Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-16 / 65. szám

1957. JÜLIUS 16. KEDD '"ZfClriap 3 A politikamentes igazgatósági ülésekről A kérdés az utóbbi hóna­pokban több földművesszövet­kezetben elhangzott. Sok föld­művesszövetkezeti tagban él még az ellenforradalomban született „SZŐ VOSZ dekré­tumnak“ az emléke, mely a földművesszövetkezeti mozga­lom párttól és kormánytól va­ló „függetlenségét“ akarta el­érni Az idő és a tények min­dennél ékesebben bizonyítják, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom nem lehet független a párttól, a munkásosztálytói a dolgozó parasztságtól, az egész népünk vezető erejétől. Mindenki politizál, még ak­kor is, ha esküszik rá, hogy ő nem politizál. Ám. aki tagja a földművesszövetkezeteknek, különösen az egy, vagy több községet irányító földműves­szövetkezeti igazgatóságnak, az már politizál. Nemcsak sza­vakkal, hanem elsősorban tet­teivel, munkájával, állampol­gári kötelezettségeinek teljesí- téséveL Szavak helyett beszéljenek a tények, illetőleg egy közel­múltban megtörtént eset. Me­gyénk egyik Duna menti köz­ségének körzeti földművesszö­vetkezeti igazgatósági ülésén egy igazgatósági tag kijelentet­te, hogy tartsanak már végre politikamentes igazgatósági üléseket. Az illető, aki ezt kérte, tekintélyes középpa­raszt, szavának súlya van és ezzel magyarázható, hogy az illető földművesszövetkezet Igazgatósági tagjainak többsé­ge hozzá hasonlóan vélekedik. És az eredmény? Ez az igazgatóság megvé­dett egy szövetkezeti kocsmá- rost. Egy olyan kocsmárost, aki az ellenforradalom napjai­ban nemzetőr volt, többször kijelentette, hogy a termelő­szövetkezeti csoportokat és a kommunistákat vasvillával kell kihányni. Egy szövetkezeti kocsmában sok ember megfordul, sokan hallották és hallják, hogyan vélekedik egyes dolgokról a kocsmáros. Csak egy olyan Igazgatóság védhette meg ezt a nemzetőr-kocsmárost, ahol „politikamentes“ jelszóval po­litizálnak. Avagy talán nem politikai álásfoglaiás volt en­nek a kocsmárosnak a megvé­dése, még akkor is, ha az igaz­gatóság hangadói (igaz, csak saját kijelentéseik szerinti nem politizálnak? Lám, Ilyen tettek követik a politikamentességet hangozta­tok szóvirágait. Kérdezhetné valaki. hol vannak ebből az igazgatóság­ból a politizáló igazgatósági ta­gok? Sértődötten a sarokba húzódtak, nem mentek el az ülésre. Vagy akik ott voltak, azok is némán tűrték, hogy helytelen nézetek uralkodhas­sanak és igazságtalan, hibás döntés születhessen a kocsma- ros ügyében. Nem látták ezt a politizáló igazgatósági tagok? Dehogynem! Csak megsértőd­tek, mert a politikamentesek elhúzódtak mellőlük, azoknak nagyobb hangjuk van Az igazgatósági tagok a tag­ság bizalmából fontos, felelős­ségteljes munkát végeznek. Mindenképpen, de ha pártta­gok is különösképpen hallat­ni kell szavukat, részt kell venni minden igazgatósági ülé­sen. Nem szabad engedni, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom eszméiével, a tag­ság érdekeivel ellentétes dön­tés születhessen bármilyen ki» ügyben is. A „nem politizáló“ Igazgató- sági tagok politizálása meg­védte a szövetkezetbe nem méltó kocsmárost a jogos vá­dak ellenében. Az ügy nem feleződött be. Újra megvitat­ják a kocsmáros ügyét, s ak­kor már a „politizáló“ igazga­tósági tagok is hallatják sza­vukat méghozzá igaz ügy ér­dekében. Ne tekintse senki a földművesszövetkezeteket politikamentes, csak kereskedelmi szerveknek Vasárnapi számunkban néhány szóval megemlékez­tünk Nyers Rezsőnek, a Szövetkezetek Országos Szövet, sége igazgatósága elnökének sajtófogadásáról. Néhány, megyénk lakosságát különösen érdeklő kérdésről szüksé­gesnek tartjuk részletesebben szólni. A főváros körül, me­gyénkben egyre erőteljesebben kezd kialakulni a zöld­övezet, egyre többen gazdálkodnak belterjesen, s foglal­koznak zöldség-, gyümölcstermeléssel, kertészkedéssel. A főváros ellátásának alapvető intézménye a szövetkezeti kereskedelem A magánkiskereskedői en­gedélyek kiadásával az első félévben csökkent az ősterme­lő és a földművesszövetkeze- ték által piacra hozott áru mennyisége. Ez a helyzet az időjárás, valamint az áru tö­meges jelentkezése miatt a IX. félévben a szövetkezetek javá­ra lényegesen javulni fog. A magánkereskedőknek kiegészí­tő szerepe van a minőségi áruellátásban. Megengedhetet­len azonban, hogy ezek felvá­sárlási tevékenységet folytas­sanak, tisztességtelen módon konkuráljanak a szövetkezeti és az állami kereskedelemmel és felhajtsák az árakat. En­nek-minden módon elejét kell venni, mind a termelők, mind a fogyasztó közönség érdeké­ben. A „maszek’* kereskedő­lem elláthatja funkcióját a jö­vőben is. de nem állíthat be 6 —8 felválsárlót a falura. — Bebizonyosodott — mon­dotta Nyers elvtárs — a kis­kereskedelemben nem helyes a „csak egy kéz“ politika. Két vagy több nagykereskedelmi szerv viszont nem lehet a zöldség-gyümölcs felvásárlás­ban. A KÖZÉRT és különböző vállalatok viszont ezt építettek ki. Az áruellátás és a paraszt­ság érdekében a felelősség megkívánja, hogy a felvásárlá­sért a földművesszövet'kezetek legyenek felelősek. Ez a ter­melők érdeke is, hiszen a szö­vetkezetnek át kell vennie a felkínált, megfelelő minőségű árut, s ugyanakkor a fogyasztó érdeke is, mert a több áru ol­csóbb árat jelent. A szövetkezés ügye a szövetkezők ügye is A földművesszövetkezetek a gazdái az irányításuk alatt működő termelői társulások­nak. Ezeket a jövőben sokkal jobban kell segíteni. Az I. ne­gyedévben az országban 307 társulás alakult mintegy 10 000 taggal, 3000 kh. földdel. Pest megyében a második negyed­évben 25 termelői társulás ala­kult. Földművesszövetkeze­teink feladata elsősorban, hogy a parasztság zömét bevigyék az alacsonyabb fokú termelői társulásokba. Két veszély mutatkozik ami gátolja a termelői társulások fejlődését Az egyik szemlélet, amely nem ismeri fel e társu­lások gazdasági és társadalmi jelentőségét, sőt gátolja, hogy a falusi szervek felkarolják. A másik ennek a szemléletnek az ellenkezője: elvtelenül en­gedik működni az ilyen társu­lásokat. Termelési társulások­nak minősítenek olyan szö­vetkezéseket is. amelyeknek egyetlen célja, hogy Budapes­ten vagy másutt kocsmát nyissanak és ott kupeekedje- nek. Mindkét nézet ellen fel kell venni a küzdelmet. A tár­sulások számos helyen meg­kezdték a közös termelést is, munkájukban megtalálhatók a közös termelés elemei is. Pest megyében különösen a zöldség­üiiimitiHiHiiiHtiHMiHHitiiiiiiineiiiiiimniimiimMmtiiniimmfiiiiiMHiiimimininimiiiiimmiiiiitiiiiitnittim; Kis község- e Lórév? s ff a a I JÓL adatait vesz- | szűk figyelembe, | inkább parányi | falu, mint kis köz- I ség. Budapesten | ezrével akadnak | Olyan bérházak, | ahol egy-egy épü- ! leiben többen lak- 1 wxl/c, mint itt. Ló- x réven ugyanis 1 mindössze 450 em- ! bér él, fiatalak, | idősek, vegyesen. | Utcákról nem be- ! szelhetünk, ház is | mindössze 143 | akad. Noha össze- § sen két iskolájuk | van, a két tante- ! remben csak 27 | gyerek foglalt be­jt Ivet: 17 a szerb 1 nyelvű. 10 a ma- I gyár nyelvű, ter- | mészete&en I— | VIII. osztál-yoso- ! kig. Fiatal alig l száz található a | községben, s bi- I zony megérzik, ha | néhányon közülük | katonának men- | nők, vagy a város- I ba dolgozni. Hiá- | nyoznak a kultúr- 1 csoportból. | Hihetetlenül | hangzik, de orszá- ! gos hírű kultúr- | csoport tevékeny- ! kedik Lóréven. | Mégpedig nem is | akármilyen, ha- | nem földmüves- | szövetkezeti dél- | szláv kultúrcso- ! port. Az énekeseik, | táncosok, színját- ! szák huszonheten | vannak. Megható | ennek a kis köz- | ségnek kultúr- | szom ja és példa- | ként állhat sok | úgynevezett nagy- 1 község, sőt város | előtt is. | Képzeljék el ezt = a parányi falut a Csepel-sziget csú­csában. Földjét kát oldalról a Du­na habjai mossák. Ha a községbeliek kultúrszomjukat akarják oltani, csak az egyetlen kis kocsma áll rendelkezésükre. Itt tartják a film* előadásokat (he­tenként kétszer, este 6—10-ig, gyakran két fil­met is vetítenek s ezen ott áU a fa* lu apraja-nagyja). itt zajlanak le a bálok, kultúrbe- mutatók, táncmu­latságok. Ilyen al­kalmakkor csak „kiMúrát mér” a szövetkezeti kocs- máros. A próbákat a picinyke iskolá­ban tartják meg, hetenkint kétszer, a fél fahi jelenlé­tében. Esténként kevés a munka, no meg az iskolá­ban sok minden­ről hallanak. Az a 70—80 újság, ami jár a fahiba, egynapos késéssel érkezik, s ilyen­kor megvitatják azokat az újdon­ságokat is, ami a városból érkezett, s amiről a falucs­ka 78 rádiója is tájékoztatja őket. Érthető tehát, miért életképes a kultúrcsoporrtjuk. Sokat is fáradozik az emberekkel Varga Sándor ta­nító, népművelési ügyvezető, Nedel- kov Szvetozár ta­nácselnök, és Ra- dasin Bogolyub MSZMP elnök. És a fáradozás nem hiábavaló, az elve­tett mag b usásan gyümölcsözik. Egy a község jóban- rosszban, nincs tadönbség magya­rok és délszlávok között. Úgy volt, hogy a nyáron Jugoszlá­viába mennek vendégszereplésre, s cserébe me­gyénkbe látogat egy délvidéki szö­vetkezeti kultúr- csöpört. Sajnos, ez a terv egyelőre nem valósulhat meg. De ez nem vette el kedvüket. V endégszerepél­nek itthon, me­gyénkben, s annál több idejük van kultúTotthonvkat építeni. Saját kultúrott­hon építésébe kezdtek az idén, a tanács, a földmü- vesszövetkezet, a helyi Keleti Fény Tsz és a lakosság közreműködésével. 70 ezer forint készpénzük van csak, a hiányzó összeget társadal­mi munkával pó­tolják. S zázhúsz föld­művesszövet­kezeti tagja van Lórévnek, magya­rok, délszlávok ve­gyest. Különbség nincs Iközöttük. Mindannyian ki­tűnően beszélnek magyarul is, dél­szláv ul is. A bé­két, a munkát, a szórakozást min­den ember egyfor­mán szereti. Erről tettek és tesznek hitet nap mint ■mp a lóréviek, a nagy család ma­gyar és délszláv tagjai. Acs gyümölcs termelés Dánt van érdeklődés. Az jellemzi Pest megyében a termelői társulá­sokat, hogy azokban a közös munkának, termelésnek és ér­tékesítésnek egyre több eleme található meg. Példul a gyóni spárgatermelői társulásnál, az ácsai zöldség-gyümölcs társu­lásnál. a dánszentmiklósi, nagykőrösi gyümölcstermelői társulások stb. Alakuljanak termelési társulások — Azt kell látni, hogy a termelői társulások nem egye­düli útjai a megzőgazdaság szocialista áralakításának — mondotta Nyers elvtárs. — Al­kalmasak lehetnek erre a tár­sulások is. ha többet törődnek velük mindenütt. Elősegíti a társulások megalakulását a földművesszövetkezeteknél a termelési üzemágak létrehozá­sa. Ezeknek élén parasztokból álló termelési bizottság mű­ködik, szakképzett agronómu- sokkal közösen. A földműves­szövetkezetek máris több száz agronómust alkalmaztak, és egyre több helyen alakítják meg a termelési üzemágat. A földművesszövetkezeti moz­galom demokratizmusának nö­vekedni kell, ez viszont meg­kívánja, hogy minden község­ben legyen töldművesszövet- kezet. Pontosabban úgy, hogy a bolthálózat, a kereskedelmi tevékenység maradjon meg továbbra is a körzeti föld­művesszövetkezeteknél, azon­ban termelési üzemágak le­gyenek minden faluban. Ne tekintsék a tanácsok a föld- művesszövetkezetekeit politi­kamentes, pusztán gazdasági, kereskedelmi szerveknek, mert sakkal többek annál. Szükséges a termelőszövet­kezetek jobb együttműködése is minden téren. Helyes lenne minden faluban közös szövet­kezeti bizottságot alakítani. A szövetkezeti mozgalom ugyan­is egységes és szükségesnek látszik a nagyobb együttmű. ködés. A falusi áruellátásról is né­hány szót. A legtöbb szövetke­zeti üzletben nincs elegendő bor, sör. Ennek oka az, hogy kevesebb a szövetkezeti kon­tingens. A megyei tanácsok áruelosztó tevékenységükben nem állnak a feladatuk ma­gaslatán. Az állami kiskeres­kedelemhez anyagi érdekeltsé­ge fűződik a tanácsoknak. Ezért néhány helyen a hiány­cikkekből kevesebbet adnak á szövetkezeti üzleteknek. Pl. Pest megyében a megye ellá­tásában 50 százalék feletti ré­szesedése van a szövetkezeti vendéglátóiparnak, ennek el­lenére a megye rendelkezésé­re álló borkeretnek alig 20 százalékát kapták meg. Sör­nél hasonló a helyzet. Magunk részéről tarthatatlannak tart­juk ezt az állapotot. Uj javas­laton dolgozunk, amely re­mélhetőleg megoldja a ma még fennálló vitás problémá­kat. Képek a gödöllői vásárról Vasárnap országos kirako­dóvásárt tartottak Gödöllőn. A megye minden területéről jöttek a vásárra. Nagy ke­lété volt az igavonó állat­nak. A lónak darabja 7—8 ezer forintért cserélt gaz­dát. Hathónapos malacnak kilója 20—22 forint volt. A vásár a késő esti órákban ért véget. A vásárlóközönség megelégedetten, jó hangulat­ban vásárfiával megrakodva távozott a vásár színhelyé­ről. Lacikonyha. Kampfl Mihály monori mészáros süti a finom, étvágygerjesztő pecsenyét ☆ Mutasd csak a fogad? — mondja Vidák Sándor és szak­értelemmel vizsgálja, hány éves a ló ☆ A vásár látképe (Vona Béla felvételei) Szerény! Pál kötélgyártó mester Kolozs Sándorral és feleségével megköti az alkut a kötőfékre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents