Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-08 / 85. szám

1937. AUGUSZTUS 8. CSÜTÖRTÖK HE CT Bt WCírlap MOZAIKOK A NAQYVILÁQBÓL iNömiiiiiiiiiumiiiiiiiiniiniiimuiHtiiiimiiiiimiiiiiuiiiiiiiiiiiiMiiiiiiHiHiiiiiiHiiiiniiiiiiuuiöiiiiuiiinil7uiiiiimiMiiii(iiiiitii«iui!iHiiiiiiiiiii!uiiiiiiiuiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiittmiMiiiitiiiiii|ilUiiiiiiitiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMtiii Nemzetközi tengerkutató expedíció A nemzetközi geofizikai év tartama alatt különböző nem­zetek 60 hajója tanulmány uta­kat tesz a tengereken. Céljuk az, hogy minden eddiginél ala­posabban és mélyrehatóbban tanulmányozzák az óceánok élővilágát, a tengervíz mozgá­sát a sarkoktól a forró égöv felé, az áramlásokat, a tenger­áramlások kihatását a klímára, vízhömérsékletet, mélységeket, sótartalmat, a víz fizikai és ké­miai tulajdonságait, valamint a szelek és a földforgás okozta hullámképződéseket. HttlIMIMIIIHIIimM „SorbanáHnak“ ai eütéitá két nyagat-flémetorszégi városka börtöne előtt — Hogyan gondolja! Még három teljes hónapon át nem lesz megürült hely a börtön­ben! Jelentkezzék újból szüret után... Ilyen szokatlan szavakkal fo­gadja Paderborn nyugatnémet városka börtönfelügyelője azo­kat, akik börtönbüntetésük le­töltésére jelentkeznek. Hason­ló a helyzet a közeli Steinheim községben is. E két helységben tíz-tizenöt elitéit várja, hogy bekerülhessen a börtönbe. Paderbornban a háborús pusztítások után csak két bör­töncella maradt épen. Ezekben a cellákban főként súlyosabb bűncselekményekért elítélt bű. nözőket őriznek. Azokat tehát, akiknek néhánynapos, vagy egyhónapos börtönbüntetést kell kitölteniük, részegségért, éjszakai lármázásért, vagy könnyű testi sértésért, most sorban kell állniok... tiniimrtiiirmim* KÜLÖNLEGES VETÍTŐKÉSZÜLÉK Fiatal német szakemberek rülönös formájú képvetítő, készüléket konstruáltak. 14 kilométer textil egy pere alatt... A Szovjetunióban percenként átlag 72,5 tonna nyersvasat és 102 tonna acélt olvasztanak, 883 tonna szenet bányásznak, 14 kilométer textilneműt gyár­tanak, 600 pár cipőt készíte­nek, 2500 könyvet nyomtatnak, 242 négyzetméter új lakóteret építenek, fel, több mint 40 órát és nyolc darab rádiót, illetve televíziós készüléket gyártanak és annyi energiát termelnek, amely másfél hónapig fedezné egy nagy gépgyár energiaszük­ségletét, illetve a mezőgazda­ságban elég lenne 7,5 millió púd gabona szárításához. Churchill mellékfoglalkozása Joyce Hall, egy amerikai cég igazgatója a napokban hajóra szállt New Yorkban, hogy Angliába utazzék. Hall úr cé­ge az Egyesült Államokban és a világ más részein mintegy egymüliárd színes levelezőla­pot hoz forgalomba. A jólme- nő vállalliozás igazgatója Ang­liába n Churchillal Ikíván ta­lálkozni, aki már néhány esz­tendeje az ő megrendeléseire karácsonyi képeslapokat fest. 1950-ben az amerikai üzletem­ber több mint négymilliárd példányban tudta eladni a Churchill által festett képesla­pok reprodukcióiti TAKARMÁNY- FŰRÉSZPORBÓL Az oregoni (Egyesült Álla­mok) mezőgazdasági főiskolán kísérleteket végeznek, hogy atomenergia alkalmazásával a fűrészport alkalmassá tegyék állatok takarmányozására. A fűrészpor, mint ismeretes, körülbelül 60 százalék szénhid­rátot tartalmaz, zömében cel­lulózé formájában. A~ kérődző állatok gyomornedve azonban nem képes a cellulózét nagy mennyiségben cukorrá alakíta­ni. A tudósok véleménye sze­rint rádióaktív besugárzássala cellulózé a szarvasmarhák ál­tal könnyen emészthető takar­mánnyá alakítható. A mezőgazdasági főiskolán egész sor kísérletet végezteti:. A konzervdobozban légmentesen elzárt fűrészport gammasuga- rak hatásának tették ki. Má­sik kísérletsorozat keretében polietilén-zsákokba ömlesztett fűrészport béta-sugarakkal bombáztak. Ezután az igy el­készített „takarmányt“ műgyo­morban helyezték el, amely nem más, mint állati gyomor- nedvet tartalmazó edény. Ki­derült, hogy a gamma-sugarak hatására a fűrészpor szénhid­rátjainak egyn egy ed-egy har­mad része, a béta-sugarak hatására pedig a fűrészpor szénhidrátjainak körülbelül kétharmad része „emésztődik meg”, (“f öldünknek tíf „holdja“ születik Holdunknak rövid időn belül kistestvére születik. A nem­zetközi geofizikai év során a mesterséges holdat útjára bo­csátják. Képünkön látható a háromlépcsős rakéta és a csú­csába helyezett kis bolygó, mely körülbelül 500 kilométer magasságban kezdi meg pályafutását. A kis, körülbelül fél­méter átmérőjű bolygó felülete tükörfényesen csillogó, fény- bevonatú, melyet majd a földről jól lehet észlelni. Belsejé­ben geofizikai műszereket és rádióvevőkészüléket helyez­tek el. MII llllllllllllll Iff IMItrilHllltlII nimm Ilit MINI HHtl IIIIIIIN Újfajta védőruha nagy hőség ellen Amerikában újfajta védő­ruhát 'készítettek, amely vé­delmet nyújt a nagy hőség­ben, különösen olvasztó-ke­mencéknél dolgozó munkások­nak. A ruha szövetanyaga üvegrostokból készül és vé­kony alumíniumréteggel van bevonva. A fényes alumínium- réteg visszaveri a hősugarak nagy részét. Az alumínium­rétegen áthatoló meleget vi­szont az üvegrost tartja visz- sza. Az újfajta ruha állítólag igen tartós és viselője köny- nyen mozog benne. Ilyen ru­hában a munkások rövid ideig még 800 C-fOkos hőség­ben is dolgozhatnak. w /> Új bolygóóriás ■■ nyolcszor nagyobb a Jupiternél K. A. Strandnak, az ameri­kai Deabom Observatorium csillagászának sikerült első- izben bebizonyítania, hogy a mi naprendszerünkön kívül is vannak bolygók, melyek egy „nap“ körüj meghatározott pályán mozognak. A Hattyú­csillagkép megfigyelése köz­ben olyan bolygóóriást sike­rült nyomon követnie mely nyolcszor akkora, mint legna­gyobb bolygónk, a Jupitert Pályájának egyszeri befutásá­ra 4,8 évre van szüksége. Ö6z- szehasonlításul: a Jupiter át­mérője 141 300 kilométer, tér­fogata 1277-szerese a földnek* i mii 11 ill it ii in M ii A legnagyobb amerikai rakéta titokzatos fekobbanása Az „Atlasz”, a legnagyobb amerikai rakéta kísérleti fel­bocsátásának szemtanúi sze­rint a rakéta 2000 méter ma­gasságban robbant fel. Nem tudták megállapítani, hogy maga gyulladt-e meg a levegő­ben, vagy az amerikai légierő gépei semmi&teiíéfe --meg, te­kintve, hogy a felbocsátás rOsz- szul sikerült. Az „Atlasz’* 30 méter hosszú volt és 8000 lan­es hordtávolsággal készült. Re­mélik, hogy további típusai el­érik az óránkénti 20 000 km-es sebességet és körülbelül 2000 km magasságra jutnak fel. Aki az oroszlánok szagának köszönheti gazdagságát A dél-afrikai Johannesburg­ban egy Fritz Lunge nevű gyógyszerész olyan készít­ményből gazdagodott meg, amely erős oroszlánszagot tér- jeszt. A dél-afrikai gazdasá­goknak nagy szükségük van erre a különleges készítmény­re, amely az ültetvények kö­rül elhintve távoltartja a kár­tékony vadállatokat. ■iiiiiimniitimmM Libériában elzálogosítják az asszonyokat Egy nemrég kiadott kőr- máriyren’défét' érlcfiítiébén » li­bériái zálogházak elfogadhat­ják zálogtárgyként az asszo­nyokat is. Ha tehát egy férfi­nak sürgősen szüksége van pénzre, elviszi a feleségét a „zaciba." A nőnek ott keli dolgoznia, hogy tőrléssze férje tartozását. A fritzdorfi aranyserleg Egy fritzdorfi parasztember répaszedés közben akadt Kö- zép-Európa eddig ‘ legrégibb aranyedényére. A serleg tiszta arznysúlya 221 gramm. Tizen­két centiméter magas, 11—12 centiméter széles alsófele fél­gömb-formájú, felső része hen­geres. Felső széle kétsoros dom­borzattal, szalagalakú, füle ro­vátkákkal díszített. A serleg korát 3400 évre becsülik, tehát a késői bronzkorszakban, az időszámítás előtti második év­ezred közepén készült. A fritz­dorfi lelet közeli rokonságot mutat az i. e. XVI. évszázad mykénei aranykincsek formái- A gijrög Axzművesség. kö-, é serleg az első jele. Aranypénzzel teli kazettát talált egy szovhozmunkás A Lcningrád-ierületi Gosz- tilic faluban nemrégen értékes leletre bukkantak. N. Alckszandrov, a Kraszna- ja Baltyiko sertéstenyésztő szovlioz gépészt családi házat épített. Amint az épület alap­gödrét ásta, ásója megalvadt egy súlyos rézkazettában. Alekszandrov ezután elhatá­rozta, hogy megtisztítja a tel­ket a szeméttől. Ebben a mun­kában kollégája, V. Andrejev is segített, aki munka közben megbotlott a rézkazettában. Az ütüdőstől a kazetta szétnyílt és arany érmék ömlöttek a föld­re. Mint kiderült, a kazettában több mint 100 darab -1841- és 1914 között- vert- aranypénz volt: IIIIIIIIIMIIIIIIIIIIVI >ii»«niiiiiiii»«ke4 A madár tűzvészt okoz Sokszor keletkezett már tűz azáltal, hogy valaki az ágy­ban cigarettázott. A minap majdnem leégett New York leg­sűrűbben lakott kerületében, a Brooklyn-ban egy nyilvános könyvtár azért, mert ott valaki úgyszólván ágyában ciga­rettázott,■ de ez a „valaki” egy veréb volt. Ez a veréb ugyanis fészket rakott a könyvtár egyik szövettel bevont ajtómélyedésében. A kis fészek naponkénti javítása al­kalmával egyízben felcsípett egy cigarettavéget, amelyet va­laki a közelben eldobott és beillesztette azt a fészekbe. Nagy buzgalmában nem vette észre, hogy a cigaretta még parázslik. Alig helyezte magát kényelembe a látszólag jól helyreállított fészekben, amikor az lángralobbant. majd a tűz átterjedt a szövetborításra, s aztán magára az ajtóra. Ha a tűzoltóság az utolsó pillanatban a lehető legnagyobb felké­szültséggel nem vonult volna fel. úgy hamuvá vált volna az épületben található 30 000 kötet könyv, beleértve az állat­tanra, a matematikára, a statisztikára, valószínűség számítás­ra vonatkozó műveket is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megmagyarázzuk, hogyan képes egy kis veréb egy nagy könyvtárat majdnem lángba borítani. Ultit ti llllllllll llllllllllllll MII lllllllll II t•llll•ll•V•••tl«M TE VÉDÉS Egy német tudós értesítette, a frankfurti rendőrséget, hogy zsarolók hálójába került. „Mi niegvédjük önt — biztosította a tudóst a rendőrség. — Letör, biztatjuk majd a bűnöst a ki­tűzött randevú helyén.” A pro­fesszor, miután így megnyug­tatták, elment a randevúra. De kocsin érkezett és nem gyalog, mint ahogy ígérte. Alig állt meg a kocsi, a rendőrség ügy­nökei kiráncigálták az autó­ból, szidalmazták és tetejében alaposan el is verték a proíesz- szort, mert azt hitték, hogy ő a zsaroló. A rendőrség kényte­len volt kártérítést fizetni. Ki SÍK TOVÁBB? Egy asszony 58 percig tud megszakítás nélkül sírni, egy férfi csupán 34 percig — álla­pította meg James Müller an- goj orvos, aki a könnymiri­gyek teljesítőképességét, vizs­gálta. Legnagyobb teljesítőké­pességű könnymirigyeik a zulukaffer asszonyoknak van­nak, akik 74 perces megszakí­tás nélküli könnyáradatra ké­pesek. Kincset érő korsó Borovicsi elővárosában, La- nosinoban Szerjozsa J erő fe­je v úttörő és társai a homok­bányában játszva egy agyag, korsót találtak, amelyben 2015 ezüstpénz volt. A korsót körül­belül 300 esztendeje rejtették el. Az agyagkorsó formájáról arra lehet következtetni, hogy a híres borovicsi fazekasok ősei készítették, akik már ab­ban az időben is híresek vol­tak. VIZALATTI SZEM A vizalatti távolbalátás már régóta izgatja a tudósokat. Ezt az a számtalan műszer is bizonyítja, melyet mind e cél­ból szerkesztettek. A kutatóknak sok akadállyal kellett meg­birkózniuk. Először rendkívül megnehezítette a kutatást, hogy a víz alá bocsátott műszerrel csak egy bizonyos pontra figyelhettek. Később rájöttek, hogy ha a műszerhez egyszerű hajócsavart szerelnék, mozgathatják a berendezést. A csavar zaia azonban elriasztotta a tenger mélyének állatvilágát s ráadásul felkavarta az altalajt, tehát látni is alig lehetett. Á szovjet tudósok most olyan vízalatti távolbalátó be­rendezésen dolgoznak, amely az eddigi ismert hibákat ki­küszöböli. A műszer tulajdonképpen félméter átmérőjű fém­gömb. Oldalán üvegablak, vagyis az adó kamra ..szeme1’ található. A vízalatti műszer mozgását Két kis motor biztosítja. Egyelőre csak 4000 méter mélyre bocsátják le a szerkezetet. A tervezők szerint több mint egy kilométer mélyre is le­engedhetik, mert az erős váz még a mélytengeri nyomást is kibírja. Az adókamrához félmillió gyertya fényerejével égő reflektor kapcsolódik. • ­A vízalatti távolbalátó berendezést távirányítással mű­ködtetik. A vevőtelevizor kapcsolótábláién megnyomnak egy gombot, s máris látható a tenger világa. M odern ADÁRIJESZTÓ Nyugat-Németországban el­més módszerrel védik a ker­tekben az érett gyümölcsöt a seregélyek ellen. A seregélyek tavasszal és nyár elején a kártékony rova­rok és hernyók pusztításával tevékenyen segítik a kertésze­ket, de az érett gyümölcsök­ben nagy kárt tehetnek. Hogyan lehetne elriasztani a madarakat? Magnetofonsza­lagra vették a seregélyek kü­lönleges veszélyt jelző rikoltá­sát. Ezután a gyümölcsösök­ben hangszórókat szereltek fel és a seregélycsapat közeled­tére bekapcsolták a magneto­font. A madarak a veszélyt Jelző rikoltásokat hallva elre­pültek. Rövidesen megszokták* hogy bizonyos helyeken „ál­landó a veszély“, s azóta elke­rülik a gyümölcsösöket* Németországban egy 55# oldalas finommívű kis koránt nyomtattak, melynek méret» 33x25 milliméteres, vastagsága 10 milliméter. A bőrkötésű mi­niatűr könyvet nagyítóüveggel együtt a mohamedán országok­ba exportálják. Ajtó — Iwvfjóböl Több New York-i áruház ut­cai bejáratánál „levegőajtót“ alkalmaznak. Ez lényegében rendkívül erős légáramlat, amelyet az épület tetejétől az | alagsorig vezetnek. Az erős légáramlat megakadályozza az utcai por, az esőcseppek és a legyek vagy szúnyogok beha­tolását az épületbe. Ezenkí­vül megvédi a belső helyisége­ket a külső hidegtől, vagy me­legtől, a vevőközönség viszont akadálytalanul beléphet a lát­hatatlan ajtókon. Az IL 14-es repülőgép A Szovjetunió segítségével a Német Demokratikus Köztár­saság Drezdában megkezdte a kiváló repülőteljesítményű „ILJUSKIN 141’ típusú két- motoros forgalmi repülőgépen gyártását. A szovjet tervezési gép különlegessége az, hágj 1900 lóerős teljesítményű moi torjai közül egyikkel is képei repülni, sőt szükség esetén feli és leszállni is. „FELEJTHETETLEN ÜDÜLÉS" Egy hamburgi utazási iroda a következőképpen propán gálta az általa szervezett üdülést: „Egy üdülés, amelyet soha életében nem fog elfelejteni.’’ Az üdülésre szép számmal jelentkeztek. Előre befizették as üdülés költségeit, s amikor a minap a jegyekért jelentkeztek, zárva találták az irodát, az utazási iroda vezetői pedig nyom­talanul eltűntek a beiolyt pénzösszeggel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents