Pest Megyei Hirlap, 1957. augusztus (1. évfolyam, 79-104. szám)

1957-08-24 / 98. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! &Cirlap A kommunista mártir emlékére M S 2 M P P ES T M E G Y E I BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCSLAPJA I. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM ÁRA 50 iilií:h 1957. : K! T L ?TT _______ A UGUSZTUS 24. SZOMBAT | A hároméves tervben átlagosan 8 százalékkal növekedik az élelmiszeripar termelése Mometta Junior — a legújabb magyar gyártmányú kisfil­mes fényképezőgép. Hátlapja levehető, objektívje cserél­hető, egyszerű a filmbefűzés is. 24x32 milliméteres képmé­rete pedig a nagyítópapír tö­kéletes kihasználását teszi lehetővé. Képünkön: Gombos Katalin színművésznő mutat­ja az új gépet, amely előre­láthatólag már ez év végére kapható lesz az OFOTÉRT“üz- letekben. I „MIKRIIS“ ÍS „MEDÚZA“ | A lengyel tervezők igye-1 I keznek lépést tartani a tör- | | peautó-gyártás terén elért | I külföldi eredményekkel. A 1 \ mieleci gépkocsigyár terve-§ e zői többhónapos kísérlet | \ után megépítették a len-1 \ gyei törpeautó első proto-§ j típusát. Az új törpeautók nemrég \ \ tették meg próbaútjukat | j Varsóba és nagy szenzációt | j keltettek. A gyár az idén | ! 120-at akar gyártani belő-f I lük, jövőre pedig már né- | \ hány ezret. A „Medúza” és § I a „Mikrus” típus csak kül-1 I sőleg különbözik, egyébként | j majdnem egyforma. 3001 j köbcentiméteres, kétcilin- | | deres, 15 lóerős motorjuk jj = van. Maximális sebességük | \ óránként 90 kilométer, jj j Üzemanyagfogyasztásuk 100 1 I kilométerenként körülbelül | í 5 liter. I A kocsi négyszemélyes, s | I kétgyermekes család szá-1 I mára ideális közlekedési | | eszköz. ........................................ A z októberi események után az élelmiszeriparnak nagy fel­adatot kellett megoldania. Ar­ról, hogy az ipar miként ol­dotta meg feladatát és a há­roméves terv idején hogyan akarja ellátni a lakosságot, a következőket mondották az Élelmezésügyi Minisztérium tervgazdálkodási főosztályán: — Az élelmiszeripar 1957- ben az egyes időszaki nehézsé­gektől eltekintve kielégítette a lakosság igé­nyeit, Növekedett az értékesebb, több állati fehérjét tartalmazó élel­miszerek, tejtermékek, csoko­ládés áruk stb. fogyasztása. Emelkedett a háziasszonyok munkáját megkönnyítő cik­kek, mint például a mélyhűtött élelmiszerek, a háztartás-vegy­ipari cikkek, ezen belül külö­nösen a szintetikus mosóporok termelése. Italáruból, cigaret­tából, kozmetikai cikkekből, időlegesen nem tudtunk any- nyit előállítani, amennyi kel­lett volna. Az idén külön nehézséget okozott az élelmiszeriparnak a csomagolás korszerűsítése, ja­vítása. A hároméves terv feladatait a tapasztalatok figyelembevé­telével állítottuk össze. A la­kosság várható igényeinek megfelelően átlagosan mintegy 6—8 százalékkal növeljük az élelmiszeripar termelését. a csomagolt áruk mennyiségét. Célunk, hogy elsősorban a kis mennyiségben csoma­golt cikkek aránya növe­kedjék jobban. Tervünket a műanyag felhasz­nálásával akarjuk megvalósí­tani. Ezenkívül bővítjük az ajándékcsomagok választékát, mennyiségét és növeljük az üdítőitalok, a tej és a szeszes­italok palackozásának arányát. — Tervezzük még, hogy több új cikkel gazdagítjuk a tejtermékek, az édesipari ké­szítmények, a kozmetikai cik­kek és a cigaretták választé­kát. Fontos feladatunknak Bensőséges ünnepség keretében leplezték le Mészáros János Nagykőrös 1919-ben meggyilkolt kommunista város- parancsnokának emléktábláját a Nagykőrösi Városi Tanács főbejáratánál. A bensőséges ünnepségen megjelentek egy­kori harcostársai is Helyreállítják Lőwy Sándor és Sztáron Sándor váci emléktábláját tartjuk, hogy ezeknek a készít- 1 ményeknek minőségét is je-1 lentősen megjavítsuk. Az el- | következő években JnmtmiimmilliimmHUWMlliiilllllllllilwlli............................ t öbb táblás és tömör cso­koládét gyártunk. — Céljainkat üzemeink és berendezéseink lényeges bőví­tése nélkül kell megoldanunk. A beruházásra kapott összeget az üzemek állagának megóvá­sára és néhány korszerű gép beszerzésére kívánjuk fordíta­ni. Nagyobb létesítményt a há­roméves terv időszaka alatt csak a hűtő- és az élesztőipar kap. Löwy Sándornak és Sztáron Sándornak, a kommunista mozgalom mártírjainak a váci börtön falán elhelyezett em­léktábláját tavaly októberben az ellenforradalmárok meg­semmisítették. A KISZ váci város: bizottsága és a városi népfront-bizottság elhatározta, Tárcaközi bizottság foglalkozik a helyiipari gyártmányok exportjának fejlesztésével Három év alatt megkétszerezik a kézműipari cikkek kivitelét Tárcaközi bizottság vizsgál­ja, hogy a helyiipart, a kis­ipari szövetkezeteket, a taná­csi vállalatokat, a Képzőmű­vészeti Alap vállalatait és a magán kisiparosokat hogyan lehetne fokozottabban bekap­csolni az export-gyártmányok készítésébe. Ennek kapcsán megállapították, hogy az el­múlt években hogyan alakult a helyiipari készítmények ki­vitele. Jelenleg 13 000 helyi­ipari dolgozó foglalkozik kül­földre kerülő termékek előál­lításával. A legtöbb cikk — köztük kötöttáru, torontáli és egyéb szőnyegek, kerámiák és agyagedónyek, kézimunkák, egyes hímzett konfekcióáruk, hímzett gyermekruhák, játé­kok. babák, kosárfonásáru, bútor és ötvösáru — kivitele a felszabadulás előttihez ké­pest jelentősen nőtt. Egyedül a hímzett blúzoknál követke­zett be visszaesés a divat vál­tozása miatt. A műszaki cik­kek közül különösen megnőtt a műszerek exportja. Megvizsgálták, milyen gyárt­mányok előállítását kell fo­kozni. Megállapították’, hogy elsősorban azokét. amelyek jellegüknél fogva kisipari ter­mékek és közismertek a nemzetközi piacon. A ma­gyar kézműipari cipők, mű­I cA hajLgő L ImrqAiző kpéL Vajból húsz, sgjtból huszonöt, konzervekbői tíz-tizenkét, cso­koládés árukból negyven, sza­lámiból harminc-harmincöt, gyulai kolbászból húsz, sörből tizenhárom, mélyhűtött áruk- ból hatvan, háztartási vegy- | ipari cikkekből tizenöt-húsz, kozmetikai cikkekből pedig húsz százalékkal termelünk többet, | mint az idén. A legfontosabb f élelmiszerekből, kenyérből, \ húsból, cukorból, zsírból a há- | roméves terv időszaka alatt | kielégítjük az igényeket. — Az elkövetkező években | különösen a konzerv és a koz- | metikai iparban növeljük majd 1 és a „terhes" apákról! ^ bútorok, hímzések, ötvösáruk szép kidolgozása és verseny- képessége elismert például a világpiacon. Nemcsak a devi­zabevétel fokozása, hanem iparművészi szinten mozgó ké­szítményeink nemzetközi hír­nevének megóvása is megkö­veteli, hogy megfelelően fej­lesszük az exportot. A tárca­közi bizottság véleménye sze­rint mindemellett alapvető feltétel marad az export gaz­daságossága. El kell hárítani a helyiipar exporttermelése előtt álló összeg olyan aka­dályt. amelyek méltánytalanul nehezítették ezt a munkát. Ugyanakkor figyelembe ve- 'I szik a szocialista ipar fejlesz- ! tésének követelményeit, az 1 országos iparpolitikai helyze- I tét, a bérarányosságokat, ne- ! hogy az állami ipar háttérbe 1 szoruljon. 1 Az export fejlesztésével fog- ! lal'kozó bizottság megállapítá- I sa értelmében, az elkövetke- ! zendő három évben mód nyí- | lik arra hogy a helyiipari ké- ! szítmények exportját csaknem | megkétszerezzék. Kidolgozzák | a kézműipari termékek ex- I portját elősegítő, ösztönző 1 javaslatokat, hogy ehhez a 1 megfelelő anyagellátást és I szükség esetén kisebb beru- ! húzásokat is biztosíthassanak. | A tárcaközi bizottság javas- ! latait a Külkereskedelmi Mi- 1 nisztérium kollégiuma rövi- § desen napirendjére tűzi és | megtárgyalja. 17‘ Ijesztően szaporodnak az országúti balesetek A közlekedési rendőrség az ellenforradalom után teljes szigorral látott hozzá, hogy a szabálytalan gépkocsivezető­ket megfékezze, ez azonban igen nehéz feladatnak bizo­nyult. Az ellenőrzés ugyan a legteljesebb rendben folyt, vi­szont kiderült, hogy az 1938-as évhez viszonyítva országos és megyei szinten is tízszeresére nőtt a közúti forgalomban részvevő járművek száma. Pest megyében pontos kimuta­tás nincs arról, hogy hány jár­mű közlekedik, csupán azt tudják, hogy magánkézben 5337 motorkerékpár és 90 sze­mélykocsi van. Ez a jelenség természetesen örvendetes, kü­lönösen akkor, ha a kocsik nö­vekedése úgy következik be, hogy a dolgozók több külföldi kocsit kaptak ajándékként. A motorkerékpárok és a sze­mélygépkocsik” növekedésének azt kellene jelenteni, hogy a fegyelem is megszilárdult az országutakon. Sajnos, a helyzet éppen el­lenkező: a tegyelem hónapról hónapra jobban lazul. Legszomorúbb jelenség az, gye láttak már kedves olvasóim a duna- parton némán, mozdulatlanul ülő embereket, kezük­ben hosszú botot 1 tartva, mereven, 1 kidülledt szemmel | a vizet bámulni? | Ugyanezt a ké- ! pet látták már hogy egyre több az ittas veze- | más vizek, pocso- tő. Pest megye különösen csá- | lyák mellett is, bítja ivásra a vezetőket, hi-1 uüVe'! . „„ ____ = Azt hiszem, ezek . ® * - 1 segítették elő leg­gyei utak nagyresze bortermő | infc45b ama tévhit vidék között vezet (el, ahol | elterjedését, hogy minden különösebb fáradság | a horgászok mód- nélkül le lehet hajtani egy kis 1 felett csendes em- itókát. I berek, ellenségei A közlekedési rendőrség § a hangos szónak, feladata a legkeményebb esz- f duzi’° beszédnek, közökkel is helyreállítani az! 20 onszagutak rendjét. Éppen | ^ nem Mto(t ezért felszólítják a vezetőket, | még horgászt a hogy tartózkodjanak minden | HÉV-nél! Nem olyan szabálytalanságtól, | látta a vonatot amely a közlekedési rendét 1 megrohamozó hor- meglazítja. Javíthatatlan jár- | gászbotot fegy- művezetőktői — a rendőrség | vérként forgató, közlése szerint — a vezető- | harci szavakat ya­igazolványt véglegesen bevon- | ^reget!^ hor9<*sz~ jók. A közlekedési rendőrség 1 __ ^e, , Sa a z őszi hónapok során fokozni e nyi gyere : Pityu ^ fogja a filmvetítéssel egybe- | Van hely, Karcsi! kötött közlekedési előadásokat. I Siess Béla! Gyér- Szükség van a felvilágosító | tek! Nem tud vi- előadásokra, mert ezt az aláb- | gyázni?! örült! bi, száraz, számszerű adatok i Maga beszél? Fog- is bizonyítják: I be ,a Augusztusban eddig két ha- s sebbet, — Es a lálos. 16 súlyos, 5 könnyű és | többi 'és a többi _ _ 4 sérülésnélküli közúti baleset | Nem látta a történt, mely 90 ezer forint § kockásinges ifjút anyagi kárt okozott, I aici két gyerme­ket, egy öreg em­bert, egy dagadt­lábú nagymamát, s egy csinos, sőt szép fiatal lányt taszított félre út­idból nem éppen gyengéden. (Utób­bi javára Írandó, mert látszik, hogy nem kivételezik.) Nyomában tüle­kedett a felgyűrt ingujjú 8 év körü­li fiával, a csap­zott hajú, a szemüveges, a po­cakos, a kopasz és mind a többi, aki horgász! ök le is ültek a kocsiban, míg a többiek, akik nem viselték e kiváltságot biz­tosító jelvényt, a horgászbotot és dagadt hátizsáíkot, középre préselőd- ve hallgatták a hirtelen megindult csodálatos hor­gásztörténetek tö­megét. De meg­bosszulták a raj­tuk esett sérelmet: nem hitték el sem a 10, sem a 60 kilós harcsa törté­netét! Bár nem egé­szen ilyen, de ha­sonló képet láttam a kunszentmiklósi vonaton is. S ép­pen a hasonlóság miatt említem itt meg a „terhes“ apákat. Nem, nem té­vednek, jól írtam! hogy az emléktáblát eredeti formájában még az idén hely­reállítja. ifött tmidhjek Eredetileg vagy kétszázöt­venen készülődtek a nagy út­ra. De derült égből vágott be a mennykő, az utazás előtti napon jött a pesti telefon: az IBUSZ nem tud szállást biz­tosítani a pécsi kirándulók­nak, fújják le az egész Pécs —Budapest—Visegrád—Vác utat. És ahogyan mondani szo­kás, lön az fogaknak ő csi- kor gat ásók..; Csikorgattak azök, akik be­fizették az útiköltséget, és ugyanezt tették a TTIT me­gyei vezetői, kik a kirándu­lást szervezték. Végül mégis csak vonatra- szállt csütörtökön hajnalban vagy ötvenöt ember. Tizen- ketten a Pécsi Kesztyűgyár­ból, többségük fiatal leány, és harmincöt pécsszabolcsi bányász, akiket üzemük jó munkájukért a háromnapos kirándulással jutalmazott. Nékik még úgy-ahogy si­került valami szállást biztosí­tani, igaz ugyan, hogy indu­láskor még nem tudták hogy hol laknak majd, de ez a leg. kisebb baj, hiszen azt tudták, hogy csütörtökön megnézik Budapestet (sokan közülük még nem is látták a fővá­rost), pénteken pedig megné­zik Pest megye legszebb üdü­lőhelyét. Visegrádot. így hát a visegrádiak ne csodálkozzanak azon, ha ma a kirándulóhajóval félszáz messziről jött vendég érkezik hozzájuk. Kalauzolják őket szeretettel a Mátyás kastély ásatásainak színhelyén, a múzeumban, a dunaparton, és mindenütt, ahol megfor­dulnak. Rántottcsirke-verseny 1. A Felsőbabád! Állami Gazdaság sárga magyarfajta csirkével; 2. a Kiskunsági Állami Gazdaság, ugyancsak sárga ma­gyarfajtával; 3. Tápióbicske és Káva mintaközségek a vegyes parlagi faj­táikkal; 4. a Vecsési Állami Gazdaság fehér leghornjával; 5. a Taksonyi Állami Gazdaság hampshirei és sárga ma­gyar hetcrózis csirkéivel. | A kísérletek és a „verseny“ |eredményeit az egyes fajták í elszaporításánál, a tenyésztör­zsek kialakításánál figyelembe veszik a szakemberek, Rendkívül érdekes versenyt | tartottak csütörtökön a Buda- i pesten székelő megyei Barom- ! fikeltető Állomáson. A külön- í böző tyúkfajták tenyész- „té- ; temény vizsgálatait” (kelési i arány, naposcsibe minőség, ta- I karmányértékesítés, elhullás] [százalék) értékelve, az állomá- ! son egybegyűlt baromfite­nyésztési szakemberek „érzék* szervi próbával“ zárták le a tudományos kísérleteket, vagy­is fajtánként 5—5 ropogósra sült rántott csirkét „összbe­nyomás“ alapján rangsoroltak! A rántottcsirke-verseny rangsora a titkosan folytatott bírálat alapján a következő­képpen alakult: Azokra, akik el- \ len itt szót eme- \ lek, csak ezt a ki- ] fejezést tudom al- \ kalmazni. A MÁV ugyan- \ is dicséretre mél- \ tó gesztussal hosz- i szú, párnás kocsit \ állított be gyér- ; mekkel utazók ré­szére. Ám, ha megnézzük ezeket \ a kocsikat, nem- j egyszer látjuk, \ hogy terhes anyák, vagy gyer­meküket karjukon ringató nők áll­nak a folyosón, míg benn a fülké­ben — az ő he­lyeiken — kényel­mesen elterpesz­kedve, újságot ol­vasnak az apák, akik nemegyszer 10—12 éves gyer­mekeik révén for­málnak jogot a gyermekkocsi ülőhelyeihez. Hogy miért tet­tem szóvá mind­ezt? Mert úgy lá­tom, hogy amilyen híres a magyar vendégszeretet, ugyanolyan híres lesz maholnap a „magyar“ udva­riatlanság! Nem lehetne va­lamit tenni e szo­morú híresség el­len? Nem lehetne csak egy kicsit fi­gyelmesnek és ud­variasnak lenni? Madácsy Magda

Next

/
Thumbnails
Contents