Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-03 / 54. szám
1957. JŰLItJS 3, SZERDA p r.sT MEG kJCirlap 1 LELKES FIATALOK | | Amikor a Monori-erdőn | | megalakult a Kommunista § 1 Ifjúsági Szövetség, mi, idő- \ sebbek várakozóan tekin-1 tettünk a fiatalok munkája | elé. örömmel írhatom, hogy | nem csalódtunk. A KISZ- | szervezetbe tömörült 22 fia-1 tál lelkesen, példamutatóan § kezdte el munkáját. Elha- | tározták. hogy szombat § délutánonként a betegek és 1 ördgek helyett kapálnak, § kaszálnak, segítenek az f aratásban és cséplésben is, | s így nemcsak személyileg | segítenek az idősebbeken, | hanem népgazdaságunkat 1 is károsodástól mentik I meg. De ezzel még nem elé-1 gednek meg az itteni | kiszesék, hanem estéhként \ színdarabot tanulnak, hogy I kultúrműsorukkal szóra-1 koztassák az ittenieket, f Magócsi Károly. Gál Pál, | Magócsi György és a töb- | biek szorgalmasan, lelke-1 sen vesznek részt ebben a ;■ munkában is, s örömmel í tapasztalhatják, hogy a ma- | gamfajta idősebb emberék | véleménye a fiatalok javá- | ra mennyire megváltozott; f mind többen és többen lát-1 ják be, hogy a mai fiatalok 1 | lelkesen, szívvel is tudnak f 1 dolgozni, ha megfelelő célt § I látnak maguk előtt. Vadász Józsefné 1 levelező, Mohori-erdö. I Régi tagok — új termeíő Az idén tavasszal kétfelé szakadt az érdi Szabadság Termelőszövetkezet. Egy tsz- ből lett kettő. Igaz, hogy sem a taglétszám, sem pedig a földterület nem növekedett. — Évek óta napirenden volt a Szabadságban a veszekedés köztünk, „falusiak“ és a tanyaközpontban lakó volt cselédeik között. Mi úgy láttuk, előbbre jutnak ők is, mi is, ha szétválnak útjaink. — Németh István, az érdi Búzakalász Tsz tagja mondta ezeket a szavakat. íme még egy vélemény Keller Gyula tsz-tágtól; — Hiába volt a nagyobb föld, a több tagi, a munka mégsem ment rendesen, ök minket, mi pedig őket figyeltük, hogy ki mikor követ el hibát. A kölcsönös bizalmatlanság megkeserítette életűn* két. — S most? — Sokkal jobban halad a munka, nincs közöttünk ellentét. A ve. zetőség és a tagság egyaránt kiveszi részét a munkából Soha ilyen gyommentesek nem voltak földjeink. Bíznak a közös gazdálkodásban, s ha a múlt eredményei- j vei nincsenek is megelégedve, I azt a szerencsétlen „házasság- | nak“ tulajdonítják. Ezért kezdik újra a közösségi életet, vállalva az ezzel járó nehézségeket is. A több éves nagyüzemi tapasztalatokat felhasználva úgy formálják új sző. vetkezetüket, hogy az gondtaÖrök, megbonthatatlan barátság Szovjet katonák szőlőt kötöznek a csemői Uj Élet Tsz-ben. Ékes példája a szovjet—magyar barátságnak ez a kép. A katonák szabadidejüket a munkának szentelik. így segítik az Uj Élet íöivirágzását. Irházi Ferencet és feleségét ábrázolja képünk. Irházi elvtárs a Szovjetunió vörös hadseregében három éven át küzdött az intervenciósok ellen. Tavaly az ellenforradalmárok meg akarták gyilkolni. November 4-én másodszor szabadította fel és mentette meg az életét a szovjet hadsereg. Irházi elvtárs 68 éves, de frissen, fiatalos erővel dolgozik a csemői Uj Élet Termelőszövetkezetben. lan életet biztosítson számukra. A szétválásnál ügyeltek arra, hogy minél kisebb adósságot hozzanak magukkal. A Szabadság Tsz-nek maradt a nagv beruházással készült öntözéses kertészet, a halastó és a gazdasági épületek. A Búzakalász tagjai inkább ragaszkodtak a 36 hold — jobbára két-hóromévas állományú gyümölcsöshöz. Otthonra ők az Érdi Gépállomás régi épületeiben találtak. Műhelynek, istállóknak bőven lesz helyük egy kis átalakítással. Említettük, hogy a Búzakalász tagsága a 36 hold gyümölcsöshöz ragaszkodott. Ezzel el Is „árultuk“ terveik egy részét: gyümölcstermeléssel és kertészkedéssel akarnak foglalkozni. Ez év közepén már szedik őszibarackjukat — exportra. Három hold szőlőjük mellé még két holdat telepítenek. Elkövették azonban azt a hibát, hogy a jól jövedelmező ötholdas kertészetet feles művelésre adták ki. Jövőre azonban már maguk kertészkednek, a hasznon tehát nem kell osztozkodniok. Budapest tőszomszédságában nagy jövője van a gyümölcs- termelésnek és a kertészkedésnek. Nem fordulhat meg vendég a Búzakalász Tsz-ben anélkül, hogy meg ne mutatnák tehenészetüket, vagy el ne dicsekednének vele. Egyelőre csak 16 darabot számlálnak, tervük azonban az, hogy rövidesen 40 lesz. A jó értékesítési lehetőség meggyőzte arról a tagságot, hogy bűn lenne ezt az üzemágat elhanyagolni. Nem is hanyagolják el. Bilig Jó- zséf és Szeitl András gondozása mellett jóval 10 literen felül van a fejési átlag. Esténként és reggelenként szinte sortállnak az érdi háziasszonyok, hogy kaphassanak a zsíros házitejből. A tejpénz már most „felrúg“ naponta 5—600 forintra. 480 hold földhöz 37 tag persze kevés. Különösen kevés, ha azt is számbavesszük, hogy a belterjes gazdálkodáshoz még több emberi kézre van szükség. Mégis boldogulnak. Ennek a titkát is elárulja Dé- kány elvtárs, a tsz elnöke. — A mi tagságunkat nem Leli meggyőzni a gépi munka előnyéről, mert meggyőződtek róla már régen. Amit csak lehet, a gépállomással végeztetünk el — mondja. A kukorica kapálását, a lucerna kaszálását, a gabona aratását gépesítették, nem is szólva a szántásról és vetés. rőL Amit pedig kézzel kell elvégezni, azt rövid idő alatt rendbeteszi a tagság. A kapások területét felosztották a tagokra. Az elnök, az állattenyésztők és a mesteremberek is kaptak egy fél részt. így kapálás idején megduplázódik a munkáskéz, mert a családtagok is a szövetkezet földjén dolgoznak. Az eredmény; valamennyi szántóföldi növényükből jobb termésre számítanák, mint tavaly. Az érdi Búzakalász Tsz tagságának első lépései biztatóak. Szépek a terveik, s ami nagyon fontos — megvalósíthatók. Általában nem helyes a» ilyen szétválás, a nagyüzemi gazdálkodás előnyei nyilván jobban megmutatkoznak 1000 holdon — mégis a helyi körülmények beható vizsgálata, mint ebben az esetben is, — indokolhatja — jogossá teheti a megtett lépést. Mindenesetre jobb két kedvvel dolgozó kisebb tsz, mint egy rosszul dolgozó nagy szövetkezet. A gyakorlatban válik el majd igazán — hogy mit hoz az érdieknek a jövő. M. S. Örkény: udvariasságból elégtelen Nem sok, mégis majdnem több, mint elég. Az történt ugyanis, hogy délidőben állítottunk be az Örkényi tanácsházára. A melegben csak a legyek zümmögtek, különben teljes csend honolt a hivatali szobákban. A legbelső szobában végre felfedeztünk két nőt. Unatkozva néztek egymásra, csak akkor élénkültek fel, amikor készülő nyári ruháikról beszélgettek. Közben mi szerényen álltunk a fal mellett és vártuk, megszólítanak-e? Eszük ágában sem volt... — A titkár elvtársat keressük — szóltunk ml. Az egyik nő végignézett rajtunk, felállt és azt mondotta, hogy visszajön a tanácstitkárral, aki éppen ebédel. A szobában maradt nő tovább evett, miközben elmélázva nézett ki az ablakon. Mi tovább álltunk a fal mellett. Időnk volt rá, megszámoltuk: hat szék volt a szobában. így telt el egy negyedóra. Se ő nem szólt, se mi. Eluntuk. — Elmegyünk — fejeztük be a meg sem kezdett beszélgetést — a napokban majd visszajövünk Budapestről a titkár elvtárshoz. Ha lehet még unottabban nézett ránk, majd mélabúsan egyezett bele: — Jó. Sarkonfordultunk, eljöttünk, s arra gondoltunk, hogyan bánhatnak itt a helybeli ügyfelekkel? A termelői bor értékesítésének útja a dabasi járásban (Uj levelezőt köszöntünk Garas Márton elvtárs, a dabasi járási földmüvesszövetkezeti központ elnöke személyében. Bar az a véleményünk, bogy levelének egyes részleteit, Így például a felvásárlási árakra vonatkozó részleteket helyesebb lett volna, ha közvetlenül a MÉSZÖV, illetve a SZÖVOSZ illetékeseivel tárgyalja meg, mégis helyt adunk e részleteknek is lapunkban, mert nem akartuk megcsonkítani a levelet. Várjuk Garas Márton elvtárs leveléhez a hozzászólásokat és kérjük, bizalommal forduljanak lapunkhoz minden problémával, javaslattal olvasóink.) Köztudomású, hogy a dabasi járásban sok jó bor terem. Különösen kiemelkedő Örkény, Hemád, Táborfalva és Inárcs. Ezekben a községekben már évtizedek óta -nagy gondot fordítanak a termelők nemcsak a szakszerű munkára, de a megtermelt borok kezelésére is. Talajviszonyaink megfelelőek a szőlőtermelésre. A termelési kedv is igen fellendült', amit bizonyít, hogy egy- egy községben az idén 100, vagy annál is több kataszt- rális hold új szőlőt telepítenek. Azt is tapasztalhatjuk, hogy mind kevesebb az olyan szőlőterület. amely néhány évvel ezelőtt még elhanyagolt állapotban volt. Ezek a régebben elhanyagolt területek a fokozatos, gondos, szakszerű munka eredményeként újra termővé válnak. A dabasi járás területén öt földművesszövetkezeti szakcsoportban 227 termelő választotta az egyszerűbb termelői társulás útját. De nézzük meg közelebbről, hogy a termelői bor értékesítése. illetve a földművesszövetkezetek szabad felvásárlásával kapcsolatban kiadott rendelkezések mennyiben szolgálják a népgazdasági érdekeket és hogyan segítik elő, illetve akadályozzák az értékesítést. A SZOVOSZ vendéglátóipari főosztálya szerint is a dabasi járás aktív bortermelő terüMásfélmillió zsák készül ebben az évben a betakarításhoz A len-kenderipar látja el lisztes és gabonás zsákokkal <■ mezőgazdaságot. Ebben az évben nagy erőfeszítéseket tettek a gyárak, hogy ne legyen hiány a betakarítás idején ebből a fontos kellékből. A zsákanyagot szövő Szegedi Jutaárugyár és a budapesti Kender- és Jutagyár terven felül 150 000 zsákot készít. Ebben az évben összesen másfélmillió zsákot gyártanak, harminc százalékkal többet, mint tavaly. KIS FALU, KIS VÁROS A kis falu Szigetmonostor, a kis város Szentendre. A járási székhelyen — Szentendrén — működő szervek nem sokba tekintik a községek kívánságait, szükségleteit. Két példát említek erre. Szigetmonostoron egyetlen lábbelifoltozó suszter van. Az 1600 lakos annyi munkát ad neki, hogy nem győzi. Ezért a szigetmonostoriak választhatnak: vagy nem hordanak addig cipőt, amíg a mester jó három hónapon belül meg nem javítja lábbelijüket, vagy bemennek Szentendrére és ott javíttatják meg. Többször szóvá tették ezt a falubeliek, de a járási KTSZ nem segít ezen a lehetetlen állapoton. A másik fájdalmunk a kenyér. Régóta ígérgetik a helyi pékség rendbehozását, de mind ez ideig nem történt semmi, így a faluban mindig csak másnapos kenyeret lehet kapni, amelyet Szentendréről szállítanak. Egy kis jóakarattal ezen is lehetne segíteni, hiszen a városban levő szerveknek sem lehet más a céljuk, mint a kis faluban levőké. Rátonyi Alajos Szigetmonostor let. így a járás földművesszövetkezeti központi készletből az italboltok részére ebben az évben árualapot (bort) nem kapott. Kizárólagosan saját szabad felvásárlásból kellett volna," illetve kellene az italboltok részére szükséges bormennyiséget biztosítani. A dabasi járás borfelvásárlás szempontjából IV-es területi kategóriába van sorolva, a maligánfokonkénti árat, amit a termelőknek lehet fizetni, 56 fillérben állapították meg, ami körülbelül 5,60 forintos, illetve jobb borminőség esetében. 7 forintos árnak felel meg literenként. Ezért az árért földművesszövetkezeteink bort felvásárolni nem tudnak. így történt meg az. hogy ebben az évben csak igen hiányosan tudják szövetkezeteink biztosítani a borellátást, azt is csak a megszabott ár túllépésével. Azt hihetné az ember, hogy ezekután a termelői borkészlet eladatlan marad. Szó sincs róla, A termelők egy része maga méri azt ki, de vannak szép számban minden községben a helyzetet kihasználó „vállalkozó szellemű“ egyének, kik üzletszerűen vásárolják, illetve árusítják a termelői bort. Hozzátehetem, hogy ezek a kufárok nem riadnak vissza attól sem, hogy mesterségesen állítsák elő az emberi egészségre ártalmas borvegyüléke- ket, aminek következtében már nem egy fogyasztó lett beteg, illetve a járás területén már egy haláleset is történt. Igaz, hogy ez pálinkamérgezés volt, de ugyancsak „bögrecsárdában“ történt. Azt majdnem kifelejtettem, hogy ezek a személyek nem kizárólag a műbor készítésére specializálják magukat, hanem bőven akad közöttük olyan, aki egyéb szeszek előállításában is mester. Mindez a járási és a községi szervek szeme előtt bonyolódik le és nem tudni, miért nem sújt le rájuk az igazságszolgáltatás. Földmüvesszövetkezeti igazgatóságaink és tagjaink úgy ítélik meg ezt az állapotot, hogy az. egyaránt káros a közegészség- ügyre és a népgazdaság érdekeire. De kihatással van társadalmi életünkre is. Nem lehet közömbös nép- gazdasági szempontból sem, hogy egyedül a dabasi járás területén csupán egy hónap alatt hozzávetőleges számítás szerint a „bögrecsárdákban“ elmért bormennyiség után mintegy 5—600 ezer forint bevételtől esik el az állam, mivel az így elmért bor után semmiféle adózás nincs. Jó leime, ha megszívlelnék az elmondottakat az illetékesek. Szükséges rendezni a földművesszövetkezetek fel- vásárlási keretét is, de még ennél is fontosabb, hogy minden községben erélyesen fellépjenek a spekulánsok és a hamisítók ellen. Garas Márton, a földművesszövetkezeti járási központ elnöke, Dabas. Mit tudunk meg a Földről? Egyed László egyetemi tanár nyilatkozata a július elsején megkezdődött nemzetközi geofizikai évről — A nemzetközi geofizikai év az eddig ismert legnagyobb tudományos vállalkozás. A világ 95 államának tudósai arra vállalkoztak, hogy másfél évig fokozottabb megfigyelés alá veszik a Földet és a Földön lejátszódó fizikai jelenségeket. A geofizikai év során fel kívánják deríteni, milyen tényezők befolyásolják az időjárás alakulását, milyen módon jönnek létre a földrengések, miképp lehet bekövetkezésüket megjósolni, milyen befolyással van a földi jelenségekre a Nap, amelynek felületén természetes „hidrogén bomb a robbanások“ mennek végbe. Megfigyeléseket végeznek arra vonatkozólag, hogy mi a Holdnak és a meteoroknak a szerepe a Föld jelenségeiben. Milyen titkokat rejteget magában Földünk ember nem lakta szárazföldje, az Antarktisz és mi szabályozza a Föld nagy részét beborító tengerek életét. A nemzetközi geofizikai év munkálataihoz elengedhetetlenül szükséges volt a jó híradóhálózat kiépítése. A híradóhálózat világközpontja Washington mellett van. Ezenkívül még öt területi központ is működik: Tokió, Moszkva, Párizs. Darmstadt és Hága. A nemzetközi geofizikai év másféléves programjában tudományos meggondolások alapján előre megállapították azokat a napokat, amelyeken sűrűbb megfigyeléseket végeznek. A különleges észlelési időtartamoknak kezdetét és végét a washingtoni tudományos tanács a beérkező jelentések alapján határozza el és az utasítást világidő szerint 16 órakor adja le a területi központoknak. Magyarországon az ügyelet szolgálatát a jól kiépített hiradási hálózattal rendelkező Meteorológiai Intézet végzi. Az utasításokat a rádió az esti 8 és 10 órás hírek után továbbítja. Június kísérleti hónap volt. A próbahónap arra szolgált, hogy a még nem tisztázott hibaforrásokat kiküszöböljék. Hogy milyen eredményekkel fog lezárulni a nemzetközi geofizikai év, azt előre megjósolni nem tudjuk. Az azonban kétségtelen, hogy hatalmas előrehaladást fog jelenteni a Föld megismerése terén.
