Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-06 / 83. szám

1957. AUGUSZTUS 6. REDD pr,SY iifccrcf k&irtap 3 A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL IRÁNY CARACAS — FARMOS HELYEIT Soha nem hallottunk még annyit a sajtóban a földmű­vesszövetkezetek kereskedelmi tevékenységén kívüli munká­járól, minit manapság. Vonat­kozik ez a kisebb társulások­ra, a kulturális és társadalmi munkára, a falu dolgozóival szembeni jó kapcsolatokra. Mi, a földművesszövetkeze­tünkön belül igyekszünk en­nek a programnak eleget ten­ni. Méhész szakcsoportunk a megyében az első. Kulturális munkában is elől járunk. Cso­portunk egész nyáron dolgo­zott és a járásban mi mutat­tuk be az egyetlen nagy, mai témájú háromfelvonásos szín­darabot. az Irány Caracast. Joggal hihettük, hogy ennek más községben történő bemu­tatását majd elsősorban azok a községek segítik, ahol már mű­ködik szövetkezeti kuitúrcso- port. Farmosra gondoltunk el­sősorban, ahol a színjátszás­nak hagyományai vannak. Mélységesen csalódtunk ami­kor azt hittük, hogy a jó anya­gi ellátottságú Farmos majd befogadja szövetkezeti színját­szóinkat. Terék Attila elvtárs kereken visszautasította sze­replésünket, mondván „a tá- piószentmártoni földművesszö­vetkezeti színjátszók nem, jö­hetnek most Farmosra, mert a mai életből vett színdarabjuk erősen rontaná az egy hónap múlva nálunk bemutatásra ke­rülő CSÁRDÁSKIRALYNO kasszasikerét..., majd máskor, stb. . . Természetesen nem akarjuk kikényszeríteni Farmoson való szereplésünket. Ezek után fel­tételezzük, hogy ellenpropa­gandát csinálnának nekünk. Pedig a tiszta jövedelem szo­kásos 20 százalékát is felaján­lottuk részükre. Nekünk még kultúrházunk sincs, nagy nehézségekkel küszöködünk, de dolgozunk. Most egyelőre szélnek eresztet­tük színjátszó csoportunkéi, talán őszre majd nagyobb si­kerrel indulhatunk járási kőr­útunkra, Várallyay Béla. szöv. kult. csop. vez. Tápiószentmárton. ITALBOLTBÓL - GYÓGYSZERTÁR négyezer lakosa van a nogykátai járásban Farmos községnek. Sajnos, gyógyszer- tára nincs még ma sem. A vártnál rohamosabban fejlő­dött a község. A lakosság rég. óta kérte a tanácsot, hogy nyissanak gyógyszertárat a községben. A kívánságból rö. videsen valóság lesz. A Farmosi Földművesszö­vetkezet igazgatósága — a felettes szervek beleegyezé­sével — megegyezést kötött a tanáccsal. A kultúrházzal szemben levő, modern épület­ben működő italbolt helyén még ebben az évben megnyílik e községi gyógyszertár. Cseré­be a földművesszövetkezet a tanácsháza mellett más épüle­tet és telket kapott. Itt nyílik majd meg a szövetkezet új italboltja. Ügy építik, hogy az elkövetkező években mo­dern szövetkezeti üzletházat tudjanak itt kialakítani. Javaslat a felvásárlási és értékesítési munka megjavítására A Pest megyei földművesszövetkezetek vá­lasztmányának felvásárlási és értékesítési szakbizottsága július végén több napon át fog­lalkozott a megyei földművesszövetkezetek felvásárlási és értékesítési tevékenységével. Mivel a felmerült problémák megoldása túl­nő a fenti bizottság és a MÉSZÖV hatáskörén, Megyénk közel van a fővá­roshoz, így gyakran utaznak Budapestre a dolgozó parasz­tok. A parasztokkal történő be_ szélgetés során állandóan fel­vetődik a felvásárlási ár és a fogyasztói ár között jelenleg meglevő jelentős különbség. A felvásárlási apparátus sok esetben kénytelen a parasztok termelési költségeit is figyel­men kívül hagyni. így, ez a magas árdifferencia okozza, hogy a magánkiskereskedelem begyűjjő, felvásárló és nagy­kereskedelmi tevékenységet is haszonnal tudja kifejteni és őket a termelők is segítik. Sok kézen megy át az áru, míg a termelőtől a fogyasztó­hoz kerül. Véleményünk sze­rint helyesebb lenne egy kéz­be adni a felvásárló és értéke­sítési kereskedelmet, mert így lényegesen olcsóbb áron kerülhetne a fogyasztóhoz az áru. Különösképpen indokolt­nak tartjuk, hogy a Budapesti Értékesítő Vállalat olvadjon be a Pest megyei Zöldség-Gyü­mölcs Értékesítő Szövetkezeti Központba. Helytelenítjük, azt, hogy több szerv is foglal­kozik zöldség-gyümölcs nagy­kereskedelmi tevékenységgel. Ezek az okok idézik elő, hogy hihetetlen mértékben előtérbe került a magánkiskereskedők tevékenysége. Az eddig elmon­dottak teszik lehetővé, hogy a magánkiskereskedelem anar­chikus felvásárlásával, árfel- hajtással zavarni tudja a szer­vezett felvásárlást, .gátolni az export-tevékenységet és az ellátatlan lakosság áruszük- • ségletének kielégítését és ront­ja a termelők és a földműves­szövetkezetek kapcsolatát. Sok problémát okoz a szö­vetkezeteknek a göngyöleg­hiány, mely gyakran megaka­dályozza, hogy a termelőktől folyamatosan vásárolják fel úgy döntöttünk, hogy észrevételeinket és ja­vaslatainkat a Minisztertanács és a SZÖVOSZ igazgatósága elé terjesztjük. Megállapításunk szerint a földművesszövet­kezetek f elvásárlási eredményeinek ■ csökken­tését az alábbi okok és tényezők idézik elő. az árut. Ugyanakkor a magán­kiskereskedők, őstermelők pia­ci eladásaikat és áruszállítá­saikat csaknem teljes egészé­ben állami, szövetkezeti gön­gyöleggel bonyolítják le. Ká­rosan befolyásolják a szövet­kezeti felvásárlást a kupecko- dó „őstermelők" is. A szövetkezeti felvásárlást és értékesítést súlyosan be­folyásoló és zavaró hibák ki- javításására az alábbiakat ja­vasoljuk: I Szigorúan ellenőrizni *-• kell a magánkis&eres- kedelem felvásárlását, mert az eddigi gyakorlat azt mutat­ja, hogy jóval saját szükség­letén felül vásárol egy-egy ma­szek kereskedő és többségük gyakorlatilag nagykereskedői tevékenységet fejt ki. Az iparengedéllyel rendelkező kiskereskedőknek' korlátozni kell — területileg — felvá­sárlási tevékenységüket. Fel­vásárlást csak iparengedé­lyük székhelyén, legfeljebb attól 30 km-es körzetben vé­gezhessenek. O Meghatározandó tájter­" mő területeken, mint pL Nagykőrös, Cegléd stb. meg kell tiltani a magánkiske- reskedői felvásárlást és őket olyan területek felé irányíta­ni, ahol a kis mennyiségben jelentkező áruféleségeket a szövetkezet és az állami keres­kedelem nem tudja gazdasá­gosan lebonyolítani. O Felül kell vizsgálni az iparengedéllyel rendel­kező magánkereskedőket el­helyezés szempontjából is és ahol a szövetkezeti, vagy álla­mi kereskedelem a fogyasztók ellátását biztosítani tudja, ott a magániparengedélyeket visz- sza kell vonni. A Meg kell szüntetni a közületek, üzemi kony­hák készpénzzel történő fel­így készül a piktortégla vásárlását, mert ez amellett, hogy árfelhajtást és anarchi­át okoz a felvásárló piacokon, igen nagymértékű korrupciós lehetőségeket rejt magában. C El kell rendelni, hogy az állami és szövetke­zeti nagykereskedelem ne vá­sárolhasson készpénzért a ter­melőktől. Felvásárlást csak a füldművesszövetkczetek vé­gezhessenek, mert az állami kiskereskedelem (KÖZÉRT stb.) felvásárlása is anarchikus és igen komoly lehetőséget ad a korrupcióra. . ŐL El kell rendelni, hogy a magánkiskereskedők és őstermelők nem használhat­nak szövetkezeti, vagy állami göngyöleget. H A Budapesti Értékesítő 4 • Szövetkezeti Központ olvadjon he a Pest megyei ZÖLDÉRT Szövetkezeti Köz­pontba. Ennek célja, hogy csökkenjen a felvásárlási és értékesítési ár közötti nagy különbség. Ezzel elérhető, hogy a felvásárlási árrend­szer a termelőknél figyelembe vegye a termelés minimális ön. költségi árát. Kérjük a Minisztertanácsot és a Szövetkezetek Országos Szövetségét, foglalkozzanak észrevételeinkkel, javaslata­inkkal. A Pest megyei földműves­szövetkezetek választmá­nya felvásárlási és értéke­sítési szakbizottság nevé­ben: Ádám Imre, Torma Pálné Demeter János EGY MOZGÓBOLT ELINDUL Az idei nyár szeszélyes idő­járása próbára tette az arató­cséplő munkásokat. Egyszer pokoli a hőség, s a rekkenő melegben patakokban folyik a „munka gyöngye“ a határ­ban dolgozók arcáról, míg másnap hideg őszre fordult az idő. Hol egy kis hűsítő ital után vágyódott az ember, hol meg valami melegítő itóka lenne jó. — De csak jönne ma is — mondják az emberek. A szövetkezet mozgóboltját emlegetik, amely kora reggeli órákban kezdi vándorútját a határban. Mindenütt ott van, ahol eny­híteni tudja a nehéz munka fáradalmait. Már az előző év­ben is útnak indította a Tá- piöszentmártoni Földmüvés- szövetkezet a mozgóboltját, hogy bő választékú árukészle­tével szolgálatára álljon a ha­tár munkásainak. Ebben az évben még nagyobb volt a ké­szülődés, mert a bolt vezetője azt akarta, hogy az idén még elégedettebbek legyenek a ki­szolgálással á nehéz munká­ban eltörődött dolgozók. . Vizsnyei Jánosné, a minden­FONTOS KÖZLEMÉNY LVUS GYÓGYVÍZRŐL Klinikai kísérletek Igazolják, hogy a ,.SALVU,S" gyógyvízzel végzett Ivókúra rendszerint csak hosszadalmasabb diétás kezeléssel gyógyítható gyomorbetegségeknek - gyomorégé­seknek - pótolhatatlan gyógyszere A SAL.VUS”- gyógyvíz­zel folyó kísérletek gyomorfekély eseteiben is feltűnően ked­vező eredménveket mutatnak. A „SALVUS” gyógyvíz kiváló gyógyszer rekedtség, köhögés asthma eseteiben 13. SZTK vényre” rendelhető Kérjen tanácsot orvosától. Prospektust killd: Gyógyvfztermelfl Budapest. V. Báthory u. 15. ki által kedvelt „Bözsi néni" olyan lázas készülődésben volt az első indulás előtt, mint egy­koron, talán menyasszony ko­rában. Megkérdeztük tőle, hogy miért ilyen izgatott, hisz úgyis örülnek az emberek, mikor megjelenik kis árudájá­val, mert biz’ott kicsiben meg. található minden, amire szük­sége lehet munkája közben a mezőn dolgozónak. — Bizony jólesett volna a régi időkben is egy kis hűsítő ital — meséli Bözsi néni. — A felmelegedett kútvíznéi azon. ban egyebet nem lehetett fo­gyasztani, már csak azért sem, mert nem tellett rá a szűkös keresetből. Sokszor tönkre ment munka közben a szerszá­munk, meg kellett szakítani a munkát. Hiába indultunk neki gyalog hajnali 2 órakor és dolgoztunk sokszor éjjelekbe nyúlóan — kárba veszett sok napunk. — Értik már ugye — kér­dezte —, miért ez a nagy gon­dosság az áruk összeállításá­nál. Azt akarom, hogy a ter­melőszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok nyugodtan menjenek ki dol­gozni földjeikre. Érezzék azt, hogy itt minden megváltozott és minden őértük van. A föld­művesszövetkezet, amelyet ők hívtak életre, amely az ő rész­jegyeikből született meg és lett a falu gazdasági bázisává — teljes mértékben őket, ér­dekeiket szolgálja. Reméljük, hogy ezt a tervét sikerül is megvalósítani. id. Kovács A piktortéglát a legtöbb ember budai föld, néven is­meri. Állítólag azért kapta ezt a nevet, mert a budai hegyekből szállították még a kezdet kezdetén. Festés­hez. házak, lakások mesze­léséhez szinte nélkülözhe­tetlen. Az utóbbi időben sok üzletet be kellett járnia an­nak, aki budai földet akart Vásárolni. Ez az igénytelen anyag hiánycikként lépett elő. Persze hiányzásánaik nem voltak komoly okai. Sakkal inkább a hivatalok felelőtlen ügyintézése se­gítette elő. Mint írtuk az előbb, a pik­tortégla népies neve budai föld. De aki azt hiszi, hogy csak a budai hegyvidéken található — az téved. Na­ponta csaknem másfél vagon kocka alakúra formált bu­dai földet, piktortéglát ké­szítenek a budai hegyéktől távol fekvő Farmoson, ahol még csak mutatóba sem le­het látni dombot sem, nem hogy hegyet. Az üzem a föld­művesszövetkezeté. Tíz-ti­zenöt ember dolgozik itt. Régóta gyártják, de csak a napokban kezdték teherautó­számra szállítani a főváro­si és környékbeli boltokba. Azért ilyen későn, mert há­rom minisztérium csak fél év után, többszöri sürgetésre tudott dönteni abban, hogy mennyibe is kerüljön egy- egy kilogrammot nyomó pik­tortégla ára. Szerencsére el­döntötték s most teljes ütemben gyártják a téglá­kat. Az üzem nádas szélén ta­lálható. A szükséges szerszá­mok: ásó. csákány, lapát, vö­dör és talicska és egy formá­zó asztal. Fürge kezű nők ügyes mozdulatokkal kocka alakú­ra formázzák a masszát, Hajdú Józsefné naponta 4400 darabot formál, de Molnár Margit, Major Margit és a többiek is elkészítenek 3000 —3000 darabot. Szép fize­tést kapnak érte, ha nap­sütéses az idő, 1500—1800 forintot keresnek havonta. Az asztalokon fél nap alatt megszáradnak a téglák, és a földművesszövetkezet szál­líthatja a piktortéglákat a boltokba. PROBLÉMÁK A FELVÁSÁRLÁSI MUNKÁBAN Egy választmányi ülés tapasztalatai Választmányi ülést tartott az elrpúlt hét végén a föld­művesszövetkezetek váci já­rási választmánya. „Pásztor Károly, a járási igazgatóság elnöke a választmány tagjai­nak beszámolt a járás föld­művesszövetkezeteinek első félévi munkájáról. A váci járás földművesszö- vetkezeteinek taglétszáma meghaladja a nyolcezret. A második negyedévben félezer­nél több új belépővel, dolgozó paraszttal erősödtek a szö­vetkezetek, s az új tagok mintegy 60 ezer forinttal gya­rapították a szövetkezet közös vagyonát. Különösen a vác- hartyáni, a fóti. a veresegy­házi és a náci földművesszö­vetkezetek érteik el kimagas­ló eredményt. Szervezettebbé, demokratikusabbá vált a szövetkezetek élete A beszámoló, a hozzászólók is örömmel állapították meg, hogy az utóbbi évek óta szer­vezettebbé, demokratikusabbá vált a földmüvesszövetkezetek élete. Ez az elért gazdasági eredményeken túlmenően megmutatkozott abban is hogy a járásban tartott szö­vetkezeti taggyűléseken a tagság túlnyomó többsége megjelent, s a vezetőségek be­számolóját mindenütt élénk, sőt heves vita követte. Noha jelentősen javult az igazgató­ságok. választmányok és fel­ügyelő bizottságok együttes tevékenysége, még jócskán akad tennivaló. Előfordul még ma is, hogy túl sok kérdésben dönt egymaga az ügyvezető elnök, vagy csak formálisan szavaztatja meg az igazgató­sággal tennivalóit. Pedig két taggyűlés, közgyűlés között a szövetkezet felelős vezetője az igazgatóság. Az önkéntesség elvének be­tartásával ebben az évben egy méhészeti, egy baromfitenyész­tő, 4 szőlő-, gyümölcs- és egy gyümölcstermelő szakcsoport alakult a váci járásban. A szövetkezetek többsége min­den segítséget megad a szak­csoportoknak, melyek iránt egyre nagyobb érdeklődés ta­pasztalható. De egyes igazga­tóságok csak formálisan fog­lalkoznak a szakcsoportokkal. Különösen a veresegyházi és kosdi szövetkezetnél vettük ezt észre, ahol azt tartják, hogy . nem is lehet szakcso­portot alakítani. Persze ez a könnyebb módszer. Az iro­dában várják, hogy a sültga­lamb a szájukba repüljön. Pe­dig ha szerveznék, irányíta­nák. segítenék a termelő­ket, szívesen alakítanának itt is szakcsoportot, hiszen egyik parasztgazda sem ellensége a több pénznek, s nem utolsó­sorban a szövetkezés egyszerű formáiban meggyőződhet­nének a közös gazdálkodás előnyeiről. Mind a szakcsoportokkal való szakszerű foglalkozás, mind a felvásárlási munka megjavítása érdekében, szük­ségesnek látszik mezőgazda- sági szakelőadók alkalmazá­sa. Nagyobb szövetkezeteknél, ahol célszerűnek látszik az egyénileg, vagy szakcsoport­ban dolgozó parasztság ter­melésének bizonyos fokú irá­nyítása, Vácon, Váchartyán- ban, Veresegyházon és Fo­ton agronómust alkalmaznak. Ök elősegítik a felvásárlási munka megjavítását is. Bizony, a felvásárlási ered­ményekkel nem nagyon dicse­kedhet a váci járás. Különö­sen szembetűnő a felvásárlás lemaradása, ha egybevetjük a kiskereskedelmi forgalom egészséges, gyorsütemű fejlő­désével. A szövetkezet bolt­jaiban — forintban — hatszor annyi árut adtak el, mint amennyi árut a termelőktől felvásároltak. Ezen pedig mielőbb változtatni kell. Súlyos problémák gátolják a felvásárlási munkát A felvásárlási forgalom visz- szaesésében nemcsak a sző-' vetkezetek a hibásak. A váci járás a fővároshoz közel fek­szik. gyakran és sokan meg­fordulnak a termelők közül is Budapesten. Látják, hogy pl. azt a barackot, amit a szö­vetkezet 2 forintért vásárol fel, az üzletekben 3—4 fo­rintért árusítják. A termelők sem tudják megérteni, miért ez a nagy különbség a felvá­sárlási és a fogyasztói ár kö­zött. Ez a fő oka annak, hogy áruikat maguk viszik a fővá­rosi, vagy váci piacra, vagy a szövetkezetnél magasabb árat fizető maszek-kereskedőknek adják eL Ezeken túlmenően az elmúlt években \ súlyos mulasztáso­kat is követtek el a szövet­kezeteknél. Korszerűtlenek pl. a raktárak, nincs semmi­féle tárolási lehetőség, elavul­tak a telepek felszerelései, mert az évek során jóformán semmit nem ruháztak be a szövetkezetek felvásárlási üzemágaikra. Keveset foglalkoznak a szö­vetkezetek az áttett áruk tar- tósításáml. pedig ez népgazda- ságilag is hasznos lenne és jelentős hasznot jelentene a szövetkezetnek is. Egyedül a Váci Földművesszövetkezet használja ki adott lehetősé­geit, de hozzátehetjük, ezt sem teljes egészében. Sokat foglalkozott a vá­lasztmány a gabonafelvásárlás feladataival-, jövő évi ke­nyerünk biztosítása érdeké­ben, A választmány tagjai ígé­retet tettek, hogy szívügyük­nek tekintik a gabonafelvá­sárlást s példamutatásukkal segítik elő ennek sikerét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents