaság. A Mennyei Béke Ka­puja, a Tiltott Város sötét tit­kokat rejtő bástyája egyszer és mindenkorra megnyílt min­den kínai előtt! talelkű fiatal lányok jönnek, | hajukat szabadon lobogtatja a | májusi szél. Szabad ország | szabad gyermekei ők. Anyjuk-§ nak még mesterségesen nyo- § morították el a lábait, hogy! minél kisebbek legyenek, | mert így többet adtak értük az I ember-piacon. Elnyomorított 1 lábuk szimbóluma lett elnyo- § morított életüknek is. Ha nem I ópiumbarlangban végezték, § akkor az aszály, az árvíz, az f éhség, az emberfeletti munka | őrölte fel egészségüket, tize- \ delte soraikat. Lányaik már| traktorra ülnek, hajót kormá- I nyoznak, gyermekeket taníta-f nak, vagy betegeket gyógyíta-1 nak. Szabad ország szabad | gyermekei ők ... Becsukom a történelemkönyvet, Ópiumháborii, boierláiadás... Vér, könny, szenvedés ... Az­tán megjelentek a gyarmatosí­tók. Nyomaikat ma is fényes luxus-villanegyedek jelzik Kí­nában. Villanegyedek, ahová egyszerű kínai nemrégen még a lábát sem tehette be. A mo­nopóliumok koncaiból a csá­szári ház urainak is jutott né­ha valami. Nem sok, éppen csak annyi, hogy ne morog­janak. A császári család kár­pótlásul a népet zsarolta. Föl­desuraival „mennyei béké­ben“ szedegette a föld minden­kori terméséből a neki járó hányadot. Akkor is, ha aszály pusztított! Akkor is, ha min­dent elvitt az árvíz! Újabb évszám: 1912, a csá­szári uralom megdöntésének éve. A változáshoz fűzött re­ményeket csakhamar eloszlat­ta a külföldi pénzarisztokrá­cia, amely oly alaposan meg­vetette a lábát a sanghaji fel­hőkarcolókban. hogy pénzével, befolyásával döntő módon be­leszólt a polgári forradalom alakulásába. Hogy a legfonto- Babbról, a függetlenségről el­terelje a figyelmet, egymás el­len uszította a polgárság min­den rétegét. Hiába próbálták a kínai nép vezetői, Mao Ce­s gondolatban ismét ott állok a Tien-an-men előtt..: 1956. május elsejét írunk.;. Kíná­ban az április és a május már igen meleg. A nap jóval előbb kél, mint nálunk, és sugarai­nak fénye ezer színre bomol- va viliódzik az egykori Til­tott Város aranyló pagodate­tőin. A népi kormány meghí­vott vendégeiként veszünk részt a munka ünnepén. Míg a felvonulás kezdetére várunk, furcsa érzések, gon­dolatok kavarognak bennem. Fél éve élünk Kínában, s ez- idő alatt sok ezer paraszt be­szélt nekünk az évezredeken keresztül ismétlődő árvízkárok borzalmairól. Sírva mondták el a sokgyermekes paraszt asszonyok, hogyan vitték piacra eladni gyermekeiket, amikor nem tudták beadni földesúrnak az előírt termés­hányadot. Egyikük-másikuk azt is elmondta, hogyan ke­i ült hosszúhajú, szép fiatal kislánya az emberpiacról teaházakba és ópiumbarlangok­ba... :.. Kezdődik az ünnepély. Harsonaszó hangzik az óriási téren, s Peking polgármestere üdvözli a kínai népet, s min­ket, vendégeket. Felhangzik a Kínai Népköztársaság him­nusza. A menetet kétezer fia­tal lány nyitja meg; mögöt­tük Peking dolgozói mintegy kétmillió felvonuló. Lenyűgö­ző látvány. Hirtelen menny­dörgésszerű robaj: a tér négy sarkán eldördül a népi felsza­badító hadsereg ágyúinak díszsortüze. A sok tájfunt lá­tott pagodatetők dübörögve adják tovább a hangot a város körül húzódó falakig, s azon is túl, a négy és félezer kilo­méteres csendes-óceáni parto­kig. Erő mennydörög az ágyúk hangjában. A levegő vakító kéksége szinte megremeg tőle. Áramlik a felvonulók tömege. Karcsú, egészséges testű, tisz­Könnyezem... (| Dél-afrikai népi együttes a néger aranybányászok vevőinek táncát mutatja be a fesztivál rész­A felvonulás lenyűgöző és felemelő egy­szerre. Minden mozzanata egy hatalmas nép élniakarását, energiáját, béke­vágyát sugározza. Békevágy: ez uralkodó érzés ma Kínában. S van még valami ami ugyan­ilyen szent fogalom itt: a nem­zeti függetlenség megvédése mindenfajta ellenséggel szem­ben. Nemzeti függetlenség és alkotó béke! Kínában hitele van a szavaknak, nem koptak frázisokká, mint nálunk egyes fogalmak. Ez a hatszázmilliós nép békét akar. A béke a biz­tosíték arra, hogy véghez vi- hesse országépítő feladatait, Mert ebben a hatalmas ország­ban mindenütt, mindenki épít. Évezredeken át elzárt területek lépnek ki az elmaradottság korlátái közül, s rálépnek az iparosodás, a haladás útjára. A tibeti lámapapok szénlelőhe­lyekről, gépesítésről értekez­nek, s értékes javaslatokat tesznek hazájuk felvirágozta­tására. Az egykor csontig zsa­rolt, írástudatlan munkások, parasztok gátakat építenek, er- dősávokat ültetnek, acélt ol­vasztanak, gazdag termést aratnak maguknak, népüknek. Cserébe őszinte szót. igazságot, emberséget kérnek és kapnak kormányuktól. :.. A Tien-an-men aranyos faragásai, csúcsos tetői kar­csún emelkednek ki Peking házrengetegéből... Mennyei Béke Kapuja? Nem! Inkább az Alkotó Béke Bástyája lehetne a neve. Veres Árpád Hurutos sárgaság, epehólyag-gyulladás, epekő, az epeutak hurutjai, máj-megbetegedések legkiválóbb természetes gyógy­szere, egységes orvosi vélemé­nyek szerint a MIRA GLAUBERSÓS gyógyvíz Ti A Hruscsov vezette szovjet küldöttség az NDK-ban Körülöttem | minden eu-1 rópai ezt te- | szí, minden olyan vendég, aki 1 többé-kevésbé ismeri a régi | és az új Kína életét, s szereti | a kínaiakat. Á.raá a felvonulók tömege T«i>i*<*i>>i*itfii>iiiiiiiiMiiiiii«iiii«<*iiiiiiiiiiiiiii<iiiiiititiiiiiii«iiii<iiiiiiiiiii»Miii«»aMii«iiMi«iiiiiiiiiii«iiiiiiiMiiiHiiMimtMmi*iii.iHiiitiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiiiii<iiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiHitiiiiiiAitHtMi Mérnökök százai jönnek mű­szereikkel. Valóságos kis had­sereg tagjai; „Kína ostora“, a Hoang-ho megfékező!. Munká­juk nyomán új élet és bizalom fakad a Sárga-folyó völgyében. Űj élet, amelyet nem fenyeget többé a megfékezhetetlen, tomboló árvíz, új élet, melyet a folyó vizéből nyert villamos­energia tesz könnyebbé, fé­nyesebbé. És bizalom a párt­ban, a népi kormányban, a kínai nép nagy vezetőiben, akik meggondoltan és a nép széles tömegeire támaszkodva vezetik országukat a szocializ­mus felé. A német újraegyesítésért Lépjen államszövetségre a két német állam • A Keleti-tenger legy en a béke tengere Adagolása: - az eredmény fo­kozása érdekében — esetleg or­vosi előírás szerint. SZTK-vényre is rendelhető. Ismertetőt küld: GYOOVVIZ- TERMELO VÁLLALAT, V., BÁTHORY UTCA 13. Amikor két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozták, hogy Hruscsov elvtárs vezetésével szovjet párt- és kormánykül­döttség utazik a Német De­mokratikus Köztársaságba — a nyugatnémet újságok szer­kesztőségei kifejezett utasí­tást kaptak Adenauertól, hogy hallgassanak erről a látoga­tásról. Az utasítás célja nyil­vánvaló volt: a bonni kor­mánynak, s kifejezetten Aden- auernak nemigen válhat elő­nyére a szeptemberi válasz­tások előtt, ha a németek mii- liói Berlinből, a legfőbb szov­jet vezetők szájából hallhatják azokat a javaslatokat, amelyek a német újraegyesítéshez veze­tő egyetlen reális utat mutat­ják. Márpedig ez az a kérdés, amely a németeket — a keleti és nyugati országrészben egy­aránt elsősorban foglalkoz­tatja! — s amelynek megoldá­sára az Adenauer-féle kor­mányzat egyetlen lépést sem tesz. Zűrzavar Adenaueréknál A Hruscsov vezette szovjet küldöttség látogatásának ép­pen ez a momentum adja a legfőbb jelentőségét s ugyan­akkor éppen ez a letagadha­tatlan tény — mármint hogy a Szovjetunió a németekre bízza és serkenti az újraegyesítést — keresztülhúzta Adenauernak az újságok hallgatására vonat­kozó utasítását. (Ennek az utasításnak végül is az lett a legfőbb eredménye, hogy a nyugatnémet sajtóberkekben a legteljesebb zűrzavar ural­kodik Hruscsov és Mikojan NDK-beli látogatását ille­tően. A találkozóról a legel­lentétesebb hírek látnak nap­világot s a bonni, hamburgi, müncheni újságolvasók ezek­ben a napokban még inkább az NDK rádióadóit hallgatják, ahonnan a valóságnak megfe­lelő információkat kaphatnak az NDK és a szovjet kormány javaslatairól. Ezért nevezik most a nyugatnémet lapok Adenauert „ostoba“ öregúr­nak, akinek „a jobbkeze so­hasem tudja, mit csinál a bal...”) A szovjet és a keletnémet kormányküldöttség tanácsko­zásai nagy visszhangot váltot­tak ki egész Németországban. Mint ismeretes, a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya július 27-én nyilatko­zatot tett közzé, amelyben ál­lamszövetség létesítését java­solta. mint egyetlen reális megoldást a német újraegye­sítésre. Milyen legyen az államszövetség ? Az államszövetségre lépő két német állam konföderációjá­nak eleinte nem kellene önálló államisággal rendelkeznie a két német állam felett és el kellene kerülnie mindenféle fölérendeltségi viszonyt az NDK-val, illetve a Német Szö­vetségi Köztársasággal szem­ben. össznémet tanácsot kel­lene létrehozni a két német ál­lam parlamenti képviselőiből, s ez a szerv tanácskozó jellegű lenne. E konföderáció kezde­téül szolgálhatna olyan meg­egyezés — hangzott a javaslat­ban —, amely bizonyos kérdé­sekben közös politikát alakíta­na ki a két német állam szá­mára (például: Németország terü'etén nem lehet atombom­bát tárolni, vagy előállítani; a két német állam lépjen ki a NATO-ból, illetve a varsói szerződésből; szüntessék meg a hadkötelezettséget és egyez­zenek meg a két ország had­erőinek nagyságáról; együtte­sen, vagy külön-külön kérjék fel a nagyhatalmakat, hogy vonják ki csapataikat egész Németorszá gból.). E nyilatkozat most a szovjet kormány részéről is teljes tá­mogatást nyert, mint azt Hrus­csov az NDK népi kamarájá­nak csütörtöki ülésén elhang­zott nagy beszédében mondot­ta. Adenauer — és elmaradha­tatlan cinkostársai: Brentano külügy. és Strauss hadügymi­niszter — azonban ezt a javas­latot már az elhangzás órájá­ban (talán nem is hallották!?) mint „elfogadhatatlant“ vissza­utasították. A kérdés lényege azonban, tehát, hogy Nyugat- Németország és az NDK között a közeledést csak fokozatosan lehet elérni — mit sem válto­zó*'• előbb-utóbb erre az útra kell lépnie a nyugatnémet kor­mánynak is. Jelenleg azonban a német újraegyesítésnek egy olyan sorompó áll útjában — s ez nem más. mint Adenauer és politikája —, amelynek le­döntése nélkül aligha lehet előrelépni, akár egyetlen cen­timétert is. Ezt már világosan látják a nyugatnémet szavazó­polgárok milliói is — talán már annyian, hogy a szeptem­ber 15-i választásokon vereség érheti az Adenauer-kormány- zatot, s pártja, a CDU (Kérész, ténydemokrata Párt) kisebb­ségben marad a szociáldemok­ratákkal szemben. Ez termé­szetesen jelenleg még csupán találgatás, de elsősorban azért találgatás, mert az ellenzéki szociáldemokrata párt támadó taktika helyett állandóan vé­dekezik, márpedig ez a defen­FELVESZUHK NŐI ÉS FÉRFI SZABÓ SZAKMUNKÁSOKAT Felemeli bérek és természet­beni juttatások. Ceglédi Rendelt Ruhaipari Vál­lalat. Cegléd. Szabadság tér 1. Telefon: 75. zíva nagyon sok kaput nyitva hagy Adenauerék számára.., Észak-Európa békéjéért Hruscsov és Mikojan elv- társak látogatásának jelentős momentumát képezi az a tény, hogy éppen a nyugatné­met választások előtt, amikor annyi mocskot szór a nyugat­német sajtó a Német Demok­ratikus Köztársaságra — a Szovjetunió teljes szolidaritá­sát és támogatását fejezi ki az NDK iránt. Ez nem vélet­len, hiszen azonos osztálytar­talmú, azonos ideológiájú, azo­nos célokra törekvő két szocia­lista államról van szó. Emel­lett azt is hangsúlyozni kell, hogy Európa békéje és Né­metország jövője érdekében a Szovjetunió jóviszonyra tö­rekszik mindkét német ál­lammal — ez az igyekezet azonban a nyugatnémet kor­mánynál sajnos csak ritkán talál viszonzásra. Egyébként — Európa biztonsága mel­lett — éppen a két német ál­lam közötti esetleges súrlódá­sok és az egész Németország­gal való normális viszony egyik íontos tényezőjéül Mi­kojan elvtárs Rostockban azt javasolta: a Keleti-tenger le­gyen béketenger. Vagyis: a Keleti-tenger (amelynek part­ján fekszik Finnország. Svéd­ország, Dánia. Lengyelország, a Német Demokratikus Köz­társaság. a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió) egész térségében korlátozzák a fegyverkezést és háború ese­tén ezt a tengert zárják le minden állam hadihajói előtt. Ha ehhez csatlakoznának az érdekelt országok. akkor Észak-Európa térségében megvalósulna a gyakorlatban a békés egymás mellett élés elve. A szovjet párt- és kormány­küldöttség látogatásának to­vábbi jelentőségét az adja. hogy ezzel a találkozóval még szorosabbra fűződnek a Szov­jetunió és az NDK kapcsolatai s ezzel ismét erősödik a szo­cializmus rendszere, amely az Elbától a Csendes-óceánig kö­zel egymilliárd embert egye­sit, Másrészt ez a találkozó azt is megmutatja, hogy az NDK nem áll egyedül a nyu­gat felől feléje áradó milita­rista. fasiszta áradattal szem­ben — egységesen mellette ál­lanak a varsói szerződés or­szágai. amelyek, ha kell, fegyverrel is segítségére kel­nek. Éppen ez az ami miatt a nyugatnémet lapok még in­kább megszegték Adenauer­nak a ..hallgatásra” vonatkozó utasítását, mert bosszankodva látják, hogy míg az NDK és a szocialista országok kapcsola­tai állandóan szélesednek — addig Nyugat-Németorszá-a és NATO-beli partnerei között állandó ellentétek kisértenek. Ez pedia nem italami biztató a szeptember 15-i választások előtt. Sebes Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents