Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-30 / 103. szám

1957. AUGUSZTUS 30. PÉNTEK MJT tIECV il/Clrlap IZGALMAS KÉRDÉSEK Mint minden baj orvossága, mint csodatevő varázsige, mint a „Bölcsek köve“, úgy hangzik a varázslatos mondat: Baj van? Decentralizáljunk! Ha nem rentábilis egy na­gyabb vállalat, nem teljesítik a terveket, valami akadozik a gazdaság gépezetében, azonnal akad valaki, aki meghirdeti: én segíteni tudok a dolgon, itt a nagyszerű ötlet: decentrali­zálni kell a vállalatot. Vajon tényleg minden gaz­dasági bajunkra gyógyír a de­centralizálás? Koránt sincs így. Mammutvállalatok — óriási központi irányító szervekkel — valóban nem a legmegfelelőbb konstrukciók, jobban lehet ve­zetni, nyilvántartani kisebb egységeknél. Ilyen felduzzasz­tott, túliközpontosított intézmé­nyek. vállalatok decentralizá­lása helyes, célszerű eszköz a problémák megoldására. Van azonban egy határ, ahol meg kell állni. A túlzott decentrali­zálás épp úgy káros, mint a túlcentralizálás. Élő példa erre a dunai révek esete. A kormányszervek dön­tése alapján feloszlott a Dunai Rév Vállalat és a közlekedési eszközöket a helyi tanácsok kezelésébe kellett volna adni. Az volt a decentralizálást kö­vetelők fő érve. hogy a köz­pontilag irányított révek elsza­kadtak a községek életétől, a tanácsoknak nincs befolyásuk a helyi közlekedést lebonyo­lító vállalat munkájára. Pest megyében 21 községben van rév. Szíjártó Lajos vb. el­nökhelyettes vezetésével az érdekelt 21 tanács elnöke érte­kezletet tartott a révek átvé­tele ügyében. A megye fölaján­lotta, hogy vállalatot szervez a révek üzemeltetésére, de egy­séges volt a tiltakozás, ne akarjon a megye mindent ma­gának, ne centralizáljon, adja át a réveket a községeknek. Az értekezlet után a tanács­elnökök feladata volt az átvé­tel módjának- kidolgozása, an­nak eldöntése, hogy költség- vetésben működtetik-e majd a réveket, vagy bérbeadják. A megye időközben érdeklődött a BÖLCSEK KÖVE? községi tanácsoknál az ügy állása iránt és miután a hosz- szas huzavona nyugtalanító volt, újabb értekezletet hívtak össze. Itt az eredetileg a ré­vek átvétele mellett kardosko­dó huszonegy tanácselnökből tizenhét kijelentette, hogy nem tudja átvenni a réveket. Honnan szereznek benzint? Sok hivatalos eljárás van ezekkel az üzemekkel. Hogyan fogják javíttatni a meghibá­sodott motorokat? Milyen szerv intézi majd a felújítást, karbantartást, felel a révek üzembiztos munkájáért? — Csupa nyitott kérdés, melyek­nek megválaszolását a taná­csok zöme nem vállalta. Így jött létre a Pest Megyei Kis­hajózási Vállalat. Helyes volt az országos vál­lalatot decentralizálni. Nehéz Budapestről eldönteni hogyan közlekedjenek a révek mond­juk Mohácson. Rengeteg ki­szállási díj, költség terhelte a Duna egész hosszában dolgoz») üzemet. Helytelen azonban a helyi tanácsoknak adni a ré­veket, melyeknek zöme kép­telen lenne megbirkózni az így rázúduló feladatokkal. Az élet kialakította a helyes formát, a megyei réwállalatot. A révek mellett a mozik kérdését is sokszor felvetik a helyi tanácsok. Miért viszi el a megye a pénzt, miért nem adja át a 'községeknek a mozikat? Az állandó nyomás hatására a Pest megyei Ta­nács olyan döntést hozott, melynek értelmében át kell adni a mozikat a községeknek. Ennek a végrehajtása során ismét kiderült, hogy a de­centralizálás nem minden kér­dést megoldó csoda-talizmán, ellenkezőleg, néha végre sem hajtható. A megyei mozik nagy része deficittel működik. A helyi tanácsok ezeket költ­ségvetési keret hiányában kénytelenek lennének azon­nal bezárni. A megyében 31 községben nincs mozi. Itt az igényeket hét kiskörzeti és egy vándormotzi elégíti ki. A perbáli kiskörzeti mozira évi 33 000, a vácira 25 000 a szi. getbecseire 40 000 forintot fi­zet rá a megyei mozivállalat. Ki vállalja majd ezt a költsé­get? Mozi nélkül hagyjunk 31 Ifözségét? További kérdés, hogy ha valamilyen csodálatos húzás­sal rentábilissá lehet tenni a mozikat, ki fogja majd irányí­tani a műsorpolitikát? Ha egy megyei szerv, altkor egy eset­leg újra deficitbe kerülő mo­zi arra fog hivatkozni, hogy nem kap népszerű filmeket. Mi történik majd, ha tönk­remegy egy kópia? Most a vál­lalat vállalta a költségeket és esetleg fegyelmit indított vétkes alkalmazottja ellen. Most viselni fogja a község a költségeket? Mi történik, ha meghibásodik egy mozigép? Ki, és milyen tartalékból fog pótlást adni a javítás tartamá­ra? Ki fogja a mozikat tata­rozni, rendbehozni? Ki fej­leszti a megye mozihálózaiét? Mert a mozivállalat nem­csak elviszi a pénzt a közsé­gekből, de fedezi a beruházá­sokat, építkezést is. A régi „nagy megyében“ 76 mozi volt. Most csak Pest megyé­ben 153 van. Ha nem is elégí­tenek ki minden igényt, a le­hetőségekhez képest rendben tartják azokat. Nem kívántunk állást fog­lalni ennek az egyelőre végre­hajthatatlan határozatnak a kérdésében, pusztán példának használjuk fel annak igazolá­sára, hogy nem is olyan egy­szerű kérdés a helyes vállalati konstrukció kiválasztása. Nem bölcsek köve, mindent meg­oldó gyakorlat a nyakló­nélküli és átgondolatlan de­centralizálás. Minden ilyen tö­rekvés a gondok millióit veti fel és csak igen alapos mérle­gelés után lehet eldönteni, hogy milyen gazdasági forma elégíti ki legjobban az összes felmerülő igényt. Nem szabad engedni a „decentralizáns- demagógiának“ és csak igen alapos megfontolás után lehet állást foglalni minden ilyen, kérdésben külön-külön, an­nak jellege szerint. Faludi András Kétszer oltottak tüzet egy nap a váci tűzoltók Szerdán reggel 8 órakor a Köztársaság útra hívták a váci tűzoltókat. Az SZTK rendelőin­tézet alatt — helytelen tárolás következtében - nagymennyisé­gű szén begyulladt. A tüzet csak többórás megfeszített munkával sikerült lokalizálni. Este 9 óra előtt néhány perccel ismét szólt a tűzoltóság telefon­ja. A Csányi út 12-es számú ház udvarán egy gépjárműjavító műhely eddig még ismeretlen ok­ból kigyulladt. A váci szerkocsik csakhamar a helyszínre érkez­tek. és a fővárosból is két al­osztály küldött segítséget, miután félő volt, hogy a közelben lévő lakóházakra is átterjednek a lángok. Mire a budapestiek meg­érkeztek, a váci tűzoltók már megfékezték a tüzet. A kár több­ezer forint, mert az épület tető­zete teljesen leégett és több autó­gumi és egyéb járműtartozék is a lángok martaléka lett. A SZERKESZTŐSÉG VÁLASZOL iiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiutuiiumiiiirifl Az apának is fir szülési segély! Mindketten dolgoznak és az apa fizetése magasabb. Érdekes újítás: a „mindenes szekrény" Legényszállásokon, állami gazdaságok dolgozóinak lakó­szobáiban, üdülőkben gyakran okoz kellemetlenséget, hogy a szobákban többen laknak, s a dolgozók nem tudják elzárni használati tárgyaikat. E kérdés megoldását szolgál­ja a MÁV újítókiállításán be­mutatott úgynevezett „minde­nes szekrény’*. A szekrényben ügyes beosztással a dolgozó minden használati tárgya, még az ágya is elfér. A szek­rény mérete valamivel na­gyobb az átlagosnál. Az egyik felében függőlegesen van el­helyezve az ágy, amely le- és felcsukható. Az ágy feletti pol­con helyezhetők el a különbö­ző használati cikkek, tisztító- eszközök, stb. A szekrény má­sik része úgy van kialakítva, hogy beférjenek a fogasra akasztott ruhák és fölötte egy polcon a fehérnemű. A szek­rény az ágy visszahelyezésével kulccsal bezárható. A berende­zés előnye, hogy a szobát job­ban lehet takarítani s nemcsak háló. hanem nappali szobának is lehet használni. Az újtipusú szekrényt rövidesen több le- gényszálláson kipróbálják. D. Szabó János, kecskeméti villanyszerelő eddig nyolc év és tizenegy hónapot ült kü­lönböző bűncselekményekért. Utolsó büntetéséből nemrégen szabadult. Most az lett a vesz­te, hogy átment Nagykőrösre. Itt egy barátját akarta meglá­togatni, útközben azonban fi­gyelmes lett Khirer István különlegesen szép kerékpárjá­ra; ■ . D. Szabót annyira megihlet­te a kerékpár szépsége, hogy szinte elbűvölten követte ut­• fiiHitiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmiiiiiiiuiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiiimiiiiiiitiititiimiiiiiiiiitiiiiiiiiiiinfiiiiiimiiitiiiitiiiiiMiiiiiiiimiiiiiiimtiiiiitmiiiiiiiiiiiH G. Imre és felesége azt kérdi tőlünk, hogy melyikük fizetése után jár a szülési segély? Örömmel közöljük, hogy nem a magasabb fizetésű szülőnek jár a szülési segély, hanem az apának is, anyának is külön-külön jár, de csak abban az esetben, ha mindketten szakszervezeti tagok. Nézzék meg a táblázatot és mindkettőjük fizetése után kérjék a teljes összegű szülési segélyt. Meg is kapják, mert az üzemi bi­zottság nem vizsgál mást. csak azt, hogy aki a szülési segélyt kéri, bir-e érvényes szakszervezeti tagsági könyvvel. Ha igen, ki kell fi­zetni a részére a segélyt. Jogtalanul tagadták meg a temetkezési segélyt Egy özvegyasszony olvasónk panaszos levelet intézett hoz­zánk. Azt sérelmezi, hogy férje halála után megtagadták tőle a temetkezési segély kiutalását, mert férje halálakor rendkívü­li segélyt kapott. Utána néztünk a panasznak. Megállapítottuk, hogy jogos a se­gély, a kérelem elutasítása helytelen volt. A hibát a kifizetőhely követte el. Nem vette figyelembe, hogy a rendkívüli segélynek semmi köze a temetési segélyhez, amely a dolgozó feleségét meg­illeti férje halálakor. A temetési segélyt különben már folyósítot­ták Is. ROKKANT NYUGDÍJASNAK Kérdés: tényleg nem kap-e nyugdíjat az a dolgozó, aki egész hónapi munkát vállal, kérdezi egyik olvasónk. Az ön esetére nem vonatkozik a nyugdíj szünetelés mindaddig, amíg havonként 14 napnál tovább tartó munkát vállal. Az 1954. évi 28-as számú törvényerejű rendelet — a nyugdíjtörvény — ugyanis világosan kimondja a 30. §. 1. bekezdésében, hogy a rokkant nyug­díjasok részére megállapított nyugdíj fele összege akkor is jár, ha havonként 14 napnál tovább tartó munkát vállalnak. Önnek tehát nincs más kötelessége, mint az Országos Nyugdíjintézetnek be kell jelentenie, hogy milyen állást vállalt és ezt a munkaadónak is iga­zolnia kell. Ezt küldje be a Nyugdíjintézetnek. Egyúttal pedig adja fel a 109.800 számú csekkszámlára az Országos Nyugdíjintézet címé­re: Guszev u. lO^szám, a már folyósított havi nyugdíja összegének felét. A nyugdíjat ugyanis előre fizetik, ön pedig — mint levelében írja — már a következő hónapban állandóan állást vállalt. Ha ez az elfoglaltsága megszűnik, akkor újabb bejelentése után a nyugdíj- intézet ismét a teljes összegű nyugdíjat küldi meg, addig azonban csak a felét folyósítja. Megbüvölte a kerékpár - ellopta Pártházat, munkásklubot építenek a nagykőrösiek A nagykőrösi új pártház-építkezés befejezéséhez közeledik. A pártház az udvarról nézve Október véres napjaiban feldúlta, összerormbolta, fel­gyújtotta a nagykőrösi párthiá- zat is az eTIenforradalmárok gyűlölködő hada. Most új párt­házat építenek Nagykőrös kommunistái és Nagykőrös né­pe. Igen. a város népe is, hi­szen a szemlélődő nem egy dolgozóját láthatja ott mun­kálkodni a nagykőrösi üzemek­nek, vállalatoknak és ta­nácsnak, a volt úri kaszinó épülete körül. Meglehetősen rossz állapotban volt ez az épület’, de a pártszervezetek mégis ezt választották székhe­lyül. Több évtizedes hagyo­mányai varrnak ennek az épületnek. Nem azt tartják számon a kommunisták, hogy a régi rendszer milyen rendű és rangú előkelőségei mulat­tatták magukat ez épület falai között, hány ezer koro­nát, vagy pengőt nyertek el a játékteremben, vagy hány­szor húztak talpalávalót a ci­gányak a bálterem úri közön­ségének. Nem. A volt tiszti kaszinó más emléket is tarto­gat. Erre emlékeznek vissza büszkén a nagykőrösi kommu­nisták munkások. dolgozó emberek. Itt ütött tanyát 1919-ben a kommün nagykőrösi vezetősé­ge. E falak között járt annak idején Mészáros János, a kom- mün egyik itteni vezetője és vértanúja, s a sok többi 1919- es kommunista, akik újra kezdték a harcot a felszaba­dulás után. Üjra kezdték a harcot, s ebben az épületben alakították meg a kommunista pártot 1945-ben. Most, október után. amikor új párlház lé­tesítéséről esett sízó, újból ez épület mellett döntött a párt­tagság. Aktívaüléseken egy­más után álltak fel a kommu­nisták: felajánlották szolgála­taikat a ház renoválásfához, rend behozásához. Augusztus első napjaiban kezdődtek meg a munkálatok. A helybeli munkásőrség tag­jai, karhata Imistákkal közö­sen megkezdték az épület na­gyon romos részének lebontá­sát. A törmelék elhordásánál a gépállomás vontatói segédkez­tek. A tanács téglát adott, s az állami gazdaság kőműves­brigádja megkezdte az építést, 'vakolást. A Nagykőrösi Kon­zervgyár festőt, mázolót és asztalost küldött. A helybeli ktsz a tetőjavítást, csatorná­zást, bádogos munkát vállalta, a Láda gyár a bejárati kaput, a ím. LfOikatosipari Vállalat kulcsok, zárak elkészítését, a Faáru­gyár pedig ajtók, ablakok megjavítását végzi. A Dél-Ma­gyarországi Áramszolgáltatási Vállalat a villanyszerelést fog­ja elvégezni, szintén társadal­mi munkában. Az elmúlt he­tekben naponta csengett a te­lefon a pártbizottság irodájá­ban. Egyszerű munkásembe­rek jelentkeztek az üzemek­ből: „Biztosítsanak számunkra munkát, megyünk mi is építe­ni’’. Azt mondj ák a nagykőrösiek, ha valamiféle építőipari vál­lalat végezné a pártház épüle­tének renoválását, legalább egy esztendeig eldolgozgatna rajta. Most meg úgy halad a munka, hogy öröm nézni. Még két-három hét és be is fejező­dik az építés. Akkor a Nőta­nács vezetésével a nagykőrösi lányok, asszonyok látnak ne­ki a takarításnak, néhány ker­tészkedő ember és KISZ-tagok pedig a parkosítást, és röp­labdapálya építését végzik el s azzal végleg elkészülnek a nagy munkával. Anyagiakban 300 000 forintra tehető az a segítség, amelyet Nagykőrös népe nyújtott így társadalmi munkájáról a pártház építésé­hez. Valamikor úri kaszinó volt ez az épület. Most nemcsak kommunista pártház lesz. ha­nem munkásklub is. Ugyan­csak itt lesz a munkásőrség, KISZ és Nőtanács székhelye. Lesz a klubnak biiiárdszobája, könyvtára c az országos párt­központ által adományozott te­levíziós készüléke mellett el­szórakozhat majd akármelyik nagykőrösi lakos. A bálterem­ben, ahol régen kisasszonyok és úrfiak forgolódtak, hama­rosan munkás- és parasztfia­talok rophatják a táncot, kivi­lágos virradatig;;: És újból itt tanácskoznak, gyűléseznek a nagykőrösi kommunisták, mint 1919-ben és 1945-ben. — sz — cáról utcára Khirert, akinek ez feltűnt. Fel akart szállni a kerékpárjára, de kíváncsi volt, vajon D. Szabó követi-e őt tovább. Egyik utca következett a másik után és D. Szabó ki- tartóan követte Khirert és ke­rékpárját. Khirer találkozott útközben az egyik nyomozó­ismerősével, akinek elmondot­ta azt a gyanúját, hogy D. Szabó el akarja lopni a ke­rékpárt. Most már a nyomozó is Khi- rerrel tartott, akivel megbe­szélte, hogy menjen be a föld­művesszövetkezetbe, ő pedig időközben elrejtőzik és úgy figyeli az eseményeket. Khi­rer a megállapodáshoz híven be is ment a boltba. Ezt a pil­lanatot használta ki D. Szabó, aki gyorsan felkapott a kerék­párra és elhajtott vele. A nyo­mozó egy ideig szaladt utána, majd sikerült felülnie az egyik rendőr motorkerékpárjára, de így is csak fél órai hajsza után tudták elcsípni D. Szabót. A Ceglédi Járásbíróság D. Szabó Jánost lopás miatt egy év és két hónapi börtönre ítélte. „Aki a sonkát szereti - börtönbe kerül“ Kisparti János váci lakos már több Ízben volt büntetve lopásért. Kiszabadulása után jó ideig dolgozott, de nem bírt uralkodni magán. Egyik estén hazafelé igyekezett, amikor jó szag ütötte meg az orrát. A váci Kötő utca 9. szám előtt történt ez, ahol Nagy József lakik. Kisparti bemászott a ke­rítésen, majd álkulccsal ki­nyitotta a kamrát, ahol négy* gyönyörű nagy sonka függött; Kisparti a sonkákat egy ab­roszba csomagolta, majd új­ból a kerítésen keresztül eltá­vozott. Otthon nekifogott a sonkának, s majdnem reggelig egyfolytában evett. Nagyék hajnalban fedezték fel a lo­pást, jelentették a rendőrsé­gen, ahonnan másnap délben kimentek Kisparti lakására, ahol ő még javában aludt. Felköltötték és Kisparti első szóra bevallotta, hogy ő volt a tolvaj. Felszólították, adja elő a sonkákat# Kisparti azon­ban csak másfél sonkát tudott visszaszolgáltatni, mert idő­közben a többit megette. Kisparti Jánost a Váci Já­rásbíróság lopás miatt két év­re ítélte, ezt az ítéletet a Pest megyei Bíróság egy év és négy hónapra mérsékelte. Az állami gazdaság kőműves-brigádja jövő héten befejezi a munkáját (Vona Béla felvj A konzervgyár mázoló- és szobafestő-brigádja is az utolsó simításokat végzi Szél László vezetésével

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents