Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-19 / 68. szám

rr sr MEGYEI kiC írlap 1957. JÚLIUS 19. PÉNTEK DON EASILIÓK 1957-BEN s enki se értse félre a cí­met! Nem Rossini köz­ismert vígoperájáról lesz a kö­vetkezőkben szó. Az 1816-ban Született vígoperának csak egyik áriáját szeretnők itt mottóiként használni, azt az áriaszöveget, amely ma, 1957- ben időszerűbb, mint születé­sekor, 150 esztendővel ezelőtt Volt A nevezetes áriát az opera szövegírójának, Boumarchais- nak örökéltűvé — sajnos, örökéltűvé — vált figurája, Don Basilio mester, okleveles zenetanár, kiraffinált cselszö­vő, mesterré lett rágalmazó suttogja, majd harsogja öreg barátja, Don Bartolo fülébe. Az ária tulajdonképpen re­cept. Kiváló recipéje annak, hogyan lehet valakit minden különösebb kockázat nélkül elpusztítani, semmivé tenni, azaz becsületétől megfosztani. Erre a legjobb eszköz: a rá­galom! — sugalmazza Don Basilio, hisz a rágalom a megvádoltak elé tárnák a bejelentéseket, megadva a módot és lehetőséget a véde­kezésre is! A rágalomjárvány, a vádas­kodás! hadjárat nem múlik el szép szavak hatására. Nem le­het megszüntetni ezt a kortü­netet csupán agitációval. Ért­hető ez. Hiszen sok a jogos vád, az indokolt bejelentés. A párt tisztaságát óvni kell, a levert ellenforradalom után jobban, mint valaha. Az el- lanforradalmat levertük, de az ellenforradalmárok közöt­tünk vannak, közöttünk él­nek, közöttünk lélegzenek és szinte lélegzetükkel is rontják a tisztuló levegőt. De a. sok jogos vád között sok a jogta­lan is! Miből fakadnak ezek? S orolni is hosszú lenne azo­kat: törtetés, pozicióhaj- hászás, irigység, túllicitálás, és ami mindezeknél veszélye­sebb: az ellenforradalom idő­szakában talaj tvesztettek, megingottak, átallották igye­kezete, hogy baloldali módsze­rekkel, becsületes elvtársak kicsiny hibáinak felhánytor- gatásával mentsék, vagy leg­alábbis feledtessék a maguk bűneit. Más szemében a szálkát, magukéban a gerendát sem... — ez a közmondás illik ezek­re a gyászmagyarokra, „gyász- kommunistákra“, akik a leg­nehezebb időkben sem restel­lik a maguk kis pecsenyéjét sütögetni, akik gerendatörés­kor is találnak időt és módot a szálkakeresésre;;: Meg kell persze különböztet­nünk azokat, akik jószándékú túlbuzgóságból támadnak be­csületes elvtársainkra, azok­tól, akik nyereségvágyból vagy pozíc i óba jhászás t ól vezérelve rágalmaznak gyalázatos mó­don. De nem szabad különbsé­get tennünk rágalom és rága­lom között. Akármilyen célból is rágalmaznak, ártanak vele a Vártnak, a páriegysé gnek, a bizalom helyreállításának, a szocializmus építésének; És éppen ezért nemcsak ar­ról szeretnénk olvasni, hogyan szolgáltattak és szolgáltatnak igazságot pártsaerveink a meg- rágalmazottaiknak, hanem ar­ról is, hogyan büntetik — a pártértekezlet határozata sze­rint — a rágalmazókat, a kórt- okozókat! Francois Villon, a XV. szá­zad garabonciás költője meg­írta Don Basilio receptjének ellenorvosságát, ajánlva azt nemes Jean és Francois Per- dier-nek, ,,kinek nyelve nagy­ra nőtt — be is ajánlott mele­gen — tt bourgesi törvényszék előtt”, — azaz megrágalmaz­ták. A ViMon-i recipe a kö­vetkező: „Végy oHaHan meszet, salét­romot, S avas faggyút, habos lúggal maratva; Hozzá olvadt ólombul egy cso­mót, Forró szurokkal, kennel elha­barva ... aztán folytatja még vagy két és fél versszakon át a felsoro­lást, amit így zár be: Az irigy nyelvet ebbe főzd pu­hára!” N os, senki sem akar vissza­térni a sötét középkor iszonyú kínzóeszközeihez, sen­ki sem akarja a Don Basiliök nyelvét ilyen barbár módon puhára főzni, de azért.; ? De azért erélyesen, kímélet­lenül meg kell torolni végre a rágalmazók bűntetteit! Leg­alább azzal, hogy olyan bünte­téssel sújtják a rágalmazóiéit, amilyen büntetést érdemelt volna a megrágalmazott, ha a rágalom — nem lett volna rá­galom. És így talán Don Basilio re­ceptje is divatját múlná mindörökre. Garami László A húsipar új különlegessége: a nyári extra szalámi f A Pápai Húsipari Vállalata | napokban új, különleges sza-1 lámifajtával — nyári extra | szalámival — gazdagította a | húsipari választékot. Az ízletes nyári szalámi a | kirándulók kedvence lesz. | mert jól tartósított, nagyrészt | sertéshúsból készül és 30—40 | dekás rudakban kerül forga- | lomba. A vállalatnál havonta | mintegy 150 mázsa nyári extra | szalámi készül. Az első szál-1 lítmányt már átadták a ke- § reskejjelemmek és nagyobb | mennyiségeket küldenek a § Balaton környéki üdülők ellá- | fására is. I Önálló tájmúzeum Pencen önálló tájmúzeumként mű­ködik a jövőben a pend mú­zeum, mely Csővár, Kösd, Penc és Rád több ezer évei felölelő, igen értékes régészeti kincseit őrzi. Sajnos a múzeum megfe­lelő elhelyezése változatlanul megoldatlan. A 400 éves Pene- kastélyba akarták áttelepíteni, mely államosított ház volt. De az új törvényes rendelkezések visszajuttatták magánkézbe: s lakók költöztek az épületbe. Véleményünk szerint műem­lékvédelmi szerveink találják meg a módját, hogy a múzeum, mely jelenleg az iskola egyik kis szobájában szerénykedik, s így anyagának szemléltető be­mutatására nincs lehetőség, e 400 éves épületben nyerjen el­helyezést. Ezt követeli a régi kastély „műemlék’1 volta is. Hiszen a tudósok egy csoport­ja a XVI. helyett a XIV. szá­zadból valónak tartja. S dől­jön el a vita bármiképp, egy biztos: jelentős emlékünk! A benne lakók nap mint nap aka­ratlanul rongálják állagát, mi­ként lebontották azt az érté­kes kályhát is, amelyet tavaly a művészettörténészek mű­gonddal nyilvántartásba vet­tek, lefényképeztek és számon- tartanak. Mert mit ér a káHyha, g az Ui i hágy kis szellő, L'ebbenve szálló. Szárnya sincsen, Könnyedén támad, Észrevétlen, szépen árad. Indul, mint egy csöpp leheltet Halkan sugdolózni kezd. Szépen, lassan, épp hogy moc­can, Zilmmögően, súgva, búgva, Zizegően, döngicsélve Háztól fürgén röppen házig.-.-. És ha egy szájból kiröppen, Adják, hordják egyre többen... Erre szökken... Arra szökken... Végre bömböl, zendül harsog, Árad és nem látni partot. Dörgő orkán, szörnyű szárnyú, Olyat robban, mint az ágyú!... Irgalmatlan végítélet S mindent végromlásba veszt... Es a rágalomnak tárgya összetörve, elcsigázva Pellengéren pusztul el! Ennyi a recept. Don Basilio híres-neves receptje, amelyet annyian megfogadnak manap­ság, amelynek segítségévéi annyi, de aranyi mérgező rá­galmat kotyvasztanak;:, O lvassuk egymásután a cik­keket. Rágalmazókról és rágalmazóitokról szólnak. Megírják, milyen szörnyű igazságtalanságok, milyen megaláztatások, milyen meg­hurcoltatások érték a megrá­galmazott elvtársakat. És hogy a rágalomnak tárgya nem „összetörve, elcsigázva pellengéren pusztult el“, azt csak annak köszönhetjük, hogy a párt éberen őrködik, hogy a megrágalmazottakmak módjuk van igazságukat a legfelsőbb fórumok előtt is megkeresni és bebizonyítani. De mennyi munkától lehet­ne megkímélni a sokkal na­gyobb feladatok előtt álló, a Sokkalta nehezebb feladatok­kal küzdő pártszervezeteket, pártmunkásokat, ha már csí­rájukban elfojtanánk a rágal­makat, ha már az alsóbb párt- Szervek. hatalmas felelőssé­gük teljes tudatában vizsgál­nak meg a bejelentéseket! De mennyi megaláztatástól, meg­hurcoltatástól lehetne megkí­mélni az igaztalanul megrá­galmazott elvtársakat, ha gondosan ellenőriznék a váda­kat és a vádaskodókat is, ha AbnifiiiiimiiiiiiHiiiiiiiiiiMiiii épület, ha nincs, ki megóvja, | vigyázzon rá? S mit ér a mű- | zeum (benne oly jelentős le- | letekkel: mint például a ka- | landozás korabeli teljesen ép e ősmagyar koponya), ha nem § töltheti be hivatását. -t I Az első lengyel kénbánya feltárásán dolgoznak a munkások Jlrír 166 termeiéi társulás működik jó eredménnyel u wneyyében Megyénk területén 1957. ja­nuár elsején 131 termelői tár­sulás, vagy ismertebb nevén: szakcsoport működött a föld­művesszövetkezetek kereté­ben, irányításával. Azóta, má­jus végéig, a termelői társulá­sok száma elérte a 166-ot, a ta­gok száma pedig megkétszere­ződött. A termelői társulások több­sége, pontosan 72, méhészke­déssel foglalkozik. A zöldség­gyümölcs termelők kívánságá­ra 42 társulás alakult, míg a többit az állattenyésztők, rizs­termelők, szőlőgyökereztetők, gyógynövény termelők, spár­ga-termelők alakították meg. Sokkal jelentősebb azonban a termelői társulások számsze­rű növekedésénél az, hogy Megalakult a Dunakanyar Intéző Bizottság Az egyre több nyaralót és látogatót vonzó Dunakanyar ügyeit eddig sok ember, s ezért senkisem intézte. „Ered­ménye“ az volt, hogy sem az ellátás, sem az ügyintézés nem történt megfelelően. Most megalakították a Dunakanyar Intéző Bizottságot, hogy az évről évre fokozódó idegenfor­galmat minden téren kielégít­hessék, Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a Dunaka­nyar ügye a Balatoni In­téző Bizottság hatáskörébe tartozott. Nélküle sem pénzhez, sem propaganda- anyaghoz nem juthattak a Dunakanyar kiránduló- helyei. Az alakuló ülésen a Dunaka­nyar Intéző Bizottság 31 tag­ja egységes határozatot hozott a végrehajtandó tervekről, Ki­3CcLmti%(íll qiz&kcL A yiT-fUmhét keretében mutatják be Cegléden, Nagykőrösön, Taksonyban györkön a Karneváli éjszaka című vidám szovjet filmet és Hévíz mondották, hogy a Dunaka­nyar összes nyaralóhelyét egy­ségesen propagálják. Rövid időn belül megszüntetik a ven­déglátóipari üzemek tagoltsá­gát, s a Dunakanyarban egye­sítik az összes ilyen irányú te­vékenységet folytató üzemeket. Alapvető hiba volt eddig, hogy a nyaralni szándékozók igen nehezen juthattak szo­bához. Elhatározták és rövidesen meg is valósítják, hogy minden községben penziót, vagy szállodát építenek. Az értekezlet általában arra a megállapításra jutott, hogy a Dunakanyart eddig nem épí­tették ki megfelelően. Határo­zatba hozták, hogy tíz éven be­iül a Dunakanyart a legmoder­nebb igényeknek megfelelően kiépítik. A Dunakanyarban nincs elég szórakozási lehetőség. Máris érintkezésbe léptek a 1VIOKÉP- pel, hogy létesítsen szabadtéri mozikat. A MOKÉP erre haj­landónak mutatkozik. De hon­nan vegyenek minderre pénzt? A Balatoni Intéző Bizottság beleegyezésével önállóan ki- vánnak gazdálkodni a részük, re kiutalt pénzzel, de addig is helyi monográfiákat és levele­zőlapokat árusítanak, s ezekből jelentős bevételre számítanak. Külön problémaként vetet­ték fel, hogy az IBÜSZ-külön- vonatok nem jutnak el a Du­nakanyar minden községébe. Az IBUSZ legtöbbször Viseg- rádra és Zebegénybe indít ki- rándulóvonatokat, a többi köz­séget, így Nagymarost és Nóg- rádverőcét mostohagyerekként kezeli; Az intéző' bizottsá g máris érintkezést keresett az IBUSZ-szal, hogy minden nyaralóhelyre indítson kü- fön vonatot. Ezek a tervek; Reméljük, hogy az eddigi gyakorlattól el­térően a határozatokat tettek is követik és így a Dunaka­nyar méltó „ellenlábasa" lesz a Balatonnak, sőt közkedveltség­ben azt meg is előzheti, megváltozott ezeknek a társu­lásoknak a belső élete, tartal­ma. Az elmúlt évek gyakorla­tával szemben az idén a tár­sulások döntő többségében a közös gazdasági ténykedés ke­rült előtérbe, és ez vonatko­zik a szükséges cikkek beszer­zésén, a megtermelt áruk ér­tékesítésén kívül a termelésre is. A sok közül két példát em­lítünk meg. A ceglédi gyógy­növénytermelő termelői társu­lás 80 kh. területen, a dán- szentmiklósi gyümölcstermelő termelői társulás 20 kh. terü­leten gazdálkodik kolektíven. A társulásokban szövetke­zett termelők biztonságérze­tét kitűnően bizonyítja az a tény, hogy az idén, az első ne­gyedévben a termelői társulá­sok 284 ezer forint értékben vásároltak közösen vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszere­ket és csaknem százezer forint értékű közös beruházást vé­geztek el. Tekintélyes azoknak a társulásoknak is a száma, ahol a gazdasági év végén, az elért közös eredmény, nyere­ség egy részét (mintegy 15—25 százalékát) tartalékolják, év­ről évre növelik, s csak közös beruházásra fordítják majd; Elősegíti a további társulá­sok megalakulását az, hogy a földművesszövetkezeitek, a ceg­lédiekhez hasonlóan, szakkép­zett mezőgazdászt alkalmaz» nak. Az agronómusok feladata lesz többek között az, hogy se­gítsék a társulásokat és az egyéni termelőket szaktaná­csaikkal és közreműködjenek a helyes termelési arányok ki­alakításában, a szerződésköté­sekkel a társulások és egyéni gazdák termelésének befolyá­solásában. A már megalakult társulá­sokon kívül mintegy. 20 föld­művesszövetkezet jelezte, hogy a gazdák kívánságára hozzá­kezditek az ősszel megalakí­tandó termelői társulások lét­rehozásához. Több lesz a fehérnemű A kereskedelem a harma­dik negyedévben körülbelül 20 százalékkal több női, férfi és gyermekfehérneműt hoz forgatóimba, mint tavaly ilyen­kor. Ezen belül 15 százalékkal lesz több férfiing és mintegy 22 százalékkal emelkedik a női fehérneműk mennyisége; Jelentősen emelik a termelést a kedvelt pupliningekből és lényegesen több lesz az úgy­nevezett osztályonfelüli minő­ségben készült férfiing. A na­gyobb mennyiség mellett bő­vül a választék, mert megkez­dik az új fazonok gyártását is. Mi van a csukott redőnyök mögött? Már egy hete bezárták a Sós­kúti Földművest szövetkezet 4. szét mű ruházati bolt­ját. A lakosság eleinte nem értet­te az intézkedést, később pedig egyes hírek alap­ján félremagya­rázták. Miért van hát bezárva az üzlet? Azért, mert le kellett váltani a bolt vezetőjét. Az ellenforra­dalom után a ru­házati bolt veze­tője disszidált és helyére Fekete Józsefné került. Azért esett rá o választás, •mert férje, a járási ke­reskedelmi cso­port vezetője se­gítheti féleségét a kezdeti nehézsé­gek átvészelésé­ben; A disszidált boltvezető az üz­letet teljes rend­ben hagyta, hi­szen az utolsó pillanatig úgy számított, hogy ö vezeti tovább. Feketévé az el­ső perctől fogva könnyelműen vet- te beosztását. Ügy gondolkozott, hogyha hiány lesz, a zavaros időkben aligha vonják felelősség­re érte. Decemberre már minden óva­tosságot félretett, az árukról beosz­tottjaival egyetér­tésben leszakítot­ták a címkéket, meghamisították az árakat, a vá­sárlóknak keve­sebbet adtak visz- sza, mint amennyi járt volna. Meg­károsították a földnnűvesszö- vetkezetet és a felvásárlókat egy­aránt, Nap mint nap mentek az embe­rek panaszkodni a községi tanácshoz. A földművesszö­vetkezet ügyeibe azonban a tanács nem szólhatott be­le, de Fekete Jó­zsefet figyelmez­tették felesége za­varos ügyeire. Mindez nem használt semmit. Végül is a szövet­kezet megunta a dolgot és mivel a vizsgálatnál het- venkétezer forint hiányt találtak, Feketénét a köz­gyűlésen felelős­ségre vonták, azonnal leváltot­ták és jelentették az esetet a járási ügyészségnek. A csalásban nemcsak Feketévé vett részt. Mint a felettes szerv dol­gozója, tudott a dologról férje is. Amikor a botrány kipattant, a szö­vetkezeti ügyve­zető is hirtelen beteget jelentett. A felelösségre- vonáskor Feke- téék meglehetősen furcsán viselked­tek. Kijelentették, hogy úgy is nem­sokára elköltöz­nek a községből és különben is ők nem tehetnek ró­la, miért nem fi­gyelmeztették még az elején őket. A szánalmas mentegetőzés tu­lajdonképpen be­ismerés. Az ügyészség az év elején a politi­kai események miatt nem ért rá az üggyel foglal­kozni. Most men­nek ki Sóskáira tisztázni a helyze­tet. Addig is a bolt új vezetője a leltározást végzi; A teljes átadásig még eltelik né­hány nap. Erre azonban szükség van, nehogy ár­tatlan emberek is gyanúba kevered­jenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents