Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-17 / 66. szám

/

1957. JŰLIUS 17. SZERDA

meet

t&Cirlap

s

Újabb bódításra készülnek a péceli párád icsom termelők

Szakadt az eső egész éjjel, cikázó villámok fénye hasította az eget. Rég látott megnyugvás vett erőt a péceli embereken. Ha még néhány napig tart az eső nélküli mindent felperzselő hőség, a péceli paradicsomtermelők eddigi szorgos fáradozása kárba- vése, s a bécsi, müncheni, berlini vagy prágai csemegeboltokban hiába keresték volna a vevők a híres-neves péceli paradicsomot.

Holdankint 100-130 mázsa

Aki öt éve nem járt Péce- len, el sem hiszi, hogy itt paradicsomot termelnek. 1954- ben, nagy rábeszélésre 26 holdon termeltek először, néhány száz négyszögölön. A paradicsom bevált, a rákövetkező évben már 52 holdról, tavaly pedig 157 holdról szedték az ízletes, finom csemegeparadicsomot. Több mint kétmillió forintot kaptak a nagyrészt exportra küldött paradicsomért a gazdák, vagyis holdanként 15—17 ezer forint jövedelmet tettek zsebre. A tények meggyőzték a termelőket arról, hogy érdemes paradicsomot termelni. Sok bajlódás van ugyan vele, de megéri.

Ebben az évben már 380 hold paradicsom termelésére és szállítására kötöttek szerződést a gazdák. Senki sem pia- cozik a paradicsommal, mindet a földművesszövetkezetnek adják el helyben, jó pénzért Az idén ugyan olcsóbbak az árak, de az utolsó pillanatban érkezett eső hatására 100 —130 mázsás holdanként! termést várnak. Lesz dolga a földművesszövetkezetnek, egészen október közepéig.

Négy felvásárló veszi át az árut

Nem volt zökkenő, hiba tavaly a felvásárlásban, nem lesz az idén sem. Négy mázsánál négy felvásárló veszi át az árut, hat adminisztrátor

Írja a papírokat, fizeti ki azonnal készpénzben az tuát. A felkészülésbe majdnem hiba csúszott. Csak a legutolsó napokban dőlt el, hogy nem a konzervgyár, hanem mégis a földművesszövetkezet vásárolja fel a paradicsomot.

Sok vitára ad okot az, hogy egyes területeket „konzervgyári terület“ kategóriába sorolnak. Nem jól van ez ígyse- hogysem! A Péceli Földmű- vesäzövetkezetne^ 1700 tagja van, csak júniusban 52 új taggal erősödött a szövetkezet. Szívesen alakítanának paradicsomtermelő szakcsoportot a gazdák, közelebb kerülnének egy lépéssel a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz, de nem lehet, mert Pécel konzervgyári terület. A földműveszövet- kezetnek eladott paradicsomért nem kaphatnak visz- szatérítést a szövetkezettől a szövetkezet tagjai, mert Pécel konzervgyári terület

Ne legyen

„konzervgyári terület" Pétéi

Az lenne az igazság, hogy Pécelen is a földművesszövetkezet kösse meg a gazdákkal a termelési-szállítási szerző“ désöket. Úgyis a szövetkezet adja át a termelőknek a műTöbb mint kilenc mázsa holdankinti

A Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési fő- igazgatósága értékelte a termelőszövetkezetekben várható gabonatermés-átlagokat. Megállapította, hogy a közös gazdaságok országosan búzából 9,2, rozsból 7,9, őszi árpából 11. tavaszi árpából 8,8 mázsa termést várhatnak holdankint, A legjobb átlagok a dunántúli termelőszövetkezeteknél mutatkoznak, ahol búzából 9,6, rozsból, 8,4. őszi árpából 11,4, tavaszi árpából 9,5 mázsára

trágyát, a gazdálkodáshoz szükséges cikkeket, közvetlen kapcsolatban van a termelőkkel. Ne legyen közbeiktatva a konzervgyár itt sem. A Péceli Földművesszövetkezet is vállalja, hogy az exporton kívül felvásárolja a konzervgyár számára szükséges ipari paradicsomot. Most már csak az a teendő, hogy mielőbb intézkedjenek az illetékesek, az Élelmezésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ, mert augusztusban már megkezdődnek a szerződéskötések.

A paradicsomfelvásárlás már megkezdődött. A termelők nagyrészt megkapták a rekeszeket, már a szedéskor válogatják, sorolják, csomagolják és selyempapírcsíkkal díszítik a ládákba rakott paradicsomot. Ily módon biztonságosabb az exportálás, nem törik az áru, s a termelők is jobban járnak, mert a csomagolás díját külön megfizetik. A péceli paradicsom márka külföldön, s a három éve kivívott jóhírüket öregbíteni kell. Ennek pedig csak egy módja van, az, hogy mindig időben, szépen csomagolt, kifogástalan minőségű árut adjanak mind a külországi, mind á belföldi piacra.

(ács)

a termelőszövetkezetek huzat érmésé

számíthatnak hoddankint. Közepes termésre van kilátás az alföldi szövetkezeteknél, s valamivel kevesebb az északi megyék szövetkezeteinél.

■ A becsült termésátlagok meghaladják az egyéni gazdaságok termésátlagait. A legújabb becslések szerint országosan — az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéniek együttesen — búzából 8,5, rozsból 7, őszi árpából 10,5, tavaszi árpából 8,5 maffiát takarítanak be holdankint.

Kevesebb a hiba a lottóban, gyorsabb a reklamációk elintézése

I Változnak az idők... j

I Úgy mondom el, ahogy § | történt. Pótra utaztam, § | „boci pullmannal“. Az álló-1 | máson röpke tűnődés fo- | | gott el. hogy feltegyem-e § | ajándékba kapott hiper- | | modern" napszemüvege- | 1 met, vagy sem? A feltevés I 1 mellett szavazott a lűző § | nap, amely a felhőtlen ég- | | ről egyenesen arcomba | | szórta perzselő sugarait. A | | feltevés ellen pedig az az 1 | aggályom, hogy mit szól- 1 inak majd a falusiak, ha I I ekkora vakablakokkal a 1 | szememen, közibük toppá- 1 | nők?! |

| Tűnődésemből motorber- I | reges rezzentett fel. Óva- | | tos duhaj lévén, félrehú- I | zódtam az út szélére a vár- | | ható porfelhő elől. Jól tét- l | tem, hogy idejében „félre- | | léptem", mert a látvány- 1 | tói úgy is földbegyökere- | | zeit a lábam: 250 köbcen- | | tis motorján ráncosszak- | | nyás, bekötőttfejű paraszt-1 | menyecske robogott felém. | | Hátamögött. először csak 1 | egy kaszát láttam fenyege- I í tőén az ég felé ágaskodni. f | Később felbukkant a férj 1 I is. amint szemeit mereven 1 | az útra szegezve, egyik ke- | | zével a kaszába, másikkal | | menyecskéje derekába ka- | 1 paszkodva kuporgott a hát- | | só ülésen..

| Még fel sem ocsúdtam aj | meglepetéstől, amikor |

| újabb motorberregést hal- § | lottam. Újabb menyecske f 1 bukkant fel a „nyereg-1 | ben", hátamögött az elma- | | radhatatlan férjjel.

1 Míg hunyorgó szemmel, | I a porfelhőt nyelve bámul- | | tam utánuk, kezemmel szó- | | rakozottan biggyesztettem | | orromra az ajándékba ka-1 | pott „hipermodern“ nap- | I szemüveget... 1

A lottó-játékosok körében sok a panasz arra, hogy szabályosan kitöltött szelvényükön kettes, vagy más találatot értek el, mégsem kapják meg a pénzüket. A reklamálás után hetek telnek, amíg ügyük elintéződik, s megérkezik a nyeremény. Mi az oka a nagytömegű reklamációnak? Mi késlelteti a jogos reklamációk elintézését. Mit tesznek ezek megszüntetése, megjavítása érdekében? Ezekre a kérdésekre válaszol a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság:

— A lottó rövid idő alatt igen népszerű lett országszerte. Az igazgatóság az Indulásnál egymilliós szelvény-forgalomra számított, s erre tervezte meg apparátusát. Most már hetenként hárommillió szelvényt hoznak forgalomba. Ez, a mindjárt a kezdetnél mutatkozó nagyarányú emelkedés a meglevő kislétszámü apparátusnak megerőltető, nagy munkát adott. Különösen, ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy az összerakást, a szortírozást. a gondos, figyelmes és mégis gyors munkát kívánó értékelést, új, gyakorlatlan munkaerők végezték. Ennek következtében, különösen az első hetekben égy-egy sorsolás után sokszor néha 6900-7000 reklamáció érkezett.

— A reklamációk nagy többsége jogos. Ez a figyelmetlen és részben a gyakorlatlan értékelés „eredménye”. A gyors munka következtében előfordul számtalan esetben, hogy kettes találatot egyesnek, vagy hármas találatot a kevesebbet fizető kettesnek minősítenek az értékelők. így a fogadó nem kapja meg a pénzét. A hibák elkövetésére adott okot az értékelők bérezése. Igyekeztek minél több szelvényt feldolgozni — sokszor a „minőség”, a fogadók rovására — hogy többet kereshessenek. Ugyancsak egyik forrása a reklamációknak, hogy a fogadók olvashatatlanul írják rá nevüket, címüket a szelvényre. Ebből sok félreértés származik és a posta számos nyereményutalványt küld vissza azzal a megjegyzéssel, hogy nem tudja kézbesíteni. Eddig több mint ötezer, egyedül a nyolcadik héten 647 ilyen utalványt hozott vissza a posta.

— A levélbeni reklamációk intézését mindössze tízen végezték. Egy-egy személynek naponta több száz ügyet kellett vizsgálni. Közben újabb sorsolások, újabb reklamációk jöttek, s szaporodtak az elintézetlen ügyek.

A* lottóigazgatóság mindent elkövet annak érdekében, hogy a reklamációk számát csökkentse, a panaszok intézését meggyorsítsa. Ennek érdekében tettek néhány intézkedést. Rendezték az értékelésben részvevők bérezését. Ennek alapja a „minőségi” munka. Megszabták, hogy egy brigád mennyi

hibát véthet. Amennyiben sorozatosan túllépik a megengedett hibaszámot. alsóbb értékelési osztályba kerülnek. A gyakorlottságtól függően ugyanis négy bérezési osztályba sorolták az értékelőket; Ugyanakkor megállapították, hogy egy osztálynál mennyi a legkevesebb és a legtöbb szelvényszám. amelyet fel kell dolgozni. így például az első kategóriában — ahova az újonnan felvett, gyakorlatlan értékelőket osztják be — személyenként 2000—3000 szelvényt kell értékelni, a negyedik csoportban 6000—8000 az értékelendő szelvények száma. Külön ellenőrök munkaközben úgynevezett szúrópróbákkal vizsgálják a már értékelt szelvényeket. Amennyiben hibát találnak, az illetőt azonnal „felmentik” a munka alól, s a hiba nagyságától függően egy-hat hónapig, esetleg örökre eltiltják az értékeléstől.

Emelték a lottó-munkálatokban részvevők számát és ma már hetenként rendszeresen több mint négyezer dolgozót foglalkoztatnak. Megkönnyítették a kéttalála- tos szelvények kifizetését. A névés címnélküli nyertes kéttalálatos szelvényeket 22 fővárosi kirendeltségben válthatják be.

Az intézkedések eredményeképpen oz első hetek átlagos hatezer reklamációja kétezerre, ezerre csökkent. Néhány hét óta már nincs komolyabb elmaradás sem és reklamált jogos pénzüket két héten belül megkapják a nyertesek. Ezeknél komolyabb eredményt jelent azonban majd a lottó-munkálatok decentralizálása. A vidéki postaigazgatóságok területén Debrecenben, Miskolcon. Győrött. Szegeden, Pécsett rövidesen „fiók” lottóigazgatóságot hoznak létre. E városok környékéről valamennyi lottószelvény oda érkezik majd be. Ott történik a szortírozás. az értékelés, a nyeremények kifizetése, s ott intézik a reklamációkat is. Ezzel gyorsabbá, pontosabbá válik a lottóval kapcsolatos valamennyi munka.

Hármasiker borjak a Cifrakerii Állami Gazdaságban

A hét elején, nagy öröm ér* te a Cifrakerti Állami Gazdaság tehenészeit: a 390-es, Kuka nevű tehén hármasiker- borjakat ellett. A 31 kilós újszülöttek közül egy bika é* kettő üsző. A mesterséges termékenyítésből származó borjak életképesek.

VI.

KRASZNODÁRI

ÉLMÉNYEK

A Kirov Kolhozba menet egy autóval találkoztunk. Vezetője és egyetlen utasa, egy öreg bácsi, mellette az ülésnek támaszkodva a kapa. Ez is a gépesítés egy formája. Az öreg a földekre indul és mert a ka- pálnivaló sürgős, hát saját kocsiján megy.

A kolhoz bejárata előtt transzparens. Rajta kedves felirat: „Baráti üdvözletünket küldjük a magyar népnek." A központi épületék előtt szép park, padok, szökőkutak. A kolhoznak saját óvodája, bölcsődéje, szülőotthona, két klubja, rádióközpontja és két kis erőműve van, úgy hogy árammal önellátó. Tanyáikon elhelyezett farmos gazdaság, amely több mint háromezer hektáron műiködik. Saját malommal rendelkeznek, amely pénzért másnak is őröl.

Mezőgazdasági szakembereink afelől érdeklődtek, milyen a gépállomás és a szövetkezet viszonya, mert itthon ez a kapcsolat nem zökkenőmentes, Elmondották, hogy a kolhoz földjein négy traktorosbrigád dolgozik, 56 emberrel. Ezek a kolhoz tagjai, áillomá- nyilag azonban a gépállomás dolgozói. A kolhoz géphasználati díjat fizet a gépállomásnak, mégpedig egy hektár teljesen megművelt szántóterületért 5,6 mázsa gabonát. Ebből fizetik azután munkaegység szerint a traktoristákat. Télen a traktovkezelők rendes, állami fizetést kapnak, hiszen ekkor végzik a karbantartási

munkákat. Ezt a gépállomás adja. Emellett a traktoristák- nak a kolhoztól háztáji gazdaságúik is van.

Mindenütt tapasztaltuk, milyen lelkesen dolgozik a tagság. Az itthoni tapasztalatok, úgy látszik, nem ilyen kedvezőek. Legalább is erre mutat az, hogy amikor küldöttségünk egyénileg dolgozó paraszt tagja elkérte a kapát egy dolgozó asszonytól és egy ideig szorgalmasan kajMlgatott, a mögötte haladó másik magyar kicsit gúnyosan mutatott egy csomó otthagyott gyomot és azt kérdezte tőle: talán te is munkaegységben kapáltál?

Megnéztük a szövetkezet állattenyésztő telepét is. A jószágok egyszerű födél alatt vannak, önitatóval rendelkezik a nyári telep is. Az állattenyésztő brigád elégedett lehetett a magyar vendégekkel, mert mikor nekiálltunk hordani a jószág elé a takarmányt, megígérték, hogy felírnak nekünk is egy munkaegységet.

A sertéstelep lázas izgalomban forrt, amikor ott voltunk, mert az ellés ideje volt. Egy izgatott és csinos kislány a koca köldökzsinórját két újjal hosszúban vágta el, mint kellett volna és a sertésügyek komoly szakembere, Sümegi elv- társ, szécsényi középparaszt gyakorlati és szemléltető kiselőadást tartott, hogyan kell ilyenkor szakszerűbben kezelni az állatokat. (Sümegi elvtárs a tehenészetben is öregbítette a magyar gazdák jó hírnevét. Úgy fejt, hogy a legjobb fejőnök is elismerően csettintették.)

Benéztünk a parasztok házaiba, lakásaiba. Rendezettek a kerték, szépek a lakások, o kamrákban jó nagy sonkák, rengeteg gyümölcs. Ahol nagymama van, csaknem mindenütt láttunk ikont a faUyn. A lakásokban az öregek hálóhelye felett sok helyen ott a szentkép, alatta a friss virág. Az egyik házban együtt találtuk a négy generációt. Egy nagyon öreg néni tejbedarát főzött éppen a dédunokájának. A lánya a kertben tevékenykedett, a kismama a picivel foglalatoskodott. Megpróbáltunk segíteni, ringattuk a bölcsőben a babát, de vesztünkre. Amikor abbahagytuk, hogy a frissen szedett földiepret megkóstoljuk, olyan sírást csapott, hogy gyorsan ott hagytuk a babát, az epret és még azt sem vártuk meg, hogy a másik kis- unoka eljátszon a harmonikáján egy szép dalt. Igaz, nem volt még teljesen meggyőzve arról, hogy a vendégeknek harmonikázni illik.

Az életszínvonal körül nem lehet különösebb baj. A szövetkezet 19 tagjának van saját személykocsija, száznál több dolgozónak van motorkerékpárja. A küldöttségnek tetszett a szépen rendben tartott gazdaság, a zenepavilon. a szökőkutak és a szobrek is. Ugyanakkor kifejeztük azt a véleményünket, hogy túl sokat fordítanak a kolhoz vezetői ilyenfajta beruházásokra.

Hamar összébarátkoztunk a szívélyes, nyílt krasznodári emberekkel. A végén olyan mutatás kerekedett, hogy a vezetőnket még a levegőbe is feldobták. A kolhozelnök kifejtette azt az elméletét, hogy

a vezetőknek kell példamutatásból a legtöbbet inni és ugyanakkor a legjózanabbaknak leéli maradni. Az egyik felét be is tartotta ..,

*

Meglátogattuk az Agrcnó- mus nevű nagy állami gazdaságot is, amely ötezer hektáron gazdálkodik és saját konzervgyárral rendelkezik. Ezerötszáz állandó és háromezer időszaki munkása van és a hatvankét műszaki értelmiségen kívül, akár hiszik, alcár nem, mindössze huszonkilenc adminisztratív tisztviselőjük. A munkások átlagkeresete 550—600 rubel. A bér megállapítása három tényezőtől függ. A szolgálati idő, a beosztás és az üzemi kategória határozza meg. összegszerűen ez a kereset talán kevésnek látszik, de számításba kell venni azt, hogy két rubelért egésznapi jó kosztot kapnak. Egy évi munka után kaphatnak telket, 1600 négyszögölt, a házépítéshez kölcsönt és építő- anyagot. A munkásállomány/ vak 1200 saját tehene van. A jószágok részére önköltségi áron kapnak takarmányt.

Folyik a munkaverseny más gazdaságokkal, az egyes üzemegységek között és ezen belül is versenyeznek a brigádok. Minden hónapban, negyedévben értékelik a versenyt, a győztesnek vándorzászló és prémium jár. Amikor ezt a felvilágosítást adják, ragyogóarcú fiatalok között járunk. Egy fekete szemű szépség közbe is szól. „A mi csapatunk lett az első és jutalomképpen megyünk a VIT-re.“ A lányok is szépek, a gyümölcs is finom, innen nem akarúdzik tovább menni. A fiatalok kihasználják az alkalmat, hogy Osanyin elvtárs, a népe szerű költő, annyi kedvelt dal szövegírója is velünk van és mindjárt szemrehányást is tesznek neki. Minden szakmáról vannak dalok, csak a kertészekről nem énekelnek. A költő tudomásul veszi és feljegyzi „a nép rendelését“.

Az almafa alatt a magyar küldöttség mindjárt hangversenyt rögtönöz és egymás után kerülnek elő a szebbnél-szebb

nótáik, az Erik a ropogos cseresznyétől a Nyári piros almáig. Alig tudunk tovább menni. Igaz, tartóztatnak is erősen. Sándor bácsi meg rajtafelejti a szemét a szép agro- r.ómusasszonyon és így bókol: csak azt csodálom, hogy ahol ilyen szép az agronémus, nem kétszer fogamzik minden.

*

Este az agrártudományi főiskolán baráti beszélgetésen vettünk részt tanárokkal és hallgatókkal. Záporoznak a kérdések és kiderül, hogy feszült figyelemmel kísérték az ellenforradalmi eseményeket és apró részletekig ismerik a történteket.

Hogyan lett október 23-án az egyszerű diáktüntetésből ellenforradalmi felkelés? Milyen erőt képvisel az MSZMP? Milyen a KISZ helyzete? Milyen a munkásosztály hangulata? Igaz-e, hogy falun kevésbé tudott bázist szerezni az ellenforradalom? Izgalmas, meghitt beszélgetés alakul ki és a válasz után újra és újra kérdeznek. Azt a tanulságot szűrjük le, hogy nem szabad leegyszerűsíteni, újra és újra meg kell magyarázni, hogy teljesen világossá váljon október jellege.

*

A Szegyina-üzemben ez a forró érdeklődés mélységes együttérzéssé, testvéri öleléssé fokozódik. Körülvesznek bennünket a dolgozók, ezer .kérdést tesznek fel, bensőséges hangulatú, lelkes gyűlésen veszünk részt. A delegáció minden tagja könnyekig meghatva és felzaklatva örül a közvetlen találkozásnak az orosz munkásokkal.

Egy esztergályos minden áron valami ajándékot szeretne adni Richter elvtársnak, a delegáció esztergályos tagjának. A zsebeiben kutat, a fiókjában, de nem talál ajándékozni valót. Végül a nyakkendőjét adta oda. Egy 1945- ben hazánkban járt fiatal munkás Köteles elvtársat ölelgeti. Alaposan megropogtatják egymást, jól megszorítják egymás kezét. Aztán, míg a többiek karéjban veszik körül őket, karhúzás következik. Az orosz fiú testesebb, erősebb* ez a játék ott sokkal gyakoribb, mint nálunk. Már-már átfordítaná a magyar fiú karját, amikor hárman is rászólnak. A mérkőzés abbamarad, megölelik, megcsókolják egymást, jelvényt cserélnek.

Jó magam egy öreg kovácscsal barátkoztam össze, A küldöttség már hazafelé indult, ö megvárt a kapuban. Nagyon komolyan a szemembe nézett, megölelt, csupa könny volt a szeme és azt mondta: mondd meg a munkásoknak odahaza, hogy mindenünk, amink csak van, megosztjuk veletek. Ne féljetek semmitől, a szovjet munkások sohasem hagyják cserben a barátaikat.

Szívélyes fogadtatás Szocsiban