Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-31 / 104. szám

1957. AUGUSZTUS SI. SZOMBAT 3 SEGÍTSÉGET NYÚJT A GAZDÁKNAK... pÄ;-w ' ,-vi A földmű vessző vetkezet népszerű borkimérése a Marx Károly utcában Üdülőhellyé nyilvánítják Visegrádot, Szentendrét és Vácot A Dut*aU(H*pac luté<z& diz&ítság. ütése «= 9,2? Ez gyanús. Mégegy- ßzer megnézzük — mondja Bódis Antal, a Ceglédi Föld­művesszövetkezet Hegyközsé­gének elnöke, mikor Veres Sándor hegyközségi tag borát maligánozza. Egy hl kadarkát ad el; Ványi lstvámné kopogtat. Eladta borát s kevésnek talál­ta a fokot. Jött a Hegyközség­hez leellenőriztetni, hogy va­lóban 12 fokos-e? A borátvétellel azonban sok a bosszúság. Épp most érke­zik Bogdán Gizella, a Hegy­község adminisztrátora, kinek neméppen kellemes feladata, hogy nap mint nap járja a várost. Ugyanis a MÉSZÖV átvevői állandóan napról- napra halogatják a gazdáktól a megvett bor elszállítását. Mindig délelőtt közlik, hogy már aznap elmarad a szállítás, s ez bíz ily munkaidőben kel­lemetlen. Bódis Antal elme­séli, hogy sokan jönnek ta­nácsért. Tegnap is hoztak egy zacskóban beteg szőlőfürtöket és kérdezték, mi a bajuk? Volt rajta egy fürtön elszá­radt bogyó és ép szem is. A beszélgetés és vizsgálás során kiderült, hogy a szőlő jégve­rést kapott és fakó rothadás lépett fel. Szíves-örömest megadtuk a szakmai útmuta­tást, mit is kell ilyenkor csi­nálni. — A Hegyközség megvaló­sította a rendszeres mészellá- tást, s a pili&vörösváriak már 423 mázsát le is szállítottak. Rendszeresítettük a Hegyköz­ségi Híradót, mely havonta jelenik meg, s ahogy látjuk, valóban nagy segítséget nyújt a gazdáknak. — Június 9-én nyitottuk meg a Marx Károly utcában bor­kimérésünket. Így végre si­került biztosítani, hogy a ceg­lédiek, helybeli, jóminőségü bort kaphassanak, A forgalom nap mint nap emelkedik, a fo­gyasztás jelenleg napi 80—100 liter. Tagjainknak ez évben nagyobb mennyiségű szőlőka­rót biztosítunk, s tervbe vet­tük nagyobb mennyiségű szer­vestrágyának a lekötését, hogy e téren is kielégíthessük tag­jainkat. öreg bácsi kopogtat. Dávid Sándor hét hl. kövidinkát akar eladni. A maligánozásnál ki­derül, hogy 10,4-es a bora. Nem hegyközségi tag és Bó­dis Antal megragadja az al­kalmat, hogy beszéljen vele. — Mi a hasznom, ha belé­pek? — kérdezi Dávid Sándor. —• Hát például, többet kap a boráért, amit behoz. Meg az­tán trágyával, permetezőgép­pel és minden egyébbel segít­jük tagjainkat. Dávid azt mondja, hogy ne­ki ugyan szervestrágya nem kell, mert ő csak vegyes is­tállótrágyát használ, melyben mindent megtalál, amire szük­sége van. De a többi az elgon­dolkoztató. A borvásárt hamar nyélbe­ütötték és Dávid Sándor Ígé­retet kapott, hogy a jövő hé­ten fognak érte menni. Bú­csúzóul megígéri, hogy meg­beszéli otthon az asszonnyal a dolgot ebben a „hegyközségi dologban“. — Hegyközségünk taglétszá­ma jelenleg 517 fő, kik 705 kh területen termelnek, de a lét­szám állandóan nő — mondja befejezésül a Hegyközség agi­lis elnöke. A jó munkát látva, ezt el is hisszük. (alacs) I 6 NAP AZ LEGYEN 6 NAP f 1 címmel panaszt közöltünk f I a Dabasi Járási Földműves- § | szövetkezet részéről, hogy | 1 a Belkereskedelmi Kölcsön- | I ző Vállalat 1. számú boltja | I csak 14 napra ad ki köl- | lesön sátrakat. Ha kevesebb | I időre kérik is, ezt az időt 1 | kell megfizetni. | A panasz alapján a Bel- | | kereskedelmi Kölcsönző I | Vállalat igazgatósága arról 1 | értesített bennünket, hogy | | a cikk alapján utasította az i | 1. számú boltot, adjanak ki 1 | akár egy napra is sátrat | | kölcsön, sőt a 14 napnál 1 | hamarabb visszavitt sátra- 1 | kért kifizetett kölcsöndíja- I I = kát, ha nem vették igény- | be, fizessék vissza. A sza- I bálytalanul eljárt boltve- | zetőt felelősségre vonták. 1 i A helyes intézkedést kö- I I szönjük. Tiimmiiiiiimiiiiiiimiimnimitinniiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.l Ismét elhalasztották az amerikai atomkísérletet Az atomerő bizottság közlé­se szerint a kedvezőtlen szél­járás miatt 24 órával elhalasz­tották a péntek reggelre terve­zett nukleáris kísérletet. A bizottság közölte, lehetséges azonban, hogy az eredetinél kisebb nukleáris szerkezetet felrobbantanak majd. Az egyeztető bizottságok be­csülettel végzik munkájukat és mindig az igazságosságnak és emberiességnek megfelelő határozatokat hoznak. Hiba azonban, hogy a határozatok végrehajtását nem ellenőrzik. Ebből komoly károk származ­nak a népgazdaságra. Palotás Károly, a Pest megyei SZMT elnöke az elnökségi ülésen erő­sen kifogásolta az ellenőrzés hiányát. Nemcsak a dolgozókat éri kár az ellenőrzés hiánya miatt, élétüjc megnehezedik, mert nem kapják az őket meg­illető bért, hanem súlyos kár éri a népgazdaságot, mert gyakran hosszú hónapok után fizetik ki a béreket és nincs ezek mögött termelés. Most is két esetben bírósá­gi eljárást kellett kérni, mert nem hajtották végre a TEB határozatát. A gyakorlat az, A közelmúltban megalakult Dunakanyar Intéző Bizottság pénteken ülést tartott, a náci tanácsházán. Az értekezleten — melyen Szijjártó Lajos elv­társ elnökölt — sok érdekes és megvalósításra való tervet vitattak meg. A megjelent tanácsi szervek, vendéglátóipari és kiskereske­delmi vállalatok képviselői igen sok életre való ötletet mondottak el, melyeket 10, il­letve három éven belül meg lehetne valósítani. Az értekez­leten megjelent a Balatoni In­téző Bizottság képviselője is, aki megígérte, hogy a BIB mindenben segítségére lesz a Dunakanyar Intéző Bizottságá­nak. A különböző felszólalások során összkép alakult ki a Du­nakanyar jelenlegi helyzetéről. Főként a vendéglátóipari üze­mek helyzetéről beszéltek, me­lyekről megállapították, hogy sok üzemegység korszerűsítés­re és bővítésre szorul. A Du­nakanyar másik hiányossága az, hogy nincs kellő számú szálloda, vagy penzió. Égető hogy ha nyolc napon belül nem hajtják végre az EB ha­tározatát, akkor magának a TEB-nek kellene a bírósági el­járást kérnie, hogy a dolgozó ügye a leggyorsabban elinté­ződjék. A szakszervezeti szervek most már égyre fokozottabban kiállnak a munkások érdekei mellett. Megtörtént, hogy sze­mélyes ellentéteket tapasztal­tak a határozat végre nem hajtása körül. Az ilyen visz- szásságoknak most már véget vetettek. Egyre gyakoribbak a helyszíni vizsgálatok. Ezek igen fontosak és jó eredményt hoznak, lehetővé teszik, hogy alapos vizsgálat után hozzák meg a határozatokat Számos olyan ügyet tárgyal­nak, ahol a dolgozó ellen a 29. §. C. pontja miatt járnak el. probléma a közlekedés kérdé­sének megoldása is. Szijjártó Lajos elvtárs beje­lentette. hogy a Pest megyei tanács felterjesztést tett a kor­mány felé: Visegrádot, Szent­endrét és Vácot nyilvánítsák üdülőhellyé. E három városnak minden adottsága megvan ar­ra, hogy üdülő jelleggel ked­venc találkozója legyen a ki­rándulóknak. Ezenkívül igen nagy anyagi előnyt is jelent, mert az üdülőhelyeken az ott megszálló vendégek naponta két forint üdülőhelyi díjat fi­zetnek. Hogy ez mit jelent, példa rá a már üdülőhelyi jel­legű Leányfalu, ahol az idei szezonban a kétforintokból 33 000 forint folyt be és Zebe- gényben. ahol 50 000 forintot vettek be ezen a címen. E há­rom város üdülőhellyé való nyilvánítása révén a Dunaka­nyar évi jövedelme legalább 100—120 ezer forinttal növeke­dik. A másik érdekes bejelentés az volt, hogy a Dunakanyarba induló Ibusz-vonatok utasai fejenként — az utazási díjon kívül — egy forint húsz fii- I Ez rendszerint azt jelenti, az­zal vádolják, hogy ellenforra­dalmár volt. Nem egyszer ki­derült, hogy a megvádolt dol­gozó nem követett el ellen- forradalmi cselekedetet, az egyeztető bizottság mégis el­utasította panaszával. Ha tényekkel nem tudják igazolni a dolgozó ellenforra­dalmán voltát, akkor nem lehet elbocsátani. Szükséges tehát, hogy a vállalatokhoz járjanak ki és nyújtsanak segítséget a TEB-nek. A TEB-nek joga van vizsgálatokat tartani, hogy a tényleges helyzetet feltárja. Éppen ilyen vizsgálat alapján derült ki Vácon a híradás- technikánál, hogy törvénysér­tést követtek el. A Nagykőrö­si Konzervgyárban is törvény- sértés történt, ezt be is látták és megfelelő határozatot hoz­tak. lér üdülési hozzájárulást fizet­nek. Ezekből az egy forint 20, fillérekből a Dunakanyar köz­ségei eddig még egyetlen fillért sem láttak, a Balatoni Intéző Bizottság képviselője jedig bejelentette, hogy hozzá­juk sem folyt be ez az összeg. Furcsa volt a zebegényiek azon bejelentése is, hogy meg­van a fedezetük a vízvezeték lefektetésére, jó vizük is van, az Egészségügyi Minisztérium azonban különböző követel­ményeket támaszt, melyek át­hidalhatók lennének. így a vízvezeték elkészítése késik és ha Zebegénybe tömegesen ér­keznek kirándulók, nem tud. nak jó ivóvízhez jutniL Végezetül Szijjártó elvtárs bejelentette, hogy a Dunaka­nyar Intéző Bizottság több magánkisikereskedői engedélyt fog kiadni, mert ezzel a fő­idényben a kirándulók és az itt nyaralók kényelmét tud­ják szolgálni. Az értekezlet végén a Duna­kanyar Intéző Bizottság hatá­rozatot hozott, mely szerint a Dunakanyarban működő ven­déglátó és kiskereskedői vál­lalatok rövidlejáratú hitelt kérnek az idegenforgalom jobb kielégítése céljából. Határozat született az egy forint, húsz fillérekről is. Ez­zel kapcsolatban azt kérik, hogy ez az összeg csak a Du­nakanyar területén legyen fel­használható. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz olyan javas­lattal fordulnak, hogy a Duna­kanyar eddigi szüneteltetett hajóállomásait helyezze üzem­be, illetve korszerűsítse és rendszeresítsék a vízibuszjára­tokat. A budapest—szentend­rei HÉV-vonalat korszerűsít­sék és a jövőben hosszabbítsák meg Viségrádig. Addig, míg ez nem történik meg, Szent­endre és Visegrád között sű­rített MÁVAUT-járatokat in­dítsanak. Elkészítik a propagandater­vet: a jövő évi kultúrnaptárt, mely meghatározza a dunaka­nyari napok és a Dunakanyar- sporthetek dátumát. A Dunakanyar szépségeinek megismertetésére szeptember 21-én propaganda-körutat ren­deznek a Dunán, melyen részt vesznek a sajtó, rádió és a filmhíradó munkatársai. Á területi egyeztető bizottság megvédi a dolgozók érdekeit az igazságosság alapján Baj von az ellenőrzés körül YARSŐ IL Sokat mesélnek Tadzs Ma­halról, India csodás palotájá­ról. Nem láttam a Tadzs Ma­halt, de láttam a varsói Tudo­mány és Kultúra Palotáját. Ez az épület nem évszázadokkal ezelőtt készült, nem dolgozott rajta évtizedeken át 10 és 10 ezer ember, mégis Európa egyik modern csodája. A vonat még a szomszédos városok állomásain rohan át, de az utas ■ már üdvözölheti Varsót — a palota tornya hí- vogatóan integet feléje. A felhők közé törő karcsú teste messziről olyan, mint egy vilá­gítótorony. Mutatja az utat Varsóhoz, a sellő városához, a Visztula gyöngyéhez; Ott álltunk előtte s nem mertünk felnézni a majdnem Bündig ködbe burkolódzó to­rony csúcsóra. Majd, ha le­jöttünk a tetejéről, akkor meg­nézzük — mondogattuk s be­léptünk az óriási előcsarnokba. Ha nagy, mesés jelzőkkel írom le a termek szépségét, akkor sem éreztethetem a lá­tottakat. s talán akkor az írás hitele is kisebb lenne. Keve­set láttunk a polotából, hi­szen emberi számítás szerint nyolc nap kell ahhoz, hogy a látogató mindent megnézzen ebben az épületben, nekünk pedig csak fél nap állt ren­delkezésünkre a szemlélődés­hez. Fehér és vörösmárvány bo­rítja a folyosókat, amelyen végigmentünk a liftekig. Mert első utunk a 30. emeletre, a torony teraszára vezetett. Harminchárom felvonó röpí­ti az emeletre a vendégeket, egyszerre 400 embert. Egy perc s felértünk a célunkhoz, a ki­látóhoz. Fülünk zúgott a szo­katlanul gyors emelkedéstől, de ilyenkor nem törődik ezzel az ember. Előttünk volt Varsó kicsit ködbe burkolódzva, de fennségesen. Olyan volt a vá­ros képe a nagy magasságból nézve, mint egy térkép. Ügy is kereste mindenki, mint a térképen azt a helyet ahol la­kik. vagy ahol járt már. Itt a toronyban mesélte el a vezetőnk a palota történetét. 1952 április 5-én a Szovjet­unió kormánya bejelentette, hogy a szovjet nép ajándékba egy palotát épít Varsóban a . lengyel dolgozóknak. Nem so­kára meg is kezdték a munkát. Szovjet mérnökök tervei alap­ján és irányításával szovjet munkások építették szovjet anyagból a palotát. Az épü­let 230 méter magas, 33 eme­letén 6000 ablak van. Huszon- I négyezer tonnányi acélszerke­zetet építettek bele, a többi építőanyag súlya pedig 500 ezer tonna. Ha a beépített tég­lákat egymás mellé raknánk, akkor ez a téglasor Varsó­tól a Csendes-óceánig. Vlagyi­vosztokig érne. A varsói Tu­A színház bejárata a palotában domány és Kultúra Palotája Európa tíz legmagasabb épü­lete között van. Három évig dolgoztak rajta a munkások és 1955 július 21-én adták át a palotát Varsó népének. így szólnak a száraz adatok. De milyen lelkesítő ez, hiszen képet ad az emberi teremtő erő nagyságáról. Még lengyel vezetőnk sem tudta eltitkolni örömét, lelkesedését, mikor az adatokat felsorolta, pedig ő már ezerszer és ezerszer el­mondotta ezeket idegeneknek, honfitársainak is. A rendelkezésünkre álló ke­vés idő ellenére is sokat akar­tunk látni. Majdnem, hogy rohantunk a szőnyegekkel bo­rított folyosókon, de azt még­sem tudtuk megállni, hogy ne együnk pár falatot a palota egyik büféjében, hogy ne ül­jünk be a zeneterem bársony padsorába, hogy ne fényké- peztessük le magunkat az óriási pálmafák alatt Egyre több és több új csodát láttunk, hallottunk. A sportterembe csak belestünk, zárva volt ép­pen s csak kívülről láttuk, pár pillanatra megálltunk csodálni egy-egy csillárt, a színház meseszép kapuját, a bejárat fölötti kőfaragást. Mikor mór kifelé jöttünk, elmondták, hogy mi minden van még az épületben. Itt van a Lengyel Tudományos Aka­démia, a Társadalomtudomá­nyi Intézet. A 8., 10. és 12. emeleten az egyetem jogi, közgazdasági és filozófiai fa­kultását helyezték el. A 2. emeleten étterem, kávéház, táncterem áll az enni és szó­rakozni vágyó vendégek ren­delkezésére. Az 5. emeleten van egy 600 férőhelyes sport- csarnok. Óriási télikertben is gyönyörködhetnek a palotán belül a látogatók. A kongresz- szusi teremben 3700 ember fér el. Van itt könyvtár, uszoda s a legfelsőbb emeleteken a pa­lota legújabb lakója. a televí­zióadó található meg. Ezek után már nemcsak a lift gyorsasága miatt zúgott a fejünk, hiszen annyi ada­tot hallottunk, annyi szép dolgot láttunk! Mikor kilép­tünk az épületből, felnéztünk a torony csúcsára — a magas­sága talán már nem is volt csodálni való. Aznap este búcsúztunk a sellő városától. Mikor a vo­natunk kirobogott a pályaud­varról úgy integettünk a kivi­lágított palota felé, mintha élő személy volna, önkéntelenül is felcsendült ajkunkon a dal: „Varsó, te szép, óh látlak-e még.;.?’’ Filyő Mihály A Kultúrpalota kongresszusi terme

Next

/
Thumbnails
Contents